Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is Nemcsak a külföldi hitelfelvételek aránya, de a külföldi tulajdonban lévő termelő vagyon aránya is kirívóan magas (privatizáció és FDI - NII pozíció) Alacsony (legális) foglalkoztatottság Állami újraelosztás túl nagy aránya

Szerinte a szabályozatlan neoliberális piaci kapitalizmus modelljének kudarca a túlzott eladósodás Pedig nem minden kapitalista gazdaság haladt ebben az irányban Vannak hangya és vannak tücsök országok a magán-megtakarítások arányát tekintve (kulturális beállítottságok) Még a tücsök országokban is sokszor az állami szektor az elsődlegesen felelős a túlzott eladósodásért (Olaszország, Írország) A belföldi megtakarításokat (és a külföldi forrásokat is) Mo-on nagy arányban szívta el az állam túlköltekezése A túlzott állami újraelosztás tartja fenn a magas bérterheket és az állami újraelosztásból élők magas arányát, ami tartósítja az alacsony (legális) foglalkoztatottsági arányt.

Tesz olyan lépéseket is, amelyek az alapvető probléma kezelése irányában mutatnak: pl. Adóbevételek eltolása a fogyasztás terhelése irányába, indirekten megtakarításokat növelő Jóléti segélyen élés helyett közmunkavégzés Legtöbb intézkedésével azonban rombolja a piacgazdaság intézményi alapjait, mert meggyőződése szerint az állami szabályozás az állami szándékok közvetítésére és kikényszerítésére hivatott, nem pedig a gazdasági szereplők versenyét és együttműködését szolgáló keret. Cél a nagyobb arányú foglalkoztatásra épülő kilábalás, főleg kis- és középvállalatokra, valamint az államra építve. Eredmények még nincsenek. A versenyképes (külföldi tulajdonú) nagyvállalatok közül az exportra termelőkre van szükség, szemben a belföldi piacon szolgáltatókkal, mivel ez utóbbiak nem teremtenek munkahelyeket, sőt inkább folyamatosan leépítenek (a termelékenység növelése nem érték). A pénzügyi szektort a válság veszteségein túl az állami extra adóztatás is terheli, ennek következtében a bankrendszer folyamatosan zsugorítja hitel-portfólióját, ami tovább rontja a növekedési kilátásokat. A preferált szereplőket ösztönzi adócsökkentéssel/támogatással, a nem preferáltakat pótadóval terheli, a folyamatos diszkrimináció legitim eljárásnak számít. Az állam visszaállamosít belföldi szolgáltató cégeket, hozzájuk adminisztratív eszközökkel irányít ügyfeleket. Puha pénzeket oszt állami bankokból. Zöldmezős külföldi állami beruházókat akar vonzani keletről (Kína, Oroszország). Eredmények még nincsenek. Az üzleti alapú befektetőket (külföldit és belföldit is) ez a környezet taszítja, óvatokodnak beruházni, időhorizontjuk lerövidül! 3

Amekkorát a belföldi megtakarítások bővülésével el tudunk érni. Csökkentenünk kell a külső finanszírozás arányát Ezért növekedést nem alapozhatunk a belföldi fogyasztás bővülésére. (vagy fogyasztás vagy megtakarítás) A vállalati beruházások kereslet és hitelek híján nem nőhetnek Az állam sincs abban a helyzetben, hogy akár fejlesztésre szánt pénzekkel érdemben élénkítsen. Az üzleti beruházások így csak az exportpiacok bővülésének hatására nőhetnek újra. Poteciális növekedésünk siralmas ütemre csökkent 4

Az állami túlköltekezés beleütközött a piaci finanszírozás korlátjába, EU-IMF védőhálóért cserébe távolodnia kell a veszélyzónától (hiánycsökkentés, adósság arány csökkentés). A bankrendszer is zsugorítja mérlegfőösszegét, részben a válság okozta veszteségek, részben a szabályozói környezet következtében. A lakossági megtakarítások várhatóan nőni fognak és jó esetben belföldön maradnak. Gazdasági növekedési kilátásaink középtávon is évi 2% alattiak. Elhúzódó erózió/stagnálás vár ránk és gyorsuló lemaradás a visegrádi régióhoz képest, miközben alapvető makrogazdasági egyensúlytalanságunkat fenntarthatóvá korrigáljuk. A társadalmi egyenlőtlenségek várhatóan tovább nőnek.

Forrás: MNB Inflációs jelentés 2012 március

back Forrás: MNB Inflációs jelentés 2012 március

90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 2003 2010 20,0 10,0 0,0 Iceland Switzerland Norway Netherlands Denmark Sweden Australia New Zealand Austria Canada Germany United Kingdom Japan Finland United States Slovenia Portugal Luxembourg Czech Republic OECD-Total France Korea Belgium Estonia Ireland Mexico Israel (1) Greece Spain Chile Poland Slovak Republic Italy Hungary Turkey back Forrás: OECD

b p3 b p5 Forrás: MNB Inflációs jelentés 2012 március

Forrás: MNB Inflációs jelentés 2012 március back

back Forrás: MNB Inflációs jelentés 2012 március