Iktatószám: 02/04-2/2018 Ügyintéző: Rubus Anikó Tárgy: összefoglaló [314/2012. (XI. 8.9 Korm. rendelet 43/B. (1) bekezdés a) pont aa) alpont] Tisztelt Bajaiak! Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. december 14-i ülésén 441/2017. (XII.14.) határozatával döntött, a Településképi Arculati Kézikönyv elfogadásáról, valamint a településkép védelméről szóló 39/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelet megalkotásáról. Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: településképi törvény). A településképi törvény célja a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, oly módon, hogy egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai, valamint az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során. A településképi törvény végrehajtására többek között az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel módosításra került a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.). A végrehajtást szolgáló rendelkezések egyértelmű keretet határoznak meg a települések épített környezetének minőségi fejlesztéséhez, a települések jellegzetes karakterjegyeinek, arculati és egyedi építészeti értékeinek megóvásához és a társadalom ehhez szükséges aktivizálásának helyi szabályozásához. Új eszközök, amelyeket a településképi törvény vezetett be: 1. a Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK), valamint 2. a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet). A TAK, valamint a településképi rendelet (együttesen: eszközök) részletes tartalmi elemeit, egyeztetésük és elfogadásuk szabályait az Eljr. határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eszközök szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve a TAK alapozza meg a településképi rendeletet, ezért véleményeztetésük egy eljárás keretében került lefolytatásra Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 14/2017. (III. 31.) önkormányzati rendeletben (továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint. Az eszközök előzetes tájékoztatási szakasza az Eljr. 43/A. (2) bekezdése alapján 2017. első félévében került lefolytatásra, amely során lakossági fórum megtartására 2017. május 18-án 1
került sor. A véleményezési szakasz, azaz az elkészült tervezetek véleményezése az Eljr. 43/A. (6) bekezdés szerint 2017. december 5. napjával lezárult, a lakossági fórum 2017. november 27. napján került megtartásra a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint. Az államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történt. Az elkészült TAK megküldésre került a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak, a településképi rendelet tervezetet az állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti parki igazgatóság véleményezte. Az Eljr. 43/A. (8) bekezdés alapján a polgármester ismertette a Képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, a javaslatot azok elfogadására, illetve el nem fogadására indokolással, továbbá az elfogadott vélemények alapján a TAK-ban, valamint a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat. I. BAJA VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA A TAK az Eljr. szerint a települések természeti és épített környezete által meghatározott a településképi jellemzői bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. Feltárja és ismerteti a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel. Tartalma kiterjed a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokra valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemekre, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A TAK szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, így annak közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie. Elvárt igény, hogy a dokumentum széles körben prezentálható legyen. Az előzőeken túl fontos a minőségi szakmai tartalom és megjelenés, hiszen a város építészetpolitikai dokumentumaként, eszmei értéket közvetít, meghatározza a település arculatával kapcsolatos közösségi elvárásokat. A TAK tartalmi követelményeit az Eljr. 12. melléklete tartalmazza, amely alapján az alábbi szerkezeti felépítéssel készült el Baja város kézikönyve: Az egyes fejezetek rövid bemutatása: 2. Baja bemutatása Polgármesteri Köszöntő 1. Bevezetés 2. Baja bemutatása 3. Örökségünk 4. Településképi szempontból meghatározó területek 5. Építészeti útmutató 6. Jó példák/épületek, épített részletek, sajátos építményfajták 7. Jó példák/utcák, terek, parkok 8. Jó példák/hirdetések, reklámok E fejezet ismerteti és bemutatja városunk kialakult adottságait a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány) léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzőit, a település épített és táji környezetének vizuális megjelenését, az épített és táji környezet általános településképi jellemzőit (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformálás, homlokzati kialakítás, emléktáblák, anyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód, növényzet és természetes környezet). 2
3. Örökségünk A fejezet bemutatja a település legmeghatározóbb értékeit, így Baja város történetét, történeti szerkezetét és városrészeit. Józsefváros: ismertebb nevén Fölvég. Templomának patrónusa Szent József, az iparosok, kézművesek védőszentje. Józsefvárosban sok iparos élt. Istvánmegye önálló község volt, s városrészként megőrizte nevét. Istvánmegye önálló települést 1848-ban csatolták Bajához, tehát korábban nem volt városrész. Kiscsávoly: a Szegedi út, amely a városrészt határolja, Csávoly község irányába vezet, valószínű, hogy innen az elnevezés (a Csávoly település előtti kisebb településrész). Katonaváros: pontos magyarázatára nem került elő adat, valószínűleg az idők folyamán a városban állomásozó katonák lakhattak itt, s innen kapta a nevét. Rókusváros: a várost sújtó pestisjárvány elmúltával a bajai hívek kápolnát építettek (1795), melyet a pestisesek védőszentjéről, Szent Rókusról neveztek el. A kórház is itt épült fel 1793-ban. Szállásváros: ismertebb nevén Alvég. Baja déli részén szállások (külterületi lakott helyek, tanyák) lehettek, majd Baja városrészévé alakultak. Főként bunyevácok lakták. Homokváros: talaja rendkívül homokos, nagy szőlők voltak ezen a területen (Petői szőlők). Szentjános: a Duna és a Sugovica határolta városrészben laktak a halászok, vízimolnárok, kiknek Szent János a védőszentjük. Önálló község volt, s városrészként is megőrizte nevét. Szentistván: Egy 1909-es térkép kilenc kerületet tüntet fel, ugyanis a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Bajaszentistván önálló település, 1930-ban került Bajához, s így alakult ki a 10 városrész/kerület. 3
A TAK e fejezete bemutatja Baja országos műemléki védettség alatt álló épületeit, összesen 48 db-ot, amelyekről egy külön értékleltár készült fényképpel és helyszínrajzzal. Az épített műemléki érték a helyi védettségű épületekkel egészül ki. A 2002-ben készült értékleltár elemeit a Képviselő-testület 249/2002. Kth. sz. határozatával jóváhagyott településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeként készült kulturális örökségvédelmi tanulmány tartalmazta. Összesen 138 db A" kategóriás, 137 db B" kategóriás és 327 db C" kategóriás helyi védett épület és 19 egyéb C" kategóriás helyi védett objektum szerepelt a korábbi értékleltárban. Valódi védelmet és bontási tilalmat csak az országos műemléki védelem és a helyi védett A kategóriájú épületek élveztek. A B és C kategóriás helyi védett épületek nem jelentettek automatikus védelmet az épület egészének, a szabályozás csak bizonyos építészeti elemeket védett, amelyeket bontás esetén vissza kellett építeni az új épületbe, vagy esetleg más módon megőrizni a hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) értelmében. Jelen eljárás során az akkor közel 700 db, helyi védelem alá helyezett épület felülvizsgálatára is sor került. Mivel a B és C kategória között nem volt lényeges különbség, az új értékleltárban megszüntetésre javasolt volt a harmadik, a C" kategória. A védett épületek két új kategóriába, HV-A" és HV-B" kategóriába lettek átsorolva. Azok az épületek, amelyek komoly építészeti értékekkel bírnak, így védelmük továbbra is fontos, megmaradtak a korábbi kategóriában vagy átkerültek eggyel magasabb kategóriába, a védelem okának indoklásával. A korábbi B kategóriából a HV-A kategóriába néhány épület, a korábbi C kategóriából a HV-B kategóriába 78 db épület került át. A többi épületnél pedig megszűnt a helyi védettség. A védettség alól történő kivétel legjellemzőbb okai a következők: - az épület megújult, a védett építészeti elemeit kicserélték rajta (ablakok, kapu, cserépfedés, stb.), - az épület úgy átépült, hogy az eredeti állapotát nem őrizte meg, építészeti értékeit elvesztette, - a védett elemet hordozó épületet lebontották, a telke üres vagy helyén már új ház áll. A helyi védelem alatt álló épületek listája a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettervezet mellékletét képezi, az építmények adatait külön dokumentum rögzíti, ez a helyi értékleltár. A helyi védelem fokozatai: HV-A jelű védelem: a teljes épület védelmét jelenti, pl.: HV-B jelű védelem: az épületek jellegének, vagy részének, részletének védelmét jelenti. (homlokzat, nyílászárók pl.: ablak, kapu, stb.), pl.: 4
A helyi területi védelem: a településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal, utcakép, településkarakter védelmét, meghatározó épületek környezetének védelmét szolgálja. 4. Településképi szempontból meghatározó területek A TAK egyik leglényegesebb eleme a településképi szempontból meghatározó területek, azaz az eltérő jellegű területek lehatárolása. A beépített várostestben a rendeltetésük szerint különböző részek jól elkülönülnek egymástól. Lakótelep jellemzően a Sugovicától északra lévő Újváros területén található. A polgárváros a városközpontot övezi és főként észak-déli irányban elhúzódik a fő közlekedési utak mentén. A családi házas beépítésű területek a város déli és keleti részén találhatók, egy újabb karéja a keleti elkerülő útig terjeszkedik. A tranzitforgalmú út mentén már megjelenik a gazdasági zóna is, amelynek legnagyobb foltjai az elkerülő út külső oldalán alakultak ki. A Duna-parti gazdasági terület külön városrésszé növekedett az áruházak tömbjeivel. A városközpont területbe került kijelölésre az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület. A központi városrészre jellemző a szolgáltatások gazdagsága, nagy számban működnek éttermek, vendéglátóhelyek. A történelmi belváros utcái a régi beépítésnek köszönhetően szabálytalanul íveltek, zömében észak-dél irányúak, a telkek sokszor szabálytalan formájúak, nagyságuk széles határok között változik. A megnövekedett gépjármű-forgalom a belváros úthálózatát jelentősen leterheli, továbbá problémát okoz a parkolóhelyek hiánya. A történelmi belvároshoz közvetlenül kapcsolódó területek, a Petőfi-sziget, egyéb közösségi terek, ingatlanok funkcionális kihasználatlansága. A városközpontban található zöldfelületek: a Déri kert, a Vonatkert, a Petőfi-sziget. A polgárváros a történelmi jelentőségű városközpontot övezi, és észak-déli irányban elhúzódik a fő közlekedési utak mentén. Baja morfológiai szempontból jellegzetes adottsága, hogy a szintszám és homlokzatmagasság a városközponttól kifelé haladva hirtelen csökken le a földszintes, sőt azon belül is egészen alacsony magasságig. A helyi lakók közül sokan éppen a földszintességéből fakadó emberléptékűségéért szeretik Baját. A városi zárt lakóterületek utcái a külső kerületekéinél keskenyebbek, de még így is megfelelően tágasak, végig zárt sorban épített házakkal szegettek, melyeket általában egy-egy kocsi behajtásra alkalmas, fedett kapualj kötött össze. Tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterület: azok a területek, amelyek jellemzően iparosított technológiát igényelt építmények elhelyezésére szolgáltak az 1960-as évektől kezdődően. A bajai Újváros lakótelep a belvárostól északnyugatra, a Sugovicától északra fekszik (nyugati városrész). Főként négy, helyenként pedig 10 emeletes sávházakkal épült be az egykori mocsár helyén. Keleti részéhez a későbbi évek folyamán épület lakópark jellegű sorolt társasházi beépítés csatlakozik. További kijelölésre kerültek sorházas lakóterületek. A sorházas területek jellemzően a város délkeleti szegmensében találhatók. Kertvárosias lakóterületen a családi házas beépítésű területek jellemzően a polgárvárostól keletre és délre találhatók. Ilyen jellegű lakóövezet egy újabb karéja a keleti elkerülő útig terjeszkedik, azonban a tranzitforgalmú út mentén már megjelenik a gazdasági zóna is. Karakterét tekintve igen változatosnak mondható a város: találkozhatunk hagyományos sátortetős, nyeregtetős utcasorokkal, melyek szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési móddal sorakoznak, a város egy-egy frissebben épület részén pedig a mediterrán jellegű családi házak is megjelentek. További karakterek az Intézményterületek és a Zöldfelületi intézményterületek. Az intézményterületek főként óvodák, iskolák, és a kórház területei, a zöldfelületi intézményterületek a szerkezeti terven különleges sportterületként, idegenforgalmi területként, temetőként jelöltek. Hétvégiházas üdülőterület és Vízpartok, szigetek terület: üdülőterületek, amelyek a természeti adottságokhoz igazodva a vízhez kapcsolódó zöldfelületek mentén alakultak ki, mint a Petőfi-sziget, Nagy- Pandúr-sziget, illetve a várostól kissé leszakadva a Duna jobb partján, a hídfőhöz közel, az erdőterület határán. A két sziget az 1950-es évekig természeti jellegű terület volt. A jóléti és üdülési rendeltetést kiszolgálva az elmúlt 50 évben létesültek telkek és telekcsoportok, méreteikkel az adott funkcióhoz alkalmazkodva. Az üdülőtelkek legnagyobb része az 1970-es és 80-as években alakult ki. Az üdülőterületek hullámtérben fekszenek. A Nagy-Pandúr-szigeten található terület bővítése megállt, egyrészt a további telektömbök infrastruktúrájának hiánya, másrészt az árvízi elöntés gyakoribbá válása miatt. Lakóterületek környezetében lévő gazdasági területek és Gazdasági környezetben fekvő gazdasági területek: az ipari, kereskedelmi, gazdasági területek legnagyobb része a város keleti-délkeleti területén helyezkedik el, ezen kívül nyugaton, a Duna partján és a város északi végén található egy-egy ilyen 5
felhasználású terület. A gazdasági területeknél érdemes megkülönböztetni a lakóterületek közelében és a gazdasági környezetben elhelyezkedő gazdasági területeket. A lakóterületek közelében lévő gazdasági területek jellemzően a lakóterületek és a nagyobb kiterjedésű gazdasági területek közé ékelődnek. Itt kiemelten fontos szempont a terület építészeti megjelenése és a lakóterületekhez való viszonya. A keleti városrész főként indusztriális jellemzőkkel bíró terület, ahol komoly ipari potenciál összpontosul. A környezetre zavaró hatást gyakorló iparterületek többsége a Szegedi út és a Keleti körút mentén fekszik. A fejlesztési célok közé tartozik többek között a városrész infrastrukturális hiányainak pótlása, amely elősegítené a terület betelepítését, és hosszú távon lehetővé válna a fejlesztési területek felfuttatása, az ipari területek bővítése. A Duna partján levő gazdasági területeken elsősorban a dunai hajózáshoz kapcsolódó, azt kihasználó gazdasági tevékenység jellemző. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági területek létesítményeinek telkén, telephelyein a kialakított zöldfelületek területi aránya csekély, biológiai intenzitása, fásítása, gondozottsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. A jelenleg meglévő és a bővülő gazdasági területeken a helyzet javítására érdemes gondot fordítani. Egyéb tájékoztató elemek: a vasútvonal és a vasút területe; vízgazdálkodási területek, zöldterületek, véderdők tartoznak ide. 6
5. Építészeti útmutató E fejezetben a Lechner Tudásközpont által készített sematikus ábrák, valamint fotók segítségével kerülnek bemutatásra a településképi illeszkedést biztosító javaslatok, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások. Az építészeti útmutató témakörei különösen telepítés, beépítés, tetők, tömegformálás, a település- és utcaképet kiegészítő elemei, külterületek építészeti képei, stb. 6-8. Jó példák A fejezet szemléletformáló jellegű, épületek, építészeti részletek, kerítések, zöldfelület kialakítása, sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések nagyobb részben fotóval, illetve rövid, kiegészítő magyarázó szöveg kíséretével kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy az arculati kézikönyv csak jó példákat mutasson be. Az értékmegőrzés, illeszkedés érdekében történő iránymutatás fényképes, illetve szöveges formában folytatódik a 7. Jó példák/utcák, terek, parkok és a 8. Jó példák/hirdetések, reklámtáblák című fejezetekben is. II. A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 39/2017. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET FELÉPÍTÉSE, TARTALMA A településképi törvény 12. (2) bekezdésében felhatalmazást kapott az önkormányzat képviselő-testülete, hogy településképi rendeletben állapítsa meg a településképi követelményeket, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát, a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti, azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, továbbá a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját, a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit. A településképi rendelet megalkotásának célja, hogy az ajánlások és normák együttesének betartásával esztétikus, harmonikus építészeti és környezeti minőség szülessen az alacsony építészeti, vizuális minőség helyett. A településképi követelmények meghatározásával, a széleskörű tájékoztatás nyújtásával biztosítottá válik a településkép védelme és megfelelő irányú alakítása az építmények tervezése és kivitelezése során. Korábban már megalkotásra kerültek településképpel összefüggő egyes rendeletek, amelyek felülvizsgálatukat követően alapját képezték a rendelettervezetnek. Ezek: Baja Város Képviselő-testületének az épített örökség helyi értékeinek védelmével összefüggő szabályokról és önkormányzati támogatásról szóló 55/2003. (XI. 28.) Ktr. sz. rendelete, Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Baja Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 8/2008. (II. 29.) rendelete, valamint Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a városkép alakításáról és védelméről szóló 27/2015. (XII. 21.) önkormányzati rendelete. A településképi rendelet tartalma: Az 1-3. -ok meghatározzák a rendeletalkotás célját, amely elősegíti Baja településképének védelmét, rendezett és esztétikus városkép kialakítását a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazásával. A 4-5. -ok az értelmező rendelkezések a rendeletben előforduló kifejezések egyértelmű értelmezését biztosítják. A 6-9. -ok meghatározzák a helyi védelem fokozatait, a helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket. 7
A 10-13. -ok: korábban Baja Város Képviselő-testületének az épített örökség helyi értékeinek védelmével összefüggő szabályokról és önkormányzati támogatásról szóló 55/2003. (XI. 28.) Ktr. sz. rendelete fogalmazta meg a helyi egyedi védelemhez kapcsolódó támogatási rendszert. A felülvizsgálatot követően a továbbiakban a településképi rendelet biztosítja a helyi védett elemek rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó kötelezettségek teljesítését. A 14-16. -ok: megfogalmazzák a helyi védelem elemeire vonatkozó egyedi építészeti településképi követelményeket. A 17. lehatárolja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területeket. Ezek: helyi területi védelem területe, városközpont területe, tömbtelkes, úszótelkes társasházi lakóterület, sorházas lakóterület, városi zárt lakóterület, kertvárosias lakóterület, intézményterület, zöldfelületi intézményterület, hétvégi házas üdülőterület, vízpartok, szigetek területe, lakóterületek környezetében fekvő gazdasági terület, gazdasági környezetben fekvő gazdasági terület. A 18-29. -ok: a településképi szempontból meghatározó területekre fogalmazzák meg az általános követelményeket, illetve a területi és egyedi építészeti településképi követelményeket. Az Elj. szerint megfogalmazott területi építészeti követelmények különösen a településképet meghatározó építmény telepítésére, kerti építmények, műtárgyak, kerítés kialakítására kerültek megfogalmazásra. A településképi rendelet az egyedi építészeti követelmények tekintetében az építmény tömegformálására, különösen a tetőzet kialakítási módjára, tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott irányaira, és tetőfelépítményeire, továbbá a homlokzati kialakításra, anyaghasználatra, és a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjára és lehetőségére, valamint az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjára fogalmaz meg követelményeket. A 30. az egyes sajátos építmények, műtárgyak tekintetében fogalmaz meg településképi követelményeket. A 31. a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet keretei között a reklámokra, reklámhordozókra, különösen azok számára, méretére, a reklámközzététel technológiájára, anyaghasználatára vonatkozó követelményeket fogalmaz meg. A 32. a településképi szempontból meghatározó, függőleges falsíkra kerülő cégtábla, üzletfelirat, cégér, kirakat elhelyezésének módjára, méretére, anyaghasználatára fogalmaz meg településképi követelményeket. A 33. -hoz: korábban szükséges esetekben a HÉSZ biztosítja a főépítész álláspontjának érvényre juttatását. A településképi rendelet megalkotásával az Eljr. 25. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít. Továbbá az Eljr. 25. (2) bekezdése szerint a települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti. A településképi rendelet 33. -a rögzíti azokat a tevékenységeket, amelyek esetében kötelező a szakmai konzultáció, amennyiben az építési tevékenység Baja településképi szempontból kiemelt területein tervezett. A 34-39. -okhoz: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a városkép alakításáról és védelméről szóló 27/2015. (XII. 21.) önkormányzati rendeletében szabályozott településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, valamint a kötelezés és a településképi bírság. jogharmonizációt célzó kisebb módosításokkal került átvezetésre a településképi rendeletbe. A 40. a rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. A 41. módosító rendelkezést állapít meg Baja Város Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendeletével kapcsolatban. A 42. a hatályon kívül helyező rendelkezéseket sorolja fel. A fent leírtakat összegezve elmondható, hogy a településképi törvény által biztosított eszközök megalkotásának célja, hogy az ajánlások és normatívák betartásával esztétikus, harmonikus építészeti és környezeti minőség szülessen az alacsony építészeti, vizuális minőség helyett. A TAK fontos feladata, hogy a településképi rendelet szakmai megalapozásául szolgáljon. A településkép 8