KÖZLEMÉNYEK Új városaink A Magyar Köztársaság elnöke 52/2004. (V. 25.) KE határozatában városi cím adományozásáról döntött. E határozat alapján 2004. július 1-jei hatállyal városi címet kapott Bács-Kiskun megyében Dunavecse, Tompa; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Abaújszántó, Cigánd; Fejér megyében Adony, Velence; Győr-Moson- Sopron megyében Jánossomorja; Hajdú-Bihar megyében Hajdúsámson; Heves megyében Bélapátfalva; Jász- Nagykun-Szolnok megyében Kenderes; Komárom-Esztergom megyében Lábatlan; Pest megyében Dunavarsány, Fót, Örkény, Szigethalom; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balkány; Veszprém megyében Badacsonytomaj, Berhida nagyközség. A köztársaság elnökének határozata alapján hazánkban 2004-ben a városok száma 274 lett. Immár a népesség 66%-a él városban. A II. világháború befejezésekor 56 város volt az országban. A későbbiekben a városok száma átmenetileg csökkent, majd az azt követő 20 év alatt alig növekedett. Az 1970-es évek közepétől megindult, később pedig felgyorsult a várossá válás folyamata. Az 1986 1990 közötti időszakban kiugróan sok települést nyilvánítottak várossá. Ennek az volt az oka, hogy 1984. január 1-jén megszűnt az országban a járási területbeosztás. Az országot 139 igazgatási városkörnyékre osztották fel. Központi településeiket meghatározott igazgatási funkciók gyakorlásával bízták meg. Ezek közül 34 település városi jogú nagyközség volt. 1986-ban 16 ilyen települést nyilvánítottak várossá. Az 1989-ben várossá nyilvánított 41 településből 19 városi jogú nagyközség volt. 1989-et követően az önkormányzati választások éveit kivéve minden évben sor került várossá nyilvánításra. A 2004-ben várossá nyilvánított 18 településsel a viszonylag kisebb népességű városok száma növekedett. 1990-ben 5 város lakossága volt 5000 főnél kevesebb. 2004-ben 47 ilyen város van. Az 5000 10 000 lakosú városok száma 1990-ben 37 volt, ma 85. Kilenc kisváros népessége még a 3000 főt sem éri el. Az ország 3145 településének 8,7%-a város. Ugyanakkor a városodottság mértéke nem egyenletes az ország területén. Közép-Magyarország és az alföldi régiók a nagyfalvas, nagy népességszámú településekkel jellemezhetők. A dunántúli régiókra és Észak-Magyarországra viszont az aprófalvas települések jellemzők, kevesebb a lehetőség a városodásra, nem jöttek létre olyan egybefüggő városhalmazok, mint az Alföldön. A városok számának gyors növelése azzal is járt, hogy a városiasodás mértékét kifejező mutatók az egész városhálózatra számítva jóval kisebb javulást jeleznek, mint azt a korábban is városi rangú települések urbanizálódása alapján várhatnánk. A 30 000 főnél népesebb városok környékük népességét is ellátó intézményrendszere csaknem teljesen kiépített, a 10 000, illetve az 5000 lakosnál kisebb népességű városokban ez az intézményrendszer erősen hiányos. Az utóbbi években várossá nyilvánított települések zöme a város definíciójának környezetének központi helye kevéssé tud megfelelni. Tehát a közigazgatás ezekben az esetekben a városi rang megelőlegezett odaítélésével a várossá fejlődés folyamatát kívánja gyorsítani. A most várossá nyilvánított 18 település közül 6 vándorlási veszteséges, átlagon felüli intenzitású lakásépítés a budapesti agglomerációba tartozóknál, Badacsonytomaj és Velence esetében tapasztalható. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az átlag körül szóródik, de Abaújszántó, Balkány és Bélapátfalva arányai szembetűnően elmaradottak. Négy településen egyáltalán nincs csatornahálózat. Gyakorlatilag a városi jogállású településeken élő népességnek csak egy része él igazán városi körülmények között.
KÖZLEMÉNYEK 509 A városodás adatai, 2004 Megye, főváros, régió A városok száma Összes település A városi jogállású települések aránya, % A városi népesség aránya, % a) 2004. 2004. július 1. 2004. 2004. július 1. Budapest 1 1 1 100,0 100,0 100,0 Pest 32 36 186 19,4 52,0 55,7 Közép-Magyarország 33 37 187 19,8 80,9 82,4 Fejér 9 11 108 10,2 52,3 54,2 Komárom-Esztergom 9 10 76 13,2 61,6 63,3 Veszprém 12 14 217 6,5 58,0 60,3 Közép-Dunántúl 30 35 401 8,7 56,8 58,8 Győr-Moson-Sopron 8 9 182 4,9 56,4 57,8 Vas 9 9 216 4,2 57,0 57,0 Zala 9 9 257 3,5 55,7 55,7 Nyugat-Dunántúl 26 27 655 4,1 56,4 57,0 Baranya 12 12 301 4,0 63,0 63,0 Somogy 13 13 245 5,3 49,1 49,1 Tolna 9 9 108 8,3 53,8 53,8 Dél-Dunántúl 34 34 654 5,2 56,0 56,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 21 23 357 6,4 55,5 56,4 Heves 7 8 119 6,7 43,4 44,5 Nógrád 6 6 129 4,7 43,7 43,7 Észak-Magyarország 34 37 605 6,1 50,4 51,2 Hajdú-Bihar 20 21 82 25,6 77,6 79,7 Jász-Nagykun-Szolnok 16 17 78 21,8 65,6 66,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 21 229 9,2 47,6 48,8 Észak-Alföld 56 59 389 15,2 63,1 64,6 Bács-Kiskun 18 20 119 16,8 63,5 65,1 Békés 17 17 75 22,7 69,2 69,2 Csongrád 8 8 60 13,3 71,9 71,9 Dél-Alföld 43 45 254 17,7 67,8 68,4 ORSZÁG ÖSSZESEN 256 274 3 145 8,7 65,1 66,2 Ország összesen Budapest nélkül 255 273 3 144 8,7 58,0 59,3 a) A 2004. január 1-jei lakónépesség alapján.
510 KÖZLEMÉNYEK
KÖZLEMÉNYEK 511 PEST MEGYE ÚJ VÁROSAI BRINSZKYNÉ HIDAS ZSUZSANNA Dunavarsány A város két településrészből, Dunanagyvarsányból és Dunakisvarsányból áll. Dunanagyvarsány a történelmi településrész, Dunakisvarsány pedig a Budapest Kelebia vasútvonal megépítése után, a vasút mellé települve alakult ki. A város címerében a halászok eszköze, a varsa szerepel, de a település a nevét a kutatások szerint a hasonló nevű alán eredetű néptörzstől kapta, akik a magyar honfoglalókkal érkeztek e tájra. Első írásos említése 1269-ből való. A középkorban gyéren lakott területre a török hódoltság után I. Lipót svábokat telepített. A falu a XIX. század közepétől a taksonyiak birtoka volt, önállóságát 1946-ban nyerte vissza. Fejlődése különösen az 1990-es években gyorsult fel, ekkor épült ki a közművek (víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatornahálózat) túlnyomó része. Dunavarsány népessége 2004. január 1-jén 6125 fő volt. Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején a még csak pusztai szórványtelepülésként létező területen 176 lelket számláltak, 1949-ben azonban már 2691-en lakták. Az önállósodás után Dunavarsány népessége az 1980-as évek kivételével folyamatosan gyarapodott. Az 1980-as évtizedben a halálozások száma meghaladta a születésekét, amihez vándorlási veszteség is járult, így a település lakóinak száma 224 fővel csökkent. Az 1990-es évtizedben a bevándorlók száma mintegy 900 fővel meghaladta az elvándorlókét, így a természetes fogyás ellenére gyarapodott a népesség, s ez a tendencia napjainkban is folytatódik. Népességnagyság alapján Dunavarsány a 31. a megye városai között; népsűrűsége 272 fő/km 2, 32 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. A népesség számának alakulása, 1870 2004 * 1. ábra 7 000 fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. 2003 végén Dunavarsányban 468 vállalkozás működött, ebből 224 társas, 244 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzetgazdasági ág.
512 KÖZLEMÉNYEK A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2003. december 31. 1. táblázat Ágazati A működő vállalkozások Gazdasági ág kód száma aránya, % Összesen 468 100,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 11 2,4 C E ipar 48 10,3 F építőipar 59 12,6 G kereskedelem, javítás 108 23,1 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 5,6 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 31 6,6 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 120 25,6 A vállalkozások döntő többsége, 97%-a 10 főnél kevesebbet, 14 vállalkozás 10 49 főt, 2 vállalkozás pedig 50 249 főt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség viszonylag alacsony: 1000 lakosra 76 vállalkozás jutott, 20-szal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 11-gyel elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a városi átlagtól. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Dunavarsányban a foglalkoztatottak száma meghaladta a kétezer főt. A népességen belüli arányuk 37% volt, ami 3,0 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában. Ezzel összefüggésben az inaktív keresők részesedése (33%) Dunavarsányban magasabb. A népszámlálás időpontjában 192 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk (3,4%) valamelyest meghaladta a városok átlagát (3,2%). A helyben lakó foglalkoztatottak többsége, 63%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, harmaduk az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munkahelyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakóhelyén. A más településre eljáró foglalkoztatottak 60%-a Budapesten dolgozik. Dunavarsányban 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban az összes vállalkozás egyharmada, 134 vállalkozás működött. 94 kiskereskedelmi üzlet köztük 25 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 28 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az ide látogató turisták ellátását. A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a Domariba-sziget menti úszóláp kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. 2003-ban a város 208 férőhelyen 1169 vendéget fogadott a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve a magánszállásadás keretében. A város lakásállománya 2004. január elején meghaladta a 2200-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 277 volt, 5 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások fele 3 és több szobával rendelkezett, 15%-uk a II. világháború előtt, 57%-uk 1945 és 1979 között, 28%-uk az ezt követő években épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. 2004. február 1. Lakásállomány 1238 1622 1826 2070 2212 Ezen belül %-ban: 1 szobás 44,7 27,6 16,1 10,7.. 2 szobás 47,8 50,4 47,1 39,6.. 3 és több szobás 7,4 22,1 36,8 49,8.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 131,0 112,6 113,4 106,9 100 lakásra jutó lakos 362 320 272 276 277
KÖZLEMÉNYEK 513 A lakások felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány 49%-a, 1005 lakás volt összkomfortos, arányuk elmaradt a megye többi városának átlagától, ugyanakkor a komfortos (26%) és a félkomfortos (6%) lakásoké meghaladta azt. A komfort nélküli és a szükséglakások részesedése együtt 19%, arányuk meghaladta a megye városainak átlagát. A lakások 68%-a hálózati vízvezetékkel, 53%-a közcsatornával ellátott. Előbbiek aránya 20 százalékponttal kisebb a megye többi városának átlagánál, utóbbiaké viszont valamelyest meghaladja azt. A lakások 72%-a hálózati gázzal, 56%-a központos fűtéssel rendelkezik. A város oktatási és egészségügyi intézményei alapellátást biztosítanak az itt élőknek. Itt működik a Közép- Magyarországi Általános Olimpiai Központ, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum. A városban 2003-ban két helyen folyt óvodai nevelés, a pedagógusok száma 17, a beíratott gyermekeké 195 volt. Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában a 2003/2004. tanévben 26 osztályteremben 44 pedagógus 499 diákot tanított. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 2 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 1531 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694). BRINSZKYNÉ HIDAS ZSUZSANNA Fót A történelmi legenda szerint a település nevének eredete az 1074. március 14- én itt zajló csatához kapcsolódik, amikor Salamon király ellen vonult csapataival Géza és László herceg Vácról Cinkota felé. A hagyomány szerint útközben (a mai Fót vidékén) László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Írásban nevét először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk. A XVI XVII. században a falu török kézen volt, s bár egy időre a település neve mellé a desertum (lakatlan) jelző került, mégis sikerült átvészelnie a törökök pusztítását. Az 1700-as évek végén (miután többször is birtokost cserélt) Mária Terézia galántai gróf Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta. 1827-ben gróf Károlyi István kapta meg a fóti uradalmat, s a Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a falu életében, fejlődésében. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, s 1970. április 1-jével nagyközséggé nyilvánították. Fót lakóinak száma 2004. január 1-jén 16 888 fő volt, közel 15 ezer fővel több, mint az 1870. évi népszámlálás idején. Népességnagyság alapján a 14. a megye városai között, népsűrűsége 451 fő/km 2, 147 fővel több a megye többi városának átlagánál. Fót lakosainak száma folyamatosan emelkedik. A születések és a halálozások egyenlege az 1970-es évtizedben jelentős, közel ezer fős természetes szaporodást eredményezett, amelyhez 800 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as évtizedben a népesség gyarapodásának üteme lelassult, a születések száma 100 fővel haladta meg a halálozásokét, a vándorlási nyereség pedig 59 főre esett vissza. Az 1990-es évtizedtől a természetes szaporodást fogyás váltotta fel, azonban a bevándorlások jelentős emelkedése következtében a település népessége továbbra is gyarapodott, a vándorlási nyereség mintegy 3000 főt tett ki (1. ábra). 2003 végén Fóton 1734 vállalkozás működött, amiből 910 társas, 824 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ág (1. táblázat). A vállalkozások döntő többsége, 96%-a 10 főnél kevesebbet, 59 vállalkozás 10 49 főt, 7 vállalkozás ennél több személyt foglalkoztat. A településen 1000 lakosra 103 vállalkozás jutott, héttel több, mint a megye városaiban átlagosan, és 16-tal haladta meg a megyei átlagot.
514 KÖZLEMÉNYEK A népesség számának alakulása, 1870 2004* 1. ábra fő 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2003. december 31. 1. táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen 1734 100,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 21 1,2 C E ipar 237 13,7 F építőipar 222 12,8 G kereskedelem, javítás 417 24,0 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68 3,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 120 6,9 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 420 24,2 A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a városi átlagtól. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Fóton a foglalkoztatottak száma megközelítette a 7000 főt. A népességen belüli arányuk 42% volt, ami 2,7 százalékponttal nagyobb volt, mint a megye többi városában. Az inaktív keresők száma 4300 fő, az eltartottaké 4500 fő volt, részesedésük 2,3 százalékponttal, illetve 0,3 százalékponttal alacsonyabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 512 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 3,1% volt, a városok átlagával közel megegyező. A helyben lakó foglalkoztatottak 68%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, háromtizedük az ipar, építőipar területén. A Fóton élő foglalkoztatottak hattizede nem a lakóhelyén dolgozik. Többségük, 76%-uk budapesti munkahellyel rendelkezik. Fóton 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 485 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás 28%-át. 304 kiskereskedelmi üzlet köztük 73 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 92 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város 41 férőhelyes kereskedelmi szálláshelyén 3042 vendéget fogadott 2003-ban. Fót lakásállománya 2004. január 1-jén meghaladta az 5500-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 302 fő, 30 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakás-
KÖZLEMÉNYEK 515 állomány 57%-a három vagy több szobás volt, részesedésük 4,3 százalékponttal magasabb, mint Pest megye többi városában átlagosan. A lakások kétharmada az 1980-as évet követően épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. február 1. 2004. Lakásállomány 3128 3719 4367 5470 5595 Ezen belül %-ban: 1 szobás 56,9 30,7 15,3 10,0.. 2 szobás 34,0 40,3 36,8 32,7.. 3 és több szobás 9,1 29,0 47,8 57,3.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 118,9 117,4 125,3 102,3 100 lakásra jutó lakos 365 354 305 298 302 A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakásállomány felszereltsége általában kedvezőbb a megyei városi átlagnál. A lakások 63%-a 3454 lakás összkomfortos, minden ötödik lakás komfortos, 4%-uk félkomfortos. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 13%. Az összkomfortos lakások aránya 5 százalékponttal nagyobb, a komfort nélküli és a szükséglakásoké valamelyest kisebb a megye városainak átlagánál. A lakások 95%-a, az átlagosnál 8 százalékponttal magasabb hányada, hálózati vízvezetékkel ellátott. A közcsatornával ellátott lakások részesedése 40%, alacsonyabb a megye városaira átlagosan jellemzőnél. A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A településen hét helyen működik óvoda, ahová 2003-ban összesen 747 gyermeket írattak be, nevelésükkel 73 óvodapedagógus foglalkozott. A település hat általános iskolai feladatellátási helyén a 2003/2004-es tanévben 1880 diák végezte tanulmányait, 190 főállású pedagógus irányításával. Az általános iskolák között művészeti és Waldorf alapítványi iskola is található. A településen két képzési helyen folytattak középiskolai oktatást. A legutóbbi tanévben 141 gimnáziumi és 168 szakközépiskolai tanuló képzéséről 16, illetve 28 főállású pedagógus gondoskodott. Fóton működik a Károlyi István Gyermekközpont, régi és ma még ismertebb nevén a Fóti Gyermekváros, melyet 1957-ben hoztak létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére. Fót egészségügyi alapellátását 2003 végén 6 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 6 körzeti ápolónő és 10 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2003 végén 2111 (a megye városaiban átlagosan 1694) lakos jutott. A város négy gyógyszertárral és egy 20 férőhelyes bölcsődével rendelkezik. FÁBIÁNNÉ PESZTERITZ MÓNIKA Örkény A település nevét történelme során egy 1424-ből származó oklevél említi először. Területét a török időkben hol Nagykőrös, hol Kecskemét városa bérelte a budai basától. A középkori forrásokban birtokként, a török írásokban pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich-uradalom része. A településen jelentős változások Pálóczi- Horváth István nevéhez kötődnek, aki 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőséget rejtő uradalom felett. 1893- ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi úrilakot gazdaképző iskola céljára adományozta, építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat is. A település infrastruktúrája az 1960-as évektől indult fejlődésnek, az
516 KÖZLEMÉNYEK utóbbi években az egészségügy, a művelődésügy, a kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével pedig a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény népessége 2004. január 1-jén 4995 fő volt, négyszer annyi, mint az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején. Népességnagyság alapján a 33. a megye városai között, népsűrűsége 137 fő/km 2, 167 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. A településen az 1970-es évtizedben a születések száma mintegy 240 fővel meghaladta a halálozásokét, így a negatív vándorlási egyenleg ellenére a város népessége gyarapodott. Az 1980-as évtizedben a vándorlási veszteség 250 főre nőtt, a születések és halálozások száma közel azonos volt, ennek következtében népességfogyás következett be. Az 1990-es évektől a népesség ismét gyarapodott: a születések száma valamelyest meghaladta a halálozásokét, amihez több mint 300 fős vándorlási nyereség is járult. A népesség számának alakulása, 1870 2004* 1. ábra 6 000 fő 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. 2003 végén Örkényben 283 vállalkozás működött, ebből 92 társas és 191 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás területén tevékenykedett, ez követte az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az ipar nemzetgazdasági ág. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2003. december 31. 1. táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen 283 100,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 18 6,4 C E ipar 36 12,7 F építőipar 19 6,7 G kereskedelem, javítás 81 28,6 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 11 3,9 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 25 8,8 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 69 24,4
KÖZLEMÉNYEK 517 A vállalkozások döntő többsége, 95%-a 10 főnél kevesebbet, 10 vállalkozás 10 49 főt, 4 vállalkozás 50 249 főt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség alacsony: 1000 lakosra 57 vállalkozás jutott, 39-cel kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 30-cal elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városi átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Örkényben a foglalkoztatottak száma 1575 fő volt. A népességen belüli arányuk 32%, ami 8 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők száma 1597 fő, az eltartottaké 1582 fő volt, részesedésük 3,4 százalékponttal, illetve 3,8 százalékponttal magasabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 196 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 4,0% volt, a városok átlagát 0,8 százalékponttal haladta meg. A helyben lakó foglalkoztatottak 53%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, négytizedük az ipar, építőipar területén. Az Örkényben élő foglalkoztatottak 45%-a nem a lakóhelyén dolgozik. Az ingázók negyede budapesti munkahellyel rendelkezik. Örkényben 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 92 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás egyharmadát. 82 kiskereskedelmi üzlet köztük 17 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 22 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város lakásállománya 2004. január elején meghaladta az 1700-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 290 fő, 18 fővel több, mint Pest megye többi városának átlaga. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások több mint fele, 54%-uk 3 vagy több szobás, 36%-uk kétszobás, 9,2%-uk egyszobás, ötöde a II. világháború előtt, négytizedük az 1970-es években és azt követően épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. 2004. február 1. Lakásállomány 1399 1528 1570 1712 1720 Ezen belül %-ban: 1 szobás 49,8 26,8 15,8 9,2.. 2 szobás 42,2 49,7 42,2 36,3.. 3 és több szobás 7,9 23,4 42,0 54,4.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 109,2 102,7 109,0 100,5 100 lakásra jutó lakos 342 317 293 289 290 Felszereltségüket tekintve a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Örkény lakásállományának 37%-a 631 lakás összkomfortos, arányuk elmarad a megye többi városának átlagától. A lakások 35%-a komfortos, 8%-a félkomfortos. A komfort nélküli és a szükséglakások száma együtt 353, arányuk meghaladja a megye városainak átlagát. A lakások 85%-a a megye városaira jellemzőnél 2 százalékponttal kisebb hányada hálózati vízvezetékkel ellátott, a közcsatornával ellátott lakások aránya azonban jelentősen magasabb az átlagosnál, 82%. A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A 175 férőhelyes óvodába 2003-ban 166 gyermeket írattak be, nevelésükkel 14 óvodapedagógus foglalkozott. A 2003/2004. tanévben az 529 általános iskolás tanulót 43 főállású pedagógus képezte. A két középfokú intézményben 31 főállású pedagógus irányításával 398 diák tanult. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 2 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 1665 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694).
518 KÖZLEMÉNYEK FÁBIÁNNÉ PESZTERITZ MÓNIKA Szigethalom A város története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, területét 1890-től parcellázták fel. Jelentős változást a Budapest Ráckeve között közlekedő Helyiérdekű Vasút 1891. évi megépítése hozott. A II. világháború utolsó éveiben a Dunai Repülőgépgyár környéke hadiközponttá vált és elpusztult. A térség újjáépítése 1950-re fejeződött be. A Dunai Repülőgépgyár helyén felépült Csepel Autógyár biztosította a lakosság megélhetését. A települést 1949-ben nyilvánították önálló községgé, Szigethalom néven. Szigethalom népessége 2004. január 1-jén 13 745 fő volt. Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején 51-en éltek e területen. A XIX. század utolsó éveiben a népesség a szőlőkultúra fejlődése és a betelepülések következtében gyarapodott, az első világháborút követően a környéken létesült ipari üzemek által nyújtott munkalehetőségek kedveztek a népességszám növekedésének. Az 1970-es évtizedben a jelentős, 1120 fős természetes szaporodáshoz 1800 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség gyarapodásának üteme lassult ugyan, de még mindig 500 fővel több gyermek született, mint ahányan elhunytak, és a bevándorlások száma is 149 fővel meghaladta az elvándorlásokét. Az 1990-es évektől a népesség számának növekedése felgyorsult, ami a közel 200 fős természetes szaporodáson kívül elsősorban a 2000 főt meghaladó vándorlási nyereség következménye. Népességnagyság alapján Szigethalom a 21. a megye városai között, népsűrűsége 1507 fő/km 2. A népesség számának alakulása, 1870 2004 * 1. ábra 14 000 fő 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. 2003 végén Szigethalmon 1008 vállalkozás működött, ebből 451 társas, 557 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban, illetve az építőipar gazdasági ágban tevékenykedett.
KÖZLEMÉNYEK 519 A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2003. december 31. 1. táblázat Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen 1008 100,0 Ezen belül: A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 7 0,7 C E ipar 81 8,0 F építőipar 154 15,3 G kereskedelem, javítás 257 25,5 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 46 4,6 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 94 9,3 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 247 24,5 A vállalkozások döntő többsége, 99%-a 10 főnél kevesebbet, 14 vállalkozás 10 49 főt, egy vállalkozás pedig ennél több személyt foglalkoztat. A településen a vállalkozássűrűség viszonylag alacsony: 1000 lakosra 73 vállalkozás jutott, 23-mal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan, és 14-gyel elmaradt a megyei átlagtól is. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye városi átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Szigethalom lakosságának 38%-a, 4600 fő foglalkoztatott volt. A népességen belüli arányuk 1,8 százalékponttal kisebb, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők száma 3594 fő, az eltartottaké 3477 fő volt, részesedésük 30%, illetve 29%, valamelyest magasabb a megye városaira jellemzőnél. A népszámlálás időpontjában 473 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk 3,9% volt, a városok átlagát 0,7 százalékponttal haladta meg. A helyben lakó foglalkoztatottak 62%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban tevékenykedik, 37%-uk az ipar, építőipar területén. A városban élő foglalkoztatottak 74%-a naponta ingázik a munkahelyére. Többségük, 54%- uk munkahelye Budapesten van. Szigethalmon 2003 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 303 vállalkozás működött, ezek adták az összes vállalkozás 30%-át. 149 kiskereskedelmi üzlet köztük 39 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, valamint 78 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogató turisták ellátását. A város lakásállománya 2004. január elején meghaladta a 4600-at. A 100 lakásra jutó lakosok száma 299 fő, 27 fővel több, mint Pest megye többi városának átlaga. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások több mint fele, 52%-a 3 és több szobás, a kétszobásak részesedése 37%, az ennél kisebbeké 11%, 4,7%-uk a II. világháború előtt, 72%-uk 1970 óta épült. A lakásállomány főbb adatai 2. táblázat Megnevezés 1970. 1980. 1990. 2001. február 1. 2004. Lakásállomány 1739 2629 2942 4120 4603 Ezen belül %-ban: 1 szobás 57,9 28,6 15,0 10,9.. 2 szobás 34,9 45,6 36,4 36,7.. 3 és több szobás 7,2 25,8 48,5 52,4.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 151,2 111,9 140,0 111,7 100 lakásra jutó lakos 357 347 333 295 299 A lakásállomány felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakások 52%-a 2150 lakás összkomfortos, arányuk közel azonos a megye többi városának átlagával. Minden negyedik lakás
520 KÖZLEMÉNYEK komfortos, 4%-uk félkomfortos. A komfort nélküliek aránya 8%, a szükséglakásoké 12%. Utóbbiak részesedése a megye városi átlagának közel kétszerese. A lakások 88%-a hálózati vízvezetékkel, 57%-a közcsatornával ellátott, mindkettő aránya nagyobb a megye többi városának átlagánál. A település oktatási és egészségügyi intézményei alapellátást biztosítanak az itt élőknek. A városban három óvodai feladatellátási hely működik, ahová 2003-ban összesen 511 gyermeket írattak be, és nevelésükről 38 óvodapedagógus gondoskodott. Általános iskolai oktatást 4 képzési helyen folytattak, a legutóbbi tanévben a diákok száma 1222 fő, a pedagógusoké 94 fő volt. Az iskolák között találhatunk emelt szintű testneveléssel, művészeti képzéssel foglalkozókat egyaránt. A település egészségügyi alapellátását 2003 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 2 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2003 végén 2291 lakos jutott (a megye városaiban átlagosan 1694). MÉG KAPHATÓK Magyarország régiói A színes, grafikonokban, térképekben bővelkedő 136 oldalas kiadvány egységes, áttekinthető szerkezetben mutatja be az ország tervezési-statisztikai régióinak társadalmi és gazdasági folyamatait. A könyv mellékletként tartalmazza a budapesti, illetve a balatoni agglomerációról készült fejezeteket. Ára: 2700 Ft. Területi számjelrendszer, 2004 A területi számjelrendszer a települések egyedi azonosítására és statisztikai szempontok szerinti csoportosítására szolgál. A 2004. évi kötet tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyek 1998. január 1-je óta a területi számjelrendszerben és az ország közigazgatási rendszerében bekövetkeztek. Néhány új csoportosítás: kistérség (168), világörökségi helyszín, nemzeti park, aktív turizmus, gyógyturizmus. A kötet ára: 2300 Ft. A számjelrendszer megvásárolható CD-n is. Ára: 7500 Ft. A felsorolt kiadványok kaphatók a Területi Statisztika hátoldalán feltüntetett címeken.