Érzékszervek Érzékszervek Feladatuk környezetből érkező ingerek felfogása, ingerülett letté átalakítása, ingerület központi k idegrendszer felé tovább bbítása. Érzékszervek Mechanikai érzékszervek Bőr r (tapintás, fájdalomf jdalomérzés) Izmok, inak receptorai (erő és s helyzetérz rzés) Fül l (hallás, helyzet, egyensúly lyérzés) Hőmérsékletérző szerv bőr, nyálkah lkahártyák k (hideg és s melegérz rzés) Fényérző szerv szem (látás) Vegyi érzékszerv Orr (szaglás) s) Nyelv (ízérz( rzés) Szem (oculus) Feladata: fényingereket vesz fel, amelyek révén r n a tárgyak formájáról, színéről l kapunk informáci ciókat. Részei: szemgolyó szemmozgató izmok szem védőkészv szüléke könnykészülék Szemgolyó gömb alakú test, szemüregben zsíros kötőszk szövetbe ágyazva helyezkedik el, szemmozgató izmok veszik körül k belsejében ben a fénytf nytörőközegek vannak három burokból áll külső burokvédő; középső tápláló; belső ingerfelvevő funkciójú 1
A szem burkai külső burok szem vázav szem tartalmának nyomása tart feszesen rajta rögzr gzülnek a szemizmok ínhártya (sclera), hátsó 4/5 része r fehér r színű, átlátszatlan tszatlan rostos kötőszk szövetből álló tok, szaruhártya rtya (cornea) elüls lső 1/5-e óraüvegszerűen en illeszkedő átlátszó rész, A szem burkai középső burok szemgolyó érhálózata fényt át t nem eresztő pigmentsejtek rétege r részei érhártya rtya sugártest szivárv rványhártya A szem burkai belső burok két t rétegbr tegből áll, külső réteg a pigmentréteg, teg, belső,, ideghártya (retina) pálcikák, k, és s csapok a receptorok látóideg szaruhártya, rtya, csarnokvíz, szemlencse, üvegtest Fénytörő közegek Szemmozgató izmok szemüreg hátulsh tulsó csontos falán n eredő és a szemgolyón n tapadó 6-66 karcsú,, lapos izom mozgatja 4-44 egyenes (küls lső-belső-alsó-felső), 2-22 pedig ferde lefutású (felső és s alsó ferde izom). 2
Könnykészülék könnyet termelő mirigyek szemüreg oldalsó-el elülső részén n helyezkednek el könny elvezető rész mirigy kivezetőcs csövén n keresztül l a váladv ladék k a szemgolyó elüls lső felület letére jut, a belső szemzugban elhelyezkedő könnytóba gyűlik össze innen könnycsatornk nnycsatornákon át t a könnyzacskk nnyzacskóba, majd az orr-könnyvezet nnyvezetéken keresztül l az orrüreg reg alsó járatába jut. A fülf Feladata: hanghullámok felfogása, térbeli helyzet meghatároz rozása Részei: Külsőfül Középfül l (dobüreg) Belsőfül 3
Külsőfül Fülkagyló: bőrrel fedett, többszt bbszörösen sen görbg rbült, rugalmas porc csökev kevényes izomzat alkotja Külső hallójárat kb. ceruza vastagságú,, részben r porcból, részben r csontból áll, gyengén n S alakban görbg rbült járat, j belső végét t a dobhártya zárja z le a dobüreg felé. Dobhártya: kerek formájú,, rugalmas hártya, h külsőfület let a középfk pfültől l elválasztja. lasztja. élőben szürk rkés s színű,, rajta áttűnnek a középfk pfül l képleteik dobhárty rtyát t a külsk lső hallójárat felől l bőr, b a dobüreg felől nyálkah lkahártya fedi. Középfül Dobüreg halánt ntékcsont piramisában elhelyezkedő tégla alakú üreg ízületesen kapcsolódó három hallócsontocska, szalagok, izmok és s nyálkah lkahártya-képződmények tovább bbítja dobhártyarezg rtyarezgések a hallócsontocsk csontocskák közvetítésével vel a belsőfülh lhöz Hallócsontocsk csontocskák három, egymással ízületesen kapcsolódó hallócsontocska kalapács, üllő,, kengyel Fülkürt dobüreget a garattal összekötő vezeték Belsőfül hallószerv, mind az egyensúlyoz lyozószerv receptorai találhat lhatóak ak itt labyrinthus halánt ntékcsont piramisában helyezkedik el külső csontos tok a csontos labyrinthus előcsarnok, csiga, félkf lkörös ívjáratok belső,, tulajdonképpeni hártyh rtyás s labyrinthus folyadék k mozgása kelti az ingert szőrsejtek veszik fel 4
Az orr szaglószerv szerv orrüreg reg felső részének nyálkah lkahártyájában elhelyezkedő körülírt rt szaglómez mező (regio olfactoria) szagérz rzéseket a belélegzett legzett levegővel vel az orrüregbe regbe jutó különböző gáz z vagy gőz g alakú anyagok váltjv ltják k ki fáradékony 5
Funkciója: véd hőszabályozó tapintóé óérzékszerv tápanyagraktár felhám m (epidermis) több rétegr tegű elszarusodó laphám, az irha szemölcs lcsök k formájában benyomul vastagsága ga összefüggésben van a mechanikai igénybev nybevétellel talp és s a tenyér r terület letén n a legvastagabb. nem tartalmaz ereket, a kötőszk szövet táplt pláljalja felületi leti felszarusodott réteg r állandóan kopik hám m a mélyebb m rétegek r felől l pótlp tlódik bőr r színét t meghatároz rozó festékanyag is a mélyebbm rétegek sejtjeiben helyezkedik el sötétebb tebb (pl. négereknn gereknél) vagy világosabb (albínókn knál) bőrszín n kizárólag a pigment mennyiségével függ f össze. Az irha (corium) hám m alatt kollagén és s elasztikus rostokból álló kötőszövet, bőr r szilárds rdságát és s rugalmasságát t adja kötőszövet a felette levő hámot finom redők k formájában kiemeli, jellegzetesek a redők k az ujjbegyek bőrén b (ujjlécrajzolat); irha rendkívül l gazdag erekben és s idegekben. bőralatti kötőszk szövet (subcutis) testtájékonk konként nt változv ltozó vastagságú,, laza, zsíros kötőszövetből áll, szorosan rögzr gzül l aljzatához (pl. tenyér, talp, ujjbegy), fontos mechanikai (fogás, járás), j illetve tapintó funkció lazán n kapcsolódik ahhoz (pl. a has bőre) b bőr r könnyen k ráncba r emelhető nők k bőralatti b kötőszk szövete rendszerint fejlettebb, különösen az emlő- és s a fartájékon. A bőr b r származ rmazékai verejtékmirigyek bőrben mindenütt megtalálhat lhatók tenyér r bőrében b ben 1 cm2 területen kb. 1000 verejtékmirigy váladékuk, a verejték k (sudor) összetétele tele a vizelethez hasonlít folyadék- és s sókivs kiválasztásban, sban, hőszabh szabályozásban (hűtés) van fontos szerepe szövettanilag eltérő típusú verejtékmirigyek, ún. illatmirigyek találhat lhatók k a hónalj h bőrében, b ben, a végbv gbél l körülszk lszőrzet, köröm, faggyúmirigy 6
A bőr b r származ rmazékai Szőr szőrt rtüsző és s a gyökér r az irhában találhat lható szőrsz rszál l merevítő izom kapcsolódik hozzá faggyúmirigyekkel közösen k nyílik a külvilágra Bőr r receptorai Hideg-meleg érzékelés hideg érzőtestecskék k felületesen, letesen, és s egyenletes eloszlásúan találhat lhatók meleg receptorok ún. melegpontokban, méllyen m fekszenek Tapintás bőrfelszínre gyakorolt nyomást érzékeli Fájdalom érzékelés szabad idegvégz gződések nagyon sűrűn s n helyezkednek el Az ízlelés s (nyelv) ízlelőbimbók k a nyelv háti h felszínén találhat lhatóak, ak, levél l alakú,, gomba alakú, és s körülárkolt k rkolt szemölcs lcsökben helyezkednek el négy alapízt képesek k megkülönb nböztetni: nyelv hegye legérz rzékenyebb az édesre, az oldalsó része a sósra, s sra, és s a savanyúra, a szájpadi felszínen, pedig a keserű ízek érzékeléséhez szüks kséges receptorok találhat lhatók 7