Több tej a fűből. Személyes ismertetője egy jobb füves legelő megvalósításához

Személyes ismertetője egy jobb füves legelő megvalósításához

Személyes ismertetője egy jobb füves legelő megvalósításához TARTALOM MAGAS HOZAM ÉS MINŐSÉG A FÜVES LEGELŐBŐL 3 A FÜVES TERÜLETEK TELEPÍTÉSE ÉS KEZELÉSE 7 A LEGELŐ KEZELÉSE 12 KÉSZÍTSEN MINŐSÉGI SILÓTAKARMÁNYT 14 MAGAS HOZAM FENNTARTÁSA A FÜVES LEGELŐRŐL 18 EGY ÉV A FÜVES MEZŐN 21 KEVERÉKEK ÉS FAJTÁK 23 SZÓTÁR 32 IRODALOMJEGYZÉK 33 BEVEZETÉS A tej és marhahús előállításának üzletága nagyban függ attól, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges hatalmas mennyiségű és lehető legjobb minőségű szálastakarmány. A fű, illetve a fű-here keverékek jelentik a szarvasmarhák természetes táplálékát, és a modern fű- és hereváltozatok, a füves területek telepítésének, fenntartásának és alkalmazásának modern technológiái, valamint a megfelelő takarmányozási gyakorlat lehetővé teszi magas mennyiségű tej, valamint marhahús megtermelését. Ez a könyvecske a fűtermesztés néhány fontos szempontját kívánja összegezni. A figyelem középpontjában a szélesebb értelemben vett minőség áll - ami magában foglalja a keverék megfelelő megválasztását, a telepítést, a betakarítást, a tárolást, valamint a takarmányozást is. A jelen könyv a témával kapcsolatos egyfajta rövid bevezetőként szolgál. További olvasmányokat is ajánlunk az irodalomjegyzék részben, és természetesen mindig örömmel vesszük, ha kérdéseivel megkeresi a DLF-TRIFOLIUMOT. Dánia, 2009. március DLF-TRIFOLIUM

3 Magas hozam és minőség a füves legelőből A fűbevitel a minőség függvénye A tejelő tehenek hatalmas mennyiségű füvet, illetve fű-here keveréket képesek elfogyasztani, ennélfogva nagyon sok tejet termelnek. Egy tehén naponta 19 kg szárazanyagot visz be szervezetébe friss fű formájában, vagy 16 kg-nyi silózott szárazanyagot, azonban a termelt tej mennyisége elsősorban a takarmány minőségétől függ. Mivel a tehén bendője csak bizonyos mennyiségű takarmány befogadására képes, a tápláléknak magas energiatartalommal kell rendelkeznie, és az emészthetetlen rostok arányának alacsonynak kell lennie. Ha jobb a takarmány minősége, a napi tejtermelés is emelkedik, ha a bendőben felgyorsul az összetett szénhidrátok erjesztése, akkor felgyorsul az állat bendőjében a takarmány áramlása. Ennek eredményeképpen nő a takarmány felvétel is. A here és a fű keveréke növeli a takarmánybevitelt, mivel a here a fűnél alacsonyabb rosttartalommal rendelkezik. Amennyiben akár 50%-al emeljük a állatok tömegtakarmányának fehérhere-tartalmát, a takarmányfelvétel 10 20%-kal emelkedhet. Ez egy egészséges körfogás. A magas takarmányfelvétel az állat egészségét is pozitív irányba befolyásolja. Mi a jó minőség? A növény sejtjeinek belseje 100%-ban emészthető, míg a sejtfal lassan bomlik le, és a kérődző állatok számára akár teljesen emészthetetlen is lehet. Lásd az 1. és a 2. ábrát. A szerves anyagok, a sejtfalakat is beleértve, emészthetősége a fű vagy a here növények idősödésével párhuzamosan csökken, ezzel egyidőben viszont a szárazanyag-tartalom hozama emelkedik. A kihívást az jelenti, hogy meghatározzuk a betakarítás azon optimális idejét, amikor a legjobb kompromisszumot lehet meghozni a minőség és a hozam között. 1. ábra A növény szárazanyag-összetétele a növekedéssel együtt változik.

4 A hozam nő, a takarmányozási érték azonban csökken. Kg DM/takarmányozási 1.1 1.05 1.0 0.95 0.9 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 85 84 83 82 81 80 79 78 Emészthetőség, szerves anyag Hozam, kg DM/ha 2. ábra Fejlesztés a fűmagok területén. Ezen paraméterek közül számos mérhető, így meg lehet határozni, hogy a takarmány minősége optimális-e. Ennek eredményeképpen a takarmányok elemzése fontos eszköz a szarvasmarhák takarmányozásának tervezésekor. Az 1. táblázat ezen kulcsadatok közül sorol fel néhányat. A rövidítések magyarázatát a 31. Oldalon a szótár részben találja. A FÜVEK MINŐSÉGI PARAMÉTEREI FŰ MAGASSÁGA, CM EMÉSZHETŐSÉG SZERVES ANYAG DOM % EMÉSZTHETŐ FEHÉRJE, % NYERS ROST, % NDF % EMÉSZTHETŐ NDF % Legelőfű 6 10 1) 70-80 16 18 < 20 < 40 > 70 > 8 CUKOR % Siló 20 30 65-75 14 17 < 27 < 50 > 70 > 3.5 1) 6-8 cm az állandó legeltetéses rendszerben és 6 10 cm elkerített legeltetéses rendszerben. 1. táblázat Fontos kulcsadatok (tartalom a szárazanyag kilogrammjaként) a friss fű vagy a silótakarmány optimális minőségéhez. A silótakarmány esetében mindig kompromisszumot kell találni a hozam és a takarmányozási érték között. Minél magasabb a hozam, annál alacsonyabb a minőség és a bevitel - és fordítva. Ha az ember magas minőségű silótakarmányt kíván készíteni, elengedhetetlen, hogy az korai vágásból készüljön. A füvet még a virágzás előtt le kell vágni. A magas minőségű takarmány és a tehenenkénti nagy tejhozam kulcsát a jó és gondos silózás jelenti. Ami a legeltetést illeti, ott megfelelően kell kezelni a rendszert, hogy a fűre az állatok ráharapjanak. A cél a magas és homogén minőség (takarmányozási érték) megtervezése. Az olyan rendszerben, ahol az állatok folyamatosan a legelőn vannak, a fű magasságát általában 6-8 cm-en kell tartani, hogy a füves terület egyenletes maradjon - tavasszal 8 cm, ősszel 6 cm ajánlott.

5 Az adagolt legeltetéses rendszerben a cél a magas minőség és a magas takarmánybevitel megtervezése. A fű magasságát a legeltetés kezdetén 15 cm körül kell tartani, majd 6-8 cm magasnak kell lennie akkor, amikor a teheneket a következő legelőre hajtják. A magas minőség fenntartása érdekében meg kell bizonyosodni arról, hogy mindig legyen friss fű az állatok számára. Az adagolt legeltetésnél maximális takarmánybevitel szükséges, és a teheneket rendszeresen át kell terelni a másik legelőrészekre. A fenti körülményeket naponta egy legelőrész biztosítja, da ha naponta kétszer tereljük át a teheneket, az még jobb. Maximum három napot lehet egy legelőrészen tölteni, de akkor a takarmánybevitel alacsonyabb lesz. Az adagolt legeltetéses rendszer biztosítja tehenenként a legmagasabb takarmánybevitelt és tejhozamot egyaránt. A magas emészthetőség fontossága Számos kutatás kimutatta a takarmány magas emészthetőségének értékét - magas energiakoncentráció a szárazanyag kg-jára vonatkoztatva. Amennyiben a szerves anyag vagy a sejtfal emészthetősége 1 egységgel (%) javul, a takarmány szárazanyag-tartalmának bevitele tehenenként körülbelül 0,2 kg sza nő naponta, a tejhozam pedig tehenenként naponta 0,25 literes vagy annál magasabb emelkedést mutathat. A 3. ábra a kizárólag füveken nevelt tejelő tehenek elméleti termelési görbéjét mutatja, ahol a tejhozam a silótakarmány energiakoncentrációjának függvénye. A tejhozam a fiatal, szár nélküli füvek használata melletti nagyon magas szintről szinte nullára csökken akkor, amikor alacsony minőségű, öreg füvet használnak táplálékként, itt ugyanis a takarmányban található összes energia az állat alapvető életfunkciójához szükséges. Az emészthetőséget elsősorban két tényező határozza meg: A keverék összetétele a területen A betakarítás időpontja a fű fejlettségének viszonylatában Tehenenként termelt tej, kg-ban 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 5 0,0 0 A takarmányból termelt tej, kg-ban 50% kalászolás, füvek 1.1 0,9 10.91,10.8 1,2 1,3 0.71,4 0.6 1,5 1,60.51,7 0.4 1,8 1,9 2 2,1 2,2 Energiakoncentráció (takarmányozási egység egy kg szárazanyagra lebontva) 3. ábra A várható tejhozam kiszámítása akkor, amikor kihasználásra kerülnek a fű/silótakarmány laktató tényezői és a bendő kapacitása. Forrás: Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat, Nemzeti Központ.

6 A here jobb takarmányt eredményez A here a következő pozitívumokat eredményezi a fűkeverékekben: Nagyobb ízletesség legeltetés esetén Az éves termelés egyenletesebb eloszlása a termőföldön Magasabb táplálékbevitel mind a legeltetés, mind pedig a silótakarmány esetében Több fehérje a takarmányban Magasabb tejhozam lásd a 2. táblázatot Nitrogén a terület számára megtakarítás a kiadásokon A termőföldön egy jól telepített 30-40%-os lóhereállomány éves szinten hektáronként 200 kg nitrogént helyettesíthet. Ezzel egyidőben a herével kevert fű 10-20%-kal növeli a legelő állatok takarmányfelvételét, és egyenletesebbé teszi a termelést a nyár folyamán, mivel ilyenkor a füvek különböző növekedési ritmussal bírnak. HERE - TEHENENKÉNT TÖBB TEJ TISZTÁN ANGOL PERJE VÖRÖSHERE / FŰ FEHÉRHERE / FŰ LUCERNA Emészthetőség, szárazanyag 72 69 72 64 Szilázs-bevitel, Kg szárazanyag/tehén/nap 11.4 12.9 13.2 13.6 Kg ECM/tehén 26.5 31.0 30.7 29.3 Table 2. Digestibility, intake and milk production per cow per day of silage from pure ryegrass, red and white clover grass and Lucerne. Dewhurst et al. 2003. A 4. ábra a fűből készült silótakarmányt veti össze a lucernával, illetve a vörösherével: az alacsony takarmányozási érték (energiakoncentráció) eredményezi a legalacsonyabb bevitelt, míg ugyanazon a takarmányozási értéken a here és a fű keverékének bevitele naponta körülbelül 3 takarmányozási egységgel (25 30%-kal) magasabb, mint tisztán fű esetében. Bevitel, takarmányozási 14 12 10 10 8 8 6 6 4 Vöröshere és lucerna Fű 4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 Kg szárazanyag/takarmányozási egység 1 1,2 1,4 1,6 1,8

7 4. ábra A here magasabb bevitelt jelent. A füves területek telepítése és kezelése Ugarosítás, előkészítés és vetés Egy termelékeny gyephez elengedhetetlen a jó alapozás. Fontos, hogy megfelelőek legyenek a feltételek a magok kicsírázásához, valamint a növények azt követő növekedéséhez. A vetés hektáronként 15-25 millió magot jelent, de ez függ a fajtától és a vetési rátától is. Jó telepítés esetén a kis palánták 15-25%-a még él több hónap múlva is. A cél 3-500 növény m2-enként, 10-12 oldalhajtás növényenként, ami összesen 3-6.000 oldalhajtás per m2. A magágy A szántást követő megfelelő magágyelőkészítés eredményezi a legjobb feltételeket a csírázáshoz. Főként akkor, ha le is hengerelik, hogy így a talaj felszínét nedvesen tartsák. A magágynak egyenletesnek és nedvesnek kell lennie, hogy biztosítsa az egyenletes és gyors csírázást. Az alapelveket az 5. ábrán láthatja. 5. ábra A legjobb megtelepedés. Vetési módszerek A direkt vetés gyakran jobb, mint a szórvavetés akkor, ha a talaj száraz vagy könnyű, de ha sorokba vetünk, akkor a levelek több helyet hagynak a gyomnövényeknek a sorok között - ezt némileg kompenzálni lehet azzal, ha két irányba vetünk. A szórvavetés jobb eloszlást és talajtakarást biztosít, de meg kell bizonyosodni arról, hogy a mag fedésben van és jól érintkezik a nedves talajjal.

8 Az új vetésnek védelmet jelenthet a takarónövények használata, de amennyiben túl sűrűn találhatók a területen, akkor a fiatal fű- és herenövénykék számára konkurenciát is jelenthetnek. Ennélfogva a takarónövényeknek aránylag lazán kell elhelyezkedniük, és vigyázni kell arra, nehogy megdőljenek. A újonnan kibújó fűnek árthat, ha a takarónövényt kritikus időpontban távolítjuk el (pl. a nagyon forró nyári időszakban). Ha takarónövényt használunk, pl. tavaszi vagy őszi gabonaféléket, akkor először azt kell elvetni, és azonnal utána kell kiszórni a fűmag-keveréket. Füvek esetében a vetési mélység nem lehet haladhatja meg az 1-2 cm-t, a here esetében pedig a ½-1 cm-t. A perje külön állományként kielégítően fejlődik 3-4 cm mélyről is. Normális vetési mennyiség: 25-35 kg hektáronként. CSÍRÁZÁSI % VETÉSI MÉLYSÉG 1 CM 2 CM 4 CM 6 CM Fehérhere 40 34 8 0 Vöröshere 42 39 17 0 Lucerna 38 35 11 0 Olasz perje, T 76 73 57 32 Olasz perje, D 75 68 43 13 Angol perje 62 63 45 11 Réti csenkesz 48 40 8 2 Vörös csenkesz 64 53 12 1 Csomós ebír 47 35 11 2 Komócsin 34 10 0 0 Poa pratensis 30 12 0 0 3. táblázat Kísérleti telepen végzett kutatások annak kimutatására, hogy a különböző fajták csírázására hatást gyakorol a vetési mélység. A vetés időpontja Tavasz vagy késő nyár a legjobb opció. Tavasszal a csapadék szinte mindig megfelelő - a nyár közepén azonban gyakran nem ez a helyzet. Nyár végén és kora ősszel a talaj nedvességtartalma általában újfent normális, és ebben az időszakban a hőmérséklet jó és gyors csírázást biztosít. Műtrágya alkalmazása A talajelemzés jó iránymutatást ad a műtrágyázáshoz. A végleges takarónövényt a helyi normáknak megfelelően kell műtrágyázni; a füves területnek semmiféle plusz bevitelre nincs szüksége egészen a következő évig (esetleg késő nyáron némi nitrogénre, amennyiben az adott területet már használták az első évben).

9 A műtrágyázás mind a hozamra, mind pedig a fű minőségére hatással van. A leginkább szükséges tápanyagok a nitrogén, a foszfor és a kálium, de a magnézium, a kén, és számos egyéb elem is fontos még. A P és K visszaforgatása a tehéntrágyából csökkenti a műtrágyázás szükségességét. Ha éjjelnappali legeltetési módszerrel él, műtrágyából származó 75 kg K és 20 kg P általában fedezi a plusz szükségletet. Nitrogén A nitrogén használata növeli a termést és a szárazanyag fehérjetartalmát, továbbá javítja a táplálék energia-koncentrációját. Fontos figyelemmel kísérni a a tápanyagok kilogrammonkénti szárazanyagtartalmát. Az optimálisan alkalmazandó nitrogénmennyiség függ a termőföldön található fajok összetételétől (here vagy sem), az elvárt hozamtól és a talaj típusától. Egy Lengyelországban elvégzett kísérlet rámutatott arra, hogy hektáronként 1 kg nitrogén alkalmazásával az első kaszálás esetén hektáronként 9-10 kg szárazanyaggal nőtt a fűtermés. A nitrogénre adott válasz az egyszeri 50-150 kg-os nitrogénszint esetén egyértelműen pozitív volt. A fűmagkeverék a VersaMaxhoz hasonlított. Dániában is hasonló eredményeket kaptunk, lásd a 4. táblázatot. A N minden egyes alkalmazott kg-ja átlagosan 10 kg szárazanyagot eredményezett akkor, amikor 150 kg nitrogént szórtak ki tavasszal hektáronként. Egyedül az első kaszáláskor 5.700 kg szárazanyag betakarítására került sor. A fű minősége ugyancsak javult. NITROGÉN - HATÁSSAL VAN A HOZAMRA ÉS A MINŐSÉGRE EGYARÁNT AZ ÉV FENNMARADÓ RÉSZÉBEN AZ ALKALMAZOTT N, KG-BAN ÖSSZKILOGRAMM PER HA ELSŐ VÁGÁS SZÁRAZANYAG, KG PER HA VÁGÁS SZÁRAZANYAG, KG PER HA ROTÁCIÓS LEGELTETÉS SZÁRAZANYAG, KG PER HA 0 4,526 5,911 4,742 75 4,778 5,989 4,465 150 5,753 6,208 4,881 225 5,853 6,731 5,271 4. táblázat Nitrogén alkalmazása fűhöz, 2000 2001. Forrás: Bilag til Grovfoderdag, Dán Agrártudományi Intézet, Foulum, 2000 2001. A lóhere mennyiségétől és a füves terület alkalmazásától függően nagyban változhat a nitrogén alkalmazása. A nitrogénszükséglet általában több, mint 50%-át fedezi a legelőn található here, másrészt azonban a teheneknél egészségügyi problémákat is okozhat, pl. felfúvódást, tőgygyulladást, és egyéb, a takarmányozáshoz kapcsolódó megbetegedéseket. Az optimális heretartalom a szárazanyag 30-40%-át jelenti. A nitrogénszükséglet általában 1-2 kg naponta és hektáronként a tavaszi és a nyári időszakban (3-4 hónap). Amikor a heretartalom 30-50%, akkor 1 kg nitrogén megfelelő, de ha a legelőn a here aránya az említettnél alacsonyabb, akkor célszerű 2 kg-t kijuttatni. Ha a füvet silózáshoz használja, ezeket az adatokat további 25%-kal kell növelni. Amennyiben a területen csökkenteni kell a here mennyiségét, akkor azt nitrogén alkalmazásával könnyen el lehet pótolni.

10 AZ ALKALMAZOTT NITROGÉN MENNYISÉGE LEGELTETÉS LEGELTETÉS VÁRHATÓ HOZAM, KG SZÁRAZANYAG/HA/ÉV KG N PER HA/ÉV 30-50% here 7,500 100 10-30% here 8,500 200 < 10% here 9,500 300 5. táblázat AZ ALKALMAZOTT NITROGÉN MENNYISÉGE VÁGÁS VÁGÁS VÁRHATÓ HOZAM, KG SZÁRAZANYAG/HA/ÉV KG N PER HA/ÉV 30-50% here 8,500 250 10-30% here 9,000 300 < 10% here 10,000 350 Tisztán fű 10,000 400 6. táblázat A termőföld termelékenységét nagyban befolyásolhatja az alkalmazott nitrogén eloszlása. Az alábbi táblázat az alkalmazott nitrogén megfelelő eloszlásához nyújt segédletet: A NITROGÉN KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJA LEGELTETÉS LEGELTETÉS MÁRCIUS/ÁPRILIS MÁJUS/JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS N ÖSSZKILOGRAMM/ HA/ÉV 30-50% here 40 30 30 0 100 10-30% here 60 60 40 40 200 < 10% here 60 60 50 30 300 7. táblázat A NITROGÉN KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJA VÁGÁS VÁGÁS MÁRCIUS/ÁPRILIS MÁJUS/JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS N ÖSSZKILOGRAMM/ HA/ÉV 30-50% here 100 80 70 0 250 10-30% here 130 90 80 0 300 < 10% here 150 90 70 40 350 Tisztán fű 170 100 80 50 400 8. táblázat

11 Foszfor Az éves foszforszükséglet a talajba 30-50 kg P (70-115 kg P2O5) hektáronként; ez a normál szint. Kálium A fű és a here aránylag magas káliumszükséglettel rendelkezik éves szinten minimum 150-400 kg K (180-480 kg K2O) hektáronként a talaj állapotától függően. A különböző talajok káliumtartalmában nagy szórás lehet, és még az év során is jelentős változások történhetnek. Ha túl magas a káliumszint, akkor az állategészségügyi problémákhoz vezethet; a szintet talajelemzéssel kell ellenőrizni, és ha szükséges évente többször is káliumot kell kijuttatni a talajba. Elsősorban a tél beállta előtt fontos, hogy megfelelő legyen a talaj és a füvek káliumszintje, az ugyanis növeli a növények téllel szembeni ellenálló-képességét. Egyéb tápanyagok A füvek magnéziumigénye hektáronként 10-30 kg Mg. A magnéziumot a műtrágyával megegyező módon kell a talajba juttatni. A füvek a talajból éves szinten hektáronként 25-50 kg ként (S) fogyasztanak el, így gyakran szükséges lehet kénnel történő műtrágyázásra. Állati trágya alkalmazása Az állati trágya füves termőföldön a legjobban úgy alkalmazható, ha a telepítés előtt szántjuk be a talajba. A folyékony trágyát (iszapot) a már telepített füves területek esetében az olyan esetekre szabad csak alkalmazni, amikor a területet csak betakarításra használjuk. Az állati trágya kijuttatására a kora tavasz a legmegfelelőbb időpont, amikor a növekedés megindul. Hektáronként 25-35 mm iszap a javallott mennyiség. Gyomnövények - kártevők Takarónövények alkalmazása esetén a füves területeknél általában nincs szükség gyomirtásra. A tisztán kaszálóként használt területeknél, ahol kisebb a versenyhelyzet, évente szükség lehet a gyomnövényekkel szembeni permetezésre. A évelő gyomnövények ellen teljeskörű gyomirtót kell használni még a terület bevetése előtt. A fiatal növénykék könnyű támadási felületet jelenthetnek az olyan kártevőknek, mint például a lószúnyog lárvája, a fritlégy, stb. Ennélfogva a fejlődés ezen korai szakaszában szükséges lehet a kártevőkkel szembeni védekezés.

12 A legelő kezelése Az állatok táplálásának legolcsóbb és legtermészetesebb módja az, ha hagyjuk őket legelni. A kihívást az jelenti, hogy miként tartsuk kordában a növekedést, illetve hogyan biztosítsuk, hogy mindig rendelkezésre álljon megfelelő takarmánymennyiség az állatok számára, anélkül, hogy túl magasra nőne a fű - és ne maradjon túl sok elfogyasztásra nem kerülő takarmány. A cél, hogy a terület legalább 90%-át az elvetett fajták foglalják el. A FÜVES TERÜLETEK KEZELÉSE A TERÜLET ÁLLATOK ELLÁTÁSÁRA LEGELTETÉSI RENDSZER A HOZAM SZINTJE A MEZŐN, INTENZITÁS VONATKOZÓ RÁTÁJA TEHÉN/HA KEZELÉSI KÖVETELMÉNYEK MUNKAKÖVETELMÉNYEK TAVASZ-JÚNIUS/ JÚNIUS-TÉL Folyamatos legeltetés, nincs szabályozás Folyamatos legeltetés, szabályozott Elkerített legelők, nincs adagolás Low 5/3 Low Low Medium 10-12/3-5 High Low Medium-high 7-8/4-5 Medium Medium-high Elkerített legelők, adagolással High 9-10/4-5 Medium High Zéró legeltetés Very high - Medium High 9. táblázat Folyamatos legeltetés A szabályozás nélküli folyamatos legeltetés azt jelenti, hogy minden tehén egy területen legel valamennyi évszakban. Ezt a módszert általában a fiatal állománynál használják, valamint akkor, ha nem lehet gépeket használni - ami az állandó füves területeken gyakran igaz. A fű minősége az ilyen területeken általában alacsony, és a főszezont követően a hektáronkénti hozam jelentősen visszaesik. A módszer előnye ellenben az, hogy nagyon kevés munkát és kezelést igényel. A szabályozott folyamatos legeltetés az előbbi rendszer fejlettebb változata. Ebben az esetben az állatok a tavasz folyamán csak egy bizonyos területen legelhetnek, míg a fennmaradó részről silózáshoz takarítják be a termést. A nyár folyamán a legeltetésre használt terület mérete 3-4-szeresre emelkedik, általában az egyes kaszálásokat követően. A minőség és a hozam gyorsan változhat, és a területet figyelemmel kell kezelni, mivel így lehet csak biztosítani, hogy mindig legyen elraktározott silótakarmány többletetetés céljából. Legeltetés elkerített legelőn Az elkerített legelős legeltetést többféle módon meg lehet szervezni. Az elkerített legelők száma 3 és 14 között változhat. Ha alacsony a legelők száma, akkor az egyes területeken 7-8 napot töltenek a tehenek, de megvan annak a kockázata, hogy a takarmány minőségében beállt változások következtében változni fog a napi tejhozam is. Ennélfogva jobb, ha a területet inkább több legelőre osztjuk.

13 8-10 elkülönített legelővel nagyon intenzívvé válik a legeltetés, és a tehenek az egyes legelőkön maximum csak 2 napot töltenek. Tavasszal a legelőknek csak mintegy a fele kerül legeltetéses használatra - a többit silózott vagy szárított szálas takarmány készítéséhez kell kaszálni. Később egyre több területet lehet bevonni a legeltetésbe. A legeltetésre használt területek száma mindig a fű növekedésének függvénye. Az a cél, hogy a fű magassága a legeltetés előtt 10-15 cm legyen, azt követően pedig 6 cm. A teheneknek a területen levő valamennyi füvet el kell fogyasztaniuk - ha ehhez túl nagy a termés, akkor a maradékot le kell kaszálni. Annak érdekében, hogy sikeres legyen az elkerített rendszerű legeltetés, már a szezon előtt pontos tervezés szükséges - a szezon alatt pedig intenzíven kell kezelni és rendben tartani az érintett területeket. Adagoló legeltetés Az elkerített legeltetést az adagoló legeltetéssel még inkább le lehet szűkíteni. Ebben a rendszerben 8 legelő létrehozására kerül sor, és a tehenek mozgatható kerítések segítségével naponta kétszer új részhez férnek hozzá. Az a cél, hogy a legelő állatok számára éppen akkora terület álljon rendelkezésükre, amekkorán fél nap alatt a 10-15 cm-es füvet 6 cm-esre legelik le. Ez egy nagyon intenzív rendszer, ami kifejezetten a magas tejhozamú tehenek számára felel meg. Ezt a fajta legeltetést nagyon pontosan meg kell tervezni, és gyakran kell mozgatni az első kerítésoldalakat. Másrészt viszont nagyon állandó fűminőséget biztosít, a takarmányozást pedig könnyen kézben lehet tartani. Zéró legeltetés A zérő legeltetés arra a rendszerre utal, ahol a tehenek minden nap friss füvet kapnak, amit előzetesen levágnak és aztán szállítják oda az állatok karámjához. Ez egy nagyon munkaigényes rendszer, de használható ott, ahol friss fűre van szükség, illetve ahol valamilyen okból kifolyólag a legeltetés nem lehetséges. Zéró legeltetés mellett a takarmány minősége és a hozam is nagyon magas lehet. Kombinált kezelés Ha lehetőség van rá, akkor a kombinált kezelés a legeltetés és a kaszálás váltogatása nagyon egészséges a füves termőföld számára. Ha két legeltetéses rotációt egy kaszálás követ, akkor az egyenletes és magas minőségű füvet eredményez a legeltetéshez. Ezzel egyidőben csökken annak az esélye is, hogy a folyamatos legeltetéshez kapcsolódó paraziták megfertőzzék az állatokat.

14 Készítsen minőségi silótakarmányt A silótakarmány készítésének folyamata nagyon fontos ahhoz, hogy kielégítő minőséget kapjunk, és így biztosítsuk a tehenenként magas tejhozamot. Ami a termőföldet illeti, a silótakarmány minőségét a növények fejlettségéhez képesti kaszálási idő határozza meg. Évi 2-3 kaszálás általában alacsony emészthetőséget, ellenben magas szárazanyag-hozamot eredményez. Szezononként 4-5 vagy akár 6 kaszálás nagyon lehetőséget biztosít arra, hogy a magas hozamot magasabb minőségű takarmánnyal ötvözzük. A legjobb silótakarmányhoz akkor juthatunk, ha a termés gyorsan fonnyad, a szárazanyag-tartalom 30-35%, és mérsékelt a fű, illetve a fű-here keverék nyersfehérje-tartalma, ami a szárazanyag körülbelül 16-18%-át jelenti. Az erjedést követően a szárazanyag 3-5%-át cukornak kell alkotnia. Hogyan készítsünk minőségi silótakarmányt? Feldolgozás a mezőn Vágja le a füvet fonnyasztás céljából a korai fejlődési szakaszban, korai hajtásnövelés (a kalászolás megjelenése előtt), majd terítse szét egyenletesen a teljes mezőn. Az a jó, ha az időjárás-előrejelzés az elkövetkező 2-4 napra szárazságot jósol. Annak érdekében, hogy biztosítsuk a területen a gyors újranövekedést, a szár magassága nem lehet 6-8 cm-nél alacsonyabb (kivéve, ha éppen legeltetési időszak előtt állunk, mert akkor 5 cm jobb). A 30-35%-os szárazanyag jelenti a legkevesebb veszteséget és a silótakarmány maximális bevitelét. 6. ábra Fű, here, illetve zöldtakarmány esetében a 30-35%-os szárazanyag eredményezi a legjobb bevitelt és a legkevesebb veszteséget a termőföldön és a raktárakban egyaránt. Forrás: Dyrkning af grovfoder, Landbrugsforlaget. Gyűjtse a füvet sorokban, és akkor takarítsa be, amikor a szárazanyag-tartalom a 30%-ot meghaladja, de a 40%-ot még nem éri el. Ez ideális esetben a kaszálás után 24 órával következik be, amennyiben nem esett az eső. Lehetőség szerint finom, 1-3 cm-es darabokra aprítsa fel a füvet. Göngyölt bálák esetén a cél a 45-50%-os szárazanyag, és ilyenkor nincs szükség finomra aprításra. Minden esetben nagyon fontos, hogy egyenletes legyen a terület, hogy így ne kerülhessen homok/talaj a silótakarmányba.

15 Feldolgozás a silóban Szilázs készülhet fóliázott bálákban, szilárd alappal és oldalfalakkal rendelkező silóban, illetve a mezőn egy kazalban. Azonban az a legfontosabb, hogy az eljárás gyors legyen, a fűtermés biztosan be legyen takarva, és a szilázs 100%-ban légmentesen le legyen zárva. Ha a silótakarmányt silóban vagy a mezőn levő kazalban készíti, némi előkészület szükséges. A silót ki kell takarítani, és a felületi lyukakat vagy repedéseket meg kell javítani. A betöltés előtt a silógödör vagy -halom alját be kell borítani fóliával; csak magas minőségű fólia használható, és az is fontos, hogy illeszkedjen a gödör vagy halom méretéhez; lásd a 7. ábrát. 7. ábra Jó silótakarmány készítése. Forrás: Dyrkning af grovfoder, Landbrugsforlaget. Fontos, hogy a siló oldalfalait fóliázzuk le, és a fóliák között legyen átfedés, nehogy oxigén kerülhessen a besilózott takarmányba. Gyors silózás végrehajtása A silóhalomhoz elszállított füvet egyenletesen kell eloszlatni, vékony rétegekben - max. 10 cm -, és folyamatosan le kell taposni egy nehéz traktorral annak érdekében, hogy a lehető legtöbb levegőt kiszorítsuk belőle. Amikor elkészültünk, a szilázs azonnal szorosan le kell zárni 2 réteg fóliával, majd egy olyan fedelet kell rá tenni, amiben az állatok sem tudnak kárt tenni. Használható merevített fólia is (ezt a fajta fóliát akár 10 évig is újra fel lehet használni), illetve 10 cm vastagságú homokréteg, kövek nélkül. A legutolsó opció jelenti a legbiztosabb fedést. A beborított bálák esetében a folyamat kint a földön zajlik, ahol egy speciális berendezés biztosítja a megfelelő tömörítést és burkolást. A magas minőségű erjesztéshez a bálákat 6-8 rétegnyi fóliával kell befedni. A cél a 45-50%-os szárazanyag. Adalékanyagok alkalmazása a silótakarmánynál Időnként hasznos, ha a folyamatot silózáshoz alkalmas adalékanyagokkal segítjük elő. A normál szárazanyag-tartalommal rendelkező füvek esetében előnyösebb a homo-fermentatív tejsav baktériumot tartalmazó termékek használata. Az adalékanyagok használata főként akkor fontos, ha a szárazanyag-tartalom 2 nap fonnyasztás után 28% alatt van ami gátat szab a megfelelő erjedésnek

16 vagy a betakarított növények több,mint 60-70%-a here, amitől a szilázs színe sötét, illetve fekete lesz, valamint, ha fennáll a szennyezés esélye, ami korlátozza az erjedést. Semmiféle adalékanyag nem helyettesítheti a jó silózási technikát, de időnként javíthatja a silótakarmány minőségét. A megfelelő adalékanyag kiválasztásához olvassa el a Silózás - művészet című könyvecskét. A silótakarmány minősége Az erjedésfolyamata általában 3-4 hetet vesz igénybe, és ezt követően elérkezik az idő arra, hogy elemezzük a kapott eredményt. A 8. ábrán láthatja a jó és a rossz silótakarmány készítésének folyamatát. E.J. Nørgaard Pedersen, Ensilieringsprincipper, 1972 A silózási eljárás akkor volt sikeres, amikor erős volt a tejsav. C6H1206 2CH3 CH2OHCOOH + egy kevés energiaveszteség. Cukor tejsav + 3,1 százalék energiaveszteség. 8. ábra Jó és rossz silótakarmány - a különbség óriási. A silózási folyamat ott tekinthető rossznak, ahol sor kerül a vajsav fermentációjára. C6H1206 CH3 CH2 CH2COOH + 2CO2 + 2H + nagy arányú energiaveszteség. Cukor vajsav + szén-dioxid + 22,1 százalék energiaveszteség. A jó minőségű silótakarmányt 4.5-es vagy az alatti ph jellemzi normál szárazanyag-tartalom mellett. A tejsav aránynak magasnak, az ecetsavénak mérsékeltnek, míg a vajsavénak nagyon alacsonynak kell lennie. Az ammónium-nitrit arányának nagyon alacsonynak kell lennie, lehetőleg legyen kevesebb, mint a teljes N 8%-a. Végül pedig fontos, hogy a silótakarmány alacsony arányban tartalmazzon anaerob csírákat. Ha ez nincs így, a tej alacsonyabb minőségű lesz, ezáltal alacsonyabb áron lehet csak eladni. A jó silótakarmánynak tiszta tejsav-illatot kell árasztania mindenféle penész nélkül, és ízletesnek kell lennie az állatok számára. Az alacsony minőségű silótakarmány kockázatai Az alacsony minőségű silótakarmány nagyon komoly hatást gyakorol a termelésre. Az eredmény alacsony bevitel, ami pedig alacsony tej- és húshozamot jelent. A silótakarmány anaerob csírái beszennyezhetik a tejet és tönkretehetik a sajtkészítést. A nedves, penészes, rohadt silótakarmány magától értetődően nem jó táplálék az állatok számára.

17 A bevitel a minőség függvénye Jó friss fűben vagy szilázsban magas a szárazanyag energia-koncentrációja (7 Mega Joule fölötti); a fű és szilázs bevitelét a tehenenkénti energiával lehet mérni (és nem a takarmány mennyiségében), amit takarmányegységekben, Mega Joule-ban vagy kcal-ban mérnek. A magas szintű energia-bevitel a szárazanyag magas energiaszintjétől függ, és tehén jóllakottsági kapacitásának legjobb kihasználásától függ. A tehenek azonnal reagálnak a fű és a silótakarmány ízére; a rövid és fiatal legelői füvet kedvelik, mely levelekben gazdag, nincs szára és nem gyomos. Szeretik továbbá, ha jó illatú és ízű magas minőségű silótakarmány van az etetővályúban a nap 24 órájában (napi többszöri etetés). A jó minőségű takarmányra válaszul az állatok több tejet adnak, jobb az egészségi állapotuk, és a gazdának is nagyobb a megtérülése.

18 Magas hozam fenntartása a füves legelőről A füves legelő időről időre változik. A fiatal termőföldek jobban, mint az idősek; emellett az is igaz, hogy idővel nem az lesz a fajok megoszlása, mint az eredetileg, a vetéskor volt. A gazdának azonban rendelkezésére állnak olyan eszközök, melyekkel fenn tudja tartani a terület hozamát és minőségét. Legelők A legeltetésre használt területeken jó módszer a termőképesség megtartására, ha kontrolláljuk a szár magasságát. A fű magasságát 6-8 cm-en kell tartani és sosem alacsonyabban a trágyázott parcellák körüli elutasított füvek között. Az alacsonyabb legeltetési magasság kárt okozhat a növényben és végül el is pusztíthatja azt. Ott, ahol fennáll a túl alacsony legelési magasság veszélye, a teheneket egy másik legelőre kell átterelni, vagy beltéren kell őket eteni, a fűnek pedig legalább egy hét időt kell adni a regenerálódásra. Másrészt viszont, ha a növekedés több, mint amennyit az állatok le tudnak legelni, a legelő egy részét kaszálásra is lehet használni. A felkészültség elérése érdekében meg kell tervezni a legelési időszakot, és el kell dönteni, hogy mely legelőket szánják legeltetésre, melyeket pedig kaszálásra, illetve mely időszakokban. A tervnek a következőket kell célul kitűznie: A füves termőföld lehető leghatékonyabb kihasználása, hogy meg lehessen takarítani némi költséget a koncentrátumokon A területet nem szabad túllegeltetni, hiszen annak alacsonyabb fűhozam az eredménye A fűtermelésben jelentkező nagy különbségek elkerülése alapvető fontosságú a friss fűből származó egyenletes ellátás A legeltetés és a kaszálás ötvözése általában jó megoldás a jó fű fenntartásához, továbbá a fű takarmányozási rátában történő legjobb felhasználásának is eszköze. Füves termőföld kaszáláshoz A kaszálás útján hasznosított fű a területet számos meglehetősen kemény eljárás kockázatának teszi ki: Túl alacsony vágási magasság ha a füvet 6-8 cm-nél alacsonyabban vágják le, lassú lesz az újbóli növekedés (azokon a területeken, ahol később legeltetni fognak, a fű magassága 5-6 cm is lehet) Túl magas fű kaszálás előtt jelentősen megnő az újbóli növekedéshez szükséges idő, ha az előző kaszálás a fejlődés egy későbbi szakaszában történt Rossz eszköz a kaszáláshoz a kaszálást végző gép késeinek élesnek kell lenniük, hogy ne okozzanak szükségtelen sérülést a növényeknek Amennyiben a trágya kijuttatásához, a betakarításhoz vagy a szállításhoz nehéz gépeket használnak, akkor jelentős kárt okozhatnak a fű- és herenövényekben, valamint a talaj tömörítettségére is kockázatot jelenthetnek Természetesen ezen problémákhoz a klimatikus viszonyok is hozzájárulnak, és így együtt befolyásolják a terület termelékenységét; a termőföld kezelőjének figyelemmel kell kísérnie a

19 megfelelő területeket, hogy megfelelően reagálhassa le a történteket a szezon alatt elvégzendő szükséges megfigyeléseket a 21. oldalon találja. Mikor és hogyan újítsuk meg füves mezőinket? Mindegy, hogy milyen jól vagy gondosan kezeli is földjét, mindig előfordul, hogy a hozam csökkenni kezd a nemkívánatos fajok számának növekedésével. Ez egyrészt a fent említett tények miatt van, másrészt pedig abból adódik, hogy a fiatal fűnövénykék sokkal életerősebbek és produktívabbak, mint az idősebbek. Évi 10-15%-os hozamcsökkenés normális; ezzel egyidőben a takarmány minősége is romlik. Ha lehetőség van rá, az a megújítás legjobb módja, ha a régi növényeket eltávolítjuk és újravetünk. Ez a megoldás azonban számos esetben nem kívánatos, vagy éppen nem lehetséges - e helyett a felülvetés lehet jó opció. Irányelvek felülvetéshez Távolítson el minden felesleges fűnövekedést vágás vagy kitartó legeltetés segítségével. Lazítsa fel a területet ellentétes irányokban a fűlazító borona segítségével. Alapvető fontosságú, hogy ez az eljárás megszellőztesse a talaj felső rétegét és egy felszántott területet hozzon létre, ami biztosítja, hogy a magok jól érintkezzenek a talajjal és gyorsan fejlődésnek induljanak. Vetés A lazítással egyidőben vessen el hektáronként körülbelül 25 kg-ot a megfelelő magkeverékből. A vetés különálló műveletekkel is történhet normál vetőgép, vagy kifejezetten a direkt vetéshez kifejlesztett vetőgép segítségével. Közvetlenül a vetés után hengerelje le a területet, hogy ezzel tömörítse a talajt, és biztosítsa a magok és a talaj közti jó érintkezést. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a talaj előkészítésére és bevetésére fektetett idő, hogy a mag jól érintkezzen a talajjal - gyakorlatilag ez a legfontosabb. Időzítés Közvetlenül a szezon utolsó silóvágását követően a nyári szezonban, vagy a tavaszi, illetve őszi kitartó legeltetést követően. Ezek az időzítések számos lehetőséget adnak olyankor, amikor a talaj rendben van, nincs eltávolítandó filc vagy csak nagyon kevés - ezáltal a jó megtelepedés biztosítva van. Műtrágya Hagyja, hogy kibújjanak a kis növénykék; a vetést követően általában minimum 10-15 nap várakozást szoktak javasolni a műtrágya alkalmazása előtt. A jószágok újbóli bevezetése A vágást követően: várjon, amíg a fű teljesen helyre nem áll. A legeltetést követően: 10-15 napig tartsa ott az állatokat, majd távolítsa el azokat, és hagyja, hogy a fű regenerálódjon.

20 A felülvetés jelentős előnyei A már meglévő területek újravetése mind a hozamot, mind pedig a pázsit minőségét javítja. A 9. ábra a GrassMax Hybrid és angol perje magkeverékével történő felülvetés kísérleti eredményeit mutatja. A termőföldet 2005-ben alakították ki, majd 2006-ban és 2007-ben felülvetették az eredeti keverék herével vegyített változatát. A szárazanyag hozam drámaian emelkedett, és egyértelmű javulás mutatkozott valamennyi paraméter terén. 30 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 5 0 0 44% hozamnövekedés 1 D-érték% 2 ME MJ/kg 3 Nyersfehérje 4 5 (-60) % Hozam szárazanyag /ha Cukor g/kg (-100) Kontroll GrassMax + Vöröshere GrassMax + Fehérhere 9. ábra Felülvetés a GrassMax-szel. A kontroll terület bevetésére 2005-ben került sor, a felülvetéshez a GrassMax + vöröshere vagy GrassMax + fehérhere keveréket használták. A kísérletek a DLF-TRIFOLIUM-nál zajlottak, 2007. a harmadik év volt.

21 Egy év a füves mezőn MEGFIGYELÉSEK, CÉLOK ÉS TENNIVALÓK BIZONYOS IDŐSZAKOK ALATT MEGFIGYELÉSI IDŐSZAK CÉL TENNIVALÓ Március/ Kora tavasz Április/Tavasz Május/Késő tavasz Június/ Koranyár Növények száma Egyenletes és teljes sűrűség Újravetés vagy korai felülvetés Vakondtúrás Felázott vagy fagyott területek Műtrágyázás Elkerítés Új ugar szükséges Nincs vakond, illetve vakondtúrás Sík területek és a növényeknek jó a talajjal való érintkezése A takarmányozási tervnek megfelelően magas hozam és minőség Igazítás az ajánlott fűmennyiséghez Új füves mező A vakondok kontrollálása és a vakondtúrások elegyengetése Hengerelés cement hengerelővel A növekedés megindulásával veszi kezdetét a műtrágyázás Elkerítés a mezőn a potenciális hozamnmak megfelelően Mag vetése tiszta állományba vagy takarónövénnyel Gyomnövények Nincs gyomnövény A gyomirtás megtervezése Fűajánlat legeltetéshez A legelő állatok felfúvódása Fűajánlat most és az elkövetkező 2 hétben A fű fejlődése, a vágás időpontja Öntözési igény Műtrágyázási igény A fű magassága a legelőkön Elutasított fű a legelőkön Az elkerített legelők cseréje Évelő és virágos gyomnövények Műtrágyázási igény A fű fejlődése, a vágás időpontja A legeltetési rendszerhez igazított fűmagasság A here-tartalom kiigazítása a területen Gyors újranövekedés A takarmányozási terv szerinti minőség Magas fűtermés Magas fűtermés Magas szintű fűbevitel és termelés Magas szintű fűbevitel és termelés, szívósság Magas fűbevitel, a kórokozók támadásának megelőzése Nincs gyomnövény Magas fűtermés A takarmányozási terv szerinti minőség A legeltetés megkezdése Nitrogénes műtryágyázás és/vagy a takarmányozás módosítása Korai vágás Vizuális megfigyelések. Elemzés Öntözés, amennyiben lehetséges Műtrágyázás a tervnek megfelelően A legelő területének és a takarmányozási terv kiigazítása A levélzet levágása 5-6 cm-en Legeltetés a kaszálás után és fordítva A levélzet levágása még a magok kihelyezése előtt Műtrágyázás a tervnek megfelelően Vizuális megfigyelések. Elemzés Folytatódik...

22 Folytatás MEGFIGYELÉSEK, CÉLOK ÉS TENNIVALÓK MEGFIGYELÉSI IDŐSZAK CÉL TENNIVALÓ Július/ Augusztus/ Nyár közepe Szeptember/ Kora ősz Elutasított fű a legelőkön A fű fejlődése, a vágás időpontja Helyzet az új ugaron a tavaszi vetéstől Műtrágyázási igény Új ugar, több fű szükséges Magas szintű fűbevitel és termelés, szívósság A takarmányozási terv szerinti minőség Egyeletes és sűrű fű- és herepázsit Magas fűtermelés a szezon végéig Új füves mező A levélzet levágása 5-6 cm-en Vizuális megfigyelések. Elemzés Felülvetés, amennyiben szükséges Műtrágyázás a tervnek megfelelően Mag vetése tiszta állományba vagy takarónövénnyel Termelés a meglévő legelőkön Magas fűtermés és jó minőség Újravetés vagy felülvetés Növénysűrűség az állandó mezőkön A fű magassága a legelőkön Zabrozsda Egyeletes és sűrű fű- és herepázsit Magas szintű fűbevitel és termelés Nincs zabrozsda Újravetés vagy felülvetés A legelő területének és a takarmányozási terv kiigazítása Megfelelő víz- és nitrogénellátás A kálium állapota A növények jó téltűrése Plusz káliumellátás Helyzet az új ugaron Egyenletes és sűrű gyep a következő évhez Jól megtelepedett növények a legelés, illetve kaszálás előtt Október / A fű magassága Jó téli túlélés A levélzet levágása (6-8 cm-en) vagy legeltetés Ősz Feláztatás Nincs feláztatás Az állatok eltávolítása a mezőről Tél A füves terület megtervezése és kezelése a következő évhez Állandő, magas minőségű takarmány termelése, a takarmányozási terv szerinti minőség Here alkalmazása a fűhöz vetésforgóhoz. A szilázs és legeltetés szükségleteinek megtervezése az állatállomány és a takarmányozási terv alapján. 10. táblázat

23 Keverékek és fajták ForageMax - minőségi fűmag-keverékek A ForageMax a DLF-TRIFOLIUM fűmagkeverékeinek neve, melyek több éves, kísérletek során és gyakorlati gazdálkodás kapcsán megszerzett tapasztalat eredményeit foglalják magukban. A DLF- TRIFOLIUM a Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálattal együtt nagy számú kísérletet és vizsgálatot folytatott le számos országban, annak érdekében, hogy a legjobb keverékeket alkossa meg - olyanokat, amelyek jól alkalmazkodnak a helyi klimatikus viszonyokhoz és takarmányozási igényekhez. Egyértelműen kimutatták, hogy az új, magas hozamú ForageMax keverékek gazdaságokban történő bevezetése szignifikánsan növeli a tej- és hústermelést, ami egyben magasabb bevételt is jelent a gazda számára. Maximalizálja előnyeit a ForageMax-szel A ForageMax keverékek összeállításához több, mint 10 különböző fajtát használunk. A mögöttes elképzelés és cél az, hogy úgy vessük meg a magas minőségű takarmány előállításának alapjait, hogy közben a növény ne veszítsen szívósságából és stressztűrő képességéből. Ennek elérése érdekében a ForageMax keverékek 4-6 olyan fajtát tartalmaznak, melyek mindegyike a terület hasznosítási céljainak megfelelően lett kiválasztva. ForageMax a keverékek jellemzői CutMax Original - very high and stable yield Csomós ebírrel A CutMax - Original ideális évi 2-4 silóvágáshoz rotációs rendszerben, 2-4 évente történő megújítás mellett. A keverék csomós ebírt is tartalmaz, ami még a szárazabb körülmények között is biztosítja a nagyon magas és stabil hozamot. Tehát a CutMax - Original ugyanúgy megfelel a hideg és mérsékelt régiókhoz, mint a meleg és száraz területekhez. CutMax - Digest - hozam és minőség egyben Festuloliummal A CutMax - Digest Festuloliummal készül, ami nagyon magas emészthetőséget és megemelt cukortartalmat mondhat magáénak. A CutMax - Digest biztosítja a legmagasabb bevitelt és tejhozamot. Ideális évi 2-4 silóvágáshoz rotációs rendszerben, 2-4 évente történő megújítás mellett. A CutMax - Digest ugyanúgy megfelel a hideg és mérsékelt régiókhoz, mint a meleg és száraz területekhez.

24 CutMax - Clover Protein - Magas hozam, alacsony input Vörshere Festuloliummal A CutMax - Clover Protein egy rövidtávú karbantartásra szolgáló keverék. A magok több, mint a fele vöröshere, míg a fennmaradó rész Festulolium; ezek együttesen nagyon produktív keveréket alkotnak, és megvan bennük a magas fehérjetartalmú nagy mennyiségű takarmány szolgáltatására mutató potenciál. Ezzel egyidőben megtakarítást is lehetővé tesznek: a termőföldön a nitrogén kapcsán, az istállóban pedig a koncentrátummal kapcsolatban. CutMax A Clover Protein elsősorban hideg és mérsékelt régiók számára készült, és a legjobb eredményt 3-4 vágásos rendszerben produkálja. CutMax - Alfa Protein - Nagyon magas hozam és stabilitás Lucerna hidegtűrő füvekkel A CutMax - Alfa Protein egy hosszútávú karbantartást biztosító keverék nagy arányú hüvelyestartalommal. A vöröshere és a lucerna hektáronként nagy fehérjehozamot biztosít, és emellett mindkét hüvelyes mélyre hatoló gyökérzettel bír, ami a jó szárazságtűrés záloga. A keverék számára kiválasztott füvek kiváló hidegtűrésű fajták: ennek eredményeképpen a CutMax - Alfa Protein nagyon ellenálló keverék a hideg és mérsékelt területek számára egy 3 vágásos, silótakarmány vagy szárított szálas-takarmányt megcélzó rendszerben. CutMax - Alfa Protein - Hot & Dry - nagyon magas hozam száraz feltételek mellett is Lucerna a száraz és meleg régiókhoz is alkalmas füvekkel A CutMax - Alfa Protein Hot & Dry egy hosszútávú karbantartást biztosító keverék nagy arányú lucerna-tartalommal. Ez nagy fehérjehozamot biztosít hektáronként. A lucerna gyökérzete nagyon mélyre hatol. Az ezen keverékben található fűfajták nagyon jól tűrik a forró és száraz körülményeket: ennek eredményeképpen a CutMax - Alfa Protein Hot & Dry nagyon ellenálló keverék a forró és száraz területek számára egy 3 vágásos, silótakarmány vagy szárított szálas-takarmányt megcélzó rendszerben. GrazeMax - Original és Hot & Dry Kivételes minőség Nagy hozamú tejelő tehenek legeltetéséhez A GrazeMax keverék intenzív tejtermelőknek készült. Ez fehérhere és az angol perje télálló változatainak keveréke, és megfelelő körülmények között nagyon nagy mennyiségű minőségi takarmányt biztosít a legelő állatok számára. A nyári termés jó; a GrazeMax 2-3 évente megújítást igényel. Létezik GrazeMax keverék forró és száraz területekre is; ez a nádképű csenkesz ízletes és emészthető változatain alapul. VersaMax - Robust (korábban CoverMax) Robosztus és ellenálló Külterjes legeltetéshez és fenntartáshoz; minden körülmények között A VersaMax - Robust igazán szívós keverék, amit ott érdesmes használni, ahol stressztűrésre van szükség. A VersaMax - Robust elsősorban állandó legelők számára készült, de nagyon jól megfelel egy-két korai, silótakarmányt vagy szárított szálastakarmányt megcélzó kaszáláshoz is. A VersaMax - Robust olyan fajtákat tartalmaz, melyek vegyítik a talajtakarást, a téltűrést, a szárazságtűrést és a magas hozamot. A VersaMax Robust nem csupán a szarvasmarhák legeltetéséhez, de birkák és

25 lovak számára is ideális, mivel tolerálja a rövidre legelést. A VersaMax - Robustból nyert takarmány ízletes, de emellett a megfelelő rostokkal is ellátja az állatokat. VersaMax - Original és Hot & Dry - Multifunkcionális Teljeskörű keverékek magas termelékenységgel A VersaMax - Original két változatban kapható. Létezik egy hideg és mérsékelt területekhez alkalmas keverék, amely fehérherét és perjéket tartalmaz, valamint van egy forró és száraz régiókat megcélzó keverék is, ami vörösherén, Hyhibrid perjén és nádképű csenkeszen alapul. A VersaMax - Original ideális a karbantartás és legeltetés együttes céljaira, melyek mellett nagyon magas hozam produkálására képes nagyon jó takarmányozási értékek mellett. Azt javasoljuk, hogy ennél a keveréknél váltogassa a kaszálást és a legeltetést. GrassMax - Original és +iseed - Gyors és ízletes GrassMax a meglévő termőföldek felülvetésére Egy idősebb füves terület hozama drámaian emelkedhet új, erőteljes fiatal növények bevitelével. A GrassMax csak nagyon gyors megtelepedésű fajtákat használ, így például a Festuloliumot, a hibrid perjét, valamint a tetraploid angol perjét. Ezek a fajták nagy magokkal rendelkeznek, csírázásuk gyors, így fel tudják venni a versenyt a területen már meglévő növényekkel. Javasoljuk, hogy alkalmazzon felülvetést az olyan területeknél, melyeket nem újít meg teljesen rendszerszerűen. A GrassMax - Original iseed -del is kapható.

26 ForageMax Mixture összetételek FORAGEMAX KEVERÉKEK VÁGÁS ÉS TARTÓSÍTÁS LEGELTETÉS COMBINA LEGELTETÉS ÉS VÁGÁS/TARTÓSÍTÁS KOMBINÁCIÓJA FELÜLVETÉS CUTMAX ORIGINAL CUTMAX DIGEST CUTMAX CLOVER PROTEIN CUTMAX ALFA PROTEIN CUTMAX ALFA PROTEIN HOT&DRY GRAZEMAX ORIGINAL GRAZEMAX HOT&DRY VERSAMAX ORIGINAL VERSAMAX ROBUST (KORÁBBAN COVERMAX) VERSAMAX HOT&DRY GRASSMAX ORIGINAL GRASSMAX +ISEED IDŐTARTAM 2-4 ÉV 2-4 ÉV 2-3 ÉV 2-4 ÉV 2-4 ÉV 2-4 ÉV 2-4 ÉV 3-5 ÉV TÖBB MINT 5 ÉV 3-5 ÉV 2-4 ÉV 2-4 ÉV VETÉSI RÁTA, KG/HA 25-30 25-30 25-30 25-30 25-30 25-30 25-35 25-30 30-35 25-30 25-30 50-60 VÖRÖSHERE 15 15 55 10 10 LUCERNA 30 40 KÖZEPES LEVELŰ FEHÉRHERE 10 10 10 5 KISLEVELŰ FEHÉRHERE 5 7 5 FESTULOLIUM TÍPUSÚ PERJE 20 25 20 25 25 30 30 FESTULOLIUM TÍPUSÚ NÁDKÉPŰ CSENKESZ 25 25 HIBRID PERJE 15 40 20 20 ANGOL PERJE, KÖZEPES TETRAPLOID 30 20 10 40 20 54 30 50 50 ANGOL PERJE, KÉSŐI TETRAPLOID 45 KOMÓCSIN 10 15 15 11 15 CSOMÓS EBÍR 25 10 15 20 NÁDKÉPŰ CSENKESZ 15 70 25 RÉTI CSENKESZ 11 VÖRÖS CSENKESZ 10 RÉTI PERJE 7 15 BROMUS ENERMIS 15 11. táblázat

27 Nemesítés a magas hozamért és minőségért a DLF-TRIFOLIUM-nál A nemesítés célja, hogy olyan új változatokat fejlesszünk ki, melyek megfelelnek az optimális tej- és húshozamhoz: ezek olyan magas termőképességű változatok, melyeknek csökkentett a víz-, műtrágya- és növényvédelmi igénye. Az ízletesség és a takarmány minősége kiemelt fontosságúak; a nemesítési anyagot számos szélsőséges és stresszes körülmény között, így például fagyban és szárazságban egyaránt teszteljük, továbbá számos betegség nyomásának is kitesszük azokat. A világszintű tesztelés segít az olyan magas hozamú változatok megtalálásában, melyek ellen tudnak állni az ilyen különféle stressztényezőknek, beleértve az időjárási viszonyok váltakozását is. A KEVERÉKEKBEN HASZNÁLT FAJTÁK KOMBINÁLT KEZELÉS TARTÓSÍTÁS LEGELTETÉS EXTENZÍV LEGELTETÉS Főbb fajták Fehérhere (közepes és nagy levélméret), Angol perje Vöröshere, Angol perje, Festulolium Fehérhere (kis és közepes levélméret), Angol perje Nádképű csenkesz, Angol perje, komócsin, További fajták Komócsin, Réti csenkesz, Réti perje Komócsin, Csomós ebír Fehérhere, Vörös csenkesz, Réti perje Keverék VersaMax CutMax, ProteinMax GrazeMax VersaMax - Robust Megjegyzések Kombinált kezeléshez. Szívósság, ízletesség. Silótakarmányhoz. Nagyon magas hozam. 12. táblázat Különféle használati célra készített fűkeverékek. Magas cukortartalom, nagyfokú ízletesség. Magas hozam, téltűrés, talajtakarás. A fajták jellemzése A fű- és herefajták, illetve típusok széles tárháza létezik, melyek mind különböző előnyökkel és jellemzőkkel bírnak a növekedés és hasznosítás kapcsán. Ezen különbségek alapján a füveket és heréket a használat és a klimatikus viszonyok szerint vegyítjük - lásd lent a magas hozam és minőség érdekében történő nemesítésről szóló részt. A takarmány magas minőségét szolgáló legfontosabb fajták - melyek mindig a nemesítésből származó legújabb változattal jelennek meg - a hibrid perje, az angol perje, valamint a Festulolium, vörös- vagy fehérherével keverve. A stressztűrés és a maximális szívósság elérése érdekében egyes keverékek alapját a komócsin, a csomós ebír, a réti csenkesz és a nádképű csenkesz adják.

28 Angol perje (Lolium perenne L.) Az angol perje a legtöbb talajtípuson jól tenyészik, kivéve a nagyon nedves talajokat. Ez egy évelő faj, és mind legeltetési, mind kaszálási célokra megfelel. Az angol perjének magas a cukortartalma, magas az emészthetősége, és komoly, jó minőségű hozamot produkál. Az angol perje elsősorban a fehérherével ad jó keveréket. A diploid változatokat a tetraploiddal összevetve a finomabb levelek és a nagyobb sűrűség különböztetik meg. Ezek jobban ellenállnak az állatok legelése okozta károknak. A diploidok magas szárazanyag-tartalommal rendelkeznek. A tetraploid változatok jellemzően sötétebbek, leveleik szélesebbek, nagyobb a cukortartalmuk, jobban tűrik a telet és lazábban nőnek. A DLF-TRIFOLIUM olyan tetraploid változatokat fejlesztett ki, melyek olyan sűrűk, mint a legtöbb diploid, így kifejezetten alkalmasak legeltetési célokra. Az angol perje változatait korai, közepes és késői típusokba sorolják a kalászolás időpontjának függvényében. A korai és a nagy tavaszi növekedést mutató típusok hatékonyan fel tudják használni a téli nedvességet, de arra is inkább hajlamosak, hogy kevésbé tápláló szárat növesszenek a szezon fennmaradó részében. A késői típusok tavaszi növekedése sokkal visszafogottabb, de ezáltal hosszabb időszakon keresztül biztosítanak minőségi takarmányt. Festulolium A Festulolium a DLF-TRIFOLIUM specialitása; ez egy olyan takarmányfű, melyet a csenkesz (réti csenkesz vagy nádképű csenkesz) és a perje (angol vagy olasz) keresztezésével hoztak létre. Ezáltal a két fűtípus legjobb jellemzőit mondhatja magáénak. A csenkeszek olyan jellemvonásokat adtak a változatnak, mint a hidegtűrés, a szárazságtűrés és a szívósság, míg a perje gyors megtelepedést, jó tavaszi növekedést, jó emészthetőséget, magas cukortartalmat, valamint ízletességet hozott. Az egyes Festulolium változatok ezen jellemzők különféle elegyeit tartalmazzák, és a szülőkhöz való hasonlatosságuk alapján lehet osztályozni őket. A Festulolium számos igen jelentős változata érhető el a DLF-TRIFOLIUM-nál: Perje típus. Az olasz perje és a réti vagy a nádképű csenkesz keresztezése. Megjelenésre olyan, mint a perje, de jobb a szívóssága. Példák: BECHVA, PAULITA, PERUN, ACHILLES, PERSEUS, LOFA. Nádképű csenkesz típus. Az olasz perje és a nádképű csenkesz keresztezése. Megjelenésre olyan, mint a nádképű csenkesz, azaz magas a stressztűrő képessége, de jobb a hozama és a minősége. Példák: FELINA, HYKOR, FOJTAN.

29 Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth) A hibrid perje az évelő és az olasz perje keresztezésével jött létre különböző fokban ötvözve az elődök pozitív tulajdonságait. A hibrid perje bizonyos változatai az angol perjére hasonlítanak, mások az olasz perjére, és megint mások átmeneti formákat öltenek. A DLF-TRIFOLIUM a hibrid perjeváltozatok létrehozásának specialistája; ezek olyan változatok, melyek egyesítik az angol perje szívósságát az olasz perjééhez hasonló takarmányozási minőséggel. Ezek a hibrid perjeváltozatok kifejezetten alkalmasak kora tavaszi legeltetéshez, amikor ezen változatok hozama magasabb, mint az angol perjéé, és azáltal, hogy kevesebb száruk van, a szezon fenmaradó részében jobb a hozamuk, mint az olasz perjének. Ez azt jelenti, hogy kevesebb az elpazarolt fű. A hibridek jobban tűrik a szárazságot, mint az angol vagy az olasz perje. Komócsin (Phleum pratense L.) A komócsin olyan évelő fűféle, mely nagyon jól tűri a hideget, és kifejezetten jól él nedves talajokon. Tavaszi növekedése a szár növekedése előtt hosszú, hideg tavaszok esetén viszont a komócsin jobban nő, mint a legtöbb egyéb fűfajta. A komócsin anélkül biztosítja a füves termőföld tartósságát, hogy agresszív versenyre kelne a többi fűvel. Hozzájárul a jó minőséghez tavasszal és ősszel egyaránt. A késői komócsin-változatok kifejezetten alkalmasak legeltetésre: bár sem a cukortartalmuk, sem az emészthetőségük nem egyezik meg a perjékével, a komócsinok kedvező rosttartalommal bírnak. A magas hozamú korai típusokat főként silótakarmány készítéséhez használják. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea L.) Nagy, mélyre hatoló gyökérzetével a nádképű csenkesz nagyon szárazságtűrő és meleggel szemben ellenálló fűfajta, mely még azokban az időszakokban is biztosít takarmányt, amikor a többi fű megállt a növekedéssel. A levelek általában meglehetősen durvák, és nagy különbségek vannak az egyes változatok faggyal szembeni ellenállóképességében. A nádképű csenkeszt elsősorban forró és száraz körülmények között használják kaszálási és legeltetési célokra, de a DLF- TRIFOLIUM kifejezetten téltűrő változatokat is kifejlesztett, melyek Európa északi területein is megállják a helyüket. Csomós ebír (Dactylis glomerata L.) A csomós ebír nagyon robosztus és szárazságtűrő fűféle. A növekedés kora tavasszal kezdődik, a szár növekedésre pedig szinte kizárólag a tavaszi első kaszáláskor kerül sor. A csomós ebír megtelepedését követően nagyon jól tűri a telet. A hagyományos típusok a más füvekkel együtt alkotott keverékekben meglehetősen agresszívek, de a DLF- TRIFOLIUM olyan változatokat is kifejlesztett, melyek ötvözik azt a képességet, hogy száraz körülmények között is minőségi füvet produkálnak kevés szárral, valamint azt, hogy a növények kevésbé agresszívek más füvekkel szemben.

30 Fehérhere (Trifolium repens L.) A fehérhere a füves legelők értékes növénye, mivel növeli a takarmány minőségét és emészthetőségét, jobb ízt biztosít, valamint növeli az állatok napi takarmány-bevitelét. A kislevelű változatok kifejezetten jól tűrik a legeltetést, míg a nagylevelű változatok a legproduktívabbak kaszálás esetén. A megtelepedést követően a növények oldalhajtásokkal szaporodnak, melyek meggyökeresednek. Ez az egyik oka annak, hogy a fehérhere nagyon jól tolerálja a legeltetést. Mivel a fehérhere túléli a telet és csak néhány komolyabb megbetegedésre fogékony, a füves rétek maradandó növénye. Vöröshere (Trifolium pratense L.) A vöröshere fontos összetevője a 2-3 éves here-fű termőföldeknek. Ez a fajta kevésbé jól tolerálja a gyakori legeltetést, így leginkább kaszáláshoz megfelelő. Hosszú főgyökerével a vöröshere nagyon jól tűri a szárazságot, és különféle talajtípusokon jól tenyészik a nagyon könnyű vagy vizenyős talajokon azonban nem). A vörösherét általában a nagyon magas hozam érdekében használják akkor, amikor nagy hozamú füvekkel keverik, és, mivel a vöröshere hüvelyes, alkalmazása mellett a nitrogénes műtrágya alkalmazását csökkenteni lehet akkor, amikor a here már megtelepedett a területen. Ha a keverékben található vöröshere, akkor a takarmány minősége és bevitele ugyancsak nő. Lucerna (Medicago sativa L.) A lucerna olyan takarmányozási célokat szolgáló hüvelyes, melyet világszerte arról ismernek, hogy rengeteg féle klimatikus viszony között is megterem - és ez a száraz területekre is igaz. A lucernát kaszáláshoz, szárított szálastakarmány, illetve silótakarmány készítéséhez használják; mivel a növénynek nagyon mélyre hatoló főgyökere van, a lucerna a száraz időszakokat is jól tolerálja. A lucerna magas fehérjetartalommal rendelkezik, és mivel hüvelyes, nincs szüksége ásványi nitrogén-műtrágyára. A magokat azonban általában be kell oltani RHIZOBIUM baktériummal, hogy biztosítsuk a megfelelő nitrogén-ellátást a gyökérgümőkön keresztül.

31 Smooth-stalked meadow grass (Poa pratensis L.) With its very good resistance to cold and drought and its strong resistance to wear, Smooth-stalked meadow grass is suitable for grassland used for grazing in the temperate part of the world. Smooth-stalked meadow grass spreads with the aid of rhizomes and regenerate fields which have been thinned by wear or drought. The rhizomes (both long and short) are sewing in new plants in all holes. At the same time Poa pratensis is one of the most winter hardy species. Poa pratensis is one of the first grasses to start growth in the spring, and in the autumn it is also growing till late. Red Fescue (Festuca rubra L.) Red fescue thrives in almost all soil types, including dry and light soils. Red fescue is highly resistant to cold and tolerates drought and it therefore contributes to a long life for the ley. Festuca rubra for forage is the type with stolons (Festuca rubra rubra L.) which is the most robust and widely adapted of the three sub-species found in Red fescue. It establishes relatively fast and with its strong runners, it can quickly cover bare patches in the field.

32 Szótár A takarmány minőségéhez kapcsolódó néhány fontos definíció Nyersfehérje A takarmányban található teljes fehérjemennyiség, a szárazanyag %-ában. Emészthető NDF Az NDF azon része, ami emészthető kérődzők számára. A szerves anyag emészthetősége (DOM) A szerves anyag azon mennyisége (%), ami emészthető kérődzők számára. Szárazanyag (DM) A takarmányban található szerves és szervetlen összetevők együttes tartalma a víztartalom eltávolítását követően. Energiatartalomra korrigált tej (ECM) Az az egység, ami a tej energiakoncentrációját méri; itt a tej kilogrammonkénti zsír- és fehérjetartalma egy fix energiafaktort adnak ki. Ez lehetővé teszi a tehenek vagy a csordák közti összehasonlítást. Egységtakarmány (FU) 1 kg árpa (Dánia: skandináv egységtakarmány) vagy zab (Oroszország, Balti államok, Lengyelország: KE) energiaértéke. 1 SFU = 7,85 Mega JouleNEL 1 KE = 12 MJmetabolikus energia. Jóllakottsági faktor A takarmány laktató voltára és a bendő kapacitására utal. A jóllakottsági faktor megmutatja, hogy egy adott tehén a laktáció egy bizonyos szakaszában mennyit tud enni egy bizonyos takarmányból. Bevitel Egy állat által elfogyasztott takarmánymennyiség. Neutrális detergens rost (NDF) Lignint, cellulózt és hemicellulózt tartalmaz. Az NDF egy része emészthető kérődzők számára (emészthető NDF). Ízletesség A takarmány íze és elfogadhatósága - a jó íz(letesség) növeli a bevitelt. Vízben oldódó szénhidrátok, cukor Mono- és diszacharidok, fruktánok, a DM %-ában. A cukortartalom nagyban változik; függ a hőmérséklettől, a napszaktól, valamint az évszaktól. A legmagasabb értéket tavasszal mutatja; ilyenkor a 20%-ot is meghaladhatja.

33 Irodalomjegyzék A takarmány előállításához és minőségéhez kapcsolódó irodalom Comparison of grass and legume silages for milk production. 1. Production responses with different levels of concentrate, Dewhurst RJ, Fisher WJ, Tweed JK, Wilkins RJ. Journal of Dairy Science. 2003 Aug;86(8):2598-611 Dyrkning af grovfoder, Erik Helbo Bjergmark, Søren Greve Olesen, Martin Mikkelsen og Karsten A. Nielsen, Danish Agricultural Advisory Centre, Landbrugsforlaget, 2005 Ensiling - a craftmanship. Karsten Attermann Nielsen, Rudolf Thøgersen og Christer Ohlsson Nyelvek: dán, angol, orosz és lengyel Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat, 2003 http://www.landbrugsforlaget.dk/planter/foderafgroeder/ensilingac raftmanship.htm Grass for Cattle, Søren Leerskov, Danish Agricultural Advisory Centre, 2001 Establishment of a pasture. (ukrán projekt) Søren Leerskov, Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat, 2002

34 The Basics of Dairy Cattle Production. Dorte Marcussen and Annette Krog. Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat, 2007 http://www.landbrugsforlaget.dk/landbrugsforlaget.htm Orosz nyelven is elérhető. http://www.landbrugsforlaget.dk/husdyr/kvaeg/basics_dairy_cattle_ RUS.htm ForageMax Quality Grass Mixtures. DLF-TRIFOLIUM A/S, 2008 Also available in Estonian, Latvian, Lithuanian, Romanian and Russian - http://www.dlf.com/sales_and_marketing/marketing/brochures.aspx Kapcsolat DLF-TRIFOLIUM: DLF-TRIFOLIUM A/S Ny Oestergade 9 P.O. Box 59 DK-4000 Roskilde Denmark Tel.: +45 4633 0300 Fax: +45 4632 0830 E-mail: dlf@dlf.com Web: www.dlf.com We thank for the use of the following photos: Photos page 26: M. Halling Photos page 28: S. Reynolds, A. Peeters Photos page 29: S. Reynolds, J Koivisto, M. Halling DLF-TRIFOLIUM 2009