Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy Konvergáló hálózatok fejlődési trendjei, a technikai alkalmazhatóság kérdései a Magyar Honvédség infokommunikációs rendszerében című doktori (Ph.D.) értekezés szerzői ismertetése -2007-

2 Doktorjelölt: Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy, egyetemi adjunktus Tudományos témavezető: Dr. Csatári Sándor nyá. mérnök vezérőrnagy, az MTA doktora TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Napjainkban is folyamatosan zajlik a Magyar Honvédség átszervezése, mely a személyügyi kérdések mellett jelentős befolyást gyakorol a honvédség működését, működtetését biztosító műszaki-technikai ellátottságra, így a híradó és informatikai ellátottságra is, annak mennyiségi és minőségi tényezőire egyaránt. A kívánt képességeket a Magyar Köztársaság által felajánlottak szerint a NATO napjainkra elvárásként deklarálja. Sajnos az ország gazdasági lehetőségei erőteljesen korlátozzák a tényleges ráfordításokat, így a korábban felajánlottakhoz képest jelentős eltérések mutatkoznak. Kutatásaim során nyilvánvalóvá vált, hogy 2001 kivételével folyamatosan csökkentek a kiadások, az olló egyre inkább kinyílt, vállalt kötelezettségeink nem, vagy csak részben kerültek teljesítésre. Jelenleg a katonai beruházások elnyújtott megvalósítását, ill. elodázását lehet tapasztalni. Fejlesztések csak és kizárólag a politikai és gazdasági vezetés szerint is elkerülhetetlen esetekben valósulnak meg, elsősorban néhány területre koncentrálva, feladatorientáltan. A távközlés tekintetében igen hosszú időre elnyúló technikai fejlesztés és beruházás egyenes következménye az, hogy a híradó fejlesztési koncepcióban megjelenő kommunikációs infrastruktúra mára bár még nem avult el túlhaladottá vált. Amennyiben változás nem következik be, a tervezett 2014-es végső megvalósítás esetén gyakorlatilag egy erkölcsileg és műszakilag is elavult új rendszer állna a Magyar Honvédség rendelkezésére, mely megítélésem szerint nem lenne alkalmas különösen tábori körülmények között a korszerű hadviselés elvárásainak megfelelni. Ez azért is igaz, mert szövetségesi helyzetünkből adódóan a Magyar Köztársaság (érdekeinek) védelme az országhatárainkon túl (is), szövetségeseinkkel együttműködve történik. Ebből az is következik, hogy a megváltozott földrajzi távolságok és katonaföldrajzi körülmények igen jelentős műszaki-tartalmi elvárásbeli különbségeket hordoznak magukban. Más szempontból vizsgálva belátható, hogy teljesen más

3 követelményrendszernek kell megfelelni akkor, ha honi körülmények között kell katonai jellegű feladatot végezni nem számítva egyik szomszédos ország részéről sem katonai agresszióra és egészen más feltételeknek és műszaki-technikai elvárásoknak kell megfelelni ugyanannak a hadseregnek külföldön. Ez jelentős különbségeket hordoz a két alapvetően eltérő jellegű felhasználás között. Megítélésem szerint a fentiek hatásainak meg kell nyilvánulni minden területen, a katonai humán erőforrás-gazdálkodástól kezdve a vezetési- szervezeti struktúrán át egészen a katonák egyéni felszereléséig. Véleményem szerint a korábban kitűzött fejlesztési célok a híradó- és informatikai területen a fenti okok miatt nem, vagy csak részben tarthatók, ezért mindenképpen indokolt új megoldások és lehetőségek keresése, melyben döntő szerepet kap a költséghatékonyság és a valódi perspektivikusság. Vizsgálataim során a távközlés és informatika konvergenciáját is érintettem, hiszen megvalósulása napjainkra, mint a műszaki-technológiai fejlődés szükségszerű velejárója, jelentősen felgyorsult. Ennek megfelelően bizonyítható, hogy az informatika az élet minden területén, és egyre mélyebb technikai rétegekben történő megjelenése hosszabb távon a hagyományos értelemben vett távközlést magába olvasztja, átvéve annak minden szerepkörét és funkcióját. A vizsgálatok során szükségszerű volt feltérképezni a már működő és/vagy kutatás-fejlesztés alatt álló polgári és katonai megoldásokat egyaránt, hiszen egyre inkább igaz az, hogy napjaink civil fejlesztései nagyon gyorsan átültethetők katonai területekre is, sok esetben csak minimális módosításokkal. A katonai oldalt tekintve elsősorban a szövetségeseinknél fellelhető lehetőségeket vizsgáltam, valamint a témával összefüggő NATO STANAGeket, melyek a hatékony együttműködés érdekében döntő tényezővé válhatnak a jövőbeni infokommunikációs rendszereink kialakítása során, különösen nemzetközi környezetben történő feladatvégrehajtás esetén. A különféle megoldások vizsgálata alapján, a különböző utak előnyeinek és hátrányainak figyelembevételével vált lehetségessé a Magyar Honvédség számára legkedvezőbb alternatívák kiválasztása. Az általam megfogalmazott ajánlásokkal a döntéshozók munkáját kívántam elősegíteni.

4 KUTATÁSI CÉLOK Komplex, a problémákat minél több oldalról megközelítő vizsgálat érdekében az alább felsorolt részterületek elemzését tartottam célszerűnek. 1. A PCM alapú (N-)ISDN szolgáltatású jelenlegi állandó és tervezett tábori rácsponti rendszer korszerűségének, a továbbfejlesztés gazdaságossági, műszaki-technikai lehetőségeinek, a témához kapcsolódó konvergencia folyamatok szerinti megfeleltethetőségének vizsgálata; 2. Bizonyítani kívántam, hogy a csatornakapacitások jobb, dinamikus kihasználása érdekében az információ-átvitel egyértelműen az adatátviteli eljárások felé billen át, az IP alapú megoldások előtérbe helyeződése mellett. A távközlő hálózatok egyre inkább informatikai hálózatokká válnak, ahol a digitalizált és többnyire valósidejű átviteli igényű - beszédátvitel csak egy sajátos információátviteli mód. A gerinchálózatok a jelenlegi távközlési jellegből az adatátviteli jellegű IP alapon működő struktúrák irányába kell, hogy továbbfejlődjenek; 3. A hagyományos jellegű rádiórendszerek esetleges kiválthatósági lehetőségeit a nagyobb adatátviteli sebességet biztosító vezetéknélküli informatikai alapú megoldásokkal, valamint a tervezett rácsponti típusú rendszertechnikai megvalósításban szereplő URH és mikrohullámú megoldások más alternatív megoldásokkal történő kiválthatóságát; 4. Bizonyítani kívántam, hogy a nagytávolságú, védett összeköttetések (területlefedő gerinchálózatok) biztosítására a jelenleg tervezett rácsponti rendszer csak korlátozásokkal alkalmas, mert harci körülmények között csak magas emberi- és technikai veszteségekkel, vagy jelentős önerők lekötésével számolva alkalmazható, különösen, ha a terület tartósan és nagy kiterjedésűen gyenge infrastrukturális ellátottságú, és/vagy ellenséges, ill. nem uraljuk minden négyzetméterét. Ebből következően a legtöbb jelenleg folyamatban lévő külföldi feladattípus esetén nem lenne képes megfelelni az általános katonai elvárásoknak; 5. A fentiekre támaszkodva bizonyítani kívántam, hogy jelenleg egy időben kétféle képességű rendszer üzemeltetése látszik indokoltnak. A honi területen végrehajtandó főleg együttműködési jellegű feladatokhoz nem a kor legmagasabb technikai színvonalát képviselő, de digitalizált

5 rendszer már elégséges a működtetetéshez. A külföldi missziós feladatokhoz a lehető legkorszerűbb, leghatékonyabb légiszállíthatóságú mobil digitális rendszerek alkalmazása a jövőben megkerülhetetlenné válik. Ezen megoldások esetén a békerendszer korszerű elemeinek felhasználása mellett a honi eszközöktől és megoldásoktól eltérő, csak tábori esetben használatos, a külföldi feladatvégrehajtásra specializált eszközök és struktúrák kialakítása szükséges. 6. Korábban megszüntetett, illetve háttérbe szorult technikai megoldások korszerű változatainak célirányos és a szükséges/elégséges számú újbóli hadrendbeállításának szükségességét. Bizonyítani kívántam azt, hogy az eddig is alkalmazott drága műholdas megoldások mellett kiemelten fontos szerepet kell szánni nagytávolságú összeköttetések esetén a korszerű digitális modulációs eljárásokat alkalmazó és IP adatátvitelre is alkalmas RH rádióknak; 7. A még napjainkban is jellemző antennaerdők megszüntetésének szükségszerűségét; 8. Bizonyítani kívántam, hogy a mikrohullámú katonai rendszerek esetén nem csak átjátszó funkció, hanem területlefedés is megvalósítható, akár ugyanazzal az antennával is; 9. Bizonyítani kívántam, hogy az egységes digitális struktúra kialakítása érdekében a digitális kapcsolóközpontok helyett mindenhol routerek alkalmazhatók, az átmenet időszakában a kapcsolóközpontok kiváltása/átalakítása folyamatosan megvalósítható. KUTATÁSI MÓDSZEREK A téma kutatásakor elvégeztem a kutatási terület behatárolását. Melyek a következők voltak: 1. A technikai területeket érintő és befolyásoló biztonságpolitikai szempontok; 2. A polgári és katonai infokommunikációs rendszerek fejlődési tendenciái; 3. A katonai és a polgári távközlés helyzete, egymáshoz való viszonya; 4. A magas szintű interoperabilitás elérése érdekében figyelembe veendő legfontosabb technikai előírások, szabványok, ajánlások;

6 5. A Magyar Honvédség állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszerének jelenlegi és tervezett struktúrája, jellemzői; 6. A NATO, NATO tagországok, valamint polgári informatikai és távközlési rendszerek felépítése, várható fejlődési irányok; 7. A jelenlegi és perspektivikusan szóba jöhető nagytávolságú infokommunikációs hálózatok felépítése, jellemzőik, csatlakoztathatósága az állandó telepítésű kommunikációs rendszerekhez; 8. A megvalósítás várható nagybani költségvonzatai; A legújabb technikai megoldások esetén nem sikerült a forgalmazóktól (gyártóktól) korrekt, számszerű adatokat szereznem az árak vonatkozásában (több esetben üzleti titokként kezelik), ezért nem volt lehetőségem még nagybani árkalkulációra sem. Eredeti szándékom ellenére így gazdasági számvetésekkel nem foglalkoztam. A területek beszűkítése során továbbá nem tekintettem a kutatás tárgyának: 1. A javasolt technikai elképzeléseknek a Magyar Honvédség szervezeteihez történő közvetlen hozzárendelését; 2. Kommunikációs- és informatikai hálózatok konkrét biztonsági kérdéseit, azok megvalósításának módját; 3. A javasolt megoldások humán erőforrás igényét. Kutatási céljaim elérése érdekében a következő konkrét módszereket alkalmaztam: 1. Tanulmányoztam és feldolgoztam a témához kapcsolódó szakirodalmat, tudományos dolgozatokat, tudományos konferencia anyagokat, cikkeket, Ph.D. és egyetemi doktori értekezéseket; 2. Tanulmányoztam a jelenleg működő állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszer technikai felépítését, jellemzőit, üzemeltetési sajátosságait; 3. Részkövetkeztetéseket vontam le a jelenlegi állandó- és tábori telepítésű kommunikációs rendszer jellemzőiről; 4. Elemeztem a korszerű és perspektivikus infokommunikációs eljárások jellemzőit;

7 5. A rendszerezett ismeretekből, illetve a részkövetkeztetésekből tudományosan bizonyított elvi ajánlást tettem az állandó- és a tábori telepítésű kommunikációs rendszer technikai továbbfejlesztés lehetséges irányaira. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kitűzött feladatok elérése érdekében az értekezésemet négy fő részre tagoltam. A fejezetek után külön összefoglaltam az elért és általam bizonyítottnak tekintett tudományos eredményeket, ajánlásokat. A bevezetés után az első fejezetben a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét, valamint a külső hatásokat vizsgáltam meg a technikai fejlődés, ezen belül különösen az informatika és távközlés konvergenciájának függvényében. Értékeltem a kialakult állapot perspektivikussági esélyeit, problémáit. Következtetések, eredmények 1. A konvergencia folyamatok minden területen a mobilitás iránti igény megnövekedését, valamint a távközlési és informatikai rendszerek funkcionális összemosódása felé való elmozdulást mutatják; 2. A hagyományos értelemben vett távközlés megszűnik, szerepét VoIP alapú, QoS képességű rendszerek veszik át; 3. A kettős konvergencia-hatás eredményeként csökkenni fog a rendszerek sokfélesége és a technikai evolúciót túlélő platformok száma; 4. Hosszabb távon csak a legköltséghatékonyabban működtethető, más rendszerekhez rugalmasan illeszthető megoldások maradnak versenyben; 5. Az ISDN és az ATM rendszerek elhalása prognosztizálható; 6. Az új struktúrák minden területen szélessávúak lesznek; 7. A pillanatnyilag leginkább perspektivikusnak látszó megoldások IP alapon működnek; 8. Az MPLS megoldások jelentősen megkönnyíthetik a kifutó távközlési rendszerek hálózati struktúrájának további gazdaságos kihasználását;

8 9. A fejlett országok hadseregeiben az IP alapú átvitelek felé való elmozdulás figyelhető meg; 10. A katonai rendszerek esetén is az adatátvitel felé fog billenni a mérleg, különösen az automatizáltság növekedésével; 11. A jövőben a nagymértékben automatizált frekvencia- és hálózatmenedzsment a rugalmas és hatékony rendszerműködtetés alappillére lesz, de jelentős biztonsági kockázatot hordozhat magában; 12. A katonai hírközlés területén a vezetékes rendszerek visszaszorulása, ill. speciális alkalmazásokban az optikai kábelek térhódítása várható, mint perspektivikus megoldás; 13. Számolni kell vezetékhelyettesítő kistávolságú összeköttetésekkel is, különösen a vezetési pontok környezetében; 14. A katonai rádiózás sokfélesége a digitális adatátviteli képességű szórt spektrumú szélessávú eszközök irányába mozdul el, az analóg eszközök lassú kihalása mellett. A jövő egyik legjárhatóbbnak tűnő útja a szoftverrádiók felé történő elmozdulás; 15. Az eszközök műszaki sokfélesége magában hordozza a kompatibilitás problémáját, az egységes platform megteremtésének szükségszerűségét, mint egyedüli járható utat, de ez (nemzetenkénti) hadiipari üzleti érdekeket sérthet; 16. A jelenlegi elképzelések szerinti digitális tábori rácsponti rendszertechnikai megoldások harcászati szempontból jelentős biztonsági kockázatot hordoznak, sérülékenységük diverziós tevékenységgel szembeni védettségük, az alacsony létszámviszonyokkal is összefüggésben, számottevő. Mielőbb szükséges a problémára használható megoldást találni. A második fejezetben a jelenlegi helyzetből való kilábalás lehetőségeit mutattam be, a megítélésem szerint leginkább időtálló rendszertechnikai megoldás kialakítása érdekében, figyelembe véve az első fejezet megállapításait, mint kiinduló helyzetet. Vizsgálva NATO tagországok és polgári szolgáltatók megoldásait is, olyan újszerű, különösen a tábori rendszert érintő rendszermegoldásra tettem javaslatot, melynek elemei még

9 a polgári szolgáltatás területén is csak bevezetés kezdetei fázisaiban találhatók meg, bár vannak katonai célra kifejlesztett eszközök is. Több alternatívát mutattam be a folyamatos fejlődés, fejleszthetőség biztosítása érdekében, figyelembe véve az eszközök fokozatos, elhúzódó cseréjének szükségszerűségét is. Következtetések, eredmények 1. Az ISDN irányából való kimozdulás napirenden van, de teljes és azonnali csere helyett a fokozatos váltásra kell felkészülni, melynek egy lehetséges útja a HiPath típusú megoldások alkalmazása; 2. A transzporthálózat IP alapokra való helyezése megoldható és hatékony kihasználása érdekében érdemes az MPLS irányába fejleszteni (a jó minőségi paraméterekkel rendelkező integrált szolgáltatások biztosítása érdekében); 3. Felhasználói oldalról van lehetőség vezetéképítés helyett vezetéknélküli IP telefon- és adatátviteli eljárások alkalmazására WLAN jellegű struktúrában, legfeljebb 200-300m hatótávolság biztosítása mellett (egy bázisállomás által lefedett terület, mely erősen függ a környezet interferáló hatásaitól); 4. A katonai rendszerekben még megtalálható analóg központokkal való együttműködés biztosítható; még IP alapú átviteli hálózat esetén is; 5. A GSM HSPA szolgáltatások egyre hatékonyabbak, de katonai célra történő alkalmazásuk nem célszerű; 6. Az MPLS mellett leginkább perspektív megoldás a WiMAX, melynek katonai alkalmazásaira több példát is lehet találn; 7. A WiMAX hálózati megoldások mellett jelentős választék-növekedés várható a WiMAX képes végberendezések tekintetében is (pld. az Intel érdekeltségek magukkal hozzák ilyen képességű számítógépes alaplapok gyártását is); 8. A WiMAX szabvánnyá vált, a GSM 3G piaci szegmensre való betörése megjósolható, de az is igaz, hogy lépéshátránnyal indul; 9. A WiMAX alapvetően a mikrohullámú rendszerek kiváltására alkalmas gerincek biztosításában és területlefedésre, de a bázisállomások

10 tekintetében jelentősen eltérő műszaki követelményeket kell teljesíteni; 10. A legjobb hosszú távú megoldás Software frissíthető bázisállomások alkalmazása; 11. Hatékonyan menedzselhető a hálózat; 12. Egyaránt illeszthető ISDN, vagy IP hálózatokhoz; 13. VoIP szolgáltatásokhoz valós idejű kapcsolatot biztosító Soft Hand Over alkalmazása szükségszerű; 14. Az ÁTIKR-be való beépítésének megvannak a műszaki technikai lehetőségei, frekvenciagazdálkodási oldalról is biztosított a működése, ráadásul perspektivikus is, de a frissen kiépített TDR rendszer lecserélése nem várható; 15. Jól illeszthető lenne a kiépítés alatt álló MPLS struktúrához; 16. Tábori rendszer esetén van esély a bevezetésére, amennyiben a rácsponti elvet kívánjuk a jövőben megvalósítani; 17. Tábori rendszerek esetén a területlefedés az nlos kisebb hatótávolsága következtében kiegészítésre szorul, melynek az egyik útja a MESH típusú hálózati megoldás, a másik a rádiós rendszerek rádiófelvevőponttal való becsatlakozása; 18. Az antennák magassága továbbra is kritikus tényező, erősen függ a rácsponti elemek tervezett alkalmazási távolságától; 19. A meglévő új típusú (MRR) rádiók beszerzését követően a rádiófelvevő ponthoz kapcsolódó megvalósítása valószínűsíthető. A negyedik rész tartalmazza az általam fontosnak ítélt ajánlásokat, megfontolásokat, majd a mű alapján levonható végkövetkeztetéseket, és a megítélésem szerint bizonyítottnak tekintett téziseket, sajátnak tekintett tudományos eredményeket.

11 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK A Magyar Honvédség korszerű, perspektivikus infokommunikációs rendszerének kialakítása, a meglévő technikai lehetőségeink jobb kihasználása és a pénzügyi források hatékonyabb felhasználása érdekében javaslom a következő szempontok figyelembevételét: 1. A hagyományos analóg rádiók (a kis- és közepes teljesítményű eszközök esetén is) kivonásának felgyorsítása szükségszerű, mert pld. a kötelezően előírt technikai karbantartások felesleges pénzügyi erőforrásokat kötnek le; 2. Amíg nem áll rendelkezésre megfelelő számú MRR és más korszerű RH (pld. FALCON) eszköz, addig a fokozatos kivonások mellett használhatóságuk és viszonylag egyszerű kezelhetőségük miatt az R- 1340 (RH) és az R-173 és R-159 (URH) típusok rendszerben tartása javasolt; 3. Ahol lehetséges, minimalizálni kell a rádióantennák sokféleségét (a régi típusok kivonásával ez részben megoldódik) 4. Hosszú távon a külföldi kontingensek esetén tapasztalható igen sokféle rádió alkalmazása nem célszerű, törekedni kell a minimalizálásra; 5. A rádiórendszereink korszerűsítésével szükségessé fog válni a hatékony feladatvégrehajtást elősegítő tábori frekvencia- és hálózatmenedzselési eljárások bevezetése; 6. Az R-1406 harcászati rádiórelé harcászati értéke alacsony, kivonása időszerű, átmeneti időszakra URH rádiókkal részben helyettesíthető költségmegtakarítási vonzata van; 7. A vezetékes eszközök kivonása ajánlott. Elavultak, az új típusú rendszerben való alkalmazása csak újabb beruházásokkal és rövid távra szólóan biztosítható, nem gazdaságos. Jelentős tárolási és szállítókapacitást köt le; 8. A vezetékes eszközök közül a TKV-100 még egy ideig rendszerben tartható;

12 9. Távlatokban, a tábori rendszer kialakításának függvényében célszerű felmérni az esetleges UTP/STP, vagy optikai kábel igényt elsősorban a tervezett vezetési- és rácspontok belső rendszereinél; 10. Az MRR eszközök beépítésének gyorsítása célszerű; 11. A Magyar Honvédség Rádióforgalmi Szakutasítása (Hír/3) mielőbbi korszerűsítésre szorul, mert nem tartalmaz érdemi információt az új típusú digitális eszközökkel való üzemeltetéssel kapcsolatban; 12. Az informatikai gerinchálózatok területen megindult beruházásokat fokozatosan ki kellene terjeszteni a távközlési hálózatok felé is; 13. A Hicom központok átalakítása HiPath típusra a rendszerintegrációnak egyik rövidtávú lehetősége; 14. Az MPLS irányú beruházások kiterjesztésével és az esetlegesen felszabaduló digitális központok átépítésével törekedni kell az analóg (költséges fenntartású) központok mielőbbi kiváltására 15. Az állandó telepítésű mikrohullámú gerinchálózat továbbfejlesztése a befejezettség ellenére is szükséges, a legkisebb beruházási igény a TDR-5 típus 34 Mbit/sec átviteli sebességre való átalakítása mellett; 16. ATM irányú beruházások semmilyen területen sem célszerűek; 17. Az elkövetkezendő évek beruházásainál a távközlési területen is az IP alapú eszközök beszerzését célszerű előnyben részesíteni; 18. Az RH rádiók területén mivel még tömeges beszerzésük nem indult meg valamilyen IP képes korszerű változat irányába elmozdulni; 19. Perspektivikusan a szoftverrádióknak van jövője; 20. Az infokommunikáció minden területén törekedni kell a legkorszerűbb adatvédelmi eljárások rendszertechnikai megvalósítására; 21. A tábori rendszer mikrohullámú struktúráját javaslom WiMAX alapra helyezni, ahol a szoftveresen programozható, gyors (VoIP) képes bázisállomások beszerzése javasolt a mikrohullámú gerincek és a területlefedő megoldásokra is; 22. A korábban tervezett tábori rendszer esetén megjelenő rádióképességek és rádiófelvevő pontok összeintegrálása a WiMAX rendszerrel növeli a rendszer megbízhatóságát;

13 23. WiMAX alkalmazása esetén a harcászati rádiórelék lehetnek LOS típusúak, a gerinchálózati felcsatlakozás érdekében. Gyakorlatilag nem kellene eltérő típust alkalmazni, hanem csak egyszerűbb felépítésű WiMAX-képes berendezés javasolt; 24. A járművek és felépítmények kialakításakor, ill. beszerzésekor figyelembe kell venni a légiszállíthatóság követelményeit is; 25. A műholdas kommunikációval való támogatás külföldi feladatvégrehajtáskor katonáink megóvása érdekében kikerülhetetlen távoltelepült WiMAX csomópontok esetén a kapcsolat tartására is alkalmazható. Ebben az esetben a WiMAX terület lefedő üzemmódban dolgozik; 26. Rendszereink a digitalizáció növekedésével egyre inkább támadhatóvá válnak távoli hozzáféréssel is ezért mindent meg kell tenni a kockázati tényezők csökkentése érdekében. AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK TEKINTEM AZ ALÁBBIAKAT 1. A Magyar Honvédség kommunikációs hálózatának tudományos alapú kritikai elemzésével rámutattam arra a tényre, hogy az ATM típusú csomagkapcsolt rendszerek irányába történő fejlesztés és beruházás nem célszerű, katonai, technológiai lemaradást eredményez. 2. Kidolgoztam a Magyar Honvédség zártcélú, állandó telepítésű mikrohullámú rendszerének rövid távú, leggazdaságosabb fejlesztési megoldását a TDR-5 mikrohullámú eszközök nagyobb (34 Mbit/sec) sebességre való felbővítésével. 3. Kidolgoztam a Magyar Honvédség új technológián alapuló kommunikációs hálózati struktúráját a WiMAX eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, és javaslatot tettem a bázisállomástípusok néhány műszaki megoldására. 4. Kidolgoztam a tábori kommunikációs hálózat rendszerintegrációjának két modelljét MESH hálózat és új digitális rádióeszközeink rádiófelvevő ponton keresztüli becsalakozás alkalmazásával.

14 KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA 1. A megfogalmazott szempontok szerinti ajánlások, javaslatok figyelembevétele megítélésem szerint nagymértékben elősegítheti a Magyar Honvédség hosszú távú modernizációját, fejlesztési ütemének felgyorsítását, ezért ajánlásként javaslom az MH állandó telepítésű infokommunikációs és a tábori alaphírhálózat átalakításával, digitalizálásával foglalkozó szakemberek részére; 2. Az ismertetett technikai eljárások és megoldások rendszerszemléletű megfogalmazása alapján áttekinthető módon ad új ismereteket, melyeket javaslok oktatási anyagként felhasználni az egyetemi BSc és MSc képzésekben, különösen távközlési területeket érintő tantárgyak kapcsán. A perspektivikus rész (WiMAX, MPLS és MESH hálózatok) új elemként felhasználható a tananyag frissítésére, továbbá alkalmas a távközlőhálózatok fejlődésével foglakozó tananyagrészek kibővítésére; 3. A kutatott téma következtetései és ajánlásai kiinduló alapot adhatnak korszerű hálózatok megtervezéséhez és megszervezéséhez; 4. Ismeretfejlesztő irodalomként felhasználható a katonai infokommunikációs rendszerek struktúrájával foglalkozók részére, mint kiinduló kutatási anyag;

15 PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Tudományos cikkek: 1. Szöllősi Sándor: NATO-szabványú hálózatok alkalmazhatósága a Magyar Honvédség kommunikációs rendszerében. Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum, 2002/2. szám, 226-234. oldal, ZMNE, Budapest, 2002, ISSN 1588-2233 2. Szöllősi Sándor: A Magyar Honvédség haderőreformjával összefüggő fejlesztési folyamatok vizsgálata híradó szemmel. Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandorum, 2002/3. szám, lektorált, 42-57. oldal, ZMNE, Budapest, 2002, ISSN 1588-2233 3. Szöllősi Sándor: A fáziszaj-elmélet alapjai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2003/5. szám,, 164-175. oldal, ZMNE, Budapest, 2003, ISSN 1417-7323 4. Szöllősi Sándor: Mikrohullámú antennák alkalmazási szempontjai a honvédség új technikai struktúrájában. Kard és Toll, 2005/2. szám, 127-133. oldal, ZMNE, Budapest, 2005, ISSN 1587-558X 5. Szöllősi Sándor: Vezetékek és alkalmazhatóságuk a honvédség új technikai struktúrájában. Kard és Toll, 2005/2. szám, 134-141. oldal, ZMNE, Budapest, 2005, ISSN 1587-558X 6. Szöllősi Sándor: A Magyar Honvédség infokommunikációs irányú technikai átszervezése és az anyagi erőforrás-tényezők hatása (Ph.D. műhelyvita előzetes); 2007. október; http://www.biztonsagpolitika.hu/ 7. Sándor Szöllősi: COMMIT-2007 WiMAX and a military infocommunication exercise; Hadmérnök A ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar és a Katonai Műszaki Doktori Iskola on-line tudományos kiadványa; 7 oldal; ZMNE, Budapest; 2007. decemberi megjelenéssel; ISSN 1788-1919 http://www.zmne.hu/hadmernok/index.php

16 Tudományos konferencia előadások: 1. Szöllősi Sándor: A kommunikációs rendszerszervező tisztek képzése, avagy a felnőttoktatás néhány időszerű kérdése. "A kommunikáció (híradás) helye és szerepe a vezetés rendszerében" című országos tudományos konferencia lektorált anyaga, 167-172. oldal, ZMNE, Budapest, 2000. 2. Szöllősi Sándor: A Magyar Honvédség állandó és tábori hírhálózatának átalakításával kapcsolatos problémák. A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai kihívások és trendek a XXI. században című nemzetközi szakmai tudományos konferencia lektorált anyaga, 45-52. oldal, ZMNE, Budapest, 2001. ISBN 963 00 8819 3 3. Szöllősi Sándor: A megváltozott nemzetközi biztonságpolitikai környezet hatása a Magyar Honvédség infokommunikációs rendszerére. Tavaszi Szél Konferencia lektorált anyaga, 181-185. oldal, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Sopron, 2003. ISBN 963 210 376 9 4. Szöllősi Sándor: Az új típusú haderő és a súlypont-átrendeződés kérdései a technikai struktúrában. Kommunikáció 2003 című nemzetközi szakmai tudományos konferencia lektorált anyaga, 363-368. oldal, ZMNE, Budapest, 2003. ISBN 963 86229 6 2 5. Szöllősi Sándor: A magyar katonai híradás perspektívái. Kommunikáció 2006 című nemzetközi szakmai tudományos konferencia lektorált anyaga, 184-191. oldal, ZMNE, Budapest, 2006. ISBN 978 963 7060 18 2

17 SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ 1963. október 18-án születtem Vácon, katonacsalád legidősebb gyermekeként. Középiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. 1986- ban jeles eredménnyel fejeztem be a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Híradó tanszékén folyó tanulmányaimat. A főiskolán Népköztársasági Ösztöndíjas voltam. Első tiszti beosztásban a váci Esze Tamás Önálló Híradóezrednél rádiósszakasz-szakaszparancsnok voltam 1987-ig, majd azt követően rádiósszázad-századparancsnokként tevékenykedetem 1989-ig. 1989-1991 között ezred hadműveleti tiszti beosztást látottam el. 1991-1994 között nappali tagozatos hallgatója voltam a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának, ahol okleveles villamos mérnöki diplomát szereztem. 1995-ben négy hónapig mérnök tiszti beosztást láttam el az MH Honvéd Folyami Flottillánál, majd mérnök-szakoktatóként dolgoztam a váci Híradásipari Honvéd Szakközépiskolában 1998-ig, az iskola megszűnéséig. 1998-tól a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszékén egyetemi tanársegédi, 2000-től napjainkig egyetemi adjunktusi beosztásban dolgozom. 1998-2003-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi kar Kari Tanács tagja, majd 2004-2006 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Tanács tagja voltam. 2001-től a Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszéken a tanszéki oktatási-szervezési feladatok koordinálásával, majd 2003-tól az oktatás technikai-biztosítási feltételeinek szervezésével is meg lettem bízva. 2000 és 2003 között levelező Ph.D. képzésben vettem részt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Hadtudományi) Doktori iskolán, az E alprogramban. 2003-2004-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi kar Tudományos Diákköri Tanács Elnöke, majd a karok átszervezése után 2004-től napjainkig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki kar Tudományos Diákköri Tanács elnöke vagyok, továbbá az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács

18 vezetőségi tagjaként, valamint anyag- és honlap felelőseként segítem a tudományos diákköri tevékenységet. 2001-ben a Belga Hadsereg 1. gépesített hadosztály PRONTEX-40 híradó-rendszergyakorlatán a magyar delegáció vezetőjeként, 2002-ben a bredai Holland Királyi Akadémián a magyar delegáció vezetőjeként, 2003- ban, mint a NATO CIS tanfolyam hallgatója, 2004-ben és 2006-ban Franciaországban a COMMIT gyakorlatokon a magyar delegáció tagjaként tanulmányoztam a NATO és a szövetségi tagállamok katonai kommunikációs rendszereit. Tagja vagyok a következő szakmai és tudományos egyesületeknek: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület helyi csoportja. 1999-től az intézményi és országos Tudományos Diákköri Konferenciákon több 1-3 helyezést és különdíjat elért hallgatónak voltam konzulense. Tudományos diákköri konzulensi munkámért több alkalommal részesült Rektori elismerésben. Rendszeresen témavezetője és bírálója vagyok a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói által készített diplomamunkáknak, szakdolgozatoknak. 2001-től rendszeresen részt veszek az országos és nemzetközi szakmai tudományos konferencia szervezőbizottságának munkájában, több alkalommal végeztem lektorálást a tudományos konferenciák különkiadványainak, valamint több tudományos cikknek. 2003-tól az egyetemi, az egyetemen szervezett országos és a kari tudományos konferenciák egyik szervezője és lebonyolítója vagyok. Munkámért számos alkalommal részesültem elismerésben. 2007-ben átlagon felüli tudományos munkáért a Bolyai János Katonai Műszaki Kar Tudományos dékánhelyettese Bolyai Kardot adományozott számomra. A KHVM Hírközlési célú kollektív pályázatain sikeresen dolgoztam ki és koordináltam pályázati anyagokat, melyek eredményekén több mint 30,8 millió forint értékű beruházással gyarapodott a Katonai kommunikációs rendszerszervező tanszék távközlési oktatási szakkabinet-rendszere. A tanszék által szervezett Nemzetközi Tudományos Konferenciákon a technikai háttér biztosításának felelőse és koordinátora vagyok.

19 A magyarországi COMMIT francia-magyar híradó- és informatikai nemzetközi gyakorlatok műszaki-technikai előkészítésének és biztosításának magyar partner oldali felelőseként is tevékenykedem. 2003-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kiváló Oktató címmel, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Ezüst jelvénnyel tüntetett ki. Orosz nyelvből katonai szakanyaggal bővített középfokú C típusú, angol nyelvből katonai szakanyaggal bővített középfokú A és alapfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezem. Összesen 7 tudományos cikkem (1 idegen nyelven) jelent meg, valamint 5 tudományos konferencia előadást tartottam különféle fórumokon. A doktori (Ph.D.) értekezésem témájával kapcsolatos részeket rendszeresen publikáltam, a tudományos szakmai közvélemény elött ismertettem. *** Ezúton kívánok köszönetet mondani Dr. Csatári Sándor nyá. mérnök vezérőrnagynak, tudományos témavezetőmnek a kitartó támogatásáért, türelméért és útmutatásaiért, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskola kiváló tanárainak, kollégáimnak és mindazoknak, akik információkkal, kritikai észrevételekkel, javaslataikkal segítették kutatómunkámat céljaim elérése érdekében. Budapest, 2007. október 31-én Szöllősi Sándor okl. mk. őrnagy egyetemi adjunktus