XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. april 25-én d. e. 10 órakor.

48 XI. ülés 1861. april 25-kén. XI. ORSZÁGOS ÜLÉS april 25-én d. e. 10 órakor. Elnök: A mai ülés jegyyökönyvét Csengeri jegyző ur fogja vezetni; a szolókat pedig Tanárky jegyző ur jegyezi. Következik a tegnapi ülés jegyző könyvének hitelesítése. Révész Imre jegyző felolvassa a f. évi april hó 24-én tartott X-dik ülés jegyzökönyvét, melyre semmi észrevétel nem tétetett. Elnök: Jelentem, hogy időközben némely iratok érkeztek hozzám, u. m. Balogh János képviselő ur beadványa, melyben megválasztatása tenyere vonatkozó némely adatok figyelembe vételét kéri. Midőn az illető osztály jelentése elöforduland, be fogom mutatni ezt a tisztelt háznak. Beadatott továbbá szabad kir. Posonyvárosának az iránti kérelemlevele, hogy a Dunán inneni kerületi itélö tábla Posonyvárosába helyeztessék. Ez a kérvény-bizottmányhoz fog adatni. Végre jelentem, hogy a naplóbiráló választmány tegnap összejővén, azon sort, mely szerint tagjai a naplót bírálni fogják, magok közt megállapították, egyszersmind báró Podmanitzky Frigyes alelnök urat kérvén fel, hogy ezen munka rendes folyamára felügyelni szíveskedjék. Az érdemes bíráló tagokat tehát ezennel felszólítom, hogy az illető gyűlésekben a tárgyalásokat figyelemmel kisérjék. Ezt csak azért vagyok bátor bejelenteni, hogy b. Podmanitzky Frigyes urnák ez iránti felhatalmaztatása a jegyzőkönyvbe beiktattassék. Most az igazolási előterjesztés fog folytattatni. Következik az V-ik osztály véleménye a Vl-ik osztályban levő igazolandó képviselő urak megbízó levelei iránt. Kubinyi Rudolf osztályelőadó olvassa az V-ik osztály véleményét gróf Batthyányi Zsigmond Zalamegye Szent-Grót kerületebeli képviselő igazolására nézve, melynek folytán Batthyányi gróf igazolt képviselőnek kijelentetik. A választási jegyzőkönyv csekély hiányának kipótlása az elnökségre bizatik. Olvastatik az osztály-jelentés és egyéb ahhoz tartozó iratok Benczúr Miklós nyíregyházi képviselő megválasztatása iránt. Ezen képviselőt az osztály igazoltnak véleményezi. Elnök: Az itt felolvasott petitioban tanukra is történik hivatkozás, és azoknak bizonyítványai mutattatnak elő. E tekintetben kijelentem, hogy Benczúr Miklós kipviselö irányában beadatott a nyíregyházi főkapitánynak hivatalos bizonyítványa azon tanuk jelleme, és életmódjára vonatkozólag, melyek szintén fel fognak olvastatni. Felolvastatnak a tanukhoz intézett kérdő pontok, és az ő ezekre adott vallomásaik, úgy a tanukra vonatkozó főkapitányi bizonyítvány, valamint a megyei központi bizottmánynak is egy nyilatkozata. Halász Boldizsár: A beadott panasz három részre oszlik. Az első azt tárgyazza, hogy vesztegetés történt; másodszor, nem volt kihirdetve a határnap; harmadszor panaszolják, hogy a szavazásban zsidók is vettek részt. Mi a kihirdetés hijányosságát illeti, az meg van czáfolva mint a központi bizottmány bizonyítványából is kitűnik, az által hogy akihirdetés ha bár nem is a templomban a szószékről, hanem a templom előtt megtörtént. Hogy a határnapot a tanyákon is ki kellett volna hirdetni, arra törvény nincs; egyébiránt a tanyákról is be szoktak járni a templomba s a kihirdetést meghallhatták volna. Mi a vesztegetést illeti, azt mondják: Benczúr emberei a kocsmában ittak s midőn közéjök olyan ment, ki hozzájok nem tartozott, azt kilökték. Ez nem valami fontos dolog. Egyátalában a vesztegetés ellenében megvan felelve a tanúk részéről önmagok által, kik felvették ugyan a pénzt Benczúr részéről, de mégis ellenkezőleg másra szavaztak. A kapitányi hivatal bizonyítványából kitűnik, hogy mily jellemüek voltak a tanuk; de szerintem is jellemtelen ember az, ki bizonyos czélra pénzt vesz fel s azt még is ellenkező czélra fordítja. Mi végül a zsidók szavazását illeti, arra nézve azt tartom, hogy miután ezek törvény ellen írattak be, azoknak kik e miatt magukat sértve érezték kötelességük lett volna az összeíró bizottmány előtt, vagy ha ott igazságot nem nyertek volna a középponti bizottmány előtt ez ellen felszólalni s panaszok orvorlását szorgalmazni. Es ha épen azon 29 szavazat hiányával választatott volna is meg Benczúr Miklós képviselőnek, akkor is elismerném öt igazoltnak, és pedig annyival inkább, mert ha 170szótöbbségből a 29-et leszámítjuk, az absolut többség akkor is Benczúr részén van. Én tehát öt igazoltnak akarom kijelenteni. (Közhelyeslés.) Elnök: Tehát Benczúr Miklós igazolt képviselőnek elismertetik. Tovább olvastatik ugyan azon osztály jelentése, Miskolczy Károly biharmegyei margitai kerület - beli képviselő igazolása iránt, mely szerint nevezett képviselő tanácskozási jogának fennhagyása mellett vizsgálat lenne elrendelendő. Kubinyi Rudolf előadó : Mennyire időközbeni felvilágosítás után a jegyzőkönyvnek egy homályos helyét megértettem, kitűnt hogy azon ok, melyre az igazoló bizottmány nagy súlyt helyezett, t. i. hogy a

XI. ülés 1861. april 25-kén. 49 jegyzőkönyvben nem világosan fejezett ki a tollvivö: a szavazási elnöv helyett a helyettes elnök maga helyébe Bárányi Lajost kinevezte", ugy értette az osztály, hogy a szavazást vezérlő elnök távoztával a központi bizottmány által kinevezett helyettes elnök maga helyett önhatalmúlag ismét egy harmadik elnököt helyettesitett, nem neveztetvén meg közelebbről az egyén, ebből természetesen nem lehetett kisütni azt, hogy a helyettes elnök maga helyébe nem elnököt hanem szavazat szedő biztost nevezett ki, mert ő korábban az elnök alatt mint szavazat szedő bizottmányi tag működött. E szerint tehát azon ok, melyre a súly fektettetett, elenyészik. Csengery Antal: Én úgy látom, hogy a felolvasott folyamodást aláirók számarendkivüli nagy és ez nagy súlylyal birhat a ház előtt; azonban magából a folyamodványból kitetszik, hogy az aláírások között többféle egyének nevei vannak össze zavarva nevezetesen: 1-ször. Vannak olyanok, kik össze sem voltak irva, kik tehát sérelmük orvosoltatását nem itt kereshették, hanem a kiknek a megye középponti bizottmányánál kellett volna sérelmüket orvosoltatni. 2-szor. Vannak olyanok, kik össze voltak ugyan irva, de a választás helyén meg nem jelentek, és ez által jogaik gyakorlatától önkényt lemondottak. 3 szór. Vannak olyanok, kik a szavaztató küldöttség állítólagos biztosítása folytán más nap akartak szavazni. És csak ez utóbbiak egyedül azok, kiknek panaszukat tekintetbe lehet venni. Ezek a választási jegyzőkönyv szerint, 1-ször azt panaszolják, hogy nem jelenhettek meg a választáson, mert távol eső községekben laknak; azonban a választási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a szavazás példátlan lassúsággal folytattatott esti 6 óráig, iigy hogy a szavazók a legtávolabb vidékekről is megérkezhettek volna. 2-szor panaszolják azt, hogy a hosszas szavazás alatt a szavaztató bizottmányi elnök eltávozott, és maga helyett mást helyettesített; azonban ezen félreértés melyre legtöbb súly fektettetett az osztály előadója által, épen most világosíttatott fel akkint, hogy a helyettes elnök maga helyett nem más elnököt, hanem egy szavazatszedö ellenőrt helyettesített. Ezen legfőbb indok tehát elenyészik. Azt mondják továbbá, hogy a szavazás alatt egy puska sült el; de magok sem állítják azt, hogy legkisebb összeütközés történt volna. Én úgy vagyok értesítve, hogy a puskalövés a szolgabíró által rend fenntartás végett oda rendelt pandúrok részéről történt, a nélkül, hogy akár egyik akár másik fél megtámadtatott volna. Ezt maguk sem mondták, és ez ismét oly állítás, melynek semmi súlya nem lehet, legfelebb azon indokon kivül, melyet az előadó jegyző ur felvilágosított. Legfőbb súlya van azon állitásnak, hogy az elnök azzal biztatta a szavazók egy részét, hogy a szavazás félbe fog szakíttatni. Az a kérdés tehát, vájjon a szavazat félbeszakíttatott-e csak egy per czig is? épen nem, hanem folytattatott példátlan kitartásssl, ragaszkodva a törvényhez, mely folytonosságot rendel a szavazásra nézve. Azok tehát, a kik panaszkodnak, meggyőződhettek a szavazás folytonosságáról. De az elnök is mondott olyasmit mi átalában nem törvényes; hanem a szavazatszedő bizottmány jelen volt tagjai az elnököt helyreigazították; és ez is mutatja azon tényt, hogy a szavazás félbe nem szakíttatott, hanem folytattatott. Azt nem lehet hinni, hogy a szavazók és panaszlók az elnök biztatására azonnal eloszlottak, és maguknak a szavazás folytatásáról tudomást ne szerezhettek volna, ezen állítás is merőben alaptalan, s igy jelen esetben a vizsgálatnak helyét nem látván, a követet igazoltatni kívánom. Almásy Sándor: Az előttem szóló követ úrral egyetértek és Miskolezy Károlyt igazolt képviselőnek tekintem. Ürményi József: Nem lehetek az előttem szólóval egy véleményben; mert, méltánylom ugyan a felhozott okokat; de azon ok, melyet az előttem szóló sem tagad, s a melyre én legnagyobb súlyt helyzek, t. i. hogy az elnöki tekintély a választókra nézve, és pedig épen azon osztályú választókra nézve, kikről szó van, nem ellensúlyoztatok azon törvényes tudattal, melyet mint ellenindokot állítunk fel. Igaz az, hogy a választásnak folytonossága által megyözödhetett volna egy törvénytudó s akármelyikünk arról, hogy az eljárás törvényesen fog történni, és hogy az elnök állítása meg nem állhat, miután az a törvénynyel ellenkezik; de ha méltóztatnak a méltányosságot és azon körülményt is fölvenni, hogy a választó tömeg mily nagyon csügg az elnöknek kimondásán, ós hogy mily erős hittel hiszi a mit az elnök állít, szentnek tartván mind azt, a mit a törvénynek végbehajtójától és őrétől hall, midőn az elnök a nem törvény tudó tömegnek azt mondja, hogy holnap folytattatik a választás: akkor igen nehéz azt állítani hogy a választáson szakadatlan ott kellett volna maradnia azért, mert a nép az elnöknek nem hihetett. E szerint legkevesebbet óhajtok, midőn itt a vizsgálatot annyival is inkább kim ondandónak tartom, miután itt más nemzetiségekről is vagyon szó, kiknek mint igen nevezetes számú választóknak megnyugtatása végett a háznak intézkedni szükséges. Csiky Sándor: Két indokból indulnak ki a panaszkodók panaszlevelükben, melyet itt a kérdésben forgó választásranézveelőadnak. Az egyik arra vonatkozik, mi a választás előtt történt, a második mi a választás alatt fordult elő. Mi a választás előtt történtekre vonatkozó panaszokat illeti, én ugy értem, hogy azt panaszolták, mikép az összeírás azért nem ment kellő renddel, mert román ajkú választók is vannak azon kerületben, és az összeírok sorába a románok közöl senki sem neveztetett ki. Másik az, hogy a telekkönyvből nem nézték ki azt: kinek-kinek mennyi vagyona van, s hogy ahhoz mérve a választáshoz van-e joga vagy nincs, és ez volt az oka, hogy az oláhok és román ajkúak nem akarták magukat jelenteni, mert azt hitték, hogy jelentés esetében adó által fognak megrovatni, ez volt a választás előtt előfordult visszaélés oka. A másik panasz vonatkozott a választás alatt történtekre, jelesen hogy ott más nap reggel már a választás után jelentek meg a választók, azt hivén, hogy a szavazás az napon az elnöki kijelentés szerint folytattatni fog sőt más nap sem fog Képv. híz napi. I. k. 13

50.. XI. ülés 1861. april 25-kén. ' % egészen bevégeztetni. Mi az elsőt illeti, az oly panasz, mely a középponti választmány elé lett volna terjesztendő, és a középponti választmány határozhatta volna meg azt, hogy vájjon az összeírásnak meg kellett volna-e a románok között is történui, A második az volna, mire az előttem szóló által súly fektettetett, hogy az elnök által az mondatott a választóknak, hogy a választás más nap fog folytattatni, de nem folytattatott. Én nem látom indokolva és bebizonyítva, hogy az elnök azt mondta volna a választóknak. A jegyzőkönyvben, mely igazolásául szolgál a követnek., egy szóval sincs említés téve s nincs indokolva és bebizonyítva az, a mi a panaszban foglaltatik. Tehát én arra súlyt nem fektethetek; azon körülmény mellett hogy nyilván történt a szavazás, mert reggeli 3 óráig ott voltak a választók, különben is tudhatta mindenki, hogy a szavazás folytattatni fog ; a kik szavazni akartak, szavazhattak. A törvény azt parancsolja, hogy a szavazás egy folytában menjen, tehát a szavazatszedő bizottmány e tekintetben a törvénynek hódolt, és így nem látómat, mi ok forogna fenn, melynélfogva a választott képviselő igazolható nem lenne. Madarász József: Én több indokot látok a vizsgálat megrendelésére ; de a fő okot az elnök eljárásában látom. Az egyik volt a helyettesitett elnök eljárása. A mint érintetett a kijelölt követ testvérének sógora foglalta el a helyettesített elnöki széket, s azon rendet, mely a szavazásra nézve először elfogadtatott, azok óvása ellenére, a kiknek kellett volna szavazni, önkényüleg megváltoztatta. A második okot alapítom a rendes elnök azon kimondására, melyhez úgy hiszem talán a középponti bizottmánynak végzése oda van csatolva, hogy ha az első nap a választás be nem fejeztetnék, az más nap folytattatik. Ha nem csalatkozom, ez volt az elnöki kifejezés. Az előttem szóló követtársam Űrményi József úr indokait tökéle tesen osztom. A törvény azt mondja, hogy a szavazásnak félbeszakítás nélkül kell folytattatni; most már vegye a ház rószrehajlatlan bírálata alá azt, hogy ha a szavatszedö bizottmány elnöke részrehajlást akart gyakorolni, ne tegyük fel, de az emberi gyarlóság megengedi hogy gyakorolhatott, nem könynyen vezetheti-e félre a kisebbség ellenében a többséget, midőn azt mondja: a szavazás édes atyámfiai soká tartott már és tarthat egész éjjel, ma nem végezhetjük be, menjetek haza bátran, holnap folytatni fogjuk 8 órakor. Én belátom hogy ez törvénytelenség egy elnöktől; de ha megtörtént, nem lehet orvoslója azoknak, mik az elnöknek ezen nem jó hiszembeli törvényellenes kifejezése következtében történtek. Itt van a ház az ily esetekre s épen azért kell vizsgálatot rendelni a háznak, hogy a történtek valóságát megtudja s aztán orvosolja. Hisz a vizsgálat még nem elvetése a képviselőnek, mert megtörténhetik, hogy azon előadás, mely itt indokoltatik, vizsgálat folytán valótlanná válik; ha azonban kiviláglanek, hogy maga az elnök, mind itt felemlittetett, a 13 községnek azt mondta, menjenek önök haza, jöjjenek holnap szavazni, ez oly törvénytelen lett volt az elnök részéről, melyet a ház el nem fogadhat olyannak, hogy az elnök törvénytelen ténye a szavazásra jogosultkat szavazataiktól megfoszthassa (Helyeslés). En tehát a ház figyelmébe ajánlom az osztály véleményét és a vizsgálat elrendelését kívánom (Felkiáltások: Szavazzunk.) Elnök: Ha elállanak a szólástól a szavazás következik. Az osztály a vizsgálatnak megrendelését véleményezvén, azok, kik az osztály véleményét pártolják, méltóztassanak felállani (a többség feláll). Tehát az osztálynak véleménye elfogadtatván, a választásnak megvizsgálása rendeltetik el. Következik most azon kérdés: hogy a vizsgálatra ki fog kiküldetni (némelyek: Mihályi, mások: Domahidy!) Kettő között: Domahidy és Mihályi között oszlik meg ismét a kérdés. Mihályi Gábor: A háznak bizalmával! megtisztelósét nagy megbeesültetésnek és örömmel veszem. De méltóztassanak kegyesen megengedni, hogy bár én ezen megtiszteltetést örömest fogadni és a ház bizodalmának megfelelni minden alkalommal és minden időben kötelességemnek tartom; hanem miután választóim irányában, a kiket a múlt időben már egyszer aként képviseltem; hogy képviseletem egész ideje alatt országos kiküldetésben innen távol kellett lennem, most ugy nyilatkoztam, hogy --ha csak a közügyjava másként nem parancsolja én őket itt állandóan fogom képviselni: kérem tehát méltóztassanak megengedni hogy itt maradhassak (Atalános felkiáltás : Domahidy!) Elnök: A ház atalános akarata szerint tehát a vizsgálat megtételére Domahidy képviselő ur fog kiküldetni. (Közhelyeslés.) Olvastatik Missits János temesmegyei Lippa választókerületi képviselő megválasztatása elleni panasz tárgyában az osztály véleménye, ugy a panaszirat és hozzá csatolt bizonyítványok. Az osztály ezen képviselő urat igazolandónak véleményezi. Tisza Kálmán: Az itt most felolvasott panaszban igen sok nevetségest és némely boszantót találok. Nevetségesek azon okok, a melyek a választás ellen felhozatnak, hogy például egy pár zászlóra fel volt irva: Egy halálunk, egy életünk, Missits János a követünk". Mert magunk is tudjuk, hogy minden választásnál megszokott az ilyesmi történni, és semmit sem jelent. Találok sokat a panaszban a mi valóban boszantó és oly vád, mely súlyos és fontos. De mind ezek elénk nem tartoznak, mert a választás utáni tények felett szólanak, mely tények felett vizsgálni és ítélni nem ide, hanem a megyei hatóság köréhez tartozik. Én tehát részemről annál inkább óhajtom Missits urat mint igazolt képviselőt tekinteni, mert maga ezen folyamodvány bebizonyítja azt, hogy olyan emberek által tétetett az, a kiknek a törvényről és jogról fogalmuk sincs. Hogy ezekről fogalmuk nincs igazolja az: hogy ők a felséghez és a cancellariához kivannak folyamodni, kiknek ez ügyben egy betűt is szólani nem lehet és nem szabad. Én Missits János urat igazolt képviselőnek tekintem (Közhelyeslés).

XI. ülés 1861. april 25-kén. 51 Mihályi Gábor: Én a tárgyhoz nem szólok, mert magam is igazoltnak vélem a képviselő urat, hanem azon előterjesztésre, melyet a közvetlen előttem szolt Tisza Kálmán képviselőtársam mondott, mert akkor, a midőn a panaszló panaszát előadja bár hol ós bár mi tónuson adja is azt elő: azért azt boszantónak tekinteni nem lehet. E megjegyzést kívántam tenni, Tisza Kálmán: Kijelentem, hogy én megrovást egyedül csak az elnökségtől fogadok el, méltóztassék az ilyet az elnökre bizni (Felkiáltások: Igaz! Ugy van!). Bónis Sámuel: Csak azt akarom felelni az előttem szólt Mihályi képviselő urnák, hogy minden magyar polgárra nézve boszantó az, ha valaki törvénytelen hatalomhoz folyamodik (Felkiáltások: Elfogadjuk az osztály véleményét!). Elnök : A ház, ugy látom egyhangúlag megnyugszik abban, hogy Missits János képviselő igazoltnak veendő. (Közhelyeslés.) Az V. osztály előadója Kubinyi Rudolf olvassa az V-dik osztály véleményes jelentését Luzsénszky József br. Nagy Mihály kerületbeli képviselő megválasztatása iránt. Az osztály vizsgálatot javai. Maga a petitio szintén felolvastatik. Elnök : Mikép a hétfői gyűlésben szerencsém volt jelenteni, Szemere Geiza, Balzsam Emil s mintegy 14 községbeli választók részéről pótlólag többnyire ugyanazon kéz által tett aláírások mellett folyamodvány adatott be Luzsénszky József br. megválasztása ellen. E folyamodás eleje majdnem szóról szóra ugyanazonos azzal, mely most felolvastatott; s csak egy rövid czikk adatott hozzá, mely most fog felolvastatni. (Ennek következtében felolvastatik az emiitett pótlólagos folyamodvány, minek folytán közfelkiáltás : Vizsgálat!) Elnök : A vizsgálat tehát elrendeltetik. A vizsgálótagnak kiküldetésére nézve Károlyi Ede grófban méltóztatik megnyugodni? (Éljenzés.) Következik most a Vl-dik osztály jelentése avii-ik béliek fölött, (Felkiáltások : Elég volna! maradjon holnapra!) Még nem lehet az ülést eloszlatni, még 1 óra sincs. Rövid tárgyak lesznek, melyeket elvégezhetünk. (Helyes.) Ennek folytán Terényi Lajos mint a Vl-dik osztály előadója felolvassa a Kurtz György tolnamegyei Pakskeriiletben megválasztott képviselő ellen beadott kérvényt, az illető választási jegyzökönyvet s az osztály véleményét, mely szerint az emiitett képviselő igazolandó. (Fölkiáltások igazoltnak nyilvánítandó!) Elnök : Az osztály véleménye tehát helybenhagyatik? (Igen! Helyes!) Ennélfogva a kérdésben lévő képviselő igazoltnak jelentetik ki. Még egy rövid tárgy következik. A Vl-dik osztály előadója felolvassa a Biharmegye élesdi-kerületében megválasztott Bika Simon képviselőre vonatkozó iratokat. Az osztály véleménye szerint, e képviselő a jegyzőkönyv kipótoltatásáig tanácskozási jogától felfüggesztendő. Terényi Lajos : A ház régi kiadású rendszabályainak azon hibás 6-ik -sa mely szerint a kérdésbe vont képviselő tanácskozási joga felfüggeszthető volna azóta a törvényes házszabályok által kiigazittatván, azt hiszem, hogy az osztály véleményének e része tekintetbe nem is veendő. Kubinyi Ferencz : Azt tartom, hogy a jegyzőkönyv hiánya oly hiba, melyet pótolni kell, s ezért intézkedjék a tisztelt ház, hogy ez pótoltassák ki. Bezerédy László : Azt vélem hogy a szabályok határozata, mely a képviselőnek tagsági jogát meghagyja nem terjeszthető ki az előttünk fennforgó esetre. Méltóztassanak ugyanis figyelembe venni, hogy ezen irományok s a jegyzőkönyv olyanok, melyek mellett a követ nem lehet igazolható, sőt annak még belépése sem lehet ide a képviselőházba. Nem mondom, hogy azért a választás megsemmisíttessék; de a jegyzökönyvbeli hiány oly hiba, melyet pótolni lehet is, és kell is. A jegyzőkönyv, mely itt előttünk fekszik, nem bir oly törvényes erővel, hogy a mellett a követnek azon jog tulaj donittathassék, hogy tanácskozásainkban részt vehessen. Ezt kár volna ugyan kimondani, de tán miként az osztály véleményezi függesztessék fel a kérdéses képviselő joga addig, mig a hiány pótoltatni fog; mert e hiány mellett nem lehet őt akkint elfogadni, hogy tagsági jogát gyakorolja, Vajay Károly : Sajátságos volna ha oly okmány alapján melyen meglátjuk, hogy világos tollhiba történt, egy tagtársunk voksától megfosztatnék, midőn már megadtuk a voksot olyannak, kiről a priori tudjuk, hogy nem fog igazoltatni. Elnök : Két kérdés forog fenn, az első az, hogy a választmány véleménye szerint a jegyzőkönyv kiadásában történt hiánynak pótlása végett e jegyzőkönyv elnökileg Bika Simon urnák átadassék-e? A második kérdés az, hogy vájjon az alatt, mig e hiányok pótlása meg fog történni, Bika Simon úrtól a tagsági jog megtagadtassók-e, vagy nem? (Atalános felkiáltás : nem, nem!) Madarász József: Az ötödik osztályban már fordult elő egy eset, mely nem ugyan tökéletesen, de mégis majdnem ugyanazonos a mostanival. Ott az történt ugy hiszem Batthyány Zsigmond gróffal hogy kimondatott ugyan a szavazattöbbség, hanem jegyzőkönyv a szavazatszedö két tag által nem Íratott alá; de nem csak hogy nem Íratott alá, hanem abban az ellenjelölt meg sem neveztetett. Pedig ha veszszük a törvény szelleme úgy hiszem a 43-dik. világosan azt parancsolja, hogy a jegyzőkönyv aláirassék az elnök, a jegyzők és legalább két szavazatszedö tag által. Az tény volt,hogy a nevezett gróf megválasztatott; de ott még azon hiba is történt, hogy önmaga, az ellenkövetjelölt, krre800-nál több szavazat esett, sem neveztetett meg. 18*

52 XI ülés 1861. april 25-kén. Mindezek oly alakhiányok, melyek legalább véleményem szerint, a követjelölt, igazoltatását nem gátolhatják. S ezen hiányok kipótlása végett, a mellett hogy a követ igazoltatott, a jegyzőkönyv visszarküldetett, de tisztán csak kipótlás végett. Igaz, hogy itt a jelen esetben nincs kimondva a jegyzőkönyvben, hogy Bika Simon ur tehát követnek nyilváníttatott; de méltóztassék megnézni, benne van, hogy 900 és néhány szavazat esett reá. Természetes következmény tehát, hogy miután a szavazatok többsége őt illeti, képviselőnek Bika Simon ur választatott meg. Véleményem szerint ez oly alakhiány s épen oly összeütköző az V-dik t. czikk 43-dik -sával a milyen Batthyány Zsigmond gróf megválasztatása volt, azon különbséggel hogy itt még a két szavazatszedö küldött sem irta alá a jegyzökönyvet. Már most méltóztassék a tisztelt ház bölcs belátása szerint Ítélni. De véleményem szerint az emiitett két eset ugyanazonos lévén, nem szeretném ha azon következetlenségbe esnénk, hogy míg az egyik esetben azon hiány mellett, melynek a törvény követelménye szerint nem kellene lenni, a igazoljukképviselőt s a jegyzökönyvet tisztán csak kipótlás végett küldjük vissza : a jelenesetben, hol szintén csak a 43-dik. elleni hiány forog fenn, a képviselőt nem akarjuk igazolni mind addig, mig ezen hiány ki nem pótoltatik. Tehát vagy a másik esetben is tökéletesen fel kellett volna függeszteni azon képviselő jogát; vagy ha ott nem tettük azt, véleményem szerint, itt is igazolandó a képviselő s csak a kérdéses alakhiány pótlandó ki. * Mihályi Gábor : Azt hiszem, hogy épen e mai napon határoztuk egyik képviselő társunkra, ha nem csalatkozom Batthyány grófra nézve, hogy miután a jegyzőkönyvben némely hiányok vannak, az neki ezeknek kipótlása végett átadassék. Miután az egyik iránt igy határoztunk, s látjuk, hogy itt csak tollhiba van, mert a jegyzőkönyv mindkét fél emberei által aláíratott s csak az nincs benne, kikre szavaztak, s hány szavazat volt mindössze; annálfogva nagyon kérem, méltóztassanak ezen igen érdemes férfiút igazolt képviselő társunk gyanánt elfogadni. Csíky Sándor : Itt rendben készült a jegyzőkönyv. Alá van irva az elnök, a jegyzők s a szavazatszedő tagok által. Tehát az illető képviselő igazolandó. Terényi Lajos : Hogy főtisztelendő Bika Simon úr az élesdi-kerület részéről, képviselőül valósággal elválasztatott, azt ugy hiszem a jelen lévő biharmegyei követek is igazolhatják;de másrészről a hírlapok útján is értesültünk róla. De már maga azon körülmény is, hogy az illetőnek kezébe adatott az igazozolási okmány habár ez hiányos is, tanúsítja azt, hogy megvan választva; mert különben semmi okmányt nem nyert volna. Tanúsítja továbbá az is, hogy más képviselő azon kerületből nem érkezett, s a nevezett ellen kérvény mind e mai napig nem adatott be. Annálfogva azt hiszem, hogy tanácskozási joga fönntartandó. Kállay Ödön : Igazolt képviselőnek csak azt vehetjük, ki minden kérdésen kívül áll. Itt pedig azon kérdés van, hogy a választott neve nincs beírva; erre tehát azt mondani, hogy visszaküldjük a jegyzőkönyvet kiigazítás végett, de a képviselőt mégis igazoltnak nyilvánítjuk : ellenmondás. Hogy a választottat mégis megfoszszuk szavazatjogától, azt nem tudom helyesnek találni. De mindaddig, mig a jegyzőkönyv ellen kifogás van, addig nem lehet mondani, hogy a képviselő igazolt. Kazinczy Gábor : Én sem akarom a választás megsemmisítését, hanem annak igazoltatását teljes lehetetlennek tartom. Az okmány t. i. nem csak formájában hiányos, hanem egyenesen lényegében is, mit mindenesetre fel kell deríteni, mely földerítésnek eredménye olyan lehet, mi ezen úrnak igazoltatását utólagosan megsemmisítheti. A jegyzőkönyv t. i. azt mondja, hogy két competens volt azon választásra nézve : Bika Simon és Csengery Antal; s íme a szavazati lajstromban csak az áll, hogy 978 szavazata volt az egyiknek; de'nincs érintve, hogy hány szavazata volt a másiknak. Következőleg itt a tisztelt háznak az Ítéletet szükségkép fel kell függesztenie, mert a jegyzökönyvkipótlása fogja még megmutatni, váljon nem volt-e az ellenfélnek több szavazata. Imrédy Lipót : Előttem szólott képviselő társam tökéletesen kifejté már nézeteimet, azért egyszerűen csak azt jelentem ki, hogy véleményét teljesen pártolom. Tisza László : Én is röviden csak azt akarom kijelenteni, hogy ámbár a jegyzőkönyv kiegészítendő és kipótlandó s ámbár ki nem mondhatja a tisztelt ház, hogy az élesdi-kerület igen tisztelt képviselője ezennel igazoltatik; mégis kell, hogy ez utóbbi addig is minden képviselői jogával élhessen. Csengery Antal : Én csak azt akarom megjegyezni, mit a tisztelt előadó emiitett; nevezetesen,hogy azon körülményből is, hogy a választmány e jegyzőkönyvet Bika Simon urnák kiadatni rendelte, már kitűnik az, miszerint ö többséggel volt megválasztva. Opicz Sándor : A mi az osztály előadójának véleményét illeti, előlegesen kijelentem, hogy azt részemről szintén osztom. De azon egyszerű igénytelen nézetem van még, hogy a jegyzőkönyv ne csak az aláírások kiegészítése végett küldessék vissza, hanem miután abból az átalános szavazattöbbség nem tűnik ki, egyszersmind erre is figyelmeztessenek az illetők. Ürményi Miksa : Egy véleményben vagyok Kazinczy Gábor úrral, hogy midőn a jegyzőkönyv egy része még kiegészíttetlen, meglehet, hogy annak folytán, miután abban nem csak a szavazatok fordulnak elő, oly körülményt is fedezhet föl a ház, melynek következtében nem találná a képviselőt igazolandónak. S azért azt tartom, hogy őt szavazati jogától föl kell függeszteni. (Felkiáltások : Nem kell felfüggeszteni!) Elnök : Miután a jegyzőkönyv kipótlása. már el van rendelve, csak az iránt látok még véleménykülönbséget, hogy némelyek egészen igazoltnak kívánják kijelenteni az illetőt; mások tagsági jogában

XH. ülés 1861. april 26-kán. 53 azért meghagyatni kívánják; és ismét vannak némelyek, kik még attól is meg akarják fosztani. Nem lehetne talán azt mondani, hogy a tagsági jogtól a pótolandók pótlása előtt, semmi esetre sem fosztathatik meg? Vagy e végből szavazás kívántatik? (Felkiáltások : Nem!) Végzésül tehát azt mondom ki, hogy addig is, mig a jegyzőkönyv hiányai kipótoltatni fognak, Bika Simon ur tagsági jogától meg nem fosztatik. (Közhelyeslés.) Ezzel az ülés d. u. 1 % órakor feloszlott. XII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1861. april 26-kán, d. e. 10 órakor. Elnök Amai ülés jegyzökönyvét Jura Györgyjegyző fogja vezetni. A szólókat pedig Tanárky Gedeon jegyző irandja fel. A tegnapi jegyzőkönyv fog mindenek előtt hitelesíttetni. Csengery Imre jegyző olvassa a XI. ülés jegyzökönyvét. A jegyzőkönyv felolvasása után : Podmaniczky Frigyes báró : Tisztelt ház! Mindnyájunkra aggasztólag hat igen tisztelt korelnökünk Palóezy Lászlónak súlyos betegsége! Én azt hiszem, miszerint kellemetlenül volnánk meglepetve az által, ha a lehető legrövidebb idő alatt a legjobb hirek nem érkeznének egészségi állapotának jobbra fordultáról. Kérjük meg tehát t. elnökünket, lenne oly szives, naponkint az ülés megnyitása alkalmával jelentést tenni a felől, vájjon javulásnak indult-e szeretve tisztelt korelnökünk egészségi állapota? (Közhelyeslés.) Elnök : Fogom teljesitni a megbízást; a mai napra nézve azonban fájdalommal kell jelentenem, hogy a tisztelt hazafi súlyosan beteg, és eddigi egészségi állapota javulásnak nem indult. (Atalános fájdalmas részvét!) A kilencz tagú igazoló bizottmány azon képviselő urak fölötti jegyzőkönyveit, kiknek megválasztatása kérdés alá nem jött, jelentés mellett a tisztelt háznak beadja. Ezek mindjárt felvétethetnek, hogy az illető tagok tagsági jogaikkal élhessenek. Tanárky Gedeon felolvassa a kilencztagu bizottmány jelentését. Elnök : E szerint igazoltaknak következő képviselő urak Bernáth Zsigmond, Csernovics Péter, Bogdanovics Vilibáld és Királyi Pál, (Éljenek!) jelentetnek ki. Most következik a tegnap félbenhagyott VI. osztály jelentésének további tárgyalása. Terényi Lajos mint azon osztály előadója olvassa a Fráter Pál Nógrádmegye ecsegh-kerületi képviselő választására vonatkozó okmányokat, melyek szerint az osztály azt véleményezi : hogy úgy a választók összeírása, mint a választásnál megjelent szavazások névjegyzéke összehasonlítás végett terjesztessenek elő. Elnök: Az osztály által pótoltatni kivánt hiányok felvilágosítására, Fráter Pál ur, miként folyó hó 19-kén tartott ülésünkben jelenteni szerencsém volt, a következő két okmányt adta kezemhez, melynek egyike az 1861-ik év martius hó 20-kán Ecseghen történt képviselő-választás alkalmával Fráter Pálra esett szavazatnak följegyzését foglalja magában. A másik az ecseghi választó-kerület választási névjegyzékének betűszerinti kimutatását tárgyazza, melyben az illető községeknek és pusztáknak nevei foglaltatnak és mindegyik után a választók számszerinti összes mennyisége ki van téve. Más iratok nem lévén, méltóztassanak a tárgyhoz szólani. Halász Boldizsár : A panasz a verekedésre van alapítva és arra, hogy többen szavaztak olyanok kiknek szavazati joguk nem lett volna. A verekedést illetőleg, a jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a Bozó-párt kezdte a verekedést, mint rendesen a kisebbség szokta az ily bajokat okozni, hogy elveretvén a csatatérről azt mondhassa, miszerint alkotmányos jogával nem élhetett. Azon tanuk is, kik a verekedési tényt igazolják, ugy látom, mind azon párthoz tartoznak, mely kisebbségben maradt. De ők kezdték a verekedést s igy ha a többség nem engedett és eltolta őket a helyszínéről, azt csak maguknak tulajdonítsák. Egyébiránt a verekedés után a rend és csend ismét helyreállíttatván, fel voltak híva szavazási joguk gyakorlatára; hogy azt nem tették, az ismét egyik szokott fogása a kisebbségnek, hogy ez által érvénytelenné tegye a választást. A mi azt illeti, hogy sokan szavaztak olyanok, kiknek nem volt joguk a szavazáshoz, ez nem tartozik a házhoz; hanem az lett volna helyén, hogy a központi bizottmányhoz adják be reclamátióikat, (Zaj.) Benczúr esetében hasonlókép 29 zsidó vagyis olyan egyén, kinek szavazatjoga nem volt, szavazott, és a t. ház, bár jogtalannak ismerte a tényt, a követet mégis igazolandónak vélte; s igy azt gondolom tehát, hogy az illetőknek kötelességük lett volna az e részbeni panaszt a központi bizottmánynak bejelenteni. Különben is Fráter Pál 150 szavazattal volt többségben, tehát ha le is számíttatik azon Képv. ház aapí. I, k. 14