A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP

Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP 2.2.2. Összesítés a Regionális Szakmai Hálózat (RSzH) humán szakembereinek főbb jellemzőiről - 3. negyedév

ÖSSZESÍTÉS A REGIONÁLIS SZAKMAI HÁLÓZAT (RSZH) HUMÁN SZAKEMBEREINEK FŐBB JELLEMZŐIRŐL A HARMADIK NEGYEDÉVES HÁLÓZATÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE 2010. JANUÁR - MÁRCIUS Budapest, 2010 1

Tartalomjegyzék Bevezető 1. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint... 15 1. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint... 16 Elemzés... 16 2. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása korév szerint... 17 2. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 25 év alatti kor szerint (%)... 19 3. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 26-35 éves kor szerint (%)... 19 4. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 36-45 éves kor szerint (%)... 20 5. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 46-55 éves kor szerint (%)... 20 6. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 56-62 éves kor szerint (%)... 21 Elemzés... 21 3. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint 23 7. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az iskíolai végzettség szerint... 24 Elemzés... 24 4. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint... 26 8. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint... 27 Elemzés... 27 2

5. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása gyakorlottság szerint... 28 9. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a gyakorlottság szerint... 29 Elemzés... 29 6. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint... 30 10. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az alkalmazottak aránya szerint (%)... 31 11. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint... 31 Elemzés... 32 7. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint... 33 12. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely szerint... 34 Elemzés... 34 8. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek e-pálya szakértelem szerint... 36 13. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása E-pálya szakértés szerint (%)... 37 Elemzés... 37 9. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (fő)... 38 10. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (%)... 39 11. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint, régión belül (százalék, %)... 40 14. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások szerint... 41 15. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint (%)... 41 3

16. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint (%)... 42 17. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint (%)... 42 18. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint (%)... 43 19. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint (%)... 43 20. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint (%)... 44 Elemzés... 45 12. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (fő)... 46 13. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (százalék, %)... 47 14. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (%)... 48 21. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint... 49 Elemzés... 49 15. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint (fő és %)... 50 22. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint... 51 Elemzés... 51 16. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (fő)... 52 17. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek aránya beszélt nyelv szerint (%)... 53 23. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek idegen nyelvtudással rendelkezők aránya... 54 4

24. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint (%)... 55 25. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint (%)... 55 Elemzés... 56 18. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (fő)... 57 19. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (százalék, %)... 58 26. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint... 59 Elemzés... 59 20. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a tanácsadási díjak szerint (fő)... 60 27. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a díjazás szerint... 61 Elemzés... 61 21. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint (fő)... 62 28. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint... 63 Elemzés... 63 5

Összefoglaló a hálózatépítés eddigi eredményei Harmadik alkalommal tesszük közzé a pályaorientáció regionális szakmai hálózatépítésének számszaki összesítéseit. A TÁMOP 2.2.2 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. projekt egyik alprogramja keretében 2008. júliusától egy hónapos előkészítés után- folyamatos zajlik a pályaorientációs, ill. a pályaorientáció egyes részfeladataiért felelősséget vállaló szakemberek felmérése. A tevékenység célja, hogy a mai magyar gyakorlatban kevéssé szabályozott és átlátható szakterületen az e szakfeladatokat ellátókat hálózatba szervezzük, valamint szakmai munkájukat célzott eszközfejlesztésekkel támogassuk. A TÁMOP 2.2.2. program első időszakában az elődleges célcsoportot tehát az a szakmai közösség adja, akik a pályaorientációs munkát végzik, vagy ilyen szolgáltatásokhoz segítik klienseiket. E feltáró munka során tehát már az első kapcsolatfelvételkor különbséget tettük a szakképzett és a magyar felsőoktatásban megszerezhető pályatanácsadó diplomák valamelyikével rendelkező életpálya tanácsadó szakemberek és a pályaorientáció egyes részfeladatait ellátó egyéb humán szakemberek között. Az eddig adatok alapján közel 2400 fővel sikerült legalább egy alkalommal beszélnünk. A megkérdezettek 17%-a (424 fő) jelölt meg szakirányú diplomát a kapcsolatfelvételkor, ill. jelezte az a bemondás alapján zajló adatfelvételkor, hogy jelenleg is ebben a szakmában dolgozik teljes, részmunkaidős vagy önkéntes munkaformákban. A munkavégzés helye alapján nem tettünk különbséget, tehát az, hogy a megkérdezett tanácsadó iskolában, családsegítő központban, művelődési házban, a munkaügyi szervezetnél, magán vagy állami szervezeti formákban végzi e a tevékenységet nem volt kiválasztási szempont. Az egyetlen meghatározó tényező az volt, hogy a megkérdezett önmagát ilyen feladatkör ellátására képesnek tartja és e feladatot önbevallása alapján el is látja. Ugyanakkor pontosan e szakterület fogalomhasználatának kialakulatlansága, ill. nagymértékben szabályozatlan elnevezései kapcsán a szűkebb szakmai körbe csak a tanácsadói végzettséget felmutatni képes pályatanácsadókat soroltuk be. Jelen helyzetben ide számítva a TÁMOP 2.2.2.-ben 24 életpálya tanácsadó irodában dolgozó 45 tanácsadót is a gyakorló pályatanácsadó szakemberek számát (Nem teljes munkaidőalapra vetítve, hanem főben meghatározva.) ötszáz fő környékére tehető a Magyarországon szakképzettséggel dolgozó pályatanácsadók száma. Erre a létszámra szakmai becslésünk alapján közel hétmillió potenciális felhasználóállampolgár jut. Nemzetközi összehasonlításban, ill. az EU és az OECD terminológiái szerint 6

e szakemberállományában nagymértékben alulfejlett. Amennyiben egyéni tanácsadásra átszámítva egy szakképzett pályatanácsadó éves esetszámát cca. 170 főben, csoportos tanácsadásra számítva pedig cca. 660 főben határozzuk meg a szakirodalom alapján egyéni tanácsadásban évente 85 ezer magyar állampolgár részesülhet összesen. Amennyiben az ötszáz fő teljes munkaidejében csak csoportos tanácsadást végezne 330 000 főt szolgálhatna ki évente. Ezen kapacitásbeli kalkulált adatokat az általános (7. és 8. évfolyamok) és középiskolai végzős évfolyamok (11. és 12. évfolyamok) és a frissen regisztrált álláskeresők éves létszámaival érdemes első körben összevetnünk, mint az életpálya tanácsadás olyan célcsoportjaival, akiknek nincsen több idejük a rendszer kapacitás-fejlesztését kivárniuk. A közoktatás tekintetében e négy érintett évfolyam, amelyekben a folyamatos, tanév közbeni pályaorientációs munka inkább már csak tűzoltás jelleggel, mintsem szisztematikus pedagógiai építkezésként végezhető, összesen az általános iskola 7-8. évfolyamaiban 177ezer tanulót érint, a középiskola két utolsó évfolyamában is 200 ezer 17-18 éves fiatal első munkaerő-piaci kilépésének, vagy szakmai továbbtanulási útjának a kialakításáról van szó. 1 Az ÁFSZ adatai szerint 2009-ben a regisztrált álláskeresői kataszterbe belépők 12%-a volt új belépő, amely 99 ezer főt jelenet 2. Csak e két pályaorientációs célcsoport szakszerű elérése 476 ezer kliens jelentene évente, amely az eddig felmért szakemberállomány csoportos tanácsadási tevékenységének lehetséges éves volumenkorlátait számolva 145%-os felülteljesítést feltételezne. 1 OKM Oktatás-statisztikai évkönyv 2008/2009 142. o. http://www.okm.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2008_2009_091207.pdf letöltve: 2010. július 4. 2 ÁFSZ-FSZH Munkaerő-piaci helyzetkép 15 o. http://www.afsz.hu/resource.aspx?resourceid=full_afsz_eves_2009 letöltve: 2010. július 4. 7

1. számú TÁBLÁZAT Életpálya-tanácsadás Regionális Szakmai Hálózatépítés idősorai Felmérési időszak felmért létszám (fő) ebből szakképzett pályatanácsadó (fő) 2009. július- szeptember (első né.) 1132 168 2009. október- december (második né.) 629 122 2010. január- március (harmadik né.) 636 134 2010. április- június (negyedik né.) 2010. július- szeptember (ötödik né.) Első három negyedév összesen 2397 424 Összesen 2009-2010 E fenti tényekből következően is fontos kiemelnünk a TÁMOP 2.2.2. program más alprogramjainak a kapcsolódását a hálózatépítő tevékenységgel. A program szakmai célfelfogása, alkalmazkodva a nemzetközi és közösségi megfogalmazásokra, a szakképzett pályatanácsadók mellett e szakfeladat egyes részletüzleteinek elvégzése szempontjából támaszkodik a más humán területen tevékenykedők, különös tekintettel a tanítók és tanárok támogató munkájára. Ugyanakkor a pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek felkészítésére és támogatására önálló képzési alprogram fut a TÁMOP 2.2.2. kiemelt programban. A képzési rész két modulból áll: 1.) rövid 30 órás akkreditált képzések szervezése 11 felajánlott témában, modul szerűen tanárok, szociális munkások, HR ügyintézők, közművelődési szakemberek és mások számára, valamint 2010. júniusi záró dátummal négy féléves posztgraduális képzések finanszírozás pályaorientációs tanár, valamint diáktanácsadó képzéseken. Mindkét képzési modulban a nem szakképzett pályatanácsadókat céloztuk meg. 2010 júliusáig 76 fő szerzett eredeti munkakörében hasznosítható pályaorientációs tudást és cca. 860 fő részesült 30 órás pályaorientációs továbbképzésekben. A RSZH keretében feltárt két szakmai csoport (életpálya tanácsadók és a pályaorientációs részfeladatokat ellátók) számára érzékelhető szakmai támogatást és munkájuknak a lakosság számára történő láthatóságát jelenti a szeptembertől induló Nemzeti Pályaorientációs portál 8

(NPP) és ennek a szakembereket támogató pálya-tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) elnevezésű tematikus csatorna. 9

A hálózat kiépítése negyedéves látogatási tervek alapján 2009. júliusa és 2010 szeptembere között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A 2010. január 1. és március 31. jelentkezett 636 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők. 1. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes. Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek, ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő hat hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják. Tekintve, hogy a TVK 2010 őszén remélhetőleg megkezdi működését, az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelent e feltáró munka maradéktalan végrehajtásában. A TVK működésével a két-ajánlásos rendszer kialakításával a szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. A jelenlegi adatok szerint az összes újonnan jelentkezett szakember 85,2%-a nő, a legnagyobb arányban 88,8% Közép-Magyarországról, a legkisebb arányban Észak-Magyarországról (78,5%) jelentkeztek be. 2. A szakemberek 90,1%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik, a 25 év alattiak aránya 2,2%, 62 év felettiek aránya mindössze 0,3%. A 26-35, a 36-45, illetve a 46-55 korosztályok aránya a régiók között relatíve - viszonylag jelentős eltéréseket mutat: 16,9-44,9, 20,4-43,1, illetve 25,5-41,0 százalék között mozog. 3. A szakemberek 82,1% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban 64,7-98,0 % között mozog. Érdekes, hogy a hét régióból ötben az országos átlag feletti arányban van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, ugyanakkor a Dél-alföldi régióban a legalacsonyabb (64,7%). 10

4. A szakirányú végzettséget vizsgálva szembetűnő, hogy a regisztrációba jelentkezett szakemberek 21,5%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 636 főből 137 fő. Az országos átlagot csak Közép-Magyarország és Észak-Magyarország haladja csak meg, ez előbbi több mint kétszeresen (41,8% és 36,7%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Dunántúlon (8,3%), mely 8 főt jelent a 96 regisztrált szakemberből. Ide tartozóan lehet megemlíteni az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlását, melynek alapproblémája, hogy rendkívül kevesen dolgoznak ezen a szakterületen (összesen 22 fő). 5. A gyakorlottság szerint vizsgálva a szakemberek régiók szerinti megoszlását, megállapítható, hogy az egyes gyakorlottsági kategóriák (maximum 1 év, 1-5, 5-10, és 10 év felett) aránya - országos átlagban - viszonylag egyenletes, 28-35 százalék között szóródik, az eltérések az egyes régiók között azonban nagyok. (Például: az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya Nyugat-Dunántúlon az átlagnál jóval magasabb, 29%; az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya Észak- Magyarországon és Dél Alföldön 0%; ugyanakkor a 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya viszont 14%-3%). 6. A szakemberek státusz szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egész országban az alkalmazotti státusz dominál (95,8%), a nyugdíjasok (0,2%) és a vállalkozók (4%) aránya is elenyésző az alkalmazottakéhoz képest. E jellemző vonatkozásában is vannak jelentős eltérések, például a szakemberek alkalmazotti státuszban a legmagasabb arányban Dél-Dunántúlon találhatók (100%); Közép-Dunántúlon viszont a legmagasabb a vállalkozók aránya (6,5%). 7. A szakemberek munkahely-típus szerinti megoszlása központi költségvetési szerv, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve vállalkozások, azt mutatja, hogy a versenyszférában működők aránya (5,8%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 16,1-55,1% között mozog. Régiónként vizsgálva jelentősek az eltérések, így például: az önkormányzatok alkalmazásában a legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon dolgoznak (88%); a nonprofit szervezetek alkalmazásában a legnagyobb arányban Közép-Magyarországon 11

(36,2%); a versenyszférában viszont a legnagyobb arányt képviselő Közép- Dunántúlon is csupán a szakemberek 8,7%-a dolgozik. 8. A szakemberek tevékenységének szolgáltatások szerinti régión belüli megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb arányban tájékoztatást nyújtanak (35,7%), de jelentős az egyéni tanácsadás (20,1%), és a csoportos tanácsadás aránya is (11,4%). A régiók között a szolgáltatások vonatkozásában is nagyok az eltérések, így például: tájékoztatás legnagyobb arányban Közép-Dunántúlon nyújtják (44,1%); Közép- Magyarországon azonban ennek a szolgáltatásnak az aránya csupán 29,1%. Lényeges jellemző, hogy a távtanácsadás legmagasabb aránya csupán 9,4% (Dél- Alföld), míg ez a szolgáltatás Észak- Magyarországon a legalacsonyabb arányú (2,4%). 9. A szakemberek tevékenységének a szolgáltatások tartalma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy munka világára, illetve a képzésekre vonatkozó információgyűjtés aránya körülbelül azonos mértékben 40-45 százalékban oszlik meg a szakemberek tevékenységében. Ugyanakkor mindkét területen belül a felnőttképzési tevékenység a domináns. E vonatkozásban is nagyok a régiók közötti eltérések, például a munka világában a felnőttképzésről információt nyújtók aránya Észak-Alföldön a legmagasabb (23,4%), Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (16,6%); vagy: a képzések világában felnőttképzésekről információt nyújtók aránya Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb (26,9%), a legalacsonyabb viszont Dél-Dunántúlon (15,9%). 10. A szolgáltatások jellege - a munka-, pálya-, karriertanácsadás (I. csoport), illetve a munka-, pálya- és szakpszichológiai tanácsadás (II. csoport) - szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 24,4 százaléka jelölte meg (155 fő). Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy az I. csoportba tartozó szolgáltatások dominálnak, e szolgáltatás-csoport aránya 78,1%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (40-94,4 % közötti értékek). 12

A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egynegyede a Közép-Magyarországi régióban működik (30,5, ill. 32,3 %), a többi régió részesedése a szakemberek köréből kb. 10-21 százalék között mozog. 11. A szolgáltatások nyelve szerinti kérdéskörrel kapcsolatban általános észrevételként elmondható, hogy az idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya összesen 9 százalék. A legmagasabb arányú - angol nyelven történő - szolgáltatások átlagos aránya is csupán 4,6%, ezt jóval meghaladó mértékű Közép-Dunántúlon (11,7%), a többi régióban, kivéve Közép-Magyarországot maximum az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon (1%). A német nyelven történő szolgáltatás aránya 0-4,9 % között mozog, a francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző (0-2,1%). A jelnyelvet használók nincsenek. 12. A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlásban kilenc célcsoportra vonatkozóan kaptunk adatokat, a 636 szakember összesen 1747 db szolgáltatást kíván nyújtani. A tanulók és szülők az a két kategória, amely a legmagasabb arányú célcsoportja a szolgáltatásoknak (25,9, illetve 22,1 %). A felnőttképzésben hallgatók aránya Észak-Alföldön mutatja a legmagasabb célcsoport-arányt (44%). A regisztrált álláskeresőket Észak-Alföldön jelölték meg legmagasabb arányban (51,2%) célcsoportként, a tanulókat Közép- és Nyugat- Dunántúlon (73,4-72,3%). 13. A tanácsadói díjakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy az országban jóval alacsonyabb a költségtérítéses díjazásúak aránya. Országos átlagban ez mindössze 10,1%-ot jelent. A díjazás ingyenes 89,9%-ban országos átlagban. 14. A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján látható, hogy a legtöbb válaszadó az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (83,5%), ezt követi az kognitív (7,2%). A behaviorista és a pszichoanalitikus módszer megjelölése az összes módszerválasz 21%-át teszik ki. Az eklektikus módszert megjelölők aránya legnagyobb a Dél-dunántúli régióban (87%). 13

Összességében megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/ pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait. 14

1. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint régió szakemberek száma (fő) szakemberek száma (%) férfi (fő) férfi (%) nő (fő) nő (%) Közép-Magyarország 98 15,4 11 11,2 87 88,8 Észak-Magyarország 79 12,4 17 21,5 62 78,5 Észak-Alföld 84 13,2 11 13,1 73 86,9 Dél-Alföld 102 16,0 18 17,6 84 82,4 Közép-Dunántúl 96 15,1 11 11,5 85 88,5 Dél-Dunántúl 94 14,8 13 13,8 81 86,2 Nyugat-Dunántúl 83 13,1 13 15,7 70 84,3 Összesen 636 100 94 14,8 542 85,2 15

1. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint Elemzés A nemek régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Az összes szakember közül 94 férfi (14,8%), és 542 nő (85,2%), a nők száma, illetve aránya a férfiakhoz képest több mint ötszörös. 2. A nők aránya a régiókban 78,5-88,8%, a. a legalacsonyabb arányú Észak-Magyarországon (78,5%), b. a legmagasabb arányú Közép-Magyarországon (88,8%). 3. A férfiak aránya a régiók között 11,2-21,5 %, a. legmagasabb arányú Észak-Magyarországon (21,5%), b. legalacsonyabb arányú Közép-Magyarországon (11,2%). 16

2. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása korév szerint >25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-62 év 62> év szakemberek válaszok régió száma (fő) száma (db) fő % fő % fő % fő % fő % fő % 98 98 4 4,1 44 44,9 20 20,4 25 25,5 5 5,1 0 0,0 79 79 2 2,5 28 35,4 18 22,8 23 29,1 7 8,9 0 0,0 Észak-Alföld 84 84 0 0,0 25 29,8 23 27,4 25 29,8 10 11,9 0 0,0 Dél-Alföld 102 102 2 2,0 24 23,5 44 43,1 29 28,4 3 2,9 0 0,0 Dél-Dunántúl 96 96 3 3,1 26 27,1 31 32,3 28 29,2 6 6,3 2 2,1 Közép- Magyarország Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl 94 94 3 3,2 18 19,1 33 35,1 33 35,1 7 7,4 0 0,0 83 83 0 0,0 14 16,9 26 31,3 34 41,0 9 10,8 0 0,0 Összesen 636 636 14 2,2 179 28,2 195 30,8 197 31,1 47 7,4 2 0,3 17

2. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 25 év alatti kor szerint (%) 3. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 26-35 éves kor szerint (%) 19

4. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 36-45 éves kor szerint (%) 5. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 46-55 éves kor szerint (%) 20

6. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása 56-62 éves kor szerint (%) Elemzés A kor-megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. A szakemberek 89,1%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik. 2. Érdekes, hogy a 46 év felettiek aránya a legnagyobb Nyugat-Dunántúlon (51,8%), a 46 év alattiak aránya a legnagyobb Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön (69,4, ill. 68,6%). 3. A legnagyobb arányú a 46-55 éves korcsoport (31,1%), az utána következő két korcsoport 36-45; ill. 26-35 év aránya egy, illetve három százalékkal kisebb (30,8, illetve 28,2). A legkisebb arányban a 62 év felettiek vannak (0,3%). 4. A 25 év alattiak aránya 2,2%, arányszámuk 0 és 4 % között mozog az egyes régiókban. 21

5. A 26-35 évesek aránya 16,9-44,9% között mozog; a legalacsonyabb Nyugat- Dunántúlon (16,9%), a legmagasabb arányú Észak-Magyarországon (44,9%). 6. A 36-45 évesek aránya 20,4-43,1% között mozog; a legalacsonyabb arányú Közép- Magyarországon (20,4%), a legnagyobb Dél-Alföldön (43,1%). 7. A 46-55 éves korcsoport aránya 25,5-41% között mozog; a legalacsonyabb arányú Közép-Magyarországon (25,5%), a legmagasabb Nyugat-Dunántúlon (41%). 8. Az 56-62 éves korcsoport aránya 2,9-11,9% között mozog; a legalacsonyabb Dél- Alföldön (2,9%), a legmagasabb Észak Alföldön (11,9%). 9. A 62 év felettiek aránya a régiókban 0,-2,1% között mozog. 22

3. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint középfokú felsőfokú régió szakember száma (fő) középfokú (fő) középfokú (%) végzettségűek megoszlása a régiók között felsőfokú (fő) felsőfokú (%) végzettségűek megoszlása a régiók között (%) (%) Közép-Magyarország 98 2 2,0 1,8 96 98,0 18,4 Észak-Magyarország 79 9 11,4 7,9 70 88,6 13,4 Észak-Alföld 84 21 25,0 18,4 63 75,0 12,1 Dél-Alföld 102 36 35,3 31,6 66 64,7 12,6 Dél-Dunántúl 96 6 6,3 5,3 90 93,8 17,2 Közép-Dunántúl 94 28 29,8 24,6 66 70,2 12,6 Nyugat-Dunántúl 83 12 14,5 10,5 71 85,5 13,6 Összesen 636 114 17,9 100 522 82,1 100 23

7. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az iskíolai végzettség szerint Elemzés Az iskolai végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országosan tekintve a szakemberek 82,1%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban ez az arány 64,7-98% közötti értéket mutat, a. a legalacsonyabb a Dél-Alföldön (64,7%), b. a legmagasabb Közép-Magyarországon (98%). Négy régióban az országos átlag felett van a felsőfokú végzettségű szakemberek aránya. 2. Az összes felsőfokú képzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a. a legnagyobb arányú ez a mutató Közép-Magyarországon (18,4%), b. a legkisebb arányú Észak-Alföldön (12,1%). 24

4. A középfokú végzettségűek aránya 17,9%, 100%-ra egészíti ki az országos átlagot, és az egyes régiókban 2-35,3 % között van a. a legalacsonyabb értékű Közép-Magyarországon (2%), b. a legmagasabb Dél-Alföldön (35,3%). 5. Az összes középfokú végzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a. a legnagyobb arányú ez a mutató Dél-Alföldön (31,6%), b. a legkisebb arányú Közép-Magyarországon (1,8%). 25

4. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint régió szakember száma (fő) tanácsadói végzettség "van" (fő) tanácsadói végzettség "van" (%) "van" az összesen arányában (%) tanácsadói végzettség "nincs" (fő) tanácsadói végzettség "nincs" (%) "nincs" az összesen arányában (%) Közép-Magyarország 98 41 41,8 29,9 57 58,2 11,4 Észak-Magyarország 79 29 36,7 21,2 50 63,3 10,0 Észak-Alföld 84 13 15,5 9,5 71 84,5 14,2 Dél-Alföld 102 14 13,7 10,2 88 86,3 17,6 Dél-Dunántúl 96 8 8,3 5,8 88 91,7 17,6 Közép-Dunántúl 94 19 20,2 13,9 75 79,8 15,0 Nyugat-Dunántúl 83 13 15,7 9,5 70 84,3 14,0 Összesen 636 137 21,5 100,0 499 78,5 100,0 26

8. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint Elemzés A szakirányú végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten tekintve, a regisztrációba jelentkezett szakemberek 21,5%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 636 főből 137 fő. 2. Az országos átlagot Közép-Magyarország és Észak-Magyarország jelentősen meghaladja (41,8% és 36,7%); 3. Az országos átlag alatt van a szakirányú végzettségű szakemberek aránya 5 régióban (8,3-20,2 százalék között). A legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Dunántúlon (8,3%). 27

5. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása gyakorlottság szerint régió szakemberek száma (fő) Max 1 év 1-5 év 5-10 év 10 év felett fő % fő % fő % Fő % Közép-Magyarország 98 64 65 20 20 7 7 7 7 Észak-Magyarország 79 52 66 16 20 0 0 11 14 Észak-Alföld 84 43 51 21 25 5 6 15 18 Dél-Alföld 102 87 85 12 12 0 0 3 3 Dél-Dunántúl 96 60 63 24 25 3 3 9 9 Közép-Dunántúl 94 57 61 17 18 8 9 12 13 Nyugat-Dunántúl 83 47 57 24 29 2 2 10 12 Összesen 636 410 64 134 21 25 4 67 11 28

9. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a gyakorlottság szerint Elemzés A gyakorlottság régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. A szakemberek körében az 1 évnél rövidebb gyakorlat a legdominánsabb (64%), ez 51-85 százalék között mozog, ezen belül a. a legkisebb arányú Észak-Alföldön, 51%, b. a legmagasabb arányú Dél-Alföldön 85%. 2. Az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya 12-29 százalék között mozog, az országos átlag 21%, ezen belül a. a legkisebb arányú Dél-Alföldön (12%), b. a legnagyobb arányú Nyugat-Dunántúl (29%). 3. Az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya max. 9 százalék (Közép-Dunántúl), az országos átlag 4%. 4. A 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya 3-18 százalék között mozog, az országos átlag 11%, ezen belül a. a legkisebb arányú Dél-Alföldön (3%), b. a legmagasabb arányú Észak-Alföldön (18%). 29

6. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint Régió szakemberek válaszok alkalmazott alkalmazott nyugdíjas nyugdíjas vállalkozó vállalkozó száma száma (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (db) Közép-Magyarország 98 96 91 94,8 0 0,0 5 5,2 Észak-Magyarország 79 73 71 97,3 0 0,0 2 2,7 Észak-Alföld 84 75 71 94,7 0 0,0 4 5,3 Dél-Alföld 102 101 98 97,0 0 0,0 3 3,0 Dél-Dunántúl 96 84 84 100,0 0 0,0 0 0,0 Közép-Dunántúl 94 93 86 92,5 1 1,1 6 6,5 Nyugat-Dunántúl 83 78 74 94,9 0 0,0 4 5,1 Összesen 636 600 575 95,8 1 0,2 24 4,0 30

10. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az alkalmazottak aránya szerint (%) 11. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint 31

Elemzés A szakemberek státusz szerinti megoszlása - régiónként - az alábbi fő jellemzőket mutatja: 1. Az alkalmazotti státusz dominál az egész országban (92,5-100% között), az országos átlag (95,8%), míg a vállalkozók 4%, a nyugdíjasok 0,2% arányt képviselnek. 2. Dél-Dunántúlon vannak a legmagasabb arányban alkalmazotti státuszban (100%), a legalacsonyabb arányban Közép-Dunántúlon (92,5%). 3. A vállalkozók aránya a legmagasabb Közép-Dunántúlon (6,5%), nincs vállalkozói státuszban tanácsadó Dél-Dunántúlon. 32

7. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint régió szakemberek száma (fő) válaszok száma (db) központi ktsgv. non-profit önkormányzat versenyszféra Szerv. szervezet fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) Közép-Magyarország 98 94 25 26,6 28 29,8 7 7,4 34 36,2 Észak-Magyarország 79 71 7 9,9 41 57,7 2 2,8 21 29,6 Észak-Alföld 84 79 15 19,0 30 38,0 6 7,6 28 35,4 Dél-Alföld 102 93 12 12,9 68 73,1 5 5,4 8 8,6 Dél-Dunántúl 96 75 4 5,3 66 88,0 1 1,3 4 5,3 Közép-Dunántúl 94 69 6 8,7 48 69,6 6 8,7 9 13,0 Nyugat-Dunántúl 83 58 18 31,0 16 27,6 4 6,9 20 34,5 Összesen 636 539 87 16,1 297 55,1 31 5,8 124 23,0 33

12. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely szerint Elemzés A munkahely-típus szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy ennek a szempontrendszernek az elemzéséhez 539 választ vehettünk figyelembe, mert a többi szakember nem sorolta be magát a megadott munkáltatói kategóriákba. 1. Országos szinten szembetűnő, hogy a tanácsadók a legnagyobb arányban az önkormányzatoknál (55,1%) dolgoznak, és ennél lényegesen kisebb arányban a központi költségvetési szerveknél (16,1%). A non-profit szervezeteknél dolgozók aránya jelentős, mintegy 23%. A versenyszférában működők aránya (5,8%) jóval elmarad a másik három kategóriától. 2. Régiónként vizsgálva az egyes munkáltatói kategóriákat megállapítható, hogy a. az önkormányzatok alkalmazásában a szakemberek 27,6-88 százaléka dolgozik, ezen belül 34

i. a legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon (88%), ii. a legkisebb arányban Nyugat-Dunántúlon (27,6%) dolgoznak; b. központi költségvetési szerv alkalmazásában a szakemberek 5,3-31 százaléka dolgozik, ezen belül i. a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon (31%), ii. a legkisebb arányban Dél-Dunántúlon (5,3%) dolgoznak; c. a non-profit szervezetek alkalmazásában a szakemberek 5,3-36,2 százaléka dolgozik, ezen belül i. a legnagyobb arányban Közép-Magyarországon (36,2%), ii. a legkisebb arányban Dél-Dunántúlon (5,3%) dolgoznak; d. a régiókon belül a versenyszférában dolgozik a legkevesebb szakember, az összesnek 1,3-8,7 százaléka, ezen belül i. a legnagyobb arányban Közép-Dunántúlon (8,7%), ii. a legkisebb arányban Dél-Dunántúlon (1,3%) dolgoznak. 35

8. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek e-pálya szakértelem szerint régiók szakemberek száma (fő) E-pálya tanácsadó? "igen" "igen" (fő) (%) "igen" az összesen arányában (%) Közép-Magyarország 98 2 2,0 9,1 Észak-Magyarország 79 2 2,5 9,1 Észak-Alföld 84 0 0,0 0,0 Dél-Alföld 102 2 2,0 9,1 Dél-Dunántúl 96 0 0,0 0,0 Közép-Dunántúl 94 11 11,7 50,0 Nyugat-Dunántúl 83 5 6,0 22,7 Összesen 636 22 3,5 100,0 36

13. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása E-pálya szakértés szerint (%) Elemzés Az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlási adatai az alábbiakat mutatják: 1. az E-pálya szakemberek aránya országosan elenyésző (kerekítve 3,5%). Legmagasabb az arány Közép-Dunántúlon, de itt is csak 11,7%, a legalacsonyabb a közép-alföldi és dél-dunántúli régióban, ahol egyáltalán nincs ilyen felkészültségű szakember. 2. Az E-pálya szakember fele Közép-Dunántúlon működik (50%). 37

9. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (fő) Régió szakemberek száma (fő) válaszok száma (db) Tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés táv- tanácsadás elérő programok Közép-Magyarország 98 275 80 65 33 21 19 57 Észak-Magyarország 79 198 69 32 31 21 5 40 Észak-Alföld 84 196 73 42 21 18 6 36 Dél-Alföld 102 180 64 32 16 12 17 39 Dél-Dunántúl 96 231 81 56 26 16 7 45 Közép-Dunántúl 94 186 82 36 15 13 10 30 Nyugat-Dunántúl 83 200 75 31 25 8 16 45 Összesen 636 1466 524 294 167 109 80 292 38

10. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (%) Régió egyéni csoportos csoportos táv- elérő tájékoztatás tanácsadás tanácsadás fejlesztés tanácsadás programok (%) (%) (%) (%) (%) (%) Közép-Magyarország 81,6 66,3 33,7 21,4 19,4 58,2 Észak-Magyarország 87,3 40,5 39,2 26,6 6,3 50,6 Észak-Alföld 86,9 50,0 25,0 21,4 7,1 42,9 Dél-Alföld 62,7 31,4 15,7 11,8 16,7 38,2 Dél-Dunántúl 84,4 58,3 27,1 16,7 7,3 46,9 Közép-Dunántúl 87,2 38,3 16,0 13,8 10,6 31,9 Nyugat-Dunántúl 90,4 37,3 30,1 9,6 19,3 54,2 Összesen 82,4 46,2 26,3 17,1 12,6 45,9 39

11. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint, régión belül (százalék, %) régió válaszok száma tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés táv- tanácsadás elérő programok Közép-Magyarország 100 29,1 23,6 12,0 7,6 6,9 20,7 Észak-Magyarország 100 34,8 16,2 15,7 10,6 2,5 20,2 Észak-Alföld 100 37,2 21,4 10,7 9,2 3,1 18,4 Dél-Alföld 100 35,6 17,8 8,9 6,7 9,4 21,7 Dél-Dunántúl 100 35,1 24,2 11,3 6,9 3,0 19,5 Közép-Dunántúl 100 44,1 19,4 8,1 7,0 5,4 16,1 Nyugat-Dunántúl 100 37,5 15,5 12,5 4,0 8,0 22,5 Összesen 100 35,7 20,1 11,4 7,4 5,5 19,9 40

14. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások szerint 15. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint (%) 41

16. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 17. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 42

18. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint (%) 19. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint (%) 43

20. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint (%) 44

Elemzés A szolgáltatások régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 1466 db szolgáltatást jelölt meg a 636 szakember. 1. Tájékoztatást legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon (90,4%), a legkisebb arányban Dél-Alföldön (62,7%) nyújtanak. 2. Az egyéni tanácsadás szélsőértékei között jelentős differencia figyelhető meg: Közép- Magyarországon 66,3%, Dél-Alföldön 31,4% az aránya. 3. A csoportos tanácsadás szélsőértékei között szintén jelentős különbségek mutatkoznak: Észak-Magyarországon 39,2%, Dél-Alföldön 15,7% az aránya. 4. Csoportos fejlesztést Észak-Magyarországon 26,6%, Nyugat-Dunántúlon csak 9,6% arányban kínálnak. 5. Távtanácsadás Közép-Magyarországon 19,4%, Észak-Magyarországon csak 6,3%-a foglalkozik a tanácsadóknak. 6. Az elérő programok nyújtását az összes szakember 58,2%-a jelölte meg Közép- Magyarországon (legnagyobb arány), és 31,9%-a Közép-Dunántúlon (legkisebb arány). 45

12. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (fő) régió szakemberek száma (fő) információnyújtás a munka világáról felnőtt ifjúsági képzés képzés információnyújtás a képzésekről felnőtt ifjúsági képzés képzés információnyújtás mindről Közép-Magyarország 98 49 46 51 49 34 Észak-Magyarország 79 47 45 42 42 32 Észak-Alföld 84 51 40 57 37 33 Dél-Alföld 102 29 35 25 27 15 Dél-Dunántúl 96 31 48 28 42 27 Közép-Dunántúl 94 25 51 27 42 6 Nyugat-Dunántúl 83 39 31 46 36 19 Összesen 636 271 296 276 275 166 46

13. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (százalék, %) régió szakemberek száma (fő) információnyújtás a munka világáról felnőtt ifjúsági képzés (%) képzés (%) információnyújtás a képzésekről felnőtt ifjúsági képzés (%) képzés (%) információnyújtás mindről (%) Közép-Magyarország 98 50,0 46,9 52,0 50,0 34,7 Észak-Magyarország 79 59,5 57,0 53,2 53,2 40,5 Észak-Alföld 84 60,7 47,6 67,9 44,0 39,3 Dél-Alföld 102 28,4 34,3 24,5 26,5 14,7 Dél-Dunántúl 96 32,3 50,0 29,2 43,8 28,1 Közép-Dunántúl 94 26,6 54,3 28,7 44,7 6,4 Nyugat-Dunántúl 83 47,0 37,3 55,4 43,4 22,9 Összesen 636 42,6 46,5 43,4 43,2 26,1 47

14. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (%) összes információnyújtás a információnyújtás a régió válasz száma munka világáról felnőtt ifjúsági képzésekről felnőtt ifjúsági információnyújtás mindről (%) (db) képzés (%) képzés (%) képzés (%) képzés (%) Közép-Magyarország 229 21,4 20,1 22,3 21,4 14,8 Észak-Magyarország 208 22,6 21,6 20,2 20,2 15,4 Észak-Alföld 218 23,4 18,3 26,1 17,0 15,1 Dél-Alföld 131 22,1 26,7 19,1 20,6 11,5 Dél-Dunántúl 176 17,6 27,3 15,9 23,9 15,3 Közép-Dunántúl 151 16,6 33,8 17,9 27,8 4,0 Nyugat-Dunántúl 171 22,8 18,1 26,9 21,1 11,1 Összesen 1284 21,1 23,1 21,5 21,4 12,9 48

21. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint Elemzés Az információadás tartalma szerinti megoszlás szerint az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 1284 db szolgáltatást jelölt meg a 636 szakember. 1. a. A munka világában a felnőttképzésről információt nyújtók aránya az Észak- Alföldön a legmagasabb (23,4%), Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (16,6%). b. Az ifjúsági képzéssel kapcsolatban információt nyújtók aránya Nyugat- Dunántúlon a legalacsonyabb (18,1%), a legmagasabb pedig Közép-Dunántúlon (33,8%). 2. a. A képzéseken belül a felnőttképzésekről információt nyújtók aránya Nyugat- Dunántúlon a legmagasabb (26,9%), legalacsonyabb Dél-Dunántúlon (15,9%). b. A képzéseken belül az ifjúsági képzésekről információt nyújtókk arányainak szélsőértékei: 17% Észak-Alföld, 27,8% Közép-Dunántúl. 3. Érdekes, hogy a szakemberek közül csak kb. minden nyolcadik (12,9%) ad információt mindkét területről. 49

15. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint (fő és %) régió szakemberek száma (fő) válaszok száma (db) munka-,pálya-, szakképzett munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, karrier-tanácsadás pszichológiai tanácsadás fő % fő % Közép-Magyarország 98 48 37 77,1 11 22,9 Észak-Magyarország 79 25 23 92,0 2 8,0 Észak-Alföld 84 11 9 81,8 2 18,2 Dél-Alföld 102 20 16 80,0 4 20,0 Dél-Dunántúl 96 20 8 40,0 12 60,0 Közép-Dunántúl 94 13 11 84,6 2 15,4 Nyugat-Dunántúl 83 18 17 94,4 1 5,6 Összesen 636 155 121 78,1 34 21,9 50

22. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint Elemzés A tanácsadás jellege szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 24,4 százaléka jelölte meg (155 fő): 1. Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy a szakképzett munka-, pálya-, karriertanácsadás dominál, e szolgáltatás aránya 78,1%, míg a pszichológiai tanácsadásé jóval kisebb, 21,9%). 2. Mindkét tanácsadási tartalom arányaiban ugyanakkor nagy a különbség a régiók között (40-94,4%, illetve 5,6-60% között). 51

16. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (fő) Régió szakemberek száma (fő) magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb Közép-Magyarország 98 98 10 3 0 0 0 0 Észak-Magyarország 79 79 1 1 0 1 0 0 Észak-Alföld 84 83 1 0 0 0 0 0 Dél-Alföld 102 96 4 5 1 1 0 0 Dél-Dunántúl 96 93 1 2 0 0 0 0 Közép-Dunántúl 94 93 11 4 2 0 0 0 Nyugat-Dunántúl 83 82 1 0 0 0 0 0 Összesen 636 624 29 15 3 2 0 0 52

17. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek aránya beszélt nyelv szerint (%) régió magyar (%) angol (%) német (%) francia (%) lovári (%) jelnyelv (%) egyéb (%) Közép-Magyarország 100,0 10,2 3,1 0,0 0,0 0,0 2,0 Észak-Magyarország 100,0 1,3 1,3 0,0 1,3 0,0 0,0 Észak-Alföld 98,8 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1,2 Dél-Alföld 94,1 3,9 4,9 1,0 1,0 0,0 2,9 Dél-Dunántúl 96,9 1,0 2,1 0,0 0,0 0,0 1,0 Közép-Dunántúl 98,9 11,7 4,3 2,1 0,0 0,0 4,3 Nyugat-Dunántúl 98,8 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Összesen 98,1 4,6 2,4 0,5 0,3 0,0 1,7 53

23. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek idegen nyelvtudással rendelkezők aránya 54

24. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint (%) 25. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint (%) 55

Elemzés A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten elmondható, hogy idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 9,4 százalék. (17. táblázat) 2. A magyar nyelv aránya vélhetően a válaszadások hiányosságából fakadóan térhet el 100%-tól. 3. Az angol nyelven történő szolgáltatás országos aránya csupán 4,6% (!), ezt jóval meghaladó mértékű Közép-Dunántúlon (11,7%), és Közép-Magyarországon (10,2%), a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon (1%). 4. A német nyelven történő szolgáltatás aránya 0-4,9 % között mozog, Közép- Dunántúlon és Dél-Alföldön a legmagasabb (4,3-4,9%). 5. Francia nyelvű szolgáltatás az országban gyakorlatilag nincs: három fő jelezte a nyelvtudást. 6. Lovári nyelven történő szolgáltatás esetében 2 fő jelezte nyelvtudását. 7. A jelnyelvet használó tanácsadó nincs. 56

18. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (fő) Régió száma válaszok száma (db) tanulók szülők felső-okt. hallgató csellengők RAT RSZS szakemberek felnőtt képz. hallgató regisztrál t álláskeresők foglalkoztatottak vállalatok Közép-Magyarország 98 295 52 44 51 13 35 37 31 22 10 Észak-Magyarország 79 262 52 44 23 15 34 40 31 18 5 Észak-Alföld 84 249 45 38 13 7 37 43 43 20 3 Dél-Alföld 102 258 89 74 14 12 18 17 15 13 6 Dél-Dunántúl 96 268 87 72 15 23 15 20 23 11 2 Közép-Dunántúl 94 175 69 46 11 2 15 16 8 4 4 Nyugat-Dunántúl 83 240 60 40 20 5 36 31 20 19 9 Összesen 636 1747 454 358 147 77 190 204 171 107 39 57

19. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (százalék, %) Régió szakemberek száma tanulók szülők csellengők képz. álláske- felnőtt regisztrált felsőokt. RAT foglalkoztatottak hallgató RSZS hallgató resők vállalatok Közép-Magyarország 98 53,1 44,9 0,0 13,3 35,7 37,8 31,6 22,4 10,2 Észak-Magyarország 79 65,8 55,7 29,1 19,0 43,0 50,6 39,2 22,8 6,3 Észak-Alföld 84 53,6 45,2 15,5 8,3 44,0 51,2 51,2 23,8 3,6 Dél-Alföld 102 87,3 72,5 13,7 11,8 17,6 16,7 0,0 12,7 5,9 Dél-Dunántúl 96 90,6 75,0 15,6 24,0 15,6 20,8 24,0 11,5 2,1 Közép-Dunántúl 94 73,4 48,9 11,7 2,1 16,0 17,0 8,5 4,3 4,3 Nyugat-Dunántúl 83 72,3 48,2 24,1 6,0 43,4 37,3 24,1 22,9 10,8 Országos átlag 636 25,9 22,1 8,1 5,2 11,5 12,2 10,9 7,6 3,0 58

26. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint Elemzés A régiók és a szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 1747 db szolgáltatást jelölt meg a 636 szakember. 1. A szolgáltatások legmagasabb arányú célcsoportjai: a tanulók (25,9%), a szülők (22,1%) és a regisztrált álláskeresők (12,2%). 2. A legalacsonyabb arányban a vállalatokat (3%), illetve a csellengőket (5,2%) jelölték meg a szolgáltatások célcsoportjaként. 3. A regisztrált álláskeresőket Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon jelölték meg legmagasabb arányban szolgáltatás célcsoportként (51,2, ill. 50,6%), a többi régióban 16,7-37,8% közötti ez az érték. 4. A felnőttképzésben hallgatók, mint a szolgáltatás célcsoportja Észak-Alföldön a legmagasabb arányú (44%). 59

20. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a tanácsadási díjak szerint (fő) régió szakemberek száma szolgáltatás ingyenes szolgáltatás ktg.-térítéses fő % fő % Közép-Magyarország 98 86 87,8 12 12,2 Észak-Magyarország 79 70 88,6 9 11,4 Észak-Alföld 84 79 94,0 5 6,0 Dél-Alföld 102 89 87,3 13 12,7 Dél-Dunántúl 96 90 93,8 6 6,3 Közép-Dunántúl 94 81 86,2 13 13,8 Nyugat-Dunántúl 83 77 92,8 6 7,2 Összesen 636 572 89,9 64 10,1 60

27. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a díjazás szerint Elemzés A tanácsadói díjak szerinti megoszlás adatai az alábbiakat mutatják: 1. A szolgáltatás ingyenes 89,9%-ban országos átlagban, Nyugat-Dunántúlon és Észak- Alföldön ez az arány 92,8 94%. 2. A költségtérítéses szolgáltatás országos aránya 10,1%, a legmagasabb a költségtérítést kérő tanácsadók aránya Közép-Dunántúlon (13,8%). 61

21. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint (fő) Régió szakemberek száma pszichoanalitikus affektiv kognitiv behaviorista eklektikus Közép-Magyarország 98 4 9 6 3 76 Észak-Magyarország 79 2 6 2 1 68 Észak-Alföld 84 1 4 1 1 77 Dél-Alföld 102 2 4 7 3 86 Dél-Dunántúl 96 1 0 8 0 87 Közép-Dunántúl 94 5 7 16 1 65 Nyugat-Dunántúl 83 1 4 6 0 72 Összesen 636 16 34 46 9 531 62

28. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés harmadik három hónapjában megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint Elemzés A módszertani orientáció szerint vizsgálva a szakértők megoszlását, megállapítható, hogy a legtöbb válaszadó (531) az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (83,5%), ezt követi a kognitív és az affektív, mindösszesen 46 ill. 34 fő (7,2, ill. 5,3%). 63