Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2010. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezetett be egy magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, az ún. munkaerő-felmérést (MEF). Az adatgyűjtés célja, hogy a gazdasági aktivitást, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban, az ún. vonatkoztatási héten végzett tevékenység alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő, azok a személyek akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek a munkaerőpiacon) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, amely természetbeni juttatást biztosít, amelyet esetleg egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett minta, amely kialakításánál a rétegképző ismérvek a következők voltak: földrajzi egységek, települések nagysága szerinti kategóriák, lakóövezetek. Ez utóbbiak a mintában a következő aggregátumok formájában jelennek meg: belterületek, egyéb belterületek, külterületek. A mintában alkalmazott egyszerű, rotációs eljárás szerint bármely háztartás, amely valamilyen időpontban belép a mintába, hat egymást követő negyedévben szolgáltat adatokat, majd végleg elhagyja azt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája három havi részmintát tartalmaz. A mintába került lakásokban minden háztartásról és minden 15 74 év közötti személytől kérünk gazdasági aktivitásukra vonatkozó információt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája mintegy 38 000 háztartást és 68 000 személyt tartalmaz. Az egyes népességcsoportok létszáma a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel számítódik a mintában megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő szorzása és összegezése után. A teljeskörűsítéshez szükséges súlyok, illetve felszorzó tényezők meghatározása két lépésben történik. Először a minta 275 rétegére vonatkozóan készülnek el az elsődleges súlyok, majd korrekciós eljárás során amire a meghiúsulások torzító hatásának mérsékelése miatt van szükség az ún. korrigált súlyok. A korrekciós eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a továbbszámított népesség- és lakásszámok. Ez 2002-től a 2001. évi népszámlálásból származó információ felhasználásával továbbvezetett, előre jelzett (az adott időszakra vonatkozó) adat. A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife módszerrel történik. Azért, hogy a felhasználók érzékeljék, hogy az egyes táblázatokban szereplő létszámadatokhoz milyen nagyságrendű mintavételi hiba tartozik, mellékelünk egy áttekintő táblázatot, melyből látható a foglalkoztatottak különböző nagyságú létszámhoz tartozó mintavételi hiba becsült nagysága. 1
Áttekintő táblázat a negyedéves mintavételi hiba alakulásáról a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszámának függvényében, 95%-os megbízhatósági szinten* Munkanélküliek Mintavételi Létszám adata hibája Foglalkoztatottak Mintavételi Létszám adata hibája - - 5 640 2 299 5 640 2 299 2 013 1 258 7 219 2 767 7 219 2 767 2 288 1 346 13 704 2 945 22 171 3 571 2 500 1 730 30 000 5 201 40 000 5 699 3 000 1 762 40 000 5 438 50 000 5 848 4 000 1 825 50 000 5 650 75 000 6 178 5 000 1 889 75 000 6 116 100 000 6 469 6 000 1 952 100 000 6 521 125 000 6 736 7 000 2 015 125 000 6 888 150 000 6 985 8 000 2 078 150 000 7 227 175 000 7 220 9 000 2 141 175 000 7 546 200 000 7 446 10 000 2 204 200 000 7 849 225 000 7 663 11 000 2 266 225 000 8 138 250 000 7 872 12 000 2 329 250 000 8 416 275 000 8 076 13 000 2 391 275 000 8 684 300 000 8 274 14 000 2 454 300 000 8 944 350 000 8 656 15 000 2 516 350 000 9 444 400 000 9 024 20 000 2 825 400 000 9 920 450 000 9 380 25 000 3 131 450 000 10 377 500 000 9 726 30 000 3 435 500 000 10 818 600 000 10 392 35 000 3 736 600 000 11 663 700 000 11 032 40 000 4 033 700 000 12 465 800 000 11 650 45 000 4 329 800 000 13 236 900 000 12 252 50 000 4 621 900 000 13 979 1 000 000 12 839 60 000 5 196 1 000 000 14 700 1 100 000 13 414 70 000 5 761 1 100 000 15 402 1 200 000 13 978 80 000 6 314 1 200 000 16 087 1 300 000 14 533 90 000 6 856 1 300 000 16 758 1 400 000 15 079 100 000 7 386 1 400 000 17 416 1 500 000 15 619 110 000 7 905 1 500 000 18 063 1 600 000 16 151 120 000 8 412 1 600 000 18 699 1 800 000 17 199 130 000 8 909 1 800 000 19 943 2 000 000 18 226 140 000 9 393 2 000 000 21 156 2 200 000 19 235 150 000 9 867 2 200 000 22 343 2 400 000 20 230 160 000 10 329 2 400 000 23 505 2 600 000 21 212 170 000 10 779 2 600 000 24 647 2 800 000 22 182 180 000 11 219 2 800 000 25 771 3 000 000 23 141 190 000 11 647 3 000 000 26 879 3 200 000 24 091 200 000 12 063 3 200 000 27 972 3 400 000 25 032 225 000 13 055 3 400 000 29 052 3 600 000 25 966 250 000 13 975 3 600 000 30 119 3 800 000 26 892 275 000 14 824 3 800 000 31 176 4 000 000 27 812 300 000 15 602 4 000 000 32 222 4 200 000 28 726 350 000 16 945 4 200 000 33 258 4 400 000 29 634 400 000 18 004 4 400 000 34 286 4 600 000 30 537 450 000 18 778 4 600 000 35 305 4 800 000 31 434 1 A táblázat szerint pl. egy 25000-es munkanélküli létszámhoz tartozó 95%-os valószínűségi szintű konfidencia-intervallum közelítőleg 25000-3131, 25000+3131 2 A munkaerő-felvétel 2009. évi felvétele alapján 2 Gazdaságilag aktívak Mintavételi Létszám adata hibája
A kiegészítő felvétel jellemzői A 2010. I. negyedévében Munkanélküli érintettség, diszkrimináció címmel második alkalommal kapcsolódott kiegészítő felvétel a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A felvétel a 2007. IV. negyedévben végrehajtott modul kérdőívének változatlan formában történő lekérdezésével valósult meg. A kérdőív azonosság mellet módszertani változások sem korlátozzák az eredmények összehasonlításának lehetőségét A Munkanélküli érintettség, diszkrimináció c. kiegészítő kérdőív a Munkaerő-felmérés mintájába kijelölt háztartásoknál az alapfelvétellel egyidőben, 2010. I. negyedévében került lekérdezésre. Amennyiben egy háztartásnál az alapfelvétel valamilyen oknál fogva meghiúsult, kiegészítő kérdőívet sem kellett kitölteni. További meghiúsulást jelentett, ha a háztartás tagjai a munkaerő-felmérés kérdéseire válaszoltak, a kiegészítő felmérés kérdőíveinek válaszai azonban a kiegészítő kérdőív megválaszolásának megtagadása miatt nem voltak megszerezhetők a kikérdezési hét folyamán. A kiegészítő kérdőív részleges megválaszolása nem volt lehetséges. 2010. I. negyedévben a munkaerő-felmérés során megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 19 64 évesek 3,0%-a a kiegészítő kérdőívre nem válaszolt, ezen belül a foglalkoztatottakat 2,6%-os, a munkanélkülieket 1,8%-os, az inaktívakat pedig 4%-os megtagadási arány jellemezte. A kiegészítő kérdőív kitöltését leginkább, 4,5%-os arányban az idősebb (55-64 éves) korcsoporthoz tartozók utasították el, miközben a fiatalok, illetve a közép-korosztályhoz tartozók körében szinte azonos (2,7%-os, illetve 2,6%-os) megtagadási arány volt tapasztalható. A megvalósult interjúk 45,4%-a harmadik személy, azaz a család más tagjának megkérdezésével készült. Az ún. proxy-interjúk aránya a férfiak körében nagyon magas volt, 57,8%-os, miközben a nők esetében a mutatóérték 33,5%-ot ért el. A foglalkoztatottak 47,9%- a, a munkanélküliek 44,8%-a, az inaktívaknak pedig 41,1%-a nem maga válaszolt a kiegészítő felvétel kérdéseire. A 19 24 évesek 71,5%-a, 25 54 évesek 44,1%-a, az 55 64 évesek 34,4%-a esetében válaszolt más a referencia személy helyett. A kiegészítő felvétel megtagadása miatt jelen kiadvány adatai eltérnek a 2010. I. negyedévre publikált alapfelvételből származó adatoktól. A különböző dimenziók mentén készített táblázatokban nem jelöltük külön az ebből adódó eltéréseket. A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kerekítése elektronikusan egyedi korrekció nélkül történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. A táblázatokban alkalmazott jelölések: nincs adat, a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő (az ilyen adatból képzett viszonyszámnál a megfelelő cellában ugyanez a jelölés szerepel; 1234 az adott cellában szereplő érték az alacsony minta-elemszám miatt fenntartással publikálható (dőlt, szürkeárnyalatos érték); A kiegészítő felvételben használt munkanélküli fogalom A Munkanélküli érintettség, diszkrimináció c. felvétel a MEF kiegészítő felvétele, így az abból nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerő-piaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A kiegészítő felvételben használt munkanélküli érintettség mértékének meghatározásánál alkalmazott munkanélküli fogalom azonban nincs teljes mértékben összhangban az ILO ajánlással, annak hármas kritériumrendszerét nem elégíti ki. A kiegészítő felvételben munkanélküliség által érintettnek az a személy számított, akinek életében előfordult, hogy legalább egy hónapig állás nélkül volt, miközben aktívan keresett munkát. Az, hogy munkába tudott volna-e állni, vagy sem, a munkanélküli fogalom meghatározásánál nem volt kritérium. 3
A 19-64 éves népesség legfőbb adatai a 2010. I. negyedévi Munkanélküli érintettség, diszkrimináció című kiegészítő felvétel alapján Megnevezés Munkanélküliség által megkülönböz- Hátrányos érintett népesség tetést megélt aránya népesség aránya 19 64 éves népesség összesen N % 19 64 éves népesség fő Összesen 29,8 14,5 6 119 456 42 249 Ebből: férfi 31,9 12,7 2 985 533 20 560 nő 27,9 16,3 3 133 923 21 689 Ebből: 19 24 éves 22,3 10,2 725 860 5 590 25 54 éves 34,3 15,4 4 136 825 26 852 55 64 éves 19,5 14,3 1 256 771 9 807 Ebből:városban él 29,8 14,0 2 992 783 19 600 községben él 34,8 14,7 2 062 971 19 590 Budapesten él 20,5 15,6 1 063 702 3 059 Ebből:foglalkoztatott 25,5 10,4 3 589 306 23 126 munkanélküli 93,5 38,3 485 113 3 460 inaktív 22,4 16,2 2 045 037 15 663 Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 40,6 26,4 1 183 669 9 806 középfokú végzettségű érettségi nélkül 38,7 15,5 1 707 092 12 689 középfokú végzettségű érettségivel 24,1 10,6 2 119 076 13 678 felsőfokú végzettségű 15,8 8,0 1 109 619 6 076 Ebből: az alábbi megyében él Budapest 20,5 15,6 1 063 702 3 059 Baranya 37,5 19,0 235 069 1 922 Bács-Kiskun 34,6 19,4 312 929 2 941 Békés 35,7 11,2 224 342 1 802 Borsod-Abaúj-Zemplén 37,6 16,1 413 818 3 675 Csongrád 25,3 13,9 259 382 1 573 Fejér 25,1 12,1 262 271 1 872 Győr-Moson-Sopron 24,3 13,5 266 022 1 529 Hajdú-Bihar 35,5 14,4 336 049 2 417 Heves 38,0 13,2 189 737 1 674 Komárom-Esztergom 27,1 15,0 199 308 1 436 Nógrád 38,4 13,6 124 324 1 175 Pest 21,5 14,2 755 712 4 818 Somogy 33,0 16,4 186 724 1 575 Szabolcs-Szatmár-Bereg 37,0 10,1 346 511 3 112 Jász-Nagykun-Szolnok 36,2 15,1 234 094 1 673 Tolna 43,5 19,6 146 291 1 359 Vas 31,2 12,1 159 915 1 453 Veszprém 31,1 10,3 222 235 1 693 Zala 37,5 12,4 181 021 1 491 4
A/ LAKOS-azonosító L KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B/ Munkakörzet sorszáma C/ Megye Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei D/ Terület E/ A számlálókörzet száma MUNKANÉLKÜLISÉGI ÉRINTETTSÉG, F/ A lakás sorszáma DISZKRIMINÁCIÓ G/ A háztartás sorszáma 2010. I. negyedév H/ A kikérdezés dátuma (év,hó, nap) I/ Az összeíró kódja... J/ A személy sorszáma a háztartásban város, község K/ A válaszoló sorszáma AZ ADATSZOLGÁLTATÁS NEM KÖTELEZŐ! AZ ADATGYŰJTÉS STATISZTIKAI CÉLRA TÖRTÉNIK! NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: 1539 A KÉRDŐÍVET A 19 64 ÉVESEKRŐL KELL KITÖLTENI A kérdőív lekérdezésének kezdési időpontja óra perc MUNKANÉLKÜLISÉGI ÉRINTETTSÉG 1. Volt-e már munkanélküli (legalább egy hónapig állás nélkül, miközben aktívan keresett munkát)? (1) igen, egy alkalommal, de jelenleg nem munkanélküli (2) igen, több alkalommal, de jelenleg nem munkanélküli (3) igen, és jelenleg is munkanélküli (4) nem vonatkozik rá (pl. még soha nem dolgozott) TOVÁBB A 6. KÉRDÉSRE! (5) nem 2. Mettől meddig volt utoljára munkanélküli (legalább egy hónapig állás nélkül, miközben aktívan keresett munkát)? év hónaptól év hónapig 3. Bejelentkezett (regisztráltatta magát) álláskeresőként a munkaügyi központban, amikor utoljára munkanélküli volt? (1) igen (2) nem 4. Milyen módon talált munkát? (Ha többször volt munkanélküli, az utolsó álláskeresését vegye figyelembe!) (1) ismerősök, rokonok, barátok segítségével (2) munkaügyi központ kirendeltsége révén (3) maga lépett kapcsolatba munkáltatókkal (4) hirdetett, hirdetést olvasott (beleértve az interneten olvasottat is) (5) egyéb módon, éspedig.. (6) nem talált munkát TOVÁBB A 6. KÉRDÉSRE! 5. A fentiek közül melyik módszert ítéli a legeredményesebbnek? 6. Munkanélkülivé válás esetén, illetve munkanélküliként az alábbi MINDEN SORBA KÉRÜNK VÁLASZT stratégiák, megoldások közül saját helyzetében melyiket tudná elképzelni? (1) igen (2) nem A) elköltözne az ország más részére, ha ott ajánlanának munkát A) B) külföldre menne dolgozni B) C) tanfolyamon, átképzésen bővítené ismereteit C) D) (újabb) végzettséget, (újabb) szakmát szerezne D) E) nyelvet tanulna E) F) alkalmi munkát keresne F) G) egyéb, éspedig:.. G) 7. A munkanélküli-ellátások jelenlegi összegéről mi a véleménye? (1) túl alacsony az ellátási összeg (2) túl magas az ellátási összeg (3) megfelelő az ellátási összeg 5
8. A jelenleg érvényes munkanélküli ellátás folyósításának időtartamát hogyan értékeli? (1) túl rövid (2) túl hosszú (3) megfelelő 9. Ön szerint a jelenlegi ellátórendszer kellőképpen ösztönöz a munkakeresésre, illetve az elhelyezkedésre? (1) igen (2) inkább igen (3) inkább nem (4) nem DISZKRIMINÁCIÓ 10. Érte-e valaha az alábbi élethelyzetekben hátrányos megkülönböztetés az említett okok miatt? MINDEN SORBA KÉRÜNK VÁLASZT 1) Álláskeresésnél (1) igen (2) nem (3) nem vonatkozik rá A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 2) Elbocsátásnál, létszámleépítés esetén (1) igen (2) nem (3) nem vonatkozik rá A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 3) Hivatalos ügyintézésnél (beleértve a pénzintézetit is) (1) igen (2) nem A) származása miatt A) B) iskolai végzettsége miatt B) C) egészségi állapota miatt C) D) neme miatt D) E) életkora miatt E) F) családi körülményei (pl. kisgyerek) miatt F) G) egyéb okból, éspedig: G) 4) Egyéb helyzetben, éspedig: (1) igen (2) nem A kérdőív lekérdezésének befejezési időpontja óra perc 6