Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvény által szabályozott kapacitások változtatásának, valamint az ellátási területek módosításának lehetôségei Dr. Malárik Edit, Hollósy Emília, Egészségügyi Minisztérium Szerzôk ismertetik az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2009. január 1-jétôl hatályos szabályozása alapján a járó- és fekvôbeteg szakellátásban a kapacitások újrafelosztásának, a kapacitások átcsoportosításának, a többletkapacitások befogadásának és az ellátási terület módosításának lehetséges módjait. A könnyebb áttekinthetôség érdekében folyamatábrák segítségével mutatják be a kapacitás és az ellátási terület változtatásával kapcsolatos eljárásrendeket. According to the regulation came into effect 1st January 2009 of Act No. 132 of 2006 on development of healthcare delivery system the authors introduce the alternatives to reallocate and redistribute the capacities, to modify the service area and the coverage of overcapacities in the outpatient and inpatient healthcare sector. To facilitate the understanding of regulation the procedures of modifying capacities and service area are shown through flowcharts. BEVEZETÔ Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvényt (továbbiakban Eftv.) a 2008. december 22-én kihirdetett, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény módosította. A törvény módosítását indokolta, hogy a 109/2008. (IX. 26.) AB határozattal az Alkotmánybíróság az Eftv.-nek azokat a szakaszait semmisítette meg, amelyek szabályozták a fekvôbeteg-szakellátási kapacitások felosztását és újrafelosztását, valamint a kapacitás átcsoportosítás lehetôségeit. Az Alkotmánybíróság döntése nem érintette a meglévô kapacitásokat és finanszírozási szerzôdéseket, így azonnali és közvetlen jogalkotási kényszer nem állt fenn, de az Eftv. módosítása nélkül a korábbi kapacitásszerkezeten érdemben nem lehetett volna módosítani. A szabályozás módosítását indokolta az is, hogy az Eftv. a járóbeteg-szakellátási kapacitásokat a 2006. december 31-én érvényes finanszírozási szerzôdésekben foglaltak szerint rögzítette, illetve nem engedett kellô teret az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézeteknek a helyi szükségletekhez jobban igazodó szerkezet kialakítására, továbbá nem írta elô a járóbeteg szakellátást végzôk ellátási területének átfedés- és hézagmentes megállapítását. A járó- és fekvôbeteg szakellátásban a kapacitások változtatásának és az ellátási terület módosításának ismertetése során az Eftv. és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) szabályozásán túl ismertetésre kerülnek a fenti módosításokkal az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történô finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján együtt járó finanszírozási változások is. Jelen ismertetô nem tér ki az Eftv. által szabályozott egészségügyi ellátási, valamint feladatátadási szerzôdés bemutatására, mivel a szabályozás módosítása annak lényegi elemeit nem érintette. Kapacitás felosztás éves módosítása A kapacitás felosztás éves módosítása során az egészségbiztosítónak minden év június 30-ig kell megvizsgálni a kapacitások kihasználtságát, majd a vizsgálat alapján javaslatot tenni a kapacitás felosztás módosítására. Az illetékes regionális Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kapacitás felosztásról államigazgatási határozatban dönt az ellátási terület meghatározásával egyidejûleg az 1. ábrán bemutatott eljárásrendben. 1. ábra A kapacitásfelosztás éves módosítása Az ÁNTSZ az egészségbiztosító felosztási javaslata alapján, figyelemmel a Regionális Egészségügyi Tanács (RET) javaslataira a törvényben részletesen meghatározott szempontrendszer mentén dönt, így többek között tekintettel kell lennie az adott régió megbetegedési és halálozási 15
mutatóira, az ellátandó lakosságszámra, a felsorolt teljesítménymutatókra, a progresszivitásban betöltött szerepre, az elérhetôség szempontjaira. Fekvôbeteg szakellátásban az Eftv.-ben meghatározott regionális kapacitások kerülhetnek felosztásra, járóbeteg szakellátásban pedig az Eftv. 3. számú mellékletében feltüntetett kapacitás azzal, hogy az legfeljebb 5%-kal megemelésre kerülhet országos szinten a szabályozásban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Mivel a kapacitások módosítási, újraosztási, átcsoportosítási lehetôségei révén folyamatosan változhat a kapacitás-szerkezet, ezért a szakellátási kötelezettség mértéke a mindenkor érvényes finanszírozási szerzôdésben meghatározott kapacitás-mennyiségként került meghatározásra az Eftv.-ben, és a kapacitás-felosztás során erre tekintettel kell eljárni. A döntés nem érintheti az Eftv. 1. számú mellékletében meghatározott kapacitásokat ( súlyponti kapacitások ), továbbá az egészségügyi szolgáltatónak azon kapacitásait, amelyekre valamely pályázat során (pl. Új Magyarország Fejlesztési Terv vagy egyéb európai uniós, népegészségügyi célú, egyéb regionális pályázatok) fenntartási kötelezettséget vállalt. Eljárás a kapacitás tartós kihasználatlansága esetén Az Eftv. mind a fekvô-, mind a járóbeteg szakellátás tekintetében definiálja a tartósan kihasználatlan kapacitás fogalmát (2. ábra). A fenntartó tartósan kihasználatlan kapacitás esetében csökkentheti szakellátási kötelezettségének mértékét, vagy módosíthatja szakmai összetételét legfeljebb az országos átlagos kihasználtságot elérô mértékben. Új szabályozási elem, hogy az egészségbiztosító köteles monitorozni a kapacitáskihasználtságot, és felszólítani a fenntartót, hogy 30 napon belül tegyen lépéseket a tartósan kihasználatlan kapacitás megszüntetésére. Ha a fenntartó ezt elmulasztja, az egészségbiztosítónak tájékoztatási kötelezettsége van a RET és a regionális ÁNTSZ felé. Amennyiben az ÁNTSZ regionális szerve a RET kérelme alapján megállapítja a kapacitások tartós kihasználatlanságának tényét, akkor a tartósan kihasználatlan kapacitásokat ellátási érdekbôl más szolgáltatónak át lehet adhatni a kapacitás felosztás éves módosítása keretében. A 2. ábrán bemutatott eljárásrend nem tesz kivételt a súlyponti kapacitásokkal sem. Kapacitás-átadás a szomszédos régiók között A régió határa mentén élôk egészségügyi ellátásának javítása érdekében, a 3. ábrán felvázolt eljárásrendben, a szomszédos régióban mûködô RET-ek megállapodhatnak fekvô- és járóbeteg szakellátási kapacitásaik átadásáról az Eftv.-ben elôírt feltételek teljesülését szem elôtt tartva. A megállapodásban fekvôbeteg szakellátás esetén csak a regionális kapacitásokról rendelkezhetnek. Akkor megengedett a nem szomszédos régiók közötti kapacitás-átadás, ha az adott szakellátás nem érhetô el a szomszédos régióban. A megállapodás kötelezô tartalmi elemei jogszabályi szinten kerültek rögzítésre. A megállapodás érvényességének feltétele, hogy azt az országos tisztifôorvos jóváhagyja. 3. ábra Kapacitás-átadás a szomszédos régiók között Kapacitás átcsoportosítás lehetôségei és kezdeményezése 2. ábra Eljárás kapacitás tartós kihasználatlansága esetén A 4. és 5. ábra segítségével könnyen áttekinthetôvé válnak a kapacitás átcsoportosítás lehetôségei, amelyre sor kerülhet adott intézményen belül, illetve azonos fenntartó esetén saját intézményei között. Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a lekötött aktív fekvôbeteg-szakellátási kapacitásai legfeljebb 10 százalékának krónikus fekvôbeteg-szakellátási kapacitássá, egy napos ellátási, illetôleg járóbeteg-szakellátási kapacitássá történô átcsoportosítását. Kezdeményezheti továbbá a finanszírozási szerzôdése szerinti szakmáihoz tartozó kapacitásai más szakmákba történô átcsoportosítását, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató 16
Eljárásrend finanszírozási, illetve szakmai protokollok szerinti minôségi követelmények megszegése esetén 4. ábra Kapacitás átcsoportosítás lehetôségei fekvôbeteg és járóbeteg szakellátásban rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma összességében nem változhat. Az átcsoportosítás során annak/azoknak a szakmá(k)nak a kapacitása legfeljebb 20%-kal csökkenhet, amely(ek)bôl az átcsoportosítás történik, annak/azoknak a szakmáknak a kapacitása pedig legfeljebb 30%-kal növekedhet, amely(ek)re az átcsoportosítás irányul. Krónikus fekvôbeteg kapacitások esetében további feltétel, hogy az egyes szakmacsoportokban lekötött krónikus fekvôbeteg-szakellátási kapacitások legfeljebb 10 százaléka erejéig kezdeményezhetô a krónikus szakmacsoportok közötti átcsoportosítás. A fenntartó kezdeményezheti a saját fenntartásában lévô, azonos régióban vagy egymással szomszédos régióban mûködô szolgáltatói közötti kapacitás átcsoportosítást azzal, hogy az átcsoportosítás az egyes régiókra vonatkozóan az Eftv. 2. számú mellékletében megállapított összkapacitások számát nem változtathatja meg. Az átcsoportosításokról a regionális ÁNTSZ dönt, melynek során vizsgálja a jogszabályban elôírt feltételek teljesülését (5. ábra). A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) folyamatosan ellenôrzi a szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások minôségét az érvényes finanszírozási protokollok ennek hiányában a szakmai protokollok alapján. A hiányosságok megállapítása esetén a fenntartó, az ÁNTSZ, az Egészségbiztosítási Felügyelet, valamint az egészségügyi miniszter egyidejû tájékoztatása mellett a REP felszólítja a szolgáltatót legalább a protokolloknak megfelelô szolgáltatásnyújtásra, majd 60 nap elteltével újra ellenôrzi a szolgáltatót. Az eljárásrendet a 6. ábra mutatja be. Amennyiben a szolgáltató továbbra sem teljesíti maradéktalanul a protokollok által elôírt követelményeket, az egészségbiztosító az adott szolgáltatás finanszírozására az elérési szabályoknak megfelelô távolságon belül, az adott szolgáltatásra mûködési engedéllyel rendelkezô súlyponti kórháznak tesz szerzôdéskötési ajánlatot. Ha a súlyponti kórház az ajánlatot visszautasítja, vagy eleve nem található a feltételeknek megfelelô súlyponti kórház, melynek ajánlatot tehetne, a REP pályázatot ír ki a feladat ellátására, melyre az adott régióban mûködô valamennyi, a szakmai minimumfeltételeknek megfelelô szolgáltató pályázhat. A pályázat lezárultáig az ÁNTSZ ellátási érdekbôl átmenetileg új szolgáltatót jelölhet ki a feladat ellátására, ez esetet kivéve, a régi szolgáltató finanszírozási szerzôdése érvényben marad az átvevô súlyponti kórházzal vagy a pályázaton nyertes szolgáltatóval kötött szerzôdés érvényessé válásáig. 6. ábra Finanszírozási, illetve szakmai protokollok szerinti minôségi követelmények megszegése Többletkapacitás befogadási eljárások 5. ábra Kapacitás átcsoportosítás kezdeményezése fekvôbeteg és járóbeteg szakellátásban Elôzetes többletkapacitás befogadási eljárás A 7. ábra szerinti elôzetes kapacitás befogadási eljárásban kerülnek befogadásra azon mûködési többletforrást 17
7. ábra Elôzetes többletkapacitás befogadási eljárás igénylô kapacitások, melyek fejlesztési célú pályázat (például Új Magyarország Fejlesztési Terv vagy egyéb európai uniós pályázat, regionális fejlesztés, népegészségügyi programok) megvalósításához szükségesek. A befogadási kérelmet a pályázat benyújtási határidejét 75 nappal megelôzôen kell benyújtani a RET-hez és az egészségügyi miniszterhez. A korábbi szabályozástól eltérôen a pénzügyi hatásvizsgálatot nem a RET, hanem a pályázó köteles elkészíteni és kérelméhez csatolni. A RET a kérelmeket véleményezi és rangsorolja. Mivel az esetek túlnyomó részében a kapacitás befogadás éven túli kötelezettséget jelent, így az egészségügyi miniszter egészségbiztosítóval közösen elkészített és a pénzügyminiszter által jóváhagyott befogadási javaslatát a Kormány elé kell terjeszteni nyilvános kormányhatározattal történô jóváhagyás céljából. A befogadásról szóló egészségügyi miniszteri kiértesítést a pályázónak szakmai programjához kell csatolnia. Az elôzetes befogadásokról az egészségbiztosító nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból törlésre kerülnek azok a befogadások, amelyek pályázati támogatása elutasításra került, vagy amelyekre a pályázó a mûködés megkezdésére megjelölt határidôt követô fél éven belül nem köt finanszírozási szerzôdést. A nyilvántartást az egészségbiztosító minden év február 28-áig teszi közzé a Magyar Közlönyben és a honlapján. Szakmai prioritások alapján történô többletkapacitás befogadás Az Eftv.-ben meghatározott kapacitás-mennyiségen felül kapacitás befogadására, amennyiben a kapacitás a szolgáltatónál többletforrás bevonását igényli, a 8. ábra szerinti eljárásrendben van mód. Az egészségügyi miniszter többletkapacitás befogadási pályázat kiírását a költségvetésben elôre elkülönített keret terhére és az adott évben meghirdetett szakmai prioritásokhoz kötôdôen engedélyezheti. A szakmai prioritásokat az egészségbiztosító, az Országos Tisztifôorvosi Hivatal (OTH), valamint a RET-ek véleményének figyelembevételével az egészségügyi miniszter hirdeti ki 8. ábra Szakmai prioritások alapján történô többletkapacitás befogadás minden év február 28-áig (2009. évre a jogszabály nem ír elô kötelezettséget, mivel a 2009. évi költségvetésben sem állnak rendelkezésre elkülönített források). A pályázatok elbírálásának elôsegítéséhez a pályázatokat az egészségbiztosító véleményezi, rangsorolja a Bíráló Bizottság számára, mely a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével terjeszti fel befogadási javaslatát az egészségügyi miniszternek. A döntéshez csak a befogadási elôirányzat túllépése esetén szükséges a pénzügyminiszter jóváhagyása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fôigazgatója a befogadott többletkapacitások mértékérôl, a szerzôdéskötés idôpontjáról, valamint a befogadás idôtartamáról közleményt ad ki. Eljárásrend többletkapacitás befogadására váratlan esemény, elôre nem látható módon bekövetkezô ellátási szükséglet esetén 9. ábra Váratlan esemény, elôre nem látható módon bekövetkezô ellátási szükséglet 1. 18
A 9. ábra mutatja be a váratlan esemény, elôre nem látható módon bekövetkezô ellátási szükséglet esetén a szükséges többletkapacitás befogadására és annak finanszírozására vonatkozó eljárásrendet. Az ÁNTSZ területileg illetékes szerve kezdeményezi a finanszírozási szerzôdés módosítására irányuló eljárást. A kérelem jóváhagyásával meghatározott szempontok alapján az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével dönt az ellátási szükségletnek megfelelô mértékû kapacitástöbblet befogadásáról és annak finanszírozásáról. Az egészségbiztosító regionális szerve a finanszírozási szerzôdést a döntésnek megfelelôen visszamenôleg módosítja. A szerzôdés az ellátási szükséglet fennállásának idôtartamáig él, és az egészségbiztosító folyamatosan hathavonta felülvizsgálja. A 10. ábra szerinti, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27/A. -ában szabályozott eljárásrend lehetôséget ad arra, hogy váratlan esemény, elôre nem látható módon bekövetkezô ellátási szükséglet esetén többletkapacitás befogadás nélkül is lehessen mód a többlet-teljesítmény elôre meghatározott alapdíjon történô kifizetésére. A kifizetést a regionális tisztifôorvos kérelmére az egészségügy miniszter az elkülönített tartalék terhére engedélyezheti. A tartalékként rendelkezésre álló forrást meghaladó mértékû kifizetések esetén a döntéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása is szükséges. Az egészségügyi szolgáltatók ellátási területét az egészségügyi államigazgatási szerv határozatban állapítja meg. Az ellátási terület meghatározása és módosítása során a törvényi szempontokra tekintettel kell lenni (pl. elérési szabályok; régióhatáron túlnyúló ellátási terület magasabb progresszivitási szintnél; az ellátási terület meghatározott bontásokban megadása: szakmacsoport/szakma, teljesítményegységek, betegségcsoportok, tevékenységek, ellátási formák stb). Egészségügyi szolgáltatónként az ellátási területeket a hozzátartozó kapacitásokkal együtt a regionális egészségügyi államigazgatási szervek által vezetett nyilvántartások tartalmazzák, melyekbe betekintést biztosítanak honlapjukon keresztül. A nyilvántartásokat hivatalból módosítják a regionális ÁNTSZ-ek, ha az a kapacitást érintô Eftv. szerinti módosulás miatt szükségessé válik. A regionális nyilvántartások adatait az OTH összesíti és honlapján közzéteszi. 11. ábra Ellátási terület módosításának szabályai 1. 10. ábra Váratlan esemény, elôre nem látható módon bekövetkezô ellátási szükséglet 2. Ellátási terület meghatározása és módosítása Ellátási terület az a földrajzi terület, amire adott szolgáltatók fenntartóinak a szakellátási kötelezettsége kiterjed. Ellátási terület meghatározásának, módosításításának szabályait mutatják be a 11-13. ábrák. Az ellátási területre vonatkozó szabályok kiterjesztésre kerültek a járóbeteg szakellátásra. Az Eftv. az ÁNTSZ-t hatalmazza fel az ellátási terület megállapításának hatáskörével. 12. ábra Ellátási terület módosításának szabályai 2. 19
feletti része pedig az elôirányzat erejéig kerül finanszírozásra a többi szolgáltató teljesítményének függvényében meghatározott alapdíjon) minden kapacitás-, feladat- és ellátási terület változással módosítani kell. Kivételt képez ez alól az Eftv. szerinti átcsoportosítás, mely az aktívból krónikus ellátásba történô átcsoportosítás kivételével nem érintheti az EMAFT-t. Az ellátási terület módosításáról szóló megállapodásukban a felek rendelkezhetnek arról, hogy az EMAFT ne változzon, valamint a szomszédos régiók közötti kapacitásátadás esetén is a szerzôdésben rögzítettek szerint kerül átvezetésre a teljesítmény. ÖSSZEFOGLALÁS 13. ábra Ellátási terület módosításának szabályai 3. A kapacitás-módosításokkal együtt járó finanszírozási változások A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27/A. -a tartalmazza azokat a finanszírozási szabályokat, amelyek mentén az egészségbiztosító átvezeti a finanszírozásban a kapacitások változásának megfelelô módosításokat. Általános szabály szerint az elôre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítményt (EMAFT: a szolgáltató teljesítményének elôre meghatározott része, amely az érvényes alapdíj 100%-án, a A kapacitásszabályozás Eftv. által elôírt normáinak folyamatábrák segítségével történô ismertetése remélhetôleg segítséget nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak és fenntartóiknak/tulajdonosaiknak a sokszor bonyolult jogszabályi elôírásokban eligazodni a kapacitás és az ellátási terület változtatásával kapcsolatos eljárásrendeket könnyebben áttekinteni. 2009. márciusában módosításra került az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történô finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet, a módosítás érintette a járó- és fekvôbeteg szakellátásban a kapacitások változtatásának és az ellátási terület módosításának során bekövetkezô, azzal együtt járó finanszírozást módosító szabályokat, amelyeket összefoglalóan szintén ismertettek a szerzôk. IRODALOMJEGYZÉK [1] Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvény [2] Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény [3] Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet [4] Az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási alapból történô finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Malárik Edit, orvos, 1978-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1983-ban fül-orr-gégegyógyászatból tett szakvizsgát. 1999-ben Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogi szakokleveles orvos, 2003-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô Központjában egészségügyi szakmenedzser diplomát szerzett. 2004-ben tette le a közigazgatási szakvizsgát. 1978-ban kezdte meg orvosi tevékenységét Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelôintézetében, 1990-tôl másodfôorvosi beosztásban dolgozott, 1995-tôl a gyógyító munka mellett rendelôintézeti vezetô fôorvosi teendôket is ellátta. 2000 áprilisától függetlenített állásban a ren- 20
delôintézeti vezetés mellett a kórházi kontrolling tevékenység vezetésével is megbízták. 2002 decemberétôl 2003 májusáig az OTP Egészségmegôrzô és Szolgáltató Kft. keletmagyarországi régióvezetôjeként az OTP Egészségpénztár egészségügyi szolgáltató hálózatának kiépítésével foglalkozott. 2003 májusától az Egészségügyi Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese. Hivatali munkája során többek között foglalkozott az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásával, az egészségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésével, vezette az egészségpolitikai helyettes államtitkár titkárságának munkáját és koordinálta az egészségpolitikai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó fôosztályok feladatait. Jelenleg az Egészségpolitikai Fôosztály fôosztályvezetô-helyetteseként a szakellátási kapacitások szabályozási feladatai mellett ellátja a minisztérium országos gyógyító intézeteinek szakmai felügyeleti irányításával kapcsolatos feladatait. Hollósy Emília, közgazdász, 2005-ben szerzett diplomát a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi karán, diplomáját egészségügyi technológiaelemzés témakörben írta. 2005 októbere óta dolgozik az Egészségügyi Minisztériumban, 2006 óta egészségbiztosítási területen a szakellátási kapacitások szabályozási feladatai terén tevékenykedik, jelenleg az Egészségpolitikai Fôosztály Egészségbiztosítási Osztályának tanácsosa. Jelentôs egészségügyi beruházások indulnak el a Nyugat-dunántúli régióban Április 9-én Zalaszentgróton ünnepélyes keretek között hat önkormányzat polgármestere írta alá és további hat vehette át támogatási szerzôdését Dr. Székely Tamás egészségügyi minisztertôl. Az összesen közel másfél milliárdos egészségügyi beruházások az elkövetkezendô két évben valósulnak meg a térségben. Az eseményen részt vett a miniszter mellett Baracskai József a Regionális Fejlesztési Tanács tagja és Matisz János a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Fejlesztési Programok Üzletágának vezetôje. Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter elmondta, hogy mindig jó érzés ilyen rendezvényen részt venni, fôleg jó ötletnek tartja, hogy egyszerre 12 önkormányzat fejlesztésének elindulását ünnepelhetjük. Baracskai József, az RFT képviseletében különös örömét fejezte ki, hogy részt vehet a rendezvényen, hiszen a vendéglátó város, Zalaszentgrót nyertes Egészségházát édesapja is vezette. Matisz János, a VÁTI Kht. Fejlesztési Programok Üzletágának vezetôje így fogalmazott: hiszem, hogy jól döntöttünk, mert a mai nappal útjára induló 12 projekt jó ügyet szolgál; az egészségügyet. A mai nap különösen fontos, hiszen az ittlévôk az elsôk, akik átvehették a támogatást biztosító szerzôdéseket az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészségügyi szolgáltatások fejlesztése kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerûsítése címû pályázat keretein belül. A térségben, a témában kiírt pályázatok nyertes projektjei révén közel 400 millió forint támogatásból, 8 egészségház fejlesztése és 3 önálló háziorvosi rendelô felújítása indulhat el. Közel 3300 négyzetméteren kerülnek felújításra háziorvosi, fogorvosi, gyermekorvosi és a védônôi szolgálat rendelôi, ezek ellátási területe mintegy 60 települést fed le. További 700 millió forint támogatást pedig felújításokra és bôvítésekre, valamint nagy értékû orvosi eszközök beszerzésére fordítanak. Balogunyom, Csesztreg, Jánosháza, Rédics, Lenti és a házigazda Zalaszentgrót a mai nappal írta alá támogatási szerzôdését. Csorna, Gencsapáti, Gyôrszemere, Lébény, Óhíd és Veszprémvarsány pedig az ünnepségen kapták meg okleveleiket az egészségügyi minisztertôl. TÉ 21