VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás keretében zajlik. Szóbeli utóvizsgára kizárólag azok a hallgatók bocsáthatók, akik az írásbeli vizsgaalkalmakon legalább két elégtelen érdemjegyet szereztek. Javító vizsgára azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik legalább egy írásbeli vizsgát eredményesen (minimum elégséges érdemjeggyel) teljesítettek. Tanszékünk három vizsgaidőpontot hirdet. Ebből a három vizsgaalkalomból a harmadik kizárólag utóvizsga, amelyre csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik vagy az első vagy a második vizsgaidőpontban eredménytelenül vizsgáztak (vagyis elégtelen érdemjegyet szereztek). Az első utóvizsgát írásban kell teljesíteni. Magyarán, mindazon hallgatók, akik a tárgyat teljesíteni kívánják, de az első vagy a második vizsgaalkalmon eredménytelenül szerepeltek, kötelesek a harmadik írásbeli alkalmon megkísérelni a vizsga abszolválását. Mindebből következik, hogy három írásbeli vizsgalehetőség nincs, két írásban megszerzett elégtelen osztályzat után szóbeli vizsgára kerülhet sor tanszéki vizsgabizottság előtt; a szóbeli utóvizsgához nem elegendő egyetlen írásbeli vizsgán részt venni, arra csak két elégtelen érdemjegy megszerzését követően kerülhet sor. A vizsga két részből áll: egy 30 perces tesztből (megszerezhető pontszám: 40), valamint két komplex jogeset kidolgozásából (erre 75 perc áll rendelkezésre, és 40 pont, jogesetenként 20-20 pont szerezhető). (1) Az első rész a tárgyi tudás számonkérésére irányul, e vizsgarész anyagát az így megadott jogi dokumentumok kijelölt rendelkezései, a kijelölt tankönyvi részek, valamint az előadáson elhangzottak képezik. (2) A vizsga második részében az előadásokon és a gyakorlatokon is feldolgozott témakörökből két jogesetet kell megoldani. A jogesetek megoldásához a vizsgázók használhatják a vizsgára magukkal hozott jegyzeteiket, jogforrásokat és tankönyveket. (3) A vizsga eredményes teljesítésének feltétele, hogy a hallgató a vizsgának mind az első, mind pedig a második részében megszerezze az elérhető pontszámok több mint felét. Az elégséges érdemjegyhez tehát a teszten és a jogeseteken külön-külön el kell érni legalább 20,5 pontot. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a vizsgára bocsátás feltétele az alkotmányjogi gyakorlat (szeminárium) eredményes ( megfelelt ) teljesítése. II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK A. Kötelező irodalom, tankönyvi részletek Felhívjuk figyelmüket, hogy az alapvető jogszabályváltozások miatt a tankönyvnek a joganyagot feldolgozó részei rendkívül sok esetben már nem hatályosak. A tananyagot a könyveknek az egyes tételekhez illeszkedő, releváns részei képezik. Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István, Bp. 2007. Osiris) a teljes 2. fejezet a 7. fejezetből: a 7.1 7.3., 7.8. fejezetrészek a teljes 10. fejezet
a teljes 11. fejezet a 12. fejezetből a 12.1 12.2., 12.4., 12.10.1. fejezetrészek a 14. fejezetből a 14.1. fejezetrész a 15. fejezetből a 15.1 és 15.3. fejezetrészek a 16. fejezetből a 16.1-16.5. fejezetrészek. B. Jogforrások A Tanszék a vizsgán az Alaptörvény és a tananyag részét képező egyes jogforrások 2017. szeptember 1-jén hatályos szövegét kéri számon. Alaptörvény B-C) cikk, S) cikk, T) cikk (4), XXIII. cikk, XXVIII. cikk, 1-7. cikk, 9-30. cikk, 32. cikk (4)-(5), 33. cikk (2), 35-37. cikk, 39-41. cikk, 43-44. cikk, Záró és vegyes rendelkezések 24. pontja az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. (3), 3., 6-7., 8. (1), 9. (1), 11-13., 14. (1)-(2), 15. (1), 18. (1) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1., 4., 5. (1), 6., 7. (1), 12., 13. (1)-(2), 14., 15. (1)-(2), 17. (1), 18/A. az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2., 2/A., 5. (2), 7., 8. (1)-(2) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2., 208-212., 221-222., 228-229. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1., 3. (5), 4. (3), 6. (1), 7., 12. (1), 13. (1), 13. (6) első mondata, 14., 15. (1) és (4), 16., 17. (1)-(2) és (4), 21. (2), 22. (3), 23-25., 26. (1) és (3), 27/A. (1) és (2), 28-29., 31-35., 36-37., 41-43., 44. (1)- (2), 55-56., 61/A. (2) a) pont, 64. (1) és (6), 65. (1), (5)-(7), 66-67., 73-76., 77. (3)-(4), 78-79, 80., 86. (2)-(3), 88., 90., 99-102. az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 1. (1)-(3), 2., 5. (1) és (3), 8. (1), 9. (3), 10. (1), 11., 12. (1), 13., 24. (1), 25. (1), 26. (1) és (7), 31. (2), 32., 34., 36. (1)-(2), 37. (1), 39. (1), 40. (1) első mondata, (2), (3), 41. (1), 42., 43. (1), 44. (1) és (3), 45. (1), (5), (6) utolsó mondata, 46. (1)-(3), (5) és (10)-(11), 47. (1), 48. (1)-(2), (4) első mondata, (5), 50. (1), 51. (1)-(2) és (6), 52. (1), 53. (1), 55. (1) első mondata, 58. (1) 59., 60. (1), (5)-(7), 61. (1), (4)-(5), 62. (1), 65. (1)-(2), 66. (1), 78. (1) és (3), 79. (1)-(2), 84. (8), 86. (1), 89., 91. (2), 126. (3), 129. (2) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (1)-(3), 3. (1)-(3), 5. (1), 9. (1)-(2), 10. (1), 11., 14. (1), 18. (1)-(2) és (4), 32. (1) és (3)
az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény I. fejezet, 4-5., 6. (5), 8., 11., 14. (1), 16-21.,, 31-38.,, 40. (1) a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. (1), 3-5. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 6., 11. (2), 20., 23., 24-25., 28. (1), 29. (1), 30/A. (2), 31. (1), 32. (1), 34. (1)-(3), 35. (1), 37. (1) a) pontja és (2) a) pontja, 38. (1), 40., 42., 43. (1)-(2), 49. (1)-(1a), 52. (1)-(2), 61. (1) és (3), 62. (1) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 215. (1)-(2), 220. (1)-(2) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 5-7., 10., 14-15., 21. (1)-(2), 23., 23/A. (1), 24., 24/A. (1), 25. (1), 26-30., 32., 37-39., 41. (1) és (1a) és (2), 46. (1), 47., 52. (1), 54. (1), 56. (1), 61. (1)-(2), 66. (2)-(3) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 3., 16., 45., 48. (1), (1a) és (3), 65-66., 70. (1), 76. (5) a)-c) pontja, 79. (1), 88., 89. (2), 103. (1) a) pont, 105. (1), 114. (1), 115. (1), 128. (1)-(2) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. (1)-(2), 4. (1), 23. (1), 89-90., 212. (1) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1., 3. (1), 8. (1), 11. (1), 12. (1), 13. (1) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. (1), 13. (1), 14. (1), 22. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 3. (1), 4. (1), 9. (4), 10. (2) és (7), 11. (1) és (3) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 15. (1), 18. (1) 3/1991. (II. 7.) AB határozat elvi megállapításai 48/1991. (IX. 26.) AB határozat elvi megállapításai 8/1992. (I. 30.) AB határozat elvi megállapításai 36/1992. (VI. 10.) AB határozat elvi megállapításai 27/1998. (VI. 16.) AB határozat elvi megállapításai 4/1999. (III. 31.) AB határozat elvi megállapításai 50/2003. (XI. 5.) AB határozat elvi megállapításai 63/2003. (XII. 15.) AB határozat elvi megállapításai 22/2005. (VI. 17.) AB határozat elvi megállapításai
34/2004. (IX. 28.) AB határozat elvi megállapításai 32/2006. (VII. 13.) AB határozat elvi megállapításai 47/2007. (VII. 3.) AB határozat elvi megállapításai 33/2012. (VII. 17.) AB határozat elvi megállapításai 13/2013. (VI. 17.) AB határozat elvi megállapításai 3086/2016. (IV. 26.) AB határozat elvi megállapításai III. SZÁMONKÉRT TÉMAKÖRÖK A VIZSGA MÁSODIK RÉSZÉBEN A vizsga II. része az alább felsorolt témakörökben, illetve e témaköröket tárgyaló jogesetekben kéri számon a hallgatók tudását: Országgyűlés: a képviselői mandátum keletkezése és megszűnése a képviselők szabad és egyenlő mandátuma frakcióalakítás bizottsági rendszer az Országgyűlés ülésezési rendje az Országgyűlés üléseinek a nyilvánossága az Országgyűlés megbízatása, feloszlása és feloszlatása törvényalkotás, -kezdeményezés és vétójog parlamenti ellenőrzés: interpelláció, kérdés, bizottsági meghallgatás, vizsgálóbizottság, ellenőrző szervek (Állami Számvevőszék, alapvető jogok biztosa) a függetlenséget garantáló jogintézmények: összeférhetetlenség, mentelmi jog, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Kormány: kormányalakítás, a Kormány összetétele a Kormány felelőssége: bizalmi szavazás, bizalmatlansági indítvány a miniszterelnök megbízatásának a keletkezése és megszűnése, a miniszterelnök helyettesítése miniszteri felelősség, a miniszter helyettesítése ügyvezető kormány, miniszterelnök Köztársasági elnök: a köztársasági elnök megbízatásának a keletkezése és megszűnése a köztársasági elnök feladat- és hatásköre az államfő felelőssége a köztársasági elnök helyettesítése Alkotmánybíróság: az Alkotmánybíróság és az alkotmánybírák jogállása előzetes és utólagos normakontroll alkotmányértelmezés IV. A JOGESETMEGOLDÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGFORRÁSOK A vizsga második részében a jogesetmegoldáshoz a tankönyvön és AB határozatokon túl különösen az alábbi jogforrások lehetnek szükségesek: Alaptörvény 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról 10/2014. (II. 24.) OGY határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről Budapest, 2017. november 6. Chronowski Nóra tanszékvezető egyetemi docens