Ludányhalászi Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. szeptember 12. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése 1. Jogszabályi háttér bemutatása 2. Stratégiai környezet bemutatása 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete és esélyegyenlősége 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 7. A fogyatékkal élők helyzete esélyegyenlősége 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése 2. Összegző táblázat A helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT ) 3. Megvalósítás Megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata 2
Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás 4. Elfogadás módja és dátuma Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2011. december 22. napjától hatályos 31. -a alapján a települési önkormányzatoknak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekintetni, szükség esetén felül kell vizsgálni, illetve az esetlegesen adódó új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. A. -a kimondja, hogy a 2013 július 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó egyedi döntés alapján nyújtott pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az esélyegyenlőség minden nemzet, minden állampolgára számára fontos érték! Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb politikai célja. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami feladat. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel. Ludányhalászi Község 3
Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése után bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Közép-Európa leghosszabb faluja Nógrád megye északi részén, Szécsénytől 5 km-re, az Ipoly folyó bal partján hosszan elnyúlva helyezkedik el. A közel 1600 fős lakosú község, a Nógrádi-medencében található, mely alapvetően határozza meg a táj jellegét. A jelenlegi település 1947-ben Ludány és Szécsényhalászi egyesülésével jött létre, a két korábbi község már az Árpád-kor óta lakott hely volt. A falu számos természeti értékkel van felvértezve. Az egykori Halászi falurész területén található a néphagyomány által Szent István kedvenc halastavának nevezett Öreg-tó, valamint attól nem messze a kis- és nagy-sóderbánya tavak, mely az utóbbi évtizedek bányászati tevékenysége folyamán alakult ki. A három horgásztó igazi horgászparadicsommá teszi a községet, hiszen a szűkebb- és tágabb környék horgászai számára kedvelt célpont. A falutól nyugatra húzódó, az Ipoly folyó széles lapályán elterülő rétek, a madárvilág tucatnyi képviselőjének biztosít megélhetést és élőhelyet. Kiemelkedő természeti értékkel bír, a volt Ráday-kastély jelenleg szociális otthonként funkcionáló egykori angol parkja, melyben olyan növényritkaságok találhatóak meg, mint a páfrányfenyő, platán, amerikai tulipánfa, mocsári tölgy. A Ráday kastélyt a XVIII. század legelején építette Ráday Pál, akinek gyermeke, Gedeon itt látta meg a napvilágot 1713-ban. A kastély falai közt számos jeles személyiség fordult meg: II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc és Kármán József is vendégeskedett az úrilakban. A kastély mellett található a Szent András plébániatemplom, mely 1760-61 folyamán épült a korábbi Árpád-kori templom helyén és a XX. századi bővítések nyomán nyerte el mai formáját. A község plébániája szintén a XVIII. század folyamán épült. A képviselő-testület nagy figyelmet fordít a község természeti értékeinek megőrzésére. A Ráday kastély parkja, valamint a halászi Öreg-tó a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területéhez tartozik. A parkok, közterületek virágosak, sok zöld terület található a faluban. Az utóbbi években a község többször is kiemelkedően szerepelt a Virágos Nógrádértés a Virágos Magyarországért környezetvédelmi versenyeken, mely jelzi a község tiszta és kulturált környezeti rendezettségét 4
A település vezetékes vízzel, gázzal, felújított villamos energia hálózattal, kábeltelevíziós-, és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. Megoldott a kommunális hulladékszállítás. A község földrajzi fekvéséből, domborzati viszonyaiból, éghajlatából, talajösszetételéből adódóan elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas. A településen 10 család megélhetését biztosítja mezőgazdasági termelő tevékenység (mezőgazdasági vállalkozó, Bt., családi vállalkozás stb.) ezek azonban nagy létszámú munkaerőt nem foglalkoztatnak. Őstermelő igazolvánnyal 66 fő rendelkezik. A faluban három kisebb vegyesbolt nyújt vásárlási lehetőséget (elsősorban élelmiszert) a lakosok számára, azonban a kedvezőbb árfekvés miatt gyakran vásárolnak az emberek Szécsényben vagy Balassagyarmaton a nagyobb üzletláncok áruházaiban. A településen Postahivatal, Takarékszövetkezet is működik. A képviselő-testület 2001. évben kihirdetett rendeletével alkotta meg a település jelképeit, a címert és zászlót. Az önkormányzat 2011. évben írt alá testvér-települési megállapodást a szlovákiai Bénával, Csalárral, Szécsénykovácsival és Vilkével valamint az erdélyi Csíkszentlélekkel. A községben polgármesteri hivatal, és helyi önkormányzat működik; 2013. február 1- től közös hivatalt működtet a szomszédos Nógrádszakállal, valamint Pilinnyel. A település legjelentősebb helyi- és környékbeli munkaerőt foglalkoztató munkaadói; a rendszerváltás után létrejött műanyaggyártó üzem, valamint a több mint 60 éve működő szociális otthon. Az önkormányzat intézményei: - Napközi otthonos Óvoda A településen számos civilszervezet tevékenykedik: - Öregpotyka Horgász Egyesület - Timi-Tanya Falusi Turizmus és Lovassport Közhasznú Egyesület - Ludányhalászi Sportegyesület - Ludányhalászi Polgárőrség 5
1.sz. táblázat Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1597 2008 1589 99% 2009 1582 100% 2010 1591 101% 2011 1588 100% 2012 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes.) Lakónépesség 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A településen 1558 fő lakónépességre vonatkozóan kell áttekintetni az esélyegyenlőség megvalósulását. 2.sz. táblázat Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 758 800 1558 49% 51% 0-2 évesek 43 0-14 éves 82 100 182 45% 55% 15-17 éves 25 26 51 49% 51% 18-59 éves 424 487 911 47% 53% 60-64 éves 61 70 131 47% 53% 65 év feletti 166 117 283 59% 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
(Állandó népesség az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Állandó népesség - férfiak Állandó népesség - nők 60-64 éves 9% 65 év feletti 15% 0-14 éves 12% 18-59 éves 61% 15-17 éves 3% 60-64 éves 8% 65 év feletti 22% 0-14 éves 11% 18-59 éves 56% 15-17 éves 3% A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Ami figyelemre méltó, hogy a 0-17 éves korosztályba tartozók 138 fővel kevesebb, mint a 60 év feletti korosztály lét. 3.sz. táblázat Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 332 215 154,4% 2008 313 186 168,3% 2009 305 182 167,6% 2010 299 187 159,9% 2011 283 182 155,5% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: Teir, KSH-TSTAR (Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.) 7
Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A település öregedési indexe mutatja, a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4.sz. táblázat Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 117 59 58 2009 81 35 46 2010 77 28 49 2011 69 32 37 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8
A belföldi vándorlási mutató a településen pozitív képet mutat, de tudni kell hogy az Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Központban elhelyezett gondozottaknak a településen állandó lakóhelyet kell létesíteni. Az intézménybe bejelentkezettek a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakul: 2008 80 fő 2009 52 fő 2010 53 fő 2011 57 fő 2012 n.a. Ezt a korrekciós tényezőt figyelembe véve a belföldi bevándorlások az alábbiak szerint alakul: állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 37 59-22 2009 29 35-6 2010 24 28-4 2011 12 32-20 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15-20 -25 A belföldi vándorlási mutató így negatív előjelet mutat, tehát az elvándorlás a jellemző. Ez azért aggasztó mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság főleg a fiatalok számára a munkához jutás megoldódna,a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 9
5.sz. táblázat Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 5 66-61 2009 14 43-29 2010 15 68-53 2011 13 69-56 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) 0-10 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-20 -30-40 -50-60 -70 A természetes szaporodás negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések kevesebb, mint az elhalálozások. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása tág értelemben két eltérő, de egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő. A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, 10
a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Ludányhalászi Községi Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Ludányhalászi település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben, a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. 11
Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1.A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeleti, 12
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikához: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő Nemzeti Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Ludányhalászi Községi Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a 13
lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. -a határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az önkormányzat által önként vállalt feladatok: 1. átmeneti segély, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás nyújtása, 2. térítési díjak átvállalása, 3. Gyvt-n felül további kedvezmény biztosítása, (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, beiskolázási támogatás) 4. nemzetközi kapcsolatok ápolása, 5. kitüntetések adományozása, 6. széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása (falunap, öregek napja, karácsonyváró est stb.) 7. civil szervezetek anyagi támogatása A Képviselő-testület a fenti feladatok végrehajtására az alábbi rendeleteket alkotta: - 9/2003 (IX.05) rendelet a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról. - 10/2000 (IX.05) rendelet a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. - 5/2011 (IV.01) az étkezési illeték nyersanyagköltségeiről és térítési díjairól. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Ludányhalászi Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 2010. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Ludányhalászi Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A település településszerkezeti terve az Önkormányzat 31/2002 (VII.11) sz. határozatával megállapított településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 14
Ludányhalászi Község Gazdasági Programját 2014-ig készítette el. A dokumentum olyan prioritásokat határoz meg, amelyek megvalósításával a településen élők helyzete javul, mindez az egyenlő esélyek biztosítását is segíti. A program prioritásai a következők: - Infrastruktúra fejlesztése: a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek kialakítása és a megnyugtató szennyvíztisztítás megoldása, felszíni vízelvezetés. Középületek folyamatos felújítása, akadálymentesítése. - Gazdaságfejlesztés: az önkormányzat gazdasági tevékenységének kialakításával segíti a program a településen élők foglalkoztatását. - Közbiztonság fejlesztése, civil szervezetek működésének támogatása. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Ludányhalászi Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: - Szécsényi Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. - Szociális és Gyermekjóléti Társulás azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. - Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal, azzal a céllal jött létre, hogy Ludányhalászi, Nógrádszakál és Piliny Községek Önkormányzata polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 15
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A segélyezési tapasztalatok alapján az egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek fő következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Településünkön a 2011.évi népszámlálás során 3 fő vallotta magát romának. A nemzetiségi önkormányzat szerint számuk fő. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen 16
ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az időseb elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 499 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 42 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). Több hektáros földterülettel 6 fő helyi vállalkozó rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 336 db gépjármű van a lakosság tulajdonában 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. 17
Nógrád megyében a munkanélküliségi rátát tekintve a szécsényi térséget senki nem előzi meg, a munkanélküliség itt a legmagasabb. Ez Ludányhalásziban is fokozottan jelentkező gond. Az addig itt, becsületesen dolgozó, fizikai munkát végző, de szakképesítéssel nem rendelkező emberek elhelyezkedési esélyei a nullával lettek egyelőek. Az évek múlásával, életkoruk előre haladásával sokaknak a mai napig is csak a különböző segélyezési formák, alkalmi munkák biztosítanak szerény megélhetést. A 90-es években számos nagyvállalat ment tönkre, zárta be kapuit, így a Salgótarjánba, Balassagyarmatra bejáró dolgozók közül sokan utcára kerültek. A Szécsényben működő kisebb vállalatok, cégek, vállalkozások, melyek ugyancsak biztosítottak munkát ludányhalásziaknak, szintén megszűntek. Helyben, illetve a közelben munkahely nincs. A legközelebbi lehetőség 60-80 km-re található. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 3.2.1. számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők és arány, 15-64 évesek év 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 200 8 470 532 1002 49 10,4% 63 11,8% 112 11,2% 200 9 470 411 881 53 11,3% 73 17,8% 126 14,3% 201 0 473 561 1034 50 10,6% 48 8,6% 98 9,5% 2011 416 557 973 53 12,7% 53 9,5% 106 10,9% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a #ÉRTÉ n.a #ÉRTÉ #ÉRTÉ #ÉRTÉ. K!. K! K! K! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) 18
Álláskeresők aránya 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Ludányhalásziban a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 3.2.2. számú táblázat Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 112 126 98 106 #ÉRTÉK! 20 éves és fiatalabb fő 6 9 5 5 n.a % 5,4% 7,1% 5,1% 4,7% #ÉRTÉK! 21-25 év fő 19 23 19 17 n.a % 17,0% 18,3% 19,4% 16,0% #ÉRTÉK! 26-30 év fő 6 12 9 18 n.a % 5,4% 9,5% 9,2% 17,0% #ÉRTÉK! 31-35 év fő 14 17 14 10 n.a % 12,5% 13,5% 14,3% 9,4% #ÉRTÉK! 36-40 év fő 12 14 9 13 n.a % 10,7% 11,1% 9,2% 12,3% #ÉRTÉK! 41-45 év fő 20 14 7 10 n.a % 17,9% 11,1% 7,1% 9,4% #ÉRTÉK! 46-50 év fő 20 17 15 12 n.a 19
51-55 év 56-60 év 61 év felett % 17,9% 13,5% 15,3% 11,3% #ÉRTÉK! fő 8 14 14 13 n.a % 7,1% 11,1% 14,3% 12,3% #ÉRTÉK! fő 7 6 6 8 n.a % 6,3% 4,8% 6,1% 7,5% #ÉRTÉK! fő 0 0 0 0 n.a % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) Álláskeresők (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. A 21-25 és a 26-30 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek 2011. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály nehezen talál munkát. 3.2.3. számú táblázat A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek és aránya nemenként év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 49 63 112 31 29 60 63,3% 46,0% 53,6% 2009 53 73 126 23 30 53 43,4% 41,1% 42,1% 2010 50 48 98 27 19 46 54,0% 39,6% 46,9% 2011 53 53 106 23 15 38 43,4% 28,3% 35,8% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 20
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok még nem álltak rendelkezésre.) 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek ránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 3.2.4. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség nemenként 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 87 86 173 3 3,4% 10 11,6% 13 7,5% 2009 81 88 169 3 3,7% 7 8,0% 10 5,9% 2010 88 91 179 3 3,4% 5 5,5% 8 4,5% 2011 85 94 179 2 2,4% 7 7,4% 9 5,0% 2012 n.a n.a #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre) 21
Pályakezdő álláskeresők 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összese n nő férf i összese n nő férf i Összesen nő férfi 200 1 2011 fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 70 47 1390 687 910 435 480 34,5% 228 32,4% 252 36,7% 3 5 #ÉRTÉK 70 #ÉRTÉK n.a #ÉRTÉK #ÉRTÉK #ÉRTÉK #ÉRTÉK #ÉRTÉK #ÉRTÉK 394 n.a.! 0!.!!!!!! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás (A HEP készítésének időszakában a 2011. évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre.) 3.2.6 számú táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint 22
év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 112 15 13,4% 47 42,0% 50 44,6% 2009 126 8 6,3% 64 50,8% 54 42,9% 2010 98 6 6,1% 49 50,0% 43 43,9% 2011 106 5 4,7% 54 50,9% 47 44,3% 2012 #ÉRTÉK! n.a #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre) Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál magasabb 8 általános 8 általánosnál alacsonyabb A nyilvántartott álláskeresők között az alacsony iskolai végzettségűek munkavállalók vannak döntő többségben. A településen a Polgármesteri Hivatal, Oktatási Intézmények, Szociális Otthon köti magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények kevés embert foglalkoztatnak. Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők nem ismert. 23
c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében három területen indíthatott különböző projekteket. Pl. mezőgazdasági termelés, külterület mezőgazdasági utak karbantartása, csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása munkákban. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatás ban résztvevők Közfoglalkoztatás ban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatás ban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatás ban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 201 0 102 10% n.a. n.a. 201 1 90 9% n.a. n.a. 201 2 38 4% n.a. n.a. 201 3 55 5% n.a. n.a. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés autóbus z járatpár ok munkanapokon Legközele bbi centrum Megyeszékhely elérhetős ég átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbuss zal vonat járatok átlagos munkanapo kon átlago s utazás i idő vonatt al Kerékpár úton való megközelíthet őség 10 perc 18 20 perc 4 7 perc 0 30 perc 8 50 perc 0 0 0 átlagos utazási idő kerékpá ron 24
Főváros 90 perc 1 130 perc 0 0 0 Ludányhalászihoz legközelebb Szécsény városa van. A két település közötti közlekedés jónak mondható, de az elhelyezkedési lehetőségek a városban is korlátozottak. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Településünkön helyben képzések, továbbképzések, foglalkoztatási programok nincsenek. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Kis település révén ezt nem tudjuk megoldani, de a helyben a családsegítő tájékoztatást ad a lehetőségekről. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatásra képesítés hiánya miatt nincs lehetőség, de közfoglalkoztatás keretében erre figyelünk. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs adat arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja,hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 25
A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátás formái: - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, A települési önkormányzat képviselő-testülete a törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt; állapít meg. Természetben nyújtható szociális ellátások: - a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély és - a temetési segély 3.3.1. számú táblázat Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 1023 37 3,6% 2009 880 67 7,6% 2010 1026 54 5,3% 2011 1013 57 5,6% 2012 n.a. 0 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26
Segélyezettek (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 évesek Segélyben részesülők (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre) A munkanélküliek magasabb, mint az ellátottak, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. táblázat Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 112 48 42,9% 2009 126 67 53,2% 2010 98 71 72,4% 2011 106 53 50,0% 2012 n.a. 32 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 27
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen élők körében állandó és emelkedő jelenség a munkanélküliség. 3.3.3. számú táblázat Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év fő rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 64 6,4 n.a. n.a. 0 0 2009 29 3,3 22 17,5 0 0 2010 15 1,5 20 20,4 0 0 2011 24 2,5 64 60,4 0 0 2012 n.a n.a n.a. n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.) 28
Ellátottak (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek Támogatottak Jogosulatlanok Támogatástól megvontak Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A ludányhalászi lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 499 házból kb. 50 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen nincs sem bérlakás sem szociális lakásállomány. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Az önkormányzat tulajdonában hét szolgálati lakás van (orvos, védőnő, pedagógus). A település infrastrukturális feltételei kedvezőek. Ivóvíz a lakások 100 %-ában van, a gázhálózat a község teljes területén kiépített. Szennyvíz csatorna lefedettség 87 %-os. 29
3.4.1. számú táblázat Lakás állomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 502 0 2009 502 0 2010 500 0 2011 499 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány Bérlakás nincs a településünkön. b) szociális lakhatás A szociális lakhatás a községben nem biztosított. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Ludányhalásziban nem lakás célú ingatlanok nem szolgálnak lakhatási célokat d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások 30
3.4.2. számú táblázat Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 21 0 2009 26 0 2010 40 0 2011 68 0 2012 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.) A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. f) eladósodottság A jövedelmi és vagyoni helyzet egyik mércéje a lakosság adósság állománya is. A közműhátralékosok számáról nincsenek adataink, de a helyi adók és a szemétszállítási díj vonatkozásában igen. A gépjárműadónál 22%, a szemétszállítási díjnál 36% a hátralékosok aránya. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 31
A településen 1 db ingatlan található külterületen, mely a belterületi ingatlanoktól kb.100-150 méter távolságra van. Ludányhalászihoz legközelebb Szécsény városa van. A város akár gyalog vagy kerékpárral is rövid idő alatt elérhető. A busz -és vonatközlekedés viszonylag jónak mondható. A település kiépített villany-,telefon- -,víz-,csatorna-,gázvezeték hálózattal rendelkezik. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Telepek, szegregátumok nem tartoznak nem tartoznak a településhez. b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Telepen vagy szegregátumban élő lakost nem tartunk nyilván. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett területek n incsenek Ludányhalásziban. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi törvény célja: - elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, - hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, - megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, 32
- ) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, - biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, - lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. 1 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében - gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, - biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, - folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, - együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 33