Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2014 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József barlangi kutatásvezető 2015. február 15.-én A Szeles bg. kutatási története Az 1930-as években nyitották meg azt a kis kőbányát, amely Kecet tetőtől ÉNyra fekszik. Az 1971-ben, a területet kutató barlangászok (Benedek Gábor Bubu, Kertész Tamás Tomi bácsi, Kenéz Jutka Csutak, Mikola Gábor Gábika,) figyeltek fel a felhagyatott kőfejtő oldalában levő arasznyi lyukra, amelyből nagyon erős, hideg huzatot észleltek. Az Erdélyben levő Szelek barlangja elnevezése alapján adták a Szeles barlangot. A kezdeti megbontások során sikerült a jelenlegi nagy, furatolt kőtömb mögé bejutniuk, de a későbbiekben a kutatással fel hagytak. A későbbiekben a Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport 1976-77 körül is próbálkozott a barlang bontásával. A bejárati akna kidúcolásával egyéb feltáró munkát nem végeztek. 1
A legelső térképet Tóth Csaba készítette 1978-ban. 2008-ban a Latorvár Barlangkutató Csoport (Dianovszky Tibor, Kocsis János kutatásvezetők) irányításával kb. 1,5 m szintet sikerült lesüllyeszteni a bejárati akna alatt. A szint süllyesztés során korábbi bontások szerszámai is előkerültek. 2010 májusában 15-20 cm magas álló jégcsapokat találtunk, míg augusztusban -5 C fok kiáramló hőmérsékletet mértünk. 2012 júliusában, amikor országos hőség riadó volt, a bejárati aknában megfagyott lavór méretű jégtömböt találtunk, míg a külső környezeti hőmérséklet +32 C fok volt. A jégtömb kialakulása feltehetően a befolyt eső víz és a kiáramló hideg levegő okozta. Az akkori mérések szerint a kiáramló lég hőmérséklet -2 C fok és 55 m3/ó volt. A további szintsüllyesztések során sikerült mérésekkel behatárolni a légáram tényleges helyét (Stieber József, Kováts László Dezső). Az a hasadék ahol az erős légáramlat jelentkezik, a járat szelvénye miatt sajnos nem járható és szálkőben található. A huzatos hasadéktól jobbra találtunk összetöredezett szakaszt, ami bontható és feltehetően eljutunk a huzatos szakasz másik végéhez. Beszámoló a feltáró tevékenységről 2014. évben a Latorvár Barlangkutató Csoport Kocsis János kutatásvezető-helyettes állandó felügyelete alatt és Stieber József kutatásvezető ellenőrzésével, a barlang feltáró kutatását 2014 júniusáig, havi rendszerességgel végeztük el. A kutatási napokon 4-6 fővel, napi 4-5 órát dolgoztunk a barlangban, a munkaórák száma 2014-ben 200 óra volt. Ez idő alatt kb. 2,5 m3 kőtörmeléket távolítottunk el, kőtömbök és törmelék formájában. A bontási munkákat kéziszerszámokkal végeztük, a törmeléket szövetes-sittes zsákokban szállítottuk ki a barlang előtti kőfejtőbe. A barlang bejáratban elhelyeztünk egy Vigyázz omlás veszély! feliratú táblát is. A feltáró munkákról készült munkatérképet az alábbiakban közöljük. A 2013-as munkatérképen szaggatott vastag vonallal tüntettük fel a változásokat. Nagy méretű fekete nyilakkal tüntettük fel a téli légáramlási irányokat, melyeket légfestéssel igazoltunk. 2
Új munkagödör határvonalai Huzat észlelésének helye 3
A feltárás irányának megerősítésére 2 alkalommal (egyszer téli légkörzés mellett, egyszer pedig átmeneti időszakban) légfestést végeztünk a barlangban, melyet szárazjéggel működő hordozható ködgenerátorral hajtottunk végre. Ennek ködje az emberi szervezetre teljesen veszélytelen, így munkavédelmi óvintézkedést (védőfelszerelés használatát) nem igényelte. Mindkét alkalommal hasonló eredmények születtek: - A felszínről bejutó hideg levegő 3 irányba folytatja útját, szinte azonos mennyiségi megosztásban. Balra fordulva (Észak-felé) igen nehezen tágítható, láthatóan eltérő irányú repedés-hálózatot kellene követnünk, mely a bejutó levegő kb. 1/3-részét nyeli el. A korábbi klimatológiai vizsgálatok rosszabb képet mutattak (eljegesedést nem tapasztaltunk, CO2 visszaáramlás minimális, hőmérséklete magasabb, mint a többi területé), ezért nem ebbe az irányba indultunk el. - A levegő másik harmada a szemben lévő (Déli-irányú) repedésben tűnik el, mely nehezen bontható, azonban a légfestés kimutatta kapcsolatát a DNY-i végponttal, vagyis ez a levegő abba az irányba halad, amerre jelenleg a kutatások haladnak. - A felszíni levegő harmadik harmada a DNY-ág felé halad, melyben kétfelé oszlik: kisebb része a munkagödör alsó repedéseiben tűnik el, nagyobb része pedig a D-i végponton. Mivel ez utóbbi omladékos, nehezen biztosítható rész, ezért kutatásainkat egy nagyméretű munkagödör kiszélesítésével, lefelé folytattuk. Így gyakorlatilag állva lehet végezni a bontást, mely biztonságossá teszi a munkavégzést. 1. sz. fotó: a DNY-i oldalág munkagödrének alján a repedések közt tűnik el a hideg felszíni levegő. A levegő útját CO2 méréssel is követni tudjuk. A jobb oldali falon jégkristályok rakódtak le (fotó: Stieber Bence). 4
2. sz. fotó: a DNY-i oldalág D-i végpontja. A járat magassága itt meghaladja a 2 métert, azonban folyamatosan szűkül össze, járhatatlan méretűre. A hideg levegő a kép bal felső részében található repedések felé áramlik (fotó: Stieber Bence). 3. sz. fotó: a DNY-i oldalág munkagödrének falát több mint 2 m2 felületen borítják jégkristályok, melyek a téli időszakban befelé húzó hideg levegőből váltak ki. (fotó: Stieber Bence) 5
4. sz. fotó: az É-i oldalág bejárata, a bejárati lejtő aljából fotózva. Ez a szakasz nem tartalmaz jégkitöltést, de még jégkristályokat sem. csak vékony testalkattal közelíthető meg, bontása is nehézkes (fotó: Stieber Bence). 5. sz. fotó: az É-i oldalág szemközti folytatása a D-i hasadék, tehát ez az É-D hasadékirány a barlangban jól megfigyelhető. Az É-i irányból érkező hideg levegő egyik harmada itt tűnik el, ebben az omladékos hasadékban (fotó: Stieber Bence). 6
6. sz. fotó: a DNY-i oldalág falán több helyen találhatunk lejegesedett lepkéket, melyek behúzódtak a biztonságot ígérő barlangba (fotó: Stieber Bence). Egyéb megfigyeléseink: - - A barlangban áttelelő denevérekkel és foltos szalamandrákkal nem találkoztunk. Valószínűleg a tartósan alacsony hőmérsékletnek köszönhetően áttelelésre alkalmatlan a barlang ezen élőlények számára. Megfigyeltünk azonban több helyen lejegesedett lepkéket (6. sz. fotó) A DNY-i oldalág kutatóaknájának oldalfalán (ez a barlang jelenleg ismert legmélyebb pontja, ahol a hideg levegő egy része eltűnik) legalább 2 m2 felületet borítanak jégkristályok. Ez egyedülálló szépségű látványelemet jelent ebben a barlangban (1. és 3. sz. fotók). 7
Beszámoló a klimatológiai mérés eredményeiről A hőmérséklet éves menetét a barlangban 3 éven át beépített elektromos hőfokregisztrálóval rögzítettük. 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 05/10/2012 12:00:00 15/10/2012 23:00:00 26/10/2012 10:00:00 05/11/2012 21:00:00 16/11/2012 08:00:00 26/11/2012 19:00:00 07/12/2012 06:00:00 17/12/2012 17:00:00 28/12/2012 04:00:00 07/01/2013 15:00:00 18/01/2013 02:00:00 28/01/2013 13:00:00 08/02/2013 00:00:00 18/02/2013 11:00:00 28/02/2013 22:00:00 11/03/2013 09:00:00 21/03/2013 20:00:00 01/04/2013 07:00:00 11/04/2013 18:00:00 22/04/2013 05:00:00 02/05/2013 16:00:00 13/05/2013 03:00:00 23/05/2013 13:03:50 03/06/2013 00:03:50 13/06/2013 11:03:50 23/06/2013 22:03:50 04/07/2013 09:03:50 14/07/2013 20:03:50 25/07/2013 07:03:50 04/08/2013 18:03:50 15/08/2013 05:03:50 25/08/2013 16:03:50 05/09/2013 03:03:50 1. sz. diagram: a hőmérséklet menete 2012 őszétől 2013 őszéig terjedő időszakban. Látható, hogy decembertől áprilisig a barlangba befelé áramlik a hideg felszíni levegő, mely lehűti a járatokat és ott jeget rak le. Áprilistól szeptemberig megfordul a légáramlat, és a lehűlt barlangi levegő folyamatosan visszamelegedve áramlik a felszín felé. A jelenség viszonylag egyszerűen magyarázható és kiváló külföldi példákat találunk rá, azonban Magyarországon meglehetősen ritka! Jól mutatja azonban, hogy a kb. 10 m hosszúságban és -5 m mélységben ismert kisbarlang a mélyben egy sokkal nagyobb és feltehetően az év nagyobb részében jéggel kitöltött nagybarlanggal áll kapcsolatban, ahova a novemberi fagyoktól a márciusi hóolvadásig az északi bejáraton becsorog a sűrű,hideg, fagyos levegő, utat találva magának a mélyebben fekvő nagyobb járatok felé. Itt az évtizedek alatt vastag jégréteget alkotott, mely aztán a kifelé forduló tavaszi- nyáriőszi levegő hőmérsékletét meghatározza. A leghidegebb levegő májusban jön ki a barlangból, majd hőmérséklete a jég olvadása következtében fokozatosan emelkedik, de fagypont alatt marad még júniusban is, hiszen július elején még a becsorgó csapadékvizeket megfagyasztja. A meleg nyárnak köszönhetően a kőzetrepedéseken keresztül után-pótlódó barlangi levegő lassan visszaolvasztja a jeget és augusztus végére már hőmérséklete fagypont fölé emelkedik. 8
Celsius( C) 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 Celsius( C) 2. sz. diagram: a hőmérséklet menete 2013 őszétől 2014 februárig terjedő időszakban. Látható, hogy decembertől februárig a barlangba befelé áramlik a hideg felszíni levegő, mely lehűti a járatokat és ott jeget rak le. A lehűlés mértéke sokkal kisebb, mert 2013 tele sokkal enyhébb volt, mint a 2012-es. A jég mennyisége is kevesebb volt a barlangban. T k ( C) 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 15/02/2014 08/03/2014 29/03/2014 19/04/2014 09/05/2014 30/05/2014 20/06/2014 11/07/2014 01/08/2014 22/08/2014 11/09/2014 02/10/2014 23/10/2014 13/11/2014 04/12/2014 25/12/2014 14/01/2015 T k ( C) -8-10 3. sz. diagram: a hőmérséklet menete 2014 februártól 2015 februárig terjedő 1 éves időszakban. Látható, hogy decembertől februárig a barlangba befelé áramlik a hideg felszíni levegő, mely lehűti a járatokat és ott jeget rak le. Áprilistól szeptemberig megfordul a légáramlat, és a lehűlt barlangi levegő folyamatosan visszamelegedve áramlik a felszín felé. A lehűlés mértéke ugyanakkora volt, mint az előző télen. 9
-0,4 C +0,1 C -0,7 C Ω +0,3 C ÉSZAK ASZFALTOZOTT ÚT +3,5 C 1. sz. ábra: a talajhőmérsékletek tipikus eloszlása barna erdei talaj esetében, 10 cm mélységben. A mérés januárban történt, amikor a levegő hőmérséklete 9,8 C volt, azonban az elmúlt hetekben rendszeres éjszakai fagyok voltak. Látható, hogy az aszfaltozott út fölött 10 méterre nyíló barlangbejárat körül - a hegyoldalról lecsorgó hideg levegő hatására a talaj átfagy, míg az aszfaltozott út túloldalán (10 méterre a barlang bejárattól) már enyhébb hőmérsékleti viszonyok tapasztalhatók. A talajhőmérséklet 10 cm méter mélységben a hónapos átlag csúsztatott, integrált értékét mutatja. Legmagasabb értékét a teljes olvadással október végére éri el (de a kiáramló levegő hőmérséklete így is alatta marad a Bükki-barlangok 8 10 C-os átlaghőmérsékletének. Az egész folyamat a novemberi fagyokkal újrakezdődik: a légmozgás megfordul és elindul a jégképződés. A Bükki- Szeles-barlang egyedülálló jelensége csak addig tartható fenn, amíg a bejárat jellege és környezete a jelenlegi állapotában marad. Budapest, 2015-02-14 Stieber József Barlang klimatológus, szakértő Barlangi kutatásvezető Kutatási engedély száma: 16551-5/2012 10