EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.7. COM(2013) 940 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A közlekedési törzshálózat kiépítése: Törzshálózati folyosók és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz {SWD(2013) 542 final} HU HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A közlekedési törzshálózat kiépítése: Törzshálózati folyosók és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 1. BEVEZETÉS A TEN-T iránymutatások felülvizsgálatával 1 az Európai Unió első ízben határozta meg a közlekedési infrastruktúra olyan törzshálózatát, amely az összes közlekedési módot magában foglalja, és amelyet objektív módszertan alapján állapítottak meg 2. Az új iránymutatások 2030-at tűzték ki határidőként a törzshálózat átadására. Ez a folyamat lehetővé tette a beruházási prioritások és a potenciálisan finanszírozandó projektek meghatározását is. Az ambiciózus TEN-T politika ambiciózus költségvetést igényel a politika megvalósításának felgyorsításához. A 2014 2020-as többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben 26,250 milliárd euró értékű költségvetést biztosítottak a TEN-T számára 3, ideértve azt a 11,305 milliárd eurót is, amelyet a Kohéziós Alapra jogosult tagállamok számára különítettek el (a kohéziós keret ) 4, ami háromszoros növekedést jelent a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési prioritásairól szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal 5 párhuzamosan e közlemény célja: tájékoztatás a potenciális költségvetésről és a jövőbeni keret szerint rendelkezésre álló eszközökről; iránymutatás a potenciális pályázóknak az alapok közvetlen kezelésével kapcsolatban, és tájékoztatás a Bizottság potenciális kedvezményezettekkel szembeni elvárásairól; annak ismertetése, hogyan kívánja támogatni a Bizottság a törzshálózati folyosók létrehozását és működtetését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása szükséges lépés a program végrehajtásának megkezdéséhez és a projektek számára elérhető alapok létrehozásához. 2. A TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓK MEGVALÓSÍTÁSA A tapasztalatok azt mutatják, hogy a transzeurópai hálózat létrehozásának legösszetettebb kérdései (1) a határokon átnyúló infrastruktúrák, (2) a műszaki átjárhatóság és (3) a különböző közlekedési módok integrációja. Ezért az új iránymutatások a törzshálózat 2030-ra 1 2 3 4 5 Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20.). A csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti az Európai Bizottságnak a jogalkotási eljárás során az Európai Parlament és a Tanács által módosított javaslatában a törzs- és átfogó hálózat meghatározásához használt módszertant. Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20.). A Kohéziós Alapból részesülő tagállamokban kell elkölteni nagy hozzáadott értékű uniós projektekre, amelyek célja az Unió keleti és nyugati részei közötti összeköttetések megerősítése. C(2013)9690 HU 2 HU
történő hatékony kiépítésének támogatására tervezett megvalósítási eszközeként bevezették a törzshálózati folyosók fogalmát. A törzshálózati folyosók összehozzák a legfontosabb érdekelt állami és magánfeleket a legjelentősebb közlekedési útvonalak mentén azért, hogy az igények és a rendelkezésre álló források függvényében megtervezzék és fejlesszék az infrastruktúrát. 2.1. Melyek a törzshálózati folyosók? A törzshálózati folyosók fogalmát az új 1315/2013/EU TEN-T rendelet IV. fejezete határozza meg. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a kilenc törzshálózati folyosó földrajzi összehangolását határozza meg. Az 1. ábra a törzshálózati folyosók sematikus áttekintő térképét mutatja be a TEN-T rendelet 44. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint. HU 3 HU
1. ábra: A törzshálózati folyosók sematikus áttekintő térképe a TEN-T rendelet 44. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint Mindegyik törzshálózati folyosó felöleli az összes közlekedési módot (a közúti, a vasúti, a belvízi, a tengeri és a légi közlekedést), és különösen a különböző közlekedési módok közötti csatlakozási platformokat (tengeri kikötőket, belvízi kikötőket, repülőtereket, vasúti-közúti terminálokat), így segítve elő a hatékony és fenntartható áruszállítási szolgáltatások kialakítását. A folyosók a modális integrációra, az átjárhatóságra és az infrastruktúra koordinált fejlesztésére összpontosítanak, különösen a határszakaszokon, valamint a közlekedési módok és a szűk keresztmetszetek tekintetében. A folyosók továbbfejlesztik a forgalomirányítási rendszereket, és elősegítik a fenntartható áruszállítási szolgáltatások, az innováció és az új technológiák bevezetését, például az alternatív tüzelőanyagok használatához szükséges infrastruktúra kialakítását. Ahol lehet, a folyosók tengeri szállítási térségben a tengeri gyorsforgalmi utakat fogják használni, vasúti árufuvarozási térségben pedig a vasúti árufuvarozási folyosókat. 2.2. A törzshálózati folyosók működése 2.2.1. Európai koordinátorok A jelenlegi TEN-T politika kiemelt fontosságú projektjeiben tevékenykedő európai koordinátorok kapcsán nyert kedvező tapasztalatokat követve 6 a törzshálózati folyosókat érintő munkát az európai koordinátorok viszik tovább. A TEN-T rendelet meghatározza az európai koordinátorokkal kapcsolatos követelményeket, feladatokat és kijelölési eljárást. 7 Mindegyik folyosóért egy európai koordinátor lesz felelős. További koordinátorokat jelölnek ki a tengeri gyorsforgalmi utak és az ERTMS esetében (lásd alább). Az európai koordinátorok a Bizottság nevében tevékenykednek. A Folyosók Fórumán az európai koordinátorok elnökölnek, a Bizottság segítségével. 2.2.2. A folyosóval foglalkozó fórum és a munkacsoportok Az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve az európai koordinátor hozza létre a folyosóval foglalkozó fórumot az adott törzshálózati folyosóra vonatkozóan. A folyosóval foglalkozó fórum tanácsadó testületként működik; elnöke az európai koordinátor, résztvevői pedig a tagállamok és az érintett tagállamok egyetértésével más olyan kiválasztott tagok, például régiók, pályahálózat-működtetők, vasúti árufuvarozási folyosók, folyami bizottságok (ahol vannak ilyenek), kikötők, repülőterek, vasúti-közúti terminálok, üzemeltetők, felhasználók és más érdekelt felek képviseletében. A folyosóval foglalkozó fórumok a törzshálózati folyosók fontos elemei. Céljuk, hogy közös, magas szintű struktúraként szolgáljanak az adott folyosó vonatkozásában. Központi szerepük lesz a törzshálózati folyosó általános célkitűzéseinek megvitatásában, valamint a munkatervben meghatározott intézkedések előkészítésében és megvalósításuk nyomon követésében. A folyosóval foglalkozó fórum az első évben rendszeresebben ülésezik a munkaterv elkészítése érdekében, azt követően pedig a feltárt igényekkel összhangban ritkábban, éves gyakorisággal. A folyosóval foglalkozó fórum üléseinek az egyik érintett tagállam adhat otthont, az érintett tagállamok közötti rotációs elv alkalmazásával. A koordinátor dönthet az érintett tagállamokkal együtt munkacsoportok felállításáról a műszaki munka elvégzésére bizonyos határokon átnyúló projektek, átjárhatósági kérdések és a jobb modális integráció tekintetében. 6 7 http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-implementation/priority-projects/index_en.htm 45. cikk HU 4 HU
2.2.3. A munkaterv A TEN-T rendelet előírja, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül mindegyik folyosóhoz munkatervet kell készíteni. A munkaterv elemzi a folyosó jelenlegi helyzetét, feltárva a folyosó érintett részeit, szűk keresztmetszeteit és átjárhatósági problémáit. Ez főleg a meglévő tanulmányokon és anyagokon, valamint azok közös elemzésén alapszik. Ezt követően azonosítja a megteendő intézkedéseket, azok ütemezését, valamint a szükséges és a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Az intézkedések közé tartoznak a tervezett infrastrukturális beruházások és más olyan intézkedések, amelyek a szállítási módok közötti és a szállítási módokon belüli fizikai, műszaki, működési és adminisztratív akadályok leküzdését, valamint a hatékony, innovatív és fenntartható multimodális közlekedés és szolgáltatások elősegítését célozzák. Ezzel összefüggésben a munkaterv meghatározhatja azokat a lehetséges intézkedéseket is, amelyek növelik a tengeri és a szárazföldi törzskikötők szerepét az intermodalitás elősegítésében. Az európai közlekedési folyosókkal (azaz a törzshálózati folyosókkal, a vasúti árufuvarozási folyosókkal, adott esetben a folyami bizottságokkal) foglalkozó különböző irányító testületek közötti szoros együttműködés szükséges az összhang biztosításához, a szinergiák kihasználása és a munkafeladatok megkettőzésének elkerülése érdekében. A munkatervet a folyosóval foglalkozó fórummal folytatott konzultációt követően az érintett tagállamoknak kell jóváhagyniuk. Ezt követően a Bizottság végrehajtási határozattá alakíthatja át a munkatervet, ezzel biztosítva egyértelmű jogi keretet a törzshálózati folyosó fejlesztéséhez. A munkaterv felülvizsgálatára az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2017. évi félidős értékelésével egy időben kerül sor a munkaterv áttekintése, részletesebb kidolgozása és szükség esetén frissítése érdekében. 2.2.4. Ütemezés A munkaterv TEN-T rendeletben meghatározott határidőn belüli elkészítése érdekében a Bizottság az alábbiak szerint irányozza elő a törzshálózati folyosók tájékoztató jellegű menetrendjét: 2014. első negyedév Az európai koordinátorok kinevezése 2014. április, június, október, november A folyosóval foglalkozó fórum ülései a munkaterv kidolgozása céljából 2014. áprilistól A munkacsoportok létrehozása és ülései 2014. december A munkaterv jóváhagyása a tagállamok részéről 2015. január A Bizottság esetleges végrehajtási aktusa 2015-től A folyosóval foglalkozó fórum és a munkacsoportok rendszeres ülései 2.2.5. Horizontális koordinátorok A TEN-T rendelet két európai koordinátort ír elő a törzshálózati folyosók európai koordinátorain kívül. Ezek a koordinátorok a tengeri gyorsforgalmi utak és az ERTMS összehangolt megvalósításán fognak dolgozni, mivel ezek a kérdések az egész törzshálózatot érintik, így tekintetükben előnyösebb a horizontális megközelítés. A rendelet e koordinátorok számára nem irányozza elő fórum és munkaterv kialakítását. HU 5 HU
Ugyanakkor a tengeri gyorsforgalmi utak koordinátora a kijelölése után két évvel részletes végrehatási tervet készít a tengeri gyorsforgalmi utak tekintetében. 8 Az ERTMS koordinátora az ERTMS-t érintő európai megvalósítási terv alapján dolgozik 9, amely az ERTMS-nek a törzshálózati folyosókon és a teljes törzshálózaton történő teljes megvalósítására terjed ki. 2.3. A törzshálózati folyosók együttműködése más kezdeményezésekkel A TEN-T rendelet és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elfogadására indított jogalkotási eljárás folyamán nagy erőfeszítéseket tettek a törzshálózati folyosók és a 913/2010/EK rendelet alapján létrehozott vasúti árufuvarozási folyosók közötti maximális összhang és szinergia biztosítására 10. Működésüket és szerkezetüket előreláthatólag nem változtatja meg a TEN-T rendelet, földrajzi hatályuk pedig megfelel a törzshálózati folyosóknak, lehetővé téve azt, hogy mindkét csoport ugyanazokat a tanulmányokat használja fel, ugyanazok legyenek a tárgyalópartnereik, és biztosított legyen az uniós pénzügyi támogatásra való jogosultság. A vasúti árufuvarozási folyosók képviselőinek részt kell venniük a folyosóval foglalkozó fórumon. A törzshálózati folyosók és a munkaterv létrehozása lehetővé teszi a közlekedés fenntarthatóságát mérő mutatók, például a Zöld folyosók -ról 11 szóló tanulmányban kialakított mutatók gyakorlati alkalmazását, és hozzájárul a Bizottság kikötőkkel kapcsolatos kezdeményezéséhez 12. Ez utóbbi, a meglévő kikötői kapacitások jobb kihasználására, a kikötői beruházásokat vonzására és a szükséges hátországi összeköttetéseket fejlesztésére törekedve, proaktív szerepet ruház a kikötői érdekelt feleknek a folyosóval foglalkozó fórumokon. A NAIADES II 13 a törzshálózati folyosók megvalósítására fog építkezni annak érdekében, hogy jól hajózható minőségi belvízi utakat biztosítson a teljes törzshálózatban. A NAIADES II vonatkozó intézkedéseit, mint például a folyami információs szolgáltatások továbbfejlesztését és az ágazat fenntartható jellegét elősegítő intézkedéseket, ahol lehet, be kell építeni a folyosókkal foglalkozó fórumok üléseibe és munkaterveibe, ami a belvízi utak érdekelt feleinek aktív részvételét igényli. A Marco Polo Kezdeményezés tovább folytatódik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz szerves részeként, a TEN-T rendelet 32. cikkében található fenntartható áruszállítási szolgáltatások meghatározásával összhangban. 3. A TEN-T MEGVALÓSÍTÁSA AZ EURÓPAI HÁLÓZATFINANSZÍROZÁSI ESZKÖZZEL 3.1. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz munkaprogramokra vonatkozó finanszírozási prioritásai Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetése nem elegendő a törzshálózat esetében megállapított beruházási igényekhez viszonyítva, amelyek mintegy 250 milliárd eurót tesznek ki. Ezért a Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy az 8 9 10 11 12 13 A TEN-T rendelet 21. cikke A 2012/88/EU határozatban: A Bizottság határozata (2012. január 25.) a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról, HL L 51., 2012.2.23., 1 65. o. Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról, HL L 276., 2010.10.20., 22 32. o. Lásd például: http://www.supergreenproject.eu/ Lásd: COM(2013)295 A kikötők mint a növekedés motorjai és COM(2013)296 Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról Lásd COM(2013)623 A minőségi belvízi hajózás megvalósítása NAIADES II HU 6 HU
alapokat hatékonyan használja fel, és az uniós pénzeszközök összpontosítását a fehér könyvben meghatározott és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet szerinti prioritású európai közlekedéspolitikának megfelelően optimalizálja. Különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet I. mellékletének IV. részét 14 kell figyelembe venni, amely azt határozza meg, hogy az alapok 80 %-át kell a szűk keresztmetszetek megszüntetésére, a vasúti átjárhatóság javítására, a hiányzó kapcsolatok áthidalására és különösen a határokon átnyúló szakaszok fejlesztésére fordítani. A javasolt, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kiegészíti a rendeletet, annak érdekében, hogy számba vegye az éves és a többéves munkaprogramokban érvényesítendő finanszírozási prioritásokat. Az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek számára a hosszú távú előreláthatóság biztosítása érdekében azonban a Bizottság úgy határozott, hogy tisztázza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz-alapok elosztását a 2014 2020 közötti időszakban elsőbbséget élvező minden egyes terület vonatkozásában. Az egyes elsőbbséget élvező területek finanszírozása figyelembe veszi az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben meghatározott feltételeket, ideértve a különböző plafonértékeket és célkitűzéseket. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletnek megfelelően a Bizottság előnyben részesíti a nagy hozzáadott értékű uniós projekteket. Ez különösen azokat a projekteket jelenti, amelyek a határokon átnyúló szakaszokat építik ki vagy korszerűsítik, megszüntetik a szűk keresztmetszeteket a fő európai közlekedési utakon, és előnyben részesítik a hálózatból jelenleg hiányzó kapcsolatok megvalósítását. A fenti elemeket figyelembe véve a Bizottság úgy véli, meg tudja határozni mindegyik előnyben részesített terület terjedelmét, lehetővé téve ugyanakkor az alapok rugalmas kezelését. 3.1.1. Határokon átnyúló, szűk keresztmetszetet megszüntető és multimodális projektek a törzshálózati folyosókon E prioritás keretében a Bizottság az elérhető finanszírozási eszközöket azon projektekre kívánja összpontosítani, amelyek a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek: a jelentősebb, hiányzó, határokon átnyúló projektekkel, a szűk keresztmetszetekkel és más fejlesztendő határokon átnyúló szakaszokkal kapcsolatos projektekre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz előnyben részesíti a zöldebb közlekedési módokat, vagyis a vasúti és a belvízi közlekedést szolgáló infrastruktúra fejlesztését, ugyanakkor mentességet ad az ilyen hálózatokkal nem rendelkező tagállamoknak. a) A jelentősebb, hiányzó, határokon átnyúló projektek közé tartozik az Evora Merida (PT/ES) projekt, a Szajna Escaut (FR/BE/NL) projekt, a skandináviai földközi-tengeri folyosó jelentősebb projektjei, közöttük a Fehmarn Belt (DK/DE) és a Brenner Base Tunnel (IT/AT) projekt, a földközi-tengeri folyosó jelentősebb projektjei, ideértve a Lyon Torino (FR/IT) szakaszt, valamint a Rail Baltic 15 (FI/EE/LV/LT/PL) projekt. A Bizottság becslése szerint az említett első öt projekt összesen mintegy 5 milliárd eurót emészthet fel 2014 és 2020 között, míg a Rail Baltic projekt költségét 3,6 milliárd euróra becsülte a legfrissebb tanulmány 16. b) A jelentősebb hiányzó összeköttetéseken kívül a transzeurópai forgalomáramlást a jelentősebb gazdasági központok, kikötők vagy városi területek közötti jelentősebb szűk keresztmetszetek megléte akadályozza. A jelentősebb szűk keresztmetszetek közé tartozik például a Stuttgart Ulm vasúti összeköttetés Németországban a Rajna 14 15 16 IV. rész: konkrét közlekedési célkitűzésekre vonatkozó indikatív százalékos értékek A Rail Baltic projekt a kohéziós keret magasabb társfinanszírozási arányaiban részesülhet. AECOM tanulmány, 2011. május, a TEN-T program finanszírozásában HU 7 HU
Duna folyosón, a dunai zsilipek a Vaskapunál, Románia és Szerbia határán, a Halle/Lipcse Nürnberg nagy sebességű vasúti összeköttetés, az Albert Kanaal hídjai vagy a Perpignan Montpellier nagy sebességű vasútvonal, amely az Ibériai-félsziget és Franciaország nagy sebességű hálózatait kapcsolja össze. c) Számos, a határokon keresztüli forgalomáramlás elősegítése érdekében fejlesztendő határokon átnyúló szakasz is van egész Európában. Az olyan projektek igényelnek jelentősebb munkálatokat, mint például a Duna Bulgária és Románia közötti közös szakaszának korszerűsítése, a Katowice (PL) Zilina (SK), München (DE) Salzburg (AT) vasúti összeköttetés vagy az Arad (RO) Szófia (BG) Thessaloniki (EL) közötti kapcsolat. d) A törzskikötők a törzshálózat belépési pontjai; az itt meglévő szűk keresztmetszeteket is meg kell szüntetni, például a hátországi összeköttetések javításával. e) Ez a prioritás olyan projektekre is kiterjed, amelyek multimodális integrációt biztosítanak, vagy elősegítik a vasúti átjárhatóságot, például a tengeri és a belvízi kikötők multimodális kapacitásait javító projektek, a nyomtávot az európai névleges nyomtávhoz igazító projektek és az akadálymentesség javítását figyelembe vevő projektek. Emellett a városi csomópontokat érintő projektekre is kiterjed. A Bizottság becslése szerint a b) e) csoportba tartozó projektek összesen 3,5 és 4,5 milliárd euró közötti összeget emészthetnek fel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Ezen kívül a kohéziós keret 11,3 milliárd eurós összegének nagy részét a határokon átnyúló vagy a szűk keresztmetszeteket érintő projektekre fogják felhasználni a törzshálózati folyosókon. Egyéb prioritások Az alábbi táblázat a többi prioritás indikatív áttekintését, valamint a Bizottságnak a lehetséges pénzügyi támogatással kapcsolatos becslését mutatja be. Ezek az összegek nem vágnak elébe azoknak a döntéseknek, amelyeket a Bizottság meghoz a munkaprogramokkal összefüggésben vagy a projektekre vonatkozó finanszírozási határozatok elfogadásakor. Finanszírozási prioritások Indikatív Magyarázatok összegek (euróban) SESAR 2,3-3 milliárd ERTMS 800-1100 A SESAR rendszer kiépítése mintegy 3 milliárd euró értékű uniós költségvetési forrást igényel. A SESAR horizontális prioritást képvisel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben. Az ERTMS horizontális prioritást képvisel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben. HU 8 HU
Tengeri gyorsforgalmi utak 500-900 Átfogó hálózati projektek 600-1000 A TEN-T rendelet 21. cikkének meghatározása szerint a tengeri gyorsforgalmi utak horizontális prioritást képviselnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben. E projektek felső határa az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési keret 5 %-a. A Kohéziós Alapból áthelyezett 11 305 milliárd euró csak a törzshálózatra használható fel. Az 5 %-os felső határon felül is felhasználhatók pénzügyi eszközök. Új technológiák és innováció az összes mód vonatkozásában Egyéb telematikai alkalmazási rendszerek (RIS, ITS, VTMIS, e- Maritime) Az áruszállítással járó zaj csökkentését célzó intézkedések tekintetében 250-400 250-400 200-260 Az új technológiákat és az innovációt a TEN-T rendelet 33. cikke határozza meg. A fedélzeti elemek felső határa 5 %, ideértve a SESAR fedélzeti elemeit is. E projektek felső határa az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési keret 1 %-a. Áruszállítási tekintetében szolgáltatások 150-200 A fenntartható áruszállítási szolgáltatásokat a TEN-T rendelet 32. cikke határozza meg. HU 9 HU
Prioritás A transzeurópai közlekedési hálózat és a szomszédos országok infrastrukturális hálózatai összekapcsolását célzó projektek Összegek (euróban) 50-100 Magyarázatok Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján támogatható projekteket a TEN-T rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) e) pontja sorolja fel. Pénzügyi eszközök 1,3 2,4 milliárd A becsült közlekedési piaci bevezetés költsége mintegy 2 milliárd euró. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedést, energiaipart és távközlést felölelő teljes költségvetése vonatkozásában 10 %-os felső határ van meghatározva a jogalapban, amely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz-keret 20 %- áig növelhető. Programtámogató intézkedések (PSA) 260 A programtámogató intézkedések a Bizottságnál az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kezelése és a TEN-T végrehajtása kapcsán felmerült műszaki és igazgatási segítségnyújtási kiadásokból állnak. Felső határuk az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési keretének 1 %-a, és elsősorban a Végrehajtó Ügynökség költségeinek fedezésére használják fel. A Kohéziós Alapból részesülő tagállamok számára speciális programtámogató intézkedések állnak rendelkezésre. 3.2. A támogatások közvetlen kezelésének alapelvei és a főbb várakozások Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt közvetlenül a Bizottság irányítja egy végrehajtó ügynökség segítségével. A pályázati felhívásokhoz az indikatív költségvetést, a menetrendet, a célkitűzéseket és az előirányzott eredményeket, a prioritásokat, a társfinanszírozás lehetséges maximális mértékét, valamint a támogathatóságot, a kiválasztási és az odaítélési kritériumokat meghatározó éves és többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bizottság vizsgálati eljárás szerinti jóváhagyása után. A Bizottság melyet egy végrehajtó ügynökség segít a felelős a projektek értékeléséért és kiválasztásáért, valamint a program technikai és pénzügyi végrehajtásának irányításáért, így a kedvezményezettekkel folytatott párbeszédért, a technikai és az adminisztratív tanácsadásért, a beszámolással kapcsolatos iránymutatásért, a projekt teljesítésének nyomon követéséért. Az értékelést illetően a Bizottság a 2007 2013-as TEN-T program kétlépcsős megközelítését szándékozik alkalmazni; az első lépcső a végrehajtó ügynökség által, független uniós szakértők bevonásával szervezett külső értékelés, a második lépcső pedig a bizottsági szinten HU 10 HU
végzett belső értékelés. A külső értékelők által adott indokolással ellátott vélemény tanácsadó jellegű a Bizottság számára, és a Bizottság döntéseit kellőképpen megindokolva eltérhet a külső értékelők tanácsától. A Bizottság fenntartja magának az előjogot arra, hogy részlegesen finanszírozzon valamely projektet és csökkentse a projektjavaslat hatályát, ha az olyan elemeket tartalmaz, amelyek nincsenek összhangban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben meghatározott finanszírozási prioritásokkal. Az uniós finanszírozás legjobb kihasználását célul kitűzve a Bizottság a 12. cikk (2) bekezdését fogja alkalmazni, amely a projekt előrehaladásának értékelését követően, különösen az intézkedés végrehajtása során bekövetkező jelentősebb késések esetén a források átcsoportosítását irányozza elő az intézkedés pénzügyi támogatásának csökkenését vagy megszűnését követően abban az esetben, ha a projektek nem a finanszírozási határozatoknak megfelelően teljesítenek. Ezért a Bizottság felhívja a kedvezményezetteket, hogy megfelelő tartalékokkal reális mérföldköveket javasoljanak a projekt végrehajtásához. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet 10. cikk (6) bekezdésének és a TEN-T rendelet 7. cikk (2c) bekezdésének megfelelően a projektek számára biztosított pénzügyi támogatás összegét az egyes projektek költség-haszon elemzése, az uniós költségvetési források rendelkezésre állása és az uniós finanszírozás tőkeáttételének maximálisra növelése iránti igény szerint alakítják. Következésképpen a munkákra vonatkozó összes projektjavaslathoz 17 költség-haszon elemzést kell mellékelni, amely javaslatot tesz a projekt által igényelt társfinanszírozás mértékére, ugyanakkor figyelembe veszi az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben meghatározott maximális finanszírozási mértékeket. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kohéziós keretéből finanszírozott projekteket illetően a tagállamokat elismert módszertan, különösen a kohéziós politikai módszertan 18 használatára kérik. Az érintett projektjavaslatok a törzshálózati folyosók munkatervei figyelembevételével is értékelhetők, amelyek további elemet szolgáltatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a projektek rangsorolásához. A munkákra vonatkozó projektjavaslatoknak azt is szemléltetniük kell, hogy az intézkedés összhangban van a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. A Bizottság szándéka az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz más uniós finanszírozási programokkal való összehangolása a komplementaritás biztosítása céljából. Ez többek között az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, a Szomszédsági Beruházási Keret (NIF) vagy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében rendelkezésre álló forrásokra vonatkozik. A közvetlen irányítási eljárás azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság beavatkozik a projektek tagállamok által történő végrehajtásába: a közbeszerzési eljárások, a projektek helyszíni megvalósítása és a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárások, különösen a hatásvizsgálati eljárásokról szóló irányelv, a természetes élőhelyekről szóló irányelv és a vízügyi irányelv által előírt eljárások továbbra is a kedvezményezettek és a nemzeti hatóságok felelősségi körébe tartoznak. 17 18 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/guides/cost/guide2008_en.pdf. A 2014 2020 közötti időszakra új útmutató készül, amely 2014 első negyedévében lesz elérhető. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet 2. cikke szerint a munka alkatrészek, rendszerek és szolgáltatások, ideértve szoftverek vásárlását, szállítását és telepítését, projekttel kapcsolatos fejlesztési, építési és szerelési tevékenységek elvégzését, a felszerelések átvételét és a projekt beindítását jelenti. HU 11 HU
3.3. A kohéziós keretre vonatkozó többéves és éves felhívások sajátosságai Általános szabályként a kohéziós keretre vonatkozó szabályok és finanszírozási prioritások ugyanazok lesznek, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 14,9 milliárd euró értékű összetevője esetében, és a törzshálózati folyosókat érintő, határon átnyúló és szűk keresztmetszeteket megszüntető projektek kapnak elsődleges figyelmet. A Bizottság ugyanazon munkaprogramokkal szándékozik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz két összetevőjét lefedni. Azonban nagyobb (azaz a Kohéziós Alaphoz hasonló) mértékű társfinanszírozás áll majd rendelkezésre, és a héa-szabályok, illetve a földvásárlási szabályok a kohéziós politika szabályaihoz igazodnak. Általános szabályként a Kohéziós Alapból áthelyezett 11,3 milliárd euró vonatkozásában a fent említett centralizált gazdálkodás szabályait alkalmazzák. Megjegyzendő, hogy a Bizottság megítélése szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetéséből származó magas társfinanszírozás lehetősége a projektek és előnyeik szigorú értékelését igényli a projektgazdák korlátozott mértékű hozzájárulása miatt. Ez utóbbi különösen a projektjavaslatok hatókörének alapos elemzését jelentené az uniós finanszírozás hatékony felhasználásának biztosítása érdekében. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megvalósításának első három évében a kohéziós kereten belüli finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során betartják az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kohéziós Alap szerinti nemzeti kiosztást. Ez azt jelenti, hogy az első három évben egyik támogatható tagállam részére sem állapítható meg olyan projektekhez nyújtott társfinanszírozási összeg a Kohéziós Alapból átirányított költségvetés 11,3 milliárd euró értékű részének terhére, amely nagyobb, mint az adott tagállamra vonatkozó nemzeti kiosztás. Annak érdekében, hogy az összes támogatható tagállamnak biztosítsák a lehető legnagyobb lehetőséget kiváló minőségű és uniós hozzáadott értékkel rendelkező, átgondolt projektek készítésére, a Bizottság 2014, 2015 és 2016 tavaszán szándékozik felhívásokat indítani. Ha azonban a 2016. évi utolsó felhívás után is maradnak fel nem használt anyagi eszközök, akkor a nemzeti kiosztás elvének alkalmazása nélkül további felhívásokat szerveznek 2017 tavaszától a fennmaradó összegek felhasználására. 2017. január 1-jétől a felhívások keretében olyan pénzeszközöket is kioszthatnak, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet a támogatások törlésével, csökkentésével, felfüggesztésével és megszüntetésével kapcsolatos 12. cikkének megfelelően a hatályos finanszírozási határozatoknak nem megfelelően teljesítő projektekből vonnak el. Ezeket a felhívásokat továbbra is a Kohéziós Alapból részesülő tagállamok projektjeire tartják fenn, a fenti első bekezdésben felsorolt speciális szabályok alkalmazása mellett. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet 11. cikkében foglaltak szerint különös figyelmet kapnak a programtámogatási intézkedések, amelyek a Kohéziós Alapra jogosult tagállamok adminisztratív készségét erősítik a megfelelő tervezett projektek kialakítása céljából. Ezek az intézkedések többféle formát ölthetnek: lehetnek a projektekhez szükséges előkészítő tanulmányokhoz nyújtott támogatások; a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS program) segítségét veszik igénybe; végül pedig célzott technikai segítség is nyújtható a potenciális kedvezményezetteknek, például vasúti pályahálózatok működtetőinek, hogy ezek a szervezetek segítséget kapjanak a projektjavaslatok elkészítéséhez. 3.4. Pénzügyi eszközök Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyik kulcseleme az innovatív pénzügyi eszközök (köztük a projektkötvények) használatának növelése olyan környezet kialakítása céljából, HU 12 HU
amely elősegíti az infrastrukturális magántőke-befektetést. Ez utóbbi célja az, hogy alternatívát kínáljon a hagyományos támogatás mellett, és megszüntesse a finanszírozási hiányosságokat a stratégiai beruházások területén. A Bizottság konzultációkra törekszik több partnerrel, ideértve a pénzügyi intézményeket is, és alkalmas időben egy szakpolitikai dokumentumot tesz közzé, amely ismerteti a pénzügyi eszközök közlekedés területén történő felhasználásának céljait és feltételeit az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletben foglaltak szerint. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátása fokozatosan növekvő lesz. Az összes pénzügyi eszközre vonatkozóan a rendelkezésre álló költségvetést 2015-ig a teljes Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz-keret 10 %-ában határozták meg, míg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belül a projektkötvényekre rendelkezésre álló források 230 euró összegre korlátozódnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz három ágazata tekintetében. 2015 után, ha a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának végső értékelése kedvező, és ha a piaci bevezetés eléri a 8 %-ot, az összes pénzügyi eszközre vonatkozóan rendelkezésre álló költségvetés akár 20 %-ra növelhető. HU 13 HU