Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. b) Milyen stílusban épült? (1) 2. b) Mikor foglalták el a települést a törökök? (év, hó nap) (1) 3. b) Mikor épült az épület? (1)
4. b) Mikor épült? (1) 5. b) Melyik felekezet temploma? (1)
6. b) Ki építtette? (1) Forrás: Wikipédia II. Totó 1. 1475-ben Zenta konfliktusba keveredett Szeged városával, mivel a zentai réven jogtalanul szedtek vámot azoktól a szegedi polgároktól, akiknek Szerémségben voltak szőlőbirtokaik. Ki vetett véget a konfliktusnak? 1) Báthory István 2) Szapolyai János X) Mátyás király 2. Ki emelte szabad királyi városi rangra Zentát? 1) Hunyadi Mátyás 2) II. Lajos X) II. Ulászló 3. Ki látta ilyennek Zentát? A szegedi szandzsák földjén, a Tisza folyó partján, egy sík réten négyszögű kis palánka. Parancsnoka, eminje, helyettes bírája van. 1) IV. Mehmed 2) II. Szulejmán X) Evlia Cselebi 4. Az 1697-es zentai csatában Savoyai Jenő vezette egyesült keresztény hadak fényes győzelmet arattak a török felett. Ki vezette a török sereget? 1) II Ahmed szultán 2) Elmas Mehmed nagyvezír X) II. Musztafa szultán 5. Mi okozott nagy pusztítást Zentán 1769-ben? 1) tűzvész 2) árvíz X) földrengés 6. Melyik folyó partján fekszik Újvidék? 1) Tisza 2) Duna X) Dráva 7. Ki gyújtotta fel az eszéki hidat a török elleni küzdelem idején? 1) Zrínyi Péter 2) Zrínyi Miklós X) Zrínyi Miklós gróf
8. Milyen hadsereg felállításáról döntöttek az 1397-es országgyűlésen? 1) bandérium 2) telekkatonaság X) helyőrség 9. A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta. Az 1848/49-es szabadságharc utolsó előtti védőbástyája. 1849. szeptember 7-én kapitulált a császáriak előtt. Melyik ez az erőd? 1) Pétervárad 2) Temesvár X) Zimony 10. A középkori Magyarország mely megyéihez nem tartozott a mai Vajdaság egy része? 1) Csanád 2) Szerém X) Valkó 11. Mely uralkodónk idejében kezdődött a szerbek bevándorlása? 1) Anjou Károly 2) Anjou Lajos X) Jagelló Lajos 12. 1720 és 1787 között hányszorosára nőtt a Bánát lakossága? 1) 3-szorosára 2) 6-szorosára X) 18-szorosára 13. Melyik lépés része a Vajdaság 19. sz. végi magyarosításának? 1) egyházi oktatás erősítése 2) csángók betelepítése X) gyerekvállalás támogatása +1 A délvidéki magyarság többsége mely társadalmi rétegbe tartozott a két világháború között? 1) kispolgárság, értelmiség 2) zsellérek és cselédek X) parasztság és munkásság Forrás: Wikipédia, Történelmi atlasz, Történelem tankönyvek Pejin Attila: Zenta utcanévlexikona (Zenta, 2003) Vajdasági marasztaló. (p. 11-20) III. Az alábbi kérdések a jugoszláviai vándormozgalmakkal kapcsolatosak, amelyekhez forrásul az 1948-as, 1953-as, 1961-es, 1971-es, 1981-es és 1991-es jugoszláviai népszámlálás szolgált. a) Mikor és melyik tagállamban volt a legmagasabb, ill. a legalacsonyabb a tagköztársaságokból összesített bevándorlás? Hogy változik a válasz, ha figyelembe vesszük az adott tagköztársaságokból történő ellentétes irányú migrációt is? (1,5) b) Mekkora volt a lakosság átlagos évi növekedése a Vajdaságban 1981-1991 között? Ez hogyan viszonyul a többi szerbiai tartományhoz? (itt a legmagasabb / jelentős / átlagos / alacsony / legalacsonyabb) (1) c) Hány magyar nemzetiségű jugoszláv vendégmunkás volt 1971-ben? Ez arányaiban a többi nemzetiséghez képest mennyire magas? (itt a legmagasabb / jelentős / átlagos / alacsony / legalacsonyabb) (1) d) Szerbia 3 tartománya közül melyikben volt a legmagasabb a 20 év alatti férfiak aránya 1991- ben? Ezen táblázatban hol található gépelési hiba? (1) e) Hány magyar élt 1991-ben Jugoszláviában? Hány %-uk élt ezen belül a Vajdaságban? (1) f) 1991-ben hány magyar élt és milyen arányban az alábbi helységekben (nem községekben): Szabadka, Zenta, Újvidék? (1) Forrás: Fészekhagyó vajdaságiak (p. 354-401.) IV. Táblázatkitöltés térképhasználattal A feladat a XV-XVII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (7,5 pont) Írd a táblázatba a hiányzó adatokat, majd jelöld a térképen a megadott betűjelekkel a táblázatban szereplő helyneveket! Törekedj az egyértelmű, precíz válaszra!
helynév évszám személy esemény A 1456 Diadal II. Mohamed török serege felett. B Temesvár Az ostromló török túlerővel szemben a főnemes várkapitány feladja a várat. C Karlóca I. Lipót D 1428 Ebben az évben az uralkodó sikertelenül ostromolta meg a várat. E 1697 Savoyai Jenő Forrás: Történelmi atlasz, Történelem tankönyvek V. Az alábbi szöveg a Vajdaság történetéből ad rövid összefoglalást 1526 és 1990 között. Néhány hibát azonban elrejtettünk. Keresd meg a hamis állításokat és helyettesítsd azokat a valóságnak megfelelőekkel! (Összesen 10 pont, elemenként 0,5 pont) 1526 és 1527 között a szerbek felkelése zajlott le Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére Cserni Jován a délvidéki szerbek cárának kiáltotta ki magát. Ezt később a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni a szerbek. A törökök kiűzése és az 1699-es vasvári béke új fejezetet nyitott: az elnéptelenedett területek újra benépesültek. Létrejött a Határőrvidék. Ekkor érkeztek a sváb telepesek is. A folyók szabályozásával meg a kiváló minőségű termőföld kihasználásával gazdasági fellendülés kezdődött. Miután Kossuth Lajos 1848-ban, legalábbis a szabadságharc idejére elutasította a szerb kisebbségi követelések teljesítését, a szerb kisebbség kilátásba helyezte az önálló montenegrói szerb állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményezett a magyar honvédsereg ellen. A szabadságharc bukása után a Habsburgok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven a Bánsággal egyesítették 1860-ig. 1872-ben szűnt meg a katonai igazgatású Bosznia Hercegovina. Az első világháború végén az Osztrák Magyar Monarchia katonai vereséget szenvedett. Az országban forradalmak törtek ki. 1918. október 29-én létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén állam.
1918. november 25-én és 26-án megtartották a bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nagygyűlését, amely minden jogalapot nélkülözve kimondta Vajdaság csatlakozását Szerbiához, megelőzve azt, hogy Vajdaság egyenrangú egységként csatlakozzék az új országhoz. 1919. december 1-jén megalakult a Szerb Királysághoz csatlakozó területekből Jugoszlávia, és a szerb királyi katonaság francia segítséggel elfoglalta a Magyar Királyság délkeleti részét. A román hadsereg a Tiszántúlt szállta meg. Az így kialakult helyzetet a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) szentesítette. A Temesközt felosztották a Magyar Királyság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között, Bácska és a Szerémség az utóbbi része lett. Az új délszláv állam erősen centralizált volt. 1929- ben új közigazgatási rendszer lépett életbe, ahol a történelmi régiókból létrehozták Dunai Bánságot. A Magyarországtól elcsatolt területekhez észak-szerbiai területeket csaptak, hogy a szerb többséget így biztosítsák. A második világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész közvetlen német közigazgatás alatt állt. 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Montenegróhoz került területen is történtek (újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen. 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság bebörtönözéséhez vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (például: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült. 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 2 és 4 ezer között becsülik (délvidéki vérengzések). A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről albán és szlovén lakosságot költöztettek. Az új beköltözőkkel a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek. Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széles körű lehetőséget biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és Koszovó tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette a Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végül is forradalomhoz és Jugoszlávia ismételt megerősödéséhez vezetett. Az 1990-es évek elejétől erősödik az önállóságot követelők hangja. Forrás: Wikipédia Beküldési határidő: 2012. november 5. Háromfős csapatok megoldásait várjuk. A megoldásokat személyesen a könyvtárosnak, vagy e- mailben a toriverseny@kkvszi.hu címre küldhetitek, ne felejtsétek el rögzíteni a csapat és tagjai nevét, iskoláját, osztályát. Eredményes versenyzést kívánunk!