Németh Gábor Árpád 1 : Korunk templomépítészetének tükre Bevezetés Ha azt halljuk, magyar templom, többségünkben valószínőleg egy középkori templom képe jelenik meg. Azonban Magyarországon szép számmal találhatóak említésre érdemes, modern templomok. 1945-83 között 250 templom épült, ebbıl 165 római katolikus, 18 református, 15 evangélikus és 49 egyéb felekezethez tartozó 2. 1990-2001 között 200 római katolikus, 50 református, és 15 evangélikus templom épült 3. Tömeg és térszervezés, egyházmővészet A modern templomok tömeg- és térszervezésében a legtöbb kötöttséggel a katolikus liturgia szolgál, amely mindenképpen tagolt hosszanti teret igényel, amelyben körmeneteket lehet tartani és ahol a pap és a ministránsok ünnepélyesen be tudnak vonulni. Szükség van az oltár elıtt helyre, mozgástérre a különleges liturgikus események számára. Itt végzik például a nagycsütörtöki lábmosást, az esketést és a bérmálást. A hosszanti elrendezés megvalósításának egyik kézenfekvı lehetısége a téglatest alapú liturgikus tér építése. Ez azonban nem kötelezı érvényő. A XI-XIII. században ugyanis szép számmal épültek hazánkban körtemplomok például Kiszomboron, Szalonnán és Kallósdon és bizonyított tény, hogy ezek belsı elrendezése és használata hosszanti irányban történt. A görög katolikus templomokat majdnem mindig centrális térrel építik, de hosszanti irányban rendezik be. Erre szép példát láthatunk Edelényben, Kazincbarcikán és Fehérgyarmaton. Igen elterjedt a centrális és hosszanti tér valamilyen ötvözése, például a nyársapáti és délegyházi római katolikus templomok esetében, de a térszervezés alapjában véve itt is hosszanti jellegő. Alkalmas lehet még a trapézforma is a padok hosszirányú elhelyezéséhez szép példát láthatunk erre Csaba László hodászi temploma esetében. Fontos azonban, hogy az ülıhelyek egy síkban és ne csökkenı magasságban helyezkedjenek el, mint egy színházban. Ez az elrendezés ugyanis a híveket a mise nézıivé és nem a szereplıivé teszi, erre láthatunk egy sajnálatos példát a gazdagréti Szent Angyalok Temploma esetében, ahol a szentély az amfiteátrum-szerő elrendezés miatt olyan lett, mint egy színpad. A II. Vatikáni Zsinattal jóllehet a zsinat ezt nem követelte meg a misézés iránya megváltozik: az eddigi háttalmisézést felváltja a szembemisézés. Azzal, hogy a pap a nép felé fordul, a közöttük lévı közösséget jelzi, ezzel viszont a közösen, egy irányba való imádkozás szimbolikája végérvényesen eltőnt. Megfontolandó azonban az az Ausztriában sikerrel alkalmazott elgondolás, hogy a kelet felé való imádkozás szimbolikáját helyettesítheti az, hogy az oltár elıtt egy feszület lóg le a mennyezetrıl. Így a hívek és a pap a kettejük között lévı keresztre tekintenének és ezáltal a liturgia visszanyerné Jézusra irányultságának jelképét. A görög katolikusoknál akik a római katolikusoknál hagyománytisztelıbbek a misézés mind a mai napig a néppel háttal történik. Azzal, hogy egy irányba fordulnak, kifejezik azt is, hogy együtt, Ugyanahhoz imádkoznak. A szentélyt a templomtértıl az ikonosztáz választja el. Nagyon fontos az oltár elhelyezése. Mindig a tér fókuszpontjában legyen! Nem szabad semmilyen esztétikai megfontolás miatt az épület sarkába betenni mint például a vizafogói plébániatemplom esetében mert ez lekicsinyli annak liturgiai funkcióját. Elıírás az oltár és a szentély kiemelése a templom padlózatából néhány lépcsıfokkal, hogy ezáltal is 1 E-mail cím: rubrika@gmail.com 2 Rév Ilona: Templomépítészetünk ma. Bp. 1987. 3 László Dóra: Háromszáz új templom épült tíz év alatt. =Heti válasz. 2001/1. szám. 16-18.
kifejezzük központi szerepét. Az oltár elhelyezésére szép példát láthatunk Szabó István érdi temploma esetében, ahol a padlózat sávozása, valamint a feszületrıl lefelé tekintı Krisztus mind-mind a tér fókuszpontjába, az oltárra helyezi a hangsúlyt. Hagyományosan a zsidók hétágú gyertyatartóját, a menórát ezzel katolikus jelképpé emelve az oltár két oldalán három-három gyertya állt. A középsı, legfényesebb gyertyának pedig maga az Oltáriszentség felet meg. Ennek a szimbólumrendszernek a jelentése hazánkban sajnos szinte teljesen kiveszett, azonban egy szép alkalmazását láthatjuk a kazincbarcikai görög-katolikus templom esetében. A katolikus liturgia nem engedi meg, hogy a megszentelt teret másra használjuk, így nem rendezhetı kiállítás, színházi elıadás, világi témájú hangverseny a templomokban. Az egyház nem egy szolgáltató intézmény, a templomnak pedig nem szabad multiplexnek lennie! Fontos, hogy a katolikus templom nem közösségi, hanem liturgikus tér. A közösségi funkciókat a plébániának kell ellátnia, hiszen ez a közösségek közössége. A plébánia elhelyezhetı egy külön házban, vagy akár a templomhoz kapcsolva. Szép megoldással találkozhatunk a lágymányosi Magyar Szentek Temploma esetében, ahol a két különálló tömböt fahíd köti össze. Ezzel a gesztussal világosan elválasztja a két intézmény funkcióját, de érzékelteti kapcsolatukat. Az evangélikus templomok esetében a centrális és hosszanti térelrendezés egyaránt járható út. Jellemzı a belsıre az oltár és a szószék dominanciája. A kettınek jól látható helyen kell állnia és nem szabad versengenie egymással. Az úrvacsorának és az igehirdetésnek egyensúlyban kell lennie. A református templomoknál a centrális tér alkalmazása tőnik a legmegfelelıbbnek. Ezáltal lehet legjobban megvalósítani a reformátusok prédikáló típusú templom iránti igényét. A gyülekezet az úrvacsora helyszíne köré települ, ahogyan régen Krisztust hallgatták követıi, és ezt a centrális teret az esetek nagy részében egy nyolcszög képezi, amely gazdag szimbolikus tartalommal bír. A református templomoknál igen kedvelt az épülettıl teljesen vagy részben különálló torony alkalmazása, mely a régi református templomok hazai sajátosságát idézi fel. A katolikus Habsburg dinasztia ugyanis megpróbálta a protestáns felekezeteket minél inkább háttérbe szorítani. Bár II. József uralkodásától kezdve akárhol építhettek saját templomot, de csak torony nélkülit. A harangláb nem kapcsolódhatott a templom homlokzatához, hogy látványossá tegye azt. Állandóan felmerül a kérdés, hogy a templom mőalkotás-e vagy sem? A templom lehet mőalkotás is, de csak akkor, ha ezzel együtt maradéktalanul be tudja tölteni liturgikus funkcióját. Fontos, hogy az egyházmővészet célja nem az effektek keresése vagy a meghökkentés, hanem valami olyat kell létrehozni, amiben van valami megfejtenivaló. Sajnos az a tapasztalat, hogy új templomainkat még a legjobbakat is ritkán követi színvonalas egyházi képzımővészet. Ez egészen az 1930-as évekig létezett, hiszen a városmajori és pasaréti templomok belsejét is az épülethez méltó kvalitásos képzımővészeti alkotások egész sora határozza meg. Ma azonban ez már ritkaságszámba megy. Talán csak Balázs Mihály és Csaba László templomai kivételek; itt a belsıt két igen nagy mővész, Somogyi-Soma László és Kákonyi Asztrik mővei díszítik. A színvonalas képzımővészeti alkotások hiánya egyrészt a közösségek szőkös anyagi lehetıségeinek, másrészt egyfajta hangsúlyeltolódásnak tudható be: nem érzik eléggé fontosnak ezeket ahhoz, hogy pénzt szánjanak rájuk. Sajnos a képzımővészetet sokszor csak társmővészetnek tartják, amit utólag kell elhelyezni a templom belsejében és nem annak szerves egységéhez tartozónak tekintik. Az építészetnek és a képzımővészeteknek azonban együtt kell lélegezniük, meghatározniuk az épített és a szakrális tér arculatát. Modern templomok Magyarországon 1948-2008
A második világháború utáni hazai szakrális építészet elsı kiemelkedı darabja az 1948-ban az elpusztult rózsadombi kápolna helyén emelt Kapisztrán Szent János templom volt. Az építész Say-Halász Antal, a belsı kialakításáért neves képzımővészek közöttük Molnár C. Pál és Pleidell János feleltek. Ez a templom, bár a háború után épült, stílusában mégis inkább az elızı korszakhoz, a római iskola építészetéhez tartozik. A következı évek kemény politikai rendszere nem tette lehetıvé nagyobb formátumú, karakteres szakrális létesítmények építését. A néhány évnyi szünet után talán az elsı figyelemre méltó alkotás Árkay Bertalan 1958-ban épített taksonyi temploma, melyet a földrengés következtében megrongálódott barokk templom helyett tervezett. Habár a létesítmény egyszerő megjelenése szemben áll a barokk kor díszességével, szerkezetében mégis a régi templomok elrendezését követi. Egyik nagy templomépítészünk a világháború után Csaba László. 1961-ben kismérető templomot alkotott Cserépváralján. Az épület érdekességét négyszög alaprajzának és aszimmetrikus tetıkialakításának ellentmondásos harmóniája adja. 1967-es hollóházi temploma, bár a modernizmus eszköztárából merít, mégis annyira beilleszkedik a környék dombjai, fái közé, hogy inkább organikusnak nevezhetnénk. A hővös eleganciával különféle háromszögekbıl megszerkesztett épület hamarosan a korszak építészetének szimbólumává válik. Csaba László második korszakában a hangsúly a belsıre tevıdik át. Így az 1977-es hodászi templom esetében is, ahol a templom tere az oltár felé fokozatosan szőkül és emelkedik. A hátsó falon Kákonyi Asztrik gyönyörő seccója található, a színek tónusa alulról (amely kusza tövisességével a földi életet jelképezi örömeivel, bánataival, szenvedéseivel) felfelé (ahol Jézus áll az evangéliummal) fokozatosan világosodik, a felsı bevilágító ezt tovább fokozza: itt a színek már inkább áttetszınek, éginek tőnnek, mint földinek. Fantasztikus az építészetnek és a képzımővészetnek ez az összhangja a kép felfelé vonzza a tekintetet, elrugaszkodik a földtıl. A nyírderzsi templom 1984-ben a hodászihoz hasonló felfogásban épült. Ez az épület azonban kereszthajós, a szentély felett pedig a seccómozaikszerően kisebb négyzetek formájában van elhelyezve. Csaba László utolsó temploma 1987-ben Békásmegyeren épült. A tetı a templom négy sarokkövébe a négy evangéliumba fut le. Az oldalfalakat hatalmas üvegfelületek képezik. Ezekben helyezték el az üvegstációképeket. Következı nagy építészünk, akirıl mindenképpen szót kell ejteni: Szabó István. Modernista: nála az elemi tömegalakítás és nem a részletképzés veszi át a fıszerepet az épületek alakításában. Az építész maga is mővész, üvegablakokat készít, fest, fémlemezbıl szobrokat formál, ám sajnos, ezek sokszor túl egyszerőek, kidolgozatlanok. Mivel a kommunizmusban járunk, sokszor igénytelen anyagokkal kénytelen dolgozni, ám ebbıl sokszor erényt tud kovácsolni, mint az 1977-ben épült Mindenszentek plébániatemplom esetében is, ahol az építés feltételéül szabták az eredetileg tetıfedésre használatos beton béléstest-anyag alkalmazását. A létesítmény rajzosságát a torony felfutó szárnyainak és a tömör templomtestnek a játéka adja. Meghatározó az épület falán található negatív forma által kirajzolt kereszt. Szabó István 1970-ben Mákházán kicsiny gerendatemplomocskát épít. 1983- ban Érdligeten egy egyszerő kultúrházból szép átalakítást végez, a belsıben minden a tér fókuszpontjába, az oltárra tereli a figyelmet. Az 1986-os vizafogói plébániatemplom bár építészetileg szép alkotás, templomként nem túl szerencsés az elrendezése. A nyolcvanas évek elsı felében Szabó István könnyő acélszerkezetes református templomokat épít Kelenföldön és Dunaújvárosban. Jellemzı a református épületek egyszerő alakja: az elıbbi egy ferde hatszögbıl, az utóbbi pedig egy csúcsára állított, két oldalt lenyesett kockából jött létre. A fém tartószerkezet a csomópontokban kálvinista csillagokat formál. A létesítmények hıszigetelése és szellızése azonban nincs megoldva. Említésre érdemes még az 1979-es budapesti németvölgyi református, valamint a 1985-ös fertıdi római katolikus plébániatemplom.
Tarnai István 1975-ös szegedi temploma egyszerre merít a népi építészet eszköztárából és egyszerre modern. A népi építészetet a meszelt tégla, valamint a pácolt fa jeleníti meg, míg a rézlemez fedés amely az idı múlásával zöld patinát kapott az ablaksáv, és a torony egyértelmően modernné teszik az épületet. A liturgikus teret a külvilágtól kétszárnyú, hatalmas bronzkapu választja el. A kapu két oldalán szılıfürt alakban elhelyezett bronzplakettek láthatók. A beáramló természetes fény a szentély felé vonzza a tekintetet; a masszív oltár mögötti egyszerő fakereszten nem a megfeszített Krisztus teste, hanem a szenvedést megtestesítı töviskoszorú egy ága található. Gettó József 1981-es Pécs-Postavölgyi temploma, alulról egy zárt tömb, egy hatszög alakú hasáb, ám ahogyan fokozatosan közelítünk felé, az épület fokozatosan kinyílik számunkra. A karzat modern plasztikáival a teremtés napjait ábrázolja. Perczel Dénes 1983-ban épült gyáli templomának attraktivitását az alacsony testbıl kiemelkedı aszimmetrikus tornyának két betonszárnya adja. Az oltár fölötti corpus és az, hogy a keresztet csak a körkörös aranyozás hiánya jelzi, a Megfeszítettet helyezi középpontba és nem a megfeszítés eszközét, a keresztfát. A kereszt a dicsıség fényében ragyog: emlékeztet arra, hogy Jézus halála egyben megdicsıülésének is az ideje. Bán Ferenc 1983-as nyíregyházi templomának jellegzetességét negyed köríves tömege és rajzos harangtornya adja. Csete György a radikális organikusok csoportjához tartozik. Épületei a magyar történelemhez kapcsolódnak, templomai rendszerint centrális elrendezésőek, többszintesek, így 1982-es halásztelki temploma is. Ez tulajdonképpen egy rézlemez-fedéső félgömb, mely formájában a magyar sátrat, a jurtát idézi. Az épület belsı szerkezete mintegy negatív formaként a gömb formájú szentségházon rajzolódik ki. A nyíló rózsát mintázó oltár a templom titulusának és védıszentjének Szent Erzsébetnek a legendájára utal. Az 1998-as beremendi Megbékélés kápolna egy nyíló bimbót mintáz. A test oldalán elhelyezkedı sebek a németországi kitelepítésekre és a délszláv háborúkra emlékeztetnek. Csete György két tanítványa, Bachman Zoltán és Kistelegdy István 1974-ben diplomatervként Szamoskéren református templomot terveznek. Az épület négyes osztású tornya a régi református templomok fa haranglábait idézi. Makovecz Imre akárcsak Csete György a radikális organikusok csoportjához tartozik. A racionalitást, a nyugati világ eredményeit így a görög és római kereszténységét is teljesen elveti, és egyfajta kultúra elıtti differenciálódásmentes világhoz szeretne visszanyúlni. 1991-es paksi temploma kicsiny mérete ellenére monumentálisnak hat. A mindenféle lehatárolódást jelentı fal eltőnik, és a templomtest, mint egy védelmezı anyaméh bukkan ki a földbıl. A hármas harangláb hatalmas függıleges kiterjedése mintegy elıkészítıje a szív alakú templomtestnek. Az egész épület könnyed, felszabadult, íves. Ezt a harmóniát csak erısíti a palakıbıl készült borítás, mely az egész tornyot és a templomtestet befedi. A templom belsejébe érve az oltár fölött a feltámadt és dicsıséges Krisztus szobrát pillantjuk meg, a tetı ívelt gerendái az emberi test bordázatát juttatják eszünkbe; az ember teste a Szentlélek temploma. Az 1990-ben épült siófoki templom fıhomlokzata csúcsíves szárnyaival és tetejével a Szentlelket szimbolizáló galambot jeleníti meg. Az oltár csúcsára a feltámadott Krisztus faszobra került. Makovecz Imre organikus épületei a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a megújuló értelmiség szimbólumává váltak. A paksi és siófoki templomok korszakalkotóak és egész Európában egyedülállóak. Ez a lendület azonban a késıbbi százhalombattai, csengeri és pethıhenyei épületeknél megtört. Ezek már túlságosan sablonosak a kemény-organikus formajegyek erıltetett használata miatt. Nagy Tamás a szolid organikusok közé tartozik. Jellemzı épületeire azok tojás alaprajza: védett, zárt együttesek, ugyanakkor vannak gesztusok a külvilág felé is. Meghatározó építıanyaguk a natúr tégla, a fém, valamint a belsıben a natúr fa. Az 1996-os dunaújvárosi templom hegyes tornya, egyetlen ívvel, hatalmas rügyként nı ki a földbıl.
Ehhez erdélyi erıdtemplomokra emlékeztetı ovális templomtest csatlakozik, melyet elölrıl sík metsz, tagolt üvegfelületeket képezve, a templom íve azonban tovább folytatódik a külvilágtól lehatároló kerítésben. Az egyszerő belsı csöndre int. Modern, világos fapadok, fa tetıszerkezet és téglából készült oldalfalak alakítják arculatát. Ez utóbbi a monotonitást csökkentve, a régi katedrálisok tartóoszlopaira játszik rá szögben elforgatott, cikkcakkban elhelyezett tégláival. Hasonló gondolatkörben fogant az 1999-es balatonboglári terméskı borítású épülete és az 1997-es Sopronémetiben épült templom is; ez utóbbi kicsiny tömege egy már meglévı, XIX. századi toronyhoz kapcsolódik. Gödöllıi, 2007-es templománál ezzel szemben a külvilág felé való nyitottság került az elıtérbe. Az U-alaprajzú épületegyüttes fel van hasítva a környezete felé, a külvilág felé nyit, és a nyitottságot testesíti meg az épület homlokzatán elhelyezkedı sok üvegablak is. Ezeknek egy része színes és gregorián dallamokat ír le, egyfajta zeneiséget hordozva. Egyik legnagyobb templomtervezınk Török Ferenc, akinek alkotómunkásságán kívül meghatározó oktatói tevékenysége is. İt mindig a helyi adottságok, a környezet foglalkoztatják, elsı korszaka a hetvenes, nyolcvanasas évekre tehetı, alkotásait ekkor szögletes, letisztult formák jellemzik. 1973-ban egy zsákfaluban, Nemeshetésen, majd a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a Balaton környékén Balatonfenyvesen, Révfülöpön, Ábrahámhegyen épít templomokat. A régi vincellérház alapjaira épült Révfülöpi templom keskeny, keresztet formáló harangtornyánál kapcsolódnak a fabordákkal osztott egyenes valamint az alaphoz képest ferdén lemetszett üveghomlokzatok. Egyszerő, mégis az egyik legszebb templomunk. Az 1983-as edelényi görög katolikus templom centrális, hatszög alapú terméskı teste a bizánci hagyományokhoz nyúlik vissza. Az épület az évezredek óta alkalmazott, de mára feledésbe merült kiegyenlítısoros kıfal technikával készült. Figyelemre méltó emellett a kı megmunkálásának különbözı szintjei: az épület külsején durvább, faragás nélküli, a járófelületen már finoman megfaragták, míg a belsıben egészen simára van csiszolva. Török Ferenc második korszaka a kilencvenes évektıl napjainkig tart. Ezt a centralitás szellemiségéhez való visszatérés jellemzi. A templomok térszervezése azonban liturgikus okokból továbbra is hosszanti marad. Ilyen az 1991-es nyíregyházi, az 1996-os felsıpakonyi, valamint a szintén 1996-os, Balázs Mihállyal közösen tervezett lágymányosi Magyar szentek temploma és a 2004-ben elkészült nyársapáti épület is. Balázs Mihály Török Ferenc tanítványa, késıbb munkatársa, egyszerő egymáshoz hasonló centrális templomokat alkot, jellemzı rá a formák egészséges redukálása. Templomaiban színvonalas képzımővészeti alkotásokat Somogyi Soma László munkái láthatunk. 1991-ben Kazincbarcikán, 1996-ban Fehérgyarmaton épít görög katolikus templomokat. Az ikonosztázion ezekben az épületekben már inkább szimbolikus; nem választja le teljesen a szentélyt a templomtértıl. Fejérdy Péter Török Ferenc és Balázs Mihály tanítványa, késıbb munkatársa. 1997-es, soproni, Balázs Mihállyal együtt készített épülete egy XVIII. századi, soha meg nem épült evangélikus templom tervét idézi. Változatos tömege és igényes részletképzése és révén méltó a város gazdag építészettörténeti múltjához. 2000-es csepeli templománál az ovális teret az építész egy nyeregtetıvel fedte le. Az épület találkozópont a nyugati, római katolikus hagyomány és a templom hitét hordozó keleti Bizánc között: az elnyújtott templomtér, a hasáb alakú torony, az ikonosztáz hiánya a római katolikusságra, míg a falak ívessége, az oldalfolyósok kiképzése és a puritán belsı inkább a görög katolikusságra jellemzı. Csanády Gábor 1995-ben Hodászon tervez görög katolikus cigánytemplomot. Az épület sátorteteje a cigányok vándorlását szimbolizálja, a csillár szintén az ı kultúrájukra utal. A templomhoz iskola, óvoda, szeretetotthon és krízisközpont csatlakozik. Basa Péter 1999-es budakeszi református temploma a hagyományokat és tradíciókat a bartóki értelemben használja: úgy tartja meg ıket, hogy közben egy modern mővet alkot.
Pazár Béla Csillaghegyen 2000-ben egy nagyon szőkszavú, teljesen redukált, minimál templomot alkot. Itt az elemi tömeg és térszervezés, valamint az építıanyag a nyers tégla lesz a mondanivaló hordozója és az esztétikum forrása. Figyelemre méltó a belsı, szinte egy anyagból történı kifaragása. Mindenképpen említésre érdemes már csupán méretei folytán is a miskolci avasi lakótelepen található Ferencz István által tervezett hatalmas, 2000-ben átadott jezsuita épületegyüttes. A mediterrán stílusú, téglából épült komplexum anélkül vált a lakótelep központjává, hogy csorbult volna liturgiai funkciója. Major György 2000-ben Délegyházán tervezett tömzsi kis templomának érdekességét egyik oldalán egyenes, másik oldalán íves fala adja. Belsı fénykezelése miatt említésre érdemes még Gereben Péter és Gereben Gábor szászbereki temploma, valamint Vadász György sényei kápolnája, mindkettı 2003-ra készült el, utóbbinál a keresztet a színes üvegablakokon beáramló fény rajzolja ki. OTDK elérhetısége: http://www.bke.hu/otdk2005/download/12_1_nemeth.pdf