EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: A szavazás korcsoportonkénti vizsgálata

Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 16/12/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Első eredmények: A szavazás korcsoportonkénti vizsgálata Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU-27 (26 830 európai polgár) 1 A szavazásra jogosult válaszadók: 26 096 Az adatfelvétel időpontja: 2009. június 12 július 6. Az EP weboldalán 2 négy kapcsolódó, az Európai Parlament által készített feljegyzés található a választás utáni felmérésről. Ez az ötödik elemzés a szavazatok korcsoportok szerinti megoszlásával foglalkozik, és különösen a 18 24 évesek (Ausztriában a 16 év fölöttiek) szavazatait vizsgálja az EU-27 átlagával és az országos átlagokkal összehasonlítva. Ez az elemzés a választások utáni Eurobarometer/Európai Parlament felmérésből származó szociodemográfiai adatok felhasználásával készült. A szavazás korábbi nemek szerinti vizsgálata 3 azt mutatja, hogy a férfiak és a nők között nincs komoly különbség: a nők átlagosan valamivel kisebb arányban szavaztak (42%, szemben a 44%-kal), de 8 tagállamban többen szavaztak közülük, mint a férfiak közül. Ugyanakkor a nők az EU-hoz való kötődést tekintve távolságtartóbbak a férfiaknál: a nők az EU-t olyan entitásnak érzik, amely a mindennapi életükhöz képest túlságosan elvont. Úgy érzik, hogy a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság komolyan sújtja őket. A politika iránt általában kevésbé érdeklődnek, mint a férfiak. Ha érdekli őket a politika, inkább a helyi és regionális szintekkel foglalkoznak, semmint a nemzeti szinttel. 1 A választás utáni felmérés reprezentatív eredményeinek biztosítása érdekében az adatokat szociodemográfiai szempontból súlyozták az egyes tagállamok szerint, majd az EU szintjén nemzetközileg is. 2 http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticdisplay.do?language=fr&id=40 3 http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/10_11/eb71.3post-electoral_gender_fr.pdf

Hogyan szavaztak a 18 24 éves fiatalok (nők és férfiak)? Bár az EU szintjén az átlagos részvétel 43% volt, a 18 24 évesek részvétele csak a 29%-ot (14 százalékponttal kevesebbet), míg az 55 év felettiek részvétele az 50%-ot is elérte. 2004-ben ugyanennek a két korcsoportnak a részvétele 33%, illetve 59% volt. A legfiatalabb korcsoport 29%-os európai átlaga jelentős országonkénti eltéréseket takar, amelyek az országos részvételi átlaghoz képest 28 és +2 százalékpont közötti különbségeket jelenthetnek. Ugyanez a megfigyelés a 18 24 évesek részvételi arányára is érvényes. Belgiumon és Luxemburgon kívül, ahol a szavazás kötelező, e csoport országos részvételi arányai 12% és 77% között mozognak. Nem meglepő, hogy a fiatalok, akik még csak első vagy második alkalommal élhettek ezzel a jogukkal, észrevehetően alacsonyabb arányban szavaztak, mint az idősebbek. Ez a tendencia hangsúlyosabban jelentkezik a nemzeti választásokon, ahol az átlagos részvételi arány az EU-ban 72%, ugyanakkor a 18 24 évesek körében mindössze 38% (34 százalékponttal alacsonyabb). Milyen mértékű a politikai közelség? Nem meglepő módon a 18 24 évesek kevésbé érzik magukhoz közelállónak a politikai pártokat, bármelyikről is legyen szó. Miközben általában az európaiak 43%-a nyilatkozta azt, hogy valamelyik politikai párthoz közel érzi magát, ez az arány a 18 24 évesek körében csak 30% volt ( 13). Az 55 év felettiek kialakultabb politikai identitással rendelkeznek (52%). Itt ismét nagyok a generációk közötti különbségek, konkrétan az egyes tagállamokon belül: a valamelyik politikai párthoz való közelség érzését tekintve a fiatalok és az országos átlag közötti különbség 1 és 31 százalékpont között alakul. Mikor döntötték el a fiatalok, hogy elmennek szavazni? Mint a fentiekben már elhangzott, a fiatalok körében a pártokhoz való politikai közelség gyengébben jelentkezik, mint az idősebbeknél. Itt feltehetjük magunknak a kérdést, hogy többek között nem ez hat-e vissza a részvétel iránti vágyukra és arra, hogy mikor döntik el, kire szavazzanak. A 18 24 évesek közül csak 30% nyilatkozta azt, hogy mindig ugyanúgy szokott szavazni, szemben az átlagosan 50%-kal ( 20). Többen vannak viszont azok, akik a kampány későbbi szakaszában döntenek a szavazatukról: 17% a választás előtt néhány héttel dönt (+4), szemben az EU-27 szintjén mért 13%-kal; esetleg a választás előtt néhány nappal határoz: szintén 17% (+8), szemben az átlag 9%-ával. 2/57

Ebből kitűnik, hogy a szavazói népességen belül olyan csoportot képeznek, amely fogékonyabb a jelöltek által a választási kampány során kidolgozott érvekre. Arra a kérdésre, hogy miért mentek el szavazni, 7%-uk (+2) válaszolta, hogy a kampány során kapott információk késztették szavazásra, szemben az 5%-os uniós átlaggal. Ráadásul feltehetjük magunknak a kérdést, hogy a 18 24 évesek gyenge mozgósítása az európai választásokon és választásaik bizonytalansága nem függ-e össze az Európai Unióra vonatkozó ismeretek hiányával a fiatalok körében, az idősebbekhez képest. Ezen talán érdemes elgondolkodni, különösen olyan szempontból, hogy az Európai Unió a 27 tagállamban miként kap helyet a középiskolai tantervekben. Azt gondolhatnánk, hogy a fiatalok minél jobban megismerik az Európai Uniót a középiskolában, annál inkább megértik annak működését, és így kellő ismeretekkel rendelkeznek majd a politikai identitásuk kialakításához és a választási döntések meghozatalához. Melyek voltak a szavazáson való részvétel okai? Az idősebbekhez hasonlóan a fiatalokat is az állampolgári kötelesség teljesítése késztette leggyakrabban arra, hogy az urnákhoz járuljanak: 46% nevezte meg ezt az okot ( 1), szemben az EU 47%-os átlagával 4. A generációk között megfigyelhető egyfajta megosztottság a szavazás némelyik európai okát tekintve. Így a fiatalok 22%-a (+3) gondolja úgy, hogy a szavazatával változtathat valamin Európában, 18% (+5) azért szavaz, mert európai polgárnak érzi magát, 8% (+2) pedig úgy gondolja, hogy az EU fontos szerepet játszik a mindennapi életében. Végezetül a 18 24 évesek 16%-a (=) azért szavazott, mert kedveli Európát, viszont csak 3%-uk ( 2) szavazott amiatt, hogy érdeklik az európai ügyek. Milyen kérdések ösztönözték a választásokon való részvételt? A felmérés válaszadóinak 15, a választópolgárokat feltehetőleg szavazásra késztető kérdést soroltak fel, amelyek közül a szavazáson részt vevő 18 24 éves fiatalok (29%) ugyanazokat a fő témákat jelölték meg, mint az idősebbek. A két legfontosabb kérdést tekintve megfigyelhetjük, hogy a 18 24 éveseket a többi korcsoporthoz képest nagyobb mértékben foglalkoztatja a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság. a) Aggodalmuk legfőbb tárgya a gazdasági növekedés, 46%-kal (+5), szemben az EU-27 szintjén mért 41%-kal. A többi témához hasonlóan itt is viszonylag fontosak az országok közötti különbségek. A válaszok sokféleségén már meg sem kell lepődnünk, ha megvizsgáljuk a GDP-re vonatkozó statisztikai adatok alakulását. Az Eurostat szerint 2008-ban az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben 4 Legfeljebb három választ lehetett megjelölni, itt a válaszok összege szerepel. 3/57

(PPS) kifejezett GDP az EU-27 átlagának 41%-a és 276%-a között mozgott a tagállamokban. b) A 18 24 éves fiatalok körében a munkanélküliségtől való félelem került a második helyre 41%-kal (+4), az átlagos 37%-kal szemben. Ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az Eurostat szerint 2009. októberben a munkanélküliség 9,3%-on állt az aktív népesség körében, a 25 évnél fiatalabbak körében viszont 20,7% volt. c) A többi korcsoportnál kevésbé foglalkoztatja őket a nyugdíjak jövője. Ezt a kérdést csak a fiatalok 11%-a nevezte meg, szemben az átlag 22%-ával ( 11). Mik voltak a távolmaradás okai? Azok a 18 24 éves fiatalok, akik nem mentek el szavazni (71%), az EU-27 átlagához képest gyakrabban nyilatkoztak úgy, hogy nem érdekli őket a politika: 20% (+3), szemben az átlag 17%-ával. Mindazonáltal kevésbé elégedetlenek a politikával általánosságban: 19% ( 9), szemben az átlag 28%-ával. A szavazástól való távolmaradás harmadik fő okaként a fiatalok a túlzott elfoglaltságukat említették, illetve hogy nem értek rá vagy dolgozniuk kellett. Ezt az indokot a 18 24 évesek 16%-ban (+6), tehát az EU 10%-os átlagánál nagyobb arányban nevezték meg. Végezetül a fiatalok a távolmaradás okaként viszonylag nagyobb számban említették azt is, hogy regisztrációs vagy választójogi kártya problémáik voltak: 5% (+2), szemben az átlag 3%-ával. A szavazástól való távolmaradás e két okát látva feltehetjük magunknak a kérdést, hogy vajon valamilyen szavazáskönnyítő intézkedés nem javítana-e a 18 24 évesek részvételén a jövőbeni európai választásokon. Ugyanakkor a 18 24 évesek közül viszonylag kevesebben mondták azt, hogy nem igazán elégedettek az Európai Parlamenttel mint intézménnyel: 5% ( 3), szemben az EU 8%-os átlagával. A fiatalok jobban bíznak az EU-ban? A minta egészét tekintve a fiatalok válaszai alapján azt figyelhetjük meg, hogy általános szabályként a többi korcsoportnál jobban bíznak az EU-ban. Tulajdonképpen a 18 24 éves fiatalok 54%-a bízik az EU intézményeiben, szemben az 50%-os uniós átlaggal (+4); 74% gondolja úgy, hogy országa uniós tagsága jó dolog (+5) és 68% érzi magát európai polgárnak (+4). Ami az országukhoz, illetve Európához való kötődésüket illeti, a fiatalok 86%-a ( 5) kötődik országához és 66%-a (+2) kötődik Európához. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a 18 24 éves fiatalokat általában véve kevésbé érdekli a politika, mint az idősebbeket: 30%-ban ( 9). 4/57

Megjegyzés: Az olvasónak érdemes szem előtt tartania, hogy a felmérési eredmények becslések, amelyek pontossága ha minden egyenlő a minta nagyságán és az észlelt százalékokon alapul. A körülbelül 1000 interjúból álló mintákkal a valódi százalékok azaz ha az egész népességet megkérdezték volna a következő konfidencia-határokon belül változnak: Észlelt százalékok 10% vagy 20% vagy 30% vagy 40% vagy 50% 90% 80% 70% 60% Konfidencia-határok +/- 1,9 pont +/- 2,5 pont +/- 2,7 pont +/- 3,0 pont +/- 3,1 pont EUROSTAT A tagállamok népessége korcsoportok szerint, 2008. január 1-jei állapot EU-27 % ÖSSZESEN 497 444 638 100% 18 24 44 280 042 8,90% 25 39 106 239 424 21,36% 40 54 107 749 511 21,66% 55+ 134 033 899 26,94% Megjegyzés: Felhívjuk a figyelmét, hogy a fenti adatok nem a potenciális választók számának, hanem a választójogi korhatárt elért népességnek felelnek meg. A választók számára vonatkozó adatok valójában az országonként eltérő nemzeti választási eljárásoktól függenek. 5/57

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG... 7 A. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon... 7 B. A nemzeti választásokon való részvétel... 9 C. A 2009. évi európai választásokon és a legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel összehasonlítása: a legfiatalabb korcsoport... 11 D. Politikai közelség... 12 II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG... 15 III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS... 17 A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak... 17 B. A választáson való részvétel okai... 18 C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések... 25 IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS... 33 A. A távolmaradásról való döntés időpontja... 33 B. A választástól való távolmaradás okai... 34 V. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS... 45 A. Az Európai Parlament... 45 B. Az Európai Unió... 48 VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA... 57 6/57

I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon. Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18-24 Kül. 25-39 40-54 55+ RÉSZVÉTEL 43% 29% -14 36% 44% 50% TARTÓZKODÁS 57% 71% +14 64% 56% 50% 1. diagram: Részvétel a 2009. évi európai választásokon. A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. 100% 90% 92% 88% 80% 77% 70% 60% 59% 53% 50% 40% 41% 39% 39% 39% 36% 30% 20% 31% 31% 29% 28% 27% 27% 27% 25% 25% 23% 21% 21% 20% 15% 14% 13% 12% 12% 10% 0% LU* BE* MT IT CY EL PT LV DK AT SE IE EU27 HU DE EE ES BG FR CZ RO FI UK SI NL SK LT PL A 2009. évi európai választásokon való részvétel aránya az életkorral együtt emelkedett, a legfiatalabbak csoportjában (18 24 évesek) mért 29%-ról az 55 évesnél idősebb válaszadók csoportjában mért 50%-ig. A teljes részvétel és a legfiatalabb korcsoport részvétele között az EU egészében nézve 14 százalékpont a különbség. 7/57

Q1. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon. Tagállam és életkor szerinti bontás. ÖSSZE SEN 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ PT 37% 39% +2 34% 35% 39% LU# 91% 92% +1 89% 92% 90% MT 79% 77% -2 82% 75% 80% BE# 90% 88% -2 92% 92% 90% CZ 28% 23% -5 29% 28% 29% IT 65% 59% -6 66% 65% 66% CY 59% 53% -6 41% 60% 71% SK 20% 13% -7 17% 20% 23% RO 28% 21% -7 18% 28% 35% HU 36% 28% -8 38% 37% 38% LT 21% 12% -9 15% 19% 29% AT 46% 36% -10 44% 47% 51% EL 53% 41% -12 43% 51% 62% PL 25% 12% -13 20% 26% 30% SI 28% 15% -13 16% 22% 41% EU-27 43% 29% -14 36% 44% 50% BG 39% 25% -14 31% 39% 46% SE 46% 31% -15 41% 40% 53% LV 54% 39% -15 48% 54% 62% UK 35% 20% -15 17% 38% 52% FR 41% 25% -16 29% 40% 49% DE 43% 27% -16 46% 40% 49% EE 44% 27% -17 39% 44% 51% ES 45% 27% -18 34% 52% 49% FI 40% 21% -19 32% 36% 50% DK 60% 39% -21 50% 62% 66% NL 37% 14% -23 23% 40% 46% IE 59% 31% -28 56% 63% 68% # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. Ha az egyes tagállamokban csak a legfiatalabbak csoportját vizsgáljuk, rendkívül változatos különbségeket tapasztalhatunk. Portugáliában és Luxemburgban a legfiatalabb szavazók lényegében az országos átlagot meghaladó arányban szavaztak (Portugáliában +2 százalékpont, Luxemburgban +1). Az államok többségében viszont az átlagosnál alacsonyabb a legfiatalabb válaszadók részvételi aránya. A legnagyobb különbség Írországban ( 28 százalékpont), Hollandiában ( 23) és Dániában figyelhető meg (ahol a legfiatalabb csoport részvétele 21 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál). 8/57

B. A nemzeti választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel. Tagállam és életkor szerinti bontás. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ RÉSZVÉTEL 72% 38% -34 64% 77% 82% TARTÓZKODÁS* 28% 62% +34 36% 23% 18% NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést * Azokat a válaszadókat is beleértve, akik a Nem tudom választ választották: az EU-ban 2,8% (a 18 24 éveseknél 2,8%, a 25 39 éveseknél 3,6%, a 40 54 éveseknél 3%, az 55 év felettieknél 2,4%). A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel szintén emelkedett az életkorral, és mindegyik vizsgált korcsoport esetében magasabb volt, mint a 2009. évi európai választásokon való részvétel. A legfiatalabb korcsoport és az összesített részvételi átlag között 34 százalékpont a különbség, ami több, mint a 2009. évi európai választásokon tapasztalt részvételi különbség (de ezek a válaszadók gyakrabban vettek részt a nemzeti választásokon, mint az európain). 2. diagram: A legutóbbi nemzeti választáson való részvétel. A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. 80% 70% 73% 69% 67% 65% 64% 60% 50% 40% 30% 56% 56% 53% 53% 51% 51% 47% 47% 43% 42% 39% 39% 38% 37% 35% 33% 31% 29% 28% 27% 26% 26% 23% 20% 10% 0% BE LU CY DK EL LT MT RO AT SK IT ES PT NL FI FR SI EU27 CZ LV IE HU BG EE PL SE UK DE 9/57

Q9. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel: Tagállam és életkor szerinti bontás. ÖSSZE SEN 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ RO 63% 53% -10 59% 61% 69% LU# 81% 69% -11 76% 79% 87% LT 68% 56% -12 63% 66% 76% SK 68% 51% -17 70% 68% 74% BE# 91% 73% -18 91% 94% 94% AT 72% 53% -19 66% 72% 84% CZ 56% 37% -19 55% 56% 65% CY 89% 67% -22 88% 91% 96% EL 87% 64% -23 87% 93% 90% DK 89% 65% -24 88% 91% 94% PT 71% 47% -24 64% 73% 80% PL 55% 27% -29 51% 59% 64% IT 81% 51% -30 79% 88% 83% ES 78% 47% -31 69% 82% 88% SI 70% 39% -31 62% 66% 84% EU-27 72% 38% -34 64% 77% 82% MT 91% 56% -35 96% 95% 97% EE 63% 28% -35 63% 68% 72% UK 61% 26% -35 44% 69% 81% LV 72% 35% -36 70% 73% 86% NL 80% 43% -37 82% 87% 83% FR 76% 39% -38 67% 80% 87% FI 80% 42% -38 76% 80% 90% HU 70% 31% -39 68% 74% 80% BG 70% 29% -41 60% 75% 81% IE 76% 33% -43 68% 82% 93% DE 72% 23% -49 67% 77% 84% SE 84% 26% -58 87% 91% 93% # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. A százalékokat a legközelebbi egész számra kerekítették; ezáltal a különbség +/- 1 százalékponttal változhat. A válaszadók legfiatalabb csoportjának elemzése az egyes tagállamokban komoly eltéréseket mutat, ugyanakkor a legfiatalabb válaszadók egyik országban sem szavaztak nagyobb arányban, mint a többi korcsoport. Miközben Svédországban a legfiatalabb korcsoport részvétele 58 százalékponttal volt alacsonyabb az összesített részvételnél a legutóbbi svéd nemzeti választásokon, Romániában mindössze 10 százalékpont volt a különbség. 10/57

C. A 2009. évi európai választásokon és a legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel összehasonlítása: a legfiatalabb korcsoport Q1. és Q9. A 2009. évi európai választásokon és a legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel összehasonlítása. A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. 2009. évi európai választá sok Nemzeti választá sok Kül. LU# 92% 69% +23 MT 77% 56% +21 BE# 88% 73% +15 IT 59% 51% +8 SE 31% 26% +5 LV 39% 35% +4 DE 27% 23% +4 EE 27% 28% -1 IE 31% 33% -2 HU 28% 31% -3 BG 25% 29% -4 UK 20% 26% -6 PT 39% 47% -8 EU-27 29% 38% -9 CY 53% 67% -14 FR 25% 39% -14 CZ 23% 37% -14 PL 12% 27% -15 AT 36% 53% -17 ES 27% 47% -20 FI 21% 42% -21 EL 41% 64% -23 SI 15% 39% -24 DK 39% 65% -26 NL 14% 43% -29 RO 21% 53% -32 SK 13% 51% -38 LT 12% 56% -44 # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. Bár mint a fentiekben már említettük a válaszadók legfiatalabb csoportjának részvétele a legutóbbi nemzeti választásokon az EU egészét tekintve magasabb volt, mint a 2009-es európai választásokon, ez nem minden tagállamra igaz. A 18 24 éves válaszadók hét tagállamban nagyobb arányban vettek részt a 2009. évi európai választásokon, mint a legutóbbi nemzeti választásokon (LU, MT, BE, IT, SE, LV, DE). Ezek közül hat országban az uniós átlagot (a 11/57

D. Politikai közelség legfiatalabb korcsoport esetében 29%) is meghaladta e csoport részvétele a 2009. évi európai választásokon. Csak Németországban volt az átlag alatt 5. A többi országban a legfiatalabb válaszadók közül többet sikerült szavazásra mozgósítani a legutóbbi nemzeti választásokon, mint a 2009-es európai választásokon. A legnagyobb különbséget Litvániában (44 százalékpont), Szlovákiában (38 százalékpont) és Romániában (32 százalékpont) mérték. Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Tagállam és életkor szerinti bontás. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ Igen, nagyon közel 13% 7% érzem magam -6 8% 12% 19% Igen, valamelyest 30% 23% közel érzem magam -7 28% 30% 33% Nem, nem igazán 28% 27% érzem közel magam -1 30% 30% 25% Nem, egyáltalán nem 26% 41% érzem magam közel +15 31% 25% 21% Nem tudja 3% 2% -1 3% 3% 2% Igen* 43% 30% -13 36% 42% 52% Nem** 54% 68% +14 61% 55% 46% * Az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összege ** A nem, nem igazán érzem közel magam és a nem, egyáltalán nem érzem magam közel válaszok összege. NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést. 3. diagram: Politikai közelség. Az egyes korcsoportokra vonatkozó uniós átlagok. 5 Meg kell jegyezni, hogy e korcsoport válaszadói közül néhányan a legutóbbi nemzeti választások idején életkoruk miatt esetleg még nem szavazhattak, viszont a 2009-es európai választások idejére elérték a választójogi korhatárt. Bár nagyok a különbségek, ez mégis fontos lehet. 12/57

No, not close at all 21% 25% 31% 41% No, not really close 25% 27% 30% 30% Yes, somew hat close 23% 28% 30% 33% Yes, very close 7% 8% 12% 19% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 55 years and more 40-54 years 25-39 years 18-24 years A politikai pártok valamelyikéhez való közelség az életkorral erősödik; a válaszadók legfiatalabb csoportjának tagjai állították a legritkábban, hogy bármilyen szintű közelséget éreznének. Ha az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszokat összesítjük, a legfiatalabb korcsoport eredménye 13 százalékponttal alacsonyabb az összes válaszadóra vonatkozó uniós átlagnál. Ez a különbség azonban 22 százalékpontra növekszik olyankor, ha például az 55 év fölötti válaszadókkal hasonlítjuk össze őket. 13/57

Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. ÖSSZE SEN 18 24 Kül. DK 37% 37% = IT 59% 58% -1 EE 47% 44% -3 LV 35% 31% -4 PT 45% 41% -4 MT 78% 73% -5 FI 46% 40% -6 BG 40% 34% -6 CZ 34% 28% -6 RO 26% 16% -10 LT 40% 30% -10 HU 42% 31% -11 FR 38% 27% -11 PL 31% 19% -12 EU-27 43% 30% -13 IE 34% 21% -13 SK 47% 33% -14 UK 22% 8% -14 SI 35% 20% -15 CY 60% 44% -16 NL 62% 45% -17 BE 54% 37% -17 ES 50% 32% -18 DE 49% 28% -21 LU 57% 34% -23 AT 55% 32% -23 EL 56% 29% -27 SE 59% 28% -31 NB. A táblázat az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összegét mutatja. Egyik országban sem fordult elő, hogy a legfiatalabb válaszadók az országos átlagnál nagyobb gyakorisággal érezték volna magukhoz közelállónak valamelyik politikai pártot. Csak Dániában fordult elő, hogy a 18 24 éves válaszadók az országos átlaggal megegyező arányban (37%) nyilatkoztak arról, hogy valamelyik politikai párthoz közel érzik magukat. A többi tagállamban negatív ez a különbség, azaz a legfiatalabb válaszadók az országos átlagnál ritkábban számolnak be arról, hogy közel érzik magukat egy bizonyos párthoz. A legnagyobb különbséget Svédországban ( 31 százalékpont), Görögországban ( 27), Ausztriában és Luxemburgban (mindkét helyen 23) mérték. 14/57

II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a tévében, az interneten vagy plakátokon, vagy olvasta az újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18-24 Kül. 25-39 40-54 55+ Igen 67% 66% -1 64% 69% 67% Nem 30% 31% +1 32% 29% 30% Nem tudja 3% 3% = 4% 2% 3% Az európai választási kampánynak való kitettség a legfiatalabb korcsoport esetében nem tér el lényegesen az átlagos kitettségtől az EU egészére nézve (66%, szemben a 67%-os átlaggal). 4. diagram: A 2009. évi európai választási kampánynak való kitettség A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. 100% 90% 90% 80% 70% 60% 81% 81% 79% 79% 75% 73% 72% 70% 70% 69% 68% 68% 68% 67% 66% 66% 64% 63% 63% 63% 63% 62% 60% 57% 56% 56% 50% 47% 40% 30% 20% 10% 0% MT CY EE CZ ES LU SK HU DE LT SE EL PL AT FR EU27 FI LV PT SI NL DK RO IE UK BE IT BG A válaszadók legfiatalabb csoportját tekintve: A kitettség Máltán (90%), Cipruson és Görögországban (mindkét helyen 81%) volt a legnagyobb. Bulgáriában (47%), Olaszországban és Belgiumban (mindkét helyen 56%) volt a legalacsonyabb szintű. 15/57

Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a tévében, az interneten vagy plakátokon, vagy olvasta az újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. ÖSSZE SEN 18 24 Kül. CZ 75% 79% +4 CY 78% 81% +3 ES 76% 79% +3 BE 53% 56% +3 UK 54% 57% +3 EL 66% 68% +2 PL 66% 68% +2 BG 45% 47% +2 MT 89% 90% +1 EE 80% 81% +1 LU 74% 75% +1 DE 69% 70% +1 FR 66% 67% +1 RO 62% 62% = EU-27 67% 66% -1 LT 72% 70% -2 LV 66% 64% -2 AT 72% 68% -4 IT 60% 56% -4 PT 67% 63% -4 FI 71% 66% -5 HU 79% 72% -7 SK 82% 73% -9 SI 75% 63% -12 IE 72% 60% -12 NL 78% 63% -15 DK 79% 63% -16 SE 86% 69% -17 NB. A táblázat az igen válaszok összegét mutatja. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Miközben az EU egészében az átlagok között nincs különbség, a kampány felidézésében mégis láthatunk különbségeket, ha a 18 24 éves korcsoport eredményeit tagállamonként elemezzük. A legfiatalabb válaszadók 13 tagállamban az átlagot meghaladó arányban emlékeztek a kampányra, de a különbségek nem voltak nagyok, 4 százalékpont (Cseh Köztársaság) és 1 százalékpont (Málta, Észtország, Luxemburg, Németország és Franciaország) között mozogtak. Másik 13 országban viszont a 18 24 évesek az országos eredményekhez képest az átlag alatti arányban emlékeztek a kampányra. A különbség Svédországban (17 százalékpont), Dániában (16 százalékpont) és Hollandiában (15) volt a legnagyobb. 16/57

III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB. Az alábbi (Q3a., Q4d. és Q5.) kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során elmentek szavazni (az EU egészét tekintve 43%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte Ön el, hogy mely politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ Mindig erre szavazott 50% 30% -20 41% 47% 58% Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 21% 28% +7 26% 22% 17% Néhány héttel ezelőtt döntötte el 13% 17% +4 14% 13% 12% Néhány nappal a választások előtt döntötte el 9% 17% +8 9% 9% 8% A választás napján döntötte el 6% 8% +2 8% 8% 4% Nem tudja 1% - * 2% 1% 1% NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. *Az esetek hiánya miatt a különbséget nem lehet kiszámítani. A válaszadók legfiatalabb csoportjának sajátossága folytán (fiatal korukból eredően még nincsenek kialakult szavazói szokásaik, ezért körükben ritka a mindig erre szavazott válasz) az erre a pontra kapott eredmények életkor szerinti összehasonlításra nem alkalmasak. 17/57

B. A választáson való részvétel okai Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ Ez az Ön állampolgári kötelessége 47% 46% -1 42% 48% 49% Ön mindig elmegy szavazni 40% 28% -12 39% 39% 43% Támogassa azt a politikai pártot, amelyhez közel érzi magát 24% 23% -1 24% 24% 25% Megváltoztathatja a dolgokat, ha szavaz az európai parlamenti választásokon 19% 22% +3 20% 21% 17% Ön támogatja az Európai Uniót 16% 16% = 16% 18% 16% Ön európainak / EU-polgárnak érzi magát 13% 18% +5 15% 13% 12% Kifejezze elégedetlenségét 11% 12% +1 12% 12% 9% Támogassa kormányát 9% 9% = 9% 8% 9% Az EU fontos szerepet játszik az Ön mindennapi életében 6% 8% +2 8% 7% 5% Szankciókat rójon ki a kormányára 5% 6% +1 5% 7% 5% Önt nagyon érdeklik az európai ügyek 5% 3% -2 8% 5% 5% Azok az információk, amelyeket a kampány során kapott, meggyőzték arról, hogy elmenjen szavazni 5% 7% +2 5% 4% 4% Szankciókat rójon ki az EU-ra 2% 2% = 2% 3% 2% (CSAK AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, AHOL A SZAVAZÁS KÖTELEZŐ) Azért, mert a szavazás kötelező 2% 3% +1 2% 2% 2% Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 1% 2% +1 1% 1% 1% Nem tudja 1% 0% -1 1% 1% 1% NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A FÉLKÖVÉR kiemelés a három leggyakoribb választ mutatja ebben a korcsoportban. A szavazás okainak fontossági sorrendjét tekintve az uniós átlag és a válaszadók legfiatalabb csoportja között nem volt nagy különbség. A különbségek akkor mutatkoznak meg, ha az egyes válaszok részarányát vizsgáljuk. Itt ismét megfigyelhető, hogy a válaszadók legfiatalabb csoportjának sajátossága folytán (fiatal koruk miatt még nincsenek kialakult szavazói szokásaik, ezért körükben ritka az Ön mindig elmegy szavazni válasz) ez a pont nem alkalmas az összehasonlításra. 5. diagram: A szavazás okai. A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó uniós átlagok. This is your duty as citizen You alw ays vote To support the political party you feel close to You can make things change in voting on the European elections You feel European/ citizen of the EU You are in favour of the EU To express your disagreement To support your Government The EU plays an important role in your everyday life The information you received during the campaign convinced you to go to vote To impose sanctions to your Government You are very interested in European affairs (ONLY WHERE VOTING COMPULSORY) Because voting is compulsory To impose sanctions to the EU 23% 22% 18% 16% 12% 9% 8% 7% 6% 3% 3% 2% 28% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 18/57

A válaszadók legfiatalabb csoportjában egyértelműen a kötelességtudat bizonyult a legfontosabbnak a legutóbbi európai választásokon való szavazás okai közül (46%). Ezután következett a megszokás miatti szavazás (28%, de mint már említettük ezt a pontot körültekintően kell értelmezni), illetve a valamely, támogatni kívánt politikai párthoz való közelség érzése (a válaszadók 23%-ánál). Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEM ÖSSZE SEN 18 24 Kül. BE# 37% 49% +12 SE 71% 83% +12 PL 44% 55% +11 CZ 29% 39% +10 LU# 60% 70% +10 RO 73% 79% +6 AT 35% 39% +4 IT 35% 36% +1 NL 43% 44% +1 BG 63% 63% = EU-27 47% 46% -1 HU 30% 29% -1 PT 43% 42% -1 UK 41% 39% -2 DE 40% 38% -2 IE 68% 66% -2 EE 55% 52% -3 CY 78% 75% -3 FR 65% 57% -8 MT 74% 65% -9 FI 54% 45% -9 DK 64% 54% -10 EL 60% 50% -10 LV 61% 51% -10 LT 62% 51% -11 ES 57% 43% -14 SK 63% 47% -16 SI 63% 44% -19 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. # Azok az országok, ahol a szavazás kötelező. A 18 24 éves válaszadók körében a kötelességtudat 9 tagállamban bizonyult az országos átlagnál fontosabb indítéknak, leghangsúlyosabban Belgiumban (ahol a szavazás kötelező, 12 százalékpont különbség), Svédországban (szintén 12 százalékpont) és Lengyelországban (11 százalékpont). A skála másik végén találjuk azokat az országokat, ahol a legfiatalabb szavazók ezt az indokot sokkal kevésbé ítélték fontosnak, mint az országos 19/57

átlag: ilyen volt Szlovénia ( 19 százalékpont különbség), Szlovákia ( 16) és Spanyolország ( 14). Ez a tendencia 17 országban érvényesül. 20/57

Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. HOGY TÁMOGASSAM AZT A POLITIKAI PÁRTOT, AMELYHEZ KÖZEL ÉRZEM MAGAM ÖSSZE SEN 18 24 Kül. AT 31% 48% +17 IE 19% 33% +14 NL 31% 44% +13 FI 20% 28% +8 UK 21% 28% +7 SK 41% 45% +4 FR 18% 22% +4 BG 45% 49% +4 DE 34% 38% +4 LU 17% 19% +2 CY 42% 43% +1 LT 23% 24% +1 LV 20% 21% +1 HU 30% 30% = DK 21% 20% -1 EU-27 24% 23% -1 PL 14% 13% -1 PT 10% 9% -1 IT 22% 19% -3 EE 18% 13% -5 BE 24% 18% -6 RO 31% 25% -6 CZ 23% 16% -7 ES 17% 9% -8 SI 26% 13% -13 SE 29% 15% -14 MT 36% 20% -16 EL 31% 12% -19 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A válaszadóhoz közel álló párt támogatása érdekében leadott szavazatok elemzése a legfiatalabb korcsoportban ismét nagy különbségeket mutat az egyes tagállamok között. A válaszadók által megnevezhető három lehetséges ok közül a legfiatalabb válaszadók az országos átlagnál sokkal gyakrabban választották ezt a választ Ausztriában (17 százalékpont különbség, a fiatal osztrákok 48%-a hivatkozott erre), Írországban (ezt az okot a legfiatalabb válaszadók 14 százalékponttal nagyobb arányban nevezték meg, mint az országos átlag) és Hollandiában (+13 százalékpont). A skála másik végén találjuk azokat az országokat, ahol a legfiatalabb szavazók ezt az indokot sokkal kevésbé ítélték fontosnak, mint az országos 21/57

átlag: ilyen volt Görögország ( 19 százalékpont különbség), Málta ( 16) és Svédország ( 14). 22/57

Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. EURÓPAINAK / EU-POLGÁRNAK ÉRZEM MAGAM ÖSSZE SEN 18 24 Kül. SK 13% 32% +19 CZ 15% 33% +18 EE 15% 32% +17 ES 6% 15% +9 FR 23% 32% +9 IT 10% 18% +8 LT 10% 18% +8 RO 7% 15% +8 AT 16% 23% +7 PL 13% 20% +7 EL 8% 15% +7 MT 11% 18% +7 HU 9% 15% +6 EU-27 13% 18% +5 BG 10% 14% +4 DE 23% 27% +4 LV 8% 12% +4 BE 13% 15% +2 SI 11% 12% +1 DK 17% 17% = CY 5% 4% -1 FI 16% 15% -1 IE 5% 3% -2 PT 6% 3% -3 LU 24% 15% -9 NL 18% 9% -9 SE 14% 4% -10 UK 4% - * NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. *Az esetek hiánya miatt a különbséget nem lehet kiszámítani. Az európaiság/uniós polgárság érzése az az indíték, ahol az uniós átlag és a 18 24 éves korcsoport átlaga között a legnagyobb különbség mutatkozott (5 százalékpont). A szavazatok 18%-ával ez lett az ötödik leggyakrabban idézett ok a legfiatalabbak korcsoportjában (a teljes uniós mintában 13%-kal a hatodik helyre került). Ugyanakkor a legfiatalabbak csoportján belüli, országonkénti bontás alapján a tendenciák nem mindenhol egyformák. A legfiatalabb korcsoport és az országos átlag között Szlovákiában a legnagyobb a különbség, ahol a legfiatalabb válaszadók körében 19 százalékponttal volt magasabb azoknak az aránya, akik elmondásuk szerint azért szavaztak az európai választásokon, mert európainak/uniós polgárnak 23/57

érzik magukat. A Cseh Köztársaságban (+18 százalékpont) és Észtországban (+17 százalékpont) szintén nagy a különbség. Fordított a helyzet Svédországban, ahol a fiatal válaszadók 10 százalékponttal alacsonyabb arányban idézték ezt a választ a 2009. évi európai választásokon való részvételük okai között. Ugyanez Hollandiára és Luxemburgra is igaz (mindkét helyen 9 százalékpont). 24/57

C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18 24 Gazdasági növekedés 41% 46% +5 46% 45% 36% Munkanélküliség 37% 41% +4 43% 40% 32% A nyugdíjak jövője 22% 11% -11 14% 21% 26% Az Európai Unió szerepe nemzetközi színtéren 22% 23% +1 25% 24% 21% Az európai intézmények hatalma és hozzáértése 19% 21% +2 19% 21% 18% Bűnözés 18% 17% -1 17% 19% 19% Infláció és vásárlóerő 18% 14% -4 17% 19% 18% Bevándorlás 16% 18% +2 17% 16% 15% Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 16% 18% +2 17% 18% 15% Az európai értékek és identitások 16% 16% = 17% 16% 15% Energia 13% 13% = 14% 12% 13% Egységes fizetőeszköz, az euró 12% 14% +2 13% 13% 11% Terrorizmus 11% 10% -1 10% 12% 12% Mezőgazdaság 11% 10% -1 8% 11% 11% Az élelmiszerbiztonság 9% 9% = 9% 10% 8% Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 4% 3% -1 3% 4% 4% Egyik sem (SPONTÁN) 12% 10% -2 11% 11% 13% Nem tudja 3% 3% = 2% 3% 4% NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A FÉLKÖVÉR kiemelés a három leggyakoribb választ mutatja ebben a korcsoportban. A 2009. évi európai választásokon való szavazásra késztető három legfontosabb kérdés valamennyi korcsoportban ugyanaz volt. Minden korcsoportban a gazdasági növekedés, illetve a munkanélküliség állt az első és a második helyen. A harmadik helyezett, a nyugdíjak jövője érthető módon a válaszadók korának emelkedésével vált egyre fontosabbá. 6. diagram: A választásokon való részvételre ösztönző kérdések. A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó uniós átlagok. Kül. 25 39 40 54 55+ 25/57

Economic grow th Unemployment The role of the EU in the international scene The pow er and competences of the European institutions The fight against climate change Immigration Crime European values and identity The single currency, the Euro Inflation and purchasing pow er The energy The future of pensions None (SPONTANEOUS) Agriculture Terrorism The food security 14% 13% 11% 10% 10% 10% 9% 23% 21% 18% 18% 17% 16% 14% 41% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% A legfiatalabb korcsoport esetében az EU-ra vonatkozó két kérdés az EU szerepe a nemzetközi színtéren, illetve az intézményeinek hatásköre és hozzáértése került a harmadik és negyedik helyre, 23, illetve 21%-kal. 26/57

Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÖSSZE SEN 18 24 Kül. CZ 43% 69% +26 UK 23% 40% +17 MT 42% 57% +15 ES 49% 62% +13 BE 39% 50% +11 SK 56% 67% +11 AT 43% 53% +10 CY 51% 56% +5 HU 59% 64% +5 EU-27 41% 46% +5 NL 31% 36% +5 FR 29% 33% +4 EL 56% 60% +4 FI 31% 34% +3 IT 41% 43% +2 LU 37% 38% +1 DE 46% 46% = EE 42% 42% = LV 57% 57% = IE 62% 61% -1 PL 48% 45% -3 PT 43% 40% -3 DK 32% 29% -3 RO 55% 52% -3 LT 54% 49% -5 SI 38% 32% -6 BG 63% 57% -6 SE 34% 24% -10 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A 18 24 éves válaszadók körében az összes korcsoportra vonatkozó uniós átlaghoz képest 5 százalékponttal volt magasabb azoknak az aránya, akik a gazdasági növekedést említették az egyik olyan fő kérdésként, amely a 2009. évi európai választásokon való részvételre késztette őket (az összes lehetséges kérdés közül ez mutatta a legnagyobb különbséget). A gazdasági növekedést a legfiatalabb válaszadók az összes válaszadó átlagához képest sokkal fontosabbnak találták a Cseh Köztársaságban (+26 pont), ahol ezt a kérdést az összes többi tagállamhoz viszonyítva is kimagaslóan nagy arányban nevezték meg a legfiatalabbak (a hivatkozások 69%-a). A második legnagyobb különbség az Egyesült Királyságban (a legfiatalabb válaszadók 17 százalékponttal nagyobb arányban említik, mint az országos átlag), utána pedig Máltán (+15) volt megfigyelhető. 27/57

Svédországban fordított tendencia érvényesült: a gazdasági növekedést a legfiatalabb korcsoport nem érezte olyan fontos, szavazásra ösztönző kérdésnek, mint az ország átlaga (a hivatkozások aránya 10 százalékponttal volt alacsonyabb). Ugyanez igaz Bulgáriára és Szlovéniára is ( 6 százalékpont). 28/57

Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. MUNKANÉLKÜLISÉG ÖSSZE SEN 18 24 Kül. EE 32% 55% +23 SI 35% 57% +22 LV 42% 58% +16 RO 39% 52% +13 ES 65% 77% +12 FI 22% 33% +11 MT 37% 48% +11 SK 39% 50% +11 LU 36% 46% +10 PL 33% 43% +10 IT 36% 44% +8 BE 33% 41% +8 CY 39% 46% +7 UK 25% 32% +7 IE 64% 71% +7 PT 48% 53% +5 NL 11% 15% +4 SE 31% 35% +4 EU-27 37% 41% +4 BG 46% 49% +3 AT 44% 47% +3 EL 60% 62% +2 DK 25% 26% +1 FR 38% 36% -2 HU 51% 48% -3 DE 30% 20% -10 LT 35% 20% -15 CZ 29% 13% -16 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A szavazásra késztető kérdések sorában a munkanélküliség szintén olyan probléma volt, amelyet a 18 24 éves válaszadók az EU egészét tekintve az átlagnál fontosabbnak tartottak (41%, szemben a 37%-kal). Ha csak a válaszadók legfiatalabb csoportját vizsgáljuk, számukra Spanyolországban (77%), Írországban (71%) és Görögországban (62%) bizonyult a legfontosabbnak. Ezen a csoporton belül a tagállamok közötti különbségek még nagyobb szórást mutatnak, mint a gazdasági növekedés fontosságának vizsgálatakor. Az a három tagállam, ahol a legfiatalabb csoport az országos átlagnál sokkal gyakrabban választotta ezt a kérdést, Észtország (a hivatkozások 55%-a és az országos átlaghoz képest +23 százalékpont), Szlovénia (57% és +22 százalékpont különbség) és Lettország (a hivatkozások 58%-a és +16 százalékpont) volt. 29/57

Ugyanakkor az országos átlaggal összehasonlítva a csehek ( 16 százalékpont különbség), a litvánok ( 15) és a németek ( 10) legfiatalabb korcsoportja számára sokkal kevésbé volt fontos a munkanélküliség. 30/57

Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. AZ EURÓPAI UNIÓ SZEREPE NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN ÖSSZE SEN 18 24 Kül. LT 16% 44% +28 BG 23% 43% +20 CZ 19% 36% +17 SK 26% 40% +14 EE 18% 31% +13 DE 33% 45% +12 IE 11% 21% +10 LV 10% 18% +8 AT 29% 35% +6 IT 26% 30% +4 RO 20% 23% +3 EU-27 22% 23% +1 HU 15% 14% -1 PT 15% 14% -1 SI 18% 16% -2 SE 23% 20% -3 MT 21% 16% -5 UK 11% 6% -5 DK 27% 21% -6 ES 10% 3% -7 BE 17% 9% -8 LU 26% 18% -8 PL 15% 6% -9 EL 26% 16% -10 FR 26% 16% -10 NL 27% 17% -10 CY 26% 14% -12 FI 26% - * NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. *Az esetek hiánya miatt a különbséget nem lehet kiszámítani. A szavazatok arányából ítélve az EU nemzetközi színtéren betöltött szerepét a legfiatalabb válaszadók nagyjából ugyanannyira érzik fontosnak, mint az EU polgárainak átlaga, de ez nincs minden országban így. A kérdés fontosságát tekintve a szavazás szempontjából Litvániában (a 18 24 éves korcsoportban a válaszok 44%-ában szerepel, míg a litván átlag csak 16%, a különbség 28 százalékpont), Bulgáriában (+20 százalékpont különbség) és a Cseh Köztársaságban (+17 százalékpont) volt a legnagyobb a különbség. 31/57

Ezzel szemben Cipruson ( 12 százalékpont), Hollandiában, Franciaországban és Görögországban (mindhárom helyen 10 százalékpont) a legfiatalabb szavazók az országos átlaghoz viszonyítva kevésbé tartották fontosnak ezt a kérdést. 32/57

IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB. Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során NEM mentek el szavazni (az EU egészében 57%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. Mikor döntötte Ön el, hogy NEM fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ Soha nem szavaz 22% 33% +11 28% 18% 16% Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 18% 11% -7 14% 20% 23% Néhány héttel ezelőtt döntötte el 15% 8% -7 12% 18% 18% Néhány nappal a választások előtt döntötte el 16% 17% +1 14% 16% 18% A választás napján döntötte el 16% 14% -2 18% 18% 13% Nem tudja 13% 17% +4 14% 10% 12% NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A válaszadók legfiatalabb csoportjának sajátos helyzetéből kifolyólag (fiatal koruk miatt gyakrabban választják a soha nem szavazok választ, mivel talán ez volt az első olyan alkalom, hogy élhettek volna választójogukkal) ezek az eredmények életkor szerinti összehasonlításra nem alkalmasak. 33/57

B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és korcsoportonkénti átlagok. EU-27 18 24 Kül. 25 39 40 54 55+ Bizalom hiánya / általában a politikával való elégedetlenség 28% 19% -9 26% 32% 31% Nem érdekli a politika 17% 20% +3 17% 15% 15% A választásoknak nincs következménye / a választások semmit nem változtatnak meg 17% 12% -5 17% 17% 18% Szabadságon volt / távol volt otthonától 10% 11% +1 11% 10% 9% Túl elfoglalt / nem volt rá ideje / dolgozott 10% 16% +6 14% 11% 5% Nem tud sokat az Európai Unióról / az Európai Parlamentről vagy az európai parlamenti 10% 9% -1 12% 8% 12% választásokról Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 14% +4 12% 9% 6% Nem érdeklik az európai témák 9% 7% -2 7% 10% 9% Nem igazán elégedett az Európai Parlamenttel mint intézménnyel 8% 5% -3 7% 9% 10% Beteg volt / egészségügyi problémája volt akkor 7% 2% -5 4% 5% 14% A nyilvános vita hiánya / a választási kampány hiánya 6% 5% -1 5% 6% 6% Családi okok miatt / szabadidős tevékenységet végzett 5% 5% = 7% 5% 5% Ellenkezik az Európai Unióval 4% 2% -2 2% 6% 5% Regisztrációs vagy választójogi kártya problémái voltak 3% 5% +2 4% 3% 2% Nem tudott a választásokról 2% 3% +1 2% 1% 1% Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 6% 9% +3 5% 6% 6% Nem tudja 3% 5% +2 3% 2% 3% NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. A FÉLKÖVÉR kiemelés a három leggyakoribb választ mutatja a négy korcsoportban. A legfiatalabb válaszadók közül azok, akik nem szavaztak a 2009. évi európai választásokon, távolmaradásuk fő okaként a politika iránti érdeklődés hiányát nevezték meg, amire az EU egészének átlagát meghaladó arányban hivatkoztak (20%, szemben a 17%-kal). A második leggyakrabban idézett ok a bizalom hiánya/általában a politikával való elégedetlenség volt, ezt viszont az átlagosnál sokkal kisebb arányban említették (19%, szemben a 28%-kal). A harmadik ok érdekes módon a túlzott elfoglaltság volt, amire a legfiatalabbak az átlagnál 6 százalékponttal nagyobb arányban hivatkoztak a távolmaradás okaként (16%, szemben a 10%-kal). 34/57

Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. BIZALOM HIÁNYA / ÁLTALÁBAN A POLITIKÁVAL VALÓ ELÉGEDETLENSÉG ÖSSZE SEN 18 24 Kül. LU# 11% 31% +20 EL 51% 52% +1 MT 31% 30% -1 PL 29% 27% -2 IE 20% 18% -2 DK 8% 5% -3 FI 18% 15% -3 PT 28% 24% -4 CZ 39% 33% -6 LT 24% 17% -7 DE 32% 25% -7 IT 37% 30% -7 EE 24% 16% -8 SK 37% 29% -8 ES 24% 15% -9 FR 21% 12% -9 AT 25% 16% -9 LV 28% 19% -9 RO 44% 35% -9 EU-27 28% 19% -9 BG 45% 34% -11 UK 20% 6% -14 BE# 18% 3% -15 SE 21% 4% -17 HU 36% 16% -20 NL 21% 1% -20 CY 44% 22% -22 SI 30% 6% -24 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. Mint a fentiekben már említettük, a legfiatalabb válaszadók csoportjának a 2009. évi európai választásokon nem szavazó tagjai sokkal ritkábban mondták azt, hogy a távolmaradásuk oka a bizalom hiányában vagy a politikával való elégedetlenségben keresendő (erre a korcsoportra nézve az uniós átlag a hivatkozások 19%-a, a teljes mintából viszont 28%). Csak Luxemburgban (ahol a szavazás kötelező) volt az országos átlagnál lényegesen magasabb azoknak a fiatal tartózkodóknak az aránya, akik ezzel indokolták távolmaradásukat (+20 százalékpont). Görögországban egy százalékponttal volt magasabb az arányuk. 35/57

A 18 24 éves korcsoport tagjai az összes többi tagállamban ritkábban említik ezt az indokot; a negatív különbség Szlovéniában ( 24 százalékpont), Cipruson ( 22), Hollandiában és Magyarországon (mindkét helyen 20) volt a legnagyobb. 36/57

Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. NEM ÉRDEKLI A POLITIKA ÖSSZES EN 18 24 Kül. MT 29% 65% +36 LU# 19% 33% +14 HU 29% 42% +13 BG 24% 34% +10 IE 15% 25% +10 SE 8% 18% +10 CZ 22% 31% +9 DE 15% 23% +8 ES 26% 33% +7 LV 13% 20% +7 EL 17% 24% +7 SI 17% 24% +7 IT 12% 17% +5 AT 19% 24% +5 FR 10% 14% +4 UK 14% 17% +3 EU-27 17% 20% +3 PT 23% 25% +2 RO 16% 17% +1 FI 17% 18% +1 DK 11% 11% = LT 13% 13% = CY 25% 23% -2 PL 22% 20% -2 BE# 11% 8% -3 NL 6% 1% -5 EE 18% 12% -6 SK 22% 15% -7 NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. Az EU egészének szintjén a politika iránti érdeklődés hiánya volt a fő ok, ami miatt a válaszadók legfiatalabb csoportjának tagjai nem járultak az urnákhoz a 2009. évi európai választásokon (a hivatkozások 20%-a, szemben az összes korcsoport összesítéséből kapott 17%-kal). A legfiatalabbak csoportja 19 tagállamban találta az országos átlagnál fontosabbnak ezt a szempontot. Máltán mérték messze a legnagyobb különbséget (+36 százalékpont). Nagy volt még a különbség Luxemburgban (+14) és Magyarországon (+13) is. 37/57

Hat országban az ellenkező tendencia érvényesült: a politika iránti érdeklődés hiánya az országos átlaghoz képest kevésbé bizonyult fontos oknak a távolmaradásra. A különbség Szlovákiában ( 7 pont), Észtországban ( 6) és Hollandiában ( 5) volt a legnagyobb. 38/57

Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? A 18 24 éves korcsoportra vonatkozó, tagállamonkénti bontás. A SZAVAZATOMNAK NINCS KÖVETKEZMÉNYE / A VÁLASZTÁSOK SEMMIT NEM VÁLTOZTATNAK MEG ÖSSZES EN 18 24 Kül. IT 18% 25% +7 BG 31% 34% +3 FR 10% 13% +3 LU# 5% 6% +1 MT 11% 12% +1 ES 10% 10% = LV 38% 38% = HU 22% 21% -1 NL 10% 7% -3 UK 9% 6% -3 IE 7% 4% -3 EL 24% 20% -4 PT 11% 7% -4 SE 13% 8% -5 EU-27 17% 12% -5 CZ 22% 16% -6 CY 21% 15% -6 AT 35% 29% -6 SI 23% 17% -6 FI 21% 14% -7 RO 17% 10% -7 DE 30% 21% -9 LT 21% 12% -9 SK 19% 10% -9 PL 13% 2% -11 EE 17% 5% -12 BE# 11% - * DK 7% - * NB. Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. # Azok a tagállamok, ahol a szavazás kötelező. *Az esetek hiánya miatt a különbséget nem lehet kiszámítani. Az a vélekedés, miszerint a szavazatuknak nincs következménye, a legfiatalabb válaszadók körében sokkal kevésbé volt jelen a tartózkodás okai között (12%, szemben a 17%-os uniós átlaggal). Ez 18 tagállamról mondható el, és közülük a legnagyobb mértékben Észtországban ( 12 pont), Lengyelországban ( 11), Szlovákiában, Litvániában és Németországban (mindhárom helyen 9) érvényesült. 39/57

Öt államban viszont a legfiatalabbak csoportja az országos átlagnál gyakrabban hivatkozott erre az okra, különösen Olaszországban (+7 százalékpont), Bulgáriában és Franciaországban (mindkét helyen +3). 40/57