KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK
Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtő
Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok fazekasáru, mázas kerámiák, keménycserép, kőedény durvakerámia szemcsék, pórusok mérete > 0,1-0,2 mm építési kerámiák, tégla, kőagyag cső
Legkorábbi kerámiák Legkorábbi: Dolní Věstonice 28000 év Legkorábbi használati edény: Jomon kultúra 12000 év Legkorábbi Kárpátmedencei: Körös-, illetve Starčevo-kultúra, 8000 év
A kerámiák összetevői kerámia mesterséges metamorf (metaüledékes) kőzet Plasztikus agyag mátrix - részben relikt, részben újonnan képződött Nem plasztikus elegyrészek törmelékszemcsék, soványítóanyag - > 15μm - relikt - ásvány-kőzettörmelék, homok, szerves anyag (növénymaradványok, csont stb.) Pórus Szegély (máz) - égetés során kialakul ( szendvics szerkezet - mesterséges
Agyag Agyag tulajdonságai: uralkodóan < 2 μm szemcsenagyság elsősorban agyagásványokból áll szilikátok (földpátok, földpátpótlók) és kőzetüveg lebontásával, szerkezetének átalakulásával képződik. kaolinites illites montmorillonitos meszes - nem meszes kövér - sovány tűzálló (hőálló) - nem tűzálló (olvadáspont > illetve < 1550 o C) hőálló: illites és kaolinites Magyarország: hőálló agyag csak hegységi és hegységperemi területeken található.
Nemesagyag Nemesagyag (kaolinit és/vagy illit) felső miocén S magmatitok hidrotermás lebontásával helyben képződött (autochton) hőálló (tűzálló) porcelángyártás Előfordulások: Tokaji-hegység: Szegilong, Mád-Bomboly (kaolin) Füzérradvány (illit) Kelet-Mátra: Felnémet, Recsk, Mátraderecske
Tűzálló agyag 1. Tűzálló agyag (kaolinit és/vagy illit + olvadáspont csökkentő szennyezések pl. kvarc, földpát, gipsz, karbonát, szerves anyag stb.) S-N magmatitok lebontásával áthalmozott (allochton) mészmentes vagy nagyon kevés és finomszemcsés mészanyag durvakerámia, kályhacsempe, samott, keramit, főző-sütő edény Előfordulás: Hegységi-hegységperemi területeken Fő fazekasközpontok: Bánk-Felsőpetény-Romhány (K-Börzsöny) (1) Cserszegtomaj (Keszthelyi-hg.) (2) Sárisáp (3) Nemti (saválló agyag) (4) 2 1 3 4
Tűzálló agyag 2. Régészeti kerámiák szempontjából fontosabb lelőhelyek: Gömör Rimaszombat környéke Miskolc környéke Zemplén és Ung Nagyvárad (Sebes-Körös) Lippa (Maros) Csákvár Domokos 1988-2002
Nem plasztikus elegyrészek 1. Természetes eredetű törmelékszemcsék Soványítóanyag mesterségesen adagolt homok (- apró kavics) összetört kőzettörmelék tört kerámia (grog) szervesanyag (pl. pelyva) csontőrlemény kagylóhéj Bronzkor, Biatorbágy
Gyakori elegyrészek: kvarc Nem plasztikus elegyrészek 2. Ásványtörmelékek kvarcit földpát 500 μm 300 μm csillám Ritka elegyrészek: amfibol turmalin 100 μm 500 μm
Nem plasztikus elegyrészek 3. Kőzettörmelékek Előfordulás elsősorban durva kerámiákban Talkpala Fillit 500 μm 500 μm Bazalt Gneisz 500μm 500μm
Nem plasztikus elegyrészek 4. Mészkő, agyagkőzetek, ősmaradványok Elsődleges kalcit Kovaszivacstű Agyagpellet 500 μm 100 μm Agyagos kőzettörmelék 500 μm 500 μm
Slip vékony agyagbevonat Szegély, máz, festés Engob színes földfesték Formázás után, de a kiégetés előtt (iszapolt) anyagú szegély Ólommáz átlátszó + aláfestés 100 μm Ónmáz átlátszatlan fedőmáz majolika, fajansz (nálunk: habánok XVI-XVII. század) + fedőfestés díszítés Szín, festék: mázzal egybeolvadó, abból kivált fém-oxidok Fe: (hematit, goethit): sárga, barna, (zöld) Mn: (piroluzit): sötétbarna, fekete, ibolya Co: kék Cu: zöld, kék, (bíborvörös) Cr: zöld, sárga
Agyagtárgyak, Neolitikum
Késő rézkor - bronzkor Mészbetétes kerámia kultúra névadója Mészbetét anyaga: kalcit (tört mészkő) hidroxilapatit (csontőrlemény) Mészbetétes kerámiák
Festett kerámiák
Füzesabony Tiszaszőlős Tihanyapáti Vörs Szarvas Endrőd Starčevo Körös
Agyagszobrok, Neolitikum
ékírásos agyagtábla, Mezopotámia írásos agyagtábla, Egyiptom
terrakotta szobrok, Mezopotámia
kínai agyaghadsereg részlete (egy harcos lovával)
Görög vázák
Népvándorláskori kerámiák avar, Zalavár magyar, Edelény-Borsod
Honfoglalás kor ÉK-Magyarország: Uralkodóan savanyú-neutrális összetételű kőzet- és ásványtörmelékek [kvarc, muszkovit, (földpát)], alárendelten savanyú-neutrális összetételű magmás (mélységi és vulkáni) és üledékes kőzet- és ásványtörmelékek, esetenként karbonátos soványítóanyag Felsőzsolca Mezőkeresztes
Porcelán
A porcelán nyersanyagai kaolin földpát
A porcelán előállítása Magas hőmérsékleten (1200-1400 C között) kaolinit (esetenként plusz földpát, kvarc stb.) égetésével előállított kerámiai anyag. Porcella (olasz) - Vénusz-kagyló neve (hasonló porcelánszerű megjelenése miatt). Üvegszerű, kemény, impermeábilis, fehér (vagy mesterségesen színezett), áttetsző, és kémiailag és hőnek ellenálló, elektromosan szigetelő anyag. Az első porcelánok Kínából ismertek (Hang dinasztia, 25-220 Kr.u). Európában (Meissen városában) Johann Friedrich Böttger állított elő porcelánt kaolin, alabástrom és kvarc keverékének magas hőmérsékletű hevítésével. Az első meisseni manufakturát 1710-ben alapították.
Kínai porcelánok
Európai porcelánok Medici porcelán Meisseni porcelán