RÉPCEVIS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. évre
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Helyzetelemzés 3. Prioritások 4. Gazdálkodás és fejlesztés 4/1. Pénzügyek, vagyonhasznosítás 4/2. Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés 4/3. Beruházás, fejlesztés 5. Szakterületek programjai 5/1. Oktatás, nevelés 5/2. Egészségügy 5/3. Kultúra, közművelődés 5/4. Sport 5/5. Turizmus, idegenforgalom 5/6. Környezetvédelem 5/7. Településrendezés 6. Szociális gondoskodás 6/1. Ifjúsági program 6/2. Időskorúakkal való törődés 7. Önkormányzat kapcsolatrendszere 7/1. Lakossági kapcsolatok 7/2. Intézményesített kapcsolatok 8. A ciklusprogram végrehajtása
3 1. Bevezető Répcevis nekünk életteret, lakóhelyet, szellemi értéket is jelent. Ezek kiegyensúlyozott egységét kell biztosítani az itt lakók számára. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a feladatok integrált kezelése, hogy a gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek. Ennek szellemében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény előírásai szerint az önkormányzatunknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell készíteni. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a településüzemeltetési politika célkitűzéseit. A Gazdasági Program, választási ciklusra szól, épít az előző időszak eredményeire, tapasztalatára és folyamatára. Stratégiai jellegű célokat, feladatokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon meghatározhatják az önkormányzati döntések irányát és összehangoltságát. Répcevis átfogó stratégiai ciklusprogramja a település feladatainak és prioritásainak megfogalmazásával a helyi erőforrásokra építve a fejlesztések alapjául szolgálhat. A program célja a település zavartalan és kiegyensúlyozott működése, fejlesztése, az önkormányzat lehetőségeinek feltárása, az itt élő lakosság életkörülményeinek javítása és hosszabb távon is magasabb életszínvonalon tartása, a terület fejlesztése és az egyéb források hatékony kihasználása. A fenntartható településfejlesztés túlmutat nem csak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fenntartható település alapja tehát, a szociális emberi oldal, mely nem érhető el autonóm módon, felelősen gondolkodó helyi közösségek nélkül. Így a közösségfejlesztésnek kiemelt szerepet kell kapnia településünk életében, a fenntarthatóság érdekében.
4 A kötelező és az önként vállalt feladatok ellátásáról, működtetéséről az Önkormányzat és annak intézményei, célszerinti együttműködései, valamint az Önkormányzat hivatala (Körjegyzőség), a vonatkozó szabályozásnak megfelelően gondoskodik a program időtartamában is. A kötelező és önként vállalt feladatok működtetési színvonalának megtartásához, fejlesztéséhez és bővítéséhez szükséges feladatok ellátásáról a képviselő-testület gondoskodik, összhangban a gazdasági program célkitűzéseivel, prioritásaival, és működési rendjével. A program költségvetési lehetőségekre épül, melyből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat gazdasági mozgástere meglehetősen korlátozott, a fejlesztésekre fordítható források optimalizálása az adott évi költségvetés elfogadásához kötött. Répcevis község 2011-2014 közötti önkormányzati ciklus programja a 2010. október 14.-én megtartott Képviselő-testületi alakuló ülésen elhangzott Polgármesteri Program felhasználásával, illetve a települést képviselő szervezetekkel folytatott előzetes egyeztetéseken elhangzott felvetések figyelembevételével, továbbá a Tér- Háló építésziroda által készített település fejlesztési terv és a képviselőtestület helyzet felmérése és elemzése alapján készült. 2. Helyzetelemzés Célja, hogy a tervezés a valóságra épüljön és reális a jelenlegi állapotokból kiinduló, elérhető és megvalósítható célokat tűzzön ki a megbízatás idejére. Megállapítások: Településünkön teljesen kiépült az infrastruktúra. Stabil a pénzügyi helyzet, nincs adósága az önkormányzatnak, azonban nincs számottevő fejlesztési forrása sem. A község lakosságszáma folyamatosan csökken. A népesség kor összetétele kedvezőtlen, az aktív korú lakosság aránya apadó, az elöregedési folyamat növekvő tendenciát mutat. A gyermekvállalási kedv sem jelentős. Répcevisen hosszútávon csökken a lakásállomány 2010-ben 148 a lakások száma. A személygépkocsik száma 81 db volt 2010-ben.
5 A munkanélküliség nem jelentős, a munkanélküliek száma megközelíti a lakosság 0,79 %-át. A településen a vállalkozások száma: 21. Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely Zsirai székhelyű körjegyzőségen keresztül irányítja a települést. A körjegyzőség 4 fővel próbál eleget tenni sokrétű feladatának. A településen élők a döntéshozatalban választott képviselőiken keresztül, valamint a nyilvános testületi üléseken tanácskozó jelleggel vehetnek részt. A polgármester heti 1 órában fogadóórát tart, így minden településen lakó jelezheti észrevételeit, javaslatait. A települési önkormányzat gazdálkodása Önkormányzat költségvetése 2010. évben 31.335 e Ft, mely összegből 88,92 % működési és csak 11,08. % felhalmozási célú. A felhalmozási bevételek legnagyobb része az adóbevételből adódik. Működési kiadásaink 16,05 %-át a személyi juttatások és járulékai teszik ki. 21,45 % a működési célú pénzeszközátadás (civil szervezetek támogatása, körjegyzőség működéséhez arányos átadás, különböző társulások - orvosi ügyelet, hulladékgazdálkodási - támogatására). A dologi kiadásokra 13.971 e Ft, míg a szociálpolitikai juttatásokra 3.114 e Ft-ot fordított. Adójövedelem Répcevis község Önkormányzatának helyi adó vonatkozásában az alábbi adónemekből keletkezik bevétele: Iparűzési adó, gépjárműadó, magánszemélyek kommunális adója. 2010-es évben az adóbevételek alakulása: iparűzési adó: 954 e Ft gépjárműadó: 1.757 e Ft magánszemélyek adója: 566 e Ft.
6 Közbiztonság A közbiztonság és közlekedés felügyeletét a Sopron Város Rendőrkapitánysága alá tartozó lövői Rendőrőrs látja el. A közbiztonság és a közlekedésbiztonság jónak mondható a településen. Hulladékgazdálkodás Repcevisen a háztartási hulladékot a Rekultív Kft. Fertőszentmiklós szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs. 3. Prioritások - A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát és összehangoltabbá teszik azokat. - A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtő partneri együttműködésben valósulnak meg. Különösen kiemeltek azok a programok, amelyek a civil, magán- és közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. - A Gazdasági Program a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a község fenntartható fejlődését segítik elő. - A község fenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kapacitása szempontjából meghatározó jelentősége van népességmegtartó képességének. - A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, elsőbbséget biztosít a törvények által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak.
7 - Prioritásnak tekintjük a település képének javítását. Ki kell alakítani egy pozitív képet a faluról. Ehhez hozzátartozik egy sajátos arculatot biztosító kép: az épületek, közterületek, az utcakép, stb. Sokat számít az a benyomás, amit az itt élők, és az idelátogatók szerezhetnek a tisztaság (vagy hiánya), a virágok, a bolt, az élhetőség jelei és még számos elem, aminek alapján minősítik a települést. A településről kialakítandó vonzó képhez a látvány a rendezvények, kulturális események is hozzájárulhatnak. Az image-hoz" tartoznak az emberek is, a múlt és a ma élő répcevisiek, lényegében minden ember hozzájárulhat a település arculatának kedvező vagy kedvezőtlen alakításához. A jól összefogott, összehangolt, az embert középpontba helyező szemléletű településfejlesztéssel és irányítással az egész település működésének eredményessége növelhető. A sikeres település érzésének, tényének és képének elérése, olyan folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák természetes fejlődését, és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya az ott élő közösség céljainak megfelelő legyen. 4. Gazdálkodás és fejlesztés 4.1. Pénzügyek, vagyonhasznosítás Az önkormányzat bevételi körében egyre csökkenő szabad felhasználású állami támogatással számolhatunk. A saját bevételek növekedése, pályázati pénzek elérése teremthet forrást a fejlesztésekhez, a közszolgáltatásokhoz. A saját bevételek körében meghatározóak a helyi adókból származók, különösen a kommunális és iparűzési és a gépjármű súlyadó adóbevétel. Az igazságos közteherviselés elve alapján az önkormányzati feladatok finanszírozhatósága érdekében az adóviselési képességgel rendelkezőknek továbbra is hozzá kell járulniuk a közösségi kiadásokhoz. Az önkormányzati ciklusban célszerű megvizsgálni a telek adó bevezetését, a jelenlegi kommunális adó átalakítását.
8 A testület az adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról. Olyan adórendelet fogad el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, és nem akadályozza a vállalkozók működését, fejlesztését. A tervezett adóbevételek megszerzése érdekében hatékony behajtási és végrehajtási tevékenységet kell folytatni. Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyon részének (utak, közterületek, intézmények) funkciója a közszolgáltatások biztosítása, amelynek állagát javítani, értékét lehetőség szerint növelni kell (karbantartással, felújítással, beruházással). Az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet, vagyonhasznosítási alapelv a vagyonért vagyont, tehát a forgalomképes vagyon hasznosításából származó bevételeket vagyonszerzésre, beruházásra kell fordítani. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a fejlesztési tervek legalább pályázati saját részének biztosítása érdekében a működést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékűek, valós igényeket szolgálók lehetnek. A költségvetési gazdálkodásban figyelembe kell venni a fejlesztésekre szánt források előteremtését. Az alábbi három feladat megoldását kívánjuk elérni az adott tervezési ciklusban. Szolgálati lakások helyzetének vizsgálata (a bérlés ténye gyakorlatilag haszon nélküli, a szükséges felújítások viszont nagyrészt az önkormányzatot terhelik), Volt önkormányzati épület és volt TSZ telep hasznosítása. Föld- és ingatlan tulajdon hasznosításának felülvizsgálata.
9 4.2. Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés A gazdasági élet fejlesztése, a munkahelyteremtés a falu eltartó képességének erősítése stratégiai jelentőségű kérdés, az önkormányzat azonban csekély lehetőséggel rendelkezik ennek befolyásolására. Ezek közül az önkormányzat lehetőségei: turisztikai fejlesztések megvalósítása a közhasznú, közcélú munka bővítése, a munkavégzés feltételeinek javítása, (irányítás, ellenőrzés, eszközellátottság.) Vállalkozóbarát környezet kialakítása, Iparűzési adó szinten tartása Mindenki számára egyenlő vállalkozói feltételek biztosítása Munkahelyteremtés lehetőségek szerinti elősegítése a helyi vállalkozók előnyben részesítése önkormányzati megrendelések esetén. Önkormányzati beszerzésekről a helyi vállalkozások előzetes tájékoztatása. Helyi vállakózások között a beruházások megosztása. Ingatlanok hasznosítása Vállalkozói klub megszervezése, a képviselőjük döntésekbe történő bevonásának biztosítása. A rendelkezésünkre álló információk szerint az elkövetkező években Szélerőmű park építését tervezi egy befektetői csoport a településünk közigazgatási területén. Az előzetes tervek alapján több szélkerék megépítésére kerülhet sor. A beruházás megvalósulása esetén iparűzési adó bevételhez juthat az önkormányzat.
10 4.3. Beruházás, fejlesztés, felújítás A gazdasági ciklus kiemelt feladataként kezelendő a község útjainak helyreállítása, a beruházást megelőző állapottól magasabb színvonalú úthálózat kialakítása. Az úthálózat felújításával felül kell vizsgálni a község forgalom szabályozását, melynek keretében a veszélyes csomópont közlekedési szabályozását kell elérni. Legalább ilyen fontossággal bír a járdák felújítása, mind két feladat megoldása csak pályázati források bevonásával lehetséges. A településvédelem előtérbe kerülése, a természeti katasztrófák gyakorisága irányította a figyelmet a település csapadékvíz elvezető rendszerének komplex felülvizsgálatára, felújítására. A vízelvezető árkok, átereszek, patakmedrek és a külterületi csapadékvizek szabályozása a vízgyűjtők kiépítése, felújítása volumenét tekintve szintén csak pályázati támogatással lehetséges. Meg kell valósítani a Falu Központ megújítására az előző testület által benyújtott pályázatból a Fő utca 75. önkormányzati épület és környezete felújítását. Szükséges az orvosi rendelő áthelyezése. Be kell fejezni a kerékpárút építését, és a használatba vételhez szükséges járulékos munkákat. A köztemetők működtetésével kapcsolatos törvényi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházásokat kell megvalósítani. 5. Szakmai célprogramok 5.1. Oktatás, nevelés Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink a jövőben is helyben járjanak óvodába.
11 Emellett azonban fontos feladat a mindenkori jogszabályi előírásoknak való állandó megfelelés, és nem utolsó sorban a költségek vállalható szinten tartása. Óvoda folyamatos karbantartását kell biztosítani. Ennek a feladatnak a végrehajtásába be kell vonni a település lakosságát, hisz nem csak az érintett szülők érdekeltek az óvoda fenntartásában. Támogatjuk a szomszéd település Zsira, iskola fenntartási törekvéseit. A településünkön élő gyermekek, szülők számára nem lehet közömbös, az iskolába utazás ideje, költsége, az oktatás színvonala. 5.2. Egészségügy A zsirai székhelyű egészségügyi ellátás színvonalas működtetését továbbra is biztosítani szükséges, ennek érdekében a lejárt működésű engedélyű orvosi rendelő áthelyezését és működési engedélyt kell biztosítani. Egy községi Egészséghét megszervezését tervezzük előzetes lakósági igényfelmérés alapján. Továbbra is színvonalas védőnői ellátást kell megvalósítani. 5.3. Kultúra közművelődés A közművelődési intézmény helyét úgy kell biztosítani az önkormányzati feladatellátásban és intézményrendszerben, hogy a település kulturális tevékenységeit szélesítsük. A művelődési házat alkalmassá kell arra tenni, hogy feladatkörében programokkal vegyen részt a szabadidős, idegenforgalmi eseményekben, ehhez az önkormányzat szélesíteni kívánja a tárgyi feltételeket (ingatlanok bevonása az idegenforgalomba). Bővíteni kell a kapcsolatokat a már működő és esetlegesen szaporodó civil szervezetekkel, önszerveződő csoportokkal.
12 A jól működő községi könyvtár továbbra is a közművelődési feladatellátás keretein belül funkcionál. A könyvtár technikai felszereltségének jobb kihasználtságát kell elérni. A könyvtár közösségi központtá fejlesztését tervezzük Az önkormányzat működése során keletkező dokumentumokat a könyvtáron keresztül, bárki számára elérhetővé kell tenni. Az iskolai oktatás jelenlegi helyzetében lehetővé kell tenni, a kőszegi iskolákat választó gyermekek és szüleik bevonását a település kulturális életébe. Tájház kialakítást kell megvalósítani, vagy legalább egy helyiséget kialakítani, ahol bemutathatjuk településünk történelmét, népi értékeinket, hagyományainkat. A település történetének feldolgozását és megjelentetését tervezzük az idősek elbeszéléseinek összegyűjtésével, és az írott dokumentumok feldolgozásával. A Répcevisi Hírmondó negyedéves megjelentetését folytatni tervezzük főleg az Önkormányzati rendeletek, határozatok közzétételére, programok beharangozására, a településen történtek dokumentálására. 5.4. Sport A megyei III. osztályú futballcsapat működéséhez hozzájárulást biztosít az önkormányzat, a helyi fiatalok részvételének erősítését szorgalmazva. A sportpálya karbantartásában közreműködést tervezzük.
13 Tervezzük a sportpálya és öltöző közötti önkormányzati terület szabadidős célú hasznosítását pályázati források bevonásával, amíg az nem lesz megvalósítható, addig is több szabadidős sport rendezvény szervezését kezdeményezzük. A szabadidős és tömegsport események öntevékeny alapokon történő szervezéséhez az önkormányzat a feltételek javításával, kialakításával nyújt segítséget. Pályázati támogatással kívánjuk megvalósítani a kerékpárút további bővítését a település belterületén. Támogatjuk a volt légpuska lőtér rehabilitációját, vállalkozó bevonásával. Támogatjuk egy edzőterem kialakítását. 5.5. Turizmus, idegenforgalom A kerékpárút megvalósításával lehetőség nyílik a kerékpáros túrizmusba történő bekapcsolódásra. A szabadidős és sport központ közvetlenül érintkezne a kerékpárúttal. Ennek összekapcsolása a tájházzal, településünk műemlék templomával reális célja és idegenforgalmi lehetősége településünknek. A csendes és tiszta levegőjű környezet, amely jellemzője településünknek, egyre nagyobb érték lehet. Támogatnánk szállás, és vendéglátó egység / kávézó/ létesítését. Pályázati források esetén akár önkormányzati megvalósításban idegenforgalmi szempontból nem szokványos, így érdeklődésre számot tartó beruházás mezítlábas park megvalósítását tervezzük. Konkrétan rövid időn belül elérendő célunk: A település arculatának, küllemének javítása, rendezett ápolt közterületek biztosítása. A településközpont kialakítását kell megvalósítani. Répcevist és értékeit bemutató színvonalas turisztikai kiadvány készítése
14 5.6. Környezetvédelem A volt szeméttelepek helyzetének kezelését, nem önkormányzati területek gondozásának biztosítását meg kell oldani Helyi természeti értékek, feltérképezését meg kell oldani 5.7. Településrendezés Településünkön az épített közterületek és építmények elhasználódtak. Az itt élők biztonságát, életminőségét javíthatja a következő feladatok elvégzése. Autóbusz megállók rendbetétele Templom és volt iskola parkoló kialakítása A nem lakott ingatlanok előtti területek gondozása A járdák rendbetétele Út építése a Káptalanvisi temetőhöz. Utak folyamatos karbantartását, a meglévő aszfaltos utak tervszerű és fokozatos felújítása Káptalanvisi ravatalozó és kerítés javítása, karbantartása Répcevis településfejlesztési koncepciója, település szerkezeti terve 2007. évben elkészült és jóváhagyásra vár a szakhatóságok részéről. A község rendezési tervében megfogalmazott településrendezési elvek irányt mutatnak a gazdasági program szakterületeinek végrehajtásához is. A programot végigkíséri a településkép formálása, javítása, az élhetőbb falu kialakítása. Kiemelt szerepet kap a temetők gondozása, a zöld területek gondozása, parkosítás, a virágos falu megvalósítása. Az önkormányzat támogatni kívánja a település virágosításához kapcsolódó lakossági kezdeményezéseket, tevékenységet. Az Önkormányzat településfejlesztési politikáját meghatározó törekvése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület négy éves ciklusa alatt ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket kíván felvállalni, melyek megvalósulása után a működtetést finanszírozni tudja.
15 6. Szociális gondoskodás Szociális ellátási feladatok között fontosnak tartja a Képviselő- testület: az idősek, nyugdíjasok szabadidő eltöltési lehetőségeinek kiszélesítését, igény esetén a civil szervezetek bevonásával. a rászorultakról való fokozottabb gondoskodást, kapcsolati háló feltérképezése a segítségre szorulók életének nyomon követése, az igényelt segítség biztosítása. házi segítségnyújtás igény esetén megszervezését, valamint szociális étkeztetés hatékony és takarékos működtetését 6.1. Ifjúsági program Komplex feladat, a település szempontjából az egyik legfontosabb ezért támogatjuk: Élénk közösségi élet, szép lakókörnyezet, kialakítását A fiatalok élet- és közösségi terének minél teljesebb biztosítását, Fórum biztosítását az egyetemeken, főiskolákon tanulók számára, a szellemi potenciál kihasználására. Az ifjúsággal való törődés intézményesített formája a Lövőn működő Családsegítő Központ. Ezen belül a Gyermekjóléti Szolgálat feladata a családgondozás. Segítjük az ifjúsági szervezetek létrejöttét, működését, hosszú távú célként tervezzük egy ifjúsági klub kialakítását. Pályázati források hiányában a megvalósításig lehetővé tesszük a kultúrotthon ilyen irányú hasznosítását. A fiatalok megbecsülése, az itthon tartása a falu jövőjét döntően befolyásolja. A letelepedést lehetővé tévő lakótelkek kialakítása az elmúlt 20 év legnagyobb adósága. Sajnos a jelenlegi gazdasági környezet, az önkormányzat szűkülő lehetőségei a tervezés időpontjában, reálisan nem teszik tervezhetővé a ciklus alatti lakótelkek kialakítását. Önkormányzatunk tervezi, hogy egy szakmai koncepció kidolgozásával, a megbízatása idejében legalább - igény esetén - három fiatal család fészekrakását, lakáshoz való jutását támogatja.
16 6.2. Időskorúakkal való törődés A község időskorú lakosságának növekedése fokozottabb megbecsülést, gondoskodást igényel. Közösségi helyiség kialakításának szükségességével kell számolni, ahol a fiatalok és idősek egyaránt szervezhetik programjaikat. Fel kell térképezni az idős beteg, ápolásra szorulók kapcsolat rendszerét, hogy mindenkivel folyamatos legyen a kapcsolattartás, egyedülállók esetében legyen kéznél a szükséges segítség. A védelem érdekében térfigyelő kamerák felszerelését tervezzük a Fő utca önkormányzat épületétől kezdődő szakaszának figyelésére. 7. Önkormányzat kapcsolatrendszere Legfontosabb cél: a lakosság minél teljesebb körű magas szintű, korrekt, udvarias kiszolgálása. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a lakosság folyamatos tájékoztatását a közügyek alakulásáról. Ennek intézményesített keretei az évente több alkalommal megtartott falugyűlések, a répcevisi Hírmondó helyi kiadvány, melyet ingyenesen juttatunk el valamennyi háztartásba. Elkészítjük, és folyamatosan működtetjük a település honlapját. 7/.1. Lakossági kapcsolatok Javítása érdekében: A hivatal és a lakosság közötti információáramlás fejlesztését tervezzük (több hirdetőtábla elhelyezése és az internet alapon történő információ átadás érdekében, honlap készítése). Hivatalba, üzenő füzet működtetését tervezzük. Aktív képviselői munka érdekében:
17 A Képviselő-testület a településünk utcáit egymás között felosztva minden utcának meghatározza a személyes felelős képviselőjét. Ez legyen mindenki számára elérhető, azaz ismerje mindenki. Külsős segítők bevonását, szakemberek megkérdezését, vélemények bekérését tervezzük a testületi munkába. Szükségesnek tartjuk a helyi civil szervezetek döntésekbe való bevonását, a civil szervezetek képviselőivel egy-egy képviselő tartja a folyamatos kapcsolatot. Civil szervezetek, melyek együttműködésére, segítségére támaszkodni kíván az önkormányzat testülete: Tűzoltó Egyesület Sportegyesület Faluszépítő Egyesület Egyházközségi Képviselő-testület Fiatalokat összefogó ifjúsági csoport Bölcsek Tanácsa Vállalkozók Klubja Így szinte valamennyi érdekszféra bevonható a település közéletébe. A védelem területén jelentős szerepe van az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, amely példamutató módon áll a település rendelkezésére, és őrzi tradícióit. Támogatása elengedhetetlen, de csak a nyilvánosság biztosításával. A civil szervezetek támogatását egységes elvek szerint kell biztosítani. A támogatás módjáról és mértékéről Répcevis valamennyi lakójának joga van tudni. Önkormányzat által támogatott civil szervezetek, egyesületek évenként egyszeri beszámoltatása a felhasznált támogatásról
18 7.2. Intézményesített kapcsolatok Sopron-Fertőd Kistérségi Többcélú Társulása keretében együttműködünk a kistérség önkormányzataival, melynek során konkrét feladatokat oldunk meg. Több a kistérségen túlnyúló társulás, egyesület munkájában veszünk részt a pályázat adta lehetőségek mind szélesebb körű kihasználása érdekében. Támaszkodunk a civil szervezetek véleményformáló és informáló szerepére. Támogatjuk a történelmi egyház tevékenységét. Testvér települési kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok létesítése. 8. A ciklusprogram végrehajtása Az önkormányzat Képviselő-testülete e ciklusprogram elfogadásával kötelezettséget vállal Répcevis polgárai előtt, hogy rendeleti szintű, vagy határozatokba foglalt döntéseinél a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzéseket elsődlegesen figyelembe veszi. A település anyagi forrásainak ismeretében törekszik a célkitűzéseket megvalósítani. A Képviselő-testület a különböző lakossági fórumokon beszámol a ciklusprogram meghatározott feladatainak elvégzéséről vagy az esetleges nehézségekről. Répcevis, 2011. 02. 24. Hollósi Péter Polgármester