A DUNA LEGJAVA FÓRUM Turizmus a Duna mentén Dr. Szűcs Lajos, elnök 1
A horgászat jelene és jelentősége Magyarországon 1. A szektor a családtagokkal együtt 1 millió embert érint, gondoljunk a közös rekreációra, a sportra, a kapcsolódó tevékenységekre, a kifogott hal elfogyasztására is; a horgászat és a halfogyasztás hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Már közel 500000 regisztrált magyar horgász van és évente sok ezer külföldi horgászturista is érkezik, ráadásul jellemzően nem az idegenforgalmi főszezonban. E tevékenység több ezer munkahelyet tart fenn a jegykiadóktól a halőrökig, a horgászboltosoktól a kikötő üzemeltetőkig; közvetett hatása pedig jelentős pl. a szálláshely-szolgáltatás, a haltermelés, vagy a horgászati termékgyártás területén. 2
A horgászat jelene és jelentősége Magyarországon 2. A teljes ágazat évi több tízmilliárd forint bevételt, benne jelentős költségvetési- és adóbevételt generál és realizál. A felelős, horgászcélú halgazdálkodás hozzájárul a jó környezeti állapot megőrzéséhez, a vízterületek komplex fejlesztéséhez; a jogszabályi környezet ma már a horgászok érdekét szolgálja. Az új szabályozási környezetben a horgászati célú halkihelyezés eddig is jelentős piaca bővül és felértékelődik a haltermelési ágazatban, ugyanakkor a kihelyezett hal az állami vagyont növeli, majd a horgászati tevékenység során kifogott és fogyasztásra elvitt hal fajlagos ráfordítási értéke az elérhető beszerzési (piaci) árhoz viszonyítva akár megtízszereződik! 3
Néhány tévhit és azok eloszlatása A halgazdálkodási közfeladatok és a horgászattal, horgásztatással összefüggő közfeladatok nem feltétlenül kizárólagos állami, hatósági feladatok. A szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése viszont közfeladat (Sporttörvény). A horgászturizmus nem lokális és nem alacsony árbevételű, nem egyéni és nem állandó helyhez kötött, sőt a családtagok, kísérők igényein túl is kiegészítő (egyéb sport-, gasztro-, wellness-) szolgáltatások igénybevételi lehetőségéhez nagyban kötődik, s ez erősíti a négy évszakos jelleget. A sporthorgászat a horgászsporttal, az előbbi maga az általános szabadidős tevékenység, az utóbbi sport gyűjtőfogalom. 4
MOHOSZ szervezeti leltár 2018.09.01.: Választmány + Elnökség + Szövetségi Iroda a horgászok és a horgásztatók érdekvédelmét, érdekképviseletét ellátó szervezet az állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek általános haszonbérlője kormányzati stratégiai partner, 2019.01.01-től közfeladat-ellátó szervezet országos sportági szakszövetség, lapkiadó, horgászati célú haltermelő 26 területi tagszövetség 13 gazdasági társaság, mint speciális jogállású tag 2 saját tulajdonú gazdasági társaság 1169 horgász egyesület, ebből 77 ezer fő feletti éves szinten 390000 egyesületi tag 480000 regisztrált horgász (egyesületi tag+gyermek+horgászokmányt váltott külföldi, turista-jegyesek nélkül) 120000 főt meghaladó növekmény 3 év alatt A MOHOSZ háromszintű rendszerébe szervezett horgászok ma Magyarország legnagyobb létszámú hálózatos civil szervezeti rendszerét alkotják 5
Horgászvíz-leltár 2018.09.01.: Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás (2013. évi CII. tv. A halgazdálkodásról és a hal védelméről) Horgászszervezet által hasznosított halgazdálkodási vízterület: 1031 db, 133209 ha MOHOSZ haszonbérletben (döntően állami tulajdonú vizek): 552 db, 55789 ha MOHOSZ speciális jogállású tag által hasznosított: 5 db, 71102 ha (Balaton, Tisza-tó) Duna szakaszok (Szigetközi ágrendszerrel): 14 db, 21392 ha 8 területi horgászszövetségi hasznosító (szakaszonként felosztva) A Duna rendszere a mellékvizek nélkül ma Magyarország horgászvizeinek területét tekintve 16%-ot képvisel, horgászturisztikai értelemben viszont jelenleg mindössze 5-10%-os potenciállal rendelkezik 6
Alapvetések A MOHOSZ által kért és a Kormány által tartósan biztosított horgász szervezeti- és vízhasznosítási konstrukció a kapcsolódó szerteágazó feladatellátás tükrében Magyarországon is példa nélküli, így működtetése felelősséget és átláthatóságot, valamint valódi együttműködést igényel. A közfeladat-ellátás és a non profit gazdálkodás a horgászat mellett a horgászturizmus fejlesztése érdekében is egymást erősítő, stabilizáló elemek. A vízterületek, a természeti és épített vízparti környezet komplex, szinergiákon alapuló fejlesztése a horgászturizmus fejlesztésének alapja, s e cél érdekében hatékony eszköz volt a szabályozási környezet fokozatos reformja is. 7
8
NHHS: prioritások 9
Mit kell, hogy jelentsen a gyakorlatban mindez? A horgászok oldaláról - a horgászt terhelő költségek, fizetési kötelezettségek általános féken és mederben tartását, az értékarányosság biztosítását, az árak és díjak meghatározásának, valamint az ebből keletkezett bevételek felhasználásának következetes központi kontrollját, - az igényekhez és a kereslethez igazodó horgászati szolgáltatásvásárlási, horgászhely-kiválasztási személyi döntésekhez szükséges információk megfelelő időben és módon történő biztosítását, - az ügyvitelt tekintve a további egyszerűsítés, elektronizáció biztosítását, - a közösségi és horgászsport-, valamint horgászturisztikai rendezvények, szolgáltatások folyamatos biztosítását. 10
Mit kell, hogy jelentsen a gyakorlatban mindez? A horgász szervezetek oldaláról - új típusú versenyhelyzetet, - a horgászt terhelő költségek körének egységesítését, az árak és díjak meghatározásának, valamint az ebből keletkezett bevételek átlátható felhasználásának központi kontrollját, - a szervezeti döntésekhez szükséges információk ütemezett, egyre inkább automatizált biztosítását, - az ügyvitel felgyorsítását, egyszerűsítését, elektronizációját, párhuzamosan új feladatok belépését, - a valós horgászigények szerinti közösségi élet megteremtésével, a nyújtott szolgáltatások számával és minőségével arányos feladatfinanszírozás és támogatási rendszer belépését, szabálykövetés esetén a központi bevételi források jelentős bővülését. 11
Mit kell, hogy jelentsen a gyakorlatban mindez? A kormányzat és az államigazgatás oldaláról - új típusú feladatellátást, szigorú elszámolási és adatszolgáltatási követelményeket, cserében jelentősen több forrás biztosítását - a horgászatot terhelő költségek körének egységesítését, az árak és díjak kontrollált meghatározásának, a bevételek átlátható felhasználásának előírását és monitorozását, - a jogszabályi változtatásokhoz, állami kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információk folyamatos biztosítását, - a horgász szervezeti ügyvitel korszerűsítését, a mindenkori hatósági feladatellátás következetes támogatását, - a nyújtott szolgáltatások számával és minőségével arányos feladatfinanszírozás és támogatási rendszer belépését, szabálykövetés esetén a központi bevételi források jelentős bővülését. 12
Mit kell, hogy jelentsen a gyakorlatban mindez? Az egyéb érdekeltek oldaláról - érdemi, gyakorlati és szakmai alapú együttműködést, a szinergiák keresését, - a halgazdálkodást terhelő külső költségek egységesítését, a közös, címzett bevételek ráfordítás-arányos meghatározását, - az optimális, többcélú hasznosításhoz, a tárgyi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információk folyamatos biztosítását, - az ügyvitel és a kapcsolattartás korszerűsítését, a mindenkori önkormányzati és társhasznosítói feladatellátás következetes támogatását, - a szektor forgalmi bővüléséből adódó előnyök kölcsönös kihasználásának elősegítését, a szolgáltatások bővítését, a verseny tisztaságának biztosítását. 13
14
Célok A horgászat és a horgászturizmus fejlesztése érdekében a MOHOSZ tagszervezetek és egyesületek társadalmi, állami és piaci pozíciójának egyidejű megerősítése, a külső piaci szereplők bevonása, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések megteremtése. Eszközök Jogalkotással és közfeladat-ellátási szerződéssel, valamint belső szabályalkotással megalapozva az egységes működési rend, valamint informatikai rendszer bevezetése, melynek alapja a horgász regisztráció, tárgyi szimbóluma pedig a Magyar Horgászkártya. 15
Magyar Horgászkártya Címlap 16
Megállapítások Jelenleg csak részben ismerjük a hazai, a belföldi és külföldi horgászokra egyaránt alapozott horgászturisztikai potenciált. Tény, hogy mintegy 100000 magyar horgász rendszeresen eltölt több napot más horgászvizeken és mintegy 20000 külföldi horgász is ugyanezt teszi Magyarországon, ez már most is több százezer vendégnapot jelent. Itt a tartalék óriási, de még az alapinfrastruktúra nagyon alacsony színvonalú. Ugyanez fokozottan igaz a Duna körzetére is. A horgászturizmus mérése, majd valid adatokon alapuló fokozatos fejlesztése az MTÜ szakmai irányításával és pénzügyi támogatásával elengedhetetlen, ez az ország és a régió érdeke is a turizmus világszerte tapasztalható felértékelődése okán is. A magyar vizek és halállományuk az új intézkedések, bennük a kereskedelmi halászat megszüntetése okán felértékelődnek! 17
Dunai fókusz-témaköreink Szigetközi kiemelt fejlesztések Fővárosi Duna szakasz horgászati lehetőségeinek bemutatása Ráckeve-Soroksári Dunaág komplex rehabilitáció Al-dunai kiemelt fejlesztések Hallépcsők, halátjárók létesítése és üzemeltetése Fokrendszer újraélesztése, élőhelyek fejlesztése Dunai horgászsport-versenypályák létesítése Viza 2020 program Kecsegeállomány megerősítése A Dunai Hal napja A dunai halas gasztronómia népszerűsítése A sporthorgászat további népszerűsítése A kishalászat hagyományainak megőrzése 18
Köszönöm a figyelmet! Kérem minden érdekelt együttműködését és minden érintett támogatását az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításához! Teremtsük meg együtt a jövőt! 19