ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ a Szúpatak külterületén tervezett mészkőbánya bányatelekfektetése című programhoz Megbízó: Kalksten Kft. 3104 Salgótarján, Rákóczi út 56. Készítette: - Mályinkó Zoltán Hidrogeológus, környezetvédelmi szakmérnök Jogosítványok: VZ-T, SZKV-1.1.; 1,2.; 1.3.; 1.4. - Esküdt Péter Környezetgazdálkodási agrármérnök, környezetvédelmi ökológus Jogosítványok: SZTV, SZTjV - Dr. Nagy Tibor okleveles vegyész, okleveles környezetvédelmi szakmérnök Jogosítványok: SZKV-1.2 Bátonyterenye-Szúpatak
2018. december 2
Tartalomjegyzék ELŐZMÉNYEK 4. 1. a) A tervezett tevékenység célja. 4. b) A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai. 5. ba) A tevékenység volumene. 5. bb) A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása 5. bc) A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja. 5. bd) A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye. 5. be) A tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását. 5. bf) A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is. 6. bg) A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések. 6. bh) A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek. 6. bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia. 7. bj) A ba-bi pontok szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy a tervezés mely szakaszában, milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani. 7. bk) A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve a településrendezési tervben szereplő tervezett területfelhasználási módokat. 7. bl) A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását 7. bm) Nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre a 314/2015. (XII. 25.) Kormányrendelet 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket 7. bn) A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása, költség-haszon elemzés alapján c) A számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen a területvagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását. 8. 3
d) Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének, és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése. 8. e) A b pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezetigénybevétele várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel. 8. f) A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése 8. g) Az f pont ff alpontja alapján azonosított a vizek állapotromlását okozó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések 9. h) Az éghajlatváltozással összefüggésben 10. i) A megalapozó információk bemutatása 10. 2. A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 1 3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei 10. MELLÉKLETEK: 1. Tervezői jogosultságok igazolása 2.1. Bátonyterenye Szabályozási Terv részlet (Külterület) 2.2. Bátonyterenye Településszerkezeti Terv részlet 2.3. Szabályozási Terv JELMAGYARÁZAT 3.1. Helyszínrajz 3.2. Kataszteri térkép 4. Ökológiai Állapotfelmérés 5. Levegőtisztaság-védelmi munkarész 6. Zajvédelmi munkarész 4
ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ELŐZMÉNYEK: Szúpatak külterületén egészen a 80-as évek végéig művelt a Karancs MGTSz egy mészkőbányát. A Kalksten Kft. a mára megszűnt bányatelek újra nyitását tervezi, ezért ismét megkutatta a területet, és a bányatelek lefektetése mellett döntött. A jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében szükséges a környezetvédelmi engedély megszerzése a bányatelek fektetésről szóló kérelem, illetve az azt jóváhagyó bányatelek kijelölő határozat megszerzése előtt. Az előzetes vizsgálati dokumentációt az 1995. évi LIII. törvény 75 (1) és a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendeletben előírtak szerint készítették el tervezők. Tervezői jogosultságok mellékelve (1.1. és 1.2. sz. melléklet). 1. a) A tervezett tevékenység célja, a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetében a közérdek bemutatásával együtt. A tevékenység célja a korábban működő mészkőbánya ismételt termelésbe állítása, a termelt mészkő törése, osztályozása, majd az így előállított anyag külső vásárlók részére történő értékesítése. 5
b) A tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai. ba) A tevékenység volumene. A tevékenység volumene legpontosabban a kitermelés éves mennyiségével jellemezhető. A készülő bányatelekfektetési kérelemmel, illetve a Műszaki Üzemi Tervvel összhangban a következő öt évre az alábbi termelési adatokat tervezi a Bányavállalkozó: 2019: 10e m 3 2020: 10e m 3 2021: 10e m 3 2022: 10e m 3 2023: 10e m 3 bb) A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeni megoszlása. A termelés megkezdése: Előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat, a jogerős bányatelek fektetési határozat, valamint a jogerős Műszaki Üzemi Terv birtokában. A termelés időtartama: a ba pontban foglaltak szerint A kapacitás időbeni megoszlása: a ba pontban foglaltak szerint. bc) A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településfejlesztési tervben rögzített módja. A fejlesztés a Bátonyterenyéhez tartozó Szúpatak településrész külterületén lévő 013/2, és 013/3 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A beruházás területigénye 4,6317 ha. A hatályos terület rendezési tervben szerepel a régi bányatelek bemutatása, azon belül megkülönböztetve R rekultiválandó területet. A bányatelek ismételt kijelölése összhangban van a hatályos szabályozási tervben szereplő területfelhasználási kategóriával, hiszen a bányatelek kijelölési eljárás segítségével valósítható meg a szabályozási tervben előirányzott rekultiváció, mert jelen jogi környezetben csak úgy van esélye a tájrendezési feladat végrehajtásának, hogy ha a bányatelket-, és a bányavállalkozót ismét nevesíti a bányahatóság. A hatályos szabályozási terv vonatkozó részletét a 2.1. és 2.2.; a kapcsolódó jelmagyarázatot a 2.3. sz. melléklet tartalmazza. bd) A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye: A tevékenységhez egy törő/osztályozó berendezés szükséges, mely mobil kivitelű, így kiszolgáló, manipuláló létesítmény települ, de nem épül a bánya területén. be) A tervezett technológia, a tevékenység megvalósításának leírása, az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadása: A bányaművelés összesen 1 db kőkanállal szerelt mélyásó kotró segítségével történik. A törést EXTEC C10 típusú berendezés végzi, míg az osztályozást EXTEC S5 berendezéssel tervezik. Mindkét gép kapacitása 250-300 m 3 /nap. A kitermelt anyag törőre, illetve a tört-osztályozott anyag szállítójárműre történő rakodását is 1 db homlokrakodó végzi. A szállítás a vásárlók saját járműveivel történik. A művelés befejezését követő tájrendezés kivitelezését tolólapos dózerrel tervezik. 6
bf) A tevékenységhez szükséges teher és személyszállítás nagyságrendje (szállításigénye). Négytengelyes teherautó: kb. 1700 forduló/év (kb. 7 forduló/nap) A szállítójárművek nem dolgoznak egyidőben, mivel a kitermelt anyag törő/osztályozó gépekre történő rakodását végző 1 db homlokrakodó végzi a szállítójárművek rakodást is, így a tehergépkocsik csak egymást követően tudnak a munkaterületen elhaladni. A bányában dolgozó személyzet egy személygépkocsival közlekedik a munkaterületre naponta. Munkavégzés időtartama 252 munkanap/év. bg) A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések. A tevékenység jellege nem igényli különleges környezetvédelmi intézkedések alkalmazását. A munkagépek havária jellegű meghibásodása során esetlegesen kifolyó üzemanyag, motor-, hajtómű-, illetve hidraulika olajok jelenthetnek a működés során környezeti kockázatot. Ilyen esetekre kárelhárítási terv elkészítésével lehet a lehetséges kockázatot minimalizálni. bh) A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához, felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek. 1. A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás: A tevékenység önmagában bányászati tevékenység. 2. A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés: A tervezett tevékenység egy korábban művelt bánya újra termelésbe állítása, így a telepítési fázis esetünkben nem értelmezhető. A kitermelt ásványi nyersanyag elszállítása része a tevékenységnek. A négy frakcióra (0-32, 32-56, 56-80, 80-100) osztályozott haszonanyagot a bányatelken belül deponálják kiszállításig. Ideiglenes vízrendezésre a művelés során folyamatosan szükség van a kitermelő-, illetve szállítójárművek biztonságos közlekedése érdekében. A rekultivációs terv tartalmazza a végleges vízrendezés megvalósításának módját a tevékenység befejezését követően. 3. A megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés: A megvalósítás során keletkező bányászati hulladékok kezelését a bányászati hulladékgazdálkodási terv tartalmazza. Az egyéb veszélyes- és nem veszélyes hulladékok kezelése hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező átvevőknek történő átadással valósul majd meg. A termelés során bekövetkező esetleges haváriákat bemutató fejezetben leírtak szerint a munkagépek üzemanyag-, hajtómű-, hidraulika-, fék-, illetve a hűtőrendszerének meghibásodása következhet be, mint lehetséges káresemény és ennek elhárítása során az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: Hulladék megnevezése Hulladék EWC kódszáma Becsült éves mennyiség motor-, hajtómű- és kenő olaj 13 02 05*; 13 02 06* < 10 kg etilén glikol 16 01 14* < 1 kg fékfolyadék 16 01 13* < 1 kg felitató anyagok 15 02 02* < 100 kg veszélyes anyagokkal szennyezett föld 17 05 03* < 100 kg 7
A bányászat tevékenység során képződő veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását a 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendeletben, valamint a 246/2014. (IX. 29.) Kormányrendelet előírtak szerint végzik. Az összegyűjtött veszélyes hulladék szállítását csak a tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozással végeztetik. A dolgozók által termelt szilárd kommunálishulladék az erre a célra rendszeresített mobil edényzetben kerül gyűjtésére és a munkanap végén a kivitelező telephelyére beszállításra kerül. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit Vállalkozó a 309/2014. (XII. 11.) Kormányrendeletben előírtak betartásával kívánja végezni. Technológiai szennyvíz a tevékenység során nem keletkezik, a szociális szennyvíz elhelyezését mobil WC biztosításával kívánja engedélyes megoldani. 4. Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik: Nincs ilyen. 5. Egyéb a bd bg pontokban nem szereplő kapcsolódó művelet: Nincs ilyen. 6. A telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok és a kezelésükre tervezett intézkedések, továbbá az előbbieknek az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásának bemutatása: Nincs ilyen. bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében a külföldi referencia. Nem ilyen a technológia. bj) A ba-bi pontok szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely szakaszában, milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani. A fent felsorolt adatok bizonyossága 99%-os. Az attól való eltérés csak a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetséges. bk) A telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő, illetve a településrendezési tervben szereplő tervezett területfelhasználási módokat. A telepítési helyszínt a csatolt átnézeti térkép-, illetve a kataszteri térkép tartalmazza (3.1. és 3.2. sz. mellékletek). A bányatelek mellett lévő terület-felhasználási módokat a 2. sz. mellékletben csatolt szabályozási tervi részlet tartalmazza. 8
bl) A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a területrendezési eszközök módosítását. A bányaművelés következtében a területfelhasználási módokban változtatás nem történik. bm) Nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 1. vagy 3. számú melléklet szerint meghatározott küszöbértéket. Nyilatkozom arról, hogy: - a tevékenység megkezdését követően nem kerül sor összetartozó tevékenységnek minősülő tevékenység megvalósítására, - a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva nem éri el a tevékenységre a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 1. vagy 3. számú melléklet szerint meghatározott küszöbértéket. bn) A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása költség-haszon elemzés alapján. A bányászati tevékenység a területen található talajvíz szintjét nem üti meg, így abba a művelés következtében beavatkozás nem történik. c) A számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen a terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását. A bányászati tevékenység tervezése során nem merült fel több változat megvalósításának lehetősége. A tervezett tevékenység nem ellentétes terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúrafejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal. d) Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének, és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése. A vizsgált tevékenység nem nyomvonalas létesítmény. e) A b pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel. A bánya művelésének technológiája olyan egyszerű, hogy nem indokolt több változat kidolgozása. A tevékenység során a termelést végző munkagép, valamint a törő-osztályozó gépek-, illetve szállítójárművek levegőterhelése, valamint zajkibocsájtása okoz környezetterhelést. 9
A lehetséges változat környezetterhelésének, illetve környezet-igénybevételének bemutatását külön mellékletben mutatjuk be a levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, és ökológiai vizsgálatainkat, számításainkat (lásd az f pontnál). A kivitelezés során esetlegesen bekövetkező havária jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot. Az ilyen jellegű kockázat minimalizálása a tevékenységre vonatkozó kárelhárítási tervben foglaltak betartásával kezelhető. Haváriát jelenthet a munkagépek üzemanyag-, hajtómű-, hidraulika-, fék-, illetve a hűtőrendszerének meghibásodása, mint káresemény és ennek során az alábbi anyagok kármentesítése során keletkezhetnek veszélyes hulladékok: motor-, hajtómű- és kenő olaj etilénglikol fékfolyadék felitató anyagok veszélyes anyagokkal szennyezett föld. f) A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen: fa) A hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indítanak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változnak meg a telepítés következtében beleértve az éghajlatváltozást. Telepítési szakasz: A bányászati tevékenység egy már korábban üzemelő, művelés alá vont bányatelken kerül ismételten megvalósításra, ezért a telepítési szakasz erre a tevékenységre nem értelmezhető. Üzemelési szakasz: Természetvédelmi szempontból a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében meghatározott kritériumok alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás tájképre gyakorolt hatása nem minősül jelentősnek, a tájhasználatot nem befolyásolja negatívan, védett természeti területet, Natura 2000 területet, természeti területet, érzékeny természeti területet, ökológiai hálózatot nem érint, azokra hatást közvetve gyakorol mivel szomszédos ingatlanon találhatók védett természeti értékek. Hegyvidékei területet érint, illetve arra hatást nem gyakorol. A védett természeti értékekre gyakorolt hatását a megfelelő művelési előírások mellett minimalizálni lehet. Az ökológiai állapotfelmérést a 4. sz. mellékletben mutatjuk be. Vizes élőhelyet és erdőterületet a tervezett tevékenység nem érint. Levegőtisztaság-védelemi szempontból a bánya üzemelése során keletkező környezetterhelést az 5. sz. mellékletben mutatjuk be. Zajvédelemi munkarészt a 6. sz. mellékletben mutatjuk be. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból a létesítmény üzemelése során szennyező hatás fellépésével nem kell számolni. A dolgozók által termelt szilárd kommunális hulladék az erre a célra rendszeresített mobil edényzetben kerül gyűjtésére és a munkanap végén a kivitelező telephelyére beszállításra kerül. fb) A hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni. 10
A hatásterületeket az fa pontban felsorolt mellékletekben mutattuk be. fc) az fb pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel: A területen határértéket meghaladó környezetterhelésről nincs tudomásunk. A terület jelenlegi felhasználási módja a korábbi bányászati tevékenység folytatásával nem változik. fd) A védett természeti területet, barlangot, Natura 2000 területet, és a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajokat érintő hatások ismertetése Az ökológiai állapotfelmérést a 4. sz. mellékletben mutatjuk be. fe) A tájra (a táj szerkezetére, használatára, jellegére és a tájképre) gyakorolt hatások ismertetése Az fa pontban bemutatottak szerint. ff) A felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével Nincsenek ilyen hatások. g) az f pont ff alpontja alapján azonosított a vizek állapotromlását okozó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések Nincsenek ilyen hatások, ezért nem szükségesek intézkedések. h) az éghajlatváltozással összefüggésben ha) A b pontban számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése (a továbbiakban: érzékenységelemzés) A tevékenység hatása az éghajlatváltozásra kimutathatatlanul alacsony. hb) A telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése Az fa pontban bemutatottak szerint. hc) Az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése A tevékenység hatása az egyes éghajlati tényezőkre kimutathatatlanul alacsony. hd) A hc pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés A kimutathatatlanul alacsony kockázati tényező miatt kockázatértékelés nem indokolt. he) A tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása A tevékenység hatása az egyes éghajlati tényezőkre kimutathatatlanul alacsony. hf) Annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére 11
A tevékenység hatása az éghajlatváltozásra kimutathatatlanul alacsony. i) a megalapozó információk bemutatása A vizsgálatot megalapozó információk, adatok a korábbi bányászati tevékenység hatásainak elemzéséből, illetve a tervezett bányászati tevékenység hatásainak modellezéséből származnak. 2) A 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet 1 3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei. a) Az engedélykérő azonosító adatai. Engedélyes: Kalksten Kft. 3104 Salgótarján, Rákóczi út 56. cégjegyzékszám: 12-09-010299 adószáma: 26492795-2-12 b) Minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik Nincsenek ilyen adatok. c) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell Nincs ilyen. d) Országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége Nincsenek ilyen környezeti hatások. e) Ha az előzetes vizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell A tervezett beruházás nem jár erdő igénybevételével. Bátonyterenye-Szúpatak, 2018. december 12
13 tervező