BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ME 11 HALLGATÓI ÉLET (Minőségirányítási eljárás) 2. sz. verzió A kiadás dátuma: 2006. június 1. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: Fazekas Zsolt FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Dr. Rudas Imre rektor
1/10 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELJÁRÁS CÉLJA... 2 2. KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁSOK... 2 3. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA... 3 3.1. A hallgatói jogviszony értelmezése, közösségi akaratérvényesítés... 3 3.2. A hallgatókkal kialakított belső kommunikációs felületek... 4 3.3. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK)... 4 3.3.1. A HÖK szervezeti kapcsolódásai és a kapcsolattartás szintjei formái... 5 3.3.2. A HÖK működése... 6 3.4. Az Öntevékeny körök... 6 3.5. A kollégiumok... 6 3.5.1. A hallgatók elszállásolási rendje... 8 3.5.2. A kollégium éves programja... 8 3.6. A tudományos diákkörök és a Tudományos Diákköri Tanács... 9 3.7. Az állásbörzék... 9 3.8. A főiskolai sportélet... 9 4. SZABÁLYOZÁS HATÉKONYSÁGÁT MÉRŐ MUTATÓK... 10
2/10 1. ELJÁRÁS CÉLJA A hallgatót a Főiskola szolgáltatási folyamatainak legfőbb vevőjeként kezeli. A Főiskola által kialakított tevékenységek minőség szempontú értékelésében, ezért kiemelkedő szerepe van a hallgatók elégedettségének, a hallgatók oktatási folyamatainak támogatásának és a hallgatókkal való folyamatos kommunikáció fenntartásának. A Főiskola feladatai közé tartozik, hogy szellemi centrumként vesz részt a régió oktatási, kutatási, művészeti, kulturális és sport tevékenységének ellátásában. A Főiskola a nemzeti és az egyetemes kultúra, a művészetek és az egészséges életmódra nevelés közvetítésével, művelésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatók értelmiségi létre történő felkészítéséhez. Mindezen túl az Intézményünkben tanulókat felnőttként kezelve biztosítjuk, hogy az oktatási és az azt kísérő tennivalók hallgatóinkat az életre készítsék fel, melyben különös hangsúlyt szánunk a közösségi, demokratikus és egészséges életminta megtapasztalásának lehetőségére. Főiskolánk az alábbi eljárással kívánja biztosítani, hogy a munkaerő piac és a munkavégzés környezete által elvárt tudású és testi-lelki felkészítettségű végzettek hagyják el az Intézményt, s az ehhez vezető folyamatot a lehetőségekhez mérten áttekinthetővé, egyszerűvé és ösztönzővé lehessen tenni. Mindehhez szabályozzuk továbbá a hallgatóval kialakított kommunikáció területeit, formáit, folyamatait és elvárt intenzitását. Az eljárásban szabályozott szabványfejezetek MSZ EN ISO 9001:2001 7. fejezet A termék előállítása Az eljárás a Főiskola. Minőségirányítási Kézikönyvével összhangban készült, és azzal együtt érvényes. Ezen szabályozással kapcsolatos fejezete: 7. fejezet A termék előállítása 2. KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁSOK Jogi szabályozások: Felsőoktatást érintő jogszabályok listája Intézményi szabályzatok: Főiskolai szabályozások listája
3/10 3. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA A hallgatói élet Főiskolán belüli szabályozása az alábbi területekre összpontosít: a hallgatók hatékony informálását célzó kapcsolódási pontok meghatározása és kommunikációs felületek kialakítása, a hallgatók értékhordozó kulturális és egyéb közösségi programjainak támogatása (HÖK), a tudásszerzés magasabb szintű szervezett formáinak kialakítása (TDK), a hallgatók oktatási folyamathoz csatlakozó életkörülményeinek javítása (kollégium, sportélet ), az elhelyezkedést segítő főiskolai támogató rendszer, mely elsősorban a Főiskolán hatékonyan gyűjthető információkon alapszik. 3.1. A hallgatói jogviszony értelmezése, közösségi akaratérvényesítés A Főiskola hallgatója a Főiskolán akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási alapképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgató a Főiskolával hallgatói jogviszonyban áll, mely a beiratkozással jön létre, és tart: a hallgató tanulmányainak sikeres befejezését követően az oklevél kiállításáig vagy az elbocsátás vagy a Főiskoláról való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésének a napjáig. A hallgatók jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvénnyel összhangban a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Főiskola a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakít ki, mely fejleszti az önálló gondolkodását, erősíti a társadalom és a világ iránti nyitottságát, valamint az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségét, segíti továbbá az egészséges munkamorál kialakulását, és a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. Mindezek során a Főiskola a hallgatót felnőttként kezeli, azaz a Főiskola által megteremtett lehetőségek közül a kredit rendszeren belüli lehetőségek szerinti (pl. szabad tanár és tantárgyválasztás) - a hallgató önállóan dönthet, melyért önmaga felelős. A hallgatók egyéni és csoportos érdekeiket a hallgatói csoport képviselőjén, valamint a főiskolai, a kari vagy kollégiumi Hallgatói Önkormányzatokon keresztül érvényesíthetik a kari és főiskolai testületekben.
4/10 3.2. A hallgatókkal kialakított belső kommunikációs felületek A hallgatók belső kommunikációját segítő szabályozások: A hallgatóknak joguk van a számítógépes kommunikációra, melynek módját az Informatikai szabályzat határozza meg. Valamennyi belső oktatástámogató funkció (HÖK Irodák, Gazdasági Műszaki Igazgatóság, Karok Tanulmányi Osztályai, Könyvtár és Információs Központ, NEPTUN rendszer, stb.) hallgató általi aktuális elérhetőségének nyilvánosságát több területen (ajtófelület, faliújság, honlap, stb.) biztosítani kell, melyért az adott Szervezeti Egység Vezetője vagy a témában érintett szabályzat által meghatározott munkatárs a felelős. A több helyen elérhető, azonos információk esetén az adott információt kihirdető személy feladata a redundáns elemek ellentmondás mentességének biztosítása. A hallgatók valamennyi nekik szóló információ könnyű elérésére jogosultak, mely információk körét (órarend, félévi követelmények, tantárgy-oktató kapcsolat felelőse, stb.) a Hallgatói Információs Rendszer valamint az INTRA- NET Dokumentációs Honlapja tartalmazza. Ennek aktualizálási folyamatának felügyelete az Oktatási Rektorhelyettes, a Főtitkár és az Informatikai Rektorhelyettes feladata. A hallgatók önálló véleménypublikációja a Főiskolai és Kari hallgatói lapokon keresztül valósul meg. Az adott felület felelőseinek (Főszerkesztő, Felelős Kiadó) kell benyújtani a publikálási igényt. Minden elkészült hallgatói publikációt a kiadás előtt karok esetén a Kari HÖK Elnökök, Főiskolai szinten a FHÖK Elnök, mint felelős kiadók hagy jóvá. A hallgatói tájékoztatás eszköze a fényújság, amely aktuális főiskolai és egyéb információkat közöl. A működtetés az adott telephelyen Megbízott Kezelő feladata és felelőssége. A tájékoztatás eszközei a főiskolán továbbá a telephelyen elhelyezett hirdető táblák. Az ezeken elhelyezett hirdetések közül a HÖK az általa lepecsételt információkért, hirdetésekért vállal felelősséget, míg a többi hallgatói és egyéb hirdetések nem felügyeltek. A Tanulmányi Osztályok hirdetőtábláit az általuk Megbízott Dolgozó felügyeli. Az oktatási szervezeti egységek hirdetőtábláit az adott egységvezető által megbízott Munkatárs felügyeli. 3.3. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) A Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) munkáját, működését a Főiskola a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 27. melléklete a megfogalmazottak szerit támogatja, felügyeli.
5/10 3.3.1. A HÖK szervezeti kapcsolódásai és a kapcsolattartás szintjei formái A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat jogait, céljait, együttműködési, egyetértési és véleményezési felületeit, szervezetét és működési rendjét a Felsőoktatási Törvénnyel összhangban kidolgozott Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata és annak Mellékletei tartalmazzák. A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat működéséhez és a szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a Főiskola vezetése biztosítja, amelyeknek jogszerű felhasználását a Rektor ellenőrzi. A Kari HÖK-ök elnöksége felel az SzMSz készítésért és aktualizálásáért. A Hallgatói Önkormányzat működésének és előírt feladatainak ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket az intézményvezetés biztosítja. Az FHÖK nem vizsgál felül, hanem működése során a törvényi szabályozásnak való megfelelés a cél. Az FHÖK SZMSZ-t és mellékleteit félévente, évente felülvizsgálják és ha praktikusan szükséges akkor módosítják. Az FHÖK által létre hozott szabályzatalkotó bizottság igazítja az SZMSZ-eket a gyakorlathoz. A Kari Küldöttgyűlés bármikor javasolhat felülvizsgálatot a Kari SZMSZ-re. A Kari Küldöttgyűlés legalább félévente ülésezik, melyről az SZMSZ-ben meghatározott dokumentáció készül. Az FHÖK koordináló szervezetként működik, főként a főiskolai szintű feladatokat tekintve, vagyis mindent, ami a Főiskola hallgatóit érinti minden olyan probléma, amely a Kari HÖK-ök között feszültséget okozhat. Az FHÖK feladatainak sorába tartozik még az országos szintű kapcsolattartás. Az FHÖK önálló gazdálkodó egységként működik, mely az intézmény által rendelkezésre bocsátott költségvetési keretet osztja szét a Kari Hallgatói Önkormányzatok között. Az FHÖK Elnöke felelős minden félévben a félév aktuális ülésterveit elkészíteni. Az FHÖK tagjai közül bárki jogosult napirendi pont módosításához javaslatot tenni. FHÖK szinten a globális tervezés a jellemző. Karonként félévre terveznek, mely tervet a Kari HÖK Elnökök hagyják jóvá. A költségvetés tervezése, a gazdasági tervezés 3 évente történik. A kommunikáción, az információ átadáson nagy hangsúly van. A kapcsolattartás történik a faliújságon, az ún. fényújságon keresztül, a megjelenő 2-3 havi lapokban, a küldöttgyűlésen, az egységes tanulmányi rendszerben. A személyes kapcsolattartás és az érdekvédelem a érdekvédelmi felelősök feladata. A hallgatói élet ügyeinek intézésében a Kari HÖK Irodák nyújtanak segítséget. A FHÖK Iroda koordináló szerepet játszik a hallgatói kapcsolattartásban. A FHÖK és Kari HÖK-ök szolgáltatásai:
6/10 alaptevékenység: képviselet vagyis az oktatókkal kapcsolatos problémák, jogi képviselet, ha szükséges és általános körű illetve mentálhigiénés tanácsadás, stb. rendezvények szervezése pályázat figyelés, ösztöndíjak (főleg a BMF pályázati iroda külügyi szervezete), állásbörze, karrier tanácsadás, hirdetések, Internet hozzáférési lehetőség, kollégiumi szinten öntevékeny körök támogatása (csak Kari HÖK-ök). fénymásolás, nyomtatás (csak Kari HÖK). Az FHÖK Elnök a Oktatási Igazgatóval napi kapcsolatban áll, illetve az Oktatási Rektorhelyettessel is tartja a kapcsolatot. 3.3.2. A HÖK működése A Kari Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) jogait, céljait, együttműködési, egyetértési és véleményezési felületeit, szervezetét és működési rendjét a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként kidolgozott Kari Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatai tartalmazzák. A rendelkezésre bocsátott tárgyi és anyagi feltételek felhasználását az FHÖK elnöke és a Karai HÖK elnökök, ellenőrzését a Rektor végzi. A Hallgatói Önkormányzatok az FHÖK SZMSZ szabályozása szerinti ütemezéssel hívják össze gyűléseiket. A gyűlésekről minden esetben Jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi követelményeit, jóváhagyatási rendjét és nyilvánossá tételét a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Jegyzőkönyv minőségügyi feljegyzésnek minősül, ezért kezelése során az ME-02 A minőségirányítási rendszer című eljárás szerint kell eljárni. 3.4. Az Öntevékeny körök Az FHÖK SZMSZ tartalmazza a az öntevékeny körök megalakulásának folyamatát. Eszerint az Öntevékeny Kör a megalakulása után Szervezeti Működési Szabályzatot készít és ezt az illetékessége szerint HÖK felülvizsgálja, majd jóváhagyás után a saját Szervezeti Működési Szabályzatához csatolja. 3.5. A kollégiumok A Budapesti Műszaki Főiskola Budapesti Kollégiumának célja, hogy lehetővé tegye a főiskolai tanulmányokat elsősorban azon vidéki hallgatók részére, akik tanulmányi eredményük, szociális helyzetük, illetve közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A kollégium a Főiskola nevelési-oktatási és szociális feladatokat ellá-
7/10 tó szervezeti egysége. Feladatait a főiskola oktatási, igazgatási és gazdasági szervezeti egységeivel, valamint a Főiskolai Hallgatói Önkormányzattal együttműködve látja el. A kollégium a meghatározott cél érdekében tagjainak térítés ellenében otthont, megfelelő tanulási feltételeket teremt, lehetőséget ad önképzésükhöz, tehetségük kibontakoztatásához, művelődésükhöz, és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Ennek keretében ápolja és fejleszti a kollégiumi hagyományokat. Önkormányzatra épülő irányítási rendszerével, a hallgatói öntevékenységre támaszkodva, önállóságra, konfliktus -és problémamegoldásra, demokratikus magatartásra nevel, felkészít a közéleti szerepvállalásra és az értelmiségi pályára. A Kollégiumok, mint önálló főiskolai szintű szervezeti és gazdálkodási egységek működési kereteit és fontosabb szabályzatait egységesen a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely magába foglalja továbbá: A Kollégium célját és feladatait A Kollégium által nyújtott alapszolgáltatásokat A Kollégium szervezeti felépítését, irányítási rendszerét, működését és felügyeletét A kollégisták jogait és kötelességeit A Kollégium felvételi eljárás rendjét és alapelveit Felügyeleti intézkedéseket Egyebek (a kollégium közalkalmazottai, kollégiumi jogviszony megszűnése, fegyelmi eljárás, tagkollégiumi házirendek, tagkollégiumok kiegészítései, stb.) A BMF Budapesti Kollégiuma, a Főiskola önálló főiskolai szintű gazdálkodási szervezeti egysége, saját Önkormányzattal, fenntartásáról, üzemeltetéséről és fejlesztéséről a Főiskola gondoskodik. A kollégium vezetésében a főiskolai irányítás, valamint a kollégium demokratizmuson alapuló önkormányzata egységben érvényesül. A Kollégium felügyeletét az Oktatási Rektorhelyettes látja el. A kollégium felelős vezetője a Kollégium Igazgató. A kollégiumban folyó munkát, a különböző szinteken működő önkormányzati testületek és szervezetek irányítják, melyek tevékenysége a jogelőd önkormányzatok által kialakított hagyományokra és együttműködésére épül. A kollégiumi élet és munka színterei a tagkollégiumok. A Tagkollégiumok élén, a Kollégium Igazgató által kinevezett kollégiumi vezetők állnak. A Kollégiumok a Főiskola által rendelkezésükre bocsátott eszközökkel rendelkeznek. Élükön a Főiskola Kollégiumi Igazgatója által kinevezett, a tagkollégiumokban a szakmai munkát irányító Tagkollégiumi Vezetők állnak, akik megbízása a Felsőoktatási Törvény alapján történik. A kollégiumok felügyeletét az Oktatási Rektorhelyettes látja el.
8/10 3.5.1. A hallgatók elszállásolási rendje Intézményünkben a különböző karokon folyó oktatás iránt az egész ország területéről nagyfokú az érdeklődés, mely megmutatkozik a vidéki hallgatók közel 60%-os arányában. A Főiskola három saját kezelésű kollégiummal rendelkezik ezért, hogy hallgatóink kollégiumi elhelyezési gondjain enyhítsünk, bérleti szerződést kötöttünk az ELTE Nagytétényi úti Kollégiumával, a Márton Áron Szakkollégiummal, valamint a Terminus Hotellel. A felvételi kérelmek elbírálásánál elsődleges a teljesítmény elve, ez mellett tekintettel kell lenni az érdemességre és a rászorultságra is. Felvételi kérelmet, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amely beszerezhető a Kari Kollégiumi Felvételi Bizottságoknál, valamint a Tagkollégiumok titkárságán, illetve a bérlemények ne-velőtanárainál, de letölthető a Főiskola Honlapjáról is. A kollégiumi elhelyezés egy félévre szól. A felvételi kérvények elbírálásánál első fokon a Kari Kollégiumi Felvételi Bizottságok döntenek, másodfokon a Kari Oktatási Főigazgató-helyettesek. A követelményrendszerben foglaltakat nem teljesítő, félév-ismétlő, költségtérítéses és másoddiplomás, valamint az esti és levelezős hallgatók nem nyerhetnek kollégiumi elhelyezést. A rendelkezésre álló férőhelyszám, a jelentkezők közel 70 %-nak elhelyezését teszi lehetővé. A kollégiumok és bérlemények havi térítési díja egységes. A hallgatók felvételének rendjét Kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzatai tartalmazzák, melyek a kollégium alapokmányát és az egyéb speciális szolgáltatásokat tartalmazza. 3.5.2. A kollégium éves programja Az aktuális félév kollégiumi rendezvényeinek beütemezése (Eseménynaptár) a Rektor által meghatározott, adott félév rendje (ME-05 Alapképzési folyamatok című eljárás) és az adott félév Kollégiumi Tanács és a Tagkollégium Kollégiumi Bizottsága által szervezett rendezvényeinek Eseménynaptára, a Kollégiumi Tanács Ülésterve és a tagok további ötlete alapján történik. Az aktuális tanév során végrehajtandó feladatokat Fejlesztési, karbantartási, beszerzési terv tartalmazza. Mindkét feljegyzést a Kollégium Igazgatója hagyja jóvá. Mindkét feljegyzést az érintettek részére ki kell hirdetni, valamint az Oktatási Rektorhelyettes részére el kell küldeni, mely a Kollégium Igazgatójának a feladata. Szükség esetén az Eseménynaptár további feladatokkal a félév során kiegészíthető. Az Eseménynaptár alapján, a félév végén megtartott értekezleten ki kell értékelni a Kollégium munkáját, melyért a Kollégiumi Igazgató a felelős. A Tagkollégiumok működése során fellépő problémákról a Kollégiumi Igazgatót értesíteni kell, aki saját hatáskörén belül intézkedik a szükséges korrekciós tevékenység végrehajtásáról. Amennyiben a probléma túlnyúlik a Kollégiumi Igazgató hatáskörén, az Oktatási Rektorhelyettest kell értesíteni a szükséges helyesbítő tevékenység meghozatala érdekében.
9/10 3.6. A tudományos diákkörök és a Tudományos Diákköri Tanács A tudományos diákkörök szervezését és működési rendjét a Főiskolai Tudományos Diákköri Szabályzata tartalmazza. A Főiskola Tudományos Diákköri Tanácsának feladata a valamennyi karra érvényes, tudományos diákköri munkával kapcsolatos szabályzatok megalkotása, időszakos, illetve szükség szerinti felülvizsgálata a mindenkori jogszabályoknak megfelelően. További feladataira és tagjaira vonatkozó előírásokat a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a főiskolai Tudományos Diákköri Szabályzata tartalmazza. Intézmény szintű felügyeletét a Tudományos Rektorhelyettes látja el. 3.7. Az állásbörzék A Főiskola végzett hallgatóinak elhelyezkedési lehetőséget biztosít az alábbiakon keresztül: álláshirdetések gyűjtése és kihirdetése, főiskolai kapcsolatok fenntartása és állásbörzék szervezése. A főiskolával kapcsolatban álló IASTE Helyi Bizottságai, szervez olyan állásbörzéket, melyek főiskolai illetve kari érintettségűek lehetnek. 3.8. A főiskolai sportélet A Testnevelési Intézet és Sportközpont (TISK) a Főiskola önálló szervezeti egységeként működik. Jogait, céljait, szervezetét és működési rendjét a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a TISK SzMSz valamint ennek megfelelően a Hatásköri mátrixok tartalmazzák. A Testnevelési Intézet és Sportközpont működéséhez és a szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a Főiskola és a karok vezetése biztosítja, amelyeknek jogszerű felhasználását a rektor ellenőrzi. A Testnevelési Intézet és Sportközpont jogait, céljait, feladatait, szervezetét és működési rendjét a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban kidolgozott TISK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazzák. Az alábbi szinteken működik a Főiskola sportélete: verseny-sportolók részére: MEFOB régiós (egyetemek és főiskolák bajnoksága) amatőr sportolók részére: szabadidős szintű versenysport (karok házi bajnokságai)
10/10 összes érdeklődő hallgató részére túrák, táborok, hagyományos és alkalmi, hallgatói kezdeményezésű sportesemények Főiskolai szinten az egyes sporteseményeket a TISK vezető tervezi és koordinálja a kari testnevelési szervezeti egységek és sportfelelősök (HÖK tagok) együttműködésével. A TISK vezető figyelembe véve a Féléves ütemtervet (FME-05 Alapképzési folyamatok), megtervezi az adott tanévre szóló sporteseményeket az Eseménynaptár kitöltésével, melynek tartalmát az adott tanítási időszak első intézeti értekezletén ismerteti, szükség esetén módosítja. Az Eseménynaptár tartalmazza az egyes események szervezésének felelősét is. Adattartalma az esetlegesen felmerülő hallgatói igény szerint kiegészülhet. Továbbá ez alkalommal összeállítjuk a TISK Cselekvési tervét, mely tartalmazza a szükséges feladatokat (pl. infrastruktúra fejlesztése), felelősöket és a határidőket. Mindkét feljegyzést a rektor hagyja jóvá, valamint az adott intézeti értekezlet Jegyzőkönyvének mellékleteként le kell fűzni. A jóváhagyott feljegyzések kihirdetéséről a TISK vezető gondoskodik (faliújság, honlap, újság, stb.). Az adott félévre vonatkozó Eseménynaptárban és a Cselekvési tervben meghatározottak megvalósulásának vizsgálata és a szükséges beavatkozások meghatározása a rendszeresen megtartott intézeti értekezletek, valamint a Sport Bizottság ülésein történik. Ezen az üléseken megtartott, a TISK munkájának kiértékeléséért a TISK vezető a felelős. Szükség esetén az Eseménynaptár és a Cselekvési terv további feladatokkal a félév során kiegészíthető. Az egyes szinteken történő események szervezésért a TISK vezető által megbízott, a karok testnevelési szervezeti egységeinek tanárai a felelősek. Az adott feladatok felelőseit az Eseménynaptár és a Cselekvési terv tartalmazza. A hallgatók további sportolási lehetőségének biztosítása a TISK vezető feladata. Minden esetben a hallgatói kezdeményezést (írásos vagy szóbeli) ő bírálja el, és engedélyezés esetén az erőforrások biztosítása a TISK vezető felelőssége. 4. SZABÁLYOZÁS HATÉKONYSÁGÁT MÉRŐ MUTATÓK A szabályozás hatékonyságát mérő mutatókat a Minőségügyi mutatók listája című dokumentum tartalmazza.