Aludj máskor! 24 órás vetélkedő
A 24 órás vetélkedő idei témája a cégalapítás volt. Egy vállalatot kellett felépítenünk a kezdetektől egészen a piacra törésig. A Baross csapata a pálinkát választotta, mint cégterméket. De ne rohanjunk annyira előre
Az egész úgy kezdődött, hogy Berki Bálint a fejébe vette, idén a Barossnak is meg kell mutatnia, hogy létezünk! Összeszedte a csapatot, egyen pólónk is lett és persze minden előzetes dolgot megcsinált. Köszönet neki!
Nagyon változatos feladatok voltak a tánctól az alapító levélíráson át egészen egy zenekar létrehozásáig. A legelső erőpróba egy tánc volt, amit minden résztvevő iskolának elő kellett adnia a Városháza előtt. Ez elég jól sikerült.
Szombaton elérkezett a verseny napja. Reggel 9-től vasárnap reggel 9-ig. Felvonulással kezdtük a Városháza elől egészen az egyetemig. A Baross út csak úgy zengett a Csak a Baross, csak a Baross hej-hej!!! kiáltásoktól. Buszokkal vittek minket vissza a Magvassyba. A buszon csak annyit lehetett hallani: A pálinkák barackos, legjobb suli a Baross. Majd elkezdődött a vetélkedés 24 órán át. Ekkor még nem tudtuk, mire is vállalkoztunk tulajdonképp
Bevonuló tánccal kezdtünk, Bálint gazda pálinkafőzőjéből indultunk a fia lakodalmába. Ott Lagzi Lajcsi nyitotta meg a bulit, majd menyecske tánccal folytatta az ara és a vőlegény. Ezután jött a násznép és egy régi jó magyar néptáncot jártak el.
Elkezdődött az igazi harc. Alapítólevél, kampány, kampánybeszéd, kampánytánc, weblapszerkesztés, robotépítés, anya-gyereke tánc, bankrablás, munka interjú, a zsűri vacsoráztatása, bandaalapítás, videó készítés, foci, kidobós, Európában új gyárak nyitása és alapkőletétele, divatbemutató. Nagyon-nagyon sok feladat!
Nagy Petra: Iskolánk csapata már a FlashMob alkalmával megmutatta, hogy érdemes ránk figyelni, hiszen már akkor kitűntünk a tömegből hangunkkal. Ez a vetélkedő 24 órájában sem volt másképp. Rögtön a nyitótáncunkkal magunkra vontuk mások figyelmét, sőt, a többi iskola tagjai is velünk együtt énekelték a táncunk zenéjét. Majd ahogy haladt előre a vetélkedő, egyre inkább fokozódott bennünk a versenyszellem. Megmutattuk képességeinket labdajátékokban, társastáncban, különböző kvízekben - természetesen a gazdaság témaköre állt hozzánk a legközelebb idegenvezetésben, cégvezető, polgármester vagy éppen egy gyártósor melletti munkás szerepkörében is. A változatos, és izgalmas feladatok tárháza között azért jutott a bulizásra is idő, s már maga a vetélkedő is kitűnő hangulatban telt egy jó társaságban. Sok segítséget kaptunk tanárainktól, tanárnőinktől is, amiért nagyon hálásak vagyunk. Csapatunk a próbák alatt összekovácsolódott, a verseny során így teljes volt az összhang. Örülök, hogy a csapat tagja lehettem. Az eredmény nem vette el a kedvünket, jövőre ismét megmérettetjük magunkat városunk iskoláival!
Németh Erzsébet: Nagyon jól éreztem magam az előkészületeken, a próbákon és természetesen a vetélkedőn is. Én ekkor már nem jártam minden nap iskolába, hiszen érettségizem, de az összes próbán aktív odafigyeléssel részt vettem és az előkészületekben is szívesen segítettem. Kezdetben két táncot kellett betanulnunk, egy "flashmob"-ot és egy néptáncot, ami a bemutatkozó táncunk volt. Nagyon élveztem mindkettőt, a bemutatkozó táncunk a mai napig a kedvencem marad. Sokat köszönhetünk Berki Bálintnak, más néven "Bálint gazdának", aki mindezt elindította, megszervezte és irányította a csapatunkat. A próbák is, és a vetélkedő is jó hangulatban zajlott. Igyekeztem minél több feladatban kivenni a részemet és a maximumot nyújtani. Másnap reggelre már nagyon el voltunk fáradva, mégis az utolsó fellépésünkre is igyekeztünk 100%-osan odatenni magunkat. Nagyon örültem, hogy a csapat tagja lehettem. Igaz, hogy jövőre már sajnos nem a Baross diákja leszek, de remélem, hogy "visszafogadnak" a Baross csapatába, ha más nem, egy vetélkedő erejéig.
Szabó Ramóna: Nehéz röviden megfogalmazni azt, ami a 24 órás vetélkedőn lezajlott. Szerintem mi is azok közé tartoztunk, akik a legjobban élvezték, hiszen először vettünk részt egy ilyen iskolák közti versengésben. Én különösen szerencsésnek tartom magam, amiért elsősként ilyen komolyan részt vehettem ebben az egészben, mint "koreográfus". Nem gondoltam, hogy ilyen összetartó csapat leszünk. Nem csak mi, de a többi iskola is. Az a buzdítás, amit a körülöttünk lévő iskoláktól kaptunk, még jobban inspirált minket arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból. Nekem a legjobban az tetszett, hogy nem volt megállás. Itt nem volt időnk pihenni, mindenki pörgött, minden a spontán feladatokra épült és mindent próbáltunk maximálisan megcsinálni. Részemről ez egy olyan élmény volt, amit reményeim szerint minden évben megismételhetünk ugyanezzel a csapattal.
Buli közben édes az evés
Tanáraink közül sokan részt vettek a versenyen. Sávoli Zsolt DÖK-patronáló tanárként a kezdetektől támogatott minket, még az évad mérkőzését is otthagyta a kedvünkért, elősegítve a lányfocisták győzelmét a tanárok focicsapata felett. Ráadásul Sárik Pál tanár úrral, kinek osztálya az egyik legaktívabb volt, az éjszakai műszakot is kihúzták. Csabáné Görög Ildikó a délelőtt vállalt szerepet, partnere Várdayné Zöld Gabriella tanárnő annyira jól érezte magát, hogy később is visszatért, kreatív megoldásai sokszor kisegítették a csapatot. Halmi Enikő fantasztikus tánctudását, míg Nánainé Kozári Erika félelmetes énektudását csillogtatta meg. Mészáros Eszter tanárnő 5 centi híján karambolozott Peugeot-jával, mikor a prospektus nyomtatott verzióját igyekezett visszajuttatni a csarnokba, Ács Gabriella pedig csaknem 4 órát zötykölődött, csak hogy kiérjen a verseny színhelyére, s még a Magvassyba való kijutását is meg kellett oldani a tanároknak. A kép nem lenne teljes Botkáné Katona Zita védőnő nélkül, aki a PÁGISZ-tól pártolt el éjfél után a kedvünkért.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani az iskolának, igazgatónőnknek a próbálási lehetőségeket, tanárainknak a felügyeletet, Éva néninek, aki mindig hirdette a vetélkedő információit, a szülőknek, akik örömmel engedtek el bennünket és támogatták néha lehetetlen ötleteinket, nem feledkezve meg a rendszeres elemózsia-utánpótlástól sem és persze a csapatnak, hiszen nélkületek nem sikerült volna semmi! Mert tudjátok, nincs Pálinka Baross nélkül!