Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben. Összefoglalás. Summary.

Hasonló dokumentumok
Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben

Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: Cégjegyzékszám: Telefon: 30/

Publikációk. Magyar nyelven megjelent közlemények

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

ZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

1456 MAGYAR KÖZLÖNY évi 17. szám

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

A művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

37/ / Oktatási és kutatási tevékenység, tantárgyfelelős, tanácsos, vagyongazdálkodási referens

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

Agrárkönyvtári Hírvilág, XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

A savanyú talajok tápanyagszolgáltatása. lehetőségei. Készítette: Dr. Aranyos Tibor József DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára. Összefoglalás. Summary

PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Tartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials in Martonvásár: field laboratories of agro-ecosystems

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Összefoglalás. Summary

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Nemzeti Akkreditáló Testület

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

Összefüggések a különböző talaj-kivonószerekkel kivont mikroelemtartalom és a fontosabb talajtulajdonságok között. Összefoglalás. Summary.

Egyes talajtulajdonságok hatása a szikes és csernozjom főtípus talajain termelt őszi búza és kukorica termésére. TÓTH Tibor

Gondolkodjunk komplexen Gondolkodjunk komplexben. Tóth Gábor szaktanácsadó Tel:

Impact of mineral and organic fertilization on the N and C balances in the soil, as well as on the yield, in a long-term field experiment

A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben

TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A nitrogén-műtrágyázás utóhatásának vizsgálata dunántúli barna erdőtalajokon

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Összefoglalás. Summary

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

Lombtrágyázási technológiák

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató

Különböző nyersfoszfátok agronómiai és környezetvédelmi célú összehasonlító vizsgálata

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon

OTKA Nyilvántartási szám: T ZÁRÓJELENTÉS

Átírás:

Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben Zsigrai György Szabó Sándor Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet E-mail: zsigrai@dateki.hu Összefoglalás A kedvező agronómiai hatások mellett a rendszeres műtrágyahasználat a környezet állapotának kedvezőtlen változásait is maga után vonhatja. Ezért a műtrágyázási technológiák továbbfejlesztése az agrokémiai, illetve növénytermesztési tudomány egyik legfontosabb feladata még napjainkban is, aminek megvalósításában a műtrágyázási tartamkísérleteknek kulcsszerepe van. E közleményben a karcagi OMTK kísérletek legújabb, a talaj egyes kémiai jellemzőinek trágyázás okozta változására vonatkozó eredményeit foglaltuk össze. Summary Besides the favourable agronomical effects, regular fertilisation may have unfavourable ecological side-effects as well. So, the further development of the fertilisation technologies is still one of the most important tasks of the scientists of agronomy and agrochemistry. The latest results of the National Uniformed Long-Term Fertilisation Experiments at Karcag concerning the effects NPK fertilisation on different chemical properties of the soil are summarized in this article. Bevezetés A műtrágyahasználat előnyös, illetve káros környezeti hatásainak vizsgálatára és a trágyázási technológiák továbbfejlesztésének kísérletek megalapozására kiváló lehetőséget biztosítanak a műtrágyázási tartamkísérletek. A Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutatóintézet területén, réti csernozjom talajon található OMTK kísérletekben immár 20 éve elemezzük folyamatosan a rendszeres NPK-műtrágyázás következtében a réti csernozjom talaj kémiai tulajdonságaiban ph (KCl), y 1, AL-P 2 O 5, AL-K 2 O, NO 3 - -tartalom, humusztartalom, humuszminőség bekövetkező változásokat, azok törvényszerűségeit. A különböző tartamkísérletek eredményeit bemutató munkák száma hazánkban is igen jelentős. Az újabb közlemények közül BLASKÓ (2006), BLASKÓ & ZSIGRAI (2003.), CSATHÓ et al. (2007), DEBRECZENINÉ et al. (2003), KÁDÁR & HOLLÓ (2006), KÁDÁR et al. (2007.), KISMÁNYOKI et al. (2003), ZSIGRAI (1999, 2001), valamint ZSIGRAI & ŐRI (2006.) közleményét említjük meg a teljesség igénye nélkül. 561

Talajvédelem különszám 2008 (szerk.: Simon L.) A szerzők véleménye egybecseng abban a tekintetben, hogy a rendszeres műtrágyahasználat közvetlenül, illetve közvetett folyamatok eredményeként, jelentősen befolyásolja a tápelemek felvehetőségét, végső soron a növényállomány tápanyagokkal történő ellátását. Jelen munkánkban a karcagi OMTK kísérletek legújabb, a műtrágyázás talajkémiai hatására vonatkozó eredményeit foglaljuk össze. Anyag és módszer A kísérlet talaja mélyben szolonyeces réti csernozjom. A talajképző kőzet vályogos agyag fizikai féleségű infúziós lösz. A feltalaj kémhatása gyengén savanyú, a 0-40 cm-es rétegben jelentős hidrolitos aciditást mutat, amely a szénsavas mész megjelenésével (40-50 cm) megszűnik. A humusztartalom alapján a talaj N-ellátottsága közepes. Az AL-oldható P 2 O 5 - és K 2 O-tartalom alapján a talaj P-ellátottsága igen gyenge, K-ellátottsága pedig közepes. Az OMTK kísérletek B17 jelű változatát egységes irányelvek szerint 1967. őszén állították be split-plot elrendezésben, 4 ismétlésben. A növényi sorrend őszi búza kukorica kukorica őszi búza volt. A kísérlet műtrágyakezeléseinek sorában három N-, három P- és két K-dózis teljes körű kombinációi megtalálhatók. E kombinációsorozatot egészíti ki a kontroll, illetve egy megnövelt adagú kezelés. Ily módon a kezelések száma húsz. A jelzőnövény betakarítását követően rendszeresen szedtünk a kísérlet parcelláinak feltalajából mintát, amelyek vonatkozó szabványok szerinti laboratóriumi vizsgálataira [ph(h 2 O), ph(kcl), Hu%, AL-oldható P 2 O 5, K 2 O, Ca, Mg-tartalom, hidrolitos aciditás, KCl+EDTA oldható Na, Mn, Cu and Zntartalom] a DE AMTC Karcagi Kutatóintézet, illetve a Vas-megyei NTSZ tanakajdi laboratóriumában került sor. A humuszanyagok méret szerinti eloszlását duzzasztott Sephadex-G-100 gél oszlopon gravitációsan, cseppszám alapján (LKB 2070 ULTRORC II) elkülönítve nyert frakciók extinkciójának kromatográfiás elemzésével határoztuk meg. A kapott kísérleti adatokat többtényezős variancia-analízis, lineáris és polinomiális regresszió analízis módszereivel dolgoztuk fel SVÁB iránymutatásait követve. Eredmények A karcagi OMTK kísérletekből származó talajminták főbb kémiai jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. Az eredmények megerősítették a nagyadagú nitrogén trágyázás jelentős talajsavanyító hatását, ami mindhárom talajsavassági paraméterben kifejezésre jutott. Fontos eredménynek tekinthető, hogy az 1999-ben végrehajtott, 11,05 t CaCO 3 /ha adagú meszezésnek még 7 év múltán is jelentős a hidrolitos aciditás befolyásoló hatása, amelynek mértéke 18,3 egységnyi volt. A talaj kémhatása és 562

Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29. a hidrolitos aciditás között igen szoros parabolikus összefüggést tapasztaltunk (1. ábra). 1. táblázat. Az NPK műtrágyázás hatása a vizsgált talaj néhány kémiai tulajdonságára (Karcag, 2006.) AL-oldható Kezelés kódja ph(h 2 O) ph(kcl) y1 Hu% P 2 O 5 K 2 O Ca Mg (mgkg -1 ) N100 6,38 5,45 13,3 2,54 91,7 411 4078 341 N150 6,22 5,27 15,0 2,47 82,9 364 3888 325 N200 6,09 5,11 17,2 2,46 90,3 359 3749 306 SzD 5% 0,09 0,10 1,2 0,05 - - 161 10 P0 6,23 5,28 14,8 2,47 24,1 384 3814 333 P60 6,23 5,28 15,2 2,50 75,6 357 3946 325 P120 6,23 5,28 15,5 2,50 165,2 393 3955 314 SzD 5% - - - - 16,8-161 10 K0 6,26 5,29 15,1 2,50 88,1 310 4035 341 K100 6,20 5,26 15,3 2,48 88,5 446 3775 307 SzD 5% 0,07 - - - - 54 132 8 mész + 7,05 6,13 6,0 2,49 93,9 368 4775 305 mész - 5,41 4,43 24,3 2,50 82,7 388 3034 343 1. ábra. Összefüggés a talaj ph (KCl) értéke és hidrolitos aciditása (y1) között Mérföldkőnek tekinthetőek a 2006. évi eredmények amiatt, hogy a kísérlet 39 éve alatt első ízben volt kimutatható statisztikailag is igazolható mértékű különbség a N-trágyázásban részesített, illetve nem trágyázott parcellák 563

Talajvédelem különszám 2008 (szerk.: Simon L.) talajának humusztartalma között. Amíg a kontroll parcellák 2,44% humuszt tartalmaztak, addig a 100 kg N/ha adaggal trágyázottak humusztartalma 0,1%- kal nagyobb volt. Megítélésünk szerint azonban megfigyelt különbség nem elsősorban a N trágyázás eredményeként megnövekedett humusztartalomnak köszönhető, hanem annak, hogy a rendszeres trágyázás hiányában lecsökkent a kontroll parcellák talajának szerves kolloid tartalma. A N adag további növelése azonban már a humusztartalom csökkenését eredményezte, amelynek mértéke (0,07-0,08%) már meghaladta a még kísérleti hibának tulajdonítható legnagyobb eltérés (0,05%) nagyságát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a talajfelszín feletti melléktermékeket valamennyi kísérleti évben betakarítottuk, így azok mennyisége nem volt hatással a talaj szervesanyag-készletére. A talaj könnyen felvehető tápanyagtartalma az elvárások szerint alakult, a rendszeres trágyázás hatására esetenként jelentősen megnövekedett. A meszezés az irodalmi adatokkal egyezően növelte a talaj AL-oldható P 2 O 5 tartalmát, ami a P-feltáródást eredményező mikrobiológiai folyamatok meszezés következtében megvalósuló intenzifikációjának köszönhető. Ezzel ellentétben a talaj AL-oldható K 2 O tartalma a meszezés hatására 20 mg K 2 O/ha értékkel lecsökkent, ami az adszorpciós viszonyokban a meszezést követően kialakuló új egyensúlyi állapottal hozható összefüggésbe. Az adatok alapján megállapítottuk, hogy a meszezett, nem műtrágyázott parcellák talajában az 50 (5. frakció), illetve a 15-20 ezer (12. frakció) D átlagos molekulatömegű huminsavak fordultak elő legnagyobb mennyiségben (2. ábra). A rendszeres, nagyadagú műtrágyahasználat hatásának eredményeként a műtrágyázatlan kezeléseknél tapasztaltakkal ellentétben a kisebb molekulatömegű huminsavak (9., illetve 16. frakciók) irányába tolódott el a humuszanyagok eloszlása. A két fő frakció megléte továbbra is dominált. A nagy molekulatömegű ( 50 ezer) huminsavak mennyisége jelentősen lecsökkent, a 10 ezer D móltömegűek relatív gyakorisága azonban nagymértékben megnövekedett. A kromatogramm második csúcsa a 6 ezer D móltömegű humuszanyagok arányának növekedését jelezte. A melioratív meszezésben nem részesült parcellák talajában (3. ábra) a meszezettekhez képest kisebb molekulatömegű humuszsavak nagyobb arányú előfordulása volt igazolható, ami jól alátámasztja a meszezésnek a humuszanyagok minőségére gyakorolt kedvező hatását. Meszezés nélkül az 50 ezer D móltömegű huminsavak csak töredéknyi mennyiségben voltak kimutathatók a meszezett talajoknál tapasztaltakhoz képest, műtrágyázás nélkül. A rendszeres, nagyadagú műtrágyázás a nem trágyázott kezelésekhez képest karakteresebb eloszlást eredményezett, azonban nem volt kimutatható olyan mértékben a kisebb móltömegű humuszanyagok gyakoriságának trágyázás indukálta megnövekedése, mint a meszezett parcellák talajában, sőt egy határozott bár kis mennyiségű - nagy molekulatömegű frakció jelent meg. Ennek oka véleményünk szerint részben a meszezett és meszezetlen talajok kémhatásviszonyainak eltérésében keresendő. 564

Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29. 2,5 2 Control N200P120K100 Abszorbancia 1,5 1 0,5 0 0 5 10 15 20 25 Frakció sorszáma 2. ábra. A műtrágyázás hatása a huminsavak méret szerinti eloszlására meszezett talajon (465 nm hullámhosszon) [ZSIGRAI et al. (2007)] Abszorbancia (Kontroll) 10 8 6 4 2 0 0 5 10 15 20 25 Frakció sorszáma N200P120K100 Control 2 1,6 1,2 0,8 0,4 0 Abszorbancia (N200P120K100) 3. ábra. A műtrágyázás hatása a huminsavak méret szerinti eloszlására meszezetlen talajon (465 nm hullámhosszon) [ZSIGRAI et al. (2007)] Melioratív meszezés nélküli talajon a nagyadagú műtrágyázás hatására jelentkező nagy molekulatömegű frakció kialakulásában a szuperfoszfát műtrágya jelentős Ca-tartalmának is szerepe lehetett, amely feltételezés tisztázására további vizsgálatokat tartunk szükségesnek. 565

Talajvédelem különszám 2008 (szerk.: Simon L.) Köszönetnyilvánítás Munkánkat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM 987857/15/2003.) támogatta. Irodalomjegyzék BLASKÓ, L. (2006): Acidification of a meadow chernozem (luvic pheozem) soil in the Trans-Tisza region. Cereal Research Communications, 34. 1. 131-134. BLASKÓ L. & ZSIGRAI Gy. (2003): A műtrágyázás és mészállapot összefüggései réti csernozjom talajon. In: Műtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L. & ZSIGRAI Gy.). 107-136. Karcag-Keszthely. CSATHÓ, P., ÁRENDÁS, T., FODOR, N., NÉMETH, T. (2007): A legelterjedtebb hazai trágyázási szaktanácsadási rendszerek tesztelése szabadföldi kísérletekben. Agrokémia és Talajtan 56. 1. 173-190. DEBRECZENI B-NÉ, SCHMIDT R., KAJDII F. (2003): A műtrágyázás és mészállapot összefüggései karbonátos öntéstalajon. In: Műtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L. & ZSIGRAI Gy.). 35-44. Karcag-Keszthely. KÁDÁR I. & HOLLÓ S. (2006): Műtrágyázás és meszezés hatása a 30 éves kompolti OMTK kísérletben. Agrokémia és Talajtan 55. 2. 433-448. KáDÁR I., MÁRTON L., NÉMETH T., SZEMES I. (2007): Meszezés és műtrágyázás hatása a talajra és a növényre a 44 éves nyírlugosi tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan 56. 2. 255-270. KISMÁNYOKI T., BALÁZS J., ZÁBORSZKY S. (2003): A műtrágyázás és mészállapot összefüggései Ramann-féle barna erdőtalajon.. In: Műtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain. (Szerk.: BLASKÓ L. & ZSIGRAI Gy.). 69-78. Karcag-Keszthely. ZSIGRAI Gy. (1999): A rendszeres műtrágyázás hatása a feltalaj savanyodására és a talajszelvény NO - 3 -tartalmára. "Az MTA Agrártudományok Osztályának 1999. évi Tájékoztatója". Budapest. pp.217-220. ZSIGRAI, Gy. (2001): The Effect of Artificial Fertilization on Some Chemical Properties of The Soil and on The Yield of Maize in Long-Term Experiments. In: Sustainable Agriculture and Rural Developement. (ed. LAZÁNYI, J.). 91-117. Vider Plus Bt., Debrecen. ZSIGRAI, Gy. & ŐRI, N. (2006): Effect of long-term artificial fertilisation on readily available element content of a meadow chernozem soil and on chemical composition of winter wheat yield. 5 th Alps-Adria Scientific Workshop. 6-11 March 2006. Opatija, Croatia. In: Proceedings of the V. Alps-Adria Scientific Workshop. (ed.: Sz. HÍDVÉGI). Cereal Research Communications. 34. 1. 721-724.) ZSIGRAI, GY., ŐRI, N., ANTAL, K.: (2007): Effects of long-term artificial fertilisation on humic matter quality of a meadow chernozem soil. 6 th Alps-Adria Scientific Workshop. 1-5 May 2007. Obervellach, Austria. In: Proceedings of the V. Alps- Adria Scientific Workshop. (ed.: Sz. HÍDVÉGI). Cereal Research Communications. 35. 1. 1341-1344. 566