IRÁNYELVEK RENDSZERE IRÁNYELV A FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA, A RENDSZERIRÁNYÍTÓ FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSHOZ Minimális Műszaki Követelmények 2.4 VÁLTOZAT 2014. december 10. (a MEKH 3069/2014. Határozatának 2. melléklete szerint)
TARTALOM 1. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ÁLTAL IGÉNYELT INFORMÁCIÓK...4 1.1 A megfigyelni kívánt objektumok... 4 1.2 A gyűjtött információk köre... 5 2. AZ ERŐMŰVEK ÉS A RENDSZERIRÁNYÍTÓ KÖZÖTTI VALÓS IDEJŰ ADATKAPCSOLAT...15 2.1 Általános követelmények...15 2.2 Követelmények a szekunder vagy feszültség-meddőszabályozásra akkreditált Erőművekre, Szabályozási Központokra...15 2.3 Követelmények a szekunder és vagy feszültség-meddőszabályozásra nem akkreditált Erőművekre, Szabályozási Központokra...25 2.4 Időjárásfüggő erőművekre vonatkozó egyéb követelmények...25 3. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ SZÁMÁRA SZOLGÁLTATOTT ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DOKUMENTÁCIÓK...26 3.1 Egyvonalas kapcsolási rajz...26 3.2 A mérési pontok listája...26 3.3 A védelmi rendszer leírása...27 3.4 A telemechanikai rendszer leírása...27 3.5 A hálózatszámításhoz szükséges adatok...27 4. AZ EGYVONALAS KAPCSOLÁSI RAJZ AZONOSÍTÓI...29 4.1 A tervjelek felépítése...29 4.2 A tervjelek mezőinek jelentése...29 5. AZ RTU-BAN ELVÉGZENDŐ FELDOLGOZÁSOK...33 5.1 Kapcsolókészülékek állásjelzéseinek képzése...33 5.2 Távvezetéki védelmi jelzések...33 5.3 Transzformátor védelmi jelzések...33 5.4 Áram- és feszültség aszimmetria jelzése...33 5.5 A mérési érték kiválasztása...34 5.6 Szinkronellenőrzés/szinkronozás...34 5.7 Az elszámolási mérések értékeinek számítása a MW pillanatértékek alapján...35 5.8 Az RTU irányleírójának verziókövetése...36 6. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ SCADA RENDSZERE ÉS AZ RTU-K KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓS PROTOKOLL...38 6.1 Az IEC 870-5 szabvány szerinti követelmények...38 6.2 IEC-870-5/101 Együttműködési leírás (Interoperability)...38 6.3 IEC-870-5/104 Együttműködési leírása (Interoperability)...45 6.4 Az IEC 870-5 szabvány által nem definiált üzenetcsomagok felépítése...49 7. AZ RTU-K ÉS A SCADA RENDSZER KÖZÖTT ÁRAMLÓ INFORMÁCIÓK JELLEMZŐI...54 7.1 Az RTU irányából várt információk...54 7.2 Adatok lekérdezése az RTU-tól...58 7.3 Vezérlések...59 8. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ADATÁTVITELI IRÁNYÁNAK LEÍRÁSA...61 8.1 Az adatátviteli irányok száma...61 8.2 Az adatátviteli irányok leírásának tartalma...61 9. A TARTALÉK TELEMECHANIKAI RENDSZER...64 9.1 Csatlakozás a tartalék telemechanikai rendszerhez...65 9.2 A tartalék telemechanikai rendszer által kezelt információk...66 2014. 12. 10. 2
10. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ÉS AZ ÜZEMIRÁNYÍTÓK (KDSZ, SZABÁLYOZÁSI KÖZPONT) EMS/SCADA RENDSZEREINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE...68 10.1 Az adatcsere során alkalmazott protokoll...68 10.2 Az adatcsere karbantartása...68 2014. 12. 10. 3
1. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ ÁLTAL IGÉNYELT INFORMÁCIÓK 1.1 A MEGFIGYELNI KÍVÁNT OBJEKTUMOK 1.1.1 Átviteli hálózati távvezetékek Ide tartoznak a 750, 400 és 220 kv-os távvezetékek, valamint a rendszerszintű koordinálást igénylő távvezetékek. (A rendszerérdekű csomópontok kategóriáira vonatkozóan lásd a Szabályzat 4.5 szakaszát, 6. fejezetét, valamint A távközlési rendszer kialakítása, a Rendszerirányító távközlési rendszeréhez való csatlakozáshoz c. TK Irányelv 3. fejezetét.) 1.1.2 Nemzetközi távvezetékek Ezek közé soroljuk valamennyi 132 kv-os és annál nagyobb feszültségszintű távvezetéket, amelyek egyik végpontja magyarországi, másik végpontja pedig külföldi alállomás kapcsolómezőjéhez csatlakozik. 1.1.3 Átviteli hálózati transzformátorok Ide tartozik valamennyi 750/400 kv, 400/220 kv, 400/132 kv és 220/132 kv feszültségszintű transzformátor. 1.1.4 Söntfojtók Ebbe a kategóriába tartoznak a 400/120 kv-os transzformátorok tercier oldalára telepített söntfojtók, az albertirsai, valamint a 132 kv-os, illetve annál magasabb feszültségszinthez közvetlenül kapcsolódó söntfojtó berendezések. 1.1.5 Elosztó hálózati távvezetékek Ebbe a kategóriába tartoznak a nem a Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó 132 kv-os távvezetékek. 1.1.6 Gyűjtősínek Ide tartoznak a 132 kv-os és annál nagyobb feszültségszintű gyűjtősínek. 1.1.7 Sínbontók, sínáthidalók Ide tartoznak a 132 kv-os és annál nagyobb feszültségszintű sínbontók és sínáthidalók. 1.1.8 Segédsín betápláló mezők Ide tartoznak a 132 kv-os és annál nagyobb feszültségszintű segédsínes kapcsoló berendezések segédsínjét megtápláló mezői. 1.1.9 120/köf transzformátorok A 132/középfeszültségű feszültség transzformálást végző, nem a Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó transzformátorok tartoznak ebbe a csoportba. 1.1.10 Alállomási információk Egy alállomáson belül az alállomási mezőhöz, illetve feszültségszinthez nem rendelhető információkat kell ebbe a csoportba besorolni. 1.1.11 Telemechanikai alközpont (RTU) Az adatgyűjtő telemechanikai alközpont saját hiba- és állapotjelzései tartoznak ebbe a csoportba. 1.1.12 Kapcsolókészülékek A 132 kv-os és annál nagyobb feszültségszintű kapcsoló berendezések, valamint a nagy/nagy feszültségszintű transzformátorokhoz kapcsolódó söntfojtók 2014. 12. 10. 4
kapcsolókészülékei tartoznak ebbe a csoportba. A szabályozott erőművi blokkok, valamint a gyors indítású gázturbinák esetében a Rendszerirányító igényt tart a gépfeszültségű kapcsolókészülékek megfigyelésére is. (A) (B) TÖRÖLVE A kapcsolókészülékek az igényelt információmennyiség szerint további három csoportra bonthatók: Rendszerirányító által közvetlenül működtethető kapcsolókészülékek, Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó, de a Rendszerirányító által közvetlenül nem működtethető kapcsolókészülékek, nem a Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó kapcsolókészülékek. 1.1.13 Erőművek Termelők, amelyhez tartozó gépegységek Rendszerirányítói felügyelet szempontjából való kategorizálásuk a 2. fejezetben található. 1.1.14 Virtuális Erőművek Szabályozási Központok Termelők és felhasználók irányítási központja, amin keresztül közösen vesznek részt a rendszerszintű szolgáltatásokban. Rendszerirányítói felügyelet szempontjából való kategorizálásuk a 2. fejezetben található. 1.2 A GYŰJTÖTT INFORMÁCIÓK KÖRE Az alábbi fejezet objektumonként tételesen felsorolja a Rendszerirányító által a folyamatirányításhoz kapcsolódóan igényelt információkat. Általános megjegyzések A mérés fajtája A transzformátorok szekunder oldalának az alábbiakban mindig a kisebb feszültségszintű oldalt tekintjük, függetlenül attól, hogy az átviteli hálózaton az energiaáramlás a kisebb feszültségű oldalról a nagyobb feszültségű oldal felé áramlik, vagy sem. Az alállomásokban az energiaáramlás pozitív, ha az energia a gyűjtősínek felé folyik. Sínbontók és sínáthidalók esetében minden esetben egyedileg meg kell adni, hogy melyik az energiaáramlás pozitív iránya. A 7.1.5(A) pontban leírtak értelmében a mérések nyers (skálázatlan) értékeinek tartománya egy RTU-n belül csak egyféle lehet. (Például: +/ 4095 vagy +/- 32767.) A mérések technológiai tartalmától függően más-más prioritásokat és szignifikanciákat igényel a Rendszerirányító. Ezeket a következő, 1. Táblázat tartalmazza. Prioritási szint - Nemzetközi távvezetékek hatásos teljesítmény extra sürgős 0.5 mérése (MW) - Nem nemzetközi hatásos teljesítmény mérés (MW) - Meddő teljesítmény mérés (MVAr) - Feszültség mérés (kv) - Frekvencia mérés (Hz) 49,5 +/-2,5 Hz sürgős sürgős normál normál 1.5 1.5 3 1 Gyűjtősín - Feszültség (kv) - Frekvencia (Hz) 49,5 +/-2,5 Hz sürgős sürgős 05 1 - Az előbbi kategóriákba be nem sorolható mérések normál 3 Szignifikancia küszöb a névleges érték %-ában 2014. 12. 10. 5
1. Táblázat Az egyes mérési típusokhoz tartozó prioritási szintek és szignifikancia küszöbök Két hazai társaság közötti energia-elszámolási energiamérés esetében lehetőség szerint ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani, mint a nemzetközi elszámolási méréseknél. (Lásd az alábbi 1.2.2 pontot). Azon objektumokban azonban, ahol még FAF típusú berendezések üzemelnek, soros vonali kapcsolat helyett a FAF által összegzett energiát reprezentáló impulzuskimeneteket kell az RTU-ba bevezetni. Ekkor az RTU feladata az impulzusok számlálása, és az 1 percre vonatkozó energiaösszegek továbbküldése a Rendszerirányító felé. 1.2.1 Átviteli hálózati távvezetékek (A) Mérések Végponti vezetéki hatásos teljesítmény [MW] Végponti vezetéki meddő teljesítmény [MVAr] Végponti vezetéki látszólagos teljesítmény [MVA] Egyik vonali feszültség a végponton mérve, általában Urs [kv] L1, L2, L3 fázisfeszültségek mérése [kv] L1, L2, L3 fázisáramok mérése [A] Frekvencia [Hz] Egyik fázisfeszültség, általában Us [kv Zárlati áram értéke [a korszerű védelmek, a védelem indult jelzés helyett adják meg ezt az értéket] Egyik fázisfeszültség, általában Us [kv] Zárlati hibahelymérő értéke [a távvezeték hossz %-ában] Megjegyzés: Az áramlás jellegű mérések esetében a Rendszerirányító minden esetben a távvezetéken átáramló mennyiség mérését igényli az adott távvezetéki végpontra vonatkozóan. Az áramlásmérés lehetőleg az elszámolási áramváltóra legyen kiépítve. Az 1,5 megszakítós primer diszpozíció esetén a mérés összegzését lehetőség szerint az RTU végezze a mért mennyiségekből, skaláris, illetve vektoros összegzéssel. Ha van összegző áramváltó, akkor ennek áttételét úgy kell megválasztani, hogy az összegzett mérés méréshatára és a távvezetéken átvihető legnagyobb teljesítmény közel azonos legyen. (B) Jelzések A távvezeték mindkét végének védelmeire vonatkozik az alábbi jelzés igénylista: Elsőrendű alapvédelmi kioldás R fázisban, Elsőrendű alapvédelmi kioldás S fázisban, Elsőrendű alapvédelmi kioldás T fázisban, Másodrendű alapvédelmi kioldás R fázisban, Másodrendű alapvédelmi kioldás S fázisban, Másodrendű alapvédelmi kioldás T fázisban, Védelmi indulás jelzés, Automatikus visszakapcsolás, Védelmi szinkronjel vétel Védelmi szinkron jel adás Fokozatonkénti kioldás 3F kioldás Túlfedéses kioldás 2014. 12. 10. 6
Zárlatra kapcsolás kioldás Szinkron jel vételre kioldás Távkioldást pótló Io>t kioldás Távolságvédelmi kioldás Feszültség növekedési/csökenési kioldás Végleges kioldás, Távkioldó jel vétel, Védelmi szinkronjel vétel, AZT0 védelem kioldott, Rendellenes üzemállapot elleni védelem kioldás Védelmi szinkron élesítve/bénítva, EVA/EVA+HVA/VKA bénítva üzemmódkapcsoló jelzései Védelmek, Mezőgépek kommunikációs hiba Védelmek, Mezőgépek ŰKE. Megjegyzés: A védelmi rendszer esetenként a helyi specialitásoktól függően különbözhet a klasszikus védelmi modelltől, ezért a fenti listától a Rendszerirányítóval folytatott egyeztetések során el lehet térni. Amennyiben lehetőség van a szakaszvédelmi működés beazonosítására, abban az esetben a Rendszerirányító igényli az ide vonatkozó jelzéseket. 1.2.2 Nemzetközi távvezetékek (A) Mérések az átviteli hálózati távvezetékek mérései, magyarországi végponti frekvencia mérés, [Hz] 1 perces és elszámolási ciklusidejű energia mérése. Megjegyzés: Az áramlás jellegű mérésekre ugyanazok a megállapítások érvényesek, mint amit az átviteli hálózati távvezetékek esetére az 1.2.1 pont tartalmaz. A nemzetközi elszámolási energiaméréseknél soros adatkapcsolatot kell kiépíteni az energiamérő berendezés és az RTU között. Az energiamérő által gyűjtött energiaadatok 1 perces, valamit elszámolási ciklusidejű értékeit kell továbbítani a Rendszerirányító felé. Az RTU és az energiamérő közötti adatkapcsolatnak olyannak kell lennie, hogy azon keresztül az energiamérőben eltárolt korábbi adatok is elérhetők legyenek. Ugyanezen adatkapcsolaton keresztül az energiamérő berendezés időszinkronozására is legyen lehetőség. (B) Jelzések A jelzésekre vonatkozó előírások megegyeznek a hazai átviteli hálózati távvezetékekével. 1.2.3 Átviteli hálózati transzformátorok (A) Mérések Szekunder oldali hatásos teljesítmény [MW] 2014. 12. 10. 7
Szekunder oldali meddő teljesítmény [MVAr] Szekunder oldali látszólagos teljesítmény [MWA] L1, L2, L3 fázisáramok [A] Egyik szekunder és (ha van) tercier oldali vonali feszültség, általában Urs [kv] Tercier oldali hatásos teljesítmény [MW] Tercier oldali meddő teljesítmény [MVAr] Tercier oldali L1, L2, L3 feszültségek [kv] Kiválasztott maximális olajhőmérséklet [C] Megjegyzés: Ha a transzformátor egynél több, külön is mért ággal csatlakozik a gyűjtősínekhez (pl. villaágas kialakítás), akkor az egyes ágak áramlásjellegű méréseit is igényli a Rendszerirányító. Az olajhőmérséklet-mérés párok közül az RTU válassza ki a nagyobbat, és csak azt küldje fel a Rendszerirányító SCADA rendszerének. (B) Jelzések Differenciál védelem kioldott Nem Fékezett Differenciálvédelem kioldott Nem Fékezett Differenciálvédelem kioldás R fázisban Nem Fékezett Differenciálvédelem kioldás S fázisban Nem Fékezett Differenciálvédelem kioldás T fázisban Fékezett Differenciálvédelem kioldott Fékezett Differenciálvédelem kioldás R fázisban Fékezett Differenciálvédelem kioldás S fázisban Fékezett Differenciálvédelem kioldás T fázisban Gázvédelem előjelzés Gázvédelem kioldott Fokozatkapcsoló gázvédelem kioldott Hőfokvédelem előjelzés Hőfokvédelem kioldott Olajlökés védelem kioldott Primer oldali impedancia védelem kioldott Primer oldali AZT védelem kioldott Szekunder oldali impedancia védelem kioldott Szekunder oldali AZT védelem kioldott Primer oldali túláramvédelem kioldott Szekunder oldali túláramvédelem kioldott Hűtőblokk 20 perces időzítése elindult Hűtéshiba miatt a transzformátor kikapcsolódott Tercier oldalon Földzárlat Védelmek, Mezőgépek kommunikációs hiba Védelmek, Mezőgépek ÜKE Megjegyzés: A védelmi rendszer esetenként a helyi specialitásoktól függően különbözhet a klasszikus védelmi modelltől, ezért a fenti listától a Rendszerirányítóval folytatott egyeztetések során szükség esetén el lehet térni. (C) Fokozatállás-jelzés Transzformátor-szabályozó fokozatállás-jelzés 2014. 12. 10. 8
(D) Vezérlés A transzformátor-szabályozó léptetése fel- vagy lefelé irányban, 1 fokozattal (400/120 kv-os és 220/132 kv-os transzformátorok) A transzformátor-szabályozó vészleállítása 1.2.4 Söntfojtók (A) Mérések Egyik vonali feszültség, általában Urs [kv] Söntfojtó meddő teljesítmény [MVAr] Kiválasztott maximális olajhőmérséklet [Co] (csak olajszigetelésű készülékeknél) Megjegyzés: Az olaj-hőmérsékletmérés párok közül az RTU válassza ki a nagyobbat, és csak azt küldje el a Rendszerirányító SCADA rendszerének. (B) Jelzések Automatika által Fojtó bekapcsolása Automatika által Fojtó kikapcsolása Automatika bénítva Túláram-védelem kioldott 1.2.5 Nem átviteli alállomásba csatlakozó elosztó hálózati távvezetékek (A) Mérések Végponti vezetéki hatásos teljesítmény [MW] Végponti vezetéki meddő teljesítmény [MVAr] Végponti vezetéki látszólagos teljesítmény [MVA] Egyik vezetéki vonali feszültség, általában Urs [kv] Egyik vezetéki fázis feszültség, általában Us [kv] L1 fázisáram mérése [A] (B) Jelzések A Rendszerirányító a védelmi jelzéseket ebben az esetben nem igényli 1.2.6 Átviteli hálózati alállomásba csatlakozó Rendszerirányító által kezelt elosztó hálózati távvezetékek (átviteli hálózati alállomási végpontja) (A) Mérések Végponti vezetéki hatásos teljesítmény [MW] Végponti vezetéki meddő teljesítmény [MVAr] Végponti vezetéki látszólagos teljesítmény [MVA] 2014. 12. 10. 9
Egyik vezetéki vonali feszültség, általában Urs [kv] L1, L2, L3 fázisáram mérése [A] (B) Jelzések Elsőrendű alapvédelmi kioldás R fázisban Elsőrendű alapvédelmi kioldás S fázisban Elsőrendű alapvédelmi kioldás T fázisban Másodrendű alapvédelmi kioldás R fázisban (amennyiben ki van építve) Másodrendű alapvédelmi kioldás S fázisban (amennyiben ki van építve) Másodrendű alapvédelmi kioldás T fázisban (amennyiben ki van építve) Védelmi szinkron jel adás Védelmi szinkronjel vétel Automatikus visszakapcsolás Végleges kioldás, Távolságvédelmi kioldás Túlfedéses kioldás Zárlatra kapcsolás kioldás Szinkron jel vételre kioldás Távkioldást pótló Io>t kioldás Távkioldó jel vétel, AZT0 védelem kioldott, Rendellenes üzemállapot elleni védelem kioldás Megjegyzés: A védelmi rendszer esetenként a helyi specialitásoktól függően különbözhet a klasszikus védelmi modelltől, ezért a fenti listától a Rendszerirányítóval folytatott egyeztetések során el lehet térni. A Rendszerirányító csak a saját tulajdonú / üzemirányítású allállomásairól igényli a felsorolt védelmi jelzéseket Amennyiben lehetőség van a szakaszvédelmi működés beazonosítására, abban az esetben a Rendszerirányító igényli az ide vonatkozó jelzéseket. 1.2.7 120/középfeszültségű transzformátorok (A) Mérések Szekunder oldali hatásos teljesítmény [MW] Szekunder oldali meddő teljesítmény [MVAr] Szekunder oldali látszólagos teljesítmény [MVA] (B) Jelzések A Rendszerirányító nem igényli a transzformátorok védelmi jelzéseit. 1.2.8 Sínbontók, sínáthidalók (A) Mérések Ha a sínbontóban nincs beépített feszültségváltó, akkor: 2014. 12. 10. 10
Egyik fázis áram mérése, általában az Is [A] Ha van beépített feszültségváltó, akkor: A sínek között áramló hatásos teljesítmény [MW] A sínek között áramló meddő teljesítmény [MVAr] A sínek között áramló látszólagos teljesítmény [MVA] Megjegyzés: A mérés paraméterezésénél egyértelműen meg kell adni az áramlás pozitív irányát (pl. K sínről a B sínre). (B) Jelzések Impedancia védelem kioldott Túláram-védelem kioldott 1.2.9 Segédsín betápláló mezők Ugyanazokat a méréseket és jelzéseket igényli a Rendszerirányító, mint az adott segédsínre kapcsolható távvezetéki leágazások esetében. 1.2.10 Gyűjtősínek (A) Mérések Egyik vonali sínfeszültség, általában Urs[kV] Frekvencia [Hz] Megjegyzés: Hosszában bontható síneknél a mérések gyűjtősín-szakaszonként szükségesek. Beépített gyűjtősín-feszültségváltó esetében, amennyiben az adott mérést képes kiszolgálni, ennek mérését kell a Rendszerirányító részére továbbítani. Ennek hiányában a csatlakozó leágazások feszültségmérései közül kell kiválasztani a megfelelőt. A kiválasztás során a pontosabb mérések élvezzenek előnyt (magasabb prioritást), az azonos pontosságú mérések közül pedig a kisebb mezőszámút kell kiválasztani. (B) Jelzések Beragadás-védelem kioldott Gyűjtősín-védelem kioldott Megjegyzés: Hosszában bontható síneknél a gyűjtősín-védelmi és a beragadás-védelmi jelzések gyűjtősín-szakaszonként szükségesek. 1.2.11 Kapcsolókészülékek (A) Jelzések A rendszerirányító diszpécsere által működtethető kapcsolókészülékek: Összevont (nem fázisonkénti) állásjelzések (A képzés módját lásd a jelen dokumentum 5.1 pontjában.): 2014. 12. 10. 11
Összevont Készülék ÜKE (ide értendő minden olyan jelzés, ami az adott készülék üzemkészségére vonatkozik (pl. Rugó laza, SF6 jelzések, hajtáshibák, stb.) Készülék kapcsolható (teljesül a reteszfeltétel) A Rendszerirányító által történő működtetést a helyszínen engedélyező, illetve tiltó valamennyi bénító kapcsoló állásjelzése, beleértve az RTU-n belüli szoftveres bénítási lehetőségek állapotjelzéseit is Beragadás-védelem oldott (ahol megszakítónkénti jelzés van) Illetékesség-kezelés jelzései (azt mutatja meg, hogy az adott készüléket mely irányból lehet működtetni OP-1, OP-2, OP-3, HAM) Megszakítónkénti szinkron-ellenőrző automatikák jelzései Bénított állapot Feszültséghiány van Folytonos tiltás miatt tiltva Időzített tiltás miatt tiltva Automatika működik Szinkronállapot van Vezérlés kiadva Vezérlés visszautasítva Fázisszög eltérés Frekvenciaeltérés Feszültségeltérés Megszakítónkénti szinkronozó/szinkronellenőrző (ASZK) automatikák jelzései A készülék üzemképtelen A készülék tiltva, a készülék nem ad ki-/bekapcsoló parancsot Szinkron funkció kikapcsolva, feltétel nélküli bekapcsolás A készülék szinkronellenőrzés üzemmódban van A készülék szinkronozó üzemmódban van Túl nagy frekvenciakülönbség, bekapcsolás reteszelve Feszültséghiány A bekapcsolás visszautasítva (a bekapcsolási feltételek nem teljesültek) Vezérlés Kapcsolókészülékek ki- és bekapcsolása Szinkronozó készülék vagy a szinkronellenőrző automatika funkciójának élesítése/bénítása Kapcsolási sorrend indítása Illetékesség kezelésére vonatkozó parancsok kiadása (B) A Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó, de a diszpécser által nem működtethető kapcsolókészülékek: Jelzések A kapcsolókészülékek összevont (nem fázisonkénti) állásjelzése Összevont Készülék ÜKE (ide értendő minden olyan jelzés, ami az adott készülék üzemkészségére vonatkozik (pl. Rugó laza, SF6 jelzések, hajtáshibák, stb.) Készülék kapcsolható (teljesül a reteszfeltétel) Illetékesség-kezelés jelzései (azt mutatja meg, hogy az adott készüléket mely irányból lehet működtetni OP-1, OP-2, OP-3, HAM) 2014. 12. 10. 12
Megjegyzés: Az állásjelzés képzésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a Rendszerirányító diszpécsere által működtetett megszakítókra. (C) Nem a Rendszerirányító üzemirányítási hatáskörébe tartozó kapcsolókészülékek Jelzések Kapcsolókészülékek összevont (nem fázisonkénti) állásjelzése Megjegyzés: Az állásjelzés képzésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a Rendszerirányító diszpécsere által működtetett megszakítókra. 1.2.12 Alállomások (A) Mérések Külső hőmérséklet (B) Jelzések Váltóáramú segédüzemi feszültség alacsony Váltóáramú segédüzemi feszültség magas 1.2.13 Telemechanikai alközpont (A) Mérések Az RTU diagnosztikája érdekében az alábbi időszinkronra vonatkozó méréseket igényli a Rendszerirányító: Az RTU átlagos időeltérése a Rendszerirányító SCADA rendszere által leküldött időtől (adatátviteli vonalra jellemző) [ms] Az idő forrása (1,2,3,4,5,6,255) Az RTU saját órájának aktuális időelcsúszása a Rendszerirányító SCADA rendszere által leküldött időtől [ms] (B) Jelzések Az alközpont moduljainak hibajelzéseiből képzett összevont hibajelzések. Ilyenek: Vezérlést kiadó modul üzemképtelen Mérésgyűjtő modul üzemképtelen Jelzésgyűjtő modul üzemképtelen Megjegyzés: Az RTU hibajelzéseinek listáját esetenként az RTU szállítójával egyeztetve kell meghatározni. 2014. 12. 10. 13
Az RTU felügyeleti irányainak állapotáról tájékoztató jelzések: KDSZ ON-LINE állapot, MAVIR on-line állapot, Tartalék MAVIR SCADA rendszer (TOVT) tartalék vonal on-line állapot Varsó on-line állapot Ahol az RTU-n keresztül működtető parancsokat is kiad a Rendszerirányító diszpécsere: Rendszerirányító irányból vezérlés érkezett, Rendszerirányító irányból vezérléstiltás állapota. (C) Vezérlések Általános lekérdezés indítása 1.2.14 Energiamérők adatkoncentrátorai (FAG) Azon üzemirányított objektumokban, ahol FAG típusú adatkoncentrátor szolgáltatja az energiaméréseket az RTU számára, az alábbi jelzéseket igényli a Rendszerirányító: UK élő terminál UK paraméterváltozás UK szinkronjel Általános riasztás CRC hiba (az értékek nem megbízhatók) Paraméter vagy adatmódosítás Nyári idő aktív Ellenőrző mérő hibás ES04 státusz bemenet bevitele ES05 státusz bemenet bevitele ES06 státusz bemenet bevitele ES07 státusz bemenet bevitele Főmérő hibás Feszültség-váltóköri kisautomata kioldott Tm időmódosítással lezárva Vizsgáló és szerviz bit Feszültség-kiesés a teljes Tm alatt Feszültség-kiesés vagy időmódosítás 1.2.15 Erőművek, Szabályozási Központok Az Erőművek, Szabályozási Központok és a Rendszerirányító SCADA rendszerének kapcsolata sokkal összetettebb az alállomási, illetve hálózati elemekről adatokat gyűjtő RTU-kénál, mivel az előbbieknek fontos szerepe van a hatásos és meddőszabályozásban. Az utóbbiak fő feladata az adatgyűjtés, és csak viszonylag egyszerű diszpécseri parancsokat továbbítanak. A téma komplexitása miatt az Erőművekkel, Szabályozási Központok adatigényével szemben támasztott követelményekkel külön fejezet foglalkozik (lásd 2. fejezet). 2014. 12. 10. 14
2. AZ ERŐMŰVEK ÉS A RENDSZERIRÁNYÍTÓ KÖZÖTTI VALÓS IDEJŰ ADATKAPCSOLAT 2.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1.1 A jelen Irányelv 2. fejezete összefoglalja azokat az irányítástechnikai követelményeket, amelyeket az Erőmű vagy a virtuális erőmű (továbbiakban Szabályozási Központok) és a Rendszerirányító valós idejű üzemirányítási feladataival kapcsolatosan a Feleknek be kell tartani. Az Erőműre vonatkozó követelmények a Szabályozási Központokra is vonatkoznak. Ahol az Erőműtől eltérőek a követelmények, ott az eltérések külön kerülnek részletezésre. 2.1.2 Erőművek (Szabályozási Központhoz tartozó erőműveket is beleértve) gépegységeinek üzemirányítási pontja az, amelyre a rendszerirányítói vagy elosztó hálózati üzemirányítói felügyelet vonatkozik. A gépegység üzemirányítási pontját az Erőművel kötött üzemviteli megállapodásban kell rögzíteni. Ez lehet a betáplálás nagyfeszültségű gyűjtősínje vagy gépkapocs. Rendszerszintű szolgáltatásokra akkreditált gépegységeknél az akkreditációnak is tartalmaznia kell az üzemirányítási pontok kialakításának a szabályait. Az üzemirányítási pontok kialakításánál, az elszámolási pontok figyelembe vételével, az alábbiak szerint kell eljárni: 5 MW (időjárásfüggő termelő egységek esetében 0.5 MW) vagy annál nagyobb névleges teljesítményű gépegység elszámolási pontjához vagy elszámolási pontjaihoz üzemirányítási pontot, illetve üzemirányítási pontokat kell rendelni, egy az egyes megfeleltetéssel, és ezekről az üzemirányítási pontokról üzemirányítási méréseket kell biztosítani a Rendszerirányító részére, jelen irányelv előírásai szerint. 50 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítménnyel rendelkező gépegységhez önálló üzemirányítási pontot kell rendelni, ezen gépegységek üzemirányítási mérés szempontjából nem vonhatóak össze. 50 MW-nál kisebb névleges teljesítménnyel rendelkező gépeket csak úgy lehet egy üzemirányítási pontba összevonni, hogy a Rendszerirányító a hálózat és rendszer terhelés egyensúly felügyelete szempontjából le tudja képezni a hálózati modelljében egy összevont betáplálási pontként. A Rendszerirányítónak és az Erőműnek a Hálózati Csatlakozási Tervben kell megállapodnia az esetleges összevonás lehetőségéről. 2.1.3 A szekunder és vagy feszültség-meddőszabályozásra is akkreditált gépegységekkel rendelkező Erőművek, Szabályozási Központok és a Rendszerirányító közötti valós idejű adatkapcsolat követelményeit a 2.2. fejezet rögzíti. A követelmény támpontot nyújt az Erőmű, Szabályozási Központ saját szabályozó rendszerének a kiépítéséhez, a Rendszerirányító folyamatirányító rendszerével való együttműködés tervezéséhez. 2.1.4 A szekunder és vagy feszültség-meddőszabályozásra nem akkreditált termelővel, felhasználóval rendelkező Erőművek, Szabályozási Központok és a Rendszerirányító közötti valós idejű adatkapcsolat követelményeit a 2.3. fejezet rögzíti. 2.1.5 A szélerőművekre, szélerőmű parkokra vonatkozó egyéb előírásokat a 2.4. fejezet részletezi. 2.2 KÖVETELMÉNYEK A SZEKUNDER VAGY FESZÜLTSÉG-MEDDŐSZABÁLYOZÁSRA AKKREDITÁLT ERŐMŰVEKRE, SZABÁLYOZÁSI KÖZPONTOKRA 2.2.1 Az Erőmű és a Rendszerirányító közötti szabályozási célú kapcsolat (szekunder, és feszültség-meddő szabályozás) adatforgalma az erőművi telemechanikán (továbbiakban PP RTU) keresztül valósul meg. 2014. 12. 10. 15
(A) A PP RTU-nál a szabályozási adatok az erőművi irányítórendszer által gyűjtött, vagy az Erőmű kezelője által beállított, és az Erőmű által ellenőrzött, saját felelőssége alá tartozó adatok. Az Erőmű akkor is felelős a szabályozási adatok megfelelőségéért, valamint a szabályozási adatok meg nem felelőségéből származó jogkövetkezmények teljesítéséért, ha azok előállításához harmadik személyt (közreműködő) vett igénybe. A Rendszerirányító által számított távparancsok a Rendszerirányító felelősségi körébe tartoznak, ezeket a Rendszerirányító juttatja el a PP RTU-ba. (B) Az erőművi irányító központ és a PP RTU között az adatforgalom lehetőleg IEC- 870-5 - 101 (soros) vagy IEC-870-5-104 (IP alapú) protokoll szerint. Egyedi esetben, ha a PP RTU az erőmű tulajdona, akkor a PP RTU funkcionalitásai az erőművi irányítórendszerben is megvalósíthatók. Az alállomási és a PP RTU adatok eltérő jellege ellenére a funkciók megvalósíthatók egy RTU-ban is. Lényeges azonban, hogy az alállomási és a szabályozási adatok egymástól elkülönüljenek. A kétféle adat egymást nem helyettesítheti, még akkor sem, ha ugyanazon fizikai mennyiség mérési információiról van szó. Az RTU és a Rendszerirányító közötti adatátvitelben az IEC-870-5-101 (soros) vagy IEC-870-5-104 (IP alapú) protokollt kell alkalmazni. (C) A PP RTU-nak az irányítórendszer felé két és a tartalék irányítórendszer (TOVT) irányába egy, egymástól független kimenetet kell biztosítani. 2.2.2 Az Szabályozási Központ és a Rendszerirányító közötti szabályozási célú kapcsolat (szekunder szabályozás) adatforgalma ICCP protokollon vagy PP RTU-n keresztül valósul meg. (A) A szabályozási adatok a Szabályozási Központ irányítórendszere által gyűjtött, vagy a kezelő által beállított, és a Szabályozási Központ által ellenőrzött, saját felelőssége alá tartozó adatok. A Szabályozási Központ akkor is felelős a szabályozási adatok megfelelőségéért, valamint a szabályozási adatok meg nem felelőségéből származó jogkövetkezmények teljesítéséért, ha azok előállításához harmadik személyt (közreműködő) vett igénybe. A Rendszerirányító által számított távparancsok a Rendszerirányító felelősségi körébe tartoznak, ezeket a Rendszerirányító juttatja el a Szabályozási Központba. (B) A Szabályozási Központnak a Rendszerirányítónak mind az irányítórendszerének, mind a tartalék irányítórendszerének (TOVT) irányába egymástól független kapcsolatot kell biztosítani. (C) PP RTU adatkapcsolat kiépítése esetében az erőművek RTU kapcsolatára vonatkozó követelmények vonatkoznak. 2.2.3 A szabályozáshoz szükséges valós idejű adatok meghatározása üzemirányítási pontonként a rendszerszintű szolgáltatásokban (központi hatásos teljesítmény és feszültség-meddő szabályozás) való részvételi képességétől függ. Az adatokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: a szekunder) szabályozással kapcsolatos adatok, a primer szabályozással kapcsolatos adatok, a központi feszültség-meddő teljesítmény szabályozással kapcsolatos adatok. 2.2.4 Az erőművi modell objektumok A szabályozási adatokat az alábbi objektumokhoz kell rendelni: Gép (blokk) Gépcsoport Csomópont A modellezést az Erőműnek, Szabályozási Központnak a rendszerszintű szolgáltatásra 2014. 12. 10. 16
kötött akkreditációja és az üzemviteli megállapodása rögzíti. (A) Gép (blokk) A legkisebb villamosenergia-termelő egység, amelyhez üzemirányítási pontot kell rendelni. (Továbbiakban a gép és a blokk egyenértékű fogalmak). A blokk kialakítás ( összevonás, bontás) szabályai jelen fejezet általános követelmények résznél találhatóak. Blokki szintű szekunder szabályozásra akkreditált gépek esetében a Rendszerirányító blokkonkénti távparancsokat küld az Erőmű részére. (B) Gépcsoport Gépcsoport szintű szekunder szabályozásra akkreditált gépek együttese. Csoport csak azokban az Erőművekben, Szabályozási Központokban értelmezett, ahol több blokk is felvehető. Egy gép csak egy csoporthoz tartozhat, amelyet az Erőmű, Szabályozási Központ akkreditációja, és üzemviteli megállapodása rögzít. A csoportba kapcsolt gépek szabályozási üzemmódjai azonosak, meg kell egyezniük a csoport szabályozási üzemmódjával. Az a blokk, amely szerződés szerint egy csoporthoz rendelt, de üzemirányítás közben a gép nincsen csoportba kapcsolva, csak a helyi blokki üzemmódban üzemelhet. (Lásd részletesen a szabályozási üzemmódoknál.) A Rendszerirányító üzemirányító rendszere a hatásos teljesítmény-szabályozáshoz a számításokat blokkonként végzi, de a csoportba kapcsolt gépek számítási eredményeit összegzi. A csoportba kapcsolt gépek egy közös MW távparancsot kapnak, amelyet az Erőmű vagy a Szabályozási Központ irányító rendszere oszt szét blokki alapjelekre. A csoportról kapott mérések, határértékek a csoportba kapcsolt blokki adatok összegei. (C) Hálózati csomópont (továbbiakban: csomópont) A nagyfeszültségű gyűjtősínt, ahová a blokk csatlakozik, csomópontnak nevezzük. A kialakítható gyűjtősín bontásoknak megfelelően kell a csomópontokat kialakítani. Az erőművel egyeztetett, ritkán kialakítható sínbontások mellett létrejövő csomópontokra nem kell az összes csomóponti adatot felvenni, elegendő felvenni a gyűjtősín feszültségmérését. Ha a csomópontra csatlakozó gépek, csomóponti szabályozásban vannak, akkor a szabályozási üzemmódjuknak egyformának kell lenni, és meg kell egyezni a csomópont szabályozási üzemmódjával. A csomóponti mérések, határértékek a csomópontra csatlakozó blokki adatok összegei. 2.2.5 Szekunder szabályozási adatok A szekunder szabályozáshoz szükséges RTU adatokat az alábbiak szerint kell csoportosítani: Erőmű - > Rendszerirányító irány Szabályozási üzemmód kódok (egy bites jelzés - SP) Munkaponti adatok (mérés - ME) Határérték adatok (mérés - ME) Érvényes wattos szabályozási alapjel (mérés ME) Egyéb információs adatok (mérés ME) Rendszerirányító -> Erőmű irány Szabályozási parancsjelek (alapjel SE) Információs jelek (alapjel SE) A mérés és alapjel típusú adatok egyirányúak. (A) Szabályozási üzemmódok Az Erőmű saját blokkjaira saját irányítórendszerén belül saját szempontjai és értelmezése alapján tetszőleges üzemmódot valósíthat meg. Szükséges azonban, hogy az Erőműben kialakított összes üzemállapot az alábbiakban definiált üzemmódokba besorolható legyen. A blokkoknak az Erőműben beállított üzemmódnak 2014. 12. 10. 17
megfelelően kell viselkedniük. Az üzemmódokat kétállapotú jelzések kombinációival kell kódolni. (a) Nem áll rendelkezésre (SG-off-line) A blokk nem termel energiát és nem indítható. Mikor ebben az üzemmódban van a gép, szekunder szabályozás nem számolható el rá. (b) Üzembe vehető (Available SG) A blokk nem termel teljesítményt, de kérésre indítható, vagy indítás alatt van, de nem jár párhuzamosan. Mikor ebben az üzemmódban van a gép, szekunder szabályozás nem számolható el rá. (c) Fel- lefutásban (Stand-by SG) Indítás után vagy leállás előtti állapot, amikor a blokk teljesítményt termel, de még vagy már nem szabályozható. Mikor ebben az üzemmódban üzemel a gép, szekunder szabályozás nem számolható el rá. (d) Blokki - kézi (LOCAL SG) A blokk a Rendszerirányító által nem szabályozható, teljesítmény-alapjelét a blokk kezelője vagy az Erőmű kezelője állítja be. Az utóbbi esetben az erőművi számítógépen keresztül történik a beállítás. Mikor ebben az üzemmódban üzemel a gép, szekunder szabályozás nem számolható el rá. (e) Csoport - kézi (LOCAL GG) Azok a blokkok, amelyek ebben az üzemállapotban vannak, alkotják az erőművi csoportot. A csoportra közös alapjelet állít be az Erőmű diszpécsere, amelyet az Erőmű központi számítógépe, vagy az Erőmű kezelője oszt szét a csoporthoz tartozó blokkok között. Mikor ebben az üzemmódban üzemel a gép, szekunder szabályozás nem számolható el rá. (f) Csoport automatikus (Remote GG) Azok a blokkok, amelyek ebben az üzemmódban vannak, alkotják az erőművi csoportot. Gépcsoport szintű szekunder szabályozásra akkreditált gépek lehetnek csak ebben az üzemmódban. Ha egy gép, bár gépcsoport szintű szekunder szabályozásra akkreditált, de nem alkalmas szabályozásra, akkor ebből az üzemmódból ki kell kapcsolni. A csoport automatikus üzemmódban lévő blokkok a teljesítmény-alapjelüket az erőművi szabályozó számítógéptől kapják, a Rendszerirányítótól automatikusan érkező csoport-alapjel alapján. A csoport-alapjelet az erőművi számítógép osztja szét a csoporthoz tartozó blokkok között. Az előírt alapjelet a csoportba kapcsolt gépeknek együttesen a kereskedelmi szerződésben rögzített sebességgel kell követniük. Mikor ebben az üzemmódban üzemelnek a csoport gépei, a szekunder szabályozás elszámolása a Kereskedelmi Szabályzatban rögzítettek szerint történik. (g) Blokki automatikus normál (Remote SG) Blokki szintű szekunder szabályozásra akkreditált gépek lehetnek ebben az üzemmódban. A blokk a teljesítmény-alapjelét az erőművi szabályozó számítógépen keresztül a Rendszerirányítótól közvetlenül kapja. Az előírt alapjelet a kereskedelmi szerződésben rögzített sebességgel kell követnie. Mikor ebben az üzemmódban üzemel a gép, a szekunder szabályozás elszámolása a Kereskedelmi Szabályzatban rögzítettek szerint történik. (B) Szabályozási üzemmód kódok A 2.2.5(A) pontban felsorolt üzemmódokat kétállapotú jelzések kombinációival kell kódolni. Az alábbi táblázatok a wattos szabályozási üzemmódok kódjait tartalmazzák blokkokra és csoportra. Minden olyan jelzéskombináció, amelyet a táblázat nem tartalmaz, hibásnak számít, az Erőmű részéről nem állítható be. Ha az Erőmű hibás szabályozási kódot állít be, akkor a Rendszerirányító az adott erőművi irányt nem tudja szabályozni. 2014. 12. 10. 18
Az alábbiak a kétállapotú jelzésekre a következő jelöléseket alkalmazzák: blokk bekapcsolt PBOFFLST blokk üzembe vehető PBAVAIST blokk fel- lefutásban PBSTNDBY blokk üzemi státusz MAVIR/helyi PBREMOST blokk csoportstátusz PBCSOPST csoport üzemi státusz MAVIR/helyi PCREMOST Wattos szab. üzemmódok a blokkokra Üzemmód kód (kétállapotú jelzések kombinációja) Erőmű állítja be PBCSOPST PBREMOST PBOFFLST PBAVAIST PBSTNDBY Üzembe vehető 0 0 0 1 0 Fel/lefutásban 0 0 1 0 1 Blokki kézi 0 0 1 0 0 Blokki automatikus 0 1 1 0 0 Csoport kézi (1) 1* 0 1 0 0 Csoport automatikus (1) 1** 1 1 0 0 * Csak akkor, ha PCREMOST=0 (ha a csoport üzemi státusza: helyi) ** Csak akkor, ha PCREMOST=1 (ha a csoport üzemi státusza: automatikus MAVIR) (1) A csoport minden blokkjának (ahol PBCSOPST=1) a csoporttal azonos üzemmódban kell lennie. 2. Táblázat Wattos szabályozási üzemmód kódok blokkokra Wattos szabályozási üzemmód kódok a csoportra Helyi PCREMOST = 0 Automatikus PCREMOST = 1 A szabályozási üzemmódok beállítása az Erőműben történik. A lökésmentes üzemmód-átmenetek biztosítása érdekében, amikor az Erőmű automatikus üzemmódra vált a blokknál vagy csoportnál, akkor mindaddig, amíg a Rendszerirányító nem küld érvényes parancsot, az Erőműnek az aktuálisan vitt teljesítményét kell tartani. Ez az átmeneti idő lehet hosszabb is, mert a parancsküldéshez esetleg Rendszerirányító diszpécseri beavatkozására is szükség van, vagy egyszerűen az energiarendszer üzemvitele nem igényel szabályozási tevékenységet. (C) Munkaponti adatok PBLOKK Blokk wattos pillanatnyi kapocsteljesítmény (Erőmű által szabályozott) PBLKNF Blokk wattos NF-sínre betáplált pillanatnyi teljesítmény (nettó wattos teljesítmény PCSOP Csoport wattos pillanatnyi kapocsteljesítmény (Erőmű által szabályozott) PCSNF Csoport wattos NF-sínre betáplált pillanatnyi teljesítmény (nettó wattos teljesítmény) PBELSZ1m Blokk perces elszámolási energiamérése PBELS15m Blokk negyedórás elszámolási energiamérése PBÖNF Blokk segédüzemi wattos teljesítménye (a nem blokkhoz 2014. 12. 10. 19
rendelhető önfogyasztás nincs benne) (D) Határérték adatok PBNHATF Blokk wattos teljesítmény üzemi felső határ PBNHATA Blokk wattos teljesítmény üzemi alsó határ PBZHATF Blokk wattos teljesítmény üzemzavari felső határ PBZHATA Blokk wattos teljesítmény üzemzavari alsó határ PCNHATF Csoport wattos teljesítmény üzemi felső határ PCNHATA Csoport wattos teljesítmény üzemi alsó határ PCZHATF Csoport wattos teljesítmény üzemzavari felső határ PCZHATA Csoport wattos teljesítmény üzemzavari alsó határ PBNGRDF Blokk wattos üzemi gradiens határérték fel (+MW/perc) PBNGRDL Blokk wattos üzemi gradiens határérték le (- MW/perc) PBZGRDF Blokk wattos üzemzavari gradiens határérték fel (+MW/perc) PBZGRDL Blokk wattos üzemzavari gradiens határérték le (- MW/perc) PCNGRDF Csoport wattos üzemi gradiens határérték fel (+MW/perc) PCNGRDL Csoport wattos üzemi gradiens határérték le (- MW/perc) PCZGRDF Csoport wattos üzemzavari gradiens határérték fel (+MW/perc) PCZGRDL Csoport wattos üzemzavari gradiens határérték le (- MW/perc) Az Erőmű által beállított alsó és felső wattos teljesítmény üzemi és üzemzavari határai a Rendszerirányító által igénybe vehető szabályozási tartományt jelölik ki. A határértékek az üzemirányítási pontra vonatkoznak. Az elszámolási pontra átszámított üzemi határértékeket a Rendszerirányító archiválja és a szekunder szabályozás rendelkezésre állási díj elszámolásánál felhasználja a Kereskedelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően. A beállított MW gradiens határértékeknek mindig igazodniuk kell az aktuális üzemállapothoz. A beállított kézi korlátok mellett az aktuális technológiai korlátokat is figyelembe kell venni. Tekintettel a Rendszerirányító szabályozás időállandóira, az Erőmű csak olyan értékeket adjon fel, amelyet legalább 5 percig tartani is tud. A szekunder szabályozás parancskövetés minősítéséhez az üzemi fel és le gradiens határértékeket felhasználja a Rendszerirányító. Az üzemzavari gradiens és wattos teljesítmény határértékek információs jellegű adatok. Ha a Rendszerirányító üzemzavari szabályozást igényel az Erőműtől korlátozott időtartamra (lásd Kereskedelmi Szabályzat: Gyorsított szabályozás igénybevétele illetve Terhelhetőségi határok rövid időtartamú kiterjesztése és igénybevétele ), akkor az üzemi paraméterekbe az üzemzavari paraméterek értékeit kell beállítania az Erőműnek. (E) Egyéb információs adatok (a) Érvényes wattos szabályozási alapjel Az Erőműből a Rendszerirányító felé a blokkokra külön-külön és a csoportra az alábbi jelek definiáltak: 2014. 12. 10. 20
PBKAPPAR Blokki szabályozási alapjel PCKAPPAR Csoport szabályozási alapjel A blokkoknál a turbinaszabályozók felé küldött értéket, a csoportnál a csoportban lévő blokkok turbinaszabályozók felé küldött értékek összegét kell átadni - a szabályozási üzemmódtól függetlenül. (b) Teszt jel Rendszerirányító távparancs visszatükrözve az RTU-ból vagy a Szabályozási Központból PBPARCS Tükrözött blokki távparancs PCPARCS Tükrözött csoport távparancs Ezeket a jeleket nem az Erőmű állítja be. A Rendszerirányító által elküldött távparancsokat küldi vissza az RTU a Rendszerirányító felé. (F) Szabályozási parancsjelek a Rendszerirányítótól az Erőmű felé Az erőművi irányító rendszernek a beállított szabályozási üzemmódoknak megfelelő parancsjeleket kell tudnia értelmezni: Binout Blokk wattos teljesítmény parancs GrBinout Csoport wattos teljesítmény parancs A szabályozási parancs a Rendszerirányítónak a szabályozási pontra előírt MW célérték igényét jelenti. Ha a szabályozási parancsjel értéke 0, akkor az előírt érték a Rendszerirányító részéről az aktuális munkapont, vagyis a szabályozási tevékenységét az Erőműnek fel kell függesztenie, meg kell állnia addig az időpontig, amíg 0 -tól eltérő értéket nem küld a Rendszerirányító. (G) Információs jel (Rendszerterhelés) a Rendszerirányítótól az Erőmű felé A rendszerterhelést a nemzetközi vezetékek és az üzemirányított erőművek MW mérései és a nem távmért kiserőművek bejelentett menetrendjei alapján számolja a Rendszerirányító. 2.2.6 Primer szabályozási adatok Információk a primerszabályozókról: PBPRIM 1 : A blokkon a primer szabályozó élesítve, 0: kikapcsolt PBKXDF Primer szabályozó alapjel pillanatértéke (k*df), kikapcsolt állapotban 0 PCKXDF Csoportba kapcsolt blokkok primer szabályozó alapjeleinek az összege A mérések szimmetrikusan kétirányúak. 2.2.7 Feszültség-meddőteljesítmény szabályozási adatok A feszültség-meddő teljesítményszabályozáshoz szükséges RTU adatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 2014. 12. 10. 21
Erőmű - > Rendszerirányító irány Szabályozási üzemmód kódok (egy bites jelzés - SP) Erőművi munkaponti adatok (mérés - ME) Erőművi határérték adatok (mérés - ME) Rendszerirányító -> Erőmű irány Szabályozási parancsjelek (alapjel SE) A mérés és alapjel típusú adatok közül a feszültségmérés és határérték adatok egyirányúak, a meddő mérés és határérték adatok szimmetrikusan kétirányúak. (A) Szabályozási üzemmódok Az alábbiakban a lehetséges összes üzemmód fel van sorolva. A kialakítható üzemmódokat az adott Erőmű akkreditációja, vagy az üzemviteli megállapodása rögzíti. (a) Csomóponti helyi U Az Erőmű kezelője a nagyfeszültségű sínre feszültség alapjelet állít. Az ugyanarra a csomópontra dolgozó blokkok szabályozását az erőművi központi U/Q-szabályozó a közös alapjel alapján végzi. (b) Csomóponti helyi Q Az Erőmű kezelője a nagyfeszültségű sínre meddőteljesítmény alapjelet állít. Az ugyanarra a csomópontra dolgozó blokkok szabályozását az erőművi központi U/Qszabályozó a közös alapjel alapján végzi. (c) Blokki helyi U Az Erőmű kezelője a generátor kapocsfeszültségére állít be alapjelet. (d) Blokki helyi Q Az Erőmű kezelője a generátor kapocsra meddőteljesítmény alapjelet állít be. (e) Csomóponti MAVIR U A nagyfeszültségű sínre a Rendszerirányítótól automatikus feszültség alapjel érkezik. Az ugyanarra a csomópontra dolgozó blokkok szabályozását az erőművi központi U/Qszabályozó a közös alapjel alapján végzi. Ha egymástól független (külön csomópontra csatlakozó) szabályozott blokkok kapocsfeszültség helyett nagyfeszültségre szabályoznak, az is csomóponti szabályozásnak értendő. (f) Csomóponti MAVIR Q A nagyfeszültségű sínre meddőteljesítmény alapjel automatikusan érkezik a Rendszerirányítótól. Az ugyanarra a csomópontra dolgozó blokkok szabályozását az erőművi központi U/Q-szabályozó a közös alapjel alapján végzi. Ha egymástól független (külön csomópontra csatlakozó) szabályozott blokkok kapocsmeddőteljesítmény helyett nagyfeszültségre szabályoznak, az is csomóponti szabályozásnak értendő. (B) Szabályozási üzemmód kódok 2014. 12. 10. 22
U/Q szabályozási üzemmódok a blokkokra Blokki helyi U Blokki helyi Q A felsorolt üzemmódokat (a wattos szabályozáshoz hasonlóan) kétállapotú jelzések kombinációival kell kódolni. A következő két Táblázat a feszültség-meddő szabályozási üzemmódok kódjait tartalmazza. Minden olyan jelzés kombináció, amelyet a táblázat nem tartalmaz, hibásnak számít, az Erőmű részéről nem állítható be. Ha az Erőmű hibás szabályozási kódot állít be, akkor a Rendszerirányító az adott erőművi irányt nem tudja szabályozni. A kétállapotú jelzésekre a következő jelöléseket alkalmazzuk: blokk U/Q üzemi státusz MAVIR/helyi QBREMOST blokk U/Q státusz: meddő/feszültség QBQUMOST blokk csp. státusz:csomóponti/blokki QBOPERST csomópont üzemi státusz: MAVIR/helyi QCREMOST csomópont U/Q státusz: meddő/fesz. QCQUMOST Üzemmód kód- kétállapotú jelzések kombinációja - az Erőmű állítja be QBOPERST QBREMOST QBQUMOST (csomóponti státusz) (fesz/meddő üzemi státusz) (U/Q státusz) 0 0 0 0 0 1 Blokki MAVIR U 0 1 0 Blokki MAVIR Q 0 1 1 Csomóponti kézi U (1) 1 0 0 Csomóponti helyi Q (1) 1 0 1 Csomóponti MAVIR U (1) 1 1 0 Csomóponti MAVIR Q (1) 1 1 1 (1) Azoknak a blokkoknak, amelyek csomóponti szabályozásban vannak (QBOPERST=1), a csomóponttal azonos fesz/meddő üzemi és U/Q státusszal kell rendelkezniük. 3. Táblázat U/Q üzemmód kódok a blokkokra 2014. 12. 10. 23
U/Q szabályozási üzemmódok a csomópontokra Kétállapotú jelzések - az Erőmű állítja be QCREMOST (üzemi státusz) Helyi U 0 0 Helyi Q 0 1 MAVIR U 1 0 MAVIR Q 1 1 QCQUMOST (U/Q státusz) 4. Táblázat U/Q üzemmód kódok a csomópontokra (C) Erőművi munkaponti adatok UCSPONT Csomóponti feszültség QCSPONT A csomópontra betáplált meddőteljesítmények összege UBLOKK Blokk kapocsfeszültsége QBLOKK Blokk kapocs-meddőteljesítménye QBLKNF Blokk nagyfeszültségre betáplált meddőteljesítménye (D) Erőművi határérték adatok Az Erőmű által beállított MVAr, kv minimum és maximum határértékei a Rendszerirányító által igénybe vehető szabályozási tartományokat jelölik ki. A határértékeknek mindig igazodniuk kell az aktuális üzemállapothoz. A beállított kézi korlátok mellett az aktuális technológiai korlátokat is figyelembe kell venni. Tekintettel a Rendszerirányító szabályozás időállandóira, az Erőmű csak olyan értékeket adjon fel, amit legalább 5 percig tartani is tud. A kézi korlátok beállítási értékei a kereskedelmi megállapodások alapján kerülnek meghatározásra. QCHATA Csomóponti meddőteljesítmény korlát alsó határ QCHATF Csomóponti meddőteljesítmény korlát felső határ UCHATA Csomóponti feszültség korlát alsó határ UCHATF Csomóponti feszültség korlát felső határ QBHATA Blokki meddőteljesítmény korlát alsó határ QBHATF Blokki meddőteljesítmény korlát felső határ (E) Szabályozási parancsjelek a Rendszerirányítótól az Erőmű felé QBALAP Blokk Q alapjel parancs UBALAP Blokk U alapjel parancs QCALAP Csomópont Q alapjel parancs UCALAP Csomópont U alapjel parancs A blokki Q és U alapjelek a gépkapcsokra vonatkozó előírást jelentenek. Ha a szabályozási parancsjel értéke 0, akkor az előírt érték a Rendszerirányító részéről az aktuális munkapont, vagyis a szabályozási tevékenységet fel kell függesztenie az Erőműnek addig az időpontig, amíg 0 -tól eltérő értéket nem küld a Rendszerirányító. 2014. 12. 10. 24
2.3 KÖVETELMÉNYEK A SZEKUNDER ÉS VAGY FESZÜLTSÉG-MEDDŐSZABÁLYOZÁSRA NEM AKKREDITÁLT ERŐMŰVEKRE, SZABÁLYOZÁSI KÖZPONTOKRA 2.3.1 Ha a gépegység nem vesz részt szekunder szabályozásban, központi feszültség-meddő szabályozásban, akkor PP RTU adatkapcsolat kiépítése a Rendszerirányítóval nem szükséges. 2.3.2 50 MW vagy annál nagyobb beépített teljesítménnyel rendelkező gépegységekről, gépegységenként kell biztosítani a Rendszerirányító részére az üzemirányítási pontokon mért hatásos és meddőteljesítmény pillanatértékeket. A méréseket tartalékolt módon közvetlen alállomási RTU és a tartalék mérőrendszer segítségével kell eljuttatni. Az elosztó hálózatra csatlakozó gépegységek hatásos és meddőteljesítmény mérését az elosztó hálózati engedélyes üzemirányítójának (KDSZ) is továbbítania kell elektronikus úton. 2.3.3 Az összegzett, 5 MW (szélerőművek esetében 0,5 MW) vagy afeletti, de 50 MW alatti beépített teljesítményű gépegységekről biztosítani kell a Rendszerirányító részére az üzemirányítási pontokon mért hatásos és meddőteljesítmény pillanatértékeket. A méréseket tartalékolt módon közvetlen alállomási RTU és a tartalék mérőrendszer segítségével kell eljuttatni a Rendszerirányító felé. Az összegzett, 20 MW alatti beépített teljesítmény esetén, Ha a Rendszerirányító felé nincsen közvetlen RTU kapcsolat, akkor az RTU mérést az elosztóhálózat üzemirányítóján (KDSZ) keresztül kell biztosítani. 2.3.4 Az 5 MW (szélerőművek esetében 0,5 MW) beépített teljesítmény alatti erőművek, amelyek nem akkreditáltak tercier szabályozásra, összevont valós idejű MW termelési értékét az elosztóhálózat üzemirányítója (KDSZ) határozza meg és elektronikus úton továbbítja azt a Rendszerirányító felé. 2.3.5 Azokról a felhasználókról és az erőművekről, amelyek Szabályozási Központon keresztül akkreditáltak a Rendszerirányító tercier szabályozásra, összevont valós idejű MW mérési értéket a Szabályozási Központnak is meg kell határozni, és elektronikus úton továbbítani a Rendszerirányító felé. 2.4 IDŐJÁRÁSFÜGGŐ ERŐMŰVEKRE VONATKOZÓ EGYÉB KÖVETELMÉNYEK 2.4.1 Az 0,5 MW és ezt meghaladó beépített teljesítményű szélerőmű, időjárásfüggő egység esetén további valós idejű, adatokat kell a Rendszerirányítóhoz távmérésként küldeni: Szélsebesség (rotormagasságban) Szélirány (rotormagasságban) Levegő hőmérséklet (rotormagasságban) Üzemállapot jelzés (bekapcsolt, bekapcsolható, nem bekapcsolható)széltornyonként napsugárzás [W/m 2 ] fényintenzitás [klux] 2.4.2 Az analóg méréseknek legalább egy perces átlagát percenként, a jelzéseket minden jelzés változáskor kell elküldeni. 2.4.3 A szélsebesség és szélirány, napsugárzás és fényintenzitás mérési helyét a csatlakozási tervezéssel összhangban úgy kell megállapítani, hogy az az időjárásfüggő erőmű üzemére mértékadóan jellemző valós idejű adatot szolgáltasson. 2.4.4 A mérési adatok Rendszerirányító felé küldésének a módját is a Rendszerirányítóval egyeztetve, a csatlakozási tervben kell rögzíteni. 2014. 12. 10. 25