A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ LEÍRÁS KIEGÉSZÍTÉSE:

K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 27-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a város településszerkezeti tervéről szóló 392/2008. (IX.30.) Kt. sz. határozat módosításáról 7 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 352/2013. (VIII.27.) Kt. sz. határozata a város településszerkezeti tervéről szóló 392/2008. (IX.30.) Kt. sz. határozat módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a város településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban az alábbiakról rendelkezik: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete e határozata szerint kiegészíti a településszerkezeti terv leírását, valamint elfogadja az e határozat melléklete szerinti, a TSZT- 1m jelű (m=1:10.000 méretarányú) településszerkezeti, tájrendezési, környezetalakítási és közlekedési terv 1. módosítását. Egyúttal a 392 / 2008. (IX.30.) Kt. sz. határozattal elfogadott TSZT jelű (m=1:10.000 méretarányú) településszerkezeti tervlapot hatálytalannak nyilvánítja. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ LEÍRÁS KIEGÉSZÍTÉSE: 1. A településszerkezeti tervben rögzített gyűjtőutak kiegészülnek a következő új elemekkel: - a Móricz Zsigmond utca, - a Mázsaház utca, - a Csokonai utca, és - a Hársfa utca Május 1. körút. 2. A gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt területek felsorolása (a jelenlegi belterületi határon belül) kiegészül az alábbiakkal: - A Battai út mellett lévő kamionmosó és a hozzá kapcsolódó területek (a 1307/1 és 1307/7 hrsz-ú, valamint a 1307/5 hrsz-ú ingatlan egy része) 3. A településszerkezeti terv módosításában rögzített változások területmérlege: Terület-felhasználás jele Terület-felhasználás nagysága (ha) meglévő állapot tervezett állapot Vt 0,8264 0 Lf 0,7764 0 Lke 2,8768 0 Gksz 0 0,3567 KÖu 0 4,1445 V 0,0216 0 Összesen: 4,5012 4,5012

Felelős: Szabó Tamás polgármester Határidő: azonnal Kmf. Szabó Tamás sk. polgármester Dr. Feik Csaba sk. jegyző Vajdics András sk. képviselő jkv. hitelesítő Wimmer Sándor sk. képviselő jkv. hitelesítő

K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. szeptember 30-án megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből A Képviselő-testület a város településszerkezeti tervéről 13 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 392/2008.(IX.30.) Kt. sz. határozata a város településszerkezeti tervéről ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXV TV. ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY ALAPJÁN A VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁBAN FOGLALTAKKAL ÖSSZHANGBAN AZ ALÁBBIAKRÓL RENDELKEZIK: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ercsi város közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a településszerkezeti terv mellékelt leírását, valamint a TSZT jelű (m=1:10.000 méretarányú) településszerkezeti tervét. Egyúttal a T-1-es és T-2-es számú (M=1:5.000 és 1:10.000-es méretarányú) melléklet településszerkezeti tervet és az azt jóváhagyó 224/2005.(VI.30.) Kt. sz., a Város Településszerkezeti Tervének elfogadásáról, valamint a 203/2006.(V.30.) Kt. sz., a Város Településszerkezeti Tervének kiegészítéséről szóló határozatokat hatálytalannak nyilvánítja. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Kmf. Szabó Tamás sk. polgármester Dr. Feik Csaba sk. jegyző Takács Katalin sk. képviselő jkv. hitelesítő Vajdics András sk. képviselő jkv. Hitelesítő

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ LEÍRÁS A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségét és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembe vételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartásamellett. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK: A város tervezett közlekedéshálózatát a módosított településszerkezeti terv tartalmazza. Az ennek megvalósításával kapcsolatos önkormányzati és hivatali teendők az alábbiak. A Budapest-Pusztaszabolcs vonal nyomvonal-korrekcióját a MÁVTI szakági adatszolgáltatása alapján a tervbe be kell illeszteni. A város érdekében a 6. sz. főút mindkét elkerülő nyomvonalát a távlati tervekben fenn kell tartani, kiépítésüket el kell érni. Az OTRT-ben szereplő V0 nyomvonal területbiztosítását a településrendezési terveknek tartalmazniuk kell. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében - országos és települési utak - a szabályozási tervben az adottságoknak megfelelően meg kell határozni a szükséges (biztosítható) építési területsávok szélességét. A városközpont és az egész belterület tehermentesítésére is pozitív hatással bíró úthálózat fejlesztés következményeit tanulmánytervben szükséges tisztázni a város új forgalmi rendjének biztosítása érdekében. Növelni kell a vasútvonalon való közúti átkelések számát és színvonalát az új lakóterület bővítés esetén. Az intézmény-területek és a városközpont parkolási lehetőségeinek növelése érdekében ki kell jelölni az e célra hasznosítható területeket. Az idegenforgalmi fejlesztésekkel párhuzamosan fokozatosan ki kell építeni az ezt szolgáló kerékpárutak hálózatát és a hajókikötőt is. A Rába patak által elvágott településrészek (pl. városközpont és lakóterület) jobb gyalogos kapcsolata érdekében a tervlapon ábrázolt gyalogutat és patakhidat ki kell építen. BEÉPÜLT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: Ercsi Város közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kerülő) és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a belterület (meglévő és tervezett bővítés). A beépítésre nem szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a külterület. A beépült területek szerkezeti rendszere jelentősebb beavatkozást nem igényel, csupán az úthálózat fejlesztendő a rosszul ellátott területeken, illetve a tervezett új, beépítésre szánt területeken. A meglévő forgalmi és gyűjtőutak rendszere kisebb beavatkozást, átépítést tesz szükségessé egyes szakaszokon, jelentősebb hálózatkiegészítési útépítési feladatok a

tervlapon ábrázolt helyeken és a lakóutcák kiépítésében, illetve a belterületbővítési területek feltárásánál jelentkeznek. A településtörténeti értékekkel rendelkező ófalui településközponti terület hagyományos beépítésmódja védendő, a terület helyi városképi védelemre javasolt. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek: a/1. Nagyvárosias lakóterület, a/2. Kisvárosias lakóterület, a/2. Kertvárosias lakóterület, a/3. Falusias lakóterület. b) Gazdasági területek: b/1. Kereskedelmi szolgáltató terület, b/2. Ipari gazdasági terület. c) Különleges területek: c/1. Sportterület, c/2. Temető (meglevő) c/3. Temető (tervezett: külterületen) d) Településközpont vegyes területek d/1. Városközpont területe, d/2. Városrészközpontok, alközpontok területe, d/3. Egyéb, jellemzően intézményelhelyezésre szolgáló területek, e) Üdülőterületek e/1. Üdülőházas üdülőterületek, e/2. Hétvégiházas üdülőterületek. A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb szintterületsűrűségét) az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek Térképi jele Legnagyobb szintterületsűrűség Nagyvárosias lakóterület Ln 1,5 Kisvárosias lakóterület Lk 1,0 Kertvárosias lakóterület Lke 0,5 Falusias lakóterület Lf 0,4 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz 2,0 Ipari gazdasági terület Gip 1,0 Településközpont vegyes területek Vt 1,2 Üdülőházas üdülőterület Üü 0,3 Hétvégiházas üdülőterület Üh 0,2 Különleges terület Ksp, Ksr, Kt 0,5

(Szintterületsűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonya.) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési és közmű területek: a/1. Közúti, a/2. Kötöttpályás, a/3. Vízi, b) Zöldterületek, c) Erdőterületek, d) Mezőgazdasági területek, e) Vízgazdálkodási területek. Ercsi város népességszáma 1995-ben 8.094 fő volt, 2000-re az állandó népességszám elérte a 8.364 főt, 2003-ra pedig a 8605 főt. A lakásszám ennek megfelelően emelkedett, az utóbbi években, - 1990-98-ig 748 új lakás épült, a lakásszám 1998-ban 3.004 db, 2004-ben pedig mintegy 3100 db. A településszerkezet területi jellegű fejlesztése az önálló gazdasággal rendelkező, turisztikailag vonzó, kellemes életteret nyújtó település jövőképének elérése érdekében, a város különböző területrészein indokolt. - Belterületbe vonásra kijelölt lakóterület fejlesztésre szánt részek a Váli úti dűlő déli része, valamint a Sinatelepnél: - a Váli úti dűlő déli jelenlegi belterülethez csatlakozó részét, - a 0177/1 és a 0177/2 hrsz-ú ingatlanokat, - a cukorgyári területtől délre, a vízműtelep mellett meglevő lakóterületi sávot - a Sinatelepi belterülethez úttal délnyugati irányból csatlakozó meglevő lakóterületet, a Külső Sina-telepet. - Sina-telep D-i részén lévő kertes mezőgazdasági területek. - Lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon belül: - a Dózsa Gy. út északi oldalán lehetséges tömmbelső feltárások, - a Panoráma u. Lejtősor alatt levő tömb, - a Határ u-tól északra levő (volt vásártéri) területen, - a hrsz 2450 volt sportpálya területén, - részben a volt laktanya területén két területegységben, - a Tótlik településrész északi és nyugati részének feltárása. - Gazdasági területként belterület bevonása javasolt - az Ipari Park területét és dél-délkeleti bővítési területe, a 6-os főút keleti oldalán, - az ipari park távlati bővítési területét ipari tartalékterületetként, a 6-os főút nyugati oldalán, - a martonvásári út északi és déli oldalán kijelölt, vasútvonalhoz, illetve cukorgyári területhez csatlakozó területeket kereskedelmi szolgáltató, illetőleg iparterületi fejlesztési területként (Ezen belül a tervezett új vasútvonaltól a központi belterület irányában javasolt fejlesztési területek hasznosítása első ütemben megkezdődhet, a tervezett új vasútvonaltól a Ráckeresztúri határig terjedő területek hasznosítására csak az első ütemű területek teljes más célú felhasználása után kerülhet sor.)

- Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - a volt cukorgyári terület, - a Rába-patak és a Battai út közti terület. - Gazdasági területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon kívül: - a martonvásári út É-i és D-i oldalán a Ráckeresztúri határnál - az anyaggödör területe - az új kombinált ciklusú földgázüzemű villamos erőmű területe (alternatívaként esetleg más ipari funkciókra is használható) - Településközpont vegyes területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - a 6-os út belterületi középső szakasza mentén, - a vasútállomás mellett, és - részben a volt laktanyák területe. -Településközpont vegyes területi fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon kívül: - a Sina-telepi kastély D-i környezete - a külső Sina-telep É-i és középső része -Üdülőterületi fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon kívül: - A Káros-tó mentén tervezetett üdülőterületek -Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt terület a jelenlegi belterületi határon belül: - Részben a volt laktanyák területe -Különleges területként fejlesztés céljára kijelölt területek a jelenlegi belterületi határon kívül: - új temetőterületként az Eötvös sírkápolna melletti területen - a Sina-telep mellett a volt majorban levő kastély és környéke - a külső Sina-telep D-i részén lévő sport terület - Zöldterületként belterület bevonásra javasolt a dunaparti területsáv kompállomás környéki, Rába pataktól északra levő része. A felsorolt területi bővítések csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. - A területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználás figyelembevételével, és a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. - A tervlapon is feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni (szennyvíztisztító telep: 150 m, temető: 50 m, utak, vasútvonalak előírt védőtávolságai). - A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges előfeltételeket (pl. továbbterveztetés, elő-közművesítés, egyéb infrastruktúra fejlesztés) a beruházások megvalósítása előtt, a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. Az előírt közműellátás biztosítása érdekében a területtulajdonosokkal szerződést kell kötni a közművek megvalósítására.

- A MEZŐGAZDASÁGI TÁJFÁSÍTÁS MEGLÉVŐ ELEMEIT MEG KELL TARTANI ÉS KI KELL EGÉSZÍTENI A FASOROK, VÉDŐSÁVOK VISSZAÁLLÍTÁSÁVAL, TELEPÍTÉSÉVEL. - Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, illetve régészeti célú (rendeltetésű) területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni csak a védelem tárgyának megsemmisülése esetén, vagy egyéb esetben a természetvédelemért, illetve a régészeti védelemért felelős szakhatóság engedélyével lehet. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi, valamint régészeti célú területek másodlagos funkciói és használata (termelés, beépítés, stb) nem állhatnak ellentétben elsődleges rendeltetésükkel, nem zavarhatják és nem veszélyeztethetik e területek táji és természeti, illetve régészeti értékeit. - A lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek és a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek biztosítása a város meglévő intézmények minőségi fejlesztésével, valamint a Településszerkezeti tervben ábrázolt új létesítmények kialakításával oldható meg. - A településszerkezeti terven, szélerőmű park kialakításra szabályozási terv jóváhagyása után igénybe vehető területként jelölt mezőgazdasági területeken a tervezett szélerőműveket csak önállóan elkészített szabályozási terv elkészítése és önkormányzati jóváhagyása után lehet megvalósítani. E szabályozási tervek készítése során különös figyelemmel kell lenni a szélerőmű park és a környező mezőgazdasági területek akadálymentes megközelítési lehetőségeinek biztosítására, a szükséges infrastruktúra elemek kialakíthatóságára, illetőleg a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére. A beépítésre szánt és nem szánt területegységek elkülönítése a szabályozási terv által válik lehetségessé. - A lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket a meglévő munkahelyek megőrzésével, lehetőség szerinti fejlesztésével, és a tervezett ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek beépítése során létrejövő új munkahelyek létesítésével szükséges biztosítani. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBEN RÖGZÍTETT VÁLTOZÁSOK TERÜLETMÉRLEGE: Terület-felhasználási kategória Meglévő, Tervezett* Összesen megmaradó (ha) (ha) (ha) Lakóterületek: - - - - falusias lakóterület 44,7-44,7 - kertvárosias lakóterület 352,9-352,9 - kisvárosias lakóterület 13,6-13,6 Településközpont vegyes terület 45,6 24,1 69,7 Gazdasági területek: - - - - kereskedemi-szolgáltató 42,7 102,1 144,8 gazdasági terület - ipari gazdasági terület 260 100 360 Üdülőterületek - - - - üdülőházas üdülőterület 16,2-16,2 - hétvégiházas üdülőterület 18,2-18,2 Különleges terület 8 9,6 17,6 Közlekedési terület 267-267 Zöldterület (közpark) 13,8-13,8 Erdőterület 549,6 60,8 610,4 Mezőgazdasági terület 4111,6-4111,6

Vízgazdálkodási terület 490,4-490,4 Összesen: 6234,3 296,6 6530,9 * A Tervezett fejlécű oszlopban részben a már a korábbi ÁRT-ben is átsorolásra tervezett, de még nem szabályozott területek és a most újonnan átsorolandó területek együtt szerepelnek! A TSZT - módosítás során biológiai aktivitás érték (BAÉ) csökkenéssel járó övezeti átsorolások összes értéke: -388,56; a BAÉ növekedéssel járó övezeti átsorolások összes értéke: +616,48, a kettő BAÉ különbözete: + 227,92. A terv tehát a BAÉ-re vonatkozó törvényi előírásnak megfelel, a tervezett terület-felhasználási változások BAÉ - egyenlege pozitív. ÉRTÉKVÉDELEM: - Az országos műemléki védelem alatt álló épületek és létesítmények védelméről települési eszközökkel is gondoskodni kell. - Helyi védelmet kell biztosítani a külön rendelettel helyi védelem alá helyezett épületekre, objektumokra: Az érvényben levő országos és helyi védelmi előírásoknak érvényt kell szerezni a városban levő táji és természeti értékek tartós fennmaradása érdekében. Természeti területek: Ercsi Szigeti ártéri erdő és dunai holtág területe TT Duna menti ártéri liget-erdősávok területe TT Szent László vízhez kapcsolódó vizes élőhelyek területe TT Váli vízhez kapcsolódó vizes élőhelyek területe TT Natura 2000 hálózathoz tartozó területek (a külön közleményben közzétett hrsz-ok szerint) N2 Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek (az otrt lehatárolása szerint) Oöh KÖZMŰVEK: - A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. - A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékelvezetés megvalósítására. Útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében) lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni. - Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a hálózatok föld feletti telepítését. - A település beépítésre szánt területének hasznosítását a távlatban csak teljes körű közműellátás előírása esetén szabad lehetővé tenni. Átmenetileg a vezetékes közcsatorna hálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés megléte esetén is megvalósíthatók a fejlesztések, ha ezzel a talaj- és vízszennyezés kizárható. - A település bel- és külterületén a kommunális szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg. - A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre.

- Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a helyi védelem alatt álló terület határán belül kizárólag a térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig lehetőleg földkábellel kell megvalósítani. - Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni. KÖRNYEZETVÉDELEM: - Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírásokat. - A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. - INTÉZKEDNI KELL A KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELETBEN ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMBAN FOGLALTAK HATÉKONY VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS GONDOSKODNI KELL A PROGRAM LEGALÁBB HAT ÉVENKÉNTI FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL ÉS AKTUALIZÁLÁSÁRÓL. - A TELEPÜLÉS RÉSZLETES KÖRNYEZETI ELEMZÉST ÉS PROGNÓZIST IGÉNYLŐ KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATINAK MEGOLDÁSÁRA KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY (KHT) ALAPJÁN KELL FELADATTERVET KIDOLGOZNI. KHT KÉSZÍTENDŐ A DUNAPARTI LÖSZFAL ÁLLÉKONYSÁGI PROBLÉMÁINAK ÉS VÉDELMÉNEK MEGOLDÁSÁRA, VALAMINT A KŐOLAJFINOMÍTÓ (MOL) TELEPHELYEN KÍVÜLI VÉDŐTERÜLETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA ÉS AZ OTT FOLYTATHATÓ TERÜLETHASZNÁLAT SZABÁLYAINAK MEGÁLLAPÍTÁSRA. Földvédelem: - Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek talajvédő művelése során az eróziós és deflációs károk minimalizálását kell biztosítani. - A deflációs porártalmak ellen a belterületi szegélyeken és a síkságokon véderdősávok telepítésével és a minél nagyobb arányú növényi borítottság biztosításával kell védekezni. - A termőföldeket minőségük és termőképességük megőrzése érdekében rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve művelési águknak megfelelően művelésben tartani, lehetőleg minél tartósabb zöldfelületi fedettséget biztosító kultúra és agrotechnika alkalmazásával. - A löszös, csúszás- és suvadásveszélyes területek állékonyságának biztosítása érdekében vízrendezési és geotechnikai eszközökkel biztosítani kell e területek védelmét, lehetőleg védőzöldfelületként kell hasznosítani ezeket, de legalább is kerülni kell e területek terhelését, (további) beépítését. - A bányatelekhatárral lefedett ásványvagyonkészlet területét a településszerkezeti tervlap lehatárolja. Az ásványikincsek (homok, kavics) kitermelése a bányatelekkel fedett területek megfelelő övezetbe való sorolása után, az egyéb környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítésével szükséges. a bányatelekkel fedett területek egyéb célú beépítésre szánt területté nem minősíthetők át, feltárásukig mezőgazdasági művelésük fenntartandó. Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme:

- A beépített és beépíteni szándékozott csatornázatlan ingatlanok szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését legkésőbb 90 naponbelül meg kell oldani, a város beépítésre szánt területeinek közcsatorna-hálózattal ellátott részein. A beépítésre nem szánt, illetve egyéb, közcsatornával ellátatlan területeken egyedileg -a közegészségügyi és a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett ökotechnikai módszerekkel, kisberendezéssel vagy közműpótlóval- kell megoldani a szennyvízártalmatlanítást. A település vízbázis hidrogeológiai védőterülettel lefedett részén mindennemű szennyvízszikkasztás tilos. A védőterületen kívüli részen is tilos a szennyvizek kontroll nélküli elszikkasztása, kontrollált szennyvízkiöntözés külön hatósági engedély előírásainak megfelelően lehetséges. - A szennyvíztisztítómű csökkentett védőtávolságának fenntartásához az ántsz által előírt technológiai feltételek [1] teljesítése és folyamatos kontrollja szükséges, a telep területén belül előírt legalább 10 m szélességű véderdősáv egy éven belül kialakítandó. a telep 150 m-es környezetében jelentős porszennyezéssel járó tevékenység nem végezhető. - A SZENNYVÍZÁTEMELŐK CSÖKKENTETT VÉDŐTÁVOLSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁHOZ AZ ÁNTSZ ÁLTAL ELŐÍRT TECHNOLÓGIAI FELTÉTELEK (SZAGTALANÍTÁS, ZAJVÉDELEM) TELJESÍTÉSE ÉS FOLYAMATOS KONTROLLJA SZÜKSÉGES. - A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő)tisztításáról gondoskodni kell. A település vízbázis hidrogeológiai védőterülettel lefedett részén a csapadékvíz elvezető és tározó rendszer a védőterületi zónarendszer előírásainak megfelelően alakítandó ki, a hidrogeológiai A zónán belüli területeken csak zárt medrű elvezetők és tározók építhetők. - A belterületnek a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének illetve szabályozott helyben tartásának megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. - A dunai vízbázis védőterületi előírásainak betartásával biztosítani kell az ivóvízkutak védelmét. - A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyások és tavak közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel a szennyezésre érzékeny vízbázisok területeire. - A település nitrátszennyezésre érzékeny területi lehatárolásából [2] adódó, külön jogszabályban meghatározott védelmi előírásait a településszerkezeti és területfelhasználási változtatások során is figyelembe kell venni. - A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, vagy önfenntartó viszonyaik feltételeit kell biztosítani. Szükség esetén hordalékfogókat, vízkormányzó műtárgyakat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. - Ártéri és hullámtéri területeken, természetes illetve természetközeli állapotú vízmedrek és vízpartok területén, természeti védettség által érintett vizes területeken a vizek védelme és a vízkárok elleni védelem az ökológiai természetvédelmi szempontok elsődlegességével biztosítandó. Levegőtisztaság-védelem: - A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen az út menti véderdősávokat mielőbb, de legkésőbb az útszakasz soronkövetkező felújításával egyidőben el kell telepíteni. - A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. A nagyipari potenciális légszennyező források emissziós értékeit és immissziós hatásait

folyamatos méréssel kell figyelemmel kísérni, és hatásterületüket minél nagyobb arányban védő hatású erdőterületként kell kialakítani. - A (százhalombattai székhelyű, de ercsi hatásterülettel is rendelkező) felső küszöbértékű veszélyes üzemek, valamint az új potenciális légszennyező források külön előírásban meghatározott [3] levegőtisztaságvédelmi előírásai betartandók. Zaj és rezgés elleni védelem: - A különböző területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében az átmenő forgalmat a belterületről minél nagyobb arányban ki kell helyezni, illetve a belterület központi részéről kevésbé érzékeny területekre átterelni. A belterületen alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen zajvédő erdősávokat kell telepíteni. - A lakóterületeken, a védett területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. Élővilágvédelem: - Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében a gyep, nádas, mocsár, vízállás, tó és erdő művelési ágak megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni. - A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról, gyepük, mezsgyék kialakításáról. - Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (az erdő, rét-legelő, nádas területek) növelésére, az alacsonyabb ökológiai értékű (szántó, szőlő, kert, gyümölcsös és nem természeti kivett területek) rovására. - A védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek kezelési terv szerinti fenntartásáról, területi csökkenésének és degradációjának elkerüléséről gondoskodni kell. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS: - A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező térségi, vagy kistérségi hulladéklerakón történhet. A meglévő hulladékártalmatlanító telephelyeket lezárásuk után rekultiválni kell. - A TELEPÜLÉSEN FEJLESZTENI KELL A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS RENDSZERÉT, HULLADÉKUDVAROK, GYŰJTŐSZIGETEK KIALAKÍTÁSÁVAL IS. - A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék átmeneti tárolása, kezelése a keletkezés helyén, az iparterületen, ellenőrzött körülmények között lehetséges, az érvényben levő jogszabályok és telephelyre vonatkozó rendelkezések betartásával. A település területén veszélyes hulladék végleges elhelyezése nem engedélyezhető, a helyben újra nem hasznosított hulladékok biztonságos elszállítása szükséges. TERVEGYEZTETÉSI FELADATOK: - Az ezután készülő szabályozási tervekben érvényesíteni kell a város településszerkezeti tervében szereplő elhatározásokat. - A természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékének kormányzati szintű jogszabállyal való közzététele után a terv vonatkozó szakaszai kiegészítendők.

- E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülő műszaki terveket és fenntartási terveket (kezelési tervek, üzemtervek, haváriatervek, stb) a településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. BELTERÜLETBE VONÁS: A területek felhasználási igényének sorrendjében, ütemezetten belterületbe kell vonni a településszerkezeti tervlapokon jelölt alábbi területeket: a) lakóterület céljára: - a Váli úti dűlő déli jelenlegi belterülethez csatlakozó részét, - a Sina-telep D-i részén lévő kertes mezőgazdasági területeket, - a Külső Sina-telep lakóterületeit -a beékelődő erdőterülettel együtt, erdőként megtartva-. b) településközpont vegyes terület céljára - a Sina-telepi kastély D-i környezetét, - a Külső Sina-telep É-i és középső részét. c) gazdasági terület céljára: - a martonvásári út északi és déli oldalán kijelölt, vasútvonalhoz, illetve cukorgyári területhez csatlakozó területeket a Ráckeresztúri határt megközelítve gazdasági területként, - a MOL Ercsi közigazgatási területére eső telephelyét. - a tervezett gázerőmű (vagy más ipari funkció) területét. - az anyaggödör területét. - az Ipari Park területét és dél-délkeleti bővítési területét, a 6-os főút keleti oldalán, - az ipari park távlati bővítési területét ipari tartalékterületetként, a 6os főút nyugati oldalán. d) különleges terület céljára - a tervezett temető és a kápolna területét. e) zöldterület céljára: - a Duna-parti területsáv kompállomás környéki, Rába pataktól északra levő részét. A településrendezési tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására (művelésből való kivonására) csak akkor kerülhet sor, ha a belterületté nyilvánított terület szabályozási tervben meghatározott felhasználása az építtető részéről időszerűvé válik. A belterületbe vonás költségeit annak kell megfizetnie, aki az eljárást kezdeményezte, illetve akinek érdekében a belterületbe vonás történik. A város településszerkezeti tervi leírása az 1: 10.000-es méretarányú településszerkezeti, közlekedési, tájrendezési és környezetalakítási tárgyú tervlapokkal együtt értelmezhető és érvényes. [1] ÁNTSZ városi int. (Dunaújváros) 2002.02.08-i elvi állásfoglalása alapján meghatározott [2] A 49/2001.(IV.3.) kr. alapján [3] A 21/2001.(II.14.) kr. alapján