Tájékoztatás a közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban Cg. 01-09-947727 Nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Jelen tájékoztatás a közbeszerzési törvényben ajánlatkérőként meghatározott szervezetek részére készült, és célja a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) jelentősebb, 2017. január 1-től hatályba lépő módosításainak bemutatása. A Kbt. módosítás összegzi az új Kbt. hatályba lépése óta eltelt egy év tapasztalatait, és a közbeszerzések szereplőinek széles körű visszajelzései alapján vezet be a gyakorlati jogalkalmazást segítő intézkedéseket. Egyes rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célzó megoldások kerülnek a törvénybe. A módosítás értelmében: árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében megszűnnek a négy ajánlattevős eljárások; új kizáró ok kerül a törvénybe a szerződés teljesítése során elkövetett jogsértések szankcionálására, mely kizáró okot nemzeti eljárásrendben kötelezően elő is kell írni. A módosítás új választható eredménytelenségi okokat vezet be a közbeszerzési eljárásokba, valamint a szerződés teljesítésének szakaszára vonatkozóan növeli a közbeszerzések átláthatóságát. A módosítás ajánlatkérőket érintő, főbb pontjai az alábbiak: I. A közbeszerzési kötelezettség értékhatárának emelkedése, a nemzeti közbeszerzési értékhatárok változása, és a négy ajánlattevős eljárások megszűnése A nemzeti közbeszerzési értékhatár: árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében: 8 millió forintról 15 millió forintra; építési beruházás esetén: 15 millió forintról 25 millió forintra; szolgáltatási koncesszió esetén: pedig 25 millió forintról 30 millió forintra fog emelkedni. Ezzel párhuzamosan a korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás a közbeszerzési értékhatárok emelkedésével árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén megszűnik. Építési beruházások esetében kivéve európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország határain átnyúló beszerzések esetében továbbra is lehetőség van a Kbt. 115. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására, azonban kizárólag 300 millió forintos becsült érték alatt és öt ajánlattevő közvetlen felhívásával. 300 millió forintot elérő vagy meghaladó, azonban 700 millió forintot el nem érő becsült értékű építési beruházás esetén a Kbt. 113. (1) bekezdése szerinti eljárás alkalmazandó. 2/8
II. III. IV. Kötelező versenyeztetés bevezetése a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek beszerzései tekintetében A fenti ajánlatkérők 1 egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseire a Kbt. módosítás előírja legalább három ajánlat bekérését. Az ilyen beszerzések szabályainak meghatározásával kapcsolatos követelményeket külön Korm. rendelet fogja szabályozni. Támogatásban részesülő gazdasági szereplők esetében a támogatási összeghatár és kivételi kör változása Változnak azok a szabályok, amelyek alapján a támogatásban részesülő gazdasági szereplőket közbeszerzési kötelezettség terheli 2. Egyrészt könnyítést jelent, hogy nő a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár (25 millió forintról 40 millió forintra), másrészt bővül a törvényi kivételek köre és a törvényben foglalt kivételi körök mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a Kormány egyedi határozatában felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. Leválasztható beszerzések 3 értékének maghatározása A kisebb értékű beszerzések egy közbeszerzésről való leválasztását lehetővé tevő szabály a leválasztható beszerzések értékét a jövőben euróban fogja rögzíteni. Ennek értelmében a leválasztott eljárás becsült értéke nem haladhatja meg: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében: 80 000 eurót; építési beruházás esetén: 1 000 000 eurót. Az Európai Bizottság által közzétett, irányadó aktuális forint értékeket a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatásul minden év elején közzéteszi honlapján. V. Nemzeti érték esetén is lefolytatható uniós eljárás: A módosítás értelmében jogszerűen jár el az ajánlatkérő minden olyan esetben, amikor a törvény az adott beszerzésre ugyan a Kbt. nemzeti eljárásrendjének alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban választása szerint beszerzését az uniós eljárásrend szabályai szerint valósítja meg. 1 Kbt. 195. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők 2 Kbt. 5. (3) bekezdése 3 Kbt. 19. (4) bekezdése 3/8
VI. Közös ajánlatkérés felelősségi szabályának pontosítása ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor: az ajánlatkérők együttesen felelősek a kötelezettségeik teljesítéséért; ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor: az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. A módosítás rögzíti, hogy minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős a kötelezettségei teljesítéséért a közbeszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez. VII. A Közbeszerzési Adatbázisban közzéteendő információk körének bővülése Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében az ajánlatkérő az eljárás megkezdése napján köteles a Közbeszerzési Adatbázisban és a honlapján is közzétenni: a Hatóságnak megküldött minden dokumentumot; a közbeszerzési dokumentumokat; a bontást követően a bontási jegyzőkönyvet. Az öt ajánlattevős eljárásokban 4 a nyilvánosság biztosítása érdekében az eljárás megindításakor ajánlatkérőnek közzé kell tennie a Közbeszerzési Adatbázisban (és a honlapján is) az eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat, majd a bontást követően az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint a bontási jegyzőkönyvet. VIII. A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívás, összefoglaló tájékoztatás tartalma A TED elektronikus felületen bevezetett karakterszám korlátozásra tekintettel a kizáró okok és az alkalmassági követelmények igazolására benyújtandó dokumentumok részletes ismertetése elegendő az egyéb közbeszerzési dokumentumokban, a felhívásban csak utalni kell a megkövetelt igazolási módokra. Az összefoglaló tájékoztatás részletes tartalmáról egy külön jogszabály fog rendelkezni. 4 Kbt. 115. (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárások 4/8
IX. A közbeszerzési eljárást módosító hirdetmény feladása A módosítás értelmében a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi (részvételi) határidő lejártáig elegendő feladni, annak megjelennie nem kell eddig az időpontig. X. Kizáró okok, új kizáró ok bevezetése 5 A módosító rendelkezések a kizáró okokat módosítják, erősítve a gazdasági szereplők felelősségét az általuk vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítéséért 6. Új kizáró ok kerül bevezetésre: Kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési (koncessziós) eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a Kbt.-ben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította. A jelenleg hatályos Kbt. és a módosítás hatályba lépése közötti időszakban jogerőssé vált döntések egy alkalommal, a módosítás hatályba lépését követő 90 napig eredményeznek kizárást. Az új kizáró ok előírása kötelező lesz nemzeti eljárásrendben, alkalmazni kell azon közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a módosítás hatályba lépésekor folyamatban vannak és az ajánlattételi (részvételi) határidő még nem járt le. Ebben az esetben szükséges lesz a felhívás módosítása! XI. Alkalmasság: a szakemberekre, referenciákra vonatkozó követelmények teljesítésének igazolása A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az ajánlatkérőnek az eljárásban csatolt dokumentumok alapján arról kell meggyőződnie, hogy a kapacitást nyújtó szervezet részéről csatolt kötelezettségvállalás a teljesítésben tényleges, érdemi részvételt jelent. Ha a kapacitást igazoló szervezet részvétele nem olyan mértékű, amely megfelelne e törvényi követelményeknek, ez adott esetben az új kizáró ok alkalmazásához vezethet. 5 Kbt. 62. (1) bekezdés q) pont 6 Kbt. 62. (1) bekezdés h) és p) pontok módosítása, pontosítása 5/8
XII. Hiánypótlási felhívás és felvilágosítás kérés az értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó adatok eltérése esetén, az értékeléskor kevésbé kedvező adat figyelembe vétele A Kbt. módosítás értelmében, ha az értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberekre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma eltér egymástól, és nem sikerül hiánypótlás vagy felvilágosítás keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberekre vonatkozó csatolt dokumentumok tartalmaznak, feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbe kedvező, abban az esetben az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni. XIII. Bírálat folyamata Megszűnik az 5 munkanapos határidő a két lépcsős bírálati folyamatban 7, az igazolások benyújtása során. A módosítás megfelelő határidő biztosítását írja elő. A módosítás rendezi azt a kérdést, hogy hogyan kell ajánlatkérőnek eljárnia abban az esetben, ha az igazolások benyújtása a két lépcsős bírálati folyamat ellenére már az ajánlatban megtörténik. Ilyen esetben ajánlatkérőnek ezeket nem kell rögtön bevonnia a bírálatba, elegendő csak majd a nyertesként megjelölni kívánt tekintetében ellenőriznie az igazolásokat. A módosítás lehetővé teszi a bírálat két lépcsős módszerétől való eltérést nemzeti eljárásrendben, amennyiben ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági követelményt. XIV. Választható eredménytelenségi okok körének bővülése Két új ponttal bővül a választható eredménytelenségi okok köre: Eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. Az eredménytelenségi ok nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra. A módosítás azt is rendezi, hogy a fenti eredménytelenségi ok fennállása esetén az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelés nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést. 7 Kbt. 69. (4) bekezdése 6/8
Ajánlatkérőnek a fenti eredménytelenségi okot a felhívásban kell rögzítenie, vagy összefoglaló tájékoztatással induló eljárások esetében az összefoglaló tájékoztatásban kell megadnia az erre vonatkozó információt. Új eredménytelenségi okként kerül meghatározásra, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv döntése szerint jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani. XV. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások arányának visszaszorítása, a Kbt. 113. (1) bekezdése szerinti eljárások nyilvánosságának biztosítása, és a négy ajánlattevős eljárások megszűnése A módosítás előírja, hogy a Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hoz az eljárás jogalapjának megalapozottsága megállapítása érdekében és ezen döntést a honlapján is közzéteszi. A műszaki-technikai sajátosságokra vagy kizárólagos jogokra hivatkozással indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében ajánlatkérőnek közzé kell tennie előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt is. A Kbt. 113. (1) bekezdése szerinti eljárások esetében az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az ajánlatkérő az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásakor ismertetnie kell, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást. A négy ajánlattevős eljárás árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén megszűnik. Építési beruházások esetén a módosítás 300 millió forintban határozza meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek a beszerzését összefoglaló tájékoztatással kell meghirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ötre emeli az ajánlattételre felhívandó gazdasási szereplők számát. A módosítás értelmében az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja. Alkalmazhatósága: ha ajánlatkérőnek e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást (ajánlatkérő tájékozódási kötelezettsége az eljárás megindítását megelőzően). Alkalmassági követelmény előírása továbbra sem kötelező az öt ajánlattevős eljárásokban. 7/8
XVI. Szerződésmódosítás, a szerződés teljesítése A módosítás pontosítja a szerződés értékének változásával járó szerződésmódosítási szabályokat. 8 Ez a jogalap nem alkalmazható akkor, ha az ajánlatkérő olyan értékhatárt lép át a módosítással, amelynek elérésével a megelőző eljárást más szabályok szerint kellett volna lefolytatnia. A módosítás szolgáltatásmegrendelések esetében megszünteti az ajánlattevő 50 %- os saját teljesítésére vonatkozó előírást. Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. módosítás indoklása szerint a szerződő felek már a megkötött szerződésükben is dönthetnek úgy, hogy a módosult szabályt alkalmazzák, e módosítás nem tekintendő lényeges módosításnak. A Kbt. módosítás értelmében az építési beruházások esetében az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. A teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt. A szerződő felek már a megkötött szerződésükben is dönthetnek úgy, hogy a módosult szabályt alkalmazzák. 8 Kbt. 141. (2) bekezdés b) pont 8/8