Véradásszervezés Általános ismertető: Vérellátás állami feladat, melynek ellátását az egészségügyi miniszter irányítása alatt a Magyar Vöröskereszt együttműködve az Országos Vérellátó Szolgálattal /OVSZ/ végzi. A Magyar Vöröskereszt a hazai szervezett vérellátás elindulása óta /1949/1950/ - alaptevékenysége körében szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében. A Magyar Vöröskereszt 1959-ben tartott I. Kongresszusa hazafias cselekedetnek minősítette a véradást. Külön büszkék lehetünk arra, hogy ebben az időszakban - szűkebb hazánkban Debrecenben jött létre az első véradókör- melynek 145 tagja kezdeményezte, hogy évente egy alkalommal a véradásra jelentkezők díjtalanul adjanak vért. Ez a lépés minőségi változást jelentett a véradásban- előtérbe helyezte az önzetlen segítőkészség erkölcsi és humánus jellegét. A Vöröskereszt II. Kongresszusa már célul tűzhette ki a térítésmentes véradásra történő fokozatos áttérést. A véradás közüggyé vált elindult a mozgalommá fejlődés útján. Ahhoz hogy ez megtörténhetett a Vöröskeresztnek a hivatásos véradó szervezők mellett be kellett vonnia az önkéntes segítőket, az úgy nevezett önkéntes véradó szervező aktivistákat. 1 / 12
Az évek hosszú során meghirdetett térítésmentes véradásokra önzetlen állampolgárok százezrei csatlakoztak, mára a véradás véradó mozgalommá fejlődött. Ennek eredménye, hogy most a lényegesen nehezebb körülmények között is biztosítani tudjuk a lakosság zavartalan egészségügyi ellátásához szükséges vérmennyiséget. Az OVSZ a vérellátás feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel bíró önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Irányítja, ellenőrzi, feldolgozza, koordinálja a vérellátók tevékenységét. Összehangolja a vér és vérkészítmény-készletekkel való szakszerű gazdálkodást, elemzi az egészségügyi intézmények vérkészítmény felhasználását, és a további feldolgozásra kerülő plazma előállítását. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 500.000 egység vérre van szükség. Ebből Hajdú-Bihar megyében Szervezetünknek közel 25.000 egység vért kell biztosítani. Ehhez- nap mint nap- újabb donorokra van szükség. -Donor/ Véradó: - az a személy aki másnak, illetve saját magának gyógyító megelőző céllal vért ad -Recipiens: - a vért, vagy vérkészítményt kapó személy -Transzfúzió: 2 / 12
- gyógyító-megelőző céllal a vér vagy vérkészítmény bevitele a recipiens érrendszerébe. -Véradás: - egyrészt -adományozás- az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget felajánlunk más személy részére úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására, - másrészt- önkéntes donoroktól, orvosi felügyelet alatt a vérkészítmények előállításához és a további feldolgozáshoz szükséges / 450 ml. / teljes vér vétele, továbbá a kivizsgálás, feldolgozás helyére történő továbbítás, - szűrővizsgálat- mert a véradás után a mintacsövekbe levett vért minden alkalommal 3 / 12
kivizsgálják, függetlenül attól, hogy a donor hányszor adott vért. Kötelező tesztek a HIV, Hepatitisz-B, Hepatitisz-C, luesz, szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás. A véradás menete: A véradásra jelentkező megadja személyi adatait a felvételhez, kitölt egy kérdőívet az egészségi állapotának felméréséhez. Az adatfelvételhez személyi igazolvány, lakcím- és TAJ kártya minden alkalommal szükséges. Külföldi állampolgár esetén útlevél és magyar TAJ kártyának lennie kell, és fontos hogy értsen magyarul. Ezután laboratóriumi vizsgálat következik, ezt követi az orvosi kivizsgálás, közben elfogyasztja a megkapott édességet, és folyadékot, hogy előre pótolja a szervezetéből kieső folyadék mennyiséget. Az elkészített vérvételi zsákkal kényelmesen elhelyezkedik a vérvételi ágyon és megtörténik a véradás. Ki lehet véradó? 4 / 12
-mindenki- aki egészséges betöltötte a 18. életévét, még nincs 65 éves, és testsúlya eléri, illetve meghaladja az 50 kg-ot. Szabad-e enni, vagy alkoholmentes folyadékot inni véradás előtt? Igen -a véradás előtt a napszaknak megfelelően étkezni kell, és fontos a bőséges folyadék bevitel, véradás előtt, és véradás után is. Évente hányszor lehet vért adni? - férfiak 5-ször, nők maximum 4-szor 365 napon belül. Mennyi időnek kell eltelnie két teljes véradás között? - legkevesebb 56 napnak. Mi történik a véradás előtt? -véradásra jelentkezőt különösen figyelve arra, ha először jelentkezik véradásra- a vöröskereszt, és a vérellátó munkatársai szóban tájékoztatják a véradás teljes folyamatáról. 5 / 12
Miről kell nyilatkoznia a véradóknak? -arról, hogy vérét alkalmasnak tartja arra, hogy betegeknek beadják gyógyítás céljából. - hozzájárul-e hogy adatait a Magyar Vöröskeresztnek átadják, kizárólag donortoborzás céljából. - kitölt egy önkizáró kérdőívet, amely a véradásra jelentkező donor életvitelére, betegségeire, gyógyszerszedési szokásaira kérdez. -az egészségével kapcsolatban a felvetődött kérdéseket a kivizsgáló orvossal megbeszélik. Az orvosi kivizsgálás előtt milyen laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni? - a vér hemoglobin /vérfesték/ koncentrációjának mérését, első véradóknál az előzetes vércsoportjának meghatározást. 6 / 12
Minden véradás előtt van orvosi vizsgálat? -igen, a véradásra való alkalmasságot mindig a helyszínen lévő kivizsgáló orvos dönti el. - a leendő véradó részletes kikérdezése, korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotának, fizikális vizsgálata után. Az orvosi vizsgálat vérnyomásmérésből, szív, tüdő meghallgatásából, a nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből áll. Mit mérlegel az orvos? -legfontosabb szempont, hogy a véradással ne ártsunk a véradónak, de a vérkészítményt kapó beteg maximális biztonságáról is gondoskodni kell, az alapos vér kivizsgálások segítségével. Ha az orvos a donornál a labor vizsgálati eredményében, vagy az önkizáró nyilatkozat alapján bármilyen eltérést talál, akkor időlegesen, vagy véglegesen kizárja a jelentkezőt a véradásból. 7 / 12
- időleges kizárás oka lehet pl. ha alacsony a hemoglobinszint, nátha, torokgyulladás, herpesz, kis-és nagy műtétek után, stb. - végleges kizárást jelentenek az egyes fertőző megbetegedések pl. HÍV veszélyeztetett, egyéb vérrel átvihető fertőzések kockázata, vérképzőszervi betegségek, kezeletlen magas vérnyomás esetén stb. Mennyi vért gyűjtenek a vérvétel során? - alkalmanként 450 ml. amit egy egység vérnek jelzünk, és még 3 kémcsőnyi vért az utólagos ellenőrző vizsgálatokhoz. Hogyan történik a véradás? 8 / 12
- a véradás alkalmával egyszer használatos steril vérvételi tűvel, mindig steril vérvételi zsákba, gyűjtik a teljes vért. Mennyi ideig tart a véradás maga? - ideális esetben kb. 5-10 perc. Kell-e várni a véradás után? - igen pihenni kell 5-10 percet a véradás helyszínén. 9 / 12
A folyadékmennyiséget kell-e pótolni? - igen a kapott folyadékot célszerű meginni még ott a helyszínen, és gondoskodni kell a nap folyamán a további pótlásáról is. Mit jelent a plakátokon lévő felhívás: Adj vért és ments meg három életet!? - a levett vérből vörösvérsejt-koncetrátum, plazmakészítmények és vérlemez koncentrátum készül, így egy véradó egy egység teljes vérből három beteg életén segíthet. Milyen a vércsoportok %-os megoszlása Magyarországon? O A B AB 32% 42% 18% 8% 10 / 12
Hol jelentkezhetnek véradásra? Országos Vérellátó Szolgálat Regionális Vérellátó Központ Debrecen Bem tér 19. sz alatt. Nyitvatartási idő: hétfőn- szerdán- pénteken 07.30-17.00-óráig kedden csütörtökön 07.30-15.00-óráig További információkért keresse: - a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetét 11 / 12
Debrecen Simonffy u. 44. Telefon: 52/ 531-427 e-mail: hajdubiharmegye@voroskereszt.hu - a www.voroskereszt.hu honlapot 12 / 12