Üzemi Szabályzat IRÁNYELVEK ÁTVITELI HÁLÓZATI LÉTESÍTÉSI IRÁNYELVEK AZ ÁTVITELI HÁLÓZATI TÁVVEZETÉKEK KIALAKÍTÁSA Minimális Műszaki Követelmények 2008.12.30.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Üzemi Szabályzathoz tartozó Irányelvek célja...2 2. Az átviteli hálózati távvezetékek kialakításáról szóló Irányelv tárgyi hatálya...2 3. A Távvezetéki Irányelv tárgya...2 4. Távvezetékek létesítése...3 4.1. Az átviteli hálózati távvezetékek feszültségszintjei...3 4.2. A távvezetékek létesítésének általános követelményei...3 4.3. A távvezetékek létesítésének konstrukciós követelményei...4 4.3.1. Alapozás...4 4.3.2. Oszlopszerkezet...5 4.3.3. Szigetelők...6 4.3.4. Szigetelőlánc- és vezetékszerelvények...7 4.3.5. Áram- és védővezetők...7 5. Kábelek létesítése...8 5.1. Kábelek alkalmazásának feltételei...8 5.2. A kábelek létesítésénél figyelembe veendő legfontosabb jellemzők...9 6. Elektromágneses összeférhetőség...10 ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 1
1. Az Üzemi Szabályzathoz tartozó Irányelvek célja A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 67. -a az átviteli rendszerirányító feladatává teszi, hogy dolgozza ki a villamosenergiarendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot. A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Üzemi Szabályzat és az ennek elválaszthatatlan részét képező Irányelvek célja azon minimális műszaki követelmények és feltételrendszer meghatározása, melyeket az Irányelvek tárgyi hatálya alátartozó tevékenység során a termelői, az átviteli rendszerirányítói és az elosztói engedélyeseknek be kell tartaniuk. 2. Az átviteli hálózati távvezetékek kialakításáról szóló Irányelv tárgyi hatálya Az átviteli hálózati távvezetékek kialakításáról szóló Irányelv (a továbbiakban Távvezetéki Irányelv) tárgyi hatálya kiterjed minden 220 kv és nagyobb névleges feszültségű, valamint meghatározott, műszakilag indokolt esetben 120 kv-os új szabadvezeték és erőátviteli kábel (a következőkben távvezeték) létesítésének, valamint meglévő távvezeték felújításának/átépítésének tervezésére és kivitelezésére, függetlenül attól, hogy az átviteli, elosztói és termelői Engedélyesek által rendszerérdekből, vagy bárki által saját elhatározásból, üzleti alapon megvalósított projektről van-e szó, és függetlenül attól is, hogy a távvezeték a közcélú hálózat részének minősül-e vagy nem. A 220 kv és nagyobb névleges feszültségű távvezetéket, valamint egyes, külön meghatározott 120 kv-os távvezetékeket átviteli hálózati távvezetéknek nevezzük. 3. A Távvezetéki Irányelv tárgya A Távvezetéki Irányelv tárgya azon minimális műszaki követelmények meghatározása, melyeket az Irányelv hatálya alá tartozó távvezetékek kialakításánál figyelembe kell venni. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 2
4. Távvezetékek létesítése 4.1. Az átviteli hálózati távvezetékek feszültségszintjei Az átviteli hálózathoz tartozik a Magyarországon üzemelő összes 750, 400 és 220 kv-os távvezeték és egyes 120 kv-os távvezetékek (szabadvezetékek és kábelek). A (Zahidnoukrainszka-)Országhatár-Albertirsa 750 kv-os távvezeték bővítése és új 750 kv-os távvezeték létesítése belső átviteli hálózati okokból nincs tervezve. Abban az esetben, ha valamilyen nemzetközi kapcsolat érdekében új 750 kv-os távvezeték létesítése szóba kerül, akkor azt részletes műszaki, gazdasági és telepíthetőségi vizsgálatokkal kell megalapozni. 4.2. A távvezetékek létesítésének általános követelményei Az átviteli hálózati távvezeték szerepét a villamosenergia-rendszerben, kezdő- és végpontját, névleges feszültségét, átviteli kapacitását az átviteli rendszerirányító határozza meg, idegen tulajdonú átviteli hálózati távvezeték esetén egyeztetve az idegen tulajdonossal is, és a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A lehetséges nyomvonalváltozatok kidolgozása és közülük az optimális megkeresése az elvi, majd a részletes megvalósíthatósági terv keretében, továbbá a vezetékjogi engedélyezési terv elkészítése és szakhatósági-területtulajdonosi egyeztetése és jóváhagyatása a távvezeték tervezőjének feladata. A jóváhagyott vezetékjogi engedélyezési terv alapján a tervezőnek el kell készítenie a távvezeték műszaki kiviteli tervét. A műszaki kiviteli terv alapján a távvezeték beruházójának le kell folytatnia a távvezeték által érintett föld-, illetve ingatlantulajdonosokkal a kártalanítási eljárást; ezt erre felkészült vállalkozóval is végeztetheti. Új átviteli hálózati távvezeték nyomvonal-kijelölésekor kétrendszerű oszlop- és vezetékszerkezetet kell figyelembe venni. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 3
Új távvezetéket lehetőség szerint kétrendszerű oszlopszerkezettel kell létesíteni még akkor is, ha műszaki, gazdasági okokból először csak egy rendszer áram- és védővezetője kerül fölszerelésre. Különlegesen indokolt esetben egyrendszerű új távvezeték is tervezhető és létesíthető (pl. magán- vagy termelői vezeték esetén). A távvezetéket a táj- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett, a leggazdaságosabb és legrövidebb nyomvonalon kell vezetni. A távvezetékek lehetőleg nyomvonalfolyosóba kerüljenek, a legkedvezőbb helykihasználással. A folyosón belüli bővítéskor a meglévő távvezetékek üzemét lehetőleg ne, vagy csak minimálisan kelljen korlátozni. 4.3. A távvezetékek létesítésének konstrukciós követelményei Távvezetékek (szabadvezetékek) létesítésének konstrukciós követelményeit az MSZ 151 Erősáramú szabadvezetékek szabványsorozat előírásai szerint kell teljesíteni. A 4.3.1-4.3.5 pontokban szereplő követelmények külön felsorolását és teljesítésük kikötését az átviteli hálózati üzemi gyakorlat indokolja. 4.3.1. Alapozás Monolit súlyalapozásnál a függőleges oldalfalú, szükség esetén az alapozási sík mélységétől és a talaj minőségétől függően szádfalazott alapgödörben, zsaluzottan kell elkészíteni a vasbeton alaptestet és beállítókerettel pozícionálni a csonkokat. A ferde, vízlevezető tetőkiképzésű alaptest legalább 0,5 m-re álljon ki a talajszintből. A kiálló rész legyen lekezelve vízzáró (korrózióálló) betonfestékkel, különös tekintettel a csonk kilépési helyére. Előregyártott vasbeton alaptesteknél az alapgödörre, a beállításra és a felületvédelemre vonatkozó eljárás ugyanaz, mint a monolit alapozásnál. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 4
Az alaptestek köré a kitermelt földet rétegenként tömörítve úgy kell visszatölteni, hogy az eredő tömörség ne legyen kisebb, mint a termett talajé. Az alaptestek lepénye kellően nagy vízszintes felületű legyen, hogy extrém szélterhelés esetén az alaptest súlyereje mellett minél nagyobb tömegű szakadógúla-földtömeg súlyereje hasson a kihúzó erővel szemben. Az oszloplábak és az esetleges kikötő szerelvények földelésének ellenállása az MSZ 172-3:1973 Érintésvédelmi Szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések szabványban előírt értéket nem haladhatja meg. A keretföldelőktől oszloplábanként 40 5 mm-es horganyzott laposacélt kell felvezetni és jól látható, bontható, ellenőrizhető csavaros kötéssel kell az oszloplábhoz rögzíteni. Ha rúdföldelők is szükségesek, akkor mindegyiktől ki kell építeni a felvezetést. Az oszloplábak földelésének jól láthatónak kell lennie. 4.3.2. Oszlopszerkezet Az oszlopkép megválasztásánál az átviteli hálózaton rendszeresen használt típuscsaládokat kell előnyben részesíteni. Más oszlopképeket kellő műszaki-gazdasági indoklással lehet alkalmazni. Az oszlopkép megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a távvezetéken folyhat feszültség alatti munkavégzés (FAM). A rácsos oszlopok rácselemei csavaros bekötésűek legyenek. Egyes meghatározott funkciójú részegységeknél elfogadható a hegesztett kivitel. A szerkezeti részegységeket (pl. oszlopkarokat, az oszloptörzs egyes szakaszait) csavarkötéses csomólemezekkel, a főszárakat külsőbelső hevederlemez-párokkal kell összeerősíteni. Más anyagú és szerkezetű oszlopokat kellő műszaki, gazdasági indoklással lehet alkalmazni. Új oszloptípus bevezetésekor próbaszerelést és töréspróbát kell végezni. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 5
Az oszlopokat el kell látni hágcsócsavarokkal és a személyi biztonsági védőfelszerelés zuhanásgátlójának rögzítésére szolgáló szerelvénnyel. Mobiltelefon-bázisállomások átviteli hálózati távvezetékek oszlopain a nagyfeszültség alatt álló részek közelében elhelyezett szerkezeti elemei melyeknek eléréséhez át kellene haladni a nagyfeszültség alatt álló részek veszélyes övezetén akkor tarthatók karban, amikor a távvezetékek üzemviteli okokból feszültségmentesek. Az oszlopokat duplex felületvédelemmel (tűzihorganyzással és festéssel) kell ellátni. Az oszlopkonstrukció kialakításánál törekedni kell a vandalizmussal szembeni védelemre (pl. az alsó rácsrudak lopásbiztos rögzítésére). 4.3.3. Szigetelők Az áramvezetőket tartó és feszítő szigetelőláncok elszakadásmentes (egysapkás üveg- vagy kompozit hosszúrúd-)szigetelőkből legyenek összeállítva. Nagy forgalmú keresztezések (pl. autópálya, elsőrendű út, vasút, sűrűn lakott terület) felett kettős szigetelőláncok beépítése szükséges. Folyamkeresztezésben szükség lehet hármas vagy négyes kötegű szigetelőláncokra. A szigetelők névleges törő- (szakító)erejét úgy kell megválasztani, hogy az az MSZ 151-1:2000 szabványban előírt biztonsággal legyen nagyobb az egyszerre fellépő legnagyobb statikus és dinamikus igénybevételnél. (Pl. ha a 5 0 C-on zúzmara pótteherrel terhelt áramvezető kettős feszítőláncának egyik ága elszakad, a megmaradó ágnak ki kell bírnia az egyedül rá jutó kétszeres statikus és a szakadáskor fellépő dinamikus igénybevételt.) A szigetelőláncot alkotó szigetelőnek ki kell bírnia a szerelő testsúlyából és szerszámzatának súlyából adódó hajlító igénybevételt. A szigetelőlánc állja ki a szabványos ipari frekvenciás, kapcsolási hullámú és lökő-próbafeszültségeket. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 6
A kúszóutat a távvezeték által érintett terület szennyezettsége alapján kell megállapítani. A távvezeték madárvonulásos szakaszain a tartóláncokat madárürülék elleni árnyékolással kell ellátni. 4.3.4. Szigetelőlánc- és vezetékszerelvények A soros mechanikai kapcsolatot biztosító szigetelőlánc-szerelvények nagyszilárdságú acélból kovácsolással, vagy acéllemezből sajtolással készüljenek, csapszegeiket kicsúszás ellen, csavarkötéseiket szétcsavarodás ellen biztosítani kell. A bunkósszemeknek a szigetelősapkákból és a szigetelők bunkóinak a szigetelősapkákból és a kosarasszemekből való kicsúszását megakadályozó M-, R- stb. rúgók nem törő, nem deformálódó, korrózióálló kivitelűek legyenek. Az ívvédő és potenciálvezérlő szerelvények ívállóak legyenek, és ne deformálódjanak. Az áram- és védővezetők áramátvivő soros szerelvényei markolóprésesek, nem lazuló csavarkötésesek, vagy a megfogást a sodrony elvágása nélkül biztosító előreformált spirálok legyenek. A köteges áramvezetők rezgéscsillapítós vagy anélküli távolságtartó szerelvényei, a légiakadály-jelző gömbök felerősítő szerelvényei és a Stockbridge-rezgéscsillapítók elcsúszásmentesek legyenek és ne okozzanak elemiszál-szakadást. 4.3.5. Áram- és védővezetők Az egységes hálózatkialakítás és karbantarthatóság, valamint az észszerű tartalékalkatrész- és -szerelvény-készletezés érdekében az alábbi áramvezető-sodronyok alkalmazása javasolt: 400 kv-on 2x500/65 vagy 3x500/65 mm 2 ACSR; ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 7
220 kv-on 1x500/65 vagy 2x500/65 mm 2 ACSR; 120 kv-on 1x500/65, 2x500/65, 1x250/40, 2x250/40 mm 2 ACSR.); Kivételes esetben 680/85 mm 2 ACSR sodrony is alkalmazható. Az alkalmazott áramvezető-keresztmetszet legyen alkalmas a vele sorba kötött berendezés teljesítményének átvitelére. 400 kv-on az áramvezetők csak köteges kialakításúak lehetnek. A védővezető 95/55 mm 2 ACSR legyen. Keresztmetszetét ellenőrizni kell a távvezeték jellemző pontjain fellépő FN zárlatiáram-értékre. Optikai összeköttetés biztosítására szolgáló OPGW vezető nélkül új szabadvezeték általában nem létesülhet. Különböző feszültségszintű, vagy külön nyomvonalon haladó szabadvezetékek között is létesülhet OPGW összeköttetés. Az optikai összeköttetés kialakítását egyeztetni kell az átviteli rendszerirányítóval. A légiakadály-jelző gömböket nem csak a Légügyi Hatóság által előírt helyeken kell felszerelni, hanem a távvezeték légi úton történő ellenőrzésének és diagnosztikájának biztonsága érdekében szükséges helyeken is. (A két nyomvonal közötti OPGW átkötések megjelölésére is szükség van.) Hajózható vízfolyások keresztezésében belső radartükrös jelzőgömböket kell felszerelni. Az áram- és védővezetőket olyan húzóerővel kell megfeszíteni, hogy az optimális hosszúságú oszlopközökben rajtuk feszültség alatt is lehessen kocsizni. 5. Kábelek létesítése 5.1. Kábelek alkalmazásának feltételei 120 kv-os kábelek alkalmazását részletes hálózatvizsgálat és igen gondos műszaki, nyomvonal- és költségvizsgálat után lehet javasolni. Ennél nagyobb fe- ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 8
szültségű kábelek alkalmazása nem preferált, csak különlegesen indokolt esetben. 220 és 400 kv-os kábelek várhatóan csak belvárosi vagy ipari környezetben valósulhatnak meg, megfelelő műszaki és gazdasági indokok alapján. A kábelek villamos paramétereit, átviteli kapacitását, szerepét a villamosenergia- rendszerben a hálózattervezési adatok határozzák meg. A villamos paramétereket az átviteli rendszerirányítóval egyeztetni kell. Szabadvezetékkel sorba kötött kábelszakasz terhelhetősége nem lehet a szabadvezetékénél kisebb. A csatlakozási ponton túlfeszültség-korlátozót kell fölszerelni. A nagyfeszültségű kábel mellett jelátvitel céljára optikai kábel lefektetése szükséges, adatait az átviteli rendszerirányítóval egyeztetni kell. 5.2. A kábelek létesítésénél figyelembe veendő legfontosabb jellemzők 5.2.1. Villamos jellemzők Névleges feszültség és feszültség-túlterhelhetőség. Tartós és túlterhelési áram, zárlatiáram-terhelhetőség (vezetőre, árnyékolásra). 5.2.2. Kábelek felépítése, szerkezetének kiválasztási szempontjai A vezető anyaga, szerkezete, mérettartománya. A szigetelés (érszigetelés, párnázó réteg, burkolat). Az árnyékolás kialakítása, földelési kérdések. A sodrás. 5.2.3. A kábelek fektetési szempontjai A talaj szerkezete, összetétele, hőelvezető képessége. A nyomvonal adottságai, hajlítási sugár, húzóerő, mechanikai védelem, ellenőrizhetőségi helyek, végelzárók, kötések helye. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 9
Az eredő villamos és mágneses teret minimalizáló, szimmetrikus fektetési mód. Monitoring. 6. Elektromágneses összeférhetőség 6.1. A jelen Távvezetéki Irányelv hatálya alá tartozó átviteli hálózati létesítményeknek és berendezéseknek, valamint az ezekbe a rendeltetésszerű használhatóság végett beépített készülékeknek és anyagoknak ki kell elégíteniük az elektromágneses összeférhetőségről szóló 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet 1. mellékletében meghatározott alapvető követelményeket a következők szerint: A védelmi követelmények teljesítése érdekében a berendezés kialakítása, tervezése, gyártása és kivitelezése során a technika állását is figyelembe véve a következőket kell biztosítani: a) az általa keltett elektromágneses zavar mértéke ne haladja meg azt a szintet, amely a rádióberendezések és elektronikus hírközlő berendezés és egyéb berendezés rendeltetésszerű működését gátolja; b) a berendezés rendeltetésszerű használata során várható elektromágneses zavarral szemben a berendezés zavartűrése olyan mértékű legyen, amely lehetővé teszi az elfogadhatatlan minőségi romlás nélküli rendeltetésszerű használatot. A helyhez kötött létesítmények esetében a 6.2 pontban megállapított védelmi követelmények teljesítése érdekében a létesítményt jó mérnöki gyakorlattal, az alkatrészek rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatások figyelembevételével kell telepíteni. A jó mérnöki gyakorlattal történt telepítést dokumentálni kell; a dokumentációt az üzemeltetésért felelős személy őrzi mindaddig, amíg a helyhez kötött létesítmény üzemben van, és ellenőrzéskor a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja. ÁTVITELI HÁLÓZATI IRÁNYELVEK 10