Ügyszám: Ügyintéző: Tel. mellék: 1317-16/2016. Sándor Edina/ dr. Farkas Andrea 222/155 Tárgy: Az Érpatak I.-homok védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység környezetvédelmi működési engedélye HATÁROZAT A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) Sárosi János (4244 Újfehértó, Farkasnyári u. 139.), bányavállalkozó (a továbbiakban: Érdekelt) által az Érpatak I.-homok védnevű bányatelken folytatott külszíni bányászati tevékenységre teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján környezetvédelmi működési engedélyt ad, egyidejűleg az Érdekeltet a II. részbe foglalt intézkedések megtételére kötelezi. Az érdekelt megnevezése: Sárosi János, bányavállalkozó Címe: 4244 Újfehértó, Farkasnyári u. 139. KÜJ száma: 101791764 I. Az engedélyezett tevékenységet jellemző adatok: A tevékenység megnevezése: Kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR: 08.12) A tevékenység folytatásának helye: Érpatak 0106/1 hrsz. alatti ingatlan Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Töréspont Y (m) X (m) Z (mbf) száma: KTJ telephely szám: 101597293 1. 279293 850078 123,90 Létesítmény neve: 2. 279300 850401 130,80 3. 279091 850408 124,63 4. 279027 850326 124,23 5. 279002 850289 123,64 6. 278952 850193 122,52 7. 278921 850130 122,40 8. 279175 850096 123,53 homokbánya A bányatelek határvonalának töréspont-koordinátái (EOV vetületi rendszerben): Alaplap: +120,00 mbf Fedőlap: +130,80 mbf A bányatelek területe: 9,2204 ha A bánya még kitermelhető készlete: 174.769. m 3 Évi tervezett kitermelési volumen: maximum 40.000. m 3. A tevékenység ismertetése, a tevékenység végzése során alkalmazott technológia:
Külszíni száraz fejtés, az alábbi műveletekkel: 1. letakarítás: A humuszos fedőréteg eltávolítását tolólapos földmunkagéppel végzik, a fedőréteget a letakarítást követően külön depóniában tárolják. 2. haszonanyag (homok) kitermelése: 2 munkaszint kialakításával, homlokrakodóval. 3. rakodás, szállítás: A nyersanyag kitermelésére alkalmazott gépek egyúttal a rakodást is elvégzik, a termelvény elszállítása tehergépkocsikkal történik. A kitermelt haszonanyag osztályozás nélkül kerül elszállításra. 4. rekultiváció: A tájrendezést a bányaműveléssel párhuzamosan, a már felhagyott területen végzik. A bányászati tevékenység felhagyását követően a bányatelek területe a deponált letermelt humuszos anyag visszaterítésével mezőgazdasági célra (szántóként), ill. erdőtelepítéssel hasznosíthatóvá válik. A tevékenység hatásterülete: A bányaművelés levegővédelmi hatásterülete a legkedvezőtlenebb technológiai paraméterek figyelembevételével a homlokrakodó és a bányatelken belül anyagmozgatásra használt járművek által igénybe vett kb. 50 x 50 m kiterjedésű diffúz forrás középpontja köré írt 333 méter sugarú körön belül van. A tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete a bányatelek határától számított 272 m-re terjed ki. A hatásterületen belül zajtól védendő létesítmény nem található. II. A tevékenység folytatásához szükséges intézkedések: 1. Általános előírások 1.1. Az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az Érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. Az érdekelt - mint hulladékbirtokos - a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2
2.4. Az érdekelt a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal, vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. Az érdekelt a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni, a tárgyévet követő év március 1. napjáig. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. 2.6. A telephelyen a veszélyes- és nem veszélyes hulladék gyűjtőhelyek kialakítását és üzemeltetését a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell végezni. 3. Levegőtisztaság-védelem 3.1. Tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 3.2. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. 3.3. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. 3.4. A közúti jármű üzembentartója szállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles. 4. Zajvédelem 4.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. 4.2. A bánya helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. 4.3. A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 5. Természet- és tájvédelem 5.1. A bányászati tevékenység során keletkező meredek partfalak potenciálisan alkalmasak a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) és a védett partifecske (Riparia riparia) fészkelésére. A művelt partfalakat úgy kell kialakítani (pl. a partfalak rögzített hálóval történő takarásával, vagy a madarak távoltartását biztosító rézsűzéssel), hogy azokon megelőzhető legyen a védett és fokozottan védett madarak megtelepedése. 5.2. Amennyiben az üreglakó madárfajok a bánya területén megtelepednének, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban 10-10 méter távolságon belül a költési időszakban - április 15. és augusztus 15. között - kitermelési munkát nem szabad végezni. 5.3. A bányaművelés során a tájrendezési tevékenységet a kitermeléssel párhuzamosan folyamatosan el kell végezni. 5.4. A rekultiváció során a gyomosodás megelőzése érdekében az akác, selyemkóró, parlagfű, aranyvessző és egyéb invazív fajok irtásáról a bolygatott területen gondoskodni kell. 6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. 12-14.) 36500/5446-3/2016.ált. számú (saját szám: 4219-2/2016.) szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások: 3
6.1. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében: a) A bányászati tevékenység végzése során úgy kell eljárni, hogy a felszíni és felszín alatti vizeket szennyezés ne érje. b) A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a tevékenység végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőségromlást. c) A bányaművelés alatt lévő terület felszíni határait úgy kell kialakítani, rendezni, hogy a külső területekről csapadékvíz a bányagödörbe ne juthasson. d) Azokon a munkaterületeken, ahol a talajvíz szintje a kitermelési szintet 1 m-re megközelíti, a kitermelést a talajvízszint visszahúzódásáig szüneteltetni kell! e) A homokbánya területén zárt szennyvíztárolóval ellátott WC-t kell működtetni, melynek szakszerű, a vízvédelmi előírásoknak megfelelő szennyvízelhelyezéséről gondoskodnia kell! A szennyvíztároló ürítését, a települési szennyvíztisztító telepre történő szennyvíz-beszállításokat ellenőrizhető módon bizonylatolni, dokumentálni kell. 6.2. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében a talajvízminőség állapotát 5 évente akkreditált mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal, megfelelő számú mintavételi furatból vett minták alapján ellenőrizni kell és annak eredményét, a mérési adatok szakértői kiértékelésével együtt, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére meg kell küldeni. A vizsgálati eredmények és jegyzőkönyvek, valamint szakértői kiértékelés benyújtásának első határnapja: 2021. szeptember 30. A talajvízvizsgálatoknak a ph, vezetőképesség, nitrogénformák, foszfát, szulfát, klorid, összes alifás szénhidrogén (TPH) tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. III. A környezetvédelmi működési engedély érvényességének időtartama: Az engedély a II. részben megadott előírások betartása esetén, jogerőre emelkedésének napjától számított 25 évig érvényes. Az eljárás során eljárási költségként az eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 675.000,- Ft, melyet az ügyfél megfizetett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. E határozat ellen a közlés napját követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, a díj mértéke 337.500,-Ft. Természetes személyek és civil szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 6.750,-Ft. Fellebbezés esetén a fellebbezési eljárás díját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtá- 4
sával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról vagy visszavonásáról, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet. INDOKOLÁS Sárosi János (4244 Újfehértó, Farkasnyári út 139.), mint bányavállalkozó az Érpatak 0106/1 hrsz. alatti ingatlanra kiterjedő bányatelken homokbánya létesítésére, üzemeltetésére, felhagyására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya jogelődjének, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1085-25/2006. ügyszámon kiadott környezetvédelmi engedélyével rendelkezik. Az engedély érvényességi ideje - a hivatkozott számú határozatban megadott előírások betartása esetén - az engedély jogerőre emelkedésének napjától (2006.07.13.) számított 10 év. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet 11. (3) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73-76., 78-80. ] kell alkalmazni. Fentiek alapján az Alföldi Környezetvédelmi Kft. (4026 Debrecen, Vár út 14/B. II/5.) a környezethasználó meghatalmazásából 2016. május 26-án nyújtotta be a Kormányhivatalhoz az Érpatak I.- homok védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját. Az eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Díjrendelet 2. melléklet (Környezeti hatásvizsgálat alapján végezhető tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjai) 2. és 14. főszáma (bányászati tevékenységnek a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 11. (3) bekezdésében foglalt felülvizsgálata) alapján 675.000,- Ft. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 158. (1) bekezdése szerint: Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. Az eljárás során a Ket. 153. -a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére a hatóság az 1317-2/2016. sz. végzésében kötelezte az ügyfelet. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Kormányhivatal a benyújtott dokumentáció alapján megállapította, hogy az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételéhez hiányosságok pótlása szükséges, ezért a 1317-4/2016. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. A felülvizsgálati dokumentáció hiánypótlása 2016. július 4-én érkezett meg a Kormányhivatalhoz, amely alapján az eljáró hatóság 2016. július 6-án a Ket. 29. (6) bekezdése alapján a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján hirdetményt tett közzé, továbbá az 1317-5/2016. ügyszámú levelével megküldte a hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység által érintett település, Érpatak Község Jegyzőjének, közhírré tétel céljából. Érpatak Község Jegyzője gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A közlemény megjelenését követően a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel sem a Kormányhivatalhoz, sem az érintett település jegyzőjéhez. 5
A környezetvédelmi hatóság a Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján az 1317-6/2016. ügyszámú levelében ismert ügyfélként értesítette az eljárás megindulásáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bányászati Osztályt (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.). A Kormányhivatal a felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapította, hogy a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak megítéléséhez a kérelemhez mellékelt dokumentáció pontosítása, hiányosságok pótlása szükséges, ezért az 1317-7/2016. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet, amelynek teljesítésére 2016. július 21-én került sor. Az engedélyezésre kerülő tevékenység: Az Érpatak 0106/1 hrsz. alatti ingatlant érintő bányatelek a település ÉNy-i részén helyezkedik el. A bányatelek területén a bányászatot megelőzően mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A vizsgált terület környezetében mezőgazdasági célra hasznosított, ill. erdőterületek találhatóak. A bányatelek kiterjedése: 9,2204 ha, alaplapja: +120,00 mbf, fedőlapja +130,80 mbf (nem változik). A 2007-ben megkezdett bányaművelés technológiája száraz külszíni fejtés. A 1085-25/2006. számú környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak megfelelően a bányaművelés mélységét úgy határozták meg, hogy legfeljebb 1 méterre közelítse meg a mindenkori talajvízszintet. A bányászati tevékenység és a termelvény elszállítása csak a nappali időszakban történik. A termelvény kiszállítása az Érpatak 0107 hrsz.-ú földúton, majd az Érpatak 069/1 hrsz.-ú ingatlanon (4912. sz. ök. úton) valósul meg (napi járműfordulók száma: 8,5 tele + 8,5 üres). A felülvizsgálat tárgyát képező bányászatnak technológiai vízigénye nincs, technológiai szennyvíz nem keletkezik. A bánya még kitermelhető készlete: 174.769. m 3, a bánya maximális termelési kapacitása: 40.000. m 3 /év. A környezethasználó a felülvizsgált tevékenység folytatása során a kitermelés volumenében, a bányaművelés technológiájában (külszíni fejtés, száraz gépi kotrású jövesztéssel) változtatást nem tervez. A kérelem elbírálásához a Kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm.rendelet 29. (3) bekezdése, valamint a rendelet 6. sz. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján, az 1317-8/2016. sz. ügyiratában szakhatóságként megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.), annak elbírálása érdekében, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását 36500/5446-3/2016.ált. ügyszámon (saját szám: 4219-2/2016.), a rendelkező rész 6. pontjába foglalt előírásokkal, az alábbi indokolással adta meg: A Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Főosztálytól 2016. július 8-án érkezett 1317-8/2016. számú megkeresésben a Sárosi János (4244 Újfehértó, Farkasnyári u. 139.) által az Érpatak 0106/1 hrsz. alatt, az Érpatak I.-homok védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata ügyében indult eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. 6
A Főosztály a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 29. (3) bekezdés 6. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján az alábbi szakkérdésekben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását: a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva) a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva) A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a kérelemhez csatolt dokumentumokat megvizsgálta és megállapította, hogy nem teljes mértékben felel meg a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete II. táblázat 3. pontjában foglaltaknak, ezért a 4219-1/2016. számú végzésben hiánypótlásra szólította fel Sárosi János (4244 Újfehértó, Farkasnyári u. 139.) meghatalmazott képviselőjét, az Alföldi Környezetvédelmi Kft.-t (4400 Nyíregyháza, Szabadságbokor 4/A.) 2016. július 25. teljesítési határidővel. A hiánypótlás 2016. július 21-ig került teljesítésre. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Érpatak I.-homok védnevű bányatelken folytatott bányászati tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintve, hogy a bányászati tevékenység a rendelkező részben foglalt előírások maradéktalan betartása esetén - vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a vizekre és vízbázisra, az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra káros hatást nem gyakorol. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a bányászati tevékenység által érintett Érpatak település a felszín alatti víz szempontjából az érzékeny területek közé került besorolásra. A bányatelek közüzemi ivóvízbázist nem érint. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a bányászati tevékenység vízvédelmi feltételeiről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -ának (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A munkagépek talajvízzel való közvetlen érintkezésének kizárása, a talajvíz esetleges szennyeződésének megelőzése érdekében a munkavégzés feltételeit előírtam. A bányászati tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése, a talajvízminőség állapotváltozásának figyelése indokolt. A talajvízminőség állapotváltozásának figyelését szolgáló vízvizsgálatokat a rendelkező részbe foglalt komponens-körben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján írtam elő. A talajvízminőség állapota 2 db furatból (F1., F2. jelű) vett vízminta alapján került elemzésre, értékelésre. A mintavételi pontok a már letermelt, műveléssel érintett területen kerültek kijelölésre. Az F1. jelű furat a bányaterület közel középső részén, az F2. jelű a talajvíz áramlási irányában került lemélyítésre. A területen a talajvízáramlás ÉNy-i irányú. A talajvízvizsgálatok a ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónia, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát komponensekre, valamint TPH tartalomra terjedtek ki. A talajvízminták fenti jellemzőkre elvégzett vizsgálati eredményei a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekhez képest, határérték alattiak voltak. 7
A környező mezőgazdasági területek műveléséből, esetlegesen a trágyázásból, növényi maradványokból származó anyagokkal terhelt csapadékvizek a bányagödörbe történő bejutása nem várható, mivel a környező területek alacsonyabb térszínen fekszenek. A talajvíz vízminőségi jellemzői alakulásának ellenőrzését, a vizsgálandó paraméterek körét, a vizsgálatok gyakoriságát, az adatközlés rendjét a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A bányászati tevékenység technológiai vízhasználattal nem jár. A munkavégzők ivóvízszükségletét közüzemről vételezett tartályban kiszállított vízzel, WCszükségletét zárt szennyvíztárolóval rendelkező mobil berendezéssel biztosítják. A szennyvíz elhelyezése települési szennyvíztelepre történő beszállítással történik. A tisztálkodási vízvétel a tartályból kifolyócsapon történik, melynek szennyvizét a mobil-wc szennyvíztárolójába ürítik. A kitermelési tevékenységet dízel üzemű munkagépekkel és szállítójárművekkel végzik. A bányaterületen üzemanyag utántöltést nem végeznek, közforgalmú töltőállomáson tankolnak. A munkagépek tele tankkal érkeznek a bányaterületre. A gépkarbantartást, nagyjavításokat szakszervizben végeztetik. Fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a rendelkező részben foglaltak maradéktalan betartása esetén a tevékenység nem jelent veszélyt a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm.rendeletben foglalt követelmények betartása biztosítható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra káros hatást nem gyakorol. A tevékenységhez kapcsolódó szociális célú vízhasználat és szennyvízelhelyezés megfelelő módon biztosított. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet) 29. (3) bekezdés és 6. melléklete II. táblázatának 3. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 21 napon belül köteles megadni. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen. A környezetvédelmi hatóság döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóság állásfoglalása, valamint a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a következők szerint hozta meg: Levegőtisztaság védelem: A tevékenység - humuszolás, fedőréteg lefejtése, aktív bányaművelés, szállítás - levegőterhelő hatását a dokumentációban terjedésszámítással határozták meg. A bányaművelés levegővédelmi hatásterülete a legkedvezőtlenebb technológiai paraméterek figyelembevételével a homlokrakodó és a bányatelken belül anyagmozgatásra használt járművek által igénybe vett kb. 50 x 50 m kiterjedésű diffúz forrás középpontja köré írt 333 méter sugarú körön belül van. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm.rendelet 7. (4) bekezdése szerint, amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg. 8
A határozat rendelkező részének 3. pontjába foglalt levegővédelmi követelményeket a hivatkozott Korm. rendelet 4., 26. (1),(2) és 28. (2) bekezdése alapján írtam elő. Hulladékgazdálkodás: A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A keletkező nem veszélyes hulladékokat gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. Az érdekeltet, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4., 6. (1), 31. (1), (2), (5) bekezdései alapján. Az érdekeltnek a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 3., 4., 10., 11., 13. -a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okir.hu/hu/tart/index/57/adatszolgaltatasok internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6. pontjában a munkahelyi gyűjtőhely műszaki kialakítására vonatkozó előírást az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13. -a alapján tettem. Zajvédelem: A bánya Érpatak település külterületén helyezkedik el, minden irányból mezőgazdasági területek határolják. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény nyugati irányban, a telekhatártól számítva kb. 1290 m-re helyezkedik el. A benyújtott dokumentáció alapján a bánya legnagyobb zajvédelmi hatásterületének nagysága a telekhatártól számítva 272 m-ig terjed. Mivel a zajvédelmi szempontú hatásterület nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a Kormányhivatal a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. 10. (3) a) pontja alapján zajvédelmi előírást nem tett. Szállítási tevékenység csak a nappali (6 00-22 00 ) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 db mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. Földtani közeg, talaj: A benyújtott dokumentáció szerint a bánya üzemeltetői a telephelyen folytatott eddigi tevékenységükkel talajszennyezést, egyéb havária eseményt nem okoztak. A további üzemeltetés során a technológiai fegyelem betartása és a dokumentációban szereplő környezetvédelmi intézkedések (2.4. A talajszennyezés megelőzését célzó intézkedések, 7.2. Veszélyes anyagok, 10.2. Javaslatok) megvalósulása esetén a földtani közeg és közvetve a felszín alatti vizek védelme biztosítható, a jelentősebb környezeti hatással járó üzemzavarok megelőzhetőek, a talaj, a felszín alatti vizek szennyezésének lehetősége, a környezeti kockázat minimalizálható. Természet- és tájvédelem: A bányászati tevékenységgel érintett ingatlan és a környezetében lévő ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területet, valamint Natura 2000 területet és Nemzeti Ökológiai Hálózatot nem érintenek. 9
A megküldött dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bányászattal érintett területrész általában növényzet nélküli, vagy gyér növényzettel (leginkább gyomnövényzettel) borított, anyagkitermelésből származó gödrök, falak és spontán regenerálódó felületek jellemzik. A közvetlen környezetében főleg kisparcellás szántóterületek vannak, ahol jellemzően őszi kalászosokat, kukoricát, napraforgót termesztenek. A dokumentáció szerint a bányaterületet eddig üreglakó madarak nem keresték fel. A felülvizsgálati dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bányaterület környezetében (az engedélyeztetés tárgyát képező homokbánya és annak 200 m-es körzetében) az üzemelésnek előreláthatólag a vizsgálati területen előforduló magasabb rendű növényzetre, kétéltű-, és hüllőfajokra, a madárfaunára, összességében az élővilágra nem lesz érzékelhető hatása. A felülvizsgálati dokumentáció, annak kiegészítése, valamint a rendelkezésre álló egyéb adat alapján a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a rendelkező részben foglalt előírások betartásával az Érpatak I.-homok védnevű bányatelken végzett bányászati tevékenység megfelel a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek, nem okoz jelentős környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosodást, ezért a tevékenység folytatását engedélyezte, s egyidejűleg a rendelkező részbe foglalt intézkedések megtételére kötelezte az érdekeltet. A rendelkező részben megadott előírásokat az indoklásban részletezetteken túl az alábbi jogszabályhelyek alapján határoztam meg: 1995. évi LIII. tv. 82. (1) és (3) bekezdése. A döntést a Ket. 80. (3) bekezdése alapján, hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal, megküldve Érpatak Község Jegyzőjének, aki gondoskodik a hirdetmény közzétételéről. Az így közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon tekintem közöltnek és az innen számított 15 napon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget a Ket. 78. (10) bekezdése szerint. Postai úton közölt határozat esetén a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. Határozatomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 79. (1) bek. a) pontja alapján, a 81. (1) bek. szerinti tartalommal adtam ki, tekintettel a Ket. 71. (1) és a 72. (1) bekezdésére. A szakhatóság megkeresésére a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm.rendelet 29. (3) bekezdése, valamint a rendelet 6. sz. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján került sor. A Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 13. (1) c pontja, (2) bekezdése, környezetvédelmi hatáskörét a Korm. rendelet 9. (1) c) pontja, (2) bekezdése, illetékességét a rendelet 2. számú melléklet 9. pontja állapítja meg. Az eljárás és a fellebbezés díja a Díjrendelet 2. (2), (5), (7) bekezdése és a 2. melléklet 2. és 14. főszáma alapján került meghatározásra. Az eljárási költség viseléséről a Ket. 158. -a alapján döntöttem. A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A határozatot az Érdekelt által kibocsátott meghatalmazás alapján az Alföldi Környezetvédelmi Kft. (4026 Debrecen, Vár út 14/B. II/5.) útján közlöm az Érdekelttel. Nyíregyháza, 2016. augusztus 10. Kozma Péter kormánymegbízott nevében és megbízásából 10
.. Rozinka Zsolt Illés főosztályvezető 11
Határozatunkat közöljük: Jogerő előtt: Postai úton: 1. Alföldi Környezetvédelmi Kft. (4026 Debrecen, Vár út 14/B. II/5.) + térti Hivatali kapun keresztül: 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bányászati Osztály (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) - tájékoztatásul 4. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság - elektronikus úton: hnp@hnp.hu e-mail címen, visszaigazolással 5. Irattár Jogerő után: 1. Alföldi Környezetvédelmi Kft. (4026 Debrecen, Vár út 14/B. II/5.) + térti 2. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton. A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal. 12