8. Ävfolyam 6. szåm 2001. februår 16. Influenza ImportÅlt malåria megbetegedäs TÅjÄkoztatÅs kiadvåny megjelenäsäről Fertőző betegsägek adatai Impresszum
HAZAI INFORMÄCIÅ INFLUENZA ÇS INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÇSEK A 2001. februñr 5-11. kézétti időben hårom megye kivätelävel az egäsz orszågbñl jelentettek influenzås megbetegedäseket, ezen a häten BÄkÄs, Borsod-AbaÖj-ZemplÄn, KomÅrom-Esztergom Äs Szabolcs-SzatmÅr-Bereg megyäben is megkezdte műkédäsät a jelentőszolgålat. A 6. häten 49466 beteg fordult orvoshoz influenzåra utalñ klinikai tánetekkel. Annak ellenäre, hogy tébb teráletről jelentettek adatokat, a megbetegedäsek szåma az előző hetihez viszonyàtva (46420) csak igen mörsökelten emelkedett. 7541 beteget (15,2%) vettek tåppänzes ÅllomÅnyba. A betegek 6%-ÅnÅl, 2987 esetben Äszleltek szévődmänyt, a kñrhåzban Åpoltak szåma 76 volt. HalÅlozÅst ezen a häten sem jelentettek (tåblåzat). A tårgyhäten a lakossåg ÄrintettsÄge Vas, Zala, Baranya, Győr-Moson-Sopron Äs JÅsz-Nagykun-Szolnok megyäben volt legerőteljesebb, e teráleteken egy hät alatt a lakossåg 1,1-0,9%-a betegedett meg. Az előző häthez viszonyàtva az Örintett dunñntüli megyökben - Győr-Moson- Sopron Äs Zala megye kivätelävel - csékkent a megbetegedäsek szåma, a jñrvñny visszavonulában van. Somogy, Tolna Äs Baranya megyäben az előző häten regisztrålt esetszåm felänäl is kevesebb beteg fordult orvoshoz influenzåra utalñ tánetekkel, FejÄr Äs Vas megyäben märsäkeltebb (kb. 30%) volt a csékkenäs. Az influenza aktivitñs erősâdösöre utalá jeleket az orszñg keleti röszöben Äszleltek. A 6. häten HajdÖ-Bihar Äs Heves megyäben az 5. heti esetszåm måsfäl illetve kät Äs fälszeresät regisztråltåk, azonban a lakossågnak mindéssze 0,3-0,5%-Åt ÄrintettÄk a megbetegedäsek.
Terãlet Influenza Ös influenzaszerű megbetegedösek adatai 2001. 6. höt Betegek TÑppÖnzbe vettek SzâvődmÖnyes esetek s z Ñ m a KárhÑzba szñllåtottak Halottak Budapest 7 880 1 570 115 2 0 Baranya 3 498 504 368 12 0 BÑcs-Kiskun 3 702 639 65 5 0 BÖkÖs 2 058 286 348 3 0 Borsod-A.-Z. 3 283 196 199 4 0 FejÖr 2 696 569 27 1 0 Győr-M.-S. 3 999 800 151 3 0 HajdÜ-Bihar 1 687 172 55 5 0 Heves 1 562 117 74 3 0 JÑsz-N.-Sz. 3 782 452 66 7 0 KomÑrom-E. 1 871 370 100 2 0 Somogy 593 129 39 0 0 Szabolcs-Sz.-B. 3 182 221 127 7 0 Tolna 2 067 271 617 14 0 Vas 2 922 499 85 0 0 VeszprÖm 1 838 321 77 7 0 Zala 2 846 425 474 1 0 çsszesen 49 466 7 541 2 987 76 0 Az előszér jelentő KomÅrom, Borsod-AbaÖj-ZemplÄn, Szabolcs-SzatmÅr-Bereg Äs BÄkÄs megyäben kézel azonos volt a betegsäg előfordulåsi gyakorisåga (0,4-0,6%). A fővñrosban az elmölt hårom hätben ha igen märsäkelten is, de folyamatosan nőtt az influenzaszerű tánetekkel orvosnål jelentkezők szåma, azonban a 100 lakosra jutñ Åtlagos megbetegedäsi szåm tovåbbra is alacsony (0,4%) volt. A keráletek ÄrintettsÄge kálénbéző volt, a 6. häten a XXI., XXII. Äs a IV. keráletben volt legmagasabb a megbetegedäsi ar Åny, megkézelàtette vagy meghaladta az 1%-ot. A megbetegedäsek våltozatlanul a gyermekek kâzâtt fordultak elő a legnagyobb arñnyban, a betegek kézel fele (53%-a) 15 ÄvesnÄl fiatalabb volt. A regisztrålt esetek negyede (22,3%-a) a 15-24 Ävesek kézál kerált ki, Äs a betegeknek csak 3%-a volt 60 ÄvesnÄl idősebb. A jelentäsek szerint a häten a fővåros Äs Somogy megye egy-egy ÅltalÅnos iskolåjåban a magas hi ÅnyzÅsi aråny miatt tanàtåsi szánetet rendeltek el. A betegeknäl Äszlelt szâvődmönyek kâzel fele (47%-a) bronchitis, negyede (22,3%) pharyngitis ill. tonsillitis volt, sinusitist 11,2%-ban, pneumoniåt 7%- ban diagnosztizåltak. 2001. 3-6. hetäben az orszågban Ésszesen 129828 influenzaszerű
megbetegedäst regisztråltak. Az ezen id őszakra vonatkozñ Ésszegzett megbetegedäsi aråny Tolna (4,9%), Vas (4,2%) valamint azonos märtäkben Baranya Äs Somogy megyäben (3,8-3,8%) volt a legmagasabb. CsongrÅd, NÑgrÅd Äs Pest megyäben az influenzaszerű megbetegedäsek sz Åma nem tärt el az ilyenkor szokåsostñl. A 3-6. häten 52 szemälynäl virolñgiai vizsgålatokkal is megerősàtettäk az influenza vàrusok (38 influenza A, 14 influenza B) kñroki szerepät. Az idei szezonban izolålt 13 influenza A térzs H1N1 altàpusönak bizonyult.
HAL ÄLOS KIMENETELŰ IMPORTÄLT MALÄRIA MEGBETEGEDÇS EsetismertetÖs Egy 45 Äves budapesti färfi januår 27-Än zavart tudatållapotban, encephalitis? diagnñzissal kerált felvätelre a FővÅrosi Szent LÅszlÑ KÑrhÅzba. KÑrelőzmÄnyÄből kiderált, hogy januår 23. Ñta låzas, egy alkalommal hidegråzåsa volt, a betegnäl kät napja bal bordaàv alatti fåjdalom, hånyinger, hånyås, izomfåjdalom jelentkezett. HÅziorvosa tekintettel az influenzaszerű megbetegedäsek szezonålis időszakåra a panaszokat felsőlägöti fertőzäs kévetkezmänyänek tartotta. A färfinek januår 27 -Än tudatzavara alakult ki, ezärt kerált felvätelre az egyik budapesti kñrhåz belgyñgyåszati osztålyåra. Innen, encephalitis gyanöja miatt mäg aznap ÅtszÅllàtottÅk a Szent LÅszlÑ KÑrhÅz NeuroinfektolÑgiai osztålyåra. Az epidemiolñgiai anamnäzis felvätelekor a hozzåtartozñk elmondtåk, hogy a csalåd december 31 - januår 14. kézétt KenyÅban ádált. Ennek alapjån azonnal felmerált a malåria gyanöja, amit a värkenet vizsgålata is igazolt: a megbetegedäst P.falciparum okozta. A beteg januår 27-Än este intenzàv osztålyra kerált, ahol megkezdtäk szakszerű kezeläsät. ållapota azonban fokozatosan romlott, sölyos haemolàzis Äs acidñzis alakult ki, januår 28 -Ån reggel exitålt. A beteg KenyÅba tértänt kiutazåsåt megelőzően sårgalåz Äs hepatitis A elleni vädőoltåst kapott, Äs időben felàrtåk szåmåra a malåria profilaxisåra ajånlott mefloquin käszàtmänyt is. A gyñgyszert a beteg ki is våltotta, de a betegtåjäkoztatñban szereplő melläkhatåsok soråt Äs az alkohol fogyasztåsånak keráläsäre vonatkozñ ajånlåst olvasva Ögy déntétt, hogy a gyñgyszert nem szedi be. SzerkesztősÅgi megjegyzås: Az EgÄszsÄgÅgyi VilÇgszervezethez szçmos jelentäs Ärkezik az AfrikÇban jçrt kålféldiek kézétt előfordulö, ezreket Ärintő, esetenkänt halçlos kimenetelű malçria megbetegedäsekről. A halçlesetek megelőzhetőek lennänek, ha rovarriasztö szerek hasznçlatçval vagy mçs mödszereket alkalmazva az utazök elkerålnäk a szányogok csàpäsät, Äs helyesen alkalmaznçk a kemoprofilaktikumokat. Gyakran last minute utak räsztvevői betegednek meg malçriçban, ilyen jelentäsek Ärkeztek SpanyolorszÇgbÖl, NÄmetorszÇgbÖl, DÇniÇbÖl, SvÄdorszÇgbÖl Äs Nagy- BritanniÇbÖl is. Mivel minden malçria elleni szer esetäben lätezik ellenjavallat Äs melläkhatçs, ezärt az utazçssal ÉsszefÅggő betegsägek gyögyàtçsçban-megelőzäsäben jçrtas szakorvosnak kell a gyögyszert felàrnia, Äs a melläkhatçsokröl az utazöt tçjäkoztatnia. Ilyenkor el kell magyarçzni az utazönak, hogyan kell märlegelni a megelőzni kàvçnt betegsäg kockçzatçt Äs az esetleges melläkhatçs kialakulçsçnak esälyät, sályossçgçnak veszälyeit. ãgy elkerålhető, hogy az utazö maga déntsén olyan kärdäsekben, melyekben nem rendelkezik elegendő szakmai informçciöval.
Egyetlen malçria elleni kemoprofilaktikum sem nyájt teljes vädelmet. Ha az utazö az utazçs alatt vagy utçna megbetegszik, azonnal orvoshoz kell fordulnia, Äs tçjäkoztatnia kell az orvost kålféldi átjçröl. A kezdeti tånetek a malçria esetäben enyhäk: lçz, rossz kézärzet Äs influenzaszerű tånetek jelentkeznek. Mindig malçriçra kell gyanakodni, ha endämiçs teråletre tértänt utazçst kévetően akçr csak lçz is, vagy azt kàsärő fejfçjçs, izomfçjdalmak, gyengesäg, hçnyçs, hasmenäs Äs kéhégäs jelentkezik az utolsö expozàciöt kévető kät hönapon belål (ritka esetben mäg hosszabb idő málva). A malçria kimenetele szempontjçböl déntő jelentősäge van az időben felçllàtott diagnözisnak Äs a hatäkony terçpia megkezdäsänek. Időben alkalmazott adequat terçpia esetän a malçria gyögyàthatö betegsäg. A gondosan felvett epidemiolögiai anamnäzis Äletmentő lehet. A WHO tçjåkoztatçsa szerint Afrika dåli teréletein 2001 mçjusçig a malçriafertőzåsek szçmçnak nñvekedåse jösolhatö. 2000 decembere Öta ugyanis a tårsågben igen esős az időjçrçs, Ås az előrejelzåsek szerint 2001 mçrciusçig tovçbbra is szokatlanul sok csapadåk vçrhatö, ezårt az e rågiöba utazök felvilçgosütçsa Ås megfelelő profilaktikumokkal tñrtånő ellçtçsa a korçbbiaknçl is nagyobb jelentősåggel bür. ForrÑs: Wkly Epidemiol Rec 2001; 76: 25-27
TÄJÇKOZTATÄS AZ ORSZÄGOS EPIDEMIOLÅGIAI KçZPONT KIADV ÄNY ÄNAK MEGJELENÇSÇRŐL Megjelent a TÑjÖkoztatá az engedölyezett irtászerekről Ös az egöszsögãgyi kñrtevők elleni vödekezös szakmai irñnyelveiről cåmű 2001-2002. Övi kiadvñny. Ära: 1725 Ft + 207 Ft (12% ÄFA) = 1932 Ft. A kényvek a koråbban megkáldétt megrendeläsben foglalt päldånyszåmban az OEK KÉzponti iktatñ Äs poståzñban (C Äpálet, féldszint) vehetők Åt.
A HAZAI JÄRVÄNYëGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÇSE A 2001. februñr 5-11. kâzâtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyágyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Éssze: Az enterñlis bakteriñlis fertőző betegsögek csoportjåban az előző hetihez viszonyàtva kézel harmadåval kevesebb salmonellosis Äs campylobacteriosis kerált a nyilvåntartåsba, a bejelentäsek szåma a tavalyi Äv azonos hetäben regisztråltnål is alacsonyabb volt. A salmonellosis Äs a dysenteria jårvånyágyi helyzete a koråbbi Ävekhez käpest is kifejezetten kedvezően alakult. KiemelÄsre Ärdemes, hogy az utñbbi hetekben megszaporodott a yersiniosis megbetegedäsek szåma, az Äv eleje Ñta 28 esetet regisztråltak, håromszor tébbet, mint az elmölt Äv 1-6. hetäben. Az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma märsäkelten csékkent az 5. hetihez käpest. A betegsäg teráletenkänti előfordulåsåban nagy volt az eltäräs: màg nägy megyäben tàznäl kevesebb megbetegedäs fordult elő, addig hat teráleten tébb mint 40 esetet regisztråltak. A lögüti terjedösű fertőző betegsögek kézál az előző hetinäl tébb scarlatina Äs varicella megbetegedäst jelentettek. A scarlatina jårvånyágyi helyzete kedvezőbben, a varicellåä a 2000. Ävihez hasonlñan alakult. Morbilli megbetegedäsről nem Ärkezett jelentäs, nähåny mumpsz Äs rubeola eset szñrvånyosan fordult elő. Az idegrendszeri fertőző betegsögek csoportjåban az előző heti hattal szemben kilenc teráletről egy-egy purulens meningitis kerált a nyilvåntartåsba. A häten egy malñria megbetegedäst regisztråltak, a 2001. Ävben ez volt a harmadik importålt megbetegedäs. (Az 1-6. hätre vonatkozñ kumulatàv adatok kézétt az első kät malåria bejelentäs azärt nem szerepel, mert a régzàtett adatok az åntsz illetäkes intäzeteiből räszben technikai okok miatt csak käsőn, a heti jelentäsek käszàtäse ut Ån Ärkeztek az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpontba.)
Az EpidemiolÖgiai InformÇciÖs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÇgos EpidemiolÖgiai KÑzpont (OEK) kiadvçnya. A kiadvånyban szereplő kézlemänyek szakmai egyeztetäst kévetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÉsszeÅllàtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a Johan BÅla OrszÇgos KÑzegÅszsÅgÉgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÉzÉs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosàtott egyåttműkédäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kézläsi szåndäkkal szàveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÑgos Epidemiolágiai Kâzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 215-8027, 476-1383, 476-1224 Telefax: 476-1223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråskänt valñ hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÑgos Tisztifőorvos Dr. PintÖr Al Ñn ISSN 1419-757X