Polónyi István Felsőoktatás és gazdasági fejlődés 56. Közgazdász-vándorgyűlés - Debrecen, 2018 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Amiről szó lesz Egy olyan kérdést igyekszünk megvizsgálni, amelyek talán valamennyire újdonság értékű: Az oktatás és a gazdasági fejlődés speciális (kapitalizmus modellek szerinti) országcsoportonkénti sajátosságainak elemzése. Létezik-e posztszocialista modell az iskolázottság, az innovációs teljesítmény és a gazdaság kapcsolatának aspektusából? Inkább rácsodálkozás, mint eredmények
Északi modell országai Dánia Finnország Hollandia Island Norvégia Svédország Kapitalizmusmodellek szerinti országcsoportok Angolszász modell országai Ausztrália Egyesült Királyság Írország Kanada Új-Zéland USA Mediterrán modell országai Görögország Izrael Olaszország Portugália Spanyolország Törökország Kontinentális modell országai Ausztria Belgium Franciaország Luxemburg Németország Svájc Posztszocialista országok Bulgária Csehország Horvátország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Sapir (2005:9) Artner (2011) Farkas (2011)
A gazdasági fejlettség és az iskolázottság
Barro & Lee Egy főre jutó elvégzett iskolaévek száma országcsoportonként (1950-től) Egy főre jutó elvégzett felsőfokú iskolaévek száma országcsoportonként (1950-től)
Egy országcsoport akkor létező csoport, ha adatainak szórása kisebb mint az összes országnak az adott adat szerinti szórása szórástrendje eltér a többi csoport szórásának trendjétől Névsor szerint országcsoportokra az iskolázottság szórása Az iskolázottság szórása országcsoportonként
Egy országcsoport akkor létező csoport, ha adatainak szórása kisebb mint az összes országnak az adott adat szerinti szórása szórástrendje eltér a többi csoport szórásának trendjétől Névsor szerint országcsoportokra a felsőfokú iskolázottság szórása Az iskolázottság szórása országcsoportonként
iskolévek száma & GDP/fő Korreláció Tertiary iskolévek száma &GDP/fő Tert/isk Argentina 0,87641 0,69550 79% Australia 0,81612 0,89114 109% Austria 0,95668 0,95535 100% Belgium 0,97502 0,97160 100% Brazil 0,94853 0,98043 103% Bulgaria 0,88103 0,86985 99% Canada 0,98089 0,88616 90% Chile 0,87217 0,79644 91% China 0,80636 0,86917 108% Croatia 0,85373 0,72344 85% Cyprus 0,96106 0,98439 102% Czech Rep 0,94153 0,94324 100% Denmark 0,96340 0,98449 102% Estonia 0,83279 0,87981 106% Finland 0,97523 0,97649 100% France 0,95738 0,96461 101% Germany 0,89073 0,94918 107% Greece 0,92607 0,97064 105% Hungary 0,96550 0,98635 102% Iceland 0,97580 0,89507 92% India 0,77456 0,77112 100% Indonesia 0,92439 0,93502 101% Ireland 0,87289 0,95886 110% Israel 0,97501 0,98643 101% Italy 0,99509 0,95665 96% Iskolázotts zottság és s gazdasági gi fejlettség korreláci ciója Számítás alapjául szolgáló forrás: Iskolázottság: Barro & Lee http://www.barrolee.com/ GDP/fő: Maddison Project Database 2018 https://www.rug.nl/ggdc/historicaldevelopment/maddiso n/releases/maddison-project-database-2018 Japan 0,98198 0,97714 100% Korea 0,92167 0,98924 107% Latvia 0,36973 0,58849 159% Lithuania 0,68146 0,84968 125% Luxembourg 0,84990 0,88992 105% Malta 0,93817 0,96114 102% Mexico 0,92803 0,90360 97% Netherlands 0,92512 0,96507 104% New Zealand 0,62805 0,83438 133% Norway 0,94021 0,94362 100% Poland 0,92329 0,97852 106% Portugal 0,95704 0,94392 99% Romania 0,87756 0,92930 106% Russian Fed 0,29790 0,22988 77% Saudi Arabia 0,68215 0,61848 91% Slovakia 0,93558 0,94136 101% Slovenia 0,94519 0,90223 95% South Africa 0,77449 0,34253 44% Spain 0,97982 0,98721 101% Sweden 0,95214 0,97228 102% Switzerland 0,77595 0,90124 116% Turkey 0,98519 0,81129 82% United Kingdom 0,95799 0,98045 102% USA 0,92504 0,98498 106% 0,87820 0,88178 100%
Egy főre jutó elvégzett iskolaévek száma és az egy főre jutó GDP 0,9907 A magyar iskolázottság magasabb min a 49 ország átlaga 49 fejlett ország: OECD + EU + G 20 Egy főre jutó elvégzett felsőfokú iskolaévek száma és az egy főre jutó GDP 0,9887 A magyar felsőfokú iskolázottság alacsonyabb mint a 49 ország átlaga
Alacsony iskolázottság magas GDP/fő Magas iskolázottság magas GDP/fő Alacsony iskolázottság alacsony GDP/fő Magas iskolázottság alacsony(abb) GDP/fő Korr: +0,5070 Iskolázottság standardizált adatokkal
Alacsony felsőfokú iskolázottság magas GDP/fő Magas felsőfokú iskolázottság magas GDP/fő Alacsony ffoku iskolázottság alacsony GDP/fő Magas felsőfokú iskolázottság alacsony(abb) GDP/fő A felsőfokú iskolázottság 2010-es standardizált adatokkal ábrázolva Korr: +0,5152
Az iskolázottság és a GDP/fő országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1950/60/70/80/90/2000/2010 Mind az induló, mind a 2010- es iskolázottság nagyjából azonos a kontinentális, az északi és a posztszocialista csoport esetében, de a gazdasági fejlettség a posztszocialista csoportban lényegesen alacsonyabb szintre jutott az előzőeknél.
A felsőfokú iskolázottság valamint a GDP/fő országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1950/60/70/80/90/2000/2010 0,8813 A posztszocislista gazdasági fejlettség és a felsőfokú iskolázottság alacsony szintje összhangban van Szembetűnő a fejlődési pályák különbsége (és mégis hasonlósága)
A 25-64 éves népesség iskolázottsága: i = Pre-primary and primary education, ii+iii = Lower secondary education+uppeer secondary (ISCED 3C +ISCED 3B+ ISCED 3A), iv = Post-secondary non-tertiary education+ Tertiary education Type B + Tertiary A 25-64 éves népesség iskolázottságának vertikális szerkezete a különböző országcsoportokban 1998., 2011, 2016
A termelési rendeltetésű szakok aránya a posztszocialista országokban a legmagasabb A 25-64 éves felsőfokú végzettségűek megoszlása szakterület szerint (2012. ill. 2015.) kapitalizmus modellenként
A gazdasági fejlődés és az oktatás minősége
PISA és IALS vizsgálatok Az oktatás eredményességének nemzetközi összehasonlítását teszi lehetővé a PISA és az IALS (ill. ALL) Az OECD PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat először 2000-ben kérdőívekkel több mint 30 országban a 15 éves tanulók olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos ismereteinek szintjét mérték. Azóta rendszeresen ismétlik (3 évente) (kétlépcsős mintavétel, először iskolákból rétegzett minta, majd ezen belül tanulói minták) OECD IALS (International Adult Literacy Survey) vizsgálat - 1994 és 1998 között a felnőttek - olvasási készségeinek vizsgálata. Ismétlése az ALL ( Adult Literacy and Life Skills Survey magyarul Felmérés a felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről ) ill. PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies)
PISA Reading eredmények
Itt már elég kaotikusak az országcsoportonkénti szórások. Éppen a posztszocialista látszik kilógni
A magyar diákok által elért pontok a PISA vizsgálatokon illetve Magyarország helyezése a 30 OECD ország között Pontszám 2000. 2003 2006. 2009 2012 2015 Olvasásértés (Reading literacy) 480 482 482 494 488 470 Matematika (Mathematical literacy) 488 490 491 490 477 477 Természettudomány (Scientific literacy) 496 503 504 503 494 477 Helyezés 2000. 2003 2006. 2009 2012 2015 Olvasásértés (Reading literacy) 21 21 21 20 21 26 Matematika (Mathematical literacy) 19 21 21 21 27 25 Természettudomány (Scientific literacy) 16 14 15 14 21 25 Nem elsősorban az a baj, hogy hátul vagyunk a rangsorban, hanem az, hogy a hazai iskolarendszer nem képes megbirkózni a tanulók társadalmi háttérkülönbségeivel
Mit is mutat a PISA? Az analfabéták aránya1 Olvasásmegértés2 (ezrelék) (standard pontszám) Finnország Finnország 10 546 Svédország Nagy Britannia 9* 523 Dánia Svédország 20 516 Svájc Ausztria 21 507 Poroszország Belgium 17* 507 Nagy Britannia és Íro. Franciaország 190 505 Franciaország Dánia 378 497 Belgium Svájc 423 494 Ausztria Spanyolország 445 493 Olaszország 488 Magyarország 487 Olaszország Németország 678 484 Spanyolország Magyarország 720 480 Oroszország Görögország 740* 474 Görögország Oroszország 820 462 (*) analfabéták aránya az újoncok között 1) Jekelfalussy-Vargha, 1890:445. 2) Halász Lannert, 2003: 531. Sáska Géza (2003): Európa-képzetek Educatio 2003/4 493-509 Az látható, hogy a közelebbről még nem ismert társadalomtörténeti okokra visszavezethető hatások erősebben határozzák meg az olvasás-teljesítményt, mint a szerencsés kézzel megválasztott pedagógiai modell, vagy módszertan. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Európa száz év alatt kétségtelenül műveltebb lett, hisz lényegében mindenki tud már technikai értelemben olvasni, de az olvasott szöveg megértésében a különbség a régiók között továbbra is megmarad az elmúlt százhúsz, százharminc évben! Tegyük hozzá: az országon belüli különbségek is! (Lásd Mazsu az 1900-as évek elejéről)
Oktatás minősége és a gazdasági növekedés (Hanushek Wößmann) Az oktatás minősége kapcsolatban áll a fejlettséggel 0,5102 Az oktatás minősége kapcsolatban áll a fejlődéssel (Angolszász, északi, távolkeleti és kontinentális + Mo)
Felsőoktatás minősége (rankighelye) és a gazdasági fejlődés A felsőoktatás minősége is kapcsolatban áll a fejlettséggel (sőt itt magasabb a korreláció) Viszont itt mintha nem lenne pozitív kapcsolat a fejlődési ütemmel
Korr: - Eredeti ötlet: 0,0935 Habermeier, Hans-Ulrich (2007): Education and Economy An Analysis of Statistical Data (Max-Planck-Institut für Festkörper-forschung) Journal of Materials Education Vol. 29 (1-2): 55-70 (2007) Tudomány és gazdasági fejlődés az egymillió lakosra jutó Nobel díjak (fizikai, kémiai 1901-2016) és a díjazottak országainak éves átlagos GDP/fő növekedése (1901 2016) Itt sem látszik pozitív kapcsolat a hosszú távú fejlődéssel (sőt) De a Nobel díjak számának a gazdasági fejlettséggel van korreláció
Japánnal korr: 0,1000 Nobel díjak és a szabadalmak Japánnal Log-log között Korr: 0,7351
Szabadalmak fajlagos száma - országcsoportonként A fejlett világ háromfelé szakadt a dél-európai és a posztszocialista országok a kontinentális és az északi Európa valamint az angolszász országok távol-kelet Japán és Korea teljesítménye tízszer nagyobb mint a mögöttük álló fejlett országoké (és Kína is jön fölfelé)
A fajlagos szabadalomszám és a gazdasági fejlettség
Az iskolázottság és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 A posztszocialista országok esetében az iskolázottsággal csökkenni látszik az innovációs teljesítmény De a többi országcsoportnál sem egyértelmű az együttmozgás
A felsőfokú iskolázottság és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 A posztszocialista országok esetében a felsőfokú iskolázottsággal itt is csökkenni látszik az innovációs teljesítmény De a többi országcsoportnál sem egyértelmű az együttmozgás
A PISA teszt eredményei és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 Meglepően robusztus a korreláció A posztszocialista országok kivételével viszonylag egyértelmű együttmozgás van a PISA eredmények és a fajlagos szabadalomszám között.
Konklúzió Posztszocialista modell Iskolázottság PISA Szabadalmak
Köszönöm a figyelmet
Polónyi István Felsőoktatás és gazdasági fejlődés - második megközelítés - 56. Közgazdász-vándorgyűlés - Debrecen, 2018 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
A tanulás lehetséges gazdasági és társadalmi eredményei Pénzügyi Nem pénzügyi Magán Növekvő jövedelem és gazdagság Növelt termelékenység és jövedelmezőség Jobb egészségügyi állapot Nagyobb életviteli elégedettség Az egyéni jólét növelése Közösség Az adóbevételek növekedése Megnövekedett foglalkoztatás Csökkent egészségügyi költségek Csökkent bűnözés Társadalmi tőke A társadalmi kohézió Szociális bizalom Jól működő demokrácia Politikai stabilitás A gyermekszegénység csökkenése Forrás Garrett et al 2010:25 és OECD 2007:44
Iskolázottság és kereset
A jövedelem A 25-64 éves diplomás népesség relatív keresete a középfokúakhoz képest
Felsőfokú bérelőny diplomás arány Korr: -0,3987
Oktatás minősége és a keresetkülönbségek (Hanushek Wößmann) Canada 527 Finland 526 Ireland 521 Estonia 519 Korea 517 Japan 516 Norway 513 0,3245 Ahol nagy a keresetegyenlőség ott az oktatási egyenlőtlenség is nagy
Oktatási kiadások megtérülése
Felsőoktatás magán kiadásainak megtérülése
Felsőoktatás közösségi kiadásainak megtérülése
Termelékenység és oktatás
Növekvő termelékenység Korr: 0,5713
Termelékenység - iskolázottság
Egészség, élettartam
0,9601 Születéskor várható élettartam és a GDP/fő 0,9819 0,9881 0,6854
0,9695 Születéskor várható élettartam és a felsőfokú iskolázottság 0,9951 0,9968 0,9858
A születéskor várható élettartam és az iskolai végzettség (2016) Mind a felsőoktatási végzettségűek élethossz többlete, mind az alapfokú élethossz hiány a posztszocialista országok esetében a legnagyobb
A felsőfokú és az alsófokú iskolázottságúak várható élettartam különbsége a felsőfokú iskolázottsággal illetve a gazdasági fejlettséggel való kapcsolata (2010) -0,2809 0,4088
Gyermekszegénység
Gyermekszegénység veszélye 0,4297-0,4246
Foglalkoztatás és iskolázottság
Foglalkoztatási ráta A romkocsmákban sosem unatkoztak magyar munkanélküli diplomások Viszont minden erőfeszítés ellenére a középfokú végzettségűek, de különösen az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatási rátája alacsony
Foglalkoztatottság és iskolázottság Hosszútávon az iskolázottság nem javítja a foglalkoztatottságot? -0,21354-0,0841
Foglalkoztatási ráta és a PISA eredmények
Kriminalitás és iskolázottság
Fogvatartottak iskolázottsága Fogvatartottak iskolai végzettsége 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége 2010 2015 2011 Analfabéta 1,0 0,8 0,6 Kevesebb mint 8 osztály 27,5 12,6 4,4 Általános iskola 46,3 55,7 26,8 Szakiskola 14,9 18,1 21,3 Érettségi 7,7 10,2 29,5 Egyetem-főiskola 2,6 2,6 17,5 100 100 100
Lance Lochner - Enrico Moretti (2003) https://eml.berkeley.edu/~moretti/lm46.pdf Kaja Høiseth Brugård - Torberg Falch (2013) http://www.svt.ntnu.no/iso/torberg.falch/articles/education%20and%20imprisonm ent.pdf
100 ezer főre jutó bebörtönzött arány (2013) Melissa S. Kearney - Benjamin H. Harris - Elisa Jácome - Lucie Parker (2014) https://www.brookings.edu/research/ten-economic-facts-about-crime-and-incarceration-in-the-unitedstates/
Konklúzió
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET