Beruházások előkészítése, stratégiai partnerség - Henter Ágnes
lépései A zöldmezősnek indult beruházások a legtöbb esetben a föld megszerzésének akadályai miatt húzódnak el vagy hiúsulnak meg. Az eljárási nehézségek mellett a befektetőnek számolnia kell azzal a kockázattal, hogy a termőföld tulajdonosa időközben vagy a folyamat végén eláll az eladási szándékától, vagy az eredetileg kialkudottnál magasabb vételárat kér. Minél több tulajdonostól kell megvásárolja egy befektető a területet, annál nagyobb a kockázata a beruházás megvalósulásának. Megoldás: Önkormányzat készítse elő a területet a befektető számára, hogy egy kézből meg tudja vásárolni! Fontos az elején tisztázni, hogy a vételár mit tartalmaz (pl. infrastruktúra, régészet)
lépései Önkormányzat vagy az Önkormányzat által létrehozott projektcég terület szerzése, előkészítése a befektetőknek történő értékesítés céljából Beruházási célterület Kiemelt rendelet Területszerzés szükség esetén kisajátítás Önkormányzati képviselőtestület feladatai területrendezés, átminősítés Régészet
lépései beruházási célterület Meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a terület beruházási célterületté történő minősítése, ugyanis a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. (2) szerint: Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen: azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A 12. (1) szerint a más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám); a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt; a más célú hasznosítás pontos célját vagy a kisajátítás alapjául szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt. Közcél lehet az ipari terület kialakítása.
lépései beruházási célterület A kérelemhez többek között csatolni kell: az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát; a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy a kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította A kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.
lépései kiemelt beruházás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá való nyilvánítás célja: a beruházás megvalósításával összefüggő engedélyezési folyamatok felgyorsítása Jogszabályi háttér: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény Az 1. (1) szerint a törvény hatálya vonatkozik többek között az egyes: biztosító, e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő, h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben indult eljárásokra.
lépései kiemelt beruházás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé. A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Eljáró hatóságok első fokon: a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú hatóságként jár el, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú szakhatóságként jár el.
lépései kiemelt beruházás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat. Ügyintézési határidők: A kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb negyvenkét nap lehet. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonegy napon belül el kell bírálni. A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.
lépései - területszerzés Mikor van szükség kisajátításra? Ingatlan értékbecslés készítése után első lépésben a tulajdonosoktól kell megpróbálni a területeket megvásárolni Amelyik tulajdonos ebbe nem egyezik bele, meg kell próbálni csere területet felajánlani Ha ez sem működik, akkor következik a kisajátítási eljárás a közcél érdekében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján 2. Ingatlant kisajátítani többek között az alábbi közérdekű célra lehetséges: c) terület- és településrendezés (Apollo beruházási projekt esetében ez volt a jogalap és megállta a helyét)
lépései - területszerzés Terület-és településrendezés, mint közérdekű cél esetében a következő feltételek teljesülése mellett lehetséges a kisajátítás (kisajátítási törvény 4. 1. bekezdés c. pont) terület- és településrendezés céljából, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési cél a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban szerepel, a cél megvalósítása az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről nem várható el, a cél rendeltetése, jellege miatt a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna.
lépései - területszerzés Kisajátítási eljárás lépései (minimális időtartamok megjelölésével) Kisajátítási eljárás minimális időtartama Hatósági szakasz vételi ajánlat kiküldése kisajátítási eljárás lefolytatása Jogorvoslat Kiküldést követően 30 nap a nyilatkozattételre nyitva álló határidő kisajátítási határozat kézhezvétele + jogorvoslat beterjesztése 45 nap eljárás időtartama 30 nap szakértő (ez egy nagyon minimális becslés) 15 nap tárgyalási időköz 15 hiánypótlás (ez egy nagyon minimális becslés) első tárgyalás kitűzése kártalanítási összeg kifizetése + ennek igazolása 1 nap kifizetés 1 nap igazolás tulajdonjog földhivatali bejegyzése 3 nap kormányhivatal által a földhivatal megkeresése 10 nap földhivatali eljárás* 5 nap postai átfutás 30 nap fellebbezési határidő *gyorsított eljárás a jogorvoslati szakasz további időtartamára jogszabályi előírás nincs, csak becsülni lehet
lépései Képviselő Testület Képviselő testület feladatai Rendezési terv módosítás a terület ipari terület kategóriába sorolása Kisajátítási eljárás megindítása a képviselő testület döntése alapján ( gyorsítás lehetséges a tulajdonosok közvetlen megkeresésével, sok tulajdonos esetén nehéz nem működik) Miután az önkormányzat tulajdonosa a beruházási területnek, megjelent a szükséges Korm. határozat és Korm. rendelet a Magyar Közlönyben megindulhat a más célú hasznosítási eljárás (mezőgazdasági művelési ágból való kivonási eljárás) a Földhivatalnak meg kell fizetni ennek járulékát Beruházási terület összevonása
lépései - régészet Régészethez kapcsolódó folyamatok ERD-előzetes régészeti dokumentáció Feltárás ERD alapján Régészeti megfigyelés a beruházás megvalósítása alatt Fontos tisztázni: ki fizeti a költségeket, Önkormányzat, projekt cég vagy befektető, ill. milyen megosztásban
Stratégiai partnerség célja Stratégiai Partnerség a hazánkban letelepült vállalatok befektetéseinek és foglalkoztatottai számának növelése magasabb hozzáadott értékű termelés, kutatás-fejlesztés megvalósítása a vállalatok bekapcsolódása a szakképzésbe, felsőoktatásba a hazai beszállítókkal szorosabb kapcsolat kiépítése Magyarország népszerűsítése más befektetők számára részvétel a társadalmi felelősségvállalásban
Stratégiai partnerség kritériumai Stratégiai Partnerség több mint 1000 foglalkoztatott több mint 5 éves magyarországi jelenlét Magyarországi beruházások összességében haladják meg az 5 milliárd forintot, magyarországi GDP-hez és exporthoz nagy mértékben történő hozzájárulás jelenlegi tevékenység megtartása, bővítése, valamint foglalkoztatottak számának növelése iránti elköteleződés; törekvés a szakképzésben, felsőoktatásban való részvételre, K+F tevékenység megvalósítására, növelésére hazai beszállítói arány min. 10% (beszállított áru értéke alapján)és törekedés ennek növelésére
Stratégiai Partnerség Stratégiai partnerség jelentősége a vállalatok részére munkacsoportülések évente két alkalommal, szükség esetén gyakrabban, amelynek keretében a partnerek felvetik a kormányzat illetékesei számára a saját, illetve ágazatuk működését, fejlesztési tevékenységét befolyásoló javaslatokat, problémákat, amelyek megoldása kormányzati intézkedést, jogszabályi változtatást igényel a munkacsoport ülések napirendjén leggyakrabban adópolitikai intézkedések, infrastruktúrafejlesztés, a K+F+I politika alakulása, új uniós pályázati lehetőségek, munkaerő piaci és munkajogi kérdések, a duális és felsőfokú képzés fejlesztése, a beszállítói hálózat építése, iparági javaslatok, társadalmi felelősségvállalás szerepelnek
Stratégiai Partnerség Stratégiai partnerséggel kapcsolatos HIPA feladatok Stratégiai megállapodások és HIPA megállapodások előkészítése, beleértve a kritériumoknak való megfelelés vizsgálatát Stratégiai partnerekről nyilvántartás vezetése, annak folyamatos karbantartása Munkacsoport ülések szervezése
Stratégiai Partnerség Stratégiai partnerek (jelenleg 62) ágazati megoszlása Járműipar 22 cég IT, telekom 9 cég Gyógyszeripar 7 cég Elektronika 6 cég Élelmiszeripar 6 cég Vegyipar, könnyűipar és gépipar - 2-2 cég Kereskedelem, energetika, építőipar, logisztika, papíripar, villamosipar 1-1 cég
Stratégiai Partnerség Stratégiai partnerek (jelenleg 62) relációs megoszlása USA 10 cég Németország 9 cég Japán 7 cég Franciaország 6 cég Magyarország 6 cég Ausztria - 4 cég Kína 3 cég Dél-Korea, India, Dánia, Nagy-Britannia, Svájc 2-2 cég Finnország, Izrael, Kanada, Mexikó, Norvégia, Svédország, brit-holland 1-1 cég
Stratégiai Partnerség Stratégiai partnerség eredményei Közel 193 ezer munkavállaló Létszám növekmény több mint 15 ezer Befektetési állomány nagyságrendileg 10 ezer milliárd forint Befektetés aláírás óta több mint 1500 milliárd forint 2014-es árbevétel több mint 10 ezer milliárd forint Export arány közel 75% Hazai beszállítói arány 60% Hazai beszállítói arány növekménye 4%
Stratégiai Partnerség Önkormányzatok számára lehetőségek, feladatok Adott városon, régión belül a stratégiai partnerekkel való kapcsolat ápolása, igényeik helyi szinten való intézése, erre programok kidolgozása pl. szakképzés, helyi infrastruktúra fejlesztés, bérlakás program, egészségügy, óvoda Lobbi tevékenység több céget érintő probléma, javaslat esetében, ezek becsatornázása az államigazgatásba a HIPA-n keresztül, szükség esetén munkacsoportülés összehívásának kezdeményezése pl. országos infrastruktúra fejlesztés
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! www.hipa.hu