Nagybajom község egykori közbirtokossági legelőjének vörös erdeihangya faunájáról (Formica mfa csoport, Hymenoptera: Formicidae)

Hasonló dokumentumok

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh

Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae)

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

KASZÓ-LIFE projekt keretében végrehajtott élőhelymegőrzési és -helyreállítási munkák bemutatása

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

A Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

1900 körüli városlodi étkészlet

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

ISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft

ESZR változási jegyzék

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az években

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Fontos társulástani fogalmak

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Élőhelyvédelem. Kutatások

Grenzerfahrungen. Eötvös Schüler zum Abschluss eines etwinning Projekts zu Gast in der Slowakei / eötvösös diákok projektzáró utazása Szlovákiába

F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. Két új Carabus scheidleri Panz. - forma a Dunántúlról (Coleoptera: Carabidae)

ANNALES MUSEI N A T I O N A LIS H Ü N G A R I C I

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

ÓRATERV. Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel

Bodrogköz vízgyűjtő alegység

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Ódor Péter - Vegetációtan

Korpusz fehér 18mm. Furnitura kollekció UNI bútorlapok Ft. K110 SM 18mm. m² ár. méretrevágva 2 és 20m² között. 206 Ft Hasonló szín Felület

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.

A magyarországi termőhely-osztályozásról

FÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A hrsz. 095/1. A , 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához.

Az erdei avar széntartalmának becslése

Erdei élőhelyek kezelése

Közterület-felügyelők eljárásai

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

Guatemala denevérfaunája

Háztűznéző a bogaraknál

Szárítási hibák okai és megelőzésük. Prof. Dr. Németh Róbert

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister

Lead Partner Seminar. Berichte auf Projektebene / Projektszintű jelentések

INTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék gmail. com 2011.

WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

ANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Telepítsünk-e kanadai nyárt?

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Átírás:

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7: 211-216. Kaposvár, 1992. Nagybajom község egykori közbirtokossági legelőjének vörös erdeihangya faunájáról (Formica mfa csoport, Hymenoptera: Formicidae) HARTNER ANNA HARTNER A.: About the wood-ants fauna of a former commonage pasture in the village of Nagybajom (Fonnica rufa-group, Hymenoptera: Formicidae) Abstract: In the course of the year 1991 the faunal survey of the wood ants of the Formica rufa-group took place in an afforested former woody pasture of the village. During the work the presence of 4 species was proved out their 6 domestic species. These are the following: Formica rufa L., F. pratensis Retz., F. polyctena Foerst., F. truncorum Fabr. Leading species is the F. rufa L. Bevezető 1989 őszén kezdtem el Magyarország faunisztikai szempontból elhanyagolt, de az erdő- és természetvédelem számára igen fontos Formicoidea-inak, a Formica rw/ö-csoport hazai faunájának feldolgozását. E program keretében végeztem faunisztikai felméréseket Nagybajom község felhagyott, majd beerdősült, ill. beerdősített fás legelőinek egyikén. A munka során szereztem tudomást a Boronka-melléki TK területén folyó kutatásokról és kaptam lehetőséget néhány szerény adat hozzátételére a Somogy megyei Múzeum Természettudományi Osztálya által szervezett, a Boronka-melléki TK és környékének természeti képét feltáró programjához. A lehetőséget ezúton is nagyon köszönöm. A terület ismertetése A vizsgált terület a Boronka-melléki TK-től D-i irányban a Kaposvár-Nagykanizsai főút mentén található. Kiterjedése 200 ha. Történetét tekintve: a háború előtt Festetich birtok volt. Az i960, évi felmérések adatai szerint nagybajomi erdő- és legelőbirtokosságok tulajdonát képezte. Ezek megszűnése után kezdődött a terület beerdősülése, ill. beerdősítése. Legelőüzemből való kivonása és erdő művelési ágba való átsorolása az 1991. évvel fejeződött be. Jelenlegi állapotát az 1. ábra szemlélteti. 211

1.SZ. ábra A vizsgált terület kocsányos tölgy (Quercus robur) D mézgás éger (Alnus glutinosa) nyír (Betula pendula) Л erdeifenyő (Pinus sylvestris) о akác (Robinia pseudoacacia) Természeti viszonyok A táj jellegét az É-D-i irányú, pleisztocén kori, lösz takaróval borított homokbucka sorok határozzák meg. Rajtuk humuszos homok, kovárványos és rozsdabarna erdőtalajok, a közbezárt lapályokon réti talajok alakultak ki. A hidrológiai viszonyai az állandó vízhatásútól a többlet vizhatástól független kategóriák között változik, klímájában a szubmediterrán klímahatás érvényesül. Vegetációja igen változatos: természetes eredetű nyíres-erdeifenyves, borókás-erdeifenyves foltok, kiszáradófélben lévő égerlápok, erdeifenyő, akác monokultúrák jellemzik. 212

Anyag és módszer A Formica rufa csoport faunisztikai felvételezését a terület részletes, szisztematikus bejárásával, teljes felvételre törekedve végeztem. 1991 tavaszától 17 terepnap során 93 boly közel 700 egyedét gyűjtöttem. Faunisztikai áttekintés A Formica rufa-csoport 9 faja közül Magyarország területén 6 él. Közülük a vizsgált területen a következő 4 faj előfordulása bizonyítható (2. ábra): 2. ábra A vizsgált terület Formica-faunája 1 Formica rufa L., 2 F. pratensis Retz., 3 F. polyctena Foerst., 4 F. truncorum Fabr. 213

Formica rufa L. (syn.: F. piniphila Schenck, F. mayor Nyl.) Méret: dolgozó: 6-9 mm, hímek, nőstények: 10-11 mm Leírás: A dolgozók feje és háta fekete-vörösbarna színezetű, tarkója kopasz, álla elálló szőrökkel borított. A hát sötét foltja nem kifejezett, kontúrja elmosódott. A királynők színe sötét, feketésbarna, vörösbarna foltokkal a fejen, háton, toron és az 1. potrohszelvényen. Testük csillogó. A hímek alakja karcsú, potrohúk végén világosan kivehető a párzószerv. Színük egyöntetűen fekete, a világosabb végtagok és a párzószerv kivételével. Tölgyeseink, fenyveseink általánosan elterjedt faja. Inkább az árnyékos részeket kedveli. A gazdagabb lágyszárú-borítást elviseli. Fészekbolya lehet monogyn és polygyn. A vizsgált terület ligetes fenyves-nyíres, fenyves-borókás részein véletlenszerű eloszlásban, egy-két helyen kisebb mértékű aggregálódást mutatva, fenyő monokultúrákban nyiladékok, szúfoltok szélein fordul elő. Behúzódik a kiszáradt égeresek zsombekjai közé is. Az elegyetlen akácosokat - 2 kivétellel - inkább elkerüli. Gyakorisága 65%. Formica pratensis Retz. (syn.: F. nigricans Em., F. congères Nyl.) Méret: dolgozó: 4-9 mm, hím, királynő: 9-11 mm. Leírás: A dolgozók feje és tora fekete-vörösbarna színezetű. A hát fekete foltja kiterjedt, élesen körülhatárolt. A potroh és a nyélpikkely széle matt fekete. Az egész test elálló szőrökkel sűrűn borított. A szemek szőrösek. A királynők teste matt fekete, a fejen, háton és pikkelyen vörösbarna foltokkal. Testüket sűrű szőrzet fedi. Erdőszélek gyeptársulások általánosan elterjedt, igen gyakori faja. A nyílt területeket kedveli. Eltűri a magas aljnövényzetet. Fészekbolyát a rufáénál ill. a polyctenáénál durvább anyagból építi. Lehet mono-, olygo-, és polygyn. A területen inkább erdőszéleken, kis tisztásokon, meleg, napsütötte helyeken, dombtetőkön találhatók meg fészekbolyai, gyakran siskanádtippannal majdnem teljesen körbenőve. Előfordulásának gyakorisága 23%. Formica polyctena Foerst. Méret: dolgozó: 4-7 mm, hím, királynő: 9-10 mm. Leírás: a dolgozók feje és háta fekete-vörösbarna színezetű. A tarkó és áll csupasz, a hát gyengén szőrös is lehet. Az elő- és középhát sötét foltja körülhatárolt. Ritka színváltozata a vörös hát. A királynők színezete megegyezik a Formica rufa L. királynőinek színezetével. Potrohúk matt csillogású. A hímek feketék, toruk gyengén szőrös. Domb- és hegyvidéki faj. Fenyvesekben, fenyőlomb elegyes állományokban, ritkábban tölgyesekben, állományszegélyen és zárt állományokban egyaránt előfordul. A gazdagabb lágyszárú borítású helyeket kerüli. Polygyn faj, A területen való előfordulásának gyakorisága 7%. 214

Formica truncorum Fabr. Méret: dolgozó: 4-9 mm, hím, királynő: 9-10 mm. Leírás: A kifejlett dolgozók feje rozsdavörös, a fiatal példányoké enyhén barnás árnyalatú. A hát és a pikkely rozsdavörös, a fiatal példányokon halvány barna folt található. Potrohúk feketésbarna. A szemek szőrösek. Testük hosszú, aranysárga szőrzettel sűrűn borított. A királynők feje, háta, a pikkely, valamint az 1. potrohszelveny egyöntetűen rozsdaszínű. A potroh sötétbarna. Testük szőrözöttsége megegyezik a dolgozóknál elmondottakéval. Inkább hegyvidéki, nem túl gyakori faj. Előfordulása eddig 15 helyről bizonyított. A nyíltabb területeket kedveli. Fészke általában kövek alatt található, néha kis halmot épít. Olygogynfaj. A területen 5%-os gyakorisággal fordul elő. Természetvédelmi értékelés A Formica rufa-csoportba tartozó erdeihangyák - bevezetőben már említett - erdő- és természetvédelmi jelentőségét egyenlőre még nem ritkaságuk, hanem élőhelyükön betöltött szerepük adja. Ez azonban kevéssé ismert -jóval kevésbé, mint pl. az erdei énekesek, békák rovarfogyasztása. Az általános ismerethiánya azonban nem jelenti azezirányú kutatások teljes hiányát. Vonatkozó vizsgálatok WELLENSTEIN (1954) a Formica rw/ö-csoportba tartozó erdeihangyák milliós nagyságredű rovarpusztításáról adnak számot és megállapítanak egy az rovarrendre kiterjedő táplálékspektrumot. így jogosnak látszik az az igény, amely a vörös erdeihangyákat - különösen a Formicapolyctena Foerst. - természetvédelmi szempontból az énekesek mellé kívánja emelni és védelmüket szorgalmazza. Úgy látom, ez az a lépés, amit megtehetünk erdeinkért. Irodalom DANSZKY I. szerk. (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdő fel újítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai П. Dél-Dunántúl erdőgazdasági tájcsoport, Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest. GÖSWALD, K. (1989): Die Waldameise I., Aula Vlg, Wiesbaden GYŐRFI J. (1957): Erdészeti rovartan, Akadémiai Kiadó, Budapest. NIEMEYER, H. (1976): Zur Artansprache von Formica polyctena Foerst. und Formica rufa L. in der Praxis der Ameisenhege. Zeitschr.für Pfl. Krankh. und Pflschutz 1/2/3/76 Stuttgart. WELLENSTEIN, G. (1954): Was können wir von den roten Waldameise im Forstschutz erwarten?, Beitrage zur Entomologie. Bd. 4., Nr. 2., 117-136 p. 215

Über die Waldameisenfauna einer ehemaliger Weide von Nagybajom (Formica rufa-gruppe, Hymenoptera: Formicidae) Anna Hartner Die Durchforschung der heimischen Fauna der zur Formica rufa-gruppe gehörenden Waldameisen begann in den vergangenen Jahren. Im Rahmen dieses Programs bearbeitete ich die Formica-fauna des obigen Gebiets. Im Laufe meiner Arbeit vollendete ich die möglichst völlige Aufnahme der Formica-Fauna auf dem 200 ha großen bewaldeten Gebiet einer ehemaligen weidewirtschaftlichen Gessellschaft. Auf Grund der bisherigen Sammlungen konnte von den heimischen 6 Arten die folgende 4 Arten auf diesem Gebiet nachgewiesen werden: Formica rufa L. (Vorkommenshaufigkeit: 65%), F. pratensis Retz. (23%), F. polyetena Foerst. (7%), F. truncorum Fabr. (5%). Aus der Hinsicht des Wald- und Naturschutzes, mit Rücksicht auf ihre wichtige waldhygienische Rolle haben diese Formica-Arten eine große Bedeutung. A szerző címe (Authors's address): HARTNER Anna H-9400 Sopron Mikoviny S. út 27. Hungary 216