Iktatószám: Tárgy: GY-02/FO/00221-0003/2018 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat GYRI JÁRÁSI HIVATAL Ügyiratszám: GY-02/FO/00221-3/2018 Tárgy: Arnau Bt. fogyasztóvédelmi ügye Telefon: (96) 795-951 Határozatszám: 1807K-00049 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) az Arnau Bt. (székhelye: 9142 Rábapatona, István út 36., tevékenységi helye: 9028 Győr, Jereváni út 36. Arnau Pékáru Bolt, adószáma: 22461537-2-08) részére elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a vállalkozás mindenkor - köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált termékek - az egységár feltüntetési kötelezettség alá eső termékek esetén egységárát, továbbá, - köteles a vásárlók könyvét a fogyasztók számára jól látható módon és könnyen hozzáférhető helyen elhelyezni, továbbá
2 - köteles a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, a székhelyéről, elérhetőségeiről a vásárlókat tájékoztatni, továbbá - köteles a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és annak elérhetőségeiről a vásárlókat tájékoztatni, továbbá - köteles a fogyasztók számára értékesített termékek vonatkozásában a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőeszközt használni, vagy használtra kész állapotban tartani. A hatóság előírja továbbá, hogy a mérőeszköz hitelesítéséről a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül gondoskodjon, és a mérőeszköz mérésügyi hatóság által történt hitelesítéséről annak megtörténte után 3 napon belül értesítse a hatóságot, a hitelesítés megtörténtét igazoló dokumentumok másolatának megküldésével. Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat véglegessé válásának napjától köteles eleget tenni. II. Ha a vállalkozás a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, az végrehajtható. A végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. A végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. III. A hatóság a végleges határozatot nyilvánosan közzéteszi. IV. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Győri Járási Hivatalnál
3 (9022 Győr, Türr István u. 7.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A döntés ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Az illetéket az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie. A banki átutalás tényét a hatóság felé igazolni kell. Az eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2018. március 07. napján hatósági ellenőrzést végzett az Arnau Bt. által, a 9028 Győr, Jereváni út 36. szám alatt üzemeltetett Arnau Pékáru Bolt elnevezésű üzletben, a jelen lévő alkalmazott jelenlétében. A hatósági ellenőrzés során 7 tételből álló próbavásárlásra került sor, amelyért a hatóság munkatársai 1.545,- Ft-ot fizettek. A kapott szabályos gépi nyugtát sztornózásra visszaadták, a termékeket szintén visszaadták és a kifizetett pénzt visszakapták. A hatóság munkatársai a hatósági ellenőrzés során az alábbi észrevételeket tették:
4 Az alábbi termékek egységára az üzletben sehol, semmilyen formában nem került feltüntetésre: - 0,5l/doboz Eis Kaffee, eladási ára: 195,- Ft/doboz, kifogásolt mennyiség: 10 doboz, - 500 g Patonai panírmorzsa, eladási ára: 180,- Ft/db, kifogásolt mennyiség: 4 db. Megállapításra került, hogy a vásárlók könyve jól látható, de nem könnyen hozzáférhető helyen került kihelyezésre. Megállapításra került, hogy az üzletben a mérésekhez használt C4153411NF gyári számú mérleg hitelessége lejárt. A jelen lévő eladó nyilatkozata alapján a mérleget nem hitelesítették. A hatóság ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, elérhetőségeiről, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és annak elérhetőségeiről a vásárlókat nem tájékoztatta a vállalkozás. A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-0558 sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet az alkalmazott az aláírásával igazolt. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a megállapított jogsértéssel összefüggésben a vállalkozás nyilatkozatot nem tett. A hatóság 2018. március 12. napján kelt levelében értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. (1) bekezdését, amely kimondja: A fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról... Az Fgytv. 2. m) és n) pontja szerint: E törvény alkalmazásában: eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár Az Fgytv. 16. (1) bekezdése szerint: az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések
5 megtartására a forgalmazó köteles. A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Rendelet) 2. (1) bekezdése kimondja: A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az Árrendelet 3. (1) bekezdése előírja, hogy A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Az Árrendelet 3. (2) bekezdése szerint: Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérl szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. Az egységár feltüntetésének módjáról az Árrendelet 4. -a rendelkezik, amely szerint: Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
6 c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás a tevékenysége során nem tartotta be a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5. (4) bekezdését, mely alapján: Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. Az ügy iratai alapján megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás azzal, hogy az üzletben hitelesítetlen mérleget használt, megsértette a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (továbbiakban: törvény) 6. (2) bekezdését és (3) bekezdésének a) pontját, illetve a 7. (3) bekezdésének c) pontját, amely kimondja: Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről ( ) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia. A törvény 6. (1) bekezdése alapján Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet 2. számú mellékletének 11. pontja alapján a kereskedelemben használatos, nem automatikus működésű mérlegek hitelesítésének érvényességi ideje 2 év. Nem tartotta be továbbá a vállalkozás, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23. (2) bekezdését, amely kimondja: A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni A Korm. rendelet 26. (1) bekezdésének a) pontja alapján A fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 23. szerinti rendelkezések megsértése esetén,
7 Az ügy iratai alapján megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás tevékenysége során nem tartotta be az Fgytv. 17/A. (1) és (1a) bekezdéseiben foglaltakat, amely szerint: A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a) a székhelyéről, b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és ha a panaszokat ilyen módon is fogadja elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. (1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. Az Fgytv. 45/A. rendelkezései alapján: (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik eljár azok megsértése esetén. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi
8 a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, e) a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, f) a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A Fgytv. 47. (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1) (3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,( ) i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. Az Fgytv. 47. (5) bekezdése értelmében: Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. A vállalkozás terhére meghatározott jogkövetkezmény megállapításánál az eset lényeges körülményeit a hatóság értékelte. Mérlegelte a jogsértéssel megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét és súlyát, vagyis azt, hogy a vállalkozás az egységár feltüntetésének elmulasztásával a termékek forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, továbbá sértette a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető érdekét, hiszen a termék eladási- és egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja. Az egységár az áruválasztást könnyíti meg a fogyasztó számára a különböző gyártók azonos termékei, illetve az azonos gyártók
9 különböző kiszerelési egységű termékeinél. Ennek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a megfelelőbb. Mindez jelentős szempont a fogyasztó számára ügyleti döntése meghozatala során. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen tájékoztassák. A jogkövetkezmény megállapításánál a hatóság figyelembe vette az árfeltüntetési hiba kiterjedtségét, ekképpen azt, hogy a feltárt hiányosság 2 féle, összesen 14 db termék vonatkozásában volt megállapítható. Mérlegelésre került továbbá, hogy a vállalkozás a vásárlók könyvének a vásárlók számára nem könnyen hozzáférhető helyen történő elhelyezésével megsértette a fogyasztók érdekérvényesítéshez fűződő alapvető jogát. A vásárlók könyve ugyanis egy olyan alapvető panasztételi fórum, amelybe a fogyasztók a helyszínen bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget ezen jogszabályi előíráson alapuló kötelezettségének, akadályozza a fogyasztót e jogának gyakorlásában. Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozó azzal, hogy az üzletében nem hiteles mérőeszközt használt, megsértette a fentebb hivatkozott jogszabályokban rögzített pontos mérés követelményét. Ebből következően naponta veszélyeztette a fogyasztók anyagi érdekeit, mivel megsértette a fogyasztóknak azt a jogát, hogy részükre a tömeg, térfogat, vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után adják át. Mérlegelésre került továbbá, hogy a vállalkozás a panaszügyintézés helye és módja, valamint a békéltető testülethez fordulás lehetősége feltüntetésének hiánya miatt sérti a fogyasztók tájékoztatásához fűződő alapvető érdekét, hiszen ezen adatok hiányában nincs a fogyasztónak tudomása arról, hogy esetleges panaszával milyen elérhetőségeken és módon foglalkozik a kereskedő. Ezen információra a fogyasztónak azért van szüksége, mivel a panaszügyintézés nem az értékesítés helyén, illetve nem az általános szabályok szerint történik. Mérlegelésre került, hogy a vállalkozás a székhelye feltüntetésének elmulasztásával a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő érdekét megsértette, mivel ennek hiányában a vásárló nem rendelkezik információval arról, hogy az adott termék vásárlása során mely kereskedővel, vállalkozással kerül kereskedelmi kapcsolatba. A döntés meghozatalánál a fentieken túl a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a vállalkozás - a nyilvános létszám- és
10 gazdálkodási adatainak értelmében - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. (továbbiakban: Kkvtv.) 3. (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével kis/középvállalkozásnak minősül, ezért a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltakra figyelemmel a hatóság a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőzte, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A hatóság mérlegelte az Fgytv 46. (6b) bekezdésében szabályozott felhívás alkalmazásának lehetőségét, azonban tekintettel arra, hogy a vállalkozás több jogsértést követett el, azt mellőzte, és hivatalból eljárást indított. A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a vállalkozás terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki az Fgytv. 47. (1) bekezdése alapján. Mindezekre tekintettel a hatóság a vállalkozás számára elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését annak érdekében, hogy a vállalkozás a jövőben a rendelkező részben meghatározott tevékenységei gyakorlása során is jogkövető magatartást tanúsítson. Az eljárás során a vállalkozást terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett. A hatóság a végleges határozat nyilvános közzétételéről az Fgytv. 51. (3)-(4) bekezdései alapján gondoskodik. A hatóság döntését a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá az Ákr. 80. (1) bekezdése, 81. (1) és (4) bekezdése alapján, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. (2) bekezdése, továbbá a 387/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1., 2. - ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg, valamint az illetékessége az Ákr. 16. (1) bekezdésén, valamint a 66/2015.(III.30.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet 7. pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 112. és a 116. (1) bekezdése, és (2) bekezdés a) pontja, valamint a 118. (1)-(3) bekezdései szabályozzák. Az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73. -a alapján rendelkezett. Győr, 2018. március 26. Kelt: Győr, 2018. Kapják:
IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY, 11