Rövid összefoglalás az egyéb EU direktívákról(td Review, SLD, PD Review (Prospektus), AIFMD) Előadó: dr. Szmolen Dénes Tőkepiaci szabályozási tervek az EU-ban, készülő CESR sztenderdek szakmai konzultáció 2010. október 8.
2003/71/EK Irányelv PROSPEKTUS DIRECTIVA (PD) Review I. A PD szabályozásának egyik legfontosabb előnye, hogy amennyiben egy uniós ország jóváhagy egy tájékoztatót, az a továbbiakban az Európai Unió, sőt az Európai Gazdasági térség területén érvényes lesz nyilvános kibocsátás vagy szabályozott piacra való bevezetés esetén. A módosítás egyik célja az értékpapír kibocsátás és befektetők tájékoztatásának hatékonyabbá tétele. A másik célja, hogy érthetőbbé váljon a szabályozás a kibocsátók, a közvetítők és a befektetők számára, hogy jobban felmérjék az értékpapír kockázatokat és várható hozamokat. 2
PD Review II. Csökkenjen a kibocsátókra és közvetítőkre háruló adminisztratív teher és növelje az EU társaságok versenyképességét. A tájékoztató összefoglalójának formátuma és tartalma egyértelműbbé válik, akárcsak a felelősségi előírások. Újdonság, hogy a nem részvény típusú értékpapírok kibocsátóinak lehetősége lesz meghatározni a székhely szerinti uniós tagállamot. A PD-ben a képesített befektető fogalma összhangba kerül a MIFID szakmai befektető fogalmával. PD és TD egymást átfedő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Hazai jogharmonizáció: Az irányelvet várhatóan 2010. októberében hirdetik ki, amelynek kihirdetésétől számított 12/18 hónapon belül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) rendelkezéseinek módosítása szükséges. 3
2004/109/EK irányelv felülvizsgálata (transzparencia/átláthatósági irányelv: TD Review)I. Az EU Bizottsága 2010-ben befejezte a TD felülvizsgálatát, az erre vonatkozó munkaanyagot és a hatástanulmányt nyilvánosságra hozták, és augusztus 23-ig várták az érintettek észrevételeit a nyilvánosságra hozott tervezettel kapcsolatban. Magyarország válaszában támogatta a TD egyes előírásainak felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatot, amely csökkentené az adminisztrációs terheket és erősítené a befektetők védelmét. Hazai jogharmonizáció: Az irányelv kihirdetésétől számított 12/18 hónapon belül. a Tpt. módosítását igényli. Lehetséges, hogy az irányelvet Magyarország EU elnökségének végéig elfogadják. 4
TD Review)II. célok: a szabályozott piacok vonzóbbá tétele a kisebb jegyzett társaságok számára, esetleg definiálásuk és differenciált szabályozásuk, az adminisztratív terhek és költségek csökkentése, A kibocsátókban lévő szavazati jog bejelentésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos előírások átláthatóbbá tétele, A TD felülvizsgálata az eltérő nemzeti mentességek és diszkréciók, valamint az egyes nem egyértelmű előírások miatt nem hatékony alkalmazás megszüntetése érdekében, A jelenlegi minimum harmonizációs szabályozás helyett maximum harmonizációra való törekvés. 5
Értékpapírjogi Irányelv (SLD) I. Előzmények: Az értékpapírokra vonatkozó szabályok kialakítása az elmúlt évek folyamán különböző fórumokon így az Európai Unió különböző fórumain, illetve az UNIDROIT keretében folyamatosan napirenden volt. az értékpapírokra vonatkozó anyagi jogi szabályok globális és uniós szinten való egységesítése a mai napig nem valósult meg. az Európai Bizottság felkérésének megfelelően 2004- ben számos az Európai Unió valamennyi tagállamából származó szakértő részvételével egy tanácsadó bizottság megalakítására került sor (Legal Certainty Group LCG). 6
SLD II. LCG célja az értékpapírok birtoklására, átruházására, megterhelésére vonatkozó szabályrendszer áttekintését követően egy egységes jogi környezet kialakítására vonatkozó tanulmány elkészítése volt. LCG 2010. II. 1-én tette közzé az SLD tervezetét, amelynek megtárgyalása folyamatosan történik az EU munkacsoportban. Bizottság javaslatának szövege 2010. novemberben várható. Cél a szabályozott piacon történő értékpapír kereskedés utáni elszámolások hatékonyságának, átláthatóságának növelése. 7
SLD III. A befektetőknek a megszerzett pénzügyi eszközök értékpapír számlán történő tartása feletti rendelkezési jogának erőteljesebb biztosítása, védelmének és az ezzel összefüggő szabályok harmonizálása. Minden értékpapír számlavezető társaságnak a MiFID hatálya alá kell majd tartoznia. Az értékpapírok megszerzése és az azokkal való rendelkezésre vonatkozó előírások, így például a jóhiszemű tulajdonszerzés (good faith acqusition) kérdése, hogy ilyenkor ki tekinthető az értékpapír tulajdonosának. 8
SLD IV. A központi értéktárak (Central Securities Depository: CSD) tevékenységének meghatározására, a piacralépés lehetőségei és az egyenlő bánásmód követelménye az elszámolásokban, továbbá prudenciális követelményekre vonatkozó egységes szabályozás. A CSD-ket a Bizottság végső döntése értelmében végül az SLD-n kívül, önállóan egy a CSD-kre vonatkozó Uniós Rendelet elfogadásával szabályoznák. A 2011. I. félévi magyar elnökség feladata lehet az SLD-ben/CSD Rendeletben az általános megközelítés elérése és talán a törvényhozási eljárás befejezése. 9
Alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó (AIFMD) új irányelv tervezete I. Előzmény: A pénzügyi válság a pénzügyi rendszer egy sor sérülékeny pontjára világított rá. Az egyik ilyen terület a UCITS (a magyar terminológiában: ÁÉKBV) irányelv keretében nem harmonizált alapok összességeként meghatározott alternatív befektetési alapok kezelőinek tevékenységét érinti. Az irányelv egységes és harmonizált előírásokat és követelményeket vezet be az alternatív befektetési alapkezelők tevékenysége, működése, piacra lépése, engedélyezése és felügyelete, forgalmazása, kockázatkezelése és a befektetők védelme tárgyában. 10
AIFMD II. Az alternatív befektetési alapok kategóriája: Hedge fund-ok, kockázati tőkealapok, nemzeti jogrendszer alapján működő befektetési alapok, magántőkealapok, áru, infrastruktúra és ingatlan alapok stb. Az irányelv célja, annak lehetővé tétele, hogy az alternatív befektetési alapok kezelői az unió egészében nyújthassák szolgáltatásaikat és forgalmazhassák alapjaikat (passport). Az irányelv alapján engedélyezett kezelőknek kizárólag a MiFID szerint meghatározott szakmai befektetők részére történő értékesítés lesz megengedett. Minden alternatív befektetési alap kezelése engedélyköteles tevékenység lesz az EU-ban. 11
AIFMD III. Hatály, mentességek: azok az alapkezelők, amelyek kizárólag kisbefektető (retail) ügyfelekkel foglalkoznak. Választható mentesség ( de minimis szabályok): A kis alapkezelők számára, amelyek összesen kevesebb, mint 100 millió euró értékű eszközből álló portfóliót kezelnek, illetve 500 millió eurós portfólióig amelyek csak olyan alapokat kezelnek, melyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek a befektetőknek nem biztosítanak visszaváltási jogot az adott alapok létrehozását követő öt éven belül. 12
AIFMD IV. A szabályozás szigorú feltételek mellett engedné meg, hogy hogy az EU-ban székhellyel rendelkező kezelők harmadik országban székhellyel rendelkező alapokat forgalmazhassanak. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a tagállamoknak az irányelv átültetési határidejét követő három év múlva kellene csak alkalmazni. Ezzel kapcsolatban még vita van. Jelenleg az irányelv parlamenti egyeztetési szakaszban van. Hazai jogharmonizáció: Az irányelv kihirdetésétől számított 18/24 hónapon belül új jogszabály alkotása vagy a hatályos (Tpt. esetleg a jövőbeni Bat.) módosítása. Napirenden van még a UCITS vonatkozó irányelv módosítása a letétkezelői funkciók gyakorlása tekintetében az AIFMD-re való figyelemmel, ennek elfogadása valószínűleg a lengyel elnökség idején történik. 13