A japán nyelv. Sági Attila KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete október 21.

Hasonló dokumentumok
Sági Attila KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete november 19.

A japán nyelv. Sági Attila ELTE-BTK Japán Tanszék november 27.

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Japánóra 2016/2017 éves terv

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17

Fonetika és fonológia

Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén

MagyarOK 1. tanmenetek

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

Széljegyzetek a japán nevek magyar helyesírásának néhány kérdéséhez

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV

5. osztályos tananyag

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László

Irodalom Szövegértés, szövegfeldolgozás 9. NY Órakeret:36 óra

1. Mik a szófajok elkülönítésének általánosan elfogadott három szempontja? 2. Töltsd ki a táblázatot az alapszófajok felsorolásával!

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

MagyarOK 1. tanmenetek

12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai

MagyarOK 1. tanmenetek

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

BA záróvizsga. Bevezetés a japán filológiába I-II. Tételsorok. Nyelvészet

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Közel, s Távol ll. ll. ávol özel, s T K Az Eötvös Col egium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2012

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

1. A dolgozat témájának bemutatása:

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

Magyar C nyelvi programkövetelmény

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő

TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ. emelt szintű szakképesítés

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Ungarisch. Grammatische Strukturen/lexikalische Einheiten Nével : Határozott, határozatlan

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Negyedik házi feladat

2

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

6. szint (B1) A standard nyelvtanfolyamokon belül az utolsó szint.

IDEGEN NYELV ÉVFOLYAMVIZSGA 11. ÉVFOLYAM

Magyar nyelvtan. 5. osztály. I. félév I. A kommunikáció

Négy Hét Alatt Alapszinten Angolul. GYAKORLÁS nap

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

Litván diszciplináris minor

A számnév Fogalma: - A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg. Kérdőszavai: Hány? Mennyi?

Petro Lizanec - Horváth Katalin

TARTALOMJEGYZÉK. 1. A szófajok áttekintése 7 2. Ragozás a németben 8 3. Nyelvtani ki kicsoda (nyelvtani fogalmak gyűjteménye) 9

KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv)

Magyar nyelv. 5. évfolyam

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK. Nyelvészet. I. Leíró nyelvtan Fonetika, fonológia morfológia - szintaxis

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

A magánhangzók fonológiai rendszere

Gedeon Márta. A határozott és a határozatlan ragozásról

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

A nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

A magyar nyelv portréja (arcvonások a portréhoz)

Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

Tanmenet a 10. évfolyam számára

A magyar nyelv története

Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei

Tanmenet. Kínai, mint második idegen nyelv

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, pp.)

MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS

Szintaxis. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba. 5. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL

IDEGENNYELV-OKTATÁS. Ingyenes szállítás az egész országban! Tel.:

BEVEZETŐ. Mit értünk mondat alatt?

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

2001-ben végze Eötvös-kollégistaként. angol nyelv és irodalom szakán, majd 2006 júliusában

ÍRÁSBELI SZAVAZÁS /ELJÁRÁSI SZABÁLYOK/ FŰTÉSI ENERGIAKÖLTSÉG-CSÖKKENTÉS 2013.

A szófajok rendszere

Német nyelvi követelmények a 3. év végéig. A Hallo Max! c. tankönyv alapján

A magyar kiejtés tanítása koreaiaknak

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

Hargitai Katalin. Játékvilág. Magyar nyelvi munkafüzet az általános iskola 4. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Átírás:

A japán nyelv Sági Attila KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete sagi.attila@kre.hu 2015. október 21.

Az óra vázlata 1. Általános tulajdonságok 2. A japán nyelv története 3. A japán hangok rendszere 4. A mai japán szókincs 5. A japán szófajcsoportok 6. Általános mondattani sajátosságok 7. A japán írás és írástörténeti emlékek 8. A japán nyelvkutatás története 9. A japán tiszteleti nyelv rendszere 10. A japán nyelvjárások A japán szavak átírásakor a Hepburn-féle átírási rendszert használtam.

Általános tulajdonságok Nihongo, nippongo 日本語 Beszélőinek száma: kb. 130 millió Hivatalos nyelv: Japán Sztenderd japán nyelv (hyōjungo) Köznyelv (kyōtsūgo) Morfológiai tipológia szerint: agglutináló

A japán nyelv története Önálló fejlődés és külső hatások: Eredete ismeretlen (rokonítási elméletek) VI. század: kínai hatás (kanji) XII. század: kana írásrendszer XVI. század: portugál hatás (fontos) XII-XIX. század: nincs külső hatás XIX. század második fele: erős nyugati hatás, nyelvi reformok Hangtörténeti változások: VIII. századig: 8 magánhangzó VIII-IX. század ill. XVI. század: jelentős hangtani változások XVII. század: kialakul a mai hangállapot

nyelvtani változások: VIII. század: 8 fajta igetípus IX. század: 9 fajta igetípus XVI. század: 6 fajta igetípus XV. század: kialakul a mai 5 igetípus Korábban több 4 fajta rendhagyó ragozású igetípus volt (ka-, na-, ra-, sa- soros), ma már csak 2 van (ka- ill. sasoros).

A japán hangok rendszere Magánhangzók: átlagos mennyiségű a japán és a magyar magánhangzók elhelyezkedése az IPA táblázatban (Okada 1991, ill. Szende 1994)

Mássalhangzók: átlagos mennyiségű bilabiális alveoláris alveopalatális palatális veláris uvuláris glottális okkluzíva p, b t, d ʔ frikatíva ɸ, w s, z ʃ, ʒ ç, j h flap r affrikáta dz, dʑ ts, tʃ nazális m n ɲ ŋ ɴ

Egyéb hangtani sajátosságok: - Nincsen [l] hang, de [r] sincs, hanem [ɾ] van - Boin no museika jelenség

- Mora ni + p + po + n CV + Q + CV + N C: mássalhangzó V: magánhangzó S: félhangzó N: szótagalkotó nazális szonáns Q: szótagalkotó gégezárhang

- Hangsúlyrendszer Zenei hangsúly Hangsúlyrendszerek: - Tōkyō shiki akusento - Keihan shiki akusento - Kyūshū shiki akusento

A mai japán szókincs A Shinsen Kokugo Jiten alapján: Kínai eredetű jövevényszavak (kango): 49,1% Ősi japán szavak (yamato kotoba): 33,8% Egyéb eredetű jövevényszavak (gairaigo): 8,8% (Hibridszavak, konshokugo: 8,3%) Yamato kotoba: nyōbō kotoba, wago

Gairaigo - A nyugati eredetű jövevényszavakat a katakana írásrendszerrel írják - XV-XVII. század: japánok találkoznak néhány nyugati kultúrával - Portugál hittérítők: szótárkészítés ill. jövevényszavak - Edo-korszak: csak a hollandok maradhattak Japánban

A japán szófajcsoportok Hashimoto alapján: 1. Önálló szavak: Ragozható önálló szavak: ige, melléknév, álmelléknév Nem ragozható szavak: főnév, jelzői melléknév, határozószó, kötőszó, indulatszó 2. Nem önálló szavak: Ragozható nem önálló szavak: toldalék Nem ragozható nem önálló szavak: partikula És mi újság a névmással, számnévvel, az igenévvel stb.?

Igeragozás Ragozás: a tövek változtatása Pl.: iku (menni) ikanai, ikimasu, iku, ikeba, ikou ikanai (nem megyek): ika: ragozott ige nai: ragozott toldalék

Ikanakereba (ha nem megyek): ika: ragozott ige nakere: ragozott toldalék ba: partikula Ikimasen deshita (nem mentem): iki: ragozott ige mase: ragozott toldalék n: ragozott toldalék deshi: ragozott toldalék ta: ragozott toldalék

Általános mondattani sajátosságok - SOV típusú mondatszerkezet: alany egyéb ige - A jelző mindig megelőzi a jelzett szót, a határozói módosítók megelőzik az igét, a birtokos megelőzi a birtokot, a vonatkozó mellékmondat megelőzi azt a mondatot, amelyhez tartozik, a mutató névmás megelőzi a jelzett szót, ige-segédige sorrend Watashi ga kinō mita eiga wa omoshirokatta. Én tegnap láttam film(et illetően) érdekes volt. A film, amit tegnap láttam érdekes volt.

- Topik prominens nyelv wa: topik jelölő partikula - wa (topik jelölő partikula) ga (alanyt jelölő parrikula) Watashi wa unagi desu. watashi: én unagi: angolna És ez akkor most mit is jelent? Azt jelenti, hogy angolna vagyok? Nem Ami engem illet angolnát kérek

Vagy: Konnyaku wa futoranai. konnyaku: ez az izé, ami a képen van futoranai: nem hízik el Tehát, akkor ez azt jelenti, hogy a Konnyaku nem hízik el? Nem Ami a konnyakut illeti, nem hizlal

További példa: Boku wa tōkyō desu. Én Tokió vagyok (???) Sokkal inkább: - Én tokiói vagyok. - Én Tokióba megyek. - Én Tokióból jövök. - Én Tokiót választom. - Én Tokiót szeretem. stb.

- Kérdő mondatszerkezet: A kiegészítendő kérdésnél a kérdőszó nem kerül a mondat elejére. Kore wa nan desu ka. (Ez micsoda?) Kore wa hon desu. (Ez egy könyv.) Kodomo wa koko de nani wo shimasu ka. (Mit csinál itt a gyerek?) Kodomo wa koko de benkyō shimasu. (A gyerek itt tanul.) - Kérdő partikula: ~ka Kore wa hon desu ka. (Ez egy könyv?) Kore wa hon desu. (Ez egy könyv.)

- Partikulák: Nincs főnévragozás, az esetviszonyokat a partikulák jelölik Pl.: wa (topik), ga (alany), wo (tárgy), ni (határozói viszony), no (jelzői viszony), de (eszközhatározói viszony) stb. A magyar névutóra hasonlít nem rag!!!!! Hon to enpitsu wo kaimashita vs. Könyvet és ceruzát vettem +

A japán írás - Kana majiri bun: kanji és kana kevert írás - A japánoknak nem volt saját írásuk - Az írás formaképe: tategaki

A kanji 漢字 - Kínai eredetű - Gyökökből épülnek fel - 2 olvasata van: on (japános kínai), kun (japán) - Kanji-listák: 1945, 1981, 2010 - Iskolai oktatásban elsajátítandó kanjik száma: 2131

A kana 仮名 - Manyōgana - Hiragana - Katakana - Okurigana - Furigana かえ kaeritakunai

Manyōgana a: 阿, 安, 英, 足 stb. ka: 可, 何, 加, 架, 香, 蚊, 迦 stb. A manyōgana további fejlődése:

Hiragana gojūon

Hiragana yōon

Hiragana (han)dakuten

Katakana gojūon

Katakana yōon

Katakana (han)dakuten

- A japán nyelv latin betűs átírása (rōmaji) XVI. század: portugál szerzetesek átírása hangtörténeti forrás XIX. század: Hepburn-féle átírási rendszer, Nihon-féle átírási rendszer, Kunrei-féle átírási rendszer Magyaros átírás: Ligeti Terjék (1981)

- Írásos emlékek Szórványemlékek

Kojiki (712), Nihonshoki (720)

A japán tiszteleti nyelv rendszere - A japán hagyomány (protokoll) fontossága - Alá-fölérendeltségi viszony Futsūtai: követlen stílus Teineitai: udvarias stílus Keigo: tiszteleti beszéd Sonkeigo: tiszteleti nyelv Kenjōgo: szerény nyelv Jamadzsi 1990: 352

Az udvariasság kifejezése - Prefixumok, szuffixumok, toldalékok hozzáadása - Speciális nyelvtani szerkezetek - Igeragozás - Speciális szókincs használata - Non-verbális kommunikáció

Japán nyelvjárások hyōjungo (sztenderd nyelv) vs. kyōtsūgo (közös nyelv) vs. hōgen (nyelvjárás) - Földrajzi tényezők - Társadalmi tényezők (elszigetelődés) - Népvándorlás - Szomszédos nyelvjárásokkal való kapcsolat - Különbözőségek: hangtani, nyelvtani, szókincsbeli eltérések

A japán nyelvjárások története VIII. sz.: Manyōshū c. versgyűjtemény XV. sz.: portugál hittérítők XVI. XIX. sz.: sok nyelvjárás XIX. sz.: sztenderdizációs folyamat XX. sz.: eltűnő nyelvjárások napjaink: retro -érzés, nyelvjárások megőrzése (TV műsorok)

Yanagida Kunio csigaelmélete Kinki vidéken: dendenmushi Chūbu és Chūgoku vidéken: maimai Kanto vidéken és Shikoku szigeten: katatsumuri Tōhoku vidéken és Kyūshū szigeten: tsuburi Tōhoku északi részén és Kyūshū nyugati vidékén: namekuji

Tōjō alapján:

Nyelvjáráshasználat Japánban

Létige iru megjelenése: 20 variáns

Bagoly fukurō megjelenése: 198 variáns

A nyelvjárások archaizáló sajátossága - Az ún. Yotsugana jelenség Segít a hiragana: ず vs. づ ill. じ vs. ぢ cuzuku [ʣu] chizu [ʣu] azuki [ʣu] kuzu 葛 [zu] to kuzu 屑 [ʣu] fudzsi 藤 [ʑi], fudzsi 富士 [ʥi]

A nyelvjárások használata napjainkban

Ajánlott irodalom: Bartos: Japán. in.: Fodor (főszerk.): A világ nyelvei. Budapest: Akadémiai, 1999, 622-630. Frellesvig: A history of the Japanese language. Cambridge, 2010. Jamadzsi: Japán nyelvkönyv. Budapest: Tankönyvkiadó, 1990. Kuno: The Structure of the Japanese Language. Cambridge, 1973. Máté: A japán nyelvről, avagy a könnyű és nehéz nyelvek kérdése. in. Farkas (szerk.): Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba. Budapest: ELTE Eötvös. 2009. 171-201. Miller: The Japanese Language. Chicago, 1967. Shibatani: The languages of Japan. Cambridge: Cambridge University Press, 1990. Tsujimura: An Introduction to Japanese Linguistics. Blackwell Publishings, 1996.

Köszönöm a figyelmet! ヾ (^ ^)