GYULAI SZC DÉVAVÁNYAI SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2. Iskolai : (66) 585-110, fax: (66) 585-110 e-mail: devavanya.gyszc@gmail.com OM: 203069 ÖNÉRTÉKELÉSI TERV 2016 2021
Önértékelési Terv: 2016-2021 Tartalom TARTALoM 2. oldal I. Törvényi háttér, célrendszer 3. oldal II. A belső értékelési munkacsoport összetétele, feladatai III. Az önértékelés folyamata IV. Az önértékelés szintjei, területei, módszerei 4. oldal 5. oldal 6. oldal V. Az önértékelési munka menete 10. oldal VI. A keletkezett dokumentáció tárolása VII. Nyilvánosság, hozzáférhetőség VIII. Legitimáció, ötéves terv Mellékletek: 12. oldal 12. oldal 13. oldal 1. Az ötéves folyamat beosztott terve 14. oldal 2. Pedagógus önértékelési elvárásai (külön dokumentum) 3. Vezetői önértékelés elvárásai (külön dokumentum) 4. Intézményi önértékelés elvárásai (külön dokumentum) 5. Interjú és kérdőív kérdések (külön dokumentum) 1. pedagógus önértékelő kérdőíve 2. szülői kérdőív pedagógus önértékeléshez 3. munkatársi kérdőív pedagógus önértékeléshez 4. tanulói kérdőív pedagógus önértékelésében 5. vezetői önértékelő kérdőív 6. pedagógus elégedettség (vezetői, intézményi értékelés) 7. szülői elégedettség (vezetői, intézményi értékelés) 8. tanulói elégedettség (vezetői, intézményi értékelés) 6. Az önértékelési feladatok megosztása (külön dokumentum) 2
Önértékelési Terv: 2016-2021 I. Törvényi háttér A 2015 / 2016. tanévi önértékelési feladatokat módosító jogszabályváltozások nyomán jelen terv az alábbi törvények és útmutatások alapján készült: 3 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20./2012.(VIII.31.) EMMI rendelet (145-156 ) 3. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásról 326./2013. kormányrendelet (I. és II. fejezet) 4. Országos önértékelési kézikönyv 5. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 6. Országos tanfelügyeleti kézikönyv Az önértékelés célja: 1.) a köznevelés különböző területeinek objektivitásra törekvő értékelése a pedagógus, a vezetői, az intézményi munkában, 2.) a pedagógiai és nevelési folyamatok egységes értékelési rendszerének biztosítása
Önértékelési Terv: 2016-2021 II. A belső értékelési munkacsoport összetétele, feladatai A tagok részvétele történhet önkéntes alapon vagy az intézményvezető kijelölése, felkérése alapján. A tagok személyét illetően a tantestületnek javaslattételi, véleményezési, jóváhagyási joga van. A tagság csak írásbeli lemondással szüntethető meg. A lemondott tag helyett új személy lép be. A munkacsoport tagjai munkájukért külön juttatásban nem részesülnek. 4 A munkacsoport három tagú. Tagjai: az intézményvezető helyettes, két minősített pedagógus munkaközösség-vezető. A munkacsoport tagjai: Földi Zoltán Kardos Erika Váradi Tibor Feladat-meghatározás Az igazgató a) elkészíti az 5 évre szóló Önértékelési tervet, b) minden évben elkészíti az ötéves terv alapján az éves önértékelési tervet, c) az intézményi alapdokumentumok alapján megfogalmazza azt az általános és sajátos elvárás-rendszert, amelynek teljesülését vizsgálni fogja (ezt megvitatás után a tantestület hagyja jóvá) d) felügyeli a munkacsoportbeli szerepeket, a partneri kapcsolattartást, a tervek megvalósulását. A munkacsoport a) folyamatosan tájékoztatja a tantestület tagjait, b) informálja és támogatja az érintett pedagógusokat; c) tájékoztatja az értékelésbe bevont partnereket,
Önértékelési Terv: 2016-2021 d) az intézményvezető közreműködésével elvégzi az adatgyűjtést (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) e) kezeli az OH önértékelésre vonatkozó informatikai rendszerét; szükség esetén segíti a pedagógusokat az on-line önértékelésben. 5 Delegált feladatok: a) adatszolgáltatás b) az önértékelési feladatok teljesülésének, c) a partneri kapcsolatok működtetésének segítése. A konkrét tanévre vonatkozó feladatok elosztásának, delegálásának elveit az önértékelési kézikönyvnek megfelelően az éves munkatervében rögzítjük. III. Az önértékelés folyamata 1. A tantestület tájékoztatása A 2015. évi nyitó értekezletet követően a mindenkori törvényi változásokról és az önértékelési folyamat aktualitásairól, menetéről folyamatosan, a havi nevelési értekezletek keretében történik. 2. A szabályzat pontosítása, elfogadása A munkacsoport tagjait, a feladatok megosztását, az értékelési terv tartalmát a nevelőtestület egyöntetűen elfogadta. 3. Az intézmény elvárás-rendszerének meghatározása A központi intézményi elvárásokban a nevelőtestület saját céljait, mérhető teljesítményeket beazonosította a standard, általános elvárások mellett. 4. Az ötéves önértékelési program megtervezése Az igazgató a BECS tagjaival közösen az önértékelési tervet kidolgozta, a nevelőtestület véleményezése és változtatási javaslatai után ez elfogadásra került.
Önértékelési Terv: 2016-2021 5. Az adott tanévre szóló önértékelési terv elkészítése Az ötéves program alapján a konkrét tanévet érintő önértékelési munka tervezése az adott tanévre szóló munkaterv mellékleteként készül el és tartalmazza az adott tanév konkrét feladatait. 6 IV. Az önértékelés szintjei, területei, módszerei A) A pedagógus önértékelése A minősítés, tanfelügyelet és önértékelés kompetenciái szerint a következő területeken valósul meg. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamtok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A fenti területek értékelésének módszerei, eszközei az adott területhez, kompetenciához illesztetten a következők: 1. Dokumentumelemzés:
Önértékelési Terv: 2016-2021 a. tanmenet b. tematikus tervek c. az éves tervezés egyéb dokumentumai: óraterv, egyéb foglalkozások tervezése, d. napló e. tanulói munkák. 7 2. Óra-/foglalkozáslátogatás: az óratervek, önreflexiók, az óralátogatási feljegyzések 3. Interjúk a. a pedagógussal b. a vezetővel 4. Kérdőíves felmérés a. önértékelő b. munkatársi c. szülői (a pedagógus kérésére) d. tanulói B) Vezetői önértékelés területei, szintjei, módszerei A minősítés, tanfelügyelet és önértékelés kompetenciái szerint a vezető (ön)értékelése a következő területeken valósul meg az EU irányelvek szerint megállapított Central5, illetve az EMMI rendelet 146 (1) alapján: 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása az intézményi pedagógiai folyamatok (nevelés, oktatás, fejlesztés, diagnosztizálás terén történő) megvalósítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása jövőkép alakítás. változás-menedzsment, fejlesztési területek beazonosítása, fejlesztése 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési Terv: 2016-2021 erősségek, fejlesztendő területek önreflexivitása, önmaga fejlesztése iránti elhivatottság, tervek időarányos áttekintése 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása feladatmegosztás vezetőtársakkal, humánerőforrás fejlesztés, ellenőrzés, csapatmunka, mások fejlődésének támogatása 8 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása döntéshozatali folyamatok mechanizmusa, munkahelyi légkör, fejlesztések támogatása Az értékelés során alkalmazott módszerek, eszközök a következők: 1. Dokumentumelemzés a) Vezetői pályázat/program b) Pedagógiai program c) SZMSZ d) Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók 2. Interjúk a. Vezetővel b. Munkáltatóval c. Vezetőtársakkal 3. Kérdőíves felmérés a. Önértékelő b. Nevelőtestületi c. Szülői C) Az intézményi önértékelés szintjei, területei, módszerei Az intézményi önértékelés átfogja mind a pedagógus, mind a vezetői önértékelés területeit, komplex képet ad az iskolai munka területenkénti fejlesztéséről, ennek tudatosságáról. Ez a
Önértékelési Terv: 2016-2021 minősítés, tanfelügyelet és önértékelés kompetenciái szerint a következő területeken valósul meg. 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés, korrekció területenként. 9 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Megjelenése a Pedagógiai Programban, szociális és személyes képességek a kiemelt figyelmet érdemlőknél, szociális hátrányok enyhítése, a tanulás tanítása, az egészséges és környezettudatos nevelés; a közösségfejlesztésben: tanulói együttműködés, közösségépítő tevékenységek. 3. Eredmények Eredményességi mutatók nyilvántartása, belső és külső mérések eredményeinek értékelése, továbbtanulási nyomon követés. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Pedagógus szakmai közösségek, belső tudásmegosztás, információátadás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Partnerek rendszere, tartalmak, kapcsolattartás, közéleti szerepvállalás 6. A pedagógiai munka feltételei Tárgyi, infrastrukturális, személyi, szervezeti feltételek 7. A Kormány és a felelős minisztérium(ok) által megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Országos célok megjelenése a Pedagógiai Programban, egyéb intézményi dokumentumokban, a kiemelt célok operacionalizálása, megvalósítása. Az értékelés során alkalmazott módszerek, eszközök a következők: 1. Dokumentumelemzés a. Pedagógiai program
Önértékelési Terv: 2016-2021 b. SZMSZ c. Házirend d. Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók e. Továbbképzési program-beiskolázási terv f. Mérési eredmények adatai, elemzése (saját mérések öt tanévre visszamenőleg) g. A pedagógusok önértékelési eredményeinek összegzése h. Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai i. Megfigyelési szempontok- a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése j. Elégedettségmérés 10 2. Interjúk a. Vezetővel b. Pedagógusok képviselőivel c. Szülőkkel V. A önértékelési munka menete A pedagógusok önértékelések esetén Az önértékelési csoport minden év augusztus 30-ig elkészíti, és tantestület elé terjeszti jóváhagyásra a következő éves önértékelési tervet. A terv tartalmazza az értékelésben résztvevők névsorát (az ötéves tervben rögzítettek módosulása esetén), valamint az értékelésbe bevont pedagógusok névsorát. Az értékelésbe olyan pedagógus vonható be, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az éves önértékelési terv az adott tanév munkatervének melléklete. Az értékelésben minden évben a tantestület kb. 20 %-a vesz részt az alábbi általános irányelvek figyelembevételével:
Önértékelési Terv: 2016-2021 a) gyakornok (pedagógus I. fokozatba lépés előtt), b) adott évben minősítésre jelentkezők, tanfelügyeleti látogatásra jelöltek, c) a fennmaradó helyeken azon pedagógusok, akik a közeljövőben portfóliót szándékoznak írni. Minden pedagógusértékelésben 3 fő vesz részt. Feladataik: óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk, kérdőíves felmérések. Az értékelést végzők összegző értékelésének határideje: április 30. Az értékelt pedagógus önértékelésének elkészítése, OH honlapján elektronikus rögzítése: május 31. Az önértékelő csoport összegző értékelést készít a tanévzáró értekezletig. Az összegző értékelés az éves beszámoló része. 11 A vezetői önértékeléskor (a ciklus 2. és 4. évében) Az igazgató értékelése a munkacsoport két tagjának irányításával történik az alábbi feladat megosztással: a) a dokumentum-elemzés (az igazgató és a munkacsoport egy tagjának részvételével) b) az interjúk (munkacsoport másik tagjának irányításával) c) a kérdőívek (a tantestület minden tagja által és a munkacsoport két tagja vezetésével két-két szülővel). Az értékelők összegző értékelési határideje: április 30. Az igazgató saját önértékelésének és két évre szóló önfejlesztési tervének elkészítési határideje: május 31. A munkacsoport vezetőről szóló összegző értékelésének elkészítési határideje: a tanévzáró értekezlet. Az igazgató az önértékelést, fejlesztési tervet és az összegző értékelést az éves beszámoló részeként eljuttatja a fenntartóhoz. Az intézményi önértékelés megvalósításának menete
Önértékelési Terv: 2016-2021 Az értékelés az értékelési ciklus 5. évében, 5 évente történik. Az értékelést a BECS tagjai irányítják. Az értékelést végző személyek névsora az adott éves értékelési tervben szerepel. Az ötéves önértékelési program módosítására javaslatot tehet a fenntartó, az intézmény vezetői, az önértékelési munkacsoport, bármely pedagógus. A módosításra akkor kerülhet sor, ha azt a tantestület legalább 20% támogatja. 12 VI. A keletkezett dokumentáció tárolása Az ötéves önértékelési program az iskolai szabályzatok között iktatandó. Az éves önértékelési terv az éves munkaterv melléklete. Az értékelésekkor keletkezett írásos anyagokat külön iktatói számon külön dossziéban gyűjtjük a titkárságon (önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés). A keletkezett elektronikus anyagok tárolási módja: az OH elektronikus felületen, DVD lemezen, irattározva. A pedagógusokra, vezetőre vonatkozó összegző értékelések írott formában a személyi anyaghoz csatolandók. VII. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az előírásoknak megfelelően a szükséges dokumentumokat feltöltjük az OH honlapjára. A keletkező dokumentáció, korlátozás nélkül hozzáférhető az intézményvezetők (igazgató, igazgatóhelyettes), munkaközösség-vezető, az önértékelési munkacsoport tagjai, az adott értékelésbe bevont pedagógusok, külső szakértők és szaktanácsadók, a fenntartó, valamint saját anyaga az értékelt pedagógus számára.
Önértékelési Terv: 2016-2021 VII. Legitimáció 2015. évi országos és intézményi elvárások szerint, majd ezekhez a 2016. évi törvényi változásokat beépítve az önértékelési szabályzatot az igazgató vezetésével a tantestület az első félév során több nevelőtestületi értekezleten megvitatta, a módosító javaslatok után a e formában egyhangúan elfogadta. 13 Érvényes: 2016. 09.01-től. Módosítás a jogszabályi háttér változásakor szükséges. igazgató
Önértékelési Terv: 2016-2021 1. sz. melléklet Az ötéves folyamat beosztott terve 14 tanév pedagógus vezetői, intézményi 2016 / 2017. Kardos Erika, Papp Lajos, Tóth Erika, Váradi Tibor 2017 / 2018. Borsós Mária, Földi Zoltán, vezetői, Nagy Éva, Pappné Nagy Katalin 2. év 2018 / 2019. Gellai Zoltánné, Molnár Tünde, Schwarcz Júlia 2019 / 2020. Csoh Ildikó, Jónás Tibor, vezetői, Laczóné Kiss Ágota 4. év 2020 / 2021. Gyányi Mariann, Nagyné Galgóczi intézményi, Magdolna ciklus 5. éve
2. számú melléklet A pedagógus önértékelés elvárásai
1. Pedagógiai módszertani felkészültség A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Milyen a módszertani Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és felkészültsége? módszertani tudást tükröz. Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka egyéb foglalkozásokon? tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait. Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket. Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal. Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását. Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Milyen a pedagógiai Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott tervezőmunkája: tervezési pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, dokumentumok, tervezési folyamatokat, munkaformákat, módszereket, módszerek, nyomon eszközöket. követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a
2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók tanulók életkori sajátosságaihoz és szakmai érdeklődésükhöz igazodó tevékenységek fejlesztése. Hogyan viszonyul a tervezés Terveiben szerepet kap a tanulók motiválása, a gyermekek/tanulók motivációjuk fejlesztése. adottságaihoz, igényeihez? Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket, a gyakorlati képzőhelyeken megszerzett ismereteket, tapasztalatokat. Megtervezi a tanulók és a tanulói csoportok értékelésének módszereit, eszközeit. A tervezés során hogyan Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye érvényesíti a Nemzeti vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és alaptanterv és a pedagógiai intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, program nevelési céljait, oktatott tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervezőmunkája Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban során a tanulók előzetes rejlő lehetőségekre. tudására és a tanulócsoport jellemzőire? A tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanításitanulási folyamatot tervez. A tanulók fejlettségére, életkori sajátosságaira is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és tanulástanítás tervezésébe. 3. A tanulás támogatása A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 3. A tanulás támogatása Mennyire tudatosan és az Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, lelki adott helyzetnek mennyire állapotát. megfelelően választja meg és alkalmazza a A tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási folyamat tanulásszervezési szerves részeinek tekinti, és segítő módon reagál.
3. A tanulás támogatása eljárásokat? Hogyan motiválja a Felkelti és fenntartja a tanulók érdeklődését. tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat gondolkodási, során tapasztalt megértési nehézségeket. problémamegoldási és együttműködési Fejleszti a tanulók tanulási képességeit, megfelelő képességét? szakmai segítséget kínál számukra. Milyen tanulási teret, A tanulás támogatása során épít a tanulók egyéni tanulási környezetet hoz céljaira, szükségleteire és szakmai elkötelezettségére, létre a tanulási folyamatra? a tanulócsoport sajátosságaira. Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási és képzési környezetet teremt. Hogyan alkalmazza a Ösztönzi a tanulókat a hagyományos és az IKTtanulási folyamatban az eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a információs és tanulási folyamatban. kommunikációs technológiákra (IKT) épülő Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és eszközöket, digitális megfelelő tanulási eszközöket biztosít. tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt Támogatja a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és kialakítania a hagyományos a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi és az IKT-eszközök kezdeményezéseiket és ötleteiket. alkalmazása között?
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Hogyan méri fel a tanulók A nevelési-oktatási folyamatban a tanulók értelmi, értelmi, érzelmi, szociális és érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt erkölcsi állapotát? Milyen kiemelt figyelmet fordít. hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a tanulókat. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Tudatosan alkalmazza a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket. Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a tanulók komplex személyiségfejlődését. Tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul. Megismerteti a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket, és azok tiszteletére neveli őket. Milyen módon differenciál, Az együttnevelés keretei között is módot talál a tanulók alkalmazza az adaptív egyéni fejlődési igényeinek és lehetőségeinek oktatás gyakorlatát? kezelésére. Milyen terv alapján, hogyan Felismeri a tanulók személyiségfejlődési az foglalkozik a kiemelt esetlegesen jelentkező - tanulási nehézségeit, és képes figyelmet igénylő tanulókkal, számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség ezen belül a sajátos nevelési esetén más szakembertől segítséget kérni. igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási Felismeri a tanulókban a tehetség ígéretét, és nehézséggel küzdő, a tudatosan segíti annak kibontakoztatását. kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Milyen módszereket, A pedagógus az általa vezetett tanulócsoportok eszközöket alkalmaz a fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának közösség belső ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és struktúrájának feltárására? csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza. Hogyan képes olyan Ösztönzi a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti nevelési, tanulási környezet kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az kialakítására, amelyben a érvelési kultúrát. tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és magukat, amelyben értékként közvetíti a tanulók és tanulóközösségek megtanulják tisztelni, eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó elfogadni a különböző sajátosságait. kulturális közegből, a különböző társadalmi A tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, rétegekből jött társaikat, a kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli. különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott tanulók helyzetű tanulókat is? életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik. Hogyan jelenik meg a Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási és közösségfejlesztés a képzési folyamat során az együttműködési képességek pedagógiai munkájában fejlődéséhez szükséges feltételeket. (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a problémamegoldási és konfliktusok megelőzésének és kezelésének konfliktuskezelési stratégiák, módszereit. amelyeket sikeresen alkalmaz? A tanulók nevelése, oktatása és képzése során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? A tantervi tartalmakat a tanulók egyéni pedagógiaipszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza. Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási-képzési folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat. Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ. Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít. A tanulóknak személyre szabott értékelést ad. Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási-képzési folyamat elején megismerteti a tanulókkal, a szülőkkel. Mennyire támogató, fejlesztő A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének szándékú az értékelése? eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak és feladatainak kijelölésében. Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a tanulók személyiségének fejlődésére. A tanulók számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak. Milyen visszajelzéseket ad a Elősegíti a tanulók önértékelési képességének tanulóknak? Visszajelzései kialakulását, fejlődését. támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (az életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség, stb.)? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Tevékenysége során az intézményi pedagógiai és szakmai programhoz igazodóan, pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál. A tanulók nevelése-oktatása-képzése érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, a szakmai gyakorlati képzőhelyekkel, a szakmai partnerekkel és a szülőkkel. A tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai és szakmai program, az egyéb intézményi dokumentumok keretei között a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg. Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok befogadására. Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Saját magára vonatkozóan Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és hogyan érvényesíti a alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz. folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi. igényét? Mennyire tájékozott A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógiai kérdésekben, pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelőhogyan követi a szakmában oktató-képző munkát segítő munkatársaival, a tanulók történteket? fejlődését támogató más szakemberekkel. Fontos számára tudásának, szakmai ismereteinek folyamatos megújítása, a megszerzett tudását
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza. Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal.
3. számú melléklet A vezetői önértékelés elvárásai
Vezetői önértékelés elvárásai 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény alapvető célja a tanulás támogatása. A vezető szerepe, hogy támogató tanulási környezetet hozzon létre, és biztosítsa azt, hogy az intézmény forrásait erre a célra használják fel. Mint irányító szakember, elsődleges feladatai közé tartozik az intézmény minden tagjának hatékony irányítása és menedzselése, valamint a tanulószervezet kialakítása, fenntartása és fejlesztése fókuszban a tanulási eredményekkel. A vezetőnek mindezek alapján a következőkben megjelölt tevékenységeket kell ellátnia: Irányítania kell az értékközpontú nevelés, tanulás és tanítás folyamatát. Miután létrehozott egy magas elvárásokat támasztó, biztonságos és hatékony tanulási környezetet, valamint tanulási folyamatokat, a tanulás kultúráját és a teljesítés lehetőségét is meg kell teremtenie mindenki számára. A tanulás és a tanítás legjobb minőségét együtt kell megalapozni, fenntartani és fejleszteni egy olyan szisztematikus és szigorú rendszerrel, amelynek feladata a tanulási és a tanítási folyamatok nyomon követése, áttekintése, értékelése. A vezetőnek biztosítania kell mindezek létrejöttét, valamint azt, hogy megbízható értékelési rendszereket hozzanak létre vagy vegyenek át, használjanak megfelelően. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 1. A tanulás és tanítás/nevelés stratégiai vezetése és operatív irányítása Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze? Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató és képző munkát vár el. Hogyan biztosítja a mérési, Az intézményi működést befolyásoló azonosított, értékelési eredmények összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, beépítését a tanulási-tanítási eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok folyamatba? elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.
1. A tanulás és tanítás/nevelés stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan biztosítja a fejlesztő Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók célú értékelést, értékelésének közös alapelveit és követelményeit, visszajelzést, reflektivitást az melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. intézmény napi Irányításával az intézményben a fejlesztő célú gyakorlatában? visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. Hogyan gondoskodik arról, A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a hogy a helyi tanterv, a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz tanmenetek, az alkalmazott igazítja. módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. saját tanítási gyakorlatában? Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (tehetséggondozást, illetve felzárkóztatást igénylők) speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezető feladata, hogy az intézményben közös értékeket fogadtasson el, amelyeket mindenki képes értelmezni, és amelyek mindnyájuk tevékenységének részévé válhatnak. A jövőkép kialakítása, a megvalósítására irányuló stratégiaalkotás és a szervezet küldetésének tisztázása a vezető szerepének és munkájának kulcselemei. A vezetőnek képesnek kell lennie a közös munkafolyamat irányítására, melynek során megszületnek a közösen elfogadott értékek és a jövőkép. A vezetőnek hatékony kommunikációjával és támogatásával kell elérnie, hogy ezek az értékek beépülhessenek a tevékenységekbe. A megvalósítás szakaszában következetesen képviselnie kell azokat az irányokat, amelyeket szervezeti szinten meghatároztak a jövőkép elérésével kapcsolatban. A vezető eredményességének kulcsa az is, hogy a jövőképhez vezető úton mind magának, mind pedig munkatársainak képes legyen szűkebb és tágabb célokat kijelölni. Ehhez tisztában kell lennie a változás folyamatával, és azzal, hogy miképp tudja kezelni a változás útjában álló ellenállást.
A vezetőnek tudnia kell reagálni a belső és a külső értékelés eredményeire. Alapvető elvárás vele szemben, hogy folyamatosan tájékozódjon és tájékoztasson az új oktatási trendekről, szakpolitikai változásokról, amelyek érintik a hétköznapi gyakorlatot is. A vezetőnek képesnek kell lennie arra is, hogy beazonosítsa azokat a területeket, amelyek fejleszthetők az intézményben. Biztosítania kell a közösen kitűzött irányok felé való haladást, miközben egy átlátható tanulási kultúrát alakít ki, és ezt fenntartja az intézményben. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, szakmai és nevelési elveinek megismerését és a tanulási-tanítási folyamatokba történő beépülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai és szakmai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Hogyan azonosítja azokat a Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. területeket, amelyek Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit stratégiai és operatív és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez szempontból fejlesztésre felhasználja a belső és a külső intézményértékelés szorulnak? eredményét. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan teremt a környezete Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény felé és a változásokra nyitott partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget szervezetet? biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezetőnek meg kell őriznie a professzionális munkavégzés iránti motivációját. Tudatában kell lennie a szerepével járó etikai és erkölcsi aspektusoknak. A sikeres vezetők igénylik és kérik mások visszajelzéseit, amely segítheti a vezetőket saját fejlődésükben. Önismeret és önértékelés, a saját erősségeik, a személyes és szakmai fejleszthető területek ismerete, valamint a kritikus önreflexió képessége teszik lehetővé a vezető számára a feladatok kiadásának és a vezetés megosztásának megfelelő kezelését. A vezetőnek be kell építenie a saját gyakorlatába mind a már létező, megalapozott pedagógiai és vezetési modelleket, elméleteket, mind pedig az új oktatási trendeket és innovációkat, miközben azokat folyamatosan alkalmazza is. Támogatnia és segítenie kell a kutatásokat és a tényalapú megközelítést a tanulásban és a tanításban (ideális esetben részt is vesz ilyen tevékenységben). A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejleszthető területeit, milyen az önreflexiója? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, folyamatosan fejleszti. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. feladatok? Mi indokolja az Ha a körülmények változása indokolja a vezetői esetleges változásokat, pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá átütemezéseket? teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása A vezetőnek tudnia kell, hogyan inspirálja a kollégáit minőségi teljesítmény elérésére (hogy a lehető legtöbbet fejlődjenek a kapott visszajelzések és az önreflexió segítségével), milyen módon hasznosítsa az intézményi önértékelést. Ahhoz, hogy az intézmény a kitűzött célokat elérje, tudnia kell, hogyan építsen csapatot, és hogy a munkatársak tudását a célok elérése érdekében hogyan mozgósítsa. Mások menedzselése során magas szintű etikai és morális szempontokat kell figyelembe vennie. Kollégáival hatékonyan kell kommunikálnia, időben kell visszajelzést adnia, és képesnek kell lennie arra, hogy kezdeményezze és támogassa a párbeszédet és a jó gyakorlatok átadását. Tudnia kell, hogyan kezeljen konfliktushelyzeteket, illetve ezek előfordulását hogyan csökkentse. Képesnek kell lennie a feladatok delegálására, tudnia kell, hogyan alkalmazza a megosztott vezetés koncepcióját. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások:
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. vezetőtársaival, kollégáival? A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Hogyan vesz részt személyesen a humánerőforrás ellenőrzésében és értékelésében? Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében. Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Hogyan inspirálja, motiválja Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk szakmai és bátorítja az fejlesztésére. A feladatok delegálásánál az egyének intézményvezető a erősségeire épít. munkatársakat? Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport, például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team-munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Milyen módon biztosítja és A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy támogatja az érintettek, a állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény nevelőtestület, az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai igényei, elvárásai alapján karriertervének. kollégái szakmai fejlődését? Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan vonja be a vezető az Az intézményi folyamatok megvalósítása során intézményi döntéshozatali megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe folyamatba a bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (pl. mindenki által ismert szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Ahhoz, hogy az intézmény vezetője hozzájáruljon az intézmény céljainak eléréséhez, a következő kulcsfontosságú felelősségi köröket és szerepeket kell betöltenie: biztosítania kell, hogy az intézmény üzemeltetése hatékonyan és eredményesen, a vezető jogi hatáskörének megfelelően történjen, továbbá gondoskodnia kell az intézményhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek hatékony és eredményes elvégzéséről. A vezetőnek hatékonyan kell beosztania mások és önmaga munkaidejét, és felügyelnie kell, hogy mások hatékonyan végzik-e napi intézményi munkájukat. Az intézményműködés menedzselésének képessége a vezető egyik kulcsfontosságú kompetenciája, annak érdekében, hogy az intézmény hatékonyan működhessen. A vezetőnek hatás- és jogkörének megfelelően biztosítania kell az intézmény céljainak elérése érdekében az intézmény pénzügyeinek hatékony menedzselését, emellett hatékony munkaerő-gazdálkodást kell folytatnia. Hatékonyan kell menedzselnie a megbeszéléseket és az információáramlást. A vezetőnek tudnia kell időbeosztása alapján feladatait priorizálni (egyúttal megtartani józan ítélőképességét). Tudnia kell létrehozni és fenntartani az előírásoknak megfelelő adminisztrációs rendszereket. Elengedhetetlen, hogy a vezető hatékonyan tudjon együttműködni a külső partnerekkel, és képes legyen együtt dolgozni helyi, regionális rendszerekkel, a hatóságokkal és az oktatásért felelős minisztériummal. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások:
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályi változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (pl. tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (pl. kamara, DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
4. számú melléklet Az intézmény önértékelés elvárásai
1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény vezetése a belső és a külső partnerek bevonásával alkotja meg az intézmény stratégiai és operatív terveit. A tervezés eredménye a pedagógiai és szakmai program, amely rögzíti a célokat, amelyek befolyásolják az intézményi pedagógiai és szakmai folyamatokat. A terület értékelése során elsősorban tehát a pedagógiai, szakmai programban vagy más stratégiai dokumentumban megtalálható, a célok elérését biztosító elsősorban pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatosságát, az eredményeknek megfelelő és szükséges korrekciók elvégzésének hatásosságát, fejlesztő jellegét kell vizsgálni. A területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
1. Pedagógiai folyamatok Tervezés Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. 1. Pedagógiai folyamatok Megvalósítás Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai és szakmai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény nevelési-oktatási-képzési céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
1. Pedagógiai folyamatok Megvalósítás A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. 1. Pedagógiai folyamatok Ellenőrzés Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.