ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI

Hasonló dokumentumok
Simon Edina Konzervációbiológia

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

A Békás-szoros Nagy-Hagymás Nemzeti Park megfelelőmenedzsmentje: N2000- elvek alapján felülvizsgált Kezelési terv és egyéb tevékenységek alapján

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Plog (1973) Cohen (1974)

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

Az élővilág szerveződése és védelme

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, július 16.

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

Erdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természetvédelem célja, a természeti értékek védelme 6. LECKE. hemeróbiaszint: emberi hatás táji megjelenése (Jalas, 1955.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Oktatói önéletrajz Dr. Udvardy László

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Környezeti elemek állapota

Natura 2000 területek bemutatása

Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Területtel védett természeti értékek

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, február 4.

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

Kelet-Európa hegyvidéki erdőiben, különös tekintettel a Kárpátokra

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL

A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/ ; Fax: 46/ Versenyző iskola neve: Csapattagok:...

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A raftingoló béka. Védett fajok Demeter László

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Természetvédelem. 1. gyakorlat: A természetvédelem értelmezése, alapelvei és története

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

Tájvédelem. A táj fogalma

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Fenntarthatóság és természetvédelem

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Átírás:

Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123

A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta A könyv megírásához tanulmányi ösztöndíjjal hozzájárult a Domus Hungarica Artes Scientiarum Alapítvány Minden jog fenntartva. A jogtulajdonos előzetes írásos engedélye nélkül jelen kiadvány egészében vagy részleteiben, azonos vagy más tördelésben nem sokszorosítható, másolható, továbbítható vagy tárolható semmilyen információtároló rendszerben sem grafikusan, mechanikusan, elektronikusan, fotó, fénymásolat vagy egyéb felvétel útján Bartók Katalin, 2012 Ábel Kiadó, 2012 Lektorálta Dr. Péterfi Leontin István, a Román Akadémia levelező tagja Dr. Gavril Negrean, tudományos kutató, Bukaresti Egyetem, Dimitrie Brándzá" Botanikus Kert HF ' A borítón látható fotókat Farkas György, Lengyel Péter és Ciortan loana készítette Borítóterv Szikszai Ildikó Számítógépes szerkesztés és tördelés Erdei Andrea Szikszai Ildikó Descrierea CIP a Bibliotecii Nationale a Romániei BARTÓK, KATALIN Románia természetvédelmi területei és fenntartásuk kezelési módszerei / Bartók Katalin. - Cluj-Napoca : Editura Abel, 2012 Bibliogr. ISBN 978-973-114-148-0 502.7(498) 504.06(498) ÁBEL KIADÓ 400304 Cluj-Napoca, str. E. Grigorescu nr. 35 tel./fax: 0264-420001 abelkiado@yahoo.com www. abelkiado. ro

TARTALOM BEVEZETŐ 8 TERMÉSZETVÉDELMI FOGALMAK.. 11 I. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK 13 1. A természetvédelmi területek megjelenésének rövid története... 14 2. Védett természeti területek meghatározása 18 3. Természetvédelmi területek osztályozása 18 3.1. IUCN osztályozás 18 3.1.1. Szigorúan védett természetvédelmi területek, vadterületek, őstáj 18 3.1.2. Nemzeti parkok 19 3.1.3. Természeti emlékek 19 3.1.4. Kezelt természetvédelmi területek, vadrezervátumok 20 3.1.5. Tájvédelmi körzet (védett szárazföldi és tengeri tájak)... 20 3.1.6. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésére 20 3.2. Nemzetközi egyezmények szerinti osztályozás 21 3.2.1. Bioszféra-rezervátumok. 21 3.2.2. Ramsari területek 22 3.2.3. Világörökség Egyezmény 25 3.2.4. Geoparkok 26 3.2.5. Natúr a 2000 26 4. Románia védett területeinek története 28 4.1. Történelmi áttekintés 28 4.2. A romániai védett területek kategóriái 33 4.2.1. Tudományos rezervátumok. 33 4.2.2. Nemzeti parkok 34 1) Békás-szoros -Nagyhagymás Nemzeti Park (Hargita és Neamt megye) 36 2) Beusnita Néra-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye) 40 3) Cozia Nemzeti Park (Válcea megye) 44 4) Csalhó Nemzeti Park (Neamt megye) 48 5) A Domogléd-Cserna Nemzeti Park (Krassó-Szörény, Mehedinti és Gorj megye) 55 6) Kelemen-havasok Nemzeti Park (Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Szucsáva megye) 61 7) Királykő Nemzeti Park (Arges és Brassó megye) 70 8) Macin-hegység Nemzeti Park (Tulcea megye) 77 9) Radnai-havasok Nemzeti Park és Bioszféra-rezervátum (Beszterce-Naszód, Máramaros és Szucsáva megye) 83 10) Retyezát Nemzeti Park, Bioszféra Rezervátum (Hunyad megye) 93 11) Szörény-Krassó-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye) 103 12) Buila-Vánturarita Nemzeti Park (Valcea megye) 108 13) Zsil-szorosa Nemzeti Park (Hunyad és Gorj megye) 116 4.2.3. Természeti emlékek. 119 4.2.4. Természetvédelmi rezervátumok 126 4.2.5. Natúrparkok (természeti parkok) 148 4.2.6. Bioszféra-rezervátumok. 193 4.2.7. Ramsari területek 207 4.2.8. A Világörökség helyszínei 213 5

4.2.9. Geoparkok 216 4.2.10. Natur a 2000 ökológiai hálózat 216 1) Natura 2000 216 2) Románia lokális és regionális kötelezettségei a Natura 2000 hálózatban... 217 3) A Natura 2000 sit típusai : 218 II. MIT VÉDÜNK A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKEN? A BIODIVERZITÁS VÉDELME - A FAJOK ÉS POPULÁCIÓK VÉDELME 221 1. Biodiverzitás meghatározása, a biodiverzitás szintjei 221 2. Románia élővilágának sokfélesége 221 2.1. Románia földrajzi elhelyezkedése, éghajlata, vegetációja 221 2.2. Románia genetikai diverzitása 222 2.3. Faj (taxon) diverzitás 222 2.4. Ökoszisztéma diverzitás 223 2.5. Biológiai sokféleség a mezőgazdaságban 224 2.6. Az erdők biodiverzitása 225 III. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK KEZELÉSE 228 1. A természetvédelmi kezelés szakmai követelményei 228 2. Természetvédelmi kezelési tervek 229 3. Egy nemzeti park természetvédelmi kezelési tervének felépítése 230 4. Jellegzetes élőhelyek természetvédelmi kezelési módszerei 232 4.1. Füves területek természetvédelmi kezelésének módszerei 232 4.1.1. Füves területek osztályozása kezelés és hasznosítás módja után 232 4.1.2. A füves területeket veszélyeztető tényezők 233 4.1.3. Leggyab'abban alkalmazott kezelési módok, gazdasági vonatkozások 233 4.1.4. Természetes és természetközeli gyepeket veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat természetvédelmi szempontjai 243 4.1.5. Kaszálórétek hagyományos kezelése Gyimesközéplokon (Keleti-Kárpátok). Esettanulmány 245 4.1.6. Gyepek kezelési terve a rákosi vipera jelenlétében. Esettanulmány 247 4.2. A vizes területek természetvédelmi kezelésének módszerei 248 4.2.1. Vízterek (vízi élőhelyek, akvatikus élőhelyek) 248 4.2.2. A vizes élőhelyek (szemiakvatikus élőhelyek) kezelése 249 4.2.3. Vizes területeket veszélyeztető tényezők 250 4.2.4. Altalános kezelési és fenntartási célok a vizes élőhelyekre 251 4.2.5. Jellegzetes vizes élőhelyek és kezelésük 252 1) Nádasok jellemzése és kezelése 252 2) Halastavak kezelése 262 3) Kivett művelési ágak: holtágak, tavak, hasonló állandó és ideiglenes vízállású területek kezelése 263 4) Sík-, domb- és hegyvidéki mocsarak, lápok kezelése 264 5) A Duna-delta kezelése 267 4.3. Erdők kezelése 270 4.3.1. Erdőfogalma 270 4.3.2. Az erdőket veszélyeztető tényezők 270 4.3.3. Az erdőtársulások veszélyeztetettségi kategóriáinak kritériumai 272 4.3.4. Természetesség - leromlottság fogalma, kezelési kategóriái 272 6

4.3.5. Természetes állapotú erdők jellemzői és kezelésük 273 4.3.6. A természetközeli erdők jellemzői és kezelésük 273 4.3.7. Származékerdők és kezelésük 275 4.3.8. Kultúr- vagy ültetvényszerű erdők kezelése 276 4.3.9. Ültetvényerdők és kezelésük 276 4.3.10. Nemzetközi egyezmények és romániai törvények az erdőkre vonatkozóan 276 4.3.11. Romániai erdők helyzete 277 4.3.12. Új módszerek az erdőrezervátumok kezelésében 279 4.3.13. Erdőgazdálkodás és a biológiai diverzitás megőrzése a természetvédelmi területeken 279 4.3.14. Globális erdőgazdálkodás, kérdések és válaszok 281 4.4. Vadgazdálkodás és vadászati területek kezelése 282 4.4.1. Vadgazdálkodás fogalma és módszerei 282 4.4.2. Vadászterület fogalma 284 4.4.3. Vadgazdálkodási terv összetétele 284 4.4.4. Vadászati területek kezelése 284 4.4.5. A természetközeli nagyvadgazdálkodás 286 4.4.6. Románia vadállománya 286 4.4.7. A romániai vadászterületek helyzete 287 4.4.8. A székelykeresztúri Hubertus Vadász és Sporthorgász Egyesület vadgazdálkodásának bemutatása. Esettanulmány 288 4.4.9. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) populációk védelme, növelése és kezelési terve. Esettanulmány 297 4.4.10. Kezelési problémák a Villafavilla Nemzeti Parkban: Következmények a túzok (Otis tarda L.) populációk védelmére. Esettanulmány 299 4.5. Barlangok védelme és kezelése 301 4.5.1. A barlangok osztályozása 301 4.5.2. A barlangi klíma 303 4.5.3. Barlangokat veszélyeztető tényezők. 303 4.5.4. A barlangok védelme 304 4.5.5. Védelmi típusok 306 4.5.6. Kezelési tervek 307 5. Turizmus a természetvédelmi területeken 309 5.1. Fenntartható turizmus - meghatározás és alapelvek 309 5.2. Fenntartható turizmus a gyakorlatban 310 5.3. Őkoturizmus 311 5.4. A védett természeti területek láthatósága 312 5.5. Turizmus kezelési modell Romániában: Radnai-havasok - nemzeti park, bioszféra-rezervátum. Esettanulmány 313 IRODALOMJEGYZÉK 315 A színes képek jegyzéke 324 7