A hidegháború kibontakozása és jellemzői. 1. A hidegháború meghatározása

Hasonló dokumentumok
A háborúnak vége: Hirosima

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

berlin fölött az ég SZKA 212_02

1. A teheráni konferencia

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

I. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!

Osztályozó vizsga témái. Történelem

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 8. osztály. I.félév. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Az Amerikai Egyesült Államok

Magyarország külpolitikája a XX. században

1. háborús együttműködésből békés szembenállás

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

A nemzetközi kapcsolatok története ( )

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

Tananyag és minimum követelmény TÖRTÉNELEM 12. évfolyam I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG

Berlin-kérdés. A nácik Berlint a Harmadik Birodalom szimbólumának tekintették, a második világháborúban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A hidegháború kezdete

A FÖLD A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

30. A hidegháború. Előzmény:

NAGY TAMÁS A HATÁRVÉDELEM KÜLÖNLEGES PRIORITÁSAI MAGYARORSZÁGON Magyarország régi új határai a párizsi békeszerzıdést követıen

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

A kétpólusú világ. Amerikai Egyesült Államok

i. a hidegháború korszaka MiÉRT SZaKadT KÉT ELLENTÉTES blokkra a világ a MÁSOdiK világháborút KÖvETőEN?

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

A nemzetközi helyzet kemény lett

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április január 21.)

Merénylet Szarajevóban LEGO

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Földünk a két világháború között

III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony között

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga október A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

A versenyző neve: Iskolája: Elért pontszám: Elért helyezés:

A Kárpát-medence politikai földrajza

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

LEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

integrációs folyamatok

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

TÖRTÉNELEM TANMENET 12. ÉVFOLYAM TANÉV

Történelem osztályozóvizsga követelményei

berlin fölött az ég A berlini blokád időszakának megidézése 12. ÉVFOLYAM p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n SZKA 212_02

Észak-Korea útja az atomhoz

Történelemtanulás egyszerűbben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

Moszkva és Washington kapcsolatai

60 éves a kommunizmus Kínában

A végzetes egyetértés

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia,

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

Az írásbeli érettségi témakörei

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában között

História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A TRIANONI BÉKE. Dátum: június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

ÉVSZÁMOK július 28.: az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az els világháború.

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

Az Európai Unió kialakulásának története

Átírás:

A hidegháború kibontakozása és jellemzői 1. A hidegháború meghatározása A hidegháború a II. világháború utáni feszült nemzetközi helyzetre utaló kifejezés: alapvetően az ún. szuperhatalmak, az Egyesült Államok és a Szovjetunió több évtizedes feszült viszonyát jelöli. Tényleges háborúvá ( forró háború ) nem fajul a két fél között az ellentét, viszont állandó a háborús fenyegetés. A szuperhatalmak viszonya meghatározza a világpolitikát, a világ kétpólusúvá válásához vezet (bipoláris világ). 2. A hidegháború oka A II. világháború után két igazi nagyhatalom maradt a világpolitikában: az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Az Egyesült Államok gazdasági nagyhatalom maradt, a világ ipari termelésének közel felét adta. Területén nem folyt háború, területe természetes védettséget élvezett ( óceánpajzs ), mindemellett pedig az addig ismert legpusztítóbb fegyver birtokosa 1945-től, az atombombáé. A Szovjetunió gazdasága gyenge lábakon állt a világháború végén, hatalmas emberveszteség és anyagi veszteség érte a háborúban, mégis abszolút katonai nagyhatalom maradt Európában: több milliós szárazföldi hadsereggel rendelkezett a veszteségek ellenére is, amellyel a háború végén K- Közép-Európát megszállva tartotta. A két szuperhatalom között a háború éveiben jó együttműködés alakult ki, szövetségesek voltak a szélsőjobboldali tengelyhatalmak ellenében, amit a háború alatti találkozók, konferenciák is jeleztek. 1945. februárjában zajlott a jaltai konferencia Sztálin, Roosevelt és Churchill részvételével, amelyen már a háború utáni rendezés volt a fő kérdés. A jaltai konferencián született többek között megállapodás arról, hogy a háború után a háborús bűnösöket felelősségre vonják. Itt fogadták el azt az alapelvet is, hogy minden felszabadított ország maga dönthet majd politikai rendszeréről (önrendelkezés elve), illetve hogy Németország és Ausztria közös megszállás alá kerül ( a három nagy és Franciaország megszállása alá). 1945. július-augusztus során ülésezett a potsdami konferencia (Sztálin mellett Nagy-Britanniát ekkor már Attlee, az Egyesült Államokat Harry Truman elnök képviselte). Itt született döntés arról, hogy a felszabadított területeken SZEB-ek (Szövetséges Ellenőrző Bizottságok) jönnek létre, amelyek feladata a politikai viszonyok normalizálása, a szabad választások előkészítése a jaltai elvnek megfelelően. Elvileg négyhatalmi részvételt határoztak meg minden SZEB esetében gyakorlatilag azonban a helyi megszálló erők akarata érvényesült később. A háború után azonban a megfogalmazott elvek sérülnek: a Szovjetunió ugyanis az általa megszállt országokban a SZEB-eken keresztül kommunista pártokat igyekezett hatalomra juttatni. Sztálin célja az volt, hogy itt is szovjet típusú, egypárti, kommunista rendszerek alakuljanak ki. A Szovjetunió gyakorlatilag befolyási övezetét igyekezett ezzel kiterjeszteni K-Közép-Európában. A Jaltában elfogadott önrendelkezés elvét figyelmen kívül hagyva, saját politikai rendszerét akarta ráerőlteti a szovjet hadsereg által felszabadított országokra. 1946-ban Churchill fultoni beszédében figyelmeztetett először erre a tendenciára: beszédében arról szólt, hogy a Balti-tengertől az Adriáig vasfüggöny ereszkedett le Európában, amely mögött keleten új zsarnokság van születőben, diktatórikus rendszereket kényszerítenek rá az országokra, szemben a Jaltában megfogalmazott közös elvvel. A Churchill által használt vasfüggöny kifejezés a hidegháború egyik meghatározó fogalma lett. Sztálin a beszéd után háborús uszítónak nevezte egykori szövetségesét, és a korábbi szövetségesek viszonya kezdett megromlani, feszültté válni.

3. A kényszerű együttműködés évei 1947-ig a feszültség ellenére még nincs nyílt szakítás a szövetségesek között, viszonyukat a kényszerű együttműködés jellemzi több kérdésben. 1. Az egyik ilyen kérdés az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) létrehozása volt: az I. világháború végén létrejött Népszövetséget váltotta fel az új nemzetközi békefenntartó szervezet, amely 1945. júniusában San Franciscóban jött létre. 50 ország képviseletével alakult meg, székhelye New York lett. Az ENSZ fő célja a háborús konfliktusok megelőzése, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az ENSZ két fő alapszerve a Közgyűlés, amelyben minden tagállam képviseltetve van, és a Biztonsági Tanács, amelynek 5 állandó tagja (Egyesült Államok, Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) és 10 rendszeresen változó tagja van. Az 5 állandó tag mindegyike vétójoggal rendelkezett, döntés csak teljes egyetértés esetén születhetett. 2. A második együttműködési pontot a nürnbergi per jelentette 1947-ben. A per során nemzetközi hadbíróság ítélt a náci háborús bűnösök fölött háborús bűnök, emberiség elleni bűntettek miatt. A nürnbergi per volt első eset a történelemben, amikor ilyen vádakkal ítéltek el embereket, korábban olyan vádpontok alapján, mint pl. népirtás bíróság még nem ítélt. 3. A harmadik területét az együttműködésnek a II. világháborút lezáró békék jelentették. A békéket 1947. február 10-én Párizsban írták alá. A világháborúban német csatlós államokkal kötöttek békét, és általában a háború előtti állapotokat állították vissza (pl. Magyarország esetében trianoni határokat, bár újabb elcsatolások is történtek). A vesztesekre az okozott háborús károkért jóvátételt róttak ki (általában 300-350 millió dollár). A békékhez kisebbségvédelmi rendelkezéseket nem csatoltak. A békék igazi nyertese a Szovjetunió volt, mivel területe jelentősen gyarapodott (Csehszlovákiától Kárpátalját, Romániától Bukovinát és Besszarábiát, Finnországtól Leningrád környékét kapta meg). A német békeszerződés kérdésében azonban a nagyhatalmak nem tudtak megállapodni, ez már jelezte a szovjet-amerikai viszony feszültségét. Németország továbbra is négyhatalmi megszállás alatt maradt, ahogy a német főváros, Berlin is négy megszállási övezetre oszlott. 4. A hidegháború kibontakozása és jellemzői A fultoni beszéd után az amerikai vezetés is egyre inkább felfigyelt a Szovjetunió ténykedésére. A Szovjetunió által megszállt országokban a kommunista pártok tevékenysége egyre aktívabbá vált, a szovjet vezetésű SZEB-eken keresztül a moszkvai vezetés egyre nyíltabban támogatta 1946-tól a kommunista pártok megerősödését. 1947-ben ez Görögországban már polgárháborús viszonyok kialakulásához vezetett a kommunista szimpatizánsok és a demokratikus berendezkedés hívei között. 1947. márciusában erre a tendenciára és a görögországi eseményekre reagált Harry Truman elnök kongresszusi beszéde, amelyben az ún. Truman-doktrína (elv) fogalmazódott meg. A Trumandoktrína lényege a feltartóztatás politikája: Truman határozottan szembeszállt a szovjet terjeszkedéssel, és nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani minden országnak, amelynek népére diktatórikus rendszert akarnak rákényszeríteni. Gyakorlatilag innen számítható a nyílt szembenállás, a hidegháború kezdete. A Truman-elv meghirdetésétől kezdve az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya tartósan megromlott, feszültté vált, kettejük szembenállása pedig meghatározta a világpolitikát.

A hidegháborúban gyakorlatilag két értékrend, két politikai felfogás, ideológia került szembe egymással. Az egyik oldalt képviselték alapvetően az Egyesült Államok és nyugat-európai, demokratikus berendezkedésű államok, ahol nem érvényesült az elnyomás, biztosították az alapvető politikai, emberi és polgári jogokat. A Szovjetunió és a kommunista berendezkedésű országok a nyugat szemében mindennek ellenkezőjét képviselték: ezeket az országokat az elnyomás és megfélemlítés, az egyéni szabadságjogok korlátozása és a diktatúra jellemezte. A másik oldalt a Szovjetunió és az általa megszállt K-közép európai országok jelentették (a szocialista tömb vagy tábor). Felfogásuk szerint a nyugati, tőkés országok imperialista (saját birodalmukat építő) országok, amelyek befolyásuk alá akarják vonni a demokrácia jelszava alatt a szabad államokat. Miközben tehát demokráciáról beszélnek, valójában a nyugat a demokrácia ellensége. A Szovjetunió és szocialista országok képviselik ezzel szemben az igazi demokráciát, ők azok, akik az imperialista törekvésekkel szemben védelmezik a szabadságot. A hidegháború lényege az, hogy a két tábor között állandó a feszültség (a híressé vált kommunista szlogen szerint: a nemzetközi helyzet fokozódik ), de újabb háborúra (világméretű, harmadik világháborúra) nem kerül sor. Mindkét oldal az elrettentésre törekszik alapvetően (kölcsönös elrettentés politikája), ennek jegyében óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre, főként nagy pusztító hatású fegyverek gyártására, mint pl. az atombomba, vagy a későbbiekben a hidrogénbomba. A fegyverkezési versenyben felhalmozott arzenált azonban egyik fél sem meri használni: tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az ellenfélnek lenne ideje ugyanolyan erősségű csapást mérni a másikra, így egy háborús konfliktusnak nem lenne igazi győztese. A későbbi amerikai elnök, Eisenhower szavaival: Az atomfegyverek igazából nem fegyverek, hanem politikai eszközök, amelyek a szuperhatalomságot katonai tekintetben ámítássá degradálják, mert ha használatba kerülnek, végső soron a szuperség és a hatalom együtt szűnik meg Ha egy helyiségben, amelynek padlóját benzin borítja, két olyan ember ül, akik egyikének öt gyufája van, míg a másiknak csak négy, az első gyufaszál meggyújtása után minden további kalkuláció érdektelen. A hidegháború ugyanakkor nem jelenti azt, hogy háborús konfliktusok egyáltalán nincsenek. A hidegháború története során számos helyi konfliktus zajlott, amelyek lényegében a két szuperhatalom szembenállásnak megnyilvánulásai voltak. Ilyen volt pl. az 1950-es években zajló koreai háború, vagy az 1960-as,70-es években zajló vietnami háború. Mindkét háborúban az Egyesült Államok által támogatott demokratikus erők és a Szovjetunió által támogatott kommunisták harca zajlott, a háború tétje pedig az volt, hogy milyen politikai berendezkedés alakul ki az adott államokban. Szintén jellemzője a hidegháború történetének a feszült, háborúval fenyegető és a békésebb, a feszültség csökkenésével járó enyhülési periódusok váltakozása. A hidegháború időszakának kezdeti éveit 1947-1953. között például a feszült viszony jellemezte, majd Sztálin halálával 1953-tól kezdetét vette az első enyhülési periódus, amely az új főtitkár, Nyikita Hruscsov nevéhez fűződik ( hruscsovi olvadás ). Ez természetesen csak időleges volt, Hruscsov a belpolitikai problémák miatt igyekezett a külpolitikai feszültséget csökkenteni: amint a Szovjetunió belpolitikai helyzete stabilizálódott, és a fegyverkezési versenyben sikerült az Egyesült Államok fölé kerekedni (1958 az első Szputnyik sikeres kilövése), a feszültség újból kiújult.

5. Integrációs (egységesülési) folyamatok a hidegháborúban A hidegháborús szembenállás mindkét oldalon erősítette az összefogás igényét. Ennek köszönhetően több nemzetközi szervezet jött létre a gazdasági, politikai, katonai összefogás jegyében. a. Gazdaság 1947. júniusában az Egyesült Államok meghirdette a Marshall-tervet (George Marshall amerikai külügyminiszter tervezete), amely a háború utáni Európa gazdasági talpra állítását célozta. A terv lényegében egy az Egyesült Államok által nyújtott gazdasági segítség volt (90%-ban segély, 10%-ban kölcsön), főként áruszállítások formájában. A terv az európai gazdaság stabilizálására irányult, illetve a világgazdasági kapcsolatok helyreállítására. A Szovjetunió azonban az általa megszállt országoknak megtiltotta a csatlakozást, tartva attól, hogy az amerikai befolyás erősödéséhez vezetne. A tervnek köszönhetően a résztvevő országok gazdasága gyorsan stabilizálódott, és gazdaságuk fejlődéséhez vezetett. 1949-ben a Marshall-tervre válaszul jött létre a szocialista országok gazdasági összefogása, a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa). A KGST lényege a szocialista tömb országai közötti áruforgalom, műszaki segítségnyújtás, szakemberképzés, tapasztalatcsere volt. Ezekben az országokban a szovjet gazdaságpolitikai elképzelések (tervgazdálkodás, kollektivizálás) érvényesültek. b. Katonai összefogás A katonai összefogás hátterében Németország helyzetének rendezetlensége állt. Németország továbbra is a négy hatalom megszállása alatt állt, ahogy a német főváros, Berlin is négy megszállási zónára (amerikai, angol, francia és szovjet) oszlott. Bármilyen intézkedésre is került sor, ahhoz a négy hatalom egyetértése kellett. A három nyugati zóna 1948-ban egyesült, ugyanebben az évben a nyugati hatalmak valutareformot kezdeményeztek: a gazdasági helyzet stabilizálása és az infláció megfékezése érdekében bevezették a német márkát. A Szovjetunió nem értett egyet a lépéssel, és válaszul blokád alá vonta Berlin nyugati hatalmak által megszállt részét. Ez az ún. első berlini válság volt az első, összecsapással fenyegető konfliktushelyzet a hidegháború történetében. A nyugati hatalmak végül légihídon keresztül oldották meg a blokád alá vont városrészek ellátását, a szovjetek pedig nem merték vállalni a fegyveres összecsapást, a szállító repülőgépek lelövését. A blokád több hónapig tartott így is. A válsághelyzet felgyorsította Németország felbomlását. 1949-ben kis eltéréssel két különálló német állam született: a nyugati megszállók területén kikiáltották az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) születését, a szovjetek által megszállt országrészen pedig az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) születését. A megosztott Németország és benne a megosztott Berlin a hidegháborús szembenállás kifejezője lett. Az erősödő nemzetközi feszültség tette indokolttá a szorosabb katonai együttműködést. 1949. áprilisban megalakult az amerikabarát országokat tömörítő katonai szervezet, a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete). A tagállamokban közös katonai támaszpontokat hoztak létre, és a szerződés alapító okirata szerint bármely tagállamot is ér esetleg szovjet támadás, közösen lépnek fel ellene, az egész szervezet elleni támadásnak tekintik. A szovjet tömb katonai összefogására 1955-ben került sor. Kialakulásának hátterében az osztrák államszerződés állt. Ausztria a háború után Németországhoz hasonlóan négyhatalmi megszállás alá

került. A Szovjetunió az ausztriai szovjet csapatokkal való kapcsolattartásra hivatkozva állomásoztatott szovjet csapatokat Magyarországon, Lengyelországban, Romániában. 1955-ben azonban Ausztriát semleges államnak nyilvánították, a közös megszállás véget ért, így a szovjet csapatoknak is el kellett hagyni Ausztriát. Gyakorlatilag ezzel a Szovjetunió jogalapja megszűnt pl. a magyarországi szovjet csapatok további állomásoztatására is. Természetesen a Szovjetunió nem akart kivonulni a szovjet tömb egyetlen államából sem, ezért született meg a Varsói Szerződés szervezete. A Varsói Szerződés a szocialista államokat tömörítő katonai szervezet volt, a szervezet szabályzata értelmében bármely tagállam területén állomásozhattak szovjet csapatok. Ez alapján a szovjet megszálló csapatok továbbra is a szocialista országokban maradhattak, lényegében legálissá vált a szovjet katonai jelenlét. c. Politikai összefogás A szovjet oldalon a Truman-elvre adott válaszként 1947. szeptemberében alakult meg a Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) nevű szervezet, amely a szocialista országok politikai irányítását fogta össze. A Kominform központja Moszkva volt, az itt hozott döntések kötelező érvényűek voltak a helyi szocialista államfők számára. Lényegében a Kominform utasításai alapján zajlott le 1947-49. között a kommunista pártok hatalomátvétele Kelet-Közép-Európában, és a szovjet típusú kommunista diktatúra kiépítése. 1948 az első berlini válság (ld. föntebb) 1956 a szuezi válság (ld. az 1956-os tételben!) 6. Hidegháborús válsághelyzetek 1961. augusztus a második berlini válság, a berlini fal építése (a szovjet főtitkár, Hruscsov 1959. óta folyamatosan sürgette Berlin helyzetének rendezését. A szovjet vezetést lényegében zavarta, hogy az NDK-ból sokan emigráltak a jobb életkörülményeket biztosító NSZK-ba Nyugat-Berlinen keresztül. Hruscsov ezért a nyugati megszállók kivonulását követelte Berlinből, Berlin teljes átadását az NDK-nak. A fiatal amerikai elnök Kennedy tárgyalt róla, de nem engedett Berlin kérdésében, ezért 1961. augusztus 13. a szovjet vezetés utasítására megkezdődött a Nyugat-Berlint körülvevő berlini fal építése. A berlini fal a bipoláris világ és a hidegháború szimbóluma lett. 1962. október a karibi válság, a hidegháború történetének talán legsúlyosabb válsághelyzete (a szovjetek nagy hatótávolságú rakétákat telepítettek az Egyesült Államok szomszédságában lévő, 1959 óta kommunista államba, Kubába. A rakéták telepítése közvetlen fenyegetés volt az Egyesült Államok számára, számos amerikai nagyvárosra mérhettek volna csapást a szovjetek velük. Kennedy ezért a rakéták kivonására szólította fel Hruscsovot, és blokád alá vonták Kubát. Mind a NATO, mind a Varsói Szerződés országait mozgósították, ilyen közel még sosem volt a 3. világháború lehetősége. 13 napig tartott a feszültség, végül Hruscsov visszarendelte a szállítóhajókat, Kennedy pedig feloldotta a blokádot. Ismét bebizonyosodott, hogy a tényleges háborút egyik fél sem meri kockáztatni.)