Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2013

Átírás

1 Éves jelentés a Latorvár barlangkutató csoport Latorpusztai Szeles-barlangban végzett kutatási tevékenységéről 2013 Készítette: Kocsis János Kocsis Gergely Stieber József Jóváhagyta: Lezárva: Stieber József barlangi kutatásvezető február 15.-én A Szeles bg. kutatási története Az 1930-as években nyitották meg azt a kis kőbányát, amely Kecet tetőtől ÉNy - ra fekszik. Az 1971-ben, a területet kutató barlangászok (Benedek Gábor Bubu, Kertész Tamás Tomi bácsi, Kenéz Jutka Csutak, Mikola Gábor Gábika,) figyeltek fel a felhagyatott kőfejtő oldalában levő arasznyi lyukra, amelyből nagyon erős, hideg huzatot észleltek. Az Erdélyben levő Szelek barlangja elnevezése alapján adták a Szeles barlangot. A kezdeti megbontások során sikerült a je lenlegi nagy, furatolt kőtömb mögé bejutniuk, de a későbbiekben a kutatással fel hagytak. A későbbiekben a Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport körül is próbálkozott a barlang bontásával. A bejárati akna kidúcolásával egyéb feltáró munkát nem végeztek.

2 A legelső térképet Tóth Csaba készítette 1978-ban ban a Latorvár Barlangkutató Csoport (Dianovszky Tibor, Kocsis János kutatásvezetők) irányításával kb. 1,5 m szintet sikerült lesüllyeszteni a bejárati akna alatt. A szint süllyesztés során korábbi bontások szerszámai is előkerültek májusában cm magas álló jégcsapokat találtunk, míg augusztusban -5 C fok kiáramló hőmérsékletet mértünk júliusában, amikor országos hőség riadó volt, a bejárati aknában megfagyott lavór méretű jégtömböt találtunk, míg a külső környezeti hőmérséklet +32 C fok volt. A jégtömb kialakulása feltehetően a befolyt eső víz és a kiáramló hideg levegő okozta. Az akkori mérések szerint a kiáramló lég hőmérséklet -2 C fok és 55 m3/ó volt. A további szintsüllyesztések során sikerült mérésekkel behatárolni a légáram tényleges helyét (Stieber József, Kováts László Dezső). Az a hasadék ahol az erős légáramlat jelentkezik, a járat szelvénye miatt sajnos nem járható és szálkőben található. A huzatos hasadéktól jobbra találtunk összetöredezett szakaszt, ami bontható és feltehetően eljutunk a huzatos szakasz másik végéhez. Beszámoló a feltáró tevékenységről évben a Latorvár Barlangkutató Csoport Kocsis János kutatásvezető-helyettes állandó felügyelete alatt és Stieber József kutatásvezető ellenőrzésével, a barlang ideális megközelítése és a jégképződés zavarásának minimalizálása érdekében a kutatási tevékenységet tavasztól őszig (6 hónapon keresztül) végezzük. A kutatási napokon 4 fővel, napi 6 órát dolgoztunk a barlangban, a munkaórák száma 2013-ben 250 óra volt. Ez idő alatt kb. 4,3 m3 kőtörmeléket távolítottunk el, kőtömbök és törmelék formájában. A bontási munkákat kéziszerszámokkal végeztük, a törmeléket szövetes-sittes zsákokban szállítottuk ki a barlang előtti kőfejtőbe. A barlang bejáratban elhelyeztünk egy Vigyázz omlás veszély! feliratú táblát is. A feltáró munkákról készült munkatérképet az alábbiakban közöljük.

3

4 05/10/ :00:00 15/10/ :00:00 26/10/ :00:00 05/11/ :00:00 16/11/ :00:00 26/11/ :00:00 07/12/ :00:00 17/12/ :00:00 28/12/ :00:00 07/01/ :00:00 18/01/ :00:00 28/01/ :00:00 08/02/ :00:00 18/02/ :00:00 28/02/ :00:00 11/03/ :00:00 21/03/ :00:00 01/04/ :00:00 11/04/ :00:00 22/04/ :00:00 02/05/ :00:00 13/05/ :00:00 23/05/ :03:50 03/06/ :03:50 13/06/ :03:50 23/06/ :03:50 04/07/ :03:50 14/07/ :03:50 25/07/ :03:50 04/08/ :03:50 15/08/ :03:50 25/08/ :03:50 05/09/ :03:50 Beszámoló a klimatológiai mérés eredményeiről A hőmérséklet éves menetét a barlangban 1 éven át beépített elektromos hőfokregisztrálóval rögzítettük. A Vízszintes tengelyen től éig terjedő időszak, míg a függőleges tengelyen a hőmérséklet olvasható le C-ban A jelenség viszonylag egyszerűen magyarázható és kiváló külföldi példákat találunk rá, azonban Magyarországon meglehetősen ritka! Jól mutatja azonban, hogy a kb. 10 m hosszúságban és -5 m mélységben ismert kisbarlang a mélyben egy sokkal nagyobb és feltehetően az év nagyobb részében jéggel kitöltött nagybarlanggal áll kapcsolatban, ahova a novemberi fagyoktól a márciusi hóolvadásig az északi bejáraton becsorog a sűrű,hideg, fagyos levegő, utat találva magának a mélyebben fekvő nagyobb járatok felé. Itt az évtizedek alatt vastag jégréteget alkotott, mely aztán a kifelé forduló tavaszi- nyáriőszi levegő hőmérsékletét meghatározza. A leghidegebb levegő májusban jön ki a barlangból, majd hőmérséklete a jég olvadása következtében fokozatosan emelkedik, de fagypont alatt marad még júniusban is, hiszen július elején még a becsorgó csapadékvizeket megfagyasztja. A meleg nyárnak köszönhetően a kőzetrepedéseken keresztül után-pótlódó barlangi levegő lassan visszaolvasztja a jeget és augusztus végére már hőmérséklete fagypont fölé emelkedik. Legmagasabb értékét a teljes olvadással október végére éri el (de a kiáramló levegő hőmérséklete így is alatta marad a Bükki-barlangok 8 10 C-os átlaghőmérsékletének. Az egész folyamat a novemberi fagyokkal újrakezdődik: a légmozgás megfordul és elindul a jégképződés. A Bükki- Szeles-barlang egyedülálló jelensége csak addig tartható fenn, amíg a bejárat jellege és környezete a jelenlegi állapotában marad.

5 A ben elvégzett Klimatológiai mérések bemutatása Korábbi és mostani méréseimet TESTO 610 relatív páratartalom és hőmérővel, TESTO 905-T1 beszúró hőmérővel, TESTO 810 infrahőmérővel, TESTO 405-V1 hődrótos anemométerrel, TESTO 535 (NDIR) CO2 mérővel, GTD1100 altiméter-barométerrel, valamint AIR CO2ntrol-3000 tip. CO2 adatgyűjtővel végeztem, és az MSZ ISO 8756:1995 szabvány szerint jártam el. A fenti műszereket akkreditált laboratóriumban kalibráltattam. Latorpusztai Szeles-barlang bejárati hasadék-terme ( ) Előzmények: Kocsis János (Cunge) meghívására kerestem fel a barlangot, mivel annak bejáratában augusztusban a nyári légkörzésnek megfelelően kifelé húzó barlangi levegő hőmérsékletét 0 C körüli hőmérsékletűnek mérték. Ilyen értékeket Magyarországon kevés helyen találatunk, leginkább a jeges és jégbarlangoknál fordulhat elő. A bejárat, bár zsákszerű, 70 -nál meredekebb szögben lefelé tartó 3-4 méteres, 4 méteres kereszthasadékot tartalmazó termet rejt, de a hegyoldal DNY-i oldalában nyílik (ezzel megkérdőjelezve a jégbarlangokra jellemző pontosan ellentétes oldalon ÉK- történő elhelyezkedést). Mérési pont K. hőm. (C) CO2 Légmozg(m/s) Megjegyzés (ppm) Szabadban 7, ,1 1,8 Száraz, hűvös idő Bejárati teremben 6, ,14.0,2 Befelé húzó levegő Hasadékban 5, ,5 0,6 Erős huzat, befelé

6 A kis barlang az évszaknak megfelelően téli légkörzéssel rendelkezett, azaz a sűrű, hideg felszíni levegő valósággal becsorgott a zsákszerű bejáraton. Meglepetést csak az okozott, hogy a Bejárati-teremből nyíló 500 x 200 mm-es hasadékban ilyen mértékű huzatot sikerült regisztrálni. Az itt átáramló levegő mennyisége m3/h ( Nm3/h), ami igen komoly érték egy ilyen kis barlanghoz képest, tehát joggal feltételezhetjük egy nagyobb méretű barlangrész létét a Hasadék túloldalán. Várhatóan a külső hőmérséklet 0 C alá süllyedésével ez az érték a duplájára is növekedhet, ami már komoly mennyiségű fagypont alatti levegő jégképző hatását eredményezheti. A fentieket figyelembe véve nincs okom kételkedni a nyári mérés eredményében és elképzelhetőnek tartom, hogy az ismeretlen járatok nagyobb mennyiségű jeget tartalmaznak, melyek a nyári légkörzés időszakában sem olvadnak el. Nyári jegesedés a Bükki Szeles-barlangban ( és ) Előzmények: 2011 novemberében már írtam az állítólag májusban is jeges Szelesbarlangról, de akkor csak szokatlanul hideg és erős huzatával hívta fel a figyelmemet. Megvártuk hát a legmelegebb júliusi napot az ismételt méréssel, melyet biztonság kedvéért augusztus végén megismételtünk. Az eredmény valóban megdöbbentő volt! A mérésben részt vettek: Kocsis János (Czunghe, aki évtizedek óta ezt a környéket kutatja), Juhász Gergely és Stieberné Katlan Andrea, valamint Stieber Balázs. Az eredményeket a táblázatban összegeztem: Július 4.-ei első nyári mérés Mérési pont K. hőm. (C) CO2 (ppm) Légmoz (m/s) Megjegyzés Szabadban (0 m) 29,3 29, ,3 1,1 Száraz, meleg idő (Pa: 983,9 hpa) Bejáraton mérőperemen 4,1 4, Q: 58,5 62,7 Nm3/h Kifelé húzó levegő a bejárati aknából Bejárati akna alján, D-hasadék (-4 m) Kereszthasadék ÉK-végpont Kereszthasadék DNY-végpont 1,3 1, ,1 1,3 A bejárat alatt -2 m-re 5 cm vastag jégpáncél (1 m2)! 3,2 3, ,4 0,6 A kereszthasadék mélypontján 1,8 C 2,3 2, ,2 0,3 Infrahőmérővel a fal hő: -5,1 C

7 A tikkasztó nyári hőségben az északi oldalon nyíló meredek, 70 -os szögben lejtős bejárati aknán úgy dőlt ki a hideg levegő, hogy a bejárattól 2 méter távolságban is hosszú nadrágot kellett felhúznunk. Még inkább meglepett az a kb. 1 m2 felületű, 5 cm vastag jégpáncél, ami a lejutást nehezítette. Ez a bejáraton befelé csorgó csapadékvíz megfagyásából alakult ki, vagyis június-július hónapban olyan hideg levegő jött ki a barlangból, hogy az a vizet megfagyasztotta. Ehhez hasonló jelenséggel a Bükki-barlangok körében még nem találkoztam, ezért úgy döntöttünk, hogy vizes palackot helyezünk el a barlangban és megismételjük a mérést a nyár végén, amikor a felszíni hőmérséklet még tartósan a barlangi felett marad. Ekkor még nem sejtettük, hogy igen meleg, száraz nyár következik Augusztus 29.-ei második nyári mérés Mérési pont K. hőm. (C) CO2 (ppm) Légmoz (m/s) Megjegyzés Szabadban (0 m) 17,7 21,3 63,4%RH ,8 1,3 Száraz, meleg idő (Pa: 991,3 hpa) Bejáraton mérőperemen 7,0 7,1 82,3%RH Q: 40,5 42,5 Nm3/h Kifelé húzó levegő a bejárati aknából Bejárati akna alján, D-hasadék (-4 m) Kereszthasadék ÉK-végpont Kereszthasadék DNY-végpont 4,7 4,8 79,3%RH 6,5 6,6 89,6%RH 5,9 6,0 80,4%RH ,0 1,2 A kőzet hőm. tapintóval: 5,5 C ,3 0,5 A kereszthasadék mélypontján 5,3 C falhőm: 5,6 C ,2 0,3 Palack-víz hőm: 3,3 C, talajhőm: 3,0 C A jelenség viszonylag egyszerűen magyarázható és kiváló külföldi példákat találunk rá, azonban Magyarországon meglehetősen ritka! Jól mutatja azonban, hogy a kb. 10 m hosszúságban és -5 m mélységben ismert kisbarlang a mélyben egy sokkal nagyobb és feltehetően az év nagyobb részében jéggel kitöltött nagybarlanggal áll kapcsolatban, ahova a novemberi fagyoktól a márciusi hóolvadásig az északi bejáraton becsorog a sűrű,hideg, fagyos levegő, utat találva magának a mélyebben fekvő nagyobb járatok felé. Itt az évtizedek alatt vastag jégréteget (talán jégtömböt) alkotott, mely aztán a kifelé forduló tavaszi- nyári- őszi levegő hőmérsékletét meghatározza. A leghidegebb levegő vélhetően májusban jön ki a barlangból, majd hőmérséklete a jég olvadása következtében fokozatosan emelkedik, de bizonyos fagypont alatt marad még júniusban is, hiszen július

8 elején még a becsorgó csapadékvizeket megfagyasztja. A meleg nyárnak köszönhetően a kőzetrepedéseken keresztül után-pótlódó barlangi levegő lassan visszaolvasztja a jeget és augusztus végére már hőmérséklete fagypont fölé emelkedik. Vélhetően legmagasabb értékét a teljes olvadással október végére éri el (de a kiáramló levegő hőmérséklete így is alatta marad a Bükki-barlangok 8 10 C-os átlaghőmérsékletének. Az egész folyamat a novemberi fagyokkal újrakezdődik: a légmozgás megfordul és elindul a jégképződés. A Bükki- Szeles-barlang egyedülálló jelensége csak addig tartható fenn, amíg a bejárat jellege és környezete a jelenlegi állapotában marad. Minden változtatás megváltoztatja a mikro-klimatikus viszonyokat, ahogyan az a Telkibányai-jegesbarlanggal is történt. Mérési Jegyzőkönyv Hely: Idő: Mérést végezte: Segítők: Szeles-barlang január óra között Molnár Lajos, Bajusz Gergő Kugyela Lóránd, Kocsis János, Kocsis Gergő Műszerek: Digitális hőmérsékletmérő műszer (Típus: HANNA INSTRUMENT HI91531K; Azonosítószám: ) Érzékelő (Típus: TMHN-1000 K Azonosítószám: ) MKEH kalibrációval rendelkezik (Bizonyítványszám:Hőm-0387/20011) Maghőmérséklet mérő (a 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet 5.. szerint összeméréssel ellenőrizve) Eredmények: Mérési hely Levegő hőmérséklete [C o ] Talaj/kitöltés hőmérséklete [C o ] Megjegyzés Szabadban 0,2 átfagyva* Bejárat után kb. 2m -0,1 átfagyva* hó és jég borítja a kőzetet Balra eső felhagyott -0,3-4,2 kitöltés hőmérséklete járat Jobbra eső kutatott -1,2-4,4 kitöltés hőmérséklete, járat baloldali érezhetően erős huzat húz hasadék befelé a barlangba Jobbra eső kutatott -0,5-5,4 járat jobboldali résznek alja Jobbra eső kutatott járat jobboldali része teteje (kb 1,2 m-rel feljebb) -0,1 - később ez a rész lett elbontva * tömör jég borította, amibe nem lehetett a maghőmérőt beleszúrni Igen hideg volt a megelőző éjszaka és reggel is ( C o hőmérsékletet lehetett mérni).

9 Budapest, Stieber József Barlang klimatológus, szakértő Barlangi kutatásvezető Kutatási engedély száma: /2012