Publikálva Alfahír (https://alfahir.hu) Címlap > Az eltiporhatatlan cserkészliliom Az eltiporhatatlan cserkészliliom Századik születésnapját ünnepli a Magyar Cserkészszövetség. Cikkünkben visszatekintünk a kezdetekre, a nagy időkre, a kommunista eltiprásra és az újjászületésre. Századik születésnapját ünnepli a Magyar Cserkészszövetség. Cikkünkben visszatekintünk a kezdetekre, a nagy időkre, a kommunista eltiprásra és az újjászületésre. A cserkészet megalapítója, lord Robert Baden-Powell of Gilwell angol altábornagy a dél-afrikai angolbúr háborúban tapasztalta meg, hogy a fiatalok felelősséggel a vállukon mennyire megállják a helyüket. Ennek hatására Baden-Powell katonai kézikönyvet írt a katonai felderítésről és a felderítők képzéséről. E könyve annyira népszerű volt, hogy rengeteg fiatalnak is megtetszett, ha úgy tetszik bestsellerré vált. Ezt követően elméletét gyakorlatba ültette, 1907. augusztus 1-jétől a La Manche-csatorna egyik szigetén, Brownsea-n 20 fiú részvételével megtartotta az első cserkésztábort. Az összejövetelen a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból érkező fiúk vettek részt, volt köztül elit iskola tanulójától kezdve munkáscsalád gyermekén át csavargóig mindenki. Az alapító monogramjáról ekkor kapta a Bi-Pi becenevet, ám egyesek szerint ez a Be prepared! ( Légy résen! ) cserkészjelszó kezdőbetűit is jelenti. 1908-ban megírta Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című művét, melyben katonai és a táborban szerzett tapasztalatait egyesítette.
Emberebb ember, magyarabb magyar! A egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kezdeményezésből természetesen Magyarország sem maradhatott ki. 1909-ben a nagybecskereki piarista gimnázium értesítőjének a könyv felét kitevő részletes ismertetője foglalkozik Bi-Pi könyvével. Králik László írásáról a Torontál című politikai napilap így ír: Akit nevelési kérdések általában érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. stb. Ezen életmódot választó mozgalom hazai megteremtői dr. Szilassy Aladár és Megyercsy Béla voltak, ők a magyarországi cserkészet megalapítói. 1910-től Magyarországon is gombamód szaporodni kezdtek a cserkészcsapatok, első hírvivőik az 1. sz. Budapesti Keresztény Ifjúsági Egyesület, a 2. sz. Budapesti Kegyesrendi Gimnázium (piaristák), valamint a 3. sz. Regnum Marianum.
A hazai cserkészmozgalom Magyar Cserkészszövetséggé épp ma száz éve, 1912. december 28-án a budapesti Kálvin téri református templomban alakult. Az alapítók mellett meg kell említeni a hazai cserkészélet talán legnagyobb hatású nevelőjét, a piarista pap-tanárt, Sík Sándort, aki a magyar cserkésznevelés célját meghatározta: Emberebb ember, magyarabb magyar!
Sík Sándor írta a Cserkészinduló szövegét, melyhez zenét Turry Peregrin szerzett: Tury Peregrin, a Regnum Marianum ének- és zenetanára így emlékezik vissza a Cserkészinduló megzenésítésére: A magyar cserkészmozgalom 1913-ban még csecsemőkorát élte. A Zászlónk akkor az angol cserkészéletet behatóan ismertette a magyar diákság előtt. Jómagam is a Zászlónkból merítettem első cserkészismereteimet. Ebben az esztendőben történt: május egyik délelőttjén betoppan hozzám kedves poétatársam és barátom, Sík Sándor. Nagy munkában talált. Első színpadi művemen, a Kozáklakodalom című operettemen dolgoztam lázas izgalommal. Sík Sándor fölöttébb komoly és határozott volt. Egy verset hoztam. mondotta és a verset zongorám kottatartójára helyezte. Örülök, Sanyikám mondtam neki, ha az operettemmel készen leszek, július eleje körül, akkor rögtön megzenésítem költeményedet. Addig sajnos még lélegzeni sem lesz időm. De erre a muzsikára még ma szükségem van jelentette ki költőm félelmetes komolysággal. Bevallom, én korántsem voltam ennyire komoly és mosolyogva magyarázgattam. Sanyikám, akkor nem marad más hátra, légy a vendégem két-három hétre, de legalábbis addig, amíg a II. felvonás fináléját befejeztem. Kérlek szólt Sanyi, nem bánom, hogy gondolod, mint csinálod. Egy biztos: addig innen el se megyek, míg a Cserkészinduló zenéje nem lesz kész! Most már tudom, hogy a drága Sanyi barátom miért fogott ily szigorú ostrom alá. A helyzet ugyanis az volt, hogy a budapesti piaristák cserkészcsapata, amelynek parancsnoka Sík Sándor volt, avatás előtt állt. Költő-parancsnok számára mi sem volt könnyebb saját csapatának indulót írt. Peregrin majd megírja a muzsikát.
Így is történt! Azaz: Sík Sanyi leült és irigylésre méltó nyugalommal várt. A cserkészinduló-vers a zongora kottatartóján szintén várt. De nem sokáig! Mert ahogy asztalomhoz leültem, hogy tovább dolgozzam, önkéntelenül feltekintgettem a vers felé: Jó fegyverünk, izmos karunk, Égő szemünk, vidám dalunk, Amerre nézünk megterem A győzelem! Nagyszerű! Pompás! gondoltam magamban. S a hogy megint olvasgattam, hallom magamban a dallamot! A zongorához ugrom, kezdem játszani; énekeltem a szöveggel a dallamot. Ez az! Ez kell nekem! mondja Sík Sanyi lelkendezve. Persze most már gyorsan ment az első rész megkomponálása is. Elkészült a zongorakivonat-szerű, négy szólamra írt vezérszólam is. Mégis Sík Sándornak lett igaza! Vitte a kész indulót, melyről akkor nem is sejthettük, hogy országunk fiatalja-öregje énekelni fogja. Most, 20 év múltán boldog szívvel, boldog büszkeséggel hallgatom szerteszét: "Fiúk fel a fejjel A harsona zeng. A csúcs: világdzsembori Gödöllőn A hazai cserkészélet fejlődése pedig elképesztő volt. A cserkészek első világtalálkozójától (dzsembori) 1920-ban a világháborúban vesztes államként még eltiltottak. Viszont 1924-ben Dániában a 102 magyar cserkész a tábori versenyek során a harmadik, az 1929-es birkenheadi (Anglia), minden idők legnagyobb dzsemboriján a 852 részt vevő magyar cserkész a világ többi részét maga mögé utasítva a legjobb teljesítményt mutatta fel. Ez nagy mértékben hozzájárult, hogy az ezt követő világtalálkozót 1933 nyarán Magyarországon, Gödöllőn rendezhessék meg. E összejövetelt jelenlétével megtisztelte természetesen a főcserkész, Bi-Pi, valamint gróf Teleki Pál magyar főcserkész (ő volt a táborparancsnok) és Horthy Miklós kormányzó is. Sőt, a tábor megnyitójára Bi-Pi és Horthy együtt érkezett. Ez volt az első cserkésztalálkozó, ahol repülőscserkészek is részt vettek.
Érdekes kérdést vetett fel a dzsemborin Trianon kérdésének kezelése. A magyar cserkészek 1920 óta viselik a kalap- vagy sapkaboglárba tűzött árvalányhaj-csokrot, ez a trianoni országcsonkításról emlékezik meg. Ám egy nemzetközi találkozón, ahol a cserkésztörvény alapján az elcsatolt területek más nemzetiségű cserkészeit is testvérként kell kezelni, nem engedhető meg az ellenségeskedés. Az összejövetel előtt kiadott Magyar Cserkész Jamboree levele című kiadvány így ad utasítást: Ismered Trianont; tudod pontosan, mit veszítettünk, ( ) tájékozva légy igazságtalanságainkról, vitás kérdéseiről, pontosan tudj felelni mindenre. Haszontalan fráter az, aki a magyar tragédiára vonatkozó bármely kérdésre tudatlanságból, hanyagságból, nem tud megfelelni. Magad soha elő ne hozd Trianont; de ha megkérdeznek, mindent kell, hogy tudj róla! A dzsembori jelvénye a csodaszarvas volt (a külföldiek fehér szarvasként emlegették), melyről a találkozót lezáró beszédében Bi-Pi így beszélt: Mindegyiktek hordja a Magyar Fehér Csodaszarvas jelvényét. Kívánságom, hogy őrizzétek e jelet és emlékezzetek arra, mikor elmentek innen. Az ősmagyarok követték a csodaszarvast s ez a Boldogság ösvényére vezette őket. A Fehér Szarvast a cserkészjellem szimbólumának tekinthetjük. Ez vezet benneteket szembenézve új kalandokkal, melyekre a cserkészet céljainak követése közben akadtok. Az 1933-as dzsemborit nyugodtan nevezhetjük a magyar cserkészet csúcsának, mely hosszú időre meghatározta a hazai irányvonalat. A korabeli statisztikák szerint ettől az évtől egészen a háború kezdetéig folyamatosan emelkedett mind a cserkészek, mind az általuk megrendezett országos táborok száma. Liliomtiprás A II. világháború durván közbeszólt. Egyre kevesebb tábort lehetett rendezni, egyre több cserkészt besoroztak katonának. 1941 ráadásul a magyar és világcserkészet fekete éve lett. Január 8-án, 84 éves korában az alapító Bi-Pi átköltözött a mennyei cserkésztáborba. Búcsúüzenetében (melyet még
korábban írt és egy halálom esetén feliratú borítékban helyezett el) így fogalmaz: Kedves cserkészek! ( ) Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket! Barátotok: Robert Baden-Powell A magyar cserkészet tragédiája azonban ennél is nagyobb volt, hiszen Teleki Pál halálának körülményeit számtalan, mai napig nem tisztázott körülmény homályosítja el. 1941. április 3-án holtan találták a miniszterelnök-főcserkészt a budavári Sándor-palotában. A hivatalos történetírás öngyilkosságként kezeli a történelmi eseményt, ám ennek több közvetett bizonyíték is ellentmond. A katolikus egyház egyházi temetést csak a legritkább esetben biztosított az öngyilkosoknak. Ám egy hivatalban levő miniszterelnök esetében ilyen fel sem merülhet. Az is tény, előző este szentmisén vett részt, majd másnapra előkészíttette cserkészegyenruháját, mivel újabb eseményre volt hivatalos. Idős cserkészeknek szent meggyőződésük, hogy Teleki Pált meggyilkolták. Ők azok, akik még ma is hatalmas megtiszteltetésként mesélik, hogy Teleki temetési menetén az Andrássy úton díszőrséget állhattak. Noha a II. világháború kitörése egyértelmű és mérhető hanyatlást okozott a hazai cserkészéletben, a mai öregcserkészek feledhetetlen élményként mesélnek a harmincas-negyvenes évek táborairól, lelki és gyakorlati képzésekről. Ám a szavak helyett ezúttal beszéljenek a korabeli filmhíradók: Öregcserkészek beszámolói szerint a cserkésznevelés alapja a tisztelet volt. A farkaskölykök, cserkészek tisztelettel viseltettek cserkészvezetőik iránt, akik pedig tisztelettel kezelték a cserkészeket köreikbe hozó szülőket. A cserkészvezetők az alájuk tartozó cserkészeket pedig tekintéllyel és szeretettel irányították, a közösség csak így fejlődhetett. A háború után, 1946. július 4-én Rajk László belügyminiszter a Magyar Cserkészszövetséget rendeleti úton feloszlatta. A konzervatív értékrendű mozgalmat lejárató akciókhoz a kommunista propagandát
is igénybe vették: a Világosság címoldalon számolt be arról, hogy Szombathelyen és Baján a cserkészek nagyarányú összeesküvését leplezték le, majd a Szabadság című kommunista lap Orgyilkos fasiszta merénylet a Teréz-körúton: két halott, több súlyos sebesült címmel közölt cikket. A lap Péter Gábort, a politikai rendőrség (ez az ÁVO elődje volt) vezetőjét is nyilatkoztatta: A tettes, jobb családból származó, 18 év körüli fiatalember, akin rövid cserkésznadrág, harisnya és sárga cipő volt. A vizsgálat első adatai szerint a merénylő fiatalember valószínűleg egy cserkész- vagy Kalotszervezet tagja volt. 1948. március 3-án a Magyar Nap pedig Cserkészálarcban szervezkedik a nyugatos reakció címmel közölt gyalázkodó cikket. 1946 júliusában a parlamentben még több (főleg kisgazda) képviselő is tiltakozott a rajki betiltás ellen, ezért a kommunisták egy látszatközgyűlés keretében először a cserkésztörvényből eltüntették az Istennek, hazának és embertársaknak tartozó kötelezettségek kitételét, a szabályzatokból pedig kizsigerelték az erkölcsi alapokon nyugvó humánumot. Az 1947-es dzsemborin még volt magyar kontingens erős politikai felügyelet alatt. Végül 1948 májusában kimondták, hogy a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége beolvad az Úttörő Mozgalomba. Búvópatak és újjászületés A tiltás időszakában az összetartó közösségeket a legbrutálisabb eszközökkel próbálták szétverni. Az egykori cserkészeket megfigyelték, összejöveteleiket tiltották, ezért csak titokban, családoknál, presszókban jöhettek össze. A cserkészcsapatok némelyike turistatársaságként próbált mozogni, de nyilvános táborokat már nem rendeztek. Ennek ellenére voltak, akik saját magukat nem kímélve továbbvitték a cserkész szellemiséget, őket hosszú börtönbüntetésre ítélték. A magyar cserkészet nyugati emigrációba kényszerült, ez volt kezdetben a Hontalan Sasok, ami később Teleki Pál Cserkész Munkaközösség, Magyar Cserkészszövetség, végül Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működött és működik ma is. Az új egyesülési törvény által engedélyezett társadalmi szervezetként 1989. február 11-én alakult meg a Magyar Cserkészszövetség, mely ma a gyermekek és fiatalok első számú mozgalmának nevezhető. A határon túli magyar cserkészeket ottani szövetségek tömörítik, akiket az anyaországgal a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma köt össze. A százéves évfordulón tartott mai, ünnepi emlékülésen az Országgyűlés elnöke a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának Arany Országgyűlési Emlékérmet, míg a határon túli, az emigrációs és a hazai szövetségnek Ezüst Országgyűlési Emlékérmet adományozott. Az Országgyűlés elnöke egyúttal egy korábban a Parlament épületére kitűzött zászlót ajándékozott a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának. A felsőházi teremben tartott ünnepségen a cserkészszövetségek vezetői emlékeztek meg a centenáriumról. A Külföldi Magyar Cserkészszövetséget vezető Lendvai-Lintner Imre azt emelte ki, hogy az alapítók között katolikusok és protestánsok is voltak és a magyar cserkészet máig megőrizte ökumenikus mivoltát. Henn Péter a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke a mozgalom elmúlt száz évét méltatta, míg a közösség és a természet fontosságát mint két alappillért hangsúlyozó Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke azt mondta, hogy a cserkészet jó állampolgárokat akar nevelni, akik közösségüknek felkészült, tudatos és talpraesett tagjai. Luc Panissod, a Cserkész Világszövetség főtitkára videóüzenetben és levélben köszöntötte a centenáriumát ünneplő Magyar Cserkészszövetséget. A szövetség a százéves évfordulóra centenáriumi százforintos éremmel is emlékezik.
A ma már idős öregcserkészek ma tapasztalataikkal segítik a fiatalabbakat, hogy a mai kor szelleme mellett ne feledkezzenek meg a cserkészet eredeti szellemiségéről sem. Ez a szellemiség, ez a mozgalom él tovább a ma százéves Magyar Cserkészszövetségben.
DZ barikad.hu Forrás URL: https://alfahir.hu/az_eltiporhatatlan_cserkeszliliom-20121228