Szigorlati tétel = 1 db (a)-tétel + 1 db (b)-tétel

Hasonló dokumentumok
Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Fizika vizsgakövetelmény

TANTÁRGYPROGRAM Informatikus szak Nappali tagozat

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

Összefoglaló kérdések fizikából I. Mechanika

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK fizika BSc

A mechanikai alaptörvények ismerete

V e r s e n y f e l h í v á s

Érettségi témakörök

Óbudai Egyetem. Óraszám

Követelmény fizikából Általános iskola

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)

Óbudai Egyetem. Óraszám

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Óbudai Egyetem. Oktatók: Dr. Orosz Gábor Tamás

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Az optika tudományterületei

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

Az emeltszintű érettségi felkészítő foglalkozás tanterve - FIZIKA

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Termodinamika (Hőtan)

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. 2. Az egyenletes körmozgás. 3. A dinamika alaptörvényei. 4. A harmonikus rezgőmozgás

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Az elektromágneses hullámok

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L ( tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából évfolyam 2015/2016. tanév

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A modern fizika születése

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

Merev testek kinematikája

Transzportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás

TANTÁRGYI TEMATIKA Anyagmérnök BSc (nappali)

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: Tanítási órák száma: 1 óra/hét

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség

Speciális mozgásfajták

7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI.

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

Speciális relativitás

1. A hang, mint akusztikus jel

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

KISÉRLETI FIZIKA III. Optika-Termodinamika Bevezetés 1. (IX. 13)

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Szilárd testek rugalmassága

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások

Átírás:

FIZIKA I. szigorlati tételek (a) - tételek: Mechanika... 13 db tétel Hőtan... Atomfizika... 6 db tétel 4 db tétel 23 db tétel (b) - tételek: Hullámtan és optika... 13 db tétel Elektromosságtan... 12 db tétel 25 db tétel Szigorlati tétel = 1 db (a)-tétel + 1 db (b)-tétel

(a) - TÉTELEK Mechanika 1. Kinematikai alapfogalmak. Anyagi pont kinematikájának alapfogalmai (vonatkoztatási rendszer, helyvektor, sebesség, gyorsulás). Az anyagi pont speciális mozgás fajtái (hajítás, körmozgás, harmonikus rezgőmozgás). Merev testek mozgásának leírása. 2. A dinamika newtoni mozgástörvényei. A tehetetlenség törvénye (Newton I. axiómája). Newton II. axiómája. Erő és tömeg. Newton III. axiómája. Az erőhatások függetlenségének elve (IV. axióma.) 3. Pontrendszerekre vonatkozó megmaradási tételek. Az impulzustétel (súlypont tétel). A rakéták mozgása. Az impulzusnyomaték tétele és alkalmazásai. A mechanikai energia és megmaradása. A megmaradási tételek alkalmazásai: ütközések. 4. A mozgásegyenlet megoldásai jellegzetes esetekre. Kényszerek. A dinamika alapegyenlete. Erőtörvények. Harmonikus rezgő mozgás tárgyalása a mozgásegyenletek alapján. Szabaderők és kényszererők. Kényszermozgások. Csúszási és tapadási súrlódás. 5. Merev testek sztatikája. Tengelyre és pontra vonatkozó forgatónyomaték. Erőrendszer redukálása. Merev test egyensúlya. Tömegközéppont és súlypont. Az egyensúlyi helyzet stabilitása. A virtuális munka elve. 6. Merev testek dinamikája. A merev test forgása rögzített tengely körül. A tehetetlenségi nyomaték. Steiner tétel. Torziós és fizika inga. Erőmentes és súlyos pörgettyű. Giroszkopikus nyomaték. 7. Deformálható testek mechanikája. Nyújtás és összenyomás. Hooke-törvény. A rugalmassági állandók összefüggése. Hajlítás, nyírás, csavarás. Torziómodulus. 8. Gravitációs kölcsönhatás. Bolygómozgás. A Newton-féle gravitációs törvény. Súlyos és tehetetlen tömeg, Eötvös kísérlet. A bolygók mozgása, Kepler-törvények. 9. Tehetetlenségi erők. A Galilei-féle relativitási elv. A mechanika törvényei gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben. Tehetetlenségi erők. Mozgások a forgó Földön: a Foucault inga, és az Eötvös effektus. 10. A speciális relativitáselmélet. Posztulátumok. Lorentz transzformáció. Relativisztikus kinematika. Következmények: idődilatáció (iker paradoxon), egyidejűség, Lorentz-kontrakció. Relativisztikus dinamika, relativisztikus tömeg. Kísérleti bizonyítékok.

11. Folyadékok és gázok statikája. Folyadékok jellemzése. Nyomás nyugvó folyadékban. Archimedes törvénye. A testek úszása. A gázok nyomása (légnyomás) és sűrűsége. A Boyle-Mariotte törvény. Barométeres magasságmérés. 12. Kapilláris jelenségek. A folyadékok kohéziója és adhéziója. Felületi feszültség, görbületi nyomás, illeszkedési szög és kapillaritás. 13. A potenciáláramlás, lamináris, súrlódásos áramlás, turbulencia. Áramlások leírása és felosztása. A kontinuitási egyenlet. A Bernoulli-féle egyenlet és alkalmazásai. Newton-féle súrlódási törvény és viszkozitás. Parabolikus sebességprofil. Hagen-Poiseuille törvény. Források és örvények. Turbulens áramlás, Reynolds szám, hidrodinamikai hasonlóság. Hőtan 14. A hőmérséklet mérése. A hőmérséklet fogalom kialakulása, fejlődése. Empirikus hőmérsékleti skálák. A hőmérséklet mérése. A hőmérséklet SI egysége. Nemzetközi hőmérsékleti skála. Különleges hőmérők. A termodinamikai hőmérséklet-skála. 15. A termikus állapot makroszkopikus jellemzése. Az első kísérleti tapasztalatok, hőtágulás, állapotegyenletek. Szilárd testek hőtágulása. Folyadékok hőtágulása. Gay-Lussac kísérletei. Gázok állapotegyenletei: ideális és reális gázok. Kondenzált rendszerek állapotegyenletei. 16. A termodinamika I. főtétele. A belső energia. Súrlódási és keverési kaloriméter. Gázok, folyadékok és szilárdtestek belső energiája. Gázok kétféle fajhője. A belső energia nyomás- és térfogatfüggése. Joule-Thomson kísérlet. Gázok fajhőjének értelmezése. 17. A termodinamika II. és III. főtétele. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. Carnot-féle körfolyamat. Az entrópia fenomenológikus és statisztikus értelmezése. A II. főtétel megfogalmazása. Makro- és mikroállapotok. Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk. Alacsony hőmérsékletek előállítása. Gázok cseppfolyósítása. A III. főtétel. 18. Fázisátalakulások. Kritikus jelenségek. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Olvadás és fagyás. Párolgás. Forrás. Telített és telítetlen gőzök. Szublimáció. Cseppfolyósodás. Kritikus állapotok. A levegő nedvessége. Clausius-Clapeyron-egyenlet. Fázisdiagramok. Fázisok, fázisátalakulások. Fázisok, komponensek, szabadsági fokok. Másodfajú fázisátalakulások.

19. Kinetikus gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés). Az atomok és molekulák létezésére utaló tapasztalatok, a molekulák mérete. Brownmozgás. A kinetikus gázmodell. Az ideális gázok nyomásának és állapotegyenletének molekuláris értelmezése. Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás. Stern kísérlete. Transzportfolyamatok. Stacionárius és nemstacionárius diffúzió. Hővezetés. Hőkonvekció. Atomfizika 20. A hőmérsékleti sugárzás. Kirchhoff-törvénye. A fekete sugárzás törvényei. A Planck-féle sugárzási törvény. Magas hőmérséklet mérése. 21. A fény korpuszkuláris tulajdonságai. Fényelektromos hatás. Az Einstein-féle fotonhipotézis és a "fényelektromos egyenlet". A Compton-effektus. A fénynyomás. A fény kettős természete. 22. Az atomi színkép. A spin. A Bohr-féle posztulátumok, a Franck-Hertz kísérlet. A hidrogénatom spektrumának főbb törvényszerűségei. Alkáli fémek spektruma. A spektrumok multiplicitása és az elektron spinje. A Röntgen-spektrumok. 23. Az anyag hullámtulajdonságai. De Broglie hipotézise; az anyag hullámtulajdonságai. Elektron-, atom- és molekulasugarak diffrakciója. A hullámmechanika alapegyenlete.

(b) - TÉTELEK Hullámtan és optika 1. Rezgések A rezgések osztályozása. A harmonikus rezgés differenciálegyenlete. Harmonikus rezgések összegzése. Rezgések felbontása. Csillapodó rezgések. Kényszerrezgések. Csatolt rezgések. 2. Hullámokkal kapcsolatos alapfogalmak A hullám fogalma és a hullámok osztályozása. Polarizáció. Szinuszos hullámok és jellemző mennyiségei. Pontsor mentén terjedő hullámok visszaverődése és interferenciája. Állóhullámok, sajátrezgések és sajátfrekvenciák. Húrok, pálcák, lemezek, membránok és légoszlopok rezgései. 3. Rugalmas hullámok terjedése. Energiaviszonyok rugalmas hullámok terjedésénél Longitudinális hullámok vékony rugalmas rúdban, az egydimenziós hullámegyenlet származtatása. A háromdimenziós hullámegyenlet és egyszerű szinuszos megoldásai (sík-, gömb- és hengerhullámok). Rugalmas hullámok terjedési sebessége. A hullám energiasűrűsége, az energiaáramlás erőssége és sűrűsége. Sík-, gömb- és hengerhullámok intenzitása. Hullámok elnyelődése. 4. Hullámterjedésnél fellépő alapjelenségek Hullámok visszaverődése, törése, interferenciája és elhajlása. A Huygens-féle és a Huygens-Fresnel-féle elv és alkalmazásaik. Diszperzió és hatása a hullámterjedésre. Fázisés csoportsebesség. Doppler-effektus, fejhullám. 5. Hangtani alapfogalmak és a hallás A hangtér és jellemzői. Hangintenzitás, hangteljesítmény, hangnyomás, hangteljesítményszint és hangnyomásszint. A hangtér jellemzőinek mérése, hangelemzés. A fül felépítése. A hallással kapcsolatos fogalmak: elfedés, hangosságszint, hangosság, hangmagasság és hangszín. 6. Alapvető optikai jelenségek és értelmezésük. A fény terjedése és sebessége. Visszaverődés, törés, teljes visszaverődés, diszperzió és extinció. A törésmutató és spektrum mérése. A színekről. 7. Az optikai képalkotás és a legfontosabb optikai eszközök. Képszerkesztés, nevezetes sugármenetek, tükör- és lencseegyenletek. Lyukkamera, sík- és gömbtükör, optikai lencse, lencserendszerek. 8. Az optikai leképezés geometriai elmélete és alkalmazásai. Fermat-elv. Szinuszfeltétel. Diafragmák és mélységélesség. Nagyító, mikroszkóp, távcső, fényképezőgép. 9. Leképezési hibák. Az emberi szem és a látás. Gömbi hiba, asztigmatizmus, kóma és színi hiba valamint javításuk. A szem felépítése. A látás mechanizmusa. A látás főbb hibái és javításuk.

10. Interferencia és alkalmazásai. Kétsugaras interferencia jelenségek. A Michelson interferométer működése. Soksugaras interferencia, a Fabry-Perot interferométer működése. Az interferométerek felbontóképessége. Interferencián alapuló eszközök. 11. A fényelhajlás jelenségei és értelmezésük. Fresnel-féle elhajlási jelenségek. Poisson-féle folt. Fraunhofer-féle fényelhajlás résen. Az Airy-féle elhajlási kép. Optikai rácsok. Fényelhajlás és -szóródás rendezetlen részecskéken. A légkör fényjelenségeiről. 12. Az optikai eszközök hullámelmélete. Holográfia. Hullámoptika és kapcsolata a Fermat-elvvel. Optikai képalkotó eszközök (mikroszkóp, távcső) felbontóképessége és javítása. Pont hologramja. Tárgy hologramja és a holográfia alkalmazásai. 13. A polarizált fény és kristályoptika. Polarizációs jelenségek. Fresnel formulák. Brewster-szög. Kettős törés kristályokban. Indexellipszoid. Lambdalemezek. Optikai aktivitás. Nemlineáris optikai alapjelenségek. Elektromosságtan 14. Elektrosztatika vákuumban. Az elektromos tőltés. Coulomb törvénye. Az elektromos tér. Gauss tétele. Az elektromos potenciál. Dipólus. Az elektrosztatikus tér energiája. 15. Elektrosztatika makroszkopikusan polarizálható anyagban. Szigetelők polarizációja. Gauss-tétele dielektrikumokra. Térerősségek dielektrikumokban. Atomok és molekulák polarizálhatósága. 16. Elektrosztatika vezetőkben. Vezető elektromos térben. Töltött vezető elektromos tere. Az elektromos kapacitás. 17. A stacionárius elektromos áram folyadékban. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei. Elektrolitok elektromos vezetőképessége. Az elektrolikus polarizáció. Elektrokémiai áramforrások 18. A stacionárius elektromos áram gázokban. A gázok elektromos vezetése. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban. Ködfénykisülés. Ívkisülés. 19. A stacionárius elektromos áram szilárd testekben. Áramvezetés fémekben. Áramvezetés félvezetőkben. Hall-effektus fémekben és félvezetőkben. A szupravezetés.

20. A statikus mágneses tér. Az elektromos áram mágneses tere. A Biot-Savart törvény. Az Ampere-féle gerjesztési törvény. Áramvezető és áramhurok mágneses térben. A Lorentz-féle mágneses erő. Áramvezetők közti erőhatás. 21. Az anyagok mágnes tulajdonságai. Az anyag mágnesezése. A mágneses térerősség. Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján. Dia-, para- és ferromágneses anyagok. Permanens mágnesek 22. Az elektromágneses indukció. Elektromágneses indukció mozgó és nyugvó vezetőkben, Faraday- és Lenz-törvénye. Az önindukció. A kölcsönös indukció. Áramok mágneses terének energiája. Örvényáramok. 23. A kvázistacionárius áram. A kvázistacionárius áramok. Szabad elektromos rezgések zárt rezgőkörben. Kényszerrezgések. Feszültség rezonancia. Csatolt elektromágneses rezgések. 24. Váltóáramú áramkörök. Alkalmazások. Váltakozó áramú ellenállások és áramkörök. A váltakozó áram teljesítménye. Váltakozó áramú mennyiségek mérése. Váltakozó áramú generátorok és motorok. A transzformátor. 25. Elektromágneses hullámok. Szabad elektromágneses hullámok keletkezése. A Hertz-féle dipólus. Hertz kísérletei. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén.