BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Hasonló dokumentumok
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN AUGUSZTUS. Kecskemét, 2011.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN JÚLIUS. Kecskemét, 2011.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-piaci barométer 2016

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN FEBRUÁR. Kecskemét, 2011.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-piaci barométer 2018

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN szeptember

Munkaerő-piaci barométer 2017

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Magyar joganyagok - NGM közlemény - a harmadik országbeli állampolgárok magyaro 2. oldal 7. Építőipari szakmunkás 8190 Egyéb, máshova nem sorolható fe

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

Magyar joganyagok - NGM közlemény - a harmadik országbeli állampolgárok magyaro 2. oldal 8135 Műanyagtermék-gyártó gép 8111 Élelmiszer-, italgyártó gé

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaügyi Központja. Győr, május

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP MÁLYKÚT VÁROSBAN 2013 július

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE II. negyedév

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE III. negyedév

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, február. Munkaügyi Központja

szeptember. augusztus

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

október. szeptember

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN I.

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye július

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, május. Munkaügyi Központ

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, április. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, február. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, január. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, március. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Békés megye július

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaerőgazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye. Győr, augusztus.

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, július. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, július. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, november. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, október. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, április. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, november. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-piaci helyzetkép Bács-Kiskun megyében, szeptember. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Átírás:

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. IV. negyedik negyedévben Kecskemét, 2011. november 25. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat www.munka.hu

Készült A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN KOLLÁR PÉTER igazgató Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

Tartalomjegyzék Bevezető...4 1. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása...4 a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői...5 b) A következő három hónap várható trendje...8 c) Túlkínálati foglalkozások...10 d) Keresett foglalkozások...10 e) Az egy év múlva várható trendek...11 f) Az eddigi felmérések előrejelzései...12 g) Munkaerőigény kielégítés forrásai...13 2. Megyei álláskínálat bemutatása...13 a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben...13 b) Az álláskínálatok összetétele...13 c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya...14 3. Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk az aktuális negyedévben...15 a) Pályaválasztási kiállítás, Állásbörze...15 b) Munkáltatói Fórum...16 c) Csoportos leépítés...16 d) Közfoglalkoztatás...16 Mellékletek...18

Bevezető A munkáltatók körében végzett negyedéves munkaerő-gazdálkodási internetes felmérés 2005 közepétől negyedéves gyakorisággal történik. Bács-Kiskun megyében a munkaügyi szervezet kirendeltségei több, mint három ezer munkáltatóval tartanak rendszeres kapcsolatot. A munkatársak 2011. október hónapban - a 11 munkaerő-piaci körzetben több mint hétszázötven munkáltatót kerestek meg, a felméréskor 672 cég válaszolt, melyből 659 volt érvényes. A válaszadási arány 88,4%-os. A munkáltatók legtöbbje Kecskemét (17,3%-a), Kalocsa (12,3%-a) és Kiskőrös (12,1%-a), valamint Kiskunfélegyháza (9,4%-a) munkaerő-piaci körzethez tartozik. A foglalkoztatott létszámuk alapján a válaszadók legtöbbje a kecskeméti, bajai, kiskunfélegyházi és a kalocsai (19,9; 18,3; 13,5 és 11,0%-a) térség munkáltatója volt. 1. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása A megye lakónépessége 2011. január 1-jén 524,8 ezer fő 1 volt, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az index rosszabb az országos átlagénál (fél százalékponttal). Bács- Kiskun megye munkavállaló korú népessége 2 2011. év elején 355,4 ezer fő, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A megye teljes és munkavállaló korú népessége 5,2 és 5,3%-a az országosnak. Gazdasági aktivitási adatok, III. negyedévben * Megnevezés Bács-Kiskun megye Országosan 2010. 2011. változás, %, %-pont 2010. 2011. változás, %, %-pont gazdaságilag aktívak száma 218,5 219,9 0,6 4288,2 4317,9 0,7 gazdaságilag inaktívak száma 182,6 181,9-0,4 3398,5 3355,4-1,3 munkanélküliek száma (ILO) ezer fő 22,0 21,7-1,4 465,7 462,0-0,8 foglalkoztatottak száma 196,5 198,2 0,9 3822,5 3855,9 0,9 alkalmazásban állók száma 105,4 106,9 1,4 2694,1 2691,1-0,1 nyilvántartott álláskeresők száma ** 35,7 34,5-3,4 588,8 598,3 1,6 aktivitási arány 54,5 54,7 0,2 55,8 56,3 0,5 foglalkoztatási arány % 49,0 49,3 0,3 49,7 50,3 0,6 munkanélküliségi ráta 10,1 9,9-0,2 10,9 10,7-0,2 * KSH Munkaerő-felmérés 15-74 éves népesség körében. Stadat ** Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartott álláskeresők 2011. I-III. negyedéves átlag A KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felmérése alapján 2011. III. negyedévben Bács-Kiskun megyében a foglalkoztatottak száma 198,2 ezer fő, alig egy százalékkal több, mint előző év azonos időszakában. A gazdaságilag aktívaké 219,9 ezer 1 KSH Stadat táblák 2 Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 4

fő, ez utóbbiaknál fél százalékot meghaladó az emelkedés mértéke. Az aktivitási arány a megyében 2011. harmadik negyedévében 54,7%-os volt, alig több a 2010. azonos negyedévi 54,5%-nál. A megyében 2011. harmadik negyedévben a munkanélküliek száma 21,7 ezer fő 3 volt 1,4 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun megyében 2011. III. negyedévben 9,9% volt, 0,2%-ponttal kisebb, mint 2010. év azonos negyedévében volt. A foglalkoztatási arány (49,3%) egy év alatti 0,3 százalékpontos emelkedése ellenére az országos átlagnál - egy százalékponttal alacsonyabb a megyében. Míg teljes és a munkavállaló korú népesség, a gazdaságilag aktívak, a foglalkoztatottak - az országosból - öt százalék körüli aránya található Bács-Kiskun megyében, sőt a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a, az inaktívak majdnem öt és fél százaléka, ellenben az alkalmazottaknak négy százaléka talál munkahelyet a megyén belül. Bács-Kiskun megyében 2011. októberében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A zárónapon 30402 fő nyilvántartott álláskereső szerepelt a regiszterben, 139 fővel (fél százalékkal) kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt, és 2068 fővel (6,4%-kal) kevesebb, az egy évvel korábbi állapothoz képest. A megye hat munkaerő-piaci körzetében mérséklődött a munka nélkül lévők száma egy hónap alatt, 0,1-5,0% közötti mértékben, öt körzetben pedig növekedett, 0,1-4,6 százalékkal. Az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkenés tapasztalható kilenc körzetben, melynek mértéke 3,1-19,5% között van, és kettő térségben növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, 0,3-6,4%-kal. a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői Bács-Kiskun megyében negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésben a részt Vállalat méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás (1-9 fő) 216 32,8 1105 3,6 Kisvállalat (10-49 fő) 283 42,9 6800 21,9 Középvállalat (50-249 fő) 142 21,5 14538 46,9 Nagyvállalat (249 fő felett) 18 2,7 8563 27,6 Összesen 659 100,0 31006 100,0 vett munkáltatók jelenlegi statisztikai létszáma 31006 fő, ez a gazdaságilag aktív népesség 14,3%-a, a megyében alkalmazásban állók közel háromtizede. Míg a felmérésben résztvevő munkáltatók többnyire kis (43%) és mikrovállalkozás (egyharmad közeli) az általuk foglalkoztatott létszám megoszlása fordított arányú, a többség 3 ILO kritérium szerint. KSH Munkaerő-felmérés. 5

(47%-a) közép és 28 százaléka nagyvállalatnál dolgozik. A mintában szereplő cégek közel egyharmadát kitevő mikrovállalkozások állományában a felmérésben résztvevő munkavállalói létszám csupán 3,6%-a tartozik. A 2,7 százalékot jelentő nagyvállalatnál áll alkalmazásban, a megfigyelt kör több, mint egyötöde. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma, megoszlása Ág Mikro Kis Közép Nagy Összesen Gazdasági ág * kód száma % száma % száma % száma % száma % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15 6,9 28 9,9 14 9,9 1 5,6 58 8,8 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar 42 19,4 92 32,5 55 38,7 9 50,0 198 30,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 0,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0 4 1,4 8 5,6 0 0,0 12 1,8 F Építőipar 22 10,2 21 7,4 6 4,2 0 0,0 49 7,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 54 25,0 49 17,3 16 11,3 1 5,6 120 18,2 H Szállítás, raktározás 5 2,3 12 4,2 2 1,4 2 11,1 21 3,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 2,8 26 9,2 5 3,5 0 0,0 37 5,6 J Információ, kommunikáció 2 0,9 2 0,7 2 1,4 0 0,0 6 0,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,5 3 1,1 1 0,7 0 0,0 5 0,8 L Ingatlanügyletek 2 0,9 3 1,1 1 0,7 0 0,0 6 0,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 25 11,6 5 1,8 0 0,0 0 0,0 30 4,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 0,9 4 1,4 1 0,7 0 0,0 7 1,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 1,4 17 6,0 17 12,0 1 5,6 38 5,8 P Oktatás 6 2,8 3 1,1 6 4,2 2 11,1 17 2,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,9 8 2,8 6 4,2 2 11,1 18 2,7 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 12 5,6 1 0,4 0 0,0 0 0,0 13 2,0 S Egyéb szolgáltatás 16 7,4 5 1,8 2 1,4 0 0,0 23 3,5 A S Összesen 216 100,0 283 100,0 142 100,0 18 100,0 659 100,0 * TEÁOR '08 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás 1% 1% 0% 1% 1% 3% 10% 5% Alkalmazásban állók 5% 8% 11% 11% 7% 2% 1% 1% 1% 3% 4% 6% 11% 1% 0% 1% 3% 0% 1% 12% 3%0% A felmérésben negyedéves a munkaadók többségének működési területe (háromtizede), a feldolgozóipar a kereskedelem, gépjárműjavítás (közel egyötöde), (majdnem a mezőgazdaság kilenc százaléka), és az építőipar százaléka). (hét A nagyvállalatok aránya a feldolgozóiparban (50%) domináns, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban a mikro és 8% 0% 0% 2% 5% 31% KSH NMF felmérés 42% 6

kisvállalkozások (egynegyed, meghaladja az egyhatodot) túlsúlya jellemző. A mezőgazdaság részesedése a közép-, kisvállalatok körében a legmagasabb: egy-egytizedes, de a mezőgazdasági mikrovállalkozások a válaszadók gazdasági ágas megoszlásában a hét százalék felé közelítenek A Bács-Kiskun megyében alkalmazásban állók többsége a feldolgozóiparban (háromtizedet meghaladó), a kereskedelem, gépjárműjavítás (egynyolcad közeli), az oktatás, s a humánegészségügyi, szociális ellátás (egyaránt egytized feletti) gazdasági ágakban dolgozik. A negyedéves felmérésben résztvevők többsége is részben hasonló területeken foglalkoztatott, azonban lényegesen nagyobb hányaduk munkahelye található a feldolgozóiparban (kétötödöt meghaladó), viszont a kereskedelem, gépjárműjavításban dolgozók részaránya (egytized feletti) alig marad el, a megyei alkalmazottak azonos gazdasági ágára jellemző aránytól. A negyedéves felvétel munkáltatóinál munkaviszonyban állók további többsége (egytizede) a közigazgatás intézményeinél (közfoglalkoztatással együtt) áll alkalmazásban, valamint nyolc százaléka a mezőgazdaságból él. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban található a felméréskori létszám hét százaléka. Az alkalmazásban állók száma, megoszlása gazdasági áganként Ág Bács-Kiskun megyében A NMF-ben szereplő szervezeteknél Mintakód Gazdasági ág alkalmazásban állók a/ foglalkoztattak b/ vételi száma megoszlása,% száma megoszlása,% arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6152 5,8 2457 7,9 39,9 B Bányászat, kőfejtés 90 0,1 0,0 0,0 C Feldolgozóipar 32533 30,8 12875 41,5 39,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 198 0,2 3 0,0 1,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1900 1,8 862 2,8 45,4 F Építőipar 5335 5,0 1082 3,5 20,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 13022 12,3 3357 10,8 25,8 H Szállítás, raktározás 4190 4,0 1462 4,7 34,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3020 2,9 884 2,9 29,3 J Információ, kommunikáció 647 0,6 161 0,5 24,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 956 0,9 176 0,6 18,4 L Ingatlanügyletek 796 0,8 144 0,5 18,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1372 1,3 214 0,7 15,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2209 2,1 180 0,6 8,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 8546 8,1 3058 9,9 35,8 P Oktatás 11663 11,0 1545 5,0 13,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11257 10,6 2156 7,0 19,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1231 1,2 52 0,2 4,2 S Egyéb szolgáltatás 594 0,6 338 1,1 56,9 A S Összesen 105 711 100,0 31006 100,0 29,3 * TEÁOR '08 a/ KSH 2011. I. félév, gazdasági ágas bontásban legutolsó adat. b/ NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) 2011. IV. n. évi felmérés 7

b) A következő három hónap várható trendje A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben a válaszoló Bács-Kiskun megyei munkáltatók aktuális létszáma 31006 fő, amely október végétől számított három hónap múlva 2,3 százalékkal kevesebb lesz, a várható létszám nagyságát 30293 főre becsülik. 4 A megkérdezett munkáltatói kör kettő kirendeltségi körzetben tervez kismértékű létszámemelést az elkövetkező három hónapban. A többi munkaerő-piaci térségben ellenben csökkenést jeleztek. A megkérdezett munkáltatók várakozásai nyomán a foglalkoztatás a megye kilenc körzetében romlónak, kettőben kissé javulónak tekinthető, a változások mértéke, iránya az ábrán látható. A következő három hónapban létszámbővítő kirendeltségi körzetek Kunszentmiklós és Kiskunhalas, 0,8 és 0,4%-os mértékű létszámemelkedéssel. A munkaerő-piaci térségek többségében ellenben fogyatkozik a foglalkoztatotti létszám. Legnagyobb visszaesés várható Bácsalmás és Jánoshalma körzetekben (egynyolcados, egytizedes). Kiskunfélegyháza környéki 0,1%-os mérséklődés inkább szintentartásnak minősül. (1. sz. melléklet) Az elkövetkező három hónapban a gazdálkodó szervezetek 875 fő belépő létszámra számítanak, eközben megválik munkáltatójától 1588 fő, összességében 713-an dolgoznak majd kevesebben, mint a felmérés alkalmával. A következő 3 hónap be-, kilépései a változás iránya szerint Munkáltató Belépő létszám Kilépő létszám fő megoszlás % fő megoszlás % Növekvő 519 59,3 196 12,3 Stagnáló 81 9,3 81 5,1 Csökkenő 275 31,4 1311 82,6 Összesen 875 100,0 1588 100,0 Az elkövetkező három hónapban a választ adó munkáltatók 17%-a növeli, 14%-a százaléka csökkenteni kívánja jelenlegi dolgozóinak számát, többségüké (héttizede) azonban változatlan marad. (5. sz. melléklet) A következő három hónapban az összes belépő háromötöde a növekvő vállalkozásoknál (a létszám változás alapján besorolt jellemző státusz szerint) létesít munkaviszonyt, a stagnálóknál kilenc százaléka, valamint a csökkenőknél közel egyharmada 4 Az elemzés adatai közfoglalkoztatás létszámát is tartalmazzák. 8

jut munkahelyhez. A meglévő munkahelyüket elhagyók több, mint négyötöde a csökkenő és egynyolcada a növekvő, öt százaléka a stagnáló cégektől lép ki a munkaerőpiacra. Három hónap múlva várható jellemző be-, kilépő létszám és azok különbözetei Bács-Kiskun megyéében 200 100 0-100 -200 felvétel csökkenés egyenleg -300-400 A következő három hónapban újonnan munkába álló dolgozók többnyire egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás jellegű munkát végez (130 fő); egyéb takarító, kisegítő; szemétgyűjtő (egyaránt 88 fő), műanyagtermék-gyártó gépkezelő (41 fő), egyéb egyszerű építőipari és ipari foglalkozású (35-35 fő), pék, édesipari termékgyártó (26 fő), bolti eladó (23 fő) valamint gépészmérnök (20 fő). 5 A tervezett beáramlók 14,9; 10,1; 10,1; 4,7; 4,0; 4,0; 3,0; 2,6 és 2,3%-a. A lényegesen nagyobb volumenű kilépők többségének összetétele hasonló: egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (20,8%: 330 fő), egyszerű erdészeti foglalkozásúak (14,9%: 236 fő), egyéb takarítók, kisegítők (10,6%: 168 fő), szemétgyűjtő (7,6%: 121 fő), egyéb máshova nem sorolható építőipari és ipari -, (6,5%: 103 fő); egyszerű mezőgazdasági -, (4,2%; 67 fő); egyszerű ipari -, (4,1; 65 fő); egyéb növénytermesztési foglalkozásúak (1,9%; 30 fő); kézi csomagolók (1,3%: 21 fő) és rakodómunkások (1,3%; 20 fő). (6. sz. melléklet) A következő három hónapban létszámfelvétel elsősorban a feldolgozóiparban (a belépő létszám 35%-a), a közfoglalkoztatás dominanciájával összhangban a közigazgatásban (38%-a) várható. Ezen felül a létszámfelvétel hét százaléka a szállítás-raktározás és hat százaléka kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint kettő és fél százaléka a mezőgazdaság területén jelenik meg. A munkáltatók létszám leadást hasonló de arányában, sorrendiségében részben eltérő, valamint a szezonalitáshoz igazodó - területekről jeleztek. Ezek többnyire a közigazgatásból (közel felét), a mezőgazdaságból (egyötödét), a feldolgozóiparból (14%-át) 5 FEOR 08 szerinti bontás: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere a KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) közleménye, 2011. január 1-től hatályos. 9

és a szállítás, raktározás ágból (kilépők nyolc százaléka) távoznak. (A közigazgatás ág intenzív létszámforgalmát a mintában szereplő önkormányzatok létszámába beletartozó átmeneti közfoglalkoztatás okozza.) (3. sz. melléklet) A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatóknál a következő 3 hónapban várható felvételek és létszámcsökkenések vállalat méret szerint Vállalat méret A felvételek A csökkenések száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 58 6,6 46 2,9 Kisvállalat 206 23,5 339 21,3 Középvállalat 404 46,2 762 48,0 Nagyvállalat 207 23,7 441 27,8 Összesen 875 100,0 1588 100,0 A létszámforgalom nagyobb hányada mind a belépés, mind a kilépés esetében a középvállalkozásokat érinti. A létszámfelvételek és leadások többsége három hónap múlva a középvállalatoknál zajlik. Az előbbi meghaladja a megyében felveendő létszám 46%-át, az utóbbi a cégektől eltávozók közel fele. Nagyobb létszámnövelők még a nagy-, és a kisvállalatok (egyaránt megközelítik a felvételek egynegyedét). Szintén a nagy-, és a kisvállalkozásoktól lép ki több dolgozó (a kilépők 28 és 21%-a). A mikro vállalkozások létszámmozgása lényegesen kisebb, a felvételeik száma és aránya nagyobb, mint a leadásé. c) Túlkínálati foglalkozások A túlkínálati foglalkozások az ellentétes létszámmozgások azonos foglalkozáson belüli - negatív egyenlegeként jelenik meg, vagyis amelyekre a következő három hónap múlva már nem lesz szüksége a jelenlegi munkaadóiknak, de más munkáltatók sem terveznek felvételt (a leépített létszám (összesen 928 fő) százalékában). Ezek főleg erdészeti -, (236 fő: egynegyede); egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási -, (200 fő: egyötöde); egyéb máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások (100 fő: egytizede); egyéb takarítók, kisegítők (80 fő: 8,6%), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (51 fő: 5,5%), szemétgyűjtő (33 fő: 3,6%), egyszerű ipari -, (30 fő: 3,2%), valamint egyéb növénytermesztési foglalkozások (20 fő: 2,2%). d) Keresett foglalkozások Az elkövetkező három hónapban (a létszámmozgások foglalkozásonkénti pozitív egyenlege 215 fő: bővítés), a még be nem töltött, következő foglalkozásokra várnak dolgozókat a munkaadók. Elsősorban egyéb egyszerű építőipari foglalkozások és műanyag termék-gyártó gép kezelő (egyaránt 26 fő: 12,1%), gépészmérnök (19 fő: 8,8%), gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (11 fő: 5,1%), pék, édesipari termékgyártó (10 fő: 4,7%), húsfeldolgozó (9 fő: 4,2%), forgácsoló (8 fő: 3,7%) és tehergépkocsi vezető (7 fő: 3,3%) keresettek. Ezen felül nagyságrendileg egy-egy foglalkozás néhány fő többletet takar. 10

e) Az egy év múlva várható trendek A várható trend egy év múlva a jelenlegi létszámhoz képest a megye átlagában szinte változatlan. A három hónapra történő előrejelzésnél ellenben kevésbé csökken A negyedéves munkaerő-piaci felmérés résztvevői egy év múlva 0,1%-kal mérséklik a jelen foglalkoztatási szintjüket, az általuk várható létszám 30967 fő lesz. Az egyes munkaerő-piaci kistérségek éves munkáltatói létszám szándékai lényeges eltérést mutatnak. A körzetek közül négy prognosztizál létszámemelkedést, a legmagasabbat (2,4%-ost) Kiskunfélegyháza kirendeltségi körzet gazdálkodói jelezték. Legkevésbé emelkedik a foglalkoztatás a Tiszakécske vonzás körzet munkáltatóinál, ahol egy év múlva a jelenleginél 1,4 dolgoznak többen. Létszámfogyás hat körzetben várható, 0,1-12,1% mértékben, a szélsőértékeket a bajai és a jánoshalmi vállalkozások jelezték. Kiskunhalas környezetében stagnál a foglalkoztatás. (1. sz. melléklet) Három Tizenkét Megnevezés hónap múlva száma megoszlás, % száma megoszlás, % Növekvő 112 17,0 147 22,3 Stagnáló 457 69,3 430 65,3 Csökkenő 90 13,7 82 12,4 Összesen 659 100,0 659 100,0 A munkáltatók várható létszám változási pozíciója szempontjából a következő három hónap kevésbé lesz dinamikusabb, mint amire egy év múlva számítanak. Tizenkét hónap múlva az elkövetkező három hónap várakozásaihoz viszonyítva mérséklődik (1,3%-ponttal) a csökkenő létszámmal működő vállalkozások aránya, ugyanakkor 5,3%- ponttal emelkedik a létszámnövelőké és négy százalékponttal kevesebben rendezkednek be stagnálásra. A munkáltatók megoszlása a dolgozói létszám várható változása szerint Összességében mind a következő három és tizenkét hónapban csak a mikrovállalkozások, valamint egy év múlva a nagy vállalatok számolnak létszám gyarapodással (1,1%-kal, 4,4%- kal, valamint egy százalékkal). Ugyanakkor január végére előbb a nagy vállalatok 11

dolgozóinak száma még 2,7%-kal csökken, legkevésbé a kisvállalkozások terveznek létszámapadást (2,0%-ost). Gazdasági áganként a rövid idejű várakozások csupán három területen: az információ, kommunikáció (3,1%-os), a feldolgozóipar (0,6%-os) és a humánegészségügyi, szociális ellátás (fél százalékos) hoznak létszámnövekedést. A munkáltatók a többi gazdasági ágban létszámfogyást prognosztizáltak, főleg a közigazgatásban (13,1%-os), a mezőgazdaságban (12,2%-os) és az ingatlanügyletek (5,6%-os) szolgáltatásban. A hosszabb idejű egy éves előrejelzés alapján létszámnövekedés várható nyolc, mérséklődés hét gazdasági ágban, a fennmaradó háromban szintentartás. Főleg a kereskedelem, gépjárműgyártás (2,3%-ost), az építőipar (2,1%-ost) és a feldolgozóipar (1,9%- ost) tervez létszámgyarapodást. Létszámfogyás leginkább a közigazgatás intézményeinél (kilenc és fél százalékos), az ingatlanügyletek vállalkozásainál (három és fél százalékos) és a mezőgazdaságban (3,4%-os) várható. (1. sz. melléklet) f) Az eddigi felmérések előrejelzései A tényleges forgalmi adatokat vizsgálva lényegesen intenzívebb létszámmozgásról számoltak be a választ adó munkáltatók, mint ahogy azt előző negyedévben prognosztizálták. Felméréskor 3 hónap múlva várható Tény: elmúlt 3 hónapban A felmérés időszaka belépő kilépő egyenleg belépő kilépő egyenleg létszám, fő I. negyedév 869 724 145 1714 1318 396 2010. II. negyedév 1073 596 477 2228 1321 907 III. negyedév 942 1044-102 1857 1783 74 IV. negyedév 722 988-266 1426 1911-485 I. negyedév 1169 582 587 1620 1475 145 2011. II. negyedév 910 462 448 1909 1522 387 III. negyedév 781 564 217 2106 1790 316 IV. negyedév 875 1588-713 a tény a várható %-ában I. negyedév 197,2 182,0 2010. II. negyedév 207,6 221,6 III. negyedév 197,1 170,8 IV. negyedév 197,5 193,4 I. negyedév 138,6 253,4 2011. II. negyedév 209,8 329,4 III. negyedév 269,7 317,4 IV. negyedév Az idei harmadik negyedévben továbbra is erőteljesek voltak a létszámmozgások. A tavalyi és az idei negyedéveket figyelembe véve szinte az elmúlt negyedév volt a legintenzívebb. A tényleges megvalósult létszámfelvételek leginkább 2011. III negyedévben (közel háromszorosára) múlták felül a felméréskor három hónapra előre jelzett belépések számát. 12

Habár előző év valamennyi, az idei év második negyedévében is közel/vagy kétszer annyian létesítettek munkaviszonyt, mint ahogy azt a munkáltatók előre látták. A megkérdezett vállalkozások 2011. harmadik negyedévi tervezett létszámbővítésénél ugyan (45,6%-kal) nagyobb lett a tényeges, de a forgalom a belépések esetében felülmúlta az előre jelzett 2,6-szeresét, a kilépéseknél a háromszorosát. Ez utóbbi a legnagyobb az elmúlt közel két év alatt. g) Munkaerőigény kielégítés forrásai Az elmúlt évekhez hasonlóan a jelen felmérés keretében is a közreműködő munkáltatók munkaerőigény kielégítés forrásait, s azok gyakoriságát érdeklődtük meg. A válasz lehetőségek: soha, alkalmanként és gyakran voltak. A munkaerő-gazdálkodási felmérés alkalmával megkérdezett munkáltatók munkaerőigényüket leggyakrabban munkaügyi kirendeltségek segítségével (36,9%), informális csatornákon keresztül (20,6%-a), valamint belső meghirdetéssel, átcsoportosítással (9,7%-a) realizálják. A szervezetek kétötöde alkalmanként a munkaerő keresésben az informális csatornákat részesíti előnybe. Szintén alkalmanként veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségek segítségét 38,1%-uk. A belső meghirdetés, átcsoportosítás által a cégek 31,1%-a foglalkoztat esetenként. A résztvevő szervezetek több, mint fele soha nem veszi igénybe a munkaközvetítők szolgáltatásait, 43,1%-a nem keres munkaerőt az interneten, de 30,3%-a a pályázatok révén sem alkalmaz munkaerőt. Ugyanakkor átlagosan több, mint kétötödük nem válaszolt. Az egy évvel korábbi válaszokkal összevetve kissé előtérbe helyeződött az internet alkalmankénti használata, megnőtt a munkaügyi szervezet segítségének igénybe vétele és a belső megoldások gyakorisága. Kevésbé zárkóznak el a munkáltatók az egyéb lehetőségektől. 2. Megyei álláskínálat bemutatása a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben A munkáltatók által bejelentett munkaerőigény összetétele Bács- Kiskun megyében 2011. harmadik negyedéve folyamán a munkáltatók összesen 8712 új munkalehetőséget jelentettek be a megyében, kétötödével többet, majdnem kétszeresét mint 2010. azonos időszakában. b) Az álláskínálatok összetétele 10000 8000 6000 4000 2000 0 darab 2010. VII-IX. hó 2011. VII-IX. hó A harmadik negyedévben bejelentett állásokból 8712 (61,8%) volt támogatott, a fennmaradó 3326 álláshely (38,2%) pedig támogatás nélküli volt. A 2010. azonos Támogatott Nem támogatott 13

időszakához viszonyítva emelkedett a támogatott állások aránya (28,3%-ponttal). Egy év alatt a támogatott munkaerőigények száma a vizsgált negyedévben két és félszeresét meghaladóan nőtt, a támogatás nélküli állásoké szerényebb mértékben - egytizedével emelkedett. A 2011. harmadik negyedévi munkaerő-kereslet többsége (35%-a) a közfoglalkoztatás miatt - a közigazgatás ágban található. Ezen felül az állások 15%-át a feldolgozóiparban, nyolc százalékát az oktatásban, egyaránt hat százalékát a kereskedelem, javítás, az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatásban és az egészségügyben tevékenykedő munkáltatók hirdették meg. A zárónapi (hóvégi) munkalehetőségek átlagos száma 2011. vizsgált időszakában 1943 darab volt, míg 2010. harmadik negyedévében átlagosan 909 darab. Ennek alapján 100 regisztrált álláskeresőre együttesen 2011. VII-IX. hónapban átlagosan 6,2 álláslehetőség jutott, ugyanez a mutató 2010. azonos időszakában 2,8 volt. c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya A megyei munkaügyi szervezetbe az elmúlt három hónapban (2011. III. negyedévben) bejelentett munkaerőigények és a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréskor a választ adó munkáltatóktól az elmúlt három hónapban kilépők foglalkozásonkénti gyakorisági listája (30) szoros hasonlóságot mutat. Az első leggyakoribb 30 foglalkozás lefedi a 2011. III. negyedévben bejelentett összes üres állás majdnem háromnegyedét, míg a negyedéves gazdálkodási felmérésben résztvevő cégektől eltávozók héttizedének munkaköre az alábbi táblázatban látható. A bejelentett üres álláshelyek és a munkáltatóktól kilépők foglalkozásai közül (az első leggyakoribb 30 körében) 16 esetben tapasztalható teljes, vagy részleges megfelelés. Egyezőség áll fent kilenc állás és foglalkozás között, további hét között részleges. Az előbbiek esetében: szemétgyűjtő, utcaseprő; tehergépkocsi vezető; húsfeldolgozó; lakatos; kézi csomagoló; szabó, varró; egyéb erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású; hegesztő, lángvágó; szakács munkakörökben kínálnak más munkáltatók üres munkahelyet. További hét munkakörben még: segédmunkás és egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási-, ipari-, építőipari foglalkozások; egyéb egyszerű szolgáltatási foglalkozások; különféle takarítók; eladó, bolti eladó; pék, sütőipari munkás, édesipari termékgyártók; a különféle irodai adminisztrátorok; portás, telepőr, egyszerű őr foglalkozások esetében részben beszélhetünk a kereslet-kínálat találkozásáról. (Az egyéb segédmunkás besorolású álláshoz tartozik az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, az egyszerű ipari és az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású személy is). A fennmaradó foglalkozás körökből a munkaadójuktól távozók számára ha szerepel is a bejelentett munkaerőigények között 14

minden bizonnyal kevesebb üres munkahely jut, hiszen a nyilvántartásban lévők számára is ezen felkínált állások állnak rendelkezésre. Bejelentett állásajánlatok, 2011.VII-IX. hó Negyedéves felmérésben kilépők száma az elmúlt 3 hónapban Foglalkozás Fő megoszlás, % Munkakör Fő megoszlás, % 9190 - egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 2 528 29,0 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás -227 12,7 9119 - egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű Egyéb takarító és kisegítő foglalkozások 710 8,1-132 7,4 7321 - szabó, varrónő, modellkészítő 245 2,8 Szemétgyűjtő, utcaseprő -93 5,2 9131 - kézi anyagmozgató, csomagoló 234 2,7 Egyszerű ipari foglalkozású -70 3,9 5112 - eladó 232 2,7 Bolti eladó -68 3,8 9111 - lakás-, intézménytakarító 224 2,6 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk -47 2,6 4193 - irodai adminisztrátor, írnok 222 2,5 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője -46 2,6 9114 - konyhai kisegítő 214 2,5 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr -43 2,4 4199 - egyéb irodai jellegű foglalkozások 139 1,6 Pék, édesiparitermék-gyártó -43 2,4 7421 - lakatos 127 1,5 Húsfeldolgozó -40 2,2 8193 - gyártósori összeszerelő 118 1,4 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású -37 2,1 9117 - szemétgyűjtő, utcaseprő 110 1,3 Lakatos -33 1,8 2522 - üzletkötő 109 1,3 Rakodómunkás -28 1,6 9150 - egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások 105 1,2 Kézi csomagoló -26 1,5 9220 - egyszerű erdészeti, vadászati, halászati Szabó, varró foglalkozások 103 1,2-26 1,5 5123 - felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalk bárpincér) 86 1,0-25 1,4 3412 - gyermek- és ifjúsági felügyelő 85 1,0 Általános irodai adminisztrátor -24 1,3 7439 - egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 82 0,9 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, -24 1,3 7611 - kőműves 82 0,9 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f -22 1,2 7635 - festő és mázoló 80 0,9 Hegesztő, lángvágó -21 1,2 9121 - portás 78 0,9 Szakács -20 1,1 6118 - park- és kertépítő, -gondozó 76 0,9 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású -20 1,1 7211 - húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko baromfi-feldolgozó 76 0,9-18 1,0 7624 - villanyszerelő 73 0,8 Egyetemi, főiskolai oktató, tanár -17 0,9 7216 - sütő-, tésztaipari munkás, pék 70 0,8 Portás, telepőr, egyszerű őr -16 0,9 8356 - tehergépkocsi-vezető 69 0,8 Épületasztalos -15 0,8 5124 - szakács 59 0,7 Egyéb növénytermesztési foglalkozású -15 0,8 7425 - hegesztő, lángvágó 59 0,7 Egyéb ügyintéző -14 0,8 5320 - egészségügyi, oktatási szolgáltatási Forgácsoló foglalkozások 53 0,6-14 0,8 7621 - vezeték- és csőhálózat-szerelő 53 0,6 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép keze -13 0,7 3. Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk az aktuális negyedévben a) Pályaválasztási kiállítás, Állásbörze Baján 2011. szeptember 25-én, Kecskeméten 2011. október 27-28-án került megrendezésre a pályaválasztási kiállítás. Elsősorban közép- és felsőfokú oktatási intézmények voltak jelen, de felnőtt képző intézmények is képviseltették magukat. A hiányszakmákat képviselő munkáltatók is megjelentek, így igyekeztek felkelteni a fiatalok és pályamódosítás előtt állók érdeklődését a hiányszakmák iránt. Kiskőrösön a helyi Wattay Középiskola és Szakiskola rendezett pályaválasztási kiállítást 2011. november 15-16-án, melyen a kiskőrösi kirendeltségi kollegák aktív részvételükkel - tájékoztatták a megjelenteket. A kecskeméti kirendeltség 2011. 11. 18-án Esély a foglalkoztatásért címmel rendezett állás- és képzési börzét, mely a munkaerő-piac szereplői közötti információcserét és a munkakapcsolatok létrejöttét, elősegítését kívánta előmozdítani. 15

b) Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórumot tartott a kecskeméti kirendeltség 2011. november 18-án, ahol a vállalkozók részére az új Széchenyi Terv aktuális és az eddig ismert következő évi pályázati lehetőségeit és a vállalkozások számára a kedvező pénzügyi konstrukciókat és alternatívákat ismertették. Továbbá a vállalkozásokat tájékoztatták a pályázati és támogatási lehetőségekről, egybekötve hasznos, gyakorlati, pénzügyi és jogi tanácsadással. c) Csoportos leépítés A munkáltatók 2011. harmadik negyedév folyamán csoportos létszámleépítés keretében egy alkalommal összesen 15 főt jelentettek be, mely egytizede az előző év azonos negyedévében csoportosan leépített foglalkoztatottak számának. Az egy bejelentésre jutó átlagos létszám leépítés a tavalyi harmadik negyedév alapján 36 fő volt. A Bács-Kiskun megyében leépített dolgozók, az országos összesítés fél százalékát teszik ki a harmadik negyedévben, tavaly ilyenkor öt százaléka volt. d) Közfoglalkoztatás A jelen munkaerő-gazdálkodási felmérés alkalmával sor került a közfoglalkoztatásról is információt kérni, vagyis a megkérdezett munkáltatók alkalmazottai közül hányan dolgoznak közfoglalkoztatás keretében, ill. a következő 3 hónap múlva várhatóan hány főt kívánnak ily módon alkalmazni. Mivel munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében mód van a közszféra megkérdezésére is. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei munkáltatóknál 2011. szeptember végi 31006 fős statisztikai létszámon belül 1440 fő közfoglalkoztatás keretében dolgozik. Többségük 42,4%-uk közepes létszámú munkaadó, közel kétötödük nagy, 16,8%-a kisvállalati kategóriába tartozó munkáltatónál kapott munka lehetőséget. Ugyanakkor a létszámváltozási pozíció szerint a közfoglalkoztatottak többsége (fele) csökkenő létszámmal működő szervezetnél végzi munkáját, háromtizedük a bővítő és közel egyötöde stagnálóknál. (2. sz. melléklet) A munkáltatók gazdasági ágas hovatartozása alapján a közfoglalkoztatottak többnyire (60,5%-a) a közigazgatás ág intézményeinél kaptak munkát. Ezen felül főleg még a mezőgazdaság (egyhatoduk), a feldolgozóipar (11,0%-a) és 7,2%-a a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás (2,3%-a) területén dolgoznak. 16

A közfoglalkoztatásban dolgozók többsége (36,3%-a) területileg a bajai munkaerő-piaci körzethez tartozik, további egynegyede a kalocsai, 9,9-9,8%-a a kecskeméti és a kiskunfélegyházi körzetben található. A felmérés munkáltatóinál 3 hónap múlva 38,7%-kal kevesebben dolgoznak közfoglalkoztatás keretében. Leginkább (több, mint felével) a kisebb nagyságú szervezeteknél fogyatkozik meg a létszám. Közfoglalkoztatás keretében három hónap múlva is legtöbben a közigazgatás intézményeinél dolgozhatnak (a várható létszám háromnegyede), azonban ez is majdnem egynegyedével lesz kevesebb a felméréskorinál. 17

Mellékletek Várható létszámváltozások vállalati méret szerint 1.sz. melléklet Vállalat méret 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Mikrovállalkozás 1105 1117 1154 1,1 4,4 Kisvállalat 6800 6667 6794-2,0-0,1 Középvállalat 14538 14180 14370-2,5-1,2 Nagyvállalat 8563 8329 8649-2,7 1,0 Összesen 31006 30293 30967-2,3-0,1 A várható létszámváltozások iránya szerint Vállalkozás pozíciója 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Csökkenő 6545 5509 6086-15,8-7,0 Stagnáló 14215 14215 14256 0,0 0,3 Növekvő 10246 10569 10625 3,2 3,7 Összesen 31006 30293 30967-2,3-0,1 Várható létszámváltozások gazdasági ág szerint 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi Ág Gazdasági ág * 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám kód múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2457 2158 2374-12,2-3,4 B Bányászat, kőfejtés 0 0 0 C Feldolgozóipar 12875 12958 13118 0,6 1,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 3 3 0,0 0,0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 862 859 855-0,3-0,8 F Építőipar 1082 1066 1105-1,5 2,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 3357 3358 3434 0,0 2,3 H Szállítás, raktározás 1462 1395 1448-4,6-1,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 884 878 881-0,7-0,3 J Információ, kommunikáció 161 166 162 3,1 0,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 176 176 176 0,0 0,0 L Ingatlanügyletek 144 136 139-5,6-3,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 214 214 216 0,0 0,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 180 176 176-2,2-2,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3058 2657 2767-13,1-9,5 P Oktatás 1545 1539 1552-0,4 0,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2156 2167 2169 0,5 0,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 52 52 52 0,0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 338 335 340-0,9 0,6 A S Összesen 31006 30293 30967-2,3-0,1 TEÁOR '08 szerint Várható létszám változások munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Kecskemét 6184 6081 6132-1,7-0,8 Baja 5680 5468 5675-3,7-0,1 Kalocsa 3404 3282 3470-3,6 1,9 Kiskőrös 2806 2796 2868-0,4 2,2 Kiskunfélegyháza 4198 4194 4297-0,1 2,4 Kiskunhalas 1567 1574 1567 0,4 0,0 Bácsalmás 832 730 801-12,3-3,7 Kiskunmajsa 1323 1292 1314-2,3-0,7 Kunszentmiklós 2015 2031 1984 0,8-1,5 Tiszakécske 1663 1646 1687-1,0 1,4 Jánoshalma 1334 1199 1172-10,1-12,1 Bács-Kiskun megye 31006 30293 30967-2,3-0,1 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 18

A felmérésben résztvett munkáltatók körében A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása vállalati méret szerint 2. sz. melléklet Vállalat méret 3 hónap Változás mértéke, % múlva várható létszám 3 hónap múlva Mikrovállalkozás 33 32-3,0 Kisvállalat 243 114-53,1 Középvállalat 614 405-34,0 Nagyvállalat 558 337-39,6 Összesen 1448 888-38,7 Vállalkozás pozíciója 3 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi múlva várható létszám 3 hónap létszám múlva Csökkenő 730 132-81,9 Stagnáló 280 285 1,8 Növekvő 438 471 7,5 Összesen 1448 888-38,7 Ág Gazdasági ág * kód Jelenlegi létszám A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása a cég pozíciója szerint A közfoglalkoztatás várható létszámváltozsa gazdasági ág szerint Jelenlegi létszám 3 hónap Változás mértéke, % múlva várható létszám 3 hónap múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 236 0 B Bányászat, kőfejtés 0 0 C Feldolgozóipar 160 160 0,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd. szennyeződésmentesítés 104 0 F Építőipar 19 0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 4 0,0 H Szállítás, raktározás 0 0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 11 J Információ, kommunikáció 0 0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 L Ingatlanügyletek 0 0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0 0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 876 665-24,1 P Oktatás 0 0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 33 38 15,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 10 8-20,0 S Egyéb szolgáltatás 6 2-66,7 A S Összesen 1448 888-38,7 TEÁOR '08 szerint A közfoglalkoztatás várható létszám változása munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség Jelenlegi 3 hónap Változás mértéke, % létszám múlva várható létszám 3 hónap múlva Kecskemét 143 79-44,8 Baja 525 300-42,9 Kalocsa 366 209-42,9 Kiskőrös 8 5-37,5 Kiskunfélegyháza 142 74-47,9 Kiskunhalas 0 0 Bácsalmás 99 78-21,2 Kiskunmajsa 7 18 157,1 Kunszentmiklós 41 41 0,0 Tiszakécske 25 19-24,0 Jánoshalma 92 65-29,3 Bács-Kiskun megye 1448 888-38,7 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 19

3. sz. melléklet Három hónap múlva várható létszámforgalom vállalati méret szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 58 6,6-46 2,9 Kisvállalat 206 23,5-339 21,3 Középvállalat 404 46,2-762 48,0 Nagyvállalat 207 23,7-441 27,8 Összesen 875 100,0-1588 100,0 A várható létszámváltozások a cég pozíciója szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Csökkenő 275 31,4-1311 82,6 Stagnáló 81 9,3-81 5,1 Növekvő 519 59,3-196 12,3 Összesen 875 100,0-1588 100,0 Három hónap múlva várható létszámforgalom gazdasági ág szerint Ág A belépők A kilépők Gazdasági ág * kód száma megoszlása, % száma megoszlása, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 22 2,5-321 20,2 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar 308 35,2-225 14,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 0 0,0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, 6 E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0,7-9 0,6 F Építőipar 20 2,3-36 2,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 50 5,7-49 3,1 H Szállítás, raktározás 63 7,2-130 8,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 21 2,4-27 1,7 J Információ, kommunikáció 5 0,6 0 0,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,1-1 0,1 L Ingatlanügyletek 4 0,5-12 0,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 0,1-1 0,1 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0,0-4 0,3 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 336 38,4-737 46,4 P Oktatás 12 1,4-18 1,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 21 2,4-10 0,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 5 0,6-8 0,5 A S Összesen 875 100,0-1588 100,0 TEÁOR '08 szerint Három hónap múlva várható létszámforgalom kirendeltségenként szerint Kirendeltség A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Kecskemét 207 23,7-310 19,5 Baja 74 8,5-286 18,0 Kalocsa 70 8,0-192 12,1 Kiskőrös 48 5,5-58 3,7 Kiskunfélegyháza 173 19,8-177 11,1 Kiskunhalas 13 1,5-6 0,4 Bácsalmás 165 18,9-267 16,8 Kiskunmajsa 45 5,1-76 4,8 Kunszentmiklós 30 3,4-14 0,9 Tiszakécske 30 3,4-47 3,0 Jánoshalma 20 2,3-155 9,8 Bács-Kiskun megye 875 100,0-1588 100,0 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a 2011. IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 20

4. sz. melléklet A válaszadók száma, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként db Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15 37 6 58 Bányászat, kőfejtés 0 0 0 0 Feldolgozóipar 18 134 46 198 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0 1 0 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 4 7 1 12 Építőipar 5 33 11 49 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8 96 16 120 Szállítás, raktározás 2 16 3 21 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 27 7 37 Információ, kommunikáció 0 3 3 6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 5 0 5 Ingatlanügyletek 2 4 0 6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 28 1 30 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 1 6 0 7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 23 7 8 38 Oktatás 3 13 1 17 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 11 6 18 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 13 0 13 Egyéb szolgáltatás 4 16 3 23 Összesen 90 457 112 659 A válaszadók száma, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15 35 8 58 Bányászat, kőfejtés 0 0 0 0 Feldolgozóipar 20 117 61 198 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0 1 0 1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 3 8 1 12 Építőipar 2 35 12 49 Kereskedelem, gépjárműjavítás 7 88 25 120 Szállítás, raktározás 3 16 2 21 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 26 9 37 Információ, kommunikáció 1 3 2 6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 5 0 5 Ingatlanügyletek 1 5 0 6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3 23 4 30 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 1 6 0 7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 16 11 11 38 Oktatás 2 12 3 17 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 11 5 18 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 13 0 13 Egyéb szolgáltatás 4 15 4 23 Összesen 82 430 147 659 TEÁOR '08 szerint 21

5. sz. melléklet A válaszadók aránya, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Gazdasági ág Bács-Kiskun csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 25,9 63,8 10,3 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 9,1 67,7 23,2 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 33,3 58,3 8,3 100,0 Építőipar 10,2 67,3 22,4 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6,7 80,0 13,3 100,0 Szállítás, raktározás 9,5 76,2 14,3 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8,1 73,0 18,9 100,0 Információ, kommunikáció 0,0 50,0 50,0 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 100,0 0,0 100,0 Ingatlanügyletek 33,3 66,7 0,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,3 93,3 3,3 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 14,3 85,7 0,0 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 60,5 18,4 21,1 100,0 Oktatás 17,6 76,5 5,9 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 5,6 61,1 33,3 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 17,4 69,6 13,0 100,0 Összesen 13,7 69,3 17,0 100,0 A válaszadók aránya, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Gazdasági ág Bács-Kiskun csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 25,9 60,3 13,8 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 10,1 59,1 30,8 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 25,0 66,7 8,3 100,0 Építőipar 4,1 71,4 24,5 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5,8 73,3 20,8 100,0 Szállítás, raktározás 14,3 76,2 9,5 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,4 70,3 24,3 100,0 Információ, kommunikáció 16,7 50,0 33,3 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 100,0 0,0 100,0 Ingatlanügyletek 16,7 83,3 0,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 10,0 76,7 13,3 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 14,3 85,7 0,0 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 42,1 28,9 28,9 100,0 Oktatás 11,8 70,6 17,6 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11,1 61,1 27,8 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 17,4 65,2 17,4 100,0 Összesen 12,4 65,3 22,3 100,0 TEÁOR '08 szerint 22

Három hónap múlva várható létszámmozgások foglalkozásonként 6. sz. melléklet Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Szociális segítő 0-1 -1 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 35-9 26 Finommechanikai műszerész 1-1 0 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus 1-2 -1 Szakács 2-1 1 Egyéb termék-összeszerelő 5-3 2 Pultos 2-1 1 Egyéb takarító és kisegítő 88-168 -80 Konyhai kisegítő 6-14 -8 Pék, édesiparitermék-gyártó 26-16 10 Szabó, varró 15-13 2 Lakatos 12-12 0 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás 130-330 -200 Intézményi takarító és kisegítő 3-13 -10 Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója 0-1 -1 Hegesztő, lángvágó 7-3 4 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k 7-1 6 Bolti eladó 23-17 6 Szociális gondozó, szakgondozó 1-1 0 Kazángépkezelő 0-1 -1 Készlet- és anyagnyilvántartó 0-1 -1 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetőj 2-3 -1 Egyéb műszaki foglalkozású 2 0 2 Általános irodai adminisztrátor 8-9 -1 Általános egészségügyi asszisztens 0-2 -2 Ápoló, szakápoló 0-2 -2 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 41-15 26 Targoncavezető 6-7 -1 Kőműves 0-7 -7 Kézi csomagoló 14-21 -7 Kereskedelmi ügyintéző 2-1 1 Kárpitos 2 0 2 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 18-11 7 Cukrász 1 0 1 Húsfeldolgozó 15-6 9 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 16-67 -51 Vízgazdálkodási gép kezelője 1-4 -3 Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) 2-4 -2 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivét 3-2 1 Egyszerű ipari foglalkozású 35-65 -30 Forgácsoló 13-5 8 Rakodómunkás 8-20 -12 Építőipari szakmai irányító, felügyelő 1 0 1 Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású 0-1 -1 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyészt 0-4 -4 Személygépkocsi-vezető 2-4 -2 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel 0-10 -10 23

6. sz. melléklet folyt Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású 1 0 1 Kereskedő 2-1 1 Autóbuszvezető 17-16 1 Mezőgazdasági mérnök 2 0 2 Festő és mázoló 7-2 5 Szemétgyűjtő, utcaseprő 88-121 -33 Bútorasztalos 1-2 -1 Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 5-5 0 Pincér 4-2 2 Tűzoltó 1-1 0 Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító 2-1 1 Egyéb magasan képzett ügyintéző 2-5 -3 Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgá 0-1 -1 Közterület-felügyelő 0-1 -1 Egyéb ügyintéző 7-5 2 Bolti pénztáros, jegypénztáros 4-3 1 Portás, telepőr, egyszerű őr 8-7 1 Háztartási takarító és kisegítő 9-15 -6 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f 3-103 -100 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli fog 4-8 -4 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko 16-16 0 Könyvelő (analitikus) 1 0 1 Gépésztechnikus 1 0 1 Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, v 0-1 -1 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője 6-3 3 Társadalombiztosítási és segélyezési hatósági ügyi 1 0 1 Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője 1 0 1 Számviteli ügyintéző 1 0 1 Kisállattartó és -tenyésztő 2-1 1 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk 2-5 -3 Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs 3-1 2 Pénzintézeti ügyintéző 1-1 0 Munka- és termelésszervező 3-7 -4 Egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású 0-1 -1 Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) 2 0 2 Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolg 3-1 2 Tetőfedő 2 0 2 Fizioterápiás asszisztens, masszőr 1-2 -1 Anyaggazdálkodó, felvásárló 0-1 -1 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, 1-5 -4 Famegmunkáló 0-4 -4 Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, 1 0 1 Épületasztalos 0-6 -6 Egyetemi, főiskolai oktató, tanár 4-6 -2 Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője 2-3 -1 Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású 1 0 1 Általános orvos 1 0 1 Minőségbiztosítási technikus 2-1 1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító 11 0 11 Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 3-1 2 Villamosberendezés-összeszerelő 6-1 5 24

6. sz. melléklet folyt Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalk 0-236 -236 Gépészmérnök 20-1 19 Gyermekfelügyelő, dajka 0-1 -1 Egészségügyi dokumentátor 1 0 1 Gumitermékgyártó gép kezelője 1-1 0 Épületgondnok 2-4 -2 Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 1 0 1 Nyomdász, nyomdai gépmester 1 0 1 Vagyonőr, testőr 0-1 -1 Egyéb igazgatási és jogi asszisztens 2-3 -1 Vezető eladó 0-1 -1 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 10-30 -20 Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgo 5-2 3 Hivatalsegéd, kézbesítő 0-12 -12 Fémfeldolgozó gép kezelője 5-3 2 Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő 0-1 -1 Humánpolitikai adminisztrátor 1 0 1 Általános iskolai tanár, tanító 0-4 -4 Bőrkikészítő és -feldolgozó gép kezelője és gyártó 1 0 1 Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) 3-1 2 Piaci, utcai árus 0-4 -4 Egyéb szakképzett oktató, nevelő 1 0 1 Jogi asszisztens 1 0 1 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) 2-1 1 Burkoló 4-1 3 Élelmiszer-ipari technikus 1-2 -1 Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő 0-1 -1 Fa- és könnyűipari technikus 1 0 1 Táj- és kertépítészmérnök 0-1 -1 Gépíró, szövegszerkesztő 0-1 -1 Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép k 1-5 -4 Kubikos 4-19 -15 Nyomdai előkészítő 1 0 1 Ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 2 0 2 Ifjúságsegítő 1-4 -3 Könyvtáros, informatikus könyvtáros 0-1 -1 Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője 1 0 1 Gipszkartonozó, stukkózó 1 0 1 Parkolóőr 0-2 -2 Bács-Kiskun megye 875-1588 -713 FEOR 2008 25