236 SZATHMÁR ISTVÁN:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Macskanevek egy kisiskolás leány szépirodalmi... F) Idegen szavak (erősen érzik rajtuk az idegen származás és jelleg):. a) közszavak: Chartreuse, Smoke; b) tulajdonnevek: Dájáná, Elvisz, Jim'sy, Luszi, Michealking (Misel), Shetland, Vincent;ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA G ) Ismeretlen vagy bizonytalan eredetű megnevezések: Aisy, Artya, Bumi, Cilló, Cirros, Ciszka, Damiccsal, Dámon, Dánie, Dolga, Döncös, Kandic, Karak, Kimres, Ludó, Piceném, Puhdi, Sovi, Smokka, Susmita, Szaszi, Tobbi, Vanmó, Vonya, Zsaver, Willwo. Természetesen több név több csoportba is besorolható, hiszen a csoportosítás szempontjai keveredhetnek. Megjegyzem még, hogyavizsgálódásokat tovább lehetne folytatni (a nevek pontos származása, gyakorisága, stílusértéke, összevetés más gyűjtésekkel stb.), de néhány következtetést máris levonhatunk: a) A gyermeki tapasztalat és fantázia színes, változatos neveket eredményezett. b) Azt ez a névsorozat is igazolja, hogy milyen gazdag a mi nyelvünk az elnevezéseket illetően is (1. pl. a becéző képzőket, a metaforikus lehetőségeket). 3. A két könyvecske szerzőjének pedig azt kívánhat juk, hogy tanuljon, olvasson, tapasztaljon sokat, és folytassa mind az írást (a legkülönbözőbb műfajokban), mind a rajzolást. Hivatkozott irodalom: RIDEGENIKŐ ALEXANDRA2001. Cicavilágban élek. Barbaricum Könyvműhely, Karcag. RIDEG ENIKŐ ALEXANDRA 2002. Karcag városban, boldog mámorban. Barbaricum Könyvműhely, Karcag. J. SOLTÉSZ KATALIN 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, Budapest. I. SOLTÉSZKATALIN 1983. Macskanevek, 1982. Névtani Értesítő 8: 74-9. SZATHMÁRIISTVÁN ÍRÓI NÉVADÁS KARINTHY FRIGYES KÖTÉLTÁNC CÍMŰ REGÉNYÉBEN "Enni és inni adtak nekem, s adtak nevet is... " Karinthy Frigyes regényeiben természettudomány, filozófia, csapongó fantázia kavarog. A Kötéltánc (1923) című regény a Karinthy-féle lélekvándorlás sal tágítja ki a képzelet birodalmát. "Zseniális részletekkel teli, de egészében nem a Karinthy hatalmas erejéhez méltó" - írja róla NAGY LAJOS (NAGY 1998: 145). Tanulmányában kifejti, hogy.alakjainak álomszerű elváltozásával, a jelenetek rejtelmes gomolygásával és»megoldatlanságával«valami furcsa, megmagyarázhatatlan feszültség érzik az egész regényen, melyből csak stílus és művészi kvalitások fakadhattak, de világos mondanivaló már aligha" (SZALAY 1961: 190). BENEDEKMARCELL, a regény egyik első méltatója az íróhoz fordult magyarázatért:,,»halála előtt senki sem jellemezhető«- ennyit akart (vagy tudott) Karinthy mondani, mikor a Kötéltánc érthetetlen részleteinek magyarázatáért faggattam" (SZALAY 1961: 190). "Az őrület, az álom és a lázas fantázia
EGYÉBNÉVTANIKÉRDÉSEK 237 határmezsgyéjén imbolyognak a Kötéltánc rejtélyes szereplői, melyek életszerűbbek, karakterisztikusabbak, mint a Karinthy-alakok általában" (SZALAY 1961: 190). A regény az emberiséget megváltani akaró legtipikusabb elképzeléseket vonultatja föl: a tudományt, a krisztusi szeretetet és jóságot, a napóleoni diktatúrát és az osztályforradalmat. Mindezek a kísérletek azonban megbuknak. A regény főhőse: a rejtélyes pilóta a szuggesztív orvosprofesszor (Jellen Rudolf), az okkultista, ;: szellemidéző tudós (Darman Dénes) és a diktátor politikus (Raganza) hármas alakját egymás után képes magára ölteni (HALÁSZ 1972: 195). Ez a jellem tulajdonképpen nem változik, csak cselekedeteinek a területét váltogatja (SZALAY 1961: 193).mlkjihgfedcbaZYXWVUTSR 1. Pragm atikai vizsgálatom eredm ényei A Kötéltánc c. regényben vizsgáltam a nevek, mint jelek pragmatikai síkját, elsősorban a kommunikáció szempontjából, azaz azt, hogy a nevek hogyan jelennek meg egy-egy beszédhelyzetben. Kornyáné Szoboszlay Ágnes munkája nyomán a tulajdonnevek és köznévi névhelyettesítő szinonimáik vagy a puszta köznévi jelölők használatában olyan jellemzőkre mutatok rá, amelyek információt nyújtanak az író és az általa teremtett alak, illetve a regénybeli személyek egymáshoz való viszonyáról (KORNYÁNÉ 1998: 264). (A regényből vett idézeteket, utalásokat csak oldalszámmal jelzem. Az általam használt kiadás: KARINTHYFRIGYES 1976. Kötéltánc. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. A továbbiakban: K.) E regény főhősezyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba Jellen Rudolf - Darman Dénes - Raganea három alakban megjelenő, három különböző néven nevezett egy személy. Ez a névtani szempontból egyedülállóan különös megoldás érdekes elemzést kínál számunkra. A név- és alakváltozás mindkét alkalommal ugyanazon a módon történik: a férfi nevét egy külső személy (Ern a) változtatja meg, és ennek a változtatásnak elfogadásával változnak meg életkörülményei, külső viszonyai. Jellen Rudolf> Darman Dénes:,,- Magát nem is hívják Jel/en Rudolf-nak. - Engem nem is hívnak Jel/en Rudolf-nak. - Mondom! Hát mindegy: legyen Pityipalkó.",,- Most mindkettőnknek erősnek kell lenni... Darman Dénes... - Darman Dénes... - Igen, így nevezem... az álnevén, amin a könyvet írta... - Darman Dénes... " (K. 279-280) Darman Dénes> Raganza:,,- Nos?... Bevallod? - És hogy te vagy Raganza! - Én vagyok Raganza?' (K. 303) "A tulajdonnevek azonosító funkciója nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a név kimondásakor a beszélgetőpartnerek egyazon meghatározott megnevezettre gondolnak, hanem abban is, hogyaszemélynév esetén a név viselője azonosulni képes a nevével: a
238 TAKÁCS EDIT:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc cimű regényében... legsajátabb, elvitathatatlan tulajdonának tekinti" (ZELLIGER 1999: 224). Jellen Rudolf (mi nevezzük első előfordulása nevén) negyedik alakváltozata nem kap nevet, hiszen ő a sehová és senkihez nem tartozó, helyét nem találó, mindenből kiábrándult, kudarcokat átélt ember megszemélyesítője. Csak általános megjelöléseket olvashatunk róla: az ismeretlen; fáradt emberalak; sáros emberalak; emberalak. Az identitását vesztett ember kétségbeesve veszi tudomásul névtelenségét, meg nem határozottságát a világban:,,jellen Rudolf vagyok. (... ) Nézzétek az írásaimat." Palotájának ajtaja előtt álló katonáknak mondja mindezt, de azok nem hiszik el:.mindenki tele van most írásokkal" (K. 359). A név tehát már nem jelent semmit. Kétségbeesve világosodik meg számára, hogy életét nevei által meghatározott szerepekben élte. Mivel minden életformája kudarcot vallott, e külsö meghatározások is elvesztették értelmüket, neveivel együtt önmeghatározását, azaz önmagát is elveszítette. "Enni és inni adtak nekem, s adtak nevet is, megmondták, hová kell mennem, és mit kell tennem.".édesern... én kedvesem... ne szólíts így... én nem vagyok Raganza... Raganta tébolyult, gonosz kalandor, nincs többé, meghalt és elmerült... én nem vagyok Jellen Rudolf... Jellen Rudolf nem tud már parancsolni senkinek, s nem tudja meggyógyítani önmagát... és Darman sem vagyok. Darmanra nem hallgatnak már a múlt kísértetei. Immár nincs nevem, és nincs hazám, az vagyok, akit ismeretlenülláttál..." (K. 363) A regényben minden valószínűséggel találkozhatunk egy beszélőnévvel. Jellen Rudolf többször is filozofál arról, hogy a számára ideális időpont a.most'': "az vagyok, akit ismeretlenül láttál,... a csodálatos jelen, melynek nincs múltja, s nem lesz folytatása... " (K. 364). "Múlt és jelen... a jelen pillanata... ez még a tudományé... ", "... de a következö pillanat?... ez már nem a tudományé... ez az emberé... ez a pillanat az enyém... " (K. 231-232).ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Ö ajelen képviselője, Jellen. Különös nevével a regény szereplői is eljátszanak:,,- Tölgy hangosan felnevetett. - Teljes amnézia. Anesztézia. Vasomotorotikus jelenségek. - Jellenségek!... Tölgy első pillanatban nem értette aszójátékot. - Jellen... ja... nagyon jó." (K. 215) A híres orvos neve és az általa alkalmazott gyógyító módszer (a hipnotizálás) is a nevével terjed el, tudjuk meg két fiatal nő telefonbeszélgetéséből: "ő hívta fel a figyelmemet ajellenizmusra... Ö maga is nagyszerűen tudjellenezni... " (K. 216). Kitűnő alkalmat kínál a regény annak bemutatására, hogy egy irodalmi alkotás elemzésének mennyire fontos része a névtani vizsgálat. A második fejezet helyszíne egy lakás, ahová két barátnő felhív egy ismeretlen férfit. (Karinthy Frigyes itt saját és az akkor még férjes Böhm Aranka megismerkedésének jeleneteit lopja be a cselekményszövésbe.) Azt is megtudjuk, az egyik asszony férjét Károly-nak hívják, és a nő elárulja, ismeri az idegent: Jellen Rudolf, akit férje nem szeret. A következö fejezetben megismerjük Bolza doktort, aki a természettudományok feltétlen híve, ezért a nemrég a városba érkezett Jellen professzor csodadoktorságát nem fogadja el. A híres Jellen hazakíséri a vele ellentétes nézeteket valló Bolza doktort, kapujukban derül csak ki az olvasó számára, hogy Bolza doktor tulajdonképpen Károly, az a férfi, aki már az
EGYÉB NÉVTANI KÉRDÉSEK 239 ismert férjes asszony ura. Ezt az Írói bravúrt Karinthy a névadás segítségé vel hozza létre, hiszen az első fejezetben csak keresztnéven, a második fejezetben csak családnéven találkozhattunk a doktorral. A teljes név mintegy mellesleg leírt formájának olvasásakor derül ki az, hogy két eltérő nézőpontból egy személyről tudtunk meg információkat. A név Írói eszközként való tudatos használása folytatódik a negyedik fejezetben is, hiszen az eddig személynevével és foglakozásával megjelölt BolzazyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWV férj lesz, hiszen a megváltozott szituációban már feleségével és annak lehetséges csábítójával (Jellen Rudolffal) kerül kapcsolatba. A megszólítások elemzéséből kitűnik, érdemtelenül elhanyagolt része a névtani munkáknak ez a fajta vizsgálódás. E szempont a regény szereplői közti kommunikációs viszonyt, így egymáshoz való - elsősorban érzelmi - hozzáállásukat tárja fel (1. táblázat). Kalp István méltóságos úrból a hetedik fejezetben miniszterelnök lesz. Ezt csak onnan tudjuk, hogy kegyelmes úr-nak szólítják, és néhány oldallal előbb épp Kalp fejtette ki: "a miniszterelnököt kegyelmesnek kell szólítani" (K. 248). Kalp szerelme Carabella Lídia színésznő, de őt egyszer sem szólítja meg. Mi lehet ennek az oka? Jellen éppen Carabellának fejti ki: "Véleményem szerint Kalp István betegesen szerelmes kegyedbe, kényszerképzetei vannak, nem tud egyébre gondolni. A pietizmusnak egy fajtája ez, igen, olyan bálványimádásféle" (K. 259). Névmágiának nevezzük azt, amikor valamely személy vagy istenség nevét mágikus céllal nem mondják ki. A hiedelem alapja az, hogy a név a legteljesebben hozzátartozik viselőjéhez. Az istenek nevét több vallásban azért nem szabad kiejteni, nehogy ezzel haragjukat magára vonják az emberek (Néprajzi Lexikon IV. 38). Carabella Kalp szemében istennővé, bálványává vált, őt megszólítani sem merte. Említőnévvel és megnevezéssei mind a narrációban, mind a szereplők párbeszédében találkozunk, szólítónévvel főleg a párbeszédben. A regényben található összes megszólítás (92) 19,5%-a (18) Jellen - Darman - Raganza személy megszólítása; a megszólítás attól függ, melyik "alakban" találkozunk vele: Doktorként mester, mesterem, csodadoktor stb., szellemidézőként szintén mester, diktátorként például parancsnok, parancsnokom, kalandor, ismeretlenként bácsi. Öt alkalommal szólítják nevén. A megszólító ő az esetek 35,8%-ában, azaz 33-szor. Ellenfele, Bolza a megszólított 16,3%-ban (15): kollégánk, kollégám, Bolza barátom, Károlyka stb. Elzát és Kalpot 8-8-féleképpen szólítják meg, ez 8,69%. A megszólítások mindössze 28,2%-a tulajdonnév, birtokos személy jeles ezek közül 5 (Boiza barátom (2), Bolza kollégánk, édes Károlykám, Rózsikám). A köznévi megszólítások (66) közül majdnem a fele, pontosan 43,9%-a (29) birtokos személy jeles (pl. asszonyom, barátom, kollégám, méltóságos uram, mesterem, szerelmem, uraim). Tehát az összes megszólítás 36,9%-a birtokos személy jeles. Megszólító Megszólítások száma Összesen Jellen Darman Ragariza egyéb Kalp 2 1 2 O 5 Erna 1 1 3 O 5 Carabella O O 3 O 3 egyéb 2 O 2 1 5 Összesen 5 2 10 1mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK 18
240 TAKÁCS EDIT:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc cimű regényében... Megszólító Megszölítások száma Összesen Ern a Bolza Kalp egyéb Jellen 4 7 1 7 19 Darman 1 O 2 O 3 33 Raganza 2 1 1 7ZYXWVUTSRQPON II Bolza 1 O O 1 2 Erna O 2 2 O 4 egyéb O 5 2 28 35 Összesen 15 8 43 74,,.. 1. tablazat: Megszólítások akotéltánc c. regényben 2. Eredményeim számokban A névanyag feldolgozásában módszerem megegyezik az Utazás a koponyám körül c. regény névtani vizsgálatánál alkalmazottal (TAKÁCS 2002: 132). A regényben szereplők száma 96. A névvel ellátott szereplők száma 25 (26%), a név nélküli szereplők száma 71 (74%). Karinthy Frigyes regényéből 19 férfi és 6 női, összesen 25 személynevet gyűjtöttem ki. A teljes nevek száma 6 (24%), a csak családnévből álló nevek száma 14 (14 férfi + 2 női), ez 56%-ot jelent (1. diagram). A 25 személynév közül tehát 20 tartalmaz családnevet: 80%-a. A családnevek 95%-a kiegészítővel fordul elő. Férfi teljes nevek és családnevek: Bolza Károly, Calvin, Darman Dénes, Dergan, Garr, Haller, Horosek, Iborszky, Jellen Rudolf, Kalp István,JIHGFEDCBA Kem pisch. Korp, Meyer, Peregrini, Raganza. Sade, Szákra tész, Tölgy = 18. Női teljes nevek és családnevek: Carabella Lídia, Kétli Olga = 2. Az önállóan előforduló keresztnevek száma 4, így összesen 10 (40%) keresztnevet tartalmazó megjelölés van. Csak keresztnevek: Erna, István, Piroska, Zsófi. Csupán 1 becézett névvel talál~ozhatunk: Zsófi. 1. diagram. A névvel ellátott személyek megjelölései 4% a Kötéltánc c. regényben oteljes név Im csak családnév O csak keresztnév egyéb 56% Egy személy általában különféle változatú névvel is jelölt, pl. Bolza doktor, Bolza kollégánk, szegény Károly. Ezért az önállóan vagy más-más kiegészftőkkel, jelzőkkel előforduló nevek száma 38 (27 férfi és I I női). Az összes változatban előforduló
EGYÉB NÉVTANI KÉRDÉSEK 241 családnevek közül 18-hoz járult kiegészítő (47,3%), l O-hez jelző (26,3%). (Zárójelben jelzem az egynél több előfordulás mennyiségét.) Személynevekhez járuló kiegészítők:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihg barátnőm, doktor (3), doktor úr, főorvos, kolléga (2), kollégánk (2), gróf, korcsmáros, professzor, százados, tábornok, tanár (2), tanácsos úrzyxwvutsrqponmlkjihgfedcba = 18. Az érzelmi kapcsolatokról árulkodnak a tulajdonnévhez kapcsolódó jelzők, amelyek jelentésük szerint csodálatot, szánalmat, együttérzést fejeznek ki: csodálatos, híres, igazi, okos, szegény (3 ), tudós, valami, valóságos = 1 0. A cselekmények hitelét fokozza az 17 valódi név: 7 történelmi személyiség, pl. Caesar, Napóleon; 4 filozófus, pl. Confucius; 3 művész, pl. Sade; 3 egyéb, pl. Darwin. Ezek is Karinthy művelődési irányultságát, érdeklődését tükrözik. A 198 köznévi jelölő 75,5%-a férfit, 24,25%-a nőt jelöl. 79 megjelölés, azaz 39,9% a hat főszereplöt (Bolza, Carabella, Erna, Jellen - Darman - Raganza, Tölgy, Kalp) nevezi meg. 16,6%-uk Jellen - Darman - Raganza neve helyett áll. 15 férfi és 15 nő megnevezéssei találkozhatunk. A köznévi jelölők 25,7%-a foglalkozást (egy rendőr, az ápolónó'), 15,6%-a nemet (a férfi, a nó'), 8,5 %-a rangot (százados, az elnök) jelöl. 13,6%-uk viszonyfogalom, pl. a sógorom, a férjem. a köznévi jelölők csupán 8,6%-a előtt áll jelző. A 61 több személyt vagy csoportot jelölő megnevezéssei találkozhatunk a regényben, pl. a lányok, az egész társaság.mlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba Szereplők: 96 személy Névvel: 25 sremeiy (l9 férfi + 6 n6i) Név nélkül: 7 J szemel» /9 férfi + 6 n6ijihgfedcba Teljes név: 6 (24%) Kizárólag teljes név: J 4 férfi -i- 2 női Kiegészítövel: 3 Jelzővel: 2 Csak család név: 1 4 (5 6 % ) 14 férfi + O női Csak keresztnév. 4 (16%) 1férfi + 3 női Egvéb: 1női (4%) Családnév: 20 (66,7%) Jelzővel: 6 18 félj! + 2 női Kiegésriuivel: 19 (95%) Beszélőnév: 1 férfi Keresztnév: 10 (33,3%) JeLzővel: 3 5 félj! + 5 női Kiegészftővel: 1 női Becézett: 1 női Összes név: 38 Jelzővel: 1 0 (27 férfi + II női) Kiezészítővel: 18 / / 2. tablazat: Személynevek a Kótéltánc c. regényben
242 TAKÁCSEDIT:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényében...mlkjihgfedcbazyxw K öznévi jelölők: 198 Férfi: 150 (75.75%) Nő: 48 (24,25%) Foglalkozást jelöl: 51 (25,7%) Rangot jelöl: 17 (8,6%) Nemet jelöl: 31 (15,6%) "férfi": 15 Yiszonyfogalom: 27JIHGFEDCBA (f 3,6%) Személynévvel is jelölt a személy: 81 "nő": 15 Előtte jelző: 17 (8,6%) Külsőre utal: 10 Egyéb: 7 Többes számú vagy több 61 személyt megjelölő:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcba.. 3. táblázat: Köznévl Jelölők a Kötéltánc c. regényben Jelölt Bolza Carabella Erna Jellen, Darman, Raganza, egyéb Tölgy Kalp K öznévi 15 13 10 20 1 7 5 2 6 jelölők szám a Összesen: 33 Összesen 79, az összes köznévi jelölőnek 39,9%-a......... 4. táblázat: Köznévi jelölők és a denotátumok akotéltánc c. regényben 3. Összegzés A Kötéltánc című regény írói névadásának az egyik legkiemelkedőbb sajátossága az, hogy az említő- és szólítónevek feltárásával az egész szöveg kommunikációs láncolata, a szereplők egymáshoz való viszonya leírhatóvá válik. A három alakban, három névvel feltűnő főszereplő és a vele közvetlen kapcsolatban álló egyéb alakok változó szerepeikhez illő megnevezései és megszólításai teszik a regényt és a szerepváltozásokat áttekinthetővé, a pesszimista végkifejletig követhetővé, ahol szükséges, homályossá. A szereplők mindössze negyede van személynévvel megnevezve, közülük is a többség csupán családnévvel. Tehát a lényegtelen szereplők köznévi jelölőkkel jelöltek, hangsúlyozva ezzel a névvel ellátott 25 embernek szerkezetbeli, cselekménybeli fontosságát. E regény névadását tehát elsősorban a kommunikációs sík és a változó kapcsolatrendszerek befolyásolják. H ivatkozott irodalom: HALÁSZLÁSZLÓ 1972. Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. KORNYÁNÉSZOBOSZLAYÁGNES 1998. "... ÉN AZ ÖRZSlKE NÉNÉD VAGYOK... " Egy módszertani kísérlet az írói névadás és név használat vizsgálatához Németh László Gyász című regénye alapján. In: Stilisztika és gyakorlat. Szerk. SZATHMÁRI ISTVÁN. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
EGYÉBNÉVTANIKÉRDÉSEK 243 NAGY LAJOS 1998. Karinthy Frigyes. In: AzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes. Szerk. DOMOKOSMÁTYss. Nap Kiadó, Budapest. Néprajzi Lexikon 1981. Főszerk. ORTUTAYGYULA. Akadémiai Kiadó, Budapest. IV. SZALAY KÁROLY 1961. Karinthy Frigyes. Gondolat, Budapest. TAKÁCS EDIT 2002. Írói névadás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körülzyxwvutsrqpon cfrn ű regényében. Névtani Értesítő 24: 127-140. ZELLIGER ERZSÉBET 1999. "... a nevedről lehullik az ékezet...". Névtani ÉrtesítőJIHGFEDCBA 21: 224-229. TAKÁCSEDITmlkjihgfedcba A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁRÓL SZÁRMAZÓ MEZÖTÚRI BŰNÜGYI PONYVÁK CÍM ADÁSI SAJÁTOSSÁGAI A ponyva műfaja jóval régebbi a CÍmben megjelölt korszaknál. Franciaországban már a XVII. század végén minden nagyobb városnak megvolt a maga kiadója (MANDROU 1970: 119). Magyarországon a ponyva a Tinódi-féle história leszármazottj ának tekinthető. A fennmaradt anyagban a legkülönbözőbb témák képviseltetik magukat. Ezek közül csak egy a bűnügyi, melyre az első ismert példa az 1751-es Hamis pénzverő Györből (POGÁNY 1978: 82-83). A hasonló jellegű sajtótermékek száma a 19. század folyamán folyamatosan szaporodott, a század utolsó harmadában pedig ugrásszerűen megnőtt. Ennek hátterében számos jól ismert, egymással összefonódó társadalmigazdasági tényező húzódik meg Ca gazdaság kapitalista átalakulása-fejlődése, polgárosodás, városiasodás, abulvársajtó megjelenése, az írástudók számának nagy mértékű emelkedése az Eötvös-féle népiskolai törvénynek köszönhetően stb.). A változások eredményeképpen nemcsak a fővárosban, hanem kisebb településeken is jöttek létre nyomdák, amelyek igyekeztek kihasználni a kedvező lehetőségeket. E városok közé tartozott Mezőtúr is, melynek első nyomdáját Gyikó Károly alapította 1867-ben, majd megromlott egészsége miatt 1903-ban átadta Kanyó Antalnak (SZABÓ 1998: 78). Nem véletlen, hogy 1906-ban ő hozta létre a Dohányárudát, ezek az üzletek ugyanis a ponyvaárusítás központjaiként működtek szerte az országban. 1908- ban, Kanyó halála után Borbély Gyula lett a tulajdonos. 1939-ben, halála után a nyomda megszűnt. A második nyomdát Braun Juda és Dolesch Géza alapította I892-ben. 1900. február l l-én Gettler Ignác vette át, hat segéddel és a berendezéssel együtt (SZABÓ 1998: 80). A nyomdász 1903-ban, többszöri kérvényezés után Török-re változtatta saját és családja nevét. 191O-ben hunyt el, de vállalkozását Corvina Rt.-Török Nyomda néven már 1908-tól Csendes Mihály vezette. 1930-tól Szendrei István állt a vállalkozás élén, egészen 1951-ig, a nyomda megszűnéséig. A nyomdatulajdonosok a város megbecsült polgárai voltak, élénk tevékenységet fejtettek ki a közéletben és egyházközségükben egyaránt. Hogyan lehetséges akkor, hogy egy olyan, sokak által kárhoztatott és lenézett dolgot gyártsanak és terjesszenek, mint a ponyva? Nyilvánvalóan azért, mert kevesebb tőkével rendelkeztek, mint a nagy fővárosi nyomdák, így nem vállalkozhattak komolyabb tudományos és szépirodalmi müvek kiadására, amelyeknek nemcsak az előállítási költségük volt nagyobb, hanem a