László T. László EGYHÁZ ÉS ÁLLAM MAGYARORSZÁGON 1919 1945
2
László T. László EGYHÁZ ÉS ÁLLAM MAGYARORSZÁGON 1919 1945 Ide: Embléma 20 mm Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2005 3
Az eredeti mű: Leslie László, Church and State in Hungary 1919 1945 METEM, Budapest 2004. METEM-Könyvek 47. Fordította: Mrs. Richard Haywood szül. Molnár Piroska és a Szerző Sajtó alá rendezte: Dr. Feszty Katalin, Ft. Dr. Kerekes László és Ft. Dr. Somorjai Ádám OSB Hungarian translation: Leslie László, 2005. ISBN 963 361 677 8 Szent István Társulat 1053 Budapest, Kossuth L. u. 1. Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelős kiadóvezető: Farkas Olivér igazgató Készült a százhalombattai EFO Nyomdában Felelős nyomdavezető: Fonyódi Ottó 4
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ A jelen tanulmány, Egyház és Állam Magyarországon 1919 1945, doktori értekezésem volt a New York-i Columbia Egyetemen 1973-ban. Felmerül a kérdés, érdemes-e ezt 30 év után könyvalakban is megjelentetni? Van-e még érdemleges mondanivalója, nem haladta-e túl az idő? Sűrű elfoglaltságaimra hivatkozva sokáig egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a gondolattal, míg végül barátaim unszolására elővettem és újraolvastam. Meglepődve tapasztaltam, hogy amit akkor írtam, az ma is áll, s hogy egykét kisebb javítástól és kiegészítéstől eltekintve, nem szükséges változtatni azon. Persze harminc év alatt számos új tanulmány jelent meg az általam tárgyalt témáról és korról, de lényegesen újat nem mondanak. Amiért azonban érdemesnek tartom nyomtatásban is kiadni tézisemet, annak oka az adatok, történelmi tények merőben más szemszögből, álláspontból való kiértékelése, megvilágítása, mint ahogy azt az utóbbi évtizedek magyar történészei tették. Egy időben divat volt hangoztatni, hogy a tudományos munkának értékítélettől mentesnek kell lennie. Ez persze képtelenség. Egészen másképpen látja a vallás és az egyházak szerepét, és másképen ítéli meg az ezzel kapcsolatos jelenségeket, problémákat egy konzervatív, mint egy liberálisan gondolkodó, egy marxista ateista, mint egy hívő keresztény. Szabadjon itt idéznem egy jeles magyar egyháztörténész, Gergely Jenő szavait: A magyar katolikus egyház története az 1919 1944 közötti korszakban nincs feldolgozva. Átfogó jellegű, főleg egyháziaktól vagy katolikus szemléletű szerzőktől származó monográfiák érintik ezt a kort is, de jellegüknél fogva nehezen használhatók. (A Püspöki Kar Tanácskozásai, Budapest, 1984, Gondolat Kiadó, 69 o.) A lábjegyzetben Gergely Herman Egyedet, Salacz Gábort és Adriányi Gábort nevezi meg azok között a történészek között, akiknek írásai jellegüknél fogva nehezen használhatók. Hozzátehetjük, hogy az idézett szerzők művei külföldön jelenhettek csak meg, így a magyarországi olvasó számára nem, vagy csak nehezen elérhetőek. Ami e munkák jellegét illeti, ezek a keresztény szellemű tanulmányok a marxista ideológia egyeduralmi korszakában természetesen nem illettek bele a hazai történelemszemléletbe. Azóta persze megtörtént a nagy változás. Ma már sokkal kiegyensúlyozottabb szemléletről tanúskodnak a magyarországi kiadványok is, bár kérdéses, hogy íróik mennyire tudnak megszabadulni ötven év ideológiai beidegződésétől. Mindenesetre a legfontosabb, hogy végre szellemi téren is megvalósuljon a valódi szabadság, és szabadon versenyezhessenek egymással a különböző nézetek és felfogások. Amennyiben tézisemet ebben a szellemben fogadják és ítélik meg, akkor érdemes volt kinyomtatni. Még két dolgot szeretnék megjegyezni jelen tanulmányom keletkezésével kapcsolatban. Egyik az, hogy azokban az években, amikor kutatómunkámat végeztem, politikai menekült voltam s így nem mehettem 5
Magyarországra, hogy az ottani levéltárakban, könyvtárakban kutassak. Bár ez hátrányos volt és bizonyos nehézségeket okozott, abban nem akadályozott meg, hogy tárgyamhoz az igazán fontos és megbízható információkat megszerezzem. Amerika nagy könyvtárai, jelesen a Butler Library a Columbia Egyetemen, a New York Public Library, valamint a Library of Congress Washingtonban, hihetetlenül gazdag magyar anyagukkal rendelkezésemre álltak. Másrészt az emigrációs életben is alkalmam volt találkozni valamikori politikai vezérférfiakkal, diplomatákkal, neves tudósokkal és egyébb jól informált egyénekkel, akiktől rengeteget tanulhattam, s nem egy értékes kéziratot kaptam. Végül ezúttal szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak e vállalkozás sikeréhez. Elsősorban köszönetemet fejezem ki a Ford Alapítványnak azért a Foreign Area Traveling Fellowship ösztöndíjért, ami az első indítást adta ahhoz, hogy magyar témát válasszak doktori disszertációmhoz. Hálás köszönetem dr. Deák Istvánnak, a Columbia Egyetem professzorának, aki elvállalta disszertációm irányításának terhes feladatát. Az ő értékes tanácsai és buzdítása sok nehézségen segített át. Ugyancsak őszinte köszönetem Dr. Zbigniew Brzezinski professzor úrnak, aki rengeteg más irányú elfoglaltsága ellenére elvállalta a disszertációm megvédése alkalmára felállított bizottság elnökségét. Ő volt az, akinek tanácsára tanulmányom témáját az egyháznak a túlnyomóan agrárjellegű fejlődő országok tágabb szocio-politikai keretébe helyeztem. Elmondhatatlan hálával tartozom egykori diáktársamnak, Mrs. Richard Haywood szül. Molnár Piroskának, aki éveken át segítségemre volt a magyar szövegek fordításában, az angol nyelvtani és helyesírási hibáim javításában és dolgozatom végső szövegének gépelésében. Hasonlóképpen hálával és köszönettel tartozom a jelen kiadás szövegének számítógépbe tételéért és nyomtatásra előkészítéséért dr. Feszty Katalinnak és Ft. dr. Kerekes Lászlónak. Végsőként említem, bár első helyet érdemel, aki nélkül sem az angol, sem a magyar kiadás nem jött volna létre, Őexcellenciája Msgr. dr. Várszegi Asztrik O.S.B. főapát püspök urat, aki készségesen elvállalta az angol kiadás felelős kiadói tisztét, s vele együtt a Szent István Társulatot, amely vállalta magyar változat kiadását. Mindannyiuknak nagyrabecsülésem és szívből jövő köszönetem. NB. A szerző neve az angol kiadás címlapján Leslie Laszlo. Magyar nyelvű írásait László T. László néven jegyzi. Rövidítve: L.T.L. 6