SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

Hasonló dokumentumok
Az üledékes genetika megjelenése a Szőreg 1 telep kőzetszöveti és kőzetfizikai karakterisztikájában Geomatematikai alapú megközelítés

A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK TÖBB LÉPTÉKŰ SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

KISLÉPTÉKŰ HETEROGENITÁS VIZSGÁLATOK TÖRMELÉKES ÜLEDÉKEKBEN RÖNTGEN KOMPUTER TOMOGRÁF ALKALMAZÁSÁVAL

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Vízkutatás, geofizika

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa

Készítette: Király Csilla Környezettudomány M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba (ELTE) Falus György (MFGI)

Földtani alapismeretek III.

KISLÉPTÉKŰ HETEROGENITÁS VIZSGÁLATOK TÖRMELÉKES ÜLEDÉKEKBEN RÖNTGEN KOMPUTER TOMOGRÁF ALKALMAZÁSÁVAL HUNYADFALVI ZOLTÁN

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Vízbesajtolás homokkövekbe

Neme Férfi Születési dátum szeptember 15. Állampolgárság magyar

Rezervoár kőzetek gázáteresztőképességének. fotoakusztikus detektálási módszer segítségével

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Dunántúli-középhegység

ALSÓ NÚBIAI SZÉNHIDROGÉN TÁROLÓK INTEGRÁLTTÁROLÓ JELLEMZÉSE A GEOSTATISZTIKAI BIZONYTALANSÁG HANGSÚLYOZÁSÁVAL

Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban

M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621

ALKALMAZOTT ÁRAMLÁSTAN MFKGT600654

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Rövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban

Boda Erika. Budapest

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Geográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

A kurzus organogramja. Bizottságok & Képzési eljárásrend

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS SZATMÁR MEGYÉK GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI GEOTHERMAL CONDITIONS OF THE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG AND SATU MARE TRANSBOUNDARY REGION

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

AVO ANALÍZIS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS ALKALMAZÁSA A SZÉNHIDROGÉN- KUTATÁSBAN

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Folyami hidrodinamikai modellezés

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM

Szekvenciális gaussi szimuláció az övzátonytestek kisléptékű heterogenitásának modellezésében

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA

Nem konvencionális szénhidrogének, áteresztőképesség. Az eljárás nettó jelenértéke (16/30-as bauxit proppant esetén)

Mártírok útja 254, 1204 Budapest (Magyarország) Neme Nő Születési dátum Állampolgárság magyar

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, április

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

ELTE Természettudományi Kar. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Bevezetés a földtörténetbe

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT MFT SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK MFT SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT

ALKALMAZOTT MULTIMÉDIA MAGYARORSZÁGON

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Természeti viszonyok

FIT-jelentés :: Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Fenntartói azonosító: Fenntartói jelentés. Tanulási környezet

Jellemző szelvények alagút

Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

Idegenforgalmi Szakmenedzser FSZ-képzés Nappali tagozat

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. mesterképzés

CFX számítások a BME NTI-ben

Agyagos homokkő formáció szelvénykiértékelése

UHRIN ANDRÁS. Bevezetés

SZERZŐINK (2015/5/3)

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

KÖRNYEZETTUDOMÁNY MSc. KÖRNYEZETMÉRNÖK MSc. mesterképzés

Átírás:

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai és geostatisztikai alapú módszerek, valamint CT-vizsgálatok segítségével CÍMŰ DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉSHEZ SZILÁGYINÉ SEBŐK SZILVIA Témavezető: DR GEIGER JÁNOS egyetemi docens TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FÖLDTANI ÉS ŐSLÉNYTANI TANSZÉK Szeged, 2011.

TARTALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE... 3 I. MELLÉKLET... 7 II. MELLÉKLET... 9 III. MELLÉKLET... 11 IV. MELLÉKLET... 42 V. MELLÉKLET... 44 VI. MELLÉKLET... 70 VII. MELLÉKLET... 83 VIII. BIBLIOGRÁFIA... 87 2

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE I-1. melléklet A Pannóniai medence kelet-magyarországi részének felhalmozódási modellje. 8 I-2. melléklet A középső miocén- pliocén képződményeket harántoló keresztszelvény helyzete... 8 II-1. melléklet A fúrásokban előforduló kőzettípusok fő jellemzői... 10 III-1. melléklet Ferde rétegződés... 12 III-2. melléklet Ferde rétegződés... 13 III-3. melléklet Szaggatott ferde rétegződés... 14 III-4. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 15 III-5. melléklet Kúszóhullámos rétegződés... 16 III-6. melléklet Hullámos sorozathatárok közötti ferde rétegződés... 17 III-7. melléklet Kaotikusan gyűrt rétegek... 18 III-8. melléklet Konvolút rétegek... 19 III-9. melléklet Suvadás miatt kialakult kaotikus rétegek... 20 III-10. melléklet Ferde rétegződés... 21 III-11. melléklet Szenesagyag és szenesedett növényi törmelék földes törésű finomhomokkő rétegekkel... 22 III-12. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 23 III-13. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 24 III-14. melléklet Hullámos rétegződés szenesagyag betelepülésekkel, szenesedett növényi törmelékkel... 25 III-15. melléklet Sík párhuzamos rétegződés, a mederáttörés bevezető szakaszában halmozódott fel... 26 III-16. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 27 III-17. melléklet Alul vályús ferderétegződés, felette sík párhuzamos rétegződés... 28 III-18. melléklet Párhuzamos sorozathatárok közötti ferde rétegződés, felette sík párhuzamos rétegződés... 29 III-19. melléklet Aleurolit intraklasztok homokkőben, féregjáratok aleurolitban... 30 III-20. melléklet Alul szaggatott hullámos rétegződés, felette ferde rétegződés... 31 III-21. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 32 III-22. melléklet Szerkezet nélküli homokkő... 33 III-23. melléklet Sík párhuzamos és kiékelődő sorozathatárok közötti ferde rétegződés... 34 III-24. melléklet Sík párhuzamos rétegződés... 35 3

III-25. melléklet Bioturbált rétegek... 36 III-26. melléklet Bioturbáció... 37 III-27. melléklet Alsó áramlási rezsim sík párhuzamos rétegződése... 38 III-28. melléklet Alsó áramlási rezsim sík párhuzamos rétegződése... 39 III-29. melléklet Leveles törésű szenes agyag... 40 III-30. melléklet Bioturbált sík párhuzamos rétegződés... 41 IV-1. melléklet A töltődést adó Hounsfield egységek box-plotjai az egyes töltődési szakaszokban... 43 V-1. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -1... 45 V-2. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -2... 46 V-3. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -3... 47 V-4. melléklet Az üledékes fáciesek megnyilvánulása a kőzetfizikai tulajdonságok heterogenitásában... 48 V-5. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a vizsgált mintákban... 49 V-6. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a mederhomokkövekben... 49 V-7. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a meder- természetes partgátkomplex üledékeiben... 50 V-8. melléklet A meder és a természetes partgát üledékek elkülönülése... 50 V-9. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a mederáttörési lóbák üledékeiben51 V-10. melléklet A porozitás és a permeabiltiások kapcsolata a progradáló mederáttörések üledékeiben... 51 V-11. melléklet A porozitás és permeabilitás kapcsolata a mederfelhagyások üledékeiben... 52 V-12. melléklet Az egyes üledékes fáciesek elkülönülése a porozitás és a KLf kapcsolata alapján... 52 V-13. melléklet Az egyes üledékes fáciesek elkülönülése a porozitás és a KLv (md) kapcsolata alapján... 53 V-14. melléklet Elosztó medrek üledékeinek porozitása és permeabilitásai... 53 V-15. melléklet Meder és természetes partgát-komplex üledékeinek porozitása és permeabilitása... 54 V-16. melléklet Mederáttörési lóbák üledékeinek porozitása és permeabilitása... 54 V-17. melléklet Progradáló mederáttörések porozitása és permeabilitása... 55 V-18. melléklet Mederfelhagyások porozitása és permeabilitása... 55 4

V-19. melléklet A 37,5 mikronnál nagyobb pórusok gyakoriságának eloszlása... 56 V-20. melléklet A 37,5-25 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 56 V-21. melléklet A 25-15 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 57 V-22. melléklet A 15-10 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 57 V-23. melléklet A 10-7,5 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 58 V-24. melléklet A 7,5-5,0 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 58 V-25. melléklet A 5,0-2,5 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 59 V-26. melléklet A 2,5-1,0 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 59 V-27. melléklet A 1,0-0,25 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 60 V-28. melléklet A 0,25-0,1 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 60 V-29. melléklet A 0,1-0,02 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 61 V-30. melléklet A 0,02-0,00375 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása... 61 V-31. melléklet A meder és természetes partgát- komplexek pórusméret eloszlása... 62 V-32. melléklet A mocsár és mederfelhagyások üledékeinek pórusméret eloszlása... 62 V-33. melléklet Az elosztó medrek üledékeinek pórusméret eloszlása... 63 V-34. melléklet A mederáttörés. és mederfelhagyás- komplexek üledékeinek pórusméret eloszlása... 63 V-35. melléklet A mederáttörési lóbák üledékeinek pórusméret eloszlása... 64 V-36. melléklet A progradáló mederáttörések üledékeinek pórusméret eloszlása... 64 V-37. melléklet A permeabilitások és a pórusméret tartományok közötti kapcsolat... 65 V-38. melléklet Átalakuló dolomit és annak nyitott pórusai (Fotó: Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézete)... 66 V-39. melléklet Átalakuló, lyukacsos, porózus kalcit (fent), és lebomló dolomit pirittel és agyaggal (lent) ( Fotó: Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézete)... 67 V-40. melléklet A permeabilitások és a karbonáttartalom kapcsolata a vizsgált homokkövekben... 68 V-41. melléklet A karbonát tartalmak hatása a porozitásra és vízszintes permeabilitásra homokkövek és aleurolitok esetében... 69 VI-1. melléklet A keleti torkolati zátony GVH-hoz viszonyított helyzete a PT alatt 7-4 m között... 71 VI-2. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 26-22 m mélységben... 72 VI-3. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 11-9,5 m mélységben... 73 VI-4. melléklet Az északi torkolati zátony GVH-hoz viszonyított helyzete a PT alatt 9-7m között... 74 VI-5. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 6,5-4 m között... 75 5

VI-6. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 5,5-4 m között... 76 VI-7. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 9,5-6 m között... 77 VI-8. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 13,5-10 m között... 78 VI-9. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 15,5-14 m között... 79 VI-10. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 19,5.- 16 m között... 80 VI-11. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 26-22,5 m között... 81 VI-12. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 29-26,5 m között... 82 VII-1. mellékletaz 1. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése... 84 VII-2. melléklet A 2. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése... 85 VII-3. melléklet A 3. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése... 86 6

I. MELLÉKLET 7

I-1. melléklet A Pannóniai medence kelet-magyarországi részének felhalmozódási modellje (VAKARCS G. 1997) I-2. melléklet A középső miocén- pliocén képződményeket harántoló keresztszelvény helyzete (O-val jelölve, VAKARCS G. 1997) 8

II. MELLÉKLET 9

II-1. melléklet A fúrásokban előforduló kőzettípusok fő jellemzői 10

III. MELLÉKLET 11

ELOSZTÓ MEDREK ÜLEDÉKSZERKEZETI JEGYEI III-1. melléklet Ferde rétegződés 12

III-2. melléklet Ferde rétegződés 13

III-3. melléklet Szaggatott ferde rétegződés 14

III-4. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 15

III-5. melléklet Kúszóhullámos rétegződés 16

MEDER-TERMÉSZETES PARTGÁT-KOMPLEX ÜLEDÉKSZERKEZETI JEGYEI III-6. melléklet Hullámos sorozathatárok közötti ferde rétegződés 17

III-7. melléklet Kaotikusan gyűrt rétegek 18

III-8. melléklet Konvolút rétegek 19

III-9. melléklet Suvadás miatt kialakult kaotikus rétegek 20

III-10. melléklet Ferde rétegződés 21

III-11. melléklet Szenesagyag és szenesedett növényi törmelék földes törésű finomhomokkő rétegekkel 22

MEDERÁTTÖRÉSI LÓBÁK ÜLEDÉKSZERKEZETI JEGYEI III-12. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 23

III-13. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 24

III-14. melléklet Hullámos rétegződés szenesagyag betelepülésekkel, szenesedett növényi törmelékkel 25

III-15. melléklet Sík párhuzamos rétegződés, a mederáttörés bevezető szakaszában halmozódott fel 26

III-16. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 27

III-17. melléklet Alul vályús ferderétegződés, felette sík párhuzamos rétegződés 28

III-18. melléklet Párhuzamos sorozathatárok közötti ferde rétegződés, felette sík párhuzamos rétegződés 29

III-19. melléklet Aleurolit intraklasztok homokkőben, féregjáratok aleurolitban 30

CREVASSE CHANNEL ÜLEDÉKSZERKEZETI JEGYEI III-20. melléklet Alul szaggatott hullámos rétegződés, felette ferde rétegződés 31

III-21. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 32

III-22. melléklet Szerkezet nélküli homokkő 33

III-23. melléklet Sík párhuzamos és kiékelődő sorozathatárok közötti ferde rétegződés 34

III-24. melléklet Sík párhuzamos rétegződés 35

MOCSÁR-MEDERFELHAGYÁS ÜLEDÉKSZERKEZETI JEGYEI III-25. melléklet Bioturbált rétegek 36

III-26. melléklet Bioturbáció 37

III-27. melléklet Alsó áramlási rezsim sík párhuzamos rétegződése 38

III-28. melléklet Alsó áramlási rezsim sík párhuzamos rétegződése 39

III-29. melléklet Leveles törésű szenes agyag 40

III-30. melléklet Bioturbált sík párhuzamos rétegződés 41

IV. MELLÉKLET 42

IV-1. melléklet A töltődést adó Hounsfield egységek box-plotjai az egyes töltődési szakaszokban 43

V. MELLÉKLET 44

V-1. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -1 45

V-2. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -2 46

V-3. melléklet A kőzetfizikai tulajdonságok kapcsolatai a Szőreg-1 telep vizsgált magmintáiban -3 47

Elosztó medrek Poroz KLv KLf Valid N (listwise) Std. N Minimum Maximum Mean Deviation 21,28,32,3078,00892 21 319,88 2351,47 1327,475 632,02831 21 56,21 1886,56 931,6731 558,95603 21 V-4. melléklet Az üledékes fáciesek megnyilvánulása a kőzetfizikai tulajdonságok heterogenitásában 48

V-5. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a vizsgált mintákban V-6. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a mederhomokkövekben 49

V-7. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a meder- természetes partgátkomplex üledékeiben V-8. melléklet A meder és a természetes partgát üledékek elkülönülése 50

V-9. melléklet A porozitás és permeabilitások kapcsolata a mederáttörési lóbák üledékeiben V-10. melléklet A porozitás és a permeabiltiások kapcsolata a progradáló mederáttörések üledékeiben 51

V-11. melléklet A porozitás és permeabilitás kapcsolata a mederfelhagyások üledékeiben V-12. melléklet Az egyes üledékes fáciesek elkülönülése a porozitás és a KLf kapcsolata alapján 52

Porozitás 0.4 0.3 0.2 0.1 0-500 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 Klv (md) Elosztó medrek Mederfelhagyás Meder és gát együttes Mederáttörések Progradáló mederáttörések V-13. melléklet Az egyes üledékes fáciesek elkülönülése a porozitás és a KLv (md) kapcsolata alapján V-14. melléklet Elosztó medrek üledékeinek porozitása és permeabilitásai 53

V-15. melléklet Meder és természetes partgát-komplex üledékeinek porozitása és permeabilitása V-16. melléklet Mederáttörési lóbák üledékeinek porozitása és permeabilitása 54

V-17. melléklet Progradáló mederáttörések porozitása és permeabilitása V-18. melléklet Mederfelhagyások porozitása és permeabilitása 55

.12.35.59.82 1.05 1.29 1.52 1.76 1.99 2.23 2.46 2.70 0.00 -.10.10 -.20.20 -.30.30 -.41.41 -.51.51 -.61.61 -.71.71 -.81.81 -.91.91-1.02 1.02-1.12 1.12-1.22 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Std. Dev =.24 Mean =.45 N = 66.00 mikr37_5 V-19. melléklet A 37,5 mikronnál nagyobb pórusok gyakoriságának eloszlása 30 20 10 0 Std. Dev =.47 Mean =.46 N = 66.00 mikr25_0 V-20. melléklet A 37,5-25 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 56

0.0-4.7 4.7-9.4 9.4-14.1 14.1-18.8 18.8-23.4 23.4-28.1 28.1-32.8 32.8-37.5 37.5-42.2 42.2-46.9 46.9-51.6 51.6-56.3 0.0-4.7 4.7-9.4 9.4-14.1 14.1-18.8 18.8-23.4 23.4-28.1 28.1-32.8 32.8-37.5 37.5-42.2 42.2-46.9 46.9-51.6 51.6-56.3 60 50 40 30 20 10 0 Std. Dev = 12.92 Mean = 7.0 N = 66.00 mikr15_0 V-21. melléklet A 25-15 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 30 20 10 0 Std. Dev = 18.44 Mean = 19.5 N = 66.00 mikr10_0 V-22. melléklet A 15-10 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 57

0.0-3.6 3.6-7.3 7.3-10.9 10.9-14.6 14.6-18.2 18.2-21.9 21.9-25.5 25.5-29.2 29.2-32.8 32.8-36.5 36.5-40.1 40.1-43.8 0.0-3.9 3.9-7.7 7.7-11.6 11.6-15.4 15.4-19.3 19.3-23.1 23.1-27.0 27.0-30.8 30.8-34.7 34.7-38.5 38.5-42.4 42.4-46.3 20 10 0 Std. Dev = 11.76 Mean = 12.2 N = 66.00 mikr7_5 V-23. melléklet A 10-7,5 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 20 10 0 Std. Dev = 9.75 Mean = 10.8 N = 66.00 mikr5_0 V-24. melléklet A 7,5-5,0 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 58

0.0-4.2 4.2-8.3 8.3-12.5 12.5-16.7 16.7-20.8 20.8-25.0 25.0-29.2 29.2-33.3 33.3-37.5 37.5-41.7 41.7-45.8 45.8-50.0 0.0-3.8 3.8-7.5 7.5-11.3 11.3-15.0 15.0-18.8 18.8-22.5 22.5-26.3 26.3-30.0 30.0-33.8 33.8-37.5 37.5-41.3 41.3-45.0 30 20 10 0 Std. Dev = 10.99 Mean = 12.9 N = 66.00 mikr2_5 V-25. melléklet A 5,0-2,5 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 40 30 20 10 0 Std. Dev = 9.70 Mean = 10.8 N = 66.00 mikr1_0 V-26. melléklet A 2,5-1,0 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 59

0.0-2.9 2.9-5.8 5.8-8.8 8.8-11.7 11.7-14.6 14.6-17.5 17.5-20.4 20.4-23.3 23.3-26.3 26.3-29.2 29.2-32.1 32.1-35.0 0.0-2.9 2.9-5.8 5.8-8.8 8.8-11.7 11.7-14.6 14.6-17.5 17.5-20.4 20.4-23.3 23.3-26.3 26.3-29.2 29.2-32.1 32.1-35.0 30 20 10 0 Std. Dev = 5.80 Mean = 8.9 N = 66.00 mikr0_25 V-27. melléklet A 1,0-0,25 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 40 30 20 10 0 Std. Dev = 4.00 Mean = 5.2 N = 66.00 mikr0_1 V-28. melléklet A 0,25-0,1 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 60

0.0-3.0 3.0-6.0 6.0-9.1 9.1-12.1 12.1-15.1 15.1-18.1 18.1-21.1 21.1-24.2 24.2-27.2 27.2-30.2 30.2-33.2 33.2-36.3 0.0-5.6 5.6-11.3 11.3-16.9 16.9-22.5 22.5-28.1 28.1-33.8 33.8-39.4 39.4-45.0 45.0-50.6 50.6-56.3 56.3-61.9 61.9-67.5 50 40 30 20 10 0 Std. Dev = 12.94 Mean = 9.1 N = 66.00 mikr0_02 V-29. melléklet A 0,1-0,02 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 70 60 50 40 30 20 10 0 Std. Dev = 5.31 Mean = 1.8 N = 66.00 mikr0_00375 V-30. melléklet A 0,02-0,00375 mikronos pórusok gyakoriságának eloszlása 61

V-31. melléklet A meder és természetes partgát- komplexek pórusméret eloszlása V-32. melléklet A mocsár és mederfelhagyások üledékeinek pórusméret eloszlása 62

V-33. melléklet Az elosztó medrek üledékeinek pórusméret eloszlása V-34. melléklet A mederáttörés. és mederfelhagyás- komplexek üledékeinek pórusméret eloszlása 63

V-35. melléklet A mederáttörési lóbák üledékeinek pórusméret eloszlása V-36. melléklet A progradáló mederáttörések üledékeinek pórusméret eloszlása 64

V-37. melléklet A permeabilitások és a pórusméret tartományok közötti kapcsolat 65

V-38. melléklet Átalakuló dolomit és annak nyitott pórusai (Fotó: Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézete) 66

V-39. melléklet Átalakuló, lyukacsos, porózus kalcit (fent), és lebomló dolomit pirittel és agyaggal (lent) ( Fotó: Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézete) 67

KLf KLf A KLf és a dolomit- tartalom kapcsolata a homokkövekben (X 1000) 5 4 3 2 1 0 0 0,04 0,08 0,12 0,16 0,2 dolomit A KLf és a kalcittartalom kapcsolata a homokkövekben (X 1000) 5 4 3 2 1 0 38 48 58 68 78 88 98 kalcit (X 0,001) V-40. melléklet A permeabilitások és a karbonáttartalom kapcsolata a vizsgált homokkövekben 68

porozitás A porozitás és dolomit tartalom kapcsolata a homokkövekben 0,34 0,32 0,3 0,28 0,26 0 0,04 0,08 0,12 0,16 0,2 dolomit tartalom V-41. melléklet A karbonát tartalmak hatása a porozitásra és vízszintes permeabilitásra homokkövek és aleurolitok esetében 69

VI. MELLÉKLET 70

VI-1. melléklet A keleti torkolati zátony GVH-hoz viszonyított helyzete a PT alatt 7-4 m között 71

VI-2. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 26-22 m mélységben 72

VI-3. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 11-9,5 m mélységben 73

VI-4. melléklet Az északi torkolati zátony GVH-hoz viszonyított helyzete a PT alatt 9-7m között 74

VI-5. melléklet Az északi torkolati zátony fejlődése a PT alatt 6,5-4 m között 75

VI-6. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 5,5-4 m között 76

VI-7. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 9,5-6 m között 77

VI-8. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 13,5-10 m között 78

VI-9. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 15,5-14 m között 79

VI-10. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony )a PT alatt 19,5.- 16 m között 80

VI-11. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 26-22,5 m között 81

VI-12. melléklet A GVH-t érintő vagy metsző homoktestek (meder, torkolati zátony ) a PT alatt 29-26,5 m között 82

VII. MELLÉKLET 83

VII-1. mellékletaz 1. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése 84

VII-2. melléklet A 2. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése 85

VII-3. melléklet A 3. fúrás üledékes fáciesének térbeli kiterjesztése 86

VIII. BIBLIOGRÁFIA VAKARCS G. (1997): Sequence stratigraphy of the cenozoic pannonian basin, Hungary, Thesis, Rice University, Houston, Texas, pp. 86. 87