EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.7.2011 2011/2089(INI) JELENTÉSTERVEZET A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé (2011/2089(INI)) Jogi Bizottság Előadó: Klaus-Heiner Lehne PR\871741.doc PE467.330v01-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...9 PE467.330v01-00 2/15 PR\871741.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé (2011/2089(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Nyilvános konzultáció: A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé című, 2011. február 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0173), tekintettel a Károk számszerűsítése a Szerződés 101. és 102. cikkének megsértése alapján indított kártérítési keresetekben című útmutató-tervezetre (Brüsszel, 2011. június), tekintettel a kollektív fogyasztói jogorvoslatról szóló zöld könyvet nyomon követő vita alapjául szolgáló bizottsági konzultációs dokumentumra (Brüsszel, 2009), tekintettel 2009. március 26-i állásfoglalására az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló fehér könyvről 1, tekintettel a Bizottság kollektív fogyasztói jogorvoslatról szóló, 2008. november 27-i zöld könyvére (COM(2008)0794), tekintettel a Bizottság 2008. április 2-i fehér könyvére az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről (COM(2008)0165), tekintettel a Bizottság Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007 2013: A fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése, és hatékony védelmük című, 2007. március 30-i közleményére (COM(2007)0099), tekintettel a polgári, kereskedelmi és családi ügyekben zajló viták alternatív rendezéséről szóló,...-i állásfoglalására 2, tekintettel a közvetítésről szóló irányelv tagállamok általi végrehajtásáról, a közvetítésre gyakorolt hatásáról és a bíróságok hozzáállásáról szóló, -i állásfoglalására 3, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0000/2011), A. mivel az európai igazságügyi térségben a polgárok és a vállalatok nemcsak jogokat kell, hogy élvezzenek, de képesnek kell lenniük e jogok hatékony és eredményes érvényesítésére is, 1 HL C 117. E, 2010.5.6., 161. o. 2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0000. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0000. PR\871741.doc 3/15 PE467.330v01-00
B. mivel a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok célja, hogy a határokon átnyúló esetekben lehetővé tegye a felek számára jogaik eredményes érvényesítését 1 vagy a közvetítés útján történő peren kívüli megegyezést 2, C. mivel az uniós jogszabályok betartatásában a nemzeti és az európai hatóságok játsszák a főszerepet, és a magánfelek általi jogérvényesítés csupán kiegészítheti, de nem helyettesítheti a hatóságok általi jogérvényesítést, D. mivel a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és az arányosság elvét az Unió kizárólagos hatáskörébe nem tartozó valamennyi javaslat tekintetében, 1. üdvözli a fent említett átfogó konzultációt, és hangsúlyozza, hogy a jogellenes gyakorlatok károsultjai polgárok és vállalatok egyaránt számára lehetővé kell tenni, hogy kártérítést követeljenek egyéni veszteségeikért és az elszenvedett károkért, különösen az elszórtan elszenvedett és kis értékű károk esetében, ahol a költségkockázat az elszenvedett károkhoz képest aránytalan; 2. felhívja a figyelmet az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága erőfeszítéseire, hogy visszaszorítsa a megalapozatlan jogvitákat és a csoportos keresetek egyesült államokbeli rendszerével való visszaéléseket 3, és hangsúlyozza, hogy Európának tartózkodnia kell az amerikai típusú csoportos kereseti rendszer vagy hasonló visszaélésekre alkalmat adó bármilyen más rendszer bevezetésétől; 3. üdvözli a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek a jogorvoslat megkönnyítésére irányuló, ugyanakkor a visszaélésszerű pereskedési kultúrát megakadályozó jogszabályok bevezetése révén a jogellenes magatartást elszenvedő károsultak jogainak megerősítésére irányulnak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Bizottság még mindig nem állt elő meggyőző bizonyítékokkal arra nézve, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően uniós szintű fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a jogellenes magatartást elszenvedő károsultak kártérítést kapjanak az elszenvedett károkért vagy veszteségekért; 4. ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottság még nem jelezte, milyen jogalapot tart megfelelőnek a kollektív jogorvoslat terén hozandó bármilyen intézkedésnek; A hatályos uniós jogszabályok és a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat 5. megállapítja, hogy már megvannak az uniós szintű jogérvényesítési mechanizmusok, és véleménye szerint a 2 000 eurónál kisebb összegű követelésekkel kapcsolatos határon átnyúló jogviták egyszerűsítése révén különösen a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és eredményes hozzáférést; 1 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet (HL L 199., 2007.07.31., 1. o.); Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.); A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet (HL L 143., 2004.04.30., 15. o.). 2 A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelv (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.) 3 Wal-Mart Stores Inc. kontra Dukes és mások, 564 U. S. xxx (2011). PE467.330v01-00 4/15 PR\871741.doc
6. véleménye szerint a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat fontos szerepet játszik a polgárok és a vállalatok uniós jog szerint fennálló jogainak védelmében, és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet 1, valamint a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv 2 alapján bevezetett mechanizmusok jelentős mértékben javíthatók az együttműködés és a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat előmozdítása érdekében a határokon átnyúló ügyekben; 7. úgy véli, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat esetében az egyéni érdekeknek és nem a közérdeknek kell a középpontban állnia, és elővigyázatosságra szólít fel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szervezetek számára történő kiterjesztése során, miután nem indokolt, hogy ez utóbbiak a magánszemélyeknél könnyebb hozzáférést élvezzenek; Horizontális eszköz és biztosítékok 8. véleménye szerint a viták gyakran különböző iparágakat és különböző jogterületeket érintenek, és a jogellenes magatartást elszenvedő károsultak a jogorvoslat terén hasonló nehézségekkel szembesülnek a különböző ágazatokban, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kollektív jogorvoslat terén született bármilyen uniós kezdeményezés a nemzeti eljárásjog és kártérítési jog széttöredezését eredményezi, ami ahelyett, hogy erősítené, gyengíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az Unión belül; amennyiben kellő megfontolás után az a döntés születik, hogy a kollektív jogorvoslat uniós rendszere szükséges és kívánatos, kéri, hogy a kollektív jogorvoslat terén született esetleges javaslat olyan horizontális eszköz legyen, amely egységes hozzáférést biztosít az igazságszolgáltatáshoz az Unión belül; 9. hangsúlyozza, hogy egy esetleges horizontális eszköz hatókörének a kollektív kártérítés valamennyi aspektusára ki kell terjednie; hangsúlyozza továbbá, hogy különösen az eljárásjogi és a nemzetközi magánjogi kérdéseknek általánosságban, az adott ágazattól függetlenül alkalmazandóknak kell lenniük a kollektív keresetekre, míg a korlátozott, ágazati kérdéseket amelyek olyan ügyeket érintenek, mint a nemzeti versenyhatóságok által az uniós trösztellenes jogszabályok terén elfogadott határozatok esetleges kötelező ereje magában a horizontális eszközben, például annak egy külön fejezetében kell meghatározni; 10. úgy véli, hogy az elszenvedett egyéni kár vagy veszteség kulcsszerepet játszik a kereset megindítására irányuló döntésben, és véleménye szerint a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelettel összhangban rendelkezésre állhatna egy horizontális eszköz keretében biztosított kollektív jogorvoslat azokban az esetekben, ahol az egyes egyéni követelések értéke nem haladja meg a 2 000 eurót; 11. úgy véli, hogy a horizontális eszköz keretében indított kollektív kereset azokban az esetekben engedhető meg, ahol az alperes és a károsultak székhelye vagy lakóhelye nem ugyanazon tagállamban található (határokon átnyúló dimenzió), és ahol az állítólagos 1 HL L 364., 2004.12.9., 1. o. 2 HL L 110., 2009.5.1., 30. o. PR\871741.doc 5/15 PE467.330v01-00
jogsértő magatartás uniós jog által biztosított jogot sért (uniós jog megsértése); 12. ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítékokat kell kialakítani a megalapozatlan keresetek és a horizontális eszközzel való visszaélés elkerülésére, az ügyfélegyenlőségnek a bírósági eljárásban történő biztosítása érdekében, és hangsúlyozza, hogy e biztosítékoknak többek között az alábbiakra kell kiterjedniük: kizárólag képviseleti szerv indíthat keresetet egy világosan azonosított csoport nevében, és a csoport tagjait a kereset benyújtása előtt kell azonosítani ( részvételi eljárás ); a tagállamoknak ki kell jelölniük a képviseleti keresetekre jogosult szervezeteket, és szükség van olyan európai kritériumokra, amelyek egyértelműen meghatározzák e jogosult jogalanyokat; e kritériumoknak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv 1 3. cikkén kell alapulniuk, de a visszaélésszerű keresetek megakadályozásának biztosítása érdekében pontosítani kell azokat; e kritériumoknak többek között a jogosult szervezetek pénzügyi és emberi erőforrásaira is ki kell terjedniük; a vélelmezett részvételen alapuló (opt-out) rendszert el kell utasítani, mivel az ellentétes számos tagállam alkotmányával, és sérti minden olyan károsult jogait, akik esetlegesen tudtukon kívül vennének részt az eljárásban, mégis kötelezné őket a bíróság döntése; elengedhetetlen, hogy a károsultak minden esetben szabadon választhassák az egyéni kártérítési jogorvoslat lehetőségét az illetékes bíróság előtt; csak a ténylegesen elszenvedett kárért lehet kártérítést megítélni; tiltani kell a büntető kártérítést; a kártérítés fogalmából eredően a megítélt kártérítést az egyénenként elszenvedett károk arányában el kell osztani az egyes károsultak között; a sikerdíj jellegű ügyvédi díjak nagyjából ismeretlenek Európában, és elutasítandók; a kollektívan fellépő felperesek nem lehetnek jobb pozícióban az egyéni felpereseknél, és minden egyes felperesnek bizonyítania kell követelését; az okiratok felperesek elé tárására ( discovery ) vonatkozó kötelezettség nagyrészt ismeretlen Európában, és európai szinten el kell utasítani; a keresetek nem lehetnek pénzügyi kockázatoktól mentesek, és a tagállamoknak kell megállapítaniuk a költségek elosztásával kapcsolatos saját szabályaikat, amelyek értelmében a sikertelen fél viseli a másik fél költségeit; a Bizottság nem határozhat meg semmilyen feltételt vagy iránymutatást a kártérítési igények finanszírozásával kapcsolatban, miután a tagállamok jogrendszereiben többnyire ismeretlen a harmadik fél általi finanszírozás igénylése (például a megítélt kártérítésből való részesedés felajánlása révén); 13. hangsúlyozza, hogy az uniós fogyasztóvédelmi intézkedések terén a Bizottság által feltárt, uniós jogba ütköző jogsértések sok esetben szükségessé teszik a jogsértés megszüntetésére 1 HL L 166., 1998.6.11., 51. o. PE467.330v01-00 6/15 PR\871741.doc
irányuló jogorvoslat intézményének megerősítését 1, és kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat az uniós jogszabályokat, amelyekkel kapcsolatban a kártérítési jogorvoslat elnyerése nehézségekbe ütközik; 14. véleménye szerint ezeket a jogszabályokat azonosítani kell annak érdekében, hogy a horizontális eszköz biztosíthassa a kollektív kártérítési jogorvoslatot e jogszabályok, valamint a trösztellenes uniós jogszabályok megsértése esetén; kéri az érintett uniós jogszabályoknak a horizontális eszköz mellékletében való felsorolását; Alternatív vitarendezés 15. ösztönzi az alternatív vitarendezési rendszerek felállítását európai szinten a jogviták gyors és olcsó, a bírósági eljárásoknál vonzóbb alternatívaként történő rendezésének lehetővé tétele érdekében, és szorgalmazza olyan jogi kötelezettség bevezetését, amely előírja az érintett felek számára, hogy a kollektív bírósági eljárás megindítása előtt kötelesek legyenek megkísérelni a kereset kollektív megegyezésen alapuló rendezését; véleménye szerint a Bíróság által kidolgozott kritériumoknak 2 kellene e kötelezettség kiindulópontjaként szolgálniuk; Joghatóság és alkalmazandó jog 16. hangsúlyozza, hogy a horizontális eszköznek magának kell szabályokat meghatároznia a bíróságok megrohanásának (a legkedvezőbb jogrendszer kiválasztása, az úgynevezett forum shopping ) megakadályozására, és úgy véli, hogy a forum shopping nem küszöbölhető ki annak meghatározásával, hogy a jogsértést elszenvedő károsultak többségének lakóhelye szerint vagy a kár legnagyobb része bekövetkezésének helye szerint illetékes bíróság rendelkezzen joghatósággal, miután ezek a rugalmas szabályok lehetőséget nyújtanának a visszaélésekre; ezért véleménye szerint az alperes székhelye szerint illetékes bíróságnak kell joghatósággal rendelkeznie; 17. emellett kívánatosnak tartja, hogy a horizontális eszköz határozzon meg egységes szabályokat az alkalmazandó jog tekintetében, és kéri annak további vizsgálatát, hogy miként lehetne módosítani a kollíziós szabályokat; úgy véli, az egyik megoldás az lehetne, ha a károsultak többségének lakóhelye szerinti ország joga lenne irányadó, szem előtt tartva, hogy az egyes károsultak a nemzetközi magánjog Brüsszel I., Róma I. és Róma II. rendeletben meghatározott általános szabályainak megfelelően továbbra is szabadon dönthetnek a kollektív keresetben való részvétel helyett a jogorvoslat egyéni úton való elnyerése mellett; Rendes jogalkotási eljárás 18. kitart amellett, hogy az Európai Parlamentet a rendes jogalkotási eljárás keretében be kell vonni a kollektív jogorvoslat terén indított minden kezdeményezésbe, és hogy minden javaslatnak részletes hatásvizsgálaton kell alapulnia; 1 Study regarding the problems faced by consumers in obtaining redress for infringements of consumer protection legislation, and the economic consequences of such problems, Part I, Main report, 2008.08.26., 21. oldaltól 2 A Bíróság 2010. március 18-i ítélete a C-317/08 C-320/08. sz. egyesített ügyekben (Alassini-ügy, az EBHTben még nem tették közzé). PR\871741.doc 7/15 PE467.330v01-00
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a közösségi szintű szociális partnereknek. PE467.330v01-00 8/15 PR\871741.doc
INDOKOLÁS Az előadó üdvözli a Bizottság átfogó konzultációját, a kollektív jogorvoslat európai megközelítése iránti nyitottságát és a visszaélésszerű keresetekkel szembeni erős biztosítékok melletti elkötelezettségét. Az USA Legfelsőbb Bíróságának egy hátrányos megkülönböztetés miatt indított csoportos kereset ügyében hozott közelmúltbeli határozata 1 újfent igazolja, hogy az USA jogrendje is küzd az amerikai rendszer túlzásaiból fakadó, visszaélésszerű és megalapozatlan csoportos keresetek ellen, amelyeket valószínűleg nem láttak előre akkor, amikor évtizedekkel ezelőtt az ilyen típusú kereseteket bevezették. Európának szilárdan ki kell állnia minden olyan szándékkal szemben, amely visszaélésszerű kollektív eljárásokat lehetővé tévő idegen eljárásjogi elemek beemelésével változtatná meg az EU jogi hagyományait. Az előadó felfogása szerint az EU jogi hagyománya a viták egyének közötti és nem kollektív jogalanyok révén történő rendezésére irányul. Egyes esetekben azonban elképzelhető, hogy egyrészt a jogsértő magatartást elszenvedő károsultak érdeke azt kívánja, hogy egyesítsék azon követeléseiket, amelyekért máskülönben külön-külön nem lépnének fel, másrészt pedig a vállalatok érdekeit is szolgálhatja, hogy egyetlen megállapodás vagy bírói intézkedés keretében rendezzék és tisztázzák jogi szempontból az ügyet. Ebben a körben az elmúlt években számos tagállam vezetett be a bírósághoz való kollektív hozzáférés valamilyen fajtáját lehetővé tévő kollektív eszközöket. Ezek az eszközök jelentős mértékben eltérnek egymástól, formájukat tekintve például képviseleti keresetek, csoportos keresetek vagy próbaperek lehetnek. Lehetetlennek bizonyult kimerítő információt találni a vonatkozó nemzeti jogszabályokról, és különösen azok alkalmazásáról és működéséről, mivel több tagállam csak a közelmúltban vezette be ezeket a mechanizmusokat, és nem mindig áll rendelkezésre megbízható információ. Az előadót tehát nem lepi meg, hogy a Bizottság mindeddig nem igazolta az uniós fellépés szükségességét. Továbbra is részletes vizsgálatra szorul az a kérdés, hogy az EUMSZ mely cikke lehetne egy horizontális eszköz jogalapja. A nemzeti kormányok uniós fellépéssel szembeni elutasító álláspontját természetesen komolyan kell venni 2. Az előadó mindazonáltal úgy véli, hogy az európai igazságügyi térségben a polgároknak és a vállalatoknak képesnek kell lenniük jogaik hatékony és eredményes érvényesítésére. Tömeges vagy kis értékű károk esetében előfordulhat, hogy a jogsértő magatartás károsultjai valóban tartózkodhatnak a kártérítés követelésétől, mivel az egyéni kártérítés elérésének költségei az elszenvedett kárhoz képest aránytalanok lehetnek. Továbbra is azonban az uniós jog európai és nemzeti hatóságok általi érvényesítésének kell előtérben állnia, mivel e hatóságok olyan közjogi vizsgálati eszközökkel rendelkeznek, amelyek nem ruházhatók át magánszemélyekre; a magánjogi érvényesítés ennyiben továbbra is kiegészítő jellegű. 1 Wal-Mart Stores Inc. kontra Dukes és mások, 564 U. S. xxx (2011). 2 Például a francia és a német kormány elutasító válaszát lásd: http://ec.europa.eu/competition/consultations/2011_collective_redress/french_authorities_fr.pdf és http://ec.europa.eu/competition/consultations/2011_collective_redress/germany_ministry_of_justice_de.pdf. PR\871741.doc 9/15 PE467.330v01-00
A hatályos uniós jogszabályok és a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat Az elmúlt években az EU aktívan törekedett az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet például a 2 000 eurónál kisebb összegű követelésekkel kapcsolatos határon átnyúló jogviták egyszerűsítése révén lehetővé teszi az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és eredményes hozzáférést. Szükség van a rendelet további értékelésére annak megállapítása érdekében, hogy az uniós jogalkotó szándékai megvalósultak-e. Az előadó elismeri a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat fontosságát. Sok esetben, például a félrevezető hirdetések, a szerződések átláthatósága stb. esetén nincs kár, és elsőbbséget kell biztosítani a további jogellenes magatartás megszüntetésének. A Bizottság maga is jelezte, hogyan javítható a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet 1, valamint a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv 2 az együttműködés és a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat megerősítése érdekében 3. Az előadó ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a nemzeti eljárási szabályok tág értelmezése miatt, amelyek a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló, belső jellegű keresetekre vonatkozóak (az egyenértékűség elve), valamint nem lehetnek olyanok, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tegyék az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) 4. Az előadó véleménye szerint a fenti elveket tiszteletben tartva a szervezetek nem élvezhetnek privilegizált hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, és az uniós jogalkotásnak a lakosság érdekei helyett a magánszemélyek érdekeinek védelmére és érvényesítésére kell összpontosítania. Horizontális eszköz és biztosítékok A nemzeti eljárásjogok különbségeit szem előtt tartva az előadó úgy véli, hogy a kollektív jogorvoslat terén létrejött bármilyen kezdeményezés a tagállamok nemzeti kártérítési jogának és eljárásjogának széttöredezéséhez fog vezetni. Az európai megközelítés nem korlátozódhat a Bizottság különböző kezdeményezéseinek koordinálására, mivel a koordináció nem akadályozza meg, hogy a jogalkotási eljárások eltérő végeredménnyel záruljanak. A kollektív jogorvoslat terén születendő bármilyen kezdeményezés valójában ugyanazokat az eljárásjogi és nemzetközi magánjogi kérdéseket érinti. Ágazattól függetlenül egyformán erős biztosítékokra van szükség például olyan szempontok, mint a képviseleti jogalany jogállása és a jogosultsági kritériumok, a bizonyítékokhoz való hozzáférés vagy a vesztes fizet elvének alkalmazása tekintetében. Ezek a kérdések nemcsak a jelenlegi átfogó konzultáció során vetődnek fel, de az ezt megelőző fehér és zöld könyvben is. 1 Lásd fent. 2 Lásd fent. 3 Lásd: 2009. évi kétéves jelentés (COM(2009)0336), valamint Jelentés a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról (COM(2008)0756). 4 Lásd például a C-115/09. sz. Trianel Kohlekraftwerk Lünen ügyben 2011. május 12-én hozott ítéletet (az EBHT-ben még nem tették közzé). PE467.330v01-00 10/15 PR\871741.doc
Az előadó feltételezi, hogy a Bizottság már horizontális megközelítés alkalmazását tervezi. A Bizottság kollektív fogyasztói jogorvoslatról szóló zöld könyve jelzi, hogy ezt az eszközt különböző ágazatokra, például a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre stb. fogják alkalmazni 1. Ennélfogva a kapcsolatteremtő tényező immár nem az ágazat, hanem kizárólag a felperes, azaz a fogyasztó. Ez világosan mutatja, hogy a horizontális eszköz a legjobb megoldás annak érdekében, hogy ne kerüljön sor széttöredezett nemzeti eljárási jogszabályokat eredményező, különféle ágazati jogszabályok bevezetésére. A nemzeti jogszabályok széttöredezése amellett, hogy megbontaná a bírói rendszerek működését, a jogbiztonság hiányát is fokozná, ami ellentétes lenne az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításának célkitűzésével. Az eljárásjog határozza meg a bíróságon belül zajló eljárásra alkalmazandó szabályokat, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítására törekszik. Ezek a szabályok általában nem tesznek különbséget a különböző iparágak és a különböző jogterületek között. Következésképpen a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos európai megközelítés sem vezethet be ilyen megkülönböztetést, hanem lehetővé kell tennie a horizontális megközelítést. Amennyiben korlátozott, ágazatspecifikus szabályokra van szükség, ezeket magában a horizontális eszközben például annak egy külön fejezetében lehet meghatározni. Az előadó véleménye szerint a kollektív jogorvoslatot azokban az esetekben kell lehetővé tenni, ahol az egyes károsultak azért tartózkodnak a kártérítés követelésétől, mert úgy vélik, hogy a kár nem áll arányban a bírósági eljárás költségeivel. A felmérések szerint a pénzügyi küszöb 101 és 2 500 euró között van 2. A kollektív jogorvoslat személyenként legfeljebb 2000 euróra való korlátozása a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelethez igazítaná a horizontális eszközt, és biztosítaná az uniós jogalkotás következetességét. Az előadó vitát kíván kezdeményezni arról a kérdésről, hogy egy alacsonyabb küszöbérték megfelelőbb volna-e. Az előadó úgy véli, hogy a horizontális eszköznek az uniós jogot sértő határokon átnyúló ügyekben kellene elérhetőnek lennie. A határokon átnyúló elem akkor teljesülne, ha a károsult és az alperes lakóhelye vagy székhelye nem ugyanabban a tagállamban található. A horizontális eszköz azokban az esetekben is alkalmazható lenne, ha a károsultak lakóhelye nem ugyanabban a tagállamban található. Bármilyen horizontális eszköznek azon az elven kell alapulnia, hogy minden kárt szenvedő személy jogosult a kártérítésre, de a kollektív keresetet benyújtók nem élvezhetnek előnyt az egyedül fellépő felperesekkel szemben. Ezen elv egy sor biztosíték horizontális eszközbe történő beépítését vonná maga után. Az előadó kéri, hogy a képviseleti keresetekkel minősített jogalanyokat bízzanak meg. Európai kritériumokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik a minősített jogalanyok számára a kereset benyújtását. A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv 3. cikke kiindulópontként szolgálhatna e kritériumok kidolgozásához, amelyeknek a horizontális 1 2008. november 27-i zöld könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról (COM(2008)0794 végleges), 4. o. 2 Lásd: 342. sz. külön Eurobarométer-felmérés, 2011. április, 45. o., lásd még: Consumer Empowerment in the EU [A fogyasztói öntudat fejlesztése] című bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2011)0469, Brüsszel, 2011. április 7., 5. o.): 1000 euró. PR\871741.doc 11/15 PE467.330v01-00
eszközzel való visszaélés kiküszöbölésének védvonalaként kell működniük. E kritériumok szerint az engedély csak fogyasztói szervezeteknek, ombudsmanoknak stb. adható meg. A kollektív keresetek jogi összetettsége miatt azonban a szervezetet ügyvédnek kell képviselnie. Következésképpen nincs szükség csoportos keresetekre, amelyek keretében a károsultak követeléseiket egyetlen követelésben egyesíthetik. A minősített jogalanyok engedélyezése olyan mechanizmust adna a tagállamok kezébe, amely lehetővé tenné a képviseleti szervezet és ebből következően a horizontális eszköz bizonyos mértékű ellenőrzését a visszaélésekkel szemben, míg ez az ellenőrzés a csoportos keresetek esetében nem létezne. Az előadó szorgalmazza, hogy a képviseleti keresetekben csak személyek egyértelműen meghatározott csoportja vehessen részt, és e személyek azonosítását a kereset benyújtása előtt el kell végezni. Több tagállam alkotmánya tiltja a vélelmezett részvételen alapuló (opt-out) kereseteket ahol a keresetet ismeretlen károsultak nevében nyújtják be, mivel a károsultak nem tudnának szabadon pert indítani. A vélelmezett részvételen alapuló per az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikke fényben is problematikus lenne. Csak a ténylegesen elszenvedett károkért fizethető kártérítés, és csak az uniós jog megsértését elszenvedő károsultak kaphatnak kártérítést. Ez azt is jelenti, hogy a kártérítésből a képviseleti szervezet semmilyen módon sem részesülhet, mivel ez nem csak a kártérítés elvébe ütközne, de jelentősen fokozná a megalapozatlan keresetek benyújtásának pénzügyi ösztönzését is. Az előadó kéri a büntető jellegű kártérítések tiltását, elsősorban az úgynevezett forum shopping elkerülése érdekében. Igaz, hogy a Manfredi-ügyben a Bíróság elismerte a nemzeti előírások megengedhetőségét a büntető kártérítés esetén, ez az ítélet azonban csak vonatkozó közösségi rendelkezések hiányában alkalmazandó 1. Az uniós jogalkotó tehát kizárhatja a büntető kártérítés fizetését. Az előadó fenn kívánja tartani azt az elvet, hogy a jogsértést állító félnek bizonyítania kell állítását; az alperes tehát nem kötelezhető arra, hogy bizonyítékokat bocsásson a felperes rendelkezésére. Döntő fontosságú, hogy a bizonyítás tekintetében a kollektívan fellépő felperesek ne legyenek kedvezőbb helyzetben az egyéni felperesekkel szemben. Az okiratok átadására vonatkozó, az európai jogtól idegen kötelezettségek európai szinten történő bevezetése helyett továbbra is a tagállamoknak kell szabályozniuk a bizonyítékokhoz való hozzáférést, saját eljárásjoguk rendelkezéseinek megfelelően. Az okiratok átadására vonatkozó követelmények szükségtelenül megnövelik a perköltségeket, és ösztönzik a megalapozatlan kereseteket, így ezeket európai szinten el kell utasítani. Az előadó kívánatosnak tartja a költségek elosztására vonatkozó nemzeti szabályok fenntartását, mivel az a tagállamokban jól bevált gyakorlat, amely szerint a vesztes fizet, biztosítékként működik a nem kívánt keresetekkel szemben. Következésképpen a Bizottságnak sem kellene soft law eszközök révén arra ösztönöznie a tagállamokat, hogy a költségviselési rendelkezéseiket kiigazítsák. Az előadó elutasítja a kollektív keresetek finanszírozását. Amellett, hogy a finanszírozási mechanizmusok ismeretlenek a legtöbb tagállamban, a követelést áruba bocsátható cikké is 1 C-295/04 C-298/04. sz. összevont ügyek (Manfredi) [EBHT 2006., I-6619., 92. bekezdés]. PE467.330v01-00 12/15 PR\871741.doc
alakítják. Az Unió nem engedheti meg, hogy piaci mechanizmusok döntsék el, hogy egy adott kereset benyújtható-e vagy sem. E tekintetben szem előtt kell tartani, hogy számos fogyasztói egyesület stb. állami finanszírozásban részesül, és további megfontolást igényel, hogy a képviseleti keresetek megerősítése érdekében növelni kell-e az állami finanszírozást és milyen mértékben. Az előadó a szerkesztési korlátok keretein belül nem tudott kitérni a biztosítékokkal kapcsolatos számos más, fontos kérdésre, például arra, hogyan kezelendők a hatóságok kezében lévő dokumentumok. Figyelembe véve, hogy olyan területeken, mint például a versenyjog, a kártérítésre irányuló magánkereseteket valószínűleg az uniós jog megsértésének versenyhatóság általi megállapítását követően indítják meg, a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdése további megfontolást igényel. Az előadó véleménye szerint az állami hatóságok által folytatott vizsgálatok során megszerzett dokumentumokhoz való hozzáférést engedélyezni kellene, de ez a sajátos kritérium további finomítást igényel annak meghatározására, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés mely esetekben utasítható el az alperes jogos érdekei vagy harmadik fél érdekei, illetve bármely más nyomós érdek védelme érdekében. Szem előtt kell tartani, hogy a versenyjoggal összefüggő, magánszemélyek által elszenvedett károk és azok engedékenységi programmal való kölcsönhatása tekintetében a Bíróság nemrégiben kimondta, hogy a tagállamok nemzeti bíróságainak feladata, hogy nemzeti joguk alapján meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek értelmében az uniós jog által védett érdekek közötti mérlegelés révén ezt a hozzáférést engedélyezni kell vagy el kell utasítani 1. Emellett meg lehetne vizsgálni annak lehetőségét is, hogy képviseleti keresetek csak azt követően legyenek indíthatók, ha az uniós jogsértést véglegesen megállapította egy olyan illetékes nemzeti vagy európai hatóság, illetve bíróság, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog szerint jogorvoslatnak nincs helye. Ezzel összefüggésben, de nem a horizontális eszközön belül, olyan sajátos kritériumokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a pénzbüntetések vagy más állami szankciók levonását a kártérítés megítélése után, annak érdekében, hogy ne nehezedjen elviselhetetlen pénzügyi teher az alperesre. A trösztellenes jog területén szükség lenne a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 2 megfelelő módosítására. Végezetül, az előadó véleménye szerint a kollektív jogorvoslat nem tehető lehetővé az uniós jog, különösen az uniós fogyasztóvédelmi jog általános megsértése esetén, mivel egy ilyen homályos rendelkezés fokozná a jogbizonytalanságot: minden egyes esetben meg kellene állapítani, hogy a megsértett jog az uniós vagy a nemzeti jogból eredeztethető-e. Egyes ágazatok, mint például a pénzügyi szolgáltatások és a távközlés 3 meghatározása sem lenne elegendő, miután nem lenne egyértelmű, hogy mely uniós jog által biztosított jogok forognak kockán. Ezzel szemben a jogbiztonság fokozható azon uniós jogszabályok pontos, egyenkénti azonosítása révén, amelyek esetében problémák állnak fenn a károsultak jogainak érvényesítése tekintetében. Ezen azonosítás elvégzését követően a horizontális eszközt kellene alkalmazni a megnevezett vonatkozó jogszabályok, valamint az uniós trösztellenes jog 1 A C-360/09. sz. ügyben (Pleiderer) 2011. június 14-án hozott ítélet (az EBHT-ben még nem tették közzé). 2 HL L 1., 2003.1.4., 1. o. 3 Bizottsági zöld könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról (COM(2008)0794 végleges), 4. o. PR\871741.doc 13/15 PE467.330v01-00
megsértése esetén indított kártérítési keresetekre. A vonatkozó uniós jogszabályokat a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelvhez hasonlóan fel kell sorolni a horizontális eszköz mellékletében, hogy lehetővé váljon azon jogsértések meghatározása, amelyek esetében a horizontális eszköz értelmében a kollektív jogorvoslat igénybe vehető. Alternatív vitarendezés Az alternatív vitarendezés gyors és méltányos megoldást biztosít, és a bírósági eljárásnál sokkal vonzóbbnak kell lennie a vita rendezésére. Ezért kötelezővé kellene tenni a peren kívüli megegyezésre tett kísérletet a kollektív kereset benyújtása előtt. A kötelező vitarendezési eljárásra vonatkozó jogi kötelezettség bevezetése során a hatékony jogi védelemhez fűződő joggal való összeegyeztethetőség érdekében be kell tartani a Bíróság által kidolgozott bizonyos kritériumokat 1. Az alternatív vitarendezésről szóló bizottsági javaslat 2011 őszére várható, és e javaslatnak kell kiindulópontként szolgálnia e mechanizmus kidolgozásához. Joghatóság és alkalmazandó jog Az előadó véleménye szerint a joghatósággal és az alkalmazandó joggal kapcsolatos kérdések kiemelkedően fontosak a forum shopping megakadályozása szempontjából. A bíróságok megrohanásának elkerülése érdekében tehát világos és szigorú szabályokra van szükség. A joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok a határokon átnyúló ügyekben a gyengébb félnek, például a fogyasztónak kedveznek. Kollektív jogorvoslat esetén azonban a károsultak nem egy keresetet, hanem kollektív keresetet nyújtanak be. A gyengébb fél védelmének szükségessége tehát már nem feltétel nélküli, ami lehetővé teszi a joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó speciális szabályok bevezetését a vonatkozó uniós szabályozás megváltoztatása helyett magában a horizontális eszközben. A joghatóság tekintetében a horizontális eszköz egy speciális rendelkezésének ki kellene mondania, hogy az alperes székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes bíróságnak van joghatósága. Az előadó véleménye szerint minden más megoldás nehezen kivihető lenne. Annak kimondása, hogy a károkozás legnagyobb részének bekövetkezési helye szerinti bíróságnak legyen joghatósága, problémás lehet, mivel sok esetben nehéz, ha nem lehetetlen megállapítani, hol következett be a kár legnagyobb része. Emellett a jogsértés károsultjai többségének lakóhelye szerinti bíróság joghatóságának kimondása első pillantásra egyszerű megoldás lehet egy olyan részvételi eljárásban, ahol a károsultakat egyértelműen azonosítani kell. Egy ilyen rendelkezés azonban teret adna a forum shopping gyakorlatának, mivel semmilyen módon nem lehetne megakadályozni azokat a helyzeteket, amelyekben a felperesek számára kedvezőbbnek tekintett eljárásjog szerinti joghatóság alá tartozó károsultak kritikus tömegét bátorítják a perben való részvételre. Az előadó úgy véli, hogy az alkalmazandó jog tekintetében is világos, szigorú szabályozásra van szükség, de belátja, hogy ezt nehéz lenne elérni. További vizsgálatot igényel annak értékelése, hogy nem lenne-e lehetséges annak meghatározása, hogy a károsultak többségének lakóhelye szerinti jog legyen alkalmazandó. Másik megoldásként az előadó véleménye szerint az alkalmazandó jogot a joghatóságra vonatkozó szabályokhoz is hozzá lehetne igazítani, azaz az alperes lakóhelye vagy székhelye szerint irányadó jog lehetne az alkalmazandó jog. Ennek 1 A Bíróság 2010. március 18-i ítélete a C-317/08 C-320/08. sz. egyesített ügyekben (Alassini), 48. bekezdéstől. PE467.330v01-00 14/15 PR\871741.doc
meglenne az az előnye is, hogy a bíróság egyetlen, általa jól ismert jogrendszer alapján hozná meg döntését. A nemzeti jogrendszerek jogterületei többségének teljes harmonizálása hiányában ez a szabályozás nem tudná kizárni olyan esetek előfordulását, ahol az alkalmazandó jog kevesebb jogot biztosít, mint azon más tagállamok vonatkozó jogszabályai, ahol a perben való részvétel mellett döntő károsultak egy részének lakóhelye található. A károsult azonban szabadon dönthet a részvételen alapuló kollektív keresetből való kimaradás mellett, és egyéni kártérítési keresetet nyújthat be saját tagállamában. Amennyiben az alkalmazandó jog kérdését nem rendezik, a bíróságnak különböző nemzeti jogszabályok alapján kellene ítéletet hoznia. Lehetséges kiút lenne a károsultaknak a különböző alkalmazandó anyagi jogok szerint összeállított csoportjaiból álló alcsoportok létrehozása. Ez csökkenthetné a kereset összetettségét, de továbbra is 28 különböző jog alkalmazását követelné meg az illetékes bíróságtól. Rendes jogalkotási eljárás Az előadó határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamentet a rendes jogalkotási eljárás keretében be kell vonni minden jogalkotási kezdeményezésbe. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a Parlament nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek tekintetében nem tartják tiszteletben ezt a jogot. PR\871741.doc 15/15 PE467.330v01-00