Magyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység

Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység

Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011

gyűrt, takarós, az Ausztroalpi takarórendszer legfelsőbb, Helyzetű, gyűrt takarója, variszkuszi hegységképződés Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011

Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék, Balatonfő Velencei hegység Szerkezeti jellege különböző átalakulási fokú képződmények tektonikus kontaktusa inverz vagy egymás melletti település több ezer méter vastag fedője a perm, eocén és pannon üledék

DNY-ÉK Legfiatalabb mezozóos összletek a szinklinálisban 1. boltozat-tengely 2. Szinklinális-tengely 3. litéri- feltolódás Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011

Nincs átalakulás A variszkuszi hegységképződés folyamán átalakulás, gyűrődés, pikkelyes-takarós szerkezet forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

magmás képződmények sekélytengeri törmelékes kőzetek bitumenes mészkő karbonátos palák, karbonátos kifejlődés magmás képződmények fekete kovapala agyagpala, finom homokkőpala (aleurolit : iszapkő) forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Litéri Metabazalt Fülei Konglomerátum Lovasi Agyagpala Kékkúti Dácit Révfülöpi Metaandezit Velencei Gránit Balatonfőkajári Kvarcfillit forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

durvaszemcsés márvány, agyagpala, homokkőpala, Ortaháza fúrásból granitoidok forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Devon karbonátos formációk Kékkúti mészkő (Révfülöp, Kővágóörs, Balatonszepezd felszínen), rózsaszín, vörös, szürke, 20-30% ősmaradványtartalom (kagyló, foraminifera ) Úrhidai mészkő (fúrásból, fehér, világosszürke, vékonyan rétegzett) Székesfehérvári mészkő (sötétszürke mészkő fúrásból) Polgárdi mészkő (szürkésfehér, vastagpados, sávozott) Szabadbattyáni mészkő (Polgárdi ólombányászat során tárták fel fúrásból, Polgárdi mészkő alatt)

Szabadbattyáni Szár-hegy, polgárdi Somlyó felszínén 3 km hosszban Fehér vagy rózsaszín kristályos mészkő vastagpados andezit és gránittestek benyomulása miatt kontaktmetamorfózis Galenites (PbS) ércesedés - ólombányászat volt

Devon mészkő bánya- Kőszárhegy http://www.geomania.hu/lhfoto.php?fotoid=1450

forrás: Kleb Béla

Újpaleozóos képződmények nem metamorfizált képződmények 4 kőzetcsoport Balatonfelvidéki Homokkő (perm vörös homokkő) Tabajdi Anhidrit, Dinnyési Dolomit a hegység DK-i, ÉNy-i szélén perm balatoni kristályos szerkezeti egység (Velencei gránit, Gárdonyi granodiorit, Gelsei kvarcdiorit) Fülei konglomerátum herciniai felső karbon Balatoni Fillit Formáció alsó karbon

Fülei konglomerátum Ópalezoóos metamorfizált kőzetek töredékéből Vörös-tarka, szürke konglomerátum Homokkő és aleurolit rétegekkel Balatonfőkajári kvarcfillit Balatonfőkajári Somlyó hegyen felszínen, Balaton déli partja mentén fúrásban kb. 200m vastag

balatoni kristályos szerkezeti egység 3 kőzetcsoport Velencei Gránit formáció Gárdonyi Granodiorit (Velencei-tó déli előterében fúrásokból) Gelsei Kvarcdiorit (erősen tekonizált, fúrásból)

felszínen 15 km hosszban Székesfehérvári Rác-hegytől Nadapig Biotitos ortoklász gránit jól homogenizálódott közép-nagy szemű, egyenletesen szemcsés Szedimentek megolvadásából származó ÉNY-i szakaszon pátkai ércbánya kitermelte galenit ólom

Perm A dunántúli hegység fő tömegét alkotó triász alatt felszínen a Balaton északi partja mentén közvetlenül Üledékképződés a felső permtől Balatonfelvidéki Homokkő 200-800 m vastag Tabajdi Evaporit Formáció vörös színű (Vértes és Bakony közt) Dinnyési Dolomit

forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Homokkő és aleurit (finom törmelék, iszap) váltakozása Vörös színű, helyenként tarka Folyóvízi összlet Alsó és felső részében konglomerátum betelepülések Gyulakeszi fúrástól Alcsútdoboz fúrási 130km hosszban felszínen: Badacsonyörs Zánka 12km Aszófő Fűzfő 22km Gaborphoto.hu

a Bakonyban ez képviseli a perm kort ÉK-felé a Tabajdi Formációval összefogazódik vastagsága peremen 1-200m süllyedékekben 1000m is lehet alsó határa a Balatoni Fillit, Gárdonyi Kvarcdiorit fedője alsó triász

felépítése konglomerátum vörös homokkő és aleurolit alul durvatörmelékes vörös, szürke konglomerátum

Tabajdi Evaporit Formáció homokkő és dolomit közt csak fúrásból Vörös színű aleurolit-homokkő anhidrit repedéskitöltésként gipsz

Dinnyési Dolomit Formáció tengeri lagúna eredet Tabajdi Formációval összefogazva bitumenes dolomit

Csopaki Márga Formáció Arácsi Márga F. Alcsútdobozi Mészkő Hidegkúti szürke F. Formáció márga, márgás mészkő szürke, sárgásszürke márga, fúrásból vörös és 80-120m zöédesszürke márga vastag szürke mészkő, vörös, márga vékonyan agyagos mészmárga, homokkő, rétegzett fúrásból márga fúrásból 150-80-100m 200m vastag vastagáltalános elterjedésű, 200m vastag forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Fő tömeget alkotják Keszthelyi- hg.-től a Bakonyon és a Vértesen át a Gerecséig, a Budai hg-ben a felszínen Teljes vastagságuk 3-4km

Árapálysíkságmészkőképződésnedves ciklus dolomitképződésszáraz ciklus Sekélytengeri rámpa alakult ki a Thetys selfjén, iszapdombokkal Mészkő, mészmárga, kőzetlisztes márga dolomit www.tankonyvtar.hu

Nagy vastagságú karbonátos platform képződmény csak dolomit Világosszürke-szürke, sárga, barna rétegzettől a tömeges vastagpados megjelenésig

Duna balparti rögök - Keszthelyi-hegység 800-1500m vastag a dunántúli triász legáltalánosabb kőzete márgára vagy mészkőre települ fedője a Dachsteini mészkő vastag átmeneti zóna

Uralkodóan világosszürke színű, lehet fehér Kagylós mészkő Karbonátos platform képződmény ált. 700-1000m vastag általános elterjedésű fődolomitra települ

keskeny sávos megjelenés Triász megsüllyed, mélytengeri, lassú karbonátos üledék forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Tűzkövesárki mészkő vörös gumós-ammoniteszes mészkő és fehér, helyenként tűzköves mészkő

Radiolarit: kovavázú egysejtűek, sugárállatkák (Radiolaria) vázaiból álló szerves eredetű törmelékes üledék forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Tűzkövesárki mészkő, ammonitico rosso Úrkúti F. agyagmárga, Lókúti agyag Radiolarit mangán tűzkő, feldúsulás kovás márga forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

Mangánérc Képződése: júra időszak, tengeri eredetű Lelőhelyek: Bakony - Úrkút, Eplény, Az úrkúti érc kitermelése már az 1870-es években megkezdődött, de a mélyművelésre csak 1935-ben tértek át. Kitermelés: max. 1960-as évek (200 ezer tonna/év), az elmúlt években 40 ezer tonna/év érték körül mozog.

tenger alatti lejtőn ülepedett Szürkészöld,lilásvörös színű Közép-, és durvaszemcséjű, gyakran kavicsos

Kőszéntartalmú kőzetváltozatok Tavi-édesvízi-mocsári kifejlődésű Üledékes kőzetek ciklikus váltakozása

10-30m de 100m lehet Alsóperei Bauxit a K 2 Halimbai Bauxit h K 3, karbonátos betelepülésekkel Nagytárkányi Bauxit nt K 3 Gánti Bauxit g E 1 Karszbauxitok

Bauxit Képződése: kréta és eocén időszak Típusa: ún. karsztbauxit. Trópusi területeken felszíni mállás során keletkezett karsztos formák mélyedéseiben. A kitermelés 1926-ban Vértes-hegységben Gánton indult meg. Lelőhelyek: Bakony: Szőc, Nyírád, Halimba, Iszkaszentgyörgy; Vértes: Gánt. Kitermelés: max. 1980-as évek (8. hely a világon), rendszerváltás után drasztikusan lecsökken, 2006: 0,53 m t. A gánti bánya

Bauxit Problémák: a kibányászott bauxit érctartalma fokozatosan csökkent a készletek jelentős része karsztvízszint alatt helyezkedett el. Karsztvíz szintjének csökkenése, Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat természetvédelmi következmények Külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság)

Folyóvízi-tavi-lápi Szenes, bauxitos üledékes összlet Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hg. előtere

Nummuliteszes mészkő Világosszürke

www.tankonyvtar.hu

2. Kerámia- és üvegipari nyersanyagok Üveghomok, öntödei homok: Fehérvárcsurgó

Gerecse Vörös, jura mészkő (tömött mészkő), triász dachsteini mészkőre települt Ammoniteszben gazdag, vörös, sárga foltos kőzet vörös márvány Római kori bánya Pisznice Kép: wikipedia

jura legeleje - világosvörös, sárgásszürke mészkő, E felett sötétebb vagy világosabb vörös pados, ammoniteszes mészkő, jura közepe világosvörös, ammoniteszes és tengerililiomos, gumós mészkő, (Bányahegy, Nagy-Pisznice és Tölgy-hát) jura végén tűzkőgumós mészkő (Pisznice) Gerecsében a kőfejtés már a rómaiak idejétől. Az első írásos feljegyzések a tardosi kőfejtőről 1204-ben, Imre király idejéből való, ami bizonyítja, hogy az Árpád kori építkezéseknél már használták a követ.