Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Hasonló dokumentumok
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Gépészmérnök. Budapest

Földtani alapismeretek III.

A GEOTERMIKUS ENERGIA

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Rezervoár kőzetek gázáteresztőképességének. fotoakusztikus detektálási módszer segítségével

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

HELYZETKÉP A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉSÉRŐL ÉS

Vízkutatás, geofizika

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Földtani alapismeretek

Talajmechanika II. ZH (1)

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

A geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

Nem konvencionális szénhidrogének, áteresztőképesség. Az eljárás nettó jelenértéke (16/30-as bauxit proppant esetén)

Talajmechanika. Aradi László

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS

Vízszállító rendszerek a földkéregben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Hidrogeológia alapfogalmak.

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)

Dunántúli-középhegység

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

Periglaciális területek geomorfológiája

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Környezetgazdaságtan alapjai

A geotermikus energia helyzete és perspektívái

Folyadékok és gázok mechanikája

Szűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Víz az útpályaszerkezetben


10. előadás Kőzettani bevezetés

Geológiai technikus Bányaipari technikus 2/63

Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A GEOTERMIKUS ENERGIA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS SZATMÁR MEGYÉK GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI GEOTHERMAL CONDITIONS OF THE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG AND SATU MARE TRANSBOUNDARY REGION

óra C

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

A JET GROUTING ALKALMAZÁSA AZ ALAGÚTÉPÍTÉSBEN

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Geotermikus rezervoárok

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

Fafizika 4. előadás fa-víz kapcsolat II. Szorpciós jelenségek, hiszterézis

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

5. TK. A víz és a kőzetek viszonya, porozitás, felszín alatti vizek nevezéktana

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai

Szakmai fizika Gázos feladatok

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

1. feladat Összesen 21 pont

Vízszállító rendszerek a földkéregben 5. A felszín alatti vizek

Folyadékok és gázok áramlása

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS

előadás Falszerkezetek

Talajfázisok. V = V g + V w + V s. V v = V g + V w. n = V v / V * 100(%) m e = V e / V = ( V v V r ) / V effektív porozitás

Átírás:

Geotermikus tárolók Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

A földkérget alkotó kőzetek nem homogén anyagok, a teret csak ritkán töltik ki hézagmentesen. A magmás kőzetek (pl. gránit, bazalt, andezit vagy riolit) fizikai tulajdonságai általában minden irányban megegyeznek. A kéregmozgások következtében a magmás kőzetekben is vannak törések, repedések. Sőt, a nagy víztartalmú olvadékok habképződésre hajlamosak, a vízgőztartalmú hab-láva nagy hézagtérfogatú kőzetté, ignimbiritté válik. A szemcsés szerkezetű üledékes kőzetekben a szemcsék mérete, alakja, elrendeződése sztochasztikusan változik. A durvább szemcsés üledék hézagai egymásba nyílva összefüggő járatrendszert alkotnak. A finom szemcsés agyagok hasonló nagyságú hézagtérfogata szűk, alig áteresztő járatrendszert képez.

A mészkövek könnyen válnak repedezetté, a karsztosodás pedig egészen nagyméretű üregek, barlangrendszerek kialakulására vezet. A kőzetek hézagtérfogatát minden esetben folyadék tölti ki: túlnyomórészt víz, de lehet kőolaj vagy földgáz is. A szemcsés szerkezetű, vagy a finom repedésekkel átszőtt kőzetek hézagait kitöltő folyadék mozgását szivárgásnak nevezzük. A nagyobb repedésekben, vagy üregekben áramlik a víz. A porózus kőzetek hézagtérfogatát csökkenti a higroszkópos, vagy molekuláris erők folytán kötődő hártyavíz. Ennek az igen vékony hártyának a megbontásához a gravitációnál nagyságrenddel nagyobb külső erőre van szükség.

POROZITÁS A szivárgás kialakulásának tere tehát a hatékony pórustérfogat. Ennek jellemzésére definiált paraméter a porozitás, az anyag üregeinek valamint teljes térfogatának hányadosa. φ a = φ eff = V hézag V V eff V

Néhány üledékes kőzet abszolút porozitásértékének intervalluma Mészkő Agyagpala Homokkő Kavicsos homok Kavics hordalék Finom és közepes homok keveréke Azonos szemcseméretű homok Közepes és durva homok keveréke Iszap Agyag Különböző talajok Tőzeg,,,,2,,25,2,35,3,4,3 35,3,4,35,4,4,5,45,55,5,6,6,8

Főként a nagy kiterjedésű, egy-egy vízszintes síkban viszonylag homogén kőzetfizikai tulajdonságokkal jellemezhető, porózus (kb. 2%) homokos, homokköves rétegek képezhetnek jó hévíztárolót. Az üledékes kőzetek önsúlyterhelés következtében létrejött tömörödése a mélységgel exponenciálisan csökkenő porozitáseloszlást eredményez. φ = φ A z e

PERMEÁBILITÁS A szivárgó folyadékmozgás leírására használt másik lényeges kőzetjellemző a kőzet áteresztőképessége, a permeábilitás. A függőleges helyzetű, homokkal töltött, állandó keresztmetszetű csövön a gravitáció hatására víz szivárog keresztül, miközben mérjük az időegység alatt átfolyt Q térfogatáramot és két U-csöves manométerrel a nyomásesést. Q = k 2 D π 4 Δh H Tehát az egységnyi hosszra jutó térfogatáram és nyomásesés kapcsolata lineáris. Darcy kísérlete

q A Az általánosított Darcy-kísérlet = Q 2 D π 4 = K H μ [ p p + ρg( z z )] 2 2 q A az átlagos szivárgási sebesség, μ a folyadék dinamikai viszkozitási tényezője, ρ a sűrűsége, K a permeábilitási tényező, SI-egysége m 2. A gyakorlatban ennek 8 -szorosát a Darcy-t, vagy annak ezredrészét a milidarcy-t használják.

Kőzet fajta Ca-bentonit Alluviális öntésiszap Tégla Homokos agyag Homokos iszap Mészkő, dolomit Finom homok Alsó liász homokkő Pelső pannon homokkő Dogger homokkő Kavicsos homok m 2-7 -5-6 -4-4 -2-4 -2-4 -2 5-4 5-2 -3-2.5-2 5-2 - Permeábilitás Darcy - md,, 5..5.5 5 5.. Permeábilitás értékek üledékes kőzetekben

GEOTERMIKUS REZERVOÁROK A geotermikus mező földrajzi fogalom, a földfelszín olyan tartománya, ahol a föld belső melege a nagy földi hőáram és a nagy geotermikus gradiens révén az átlagosnál fokozottabb mértékben nyilvánul meg. A geotermikus tároló -rezervoár- a geotermikus mezőnek az a része, amelynek belső energiatartalma valamilyen telepfolyadék, víz, vagy gőz közvetítésével felszínre hozható. A földkéreg természetes geotermikus hőmérséklete: T = T + γh T a felszíni középhőmérséklet, γ a geotermikus gradiens, az egységnyi mélységre eső hőmérséklet-növekedés [ o C/m].

Konduktív hőárammal fűtött geotermikus tároló fogalmi modellje Az át nem eresztő medence-aljzatra rakódtak le a vízszintes, vagy ahhoz közel álló rétegsorok. A vízvezető rétegek a medence-perem, vagy vetők, törésvonalak mentén utánpótlást kapnak a csapadékvízből. A tároló érintetlen állapotában hidrosztatikus nyomás-eloszlást találunk, amely csak azért tér el a lineáristól, mert a mélységgel növekvő vízhőmérséklet hatására a víz sűrűsége csökken.

A geotermikus tároló lehet természetes, de mesterséges. A természetes geotermikus tároló kellő kiterjedésű, nagy hőmérsékletű, megfelelő porozitású és áteresztőképességű hévíz, vagy gőztároló képződmény. A mesterséges tároló valamilyen forró, száraz kőzetben létrehozott repedésrendszer, ahová a felszínről juttatjuk a vizet.

Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan mintegy másfélszerese a világátlagnak 5 o C/m. Ennek oka: Magyarországon, a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24-26 km vastag, vagyis mintegy kmrel vékonyabb a szomszéd területekhez képest). a forró magma a felszínhez közelebb van, jó hõszigetelõ üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A geotermikus gradiens a Dél-dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. A mért hõáramértékek is nagyobbak,94 mw/m 2 az európai kontinens területén,6 mw/m 2 az átlagérték.

[m] [bar] [ o C] [ o C],,5 96,66 37 6,5 2 92, 36,5 Mélység menti nyomás -forráspont -kőzethőmérséklet A mélység mentén a víz hidrosztatikai nyomása: p = p + ρgh Szembetűnő, hogy az adott mélységben uralkodó nyomáshoz tartozó forráspont-érték sokkal nagyobb, mint az ugyanabban a mélységben adódó kőzethőmérséklet. Ez mutatja, hogy a tárolóban a o C-nál melegebb fluidum is vízfázisban van.

Vulkanikus területen, pl. Új-Zélandon a Wairakei-mező, jóval nagyobb geotermikus gradiens-értékek adódnak. Itt 4 m mélységben már 26 o Ca hőmérséklet, ez,625 W/m o C, a világátlagnak több, mint tízszerese. Itt természetesen gőz-víz keverék alakjában van a víz a tárolóban. Az ilyen előfordulások igen ritkák. A művelt geotermikus mezők alig több mint %-ából termelhető gőz.

A legismertebb, s ma a legnagyobb kiterjedésű konduktív fűtésű geotermikus tároló az Alföld felső-pannon homokos üledéksoraiban található. Ez mintegy 4 km 2 kiterjedésű, átlagos vastagsága kb. 2 m. Magyarország geotermikus energiatermelésének túlnyomó része innen származik. Ez a felsőpannon homokos-homokköves tároló hidrosztatikus állapotában egységes rendszerként viselkedik.

Túlnyomásos tárolók Vastag agyagrétegek között, jó permeabilitású homokrétegek települhetnek, melyek megtartják porozitásukat, víztartalmukat, s a mélyre süllyedve túlnyomásos tárolókat alkotnak. A süllyedő medencék geotermikus gradiense a környezeténél mindig kisebb, a nagy mélység miatt elég nagy a hőmérséklet, a nagy nyomás miatt pedig a telepfolyadék entalpiája is nagyobb. A legismertebb ilyen túlnyomásos hévíztárolók a Mexikói öböl partvidékén Texasban található. 3-5km mélységben bar nagyságrendű túlnyomásokkal. Egy ilyen nagymélységű, túlnyomásos tárolóból tört ki a gőz-víz keverék a fábiánsebestyéni szénhidrogénkutató fúrásból 985-ben.

History Blowout: 6. 2. 985 Depth: 4239m Wellhead Temperature: 88,5 o C Pressure: 36 bar Kill: 3.. 986 Budapest, 6.8.28

Budapest, 6.8.28 Unconventional contour of the jet

Az üledékes medence rétegsorai alatt az alaphegység helyenként repedezett, vagy karsztosodott kőzettömegében is találhatunk forróvíz-tárolókat. Ezek az alaphegységi tárolók is hidrosztatikus állapotban vannak. Az Alföldön Mélykút, Tiszakécske, Sajóhídvég, a Dunántúlon a zalai mélykarszt: Zalakaros, Táska, Buzsák sorolhatók ebbe a kategóriába.

,7 7,9 4, 6,5,5 5,4 6,2 6,5 9, Hasznosítási arány % 53 3 87 3 85 2 7 2 25 249 33 Össz,2 3 > 2 5 5 3 4 3,7 48 9-99,9 6 2 3 33 4 3,8 5 8-89,9 2 8 2 6 6 4 23 8 5,4 7 7,79,9 3 8 7 25 6 7 34 9,4 2 6-69,9 8 2 6 4 4 2 7 9 46,5 37 5-59,9 29 45 43 2 2 8 6 23 93 22,2 289 4-49,9 2 4 87 9 29 73 83 6 44,8 584 3-39,9 S É Z R T K I M V F... Hasznosítás (kút db) % Kutak száma (db) Hőfok ( o C) F-Fürdő V-Ivóvízellátás M-Mezőgazdasági I-Ipari K-Kommunális; T-Többcélú R-Visszasajtoló Z-Zárt (lezárt) É-Észlelőkút S-Selejt Üzemelő (termelő) hévízkutak száma: 85 (MGE, 26)